Arisztid: A hatályos szabályozás szerint aktualizáltam.

2013-06-26T15:31:29Z

A hatályos szabályozás szerint aktualizáltam.

← Régebbi változat		A lap 2013. június 26., 15:31-kori változata
1. sor:		1. sor:
	{{mmkk}}{{itkhm}}		{{mmkk}}{{itkhm}}
	''Az ügyfél, amennyiben címbirtokosi okiratában szerepel, az ~~alábbi szolgáltatásokat~~ köteles ~~nyújtani:~~ az iskolai felzárkózást segítő, a középiskolai tanulmányokra felkészítő, tanítási időn túli tankör ~~megvalósítása 6~~-~~18 éves gyermekek~~ és ~~fiatalok számára~~.''
			== A feladatellátásra vonatkozó szakhatósági rendelkezés ==

			Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és működtetésére igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet szerint az ügyfél - amennyiben címbirtokosi okiratában vállaltan szerepel - az üzemeletetési kötelezettség ideje alatt köteles 6-18 éves fiatalok számára az iskolai felzárkózást segítő, a középiskolai tanulmányokra felkészítő, tanítási időn túli tankör megvalósítását célzó szolgáltatásokat nyújtani. [8. § (1) c)]

			Az ügyfél köteles a szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan szakmai beszámolási időszakonként legalább hat alkalommal, a tanórán kívül, az iskolai felzárkózást segítő, a középiskolai tanulmányokra felkészítő tankört, vagy a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény vonatkozó rendelkezései alapján elismert egyház által hit- és erkölcstanítást tartani. [8. § (2) f)]

	== A szolgáltatás tartalma ==		== A szolgáltatás tartalma ==
	''A szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan köteles a működés megkezdését követően legalább kéthetente 1 alkalommal, a tanítási időszakon kívül is az iskolai felzárkózást segítő, a középiskolai tanulmányokra felkészítő, tanítási időszakban tanítási időn kívüli tankört tartani.''

	A tanítási időn túli tankör szolgáltatása a Tanoda programhoz kötődik. Irányelveiben hasonló, azonban az IKSZT-n belül a szigorú szabályok enyhülnek, a település szükségleteihez igazodnak.		A tanítási időn túli tankör szolgáltatása a Tanoda programhoz kötődik. Irányelveiben hasonló, azonban az IKSZT-n belül a szigorú szabályok enyhülnek, a település szükségleteihez igazodnak.

MaXX, 2011. március 18., 04:30-n

2011-03-18T04:30:12Z

← Régebbi változat		A lap 2011. március 18., 04:30-kori változata
1. sor:		1. sor:
	{{mmkk}}		{{mmkk}}{{itkhm}}

	''Az ügyfél, amennyiben címbirtokosi okiratában szerepel, az alábbi szolgáltatásokat köteles nyújtani: az iskolai felzárkózást segítő, a középiskolai tanulmányokra felkészítő, tanítási időn túli tankör megvalósítása 6-18 éves gyermekek és fiatalok számára.''		''Az ügyfél, amennyiben címbirtokosi okiratában szerepel, az alábbi szolgáltatásokat köteles nyújtani: az iskolai felzárkózást segítő, a középiskolai tanulmányokra felkészítő, tanítási időn túli tankör megvalósítása 6-18 éves gyermekek és fiatalok számára.''

MaXX: Új oldal, tartalma: „{{mmkk}} ''Az ügyfél, amennyiben címbirtokosi okiratában szerepel, az alábbi szolgáltatásokat köteles nyújtani: az iskolai felzárkózást segítő, a középisk…”

2011-03-17T23:07:24Z

Új oldal, tartalma: „{{mmkk}} ''Az ügyfél, amennyiben címbirtokosi okiratában szerepel, az alábbi szolgáltatásokat köteles nyújtani: az iskolai felzárkózást segítő, a középisk…”

Új lap

{{mmkk}}

''Az ügyfél, amennyiben címbirtokosi okiratában szerepel, az alábbi szolgáltatásokat köteles nyújtani: az iskolai felzárkózást segítő, a középiskolai tanulmányokra felkészítő, tanítási időn túli tankör megvalósítása 6-18 éves gyermekek és fiatalok számára.''

== A szolgáltatás tartalma ==
''A szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan köteles a működés megkezdését követően legalább kéthetente 1 alkalommal, a tanítási időszakon kívül is az iskolai felzárkózást segítő, a középiskolai tanulmányokra felkészítő, tanítási időszakban tanítási időn kívüli tankört tartani.''

A tanítási időn túli tankör szolgáltatása a Tanoda programhoz kötődik. Irányelveiben hasonló, azonban az IKSZT-n belül a szigorú szabályok enyhülnek, a település szükségleteihez igazodnak.

Olyan „rásegítő” programot jelent délutánonként, amely az oktatás, korrepetálás és tehetséggondozás mellett megfelelő infrastrukturális és személyi hátérrel a gyermekek közösségi, kulturális- és szabadidős tevékenységeit is előmozdítják. Azoknak a gyermekeknek nyújt szolgáltatást, akiknek a szüleik nem tudnak segíteni gyermekeiknek a tanulásban, vagy a munkabeosztásuk nem igazodik a gyermekek szabadidejéhez. A szolgáltatás nem egyszerűen korrepetáló jellegű, hanem fejlesztő és ismeretbővítő is, amit az IKSZT közművelődési infrastrukturális és személyi háttere biztosít. A szolgáltatás tartalmába az értékközvetítés, a képességfejlesztés, a közösségiség, a tanulási-művelődési technikák kialakítása, a szabadidő-kultúra gazdagítása is belefér.

Összegezve: olyan képesség-, tehetségfejlesztő, értékközvetítő szolgáltatás, amely hozzásegíti a gyermekeket a továbbtanuláshoz, a későbbiekben pedig, megadja a lehetőséget munkába álláshoz.

== A szolgáltatás tervezése és előkészítése ==
=== Előkészítés ===
Szolgáltatásunk beindítása előtt érdemes tájékozódni lakókörnyezetünkben, felmérni a célcsoport létszámát, igényét. Ehhez segítségünkre lehet a polgármesteri hivatal nyilvántartása és statisztikája, valamint a településünkön működő – ha van ilyen – oktatási intézmény éves jelentése. Segítséget kaphatunk a gyermekjóléti és családsegítő szakszolgálat munkatársaitól, valamint a védőnőktől, gyermekorvosoktól.

A statisztikai adatokból a következő adatokra kaphatunk választ, ami természetesen egyéni kutatásunk eredményeként tetszés szerint bővíthető:

* Oktatási, nevelési intézmények a településen.
* Az intézmények szolgáltatási kínálatai.
* A célcsoport lélekszáma.
* A célcsoport tanulási, szabadidős lehetőségei.
* A célcsoport kompetencia szintjei, egészségi állapota, szociális helyzete.
* Hiányszolgáltatások.
* Elérhetőségek.

A statisztikai adatok tanulmányozása után érdemes számba venni azokat a családokat, akiknek a gyermekei nem veszik igénybe az oktatási intézmény napközbeni ellátását, azonban otthon nem tudnak megfelelően felkészülni a tanórákra.

Érdemes számba venni azokat a gyerekeket is, akik sajátos nevelésűek, esetleg a nagyobb csoportban a teljesítményük nem megfelelő. S ne hagyjuk ki azokat a gyerekeket sem, akik bár az iskolai tanulásban nem érnek el sikereket, azonban valamilyen művészeti területen tehetségesnek bizonyulnak.

A családok felkeresését személyes interjúzással végezzük, ahol ne csak a szülőket, hanem magát a gyermeket is próbáljuk meg bevonni a beszélgetésbe, hiszen róla, érte gondolkozunk. Néhány kérdés, amit mindenki bővíthet saját településére és adottságaira kiélezve:

* A gyermek napi tevékenységei? Van-e rendszeres feladata, ha igen, mi az?
* Mivel tölti szabad idejét?
* Mivel, hogyan töltené szívesen a hétköznapjait?
* Van-e kedves elfoglaltsága? Mi az? Tudja-e a településen űzni? Ha igen, akkor milyen rendszerességgel és hol? Amennyiben nem, miért nem? Akkor hol tud vele foglalkozni?
* Szeret-e iskolába járni? Mi a kedvenc tantárgya? Miért? Mit szeret a legkevésbé? Miért?
* Van-e példaképe a tanítók között? Ki az? Miért?
* Szeretné-e ha segítenének neki a tanulásban? Amennyiben igen, azt hogyan képzeli el? Miben kérne segítséget?

=== Tervezés ===
A személyes interjúk és a statisztikai adatok alapján kezdjük el a tervezést. Érdemes több lépcsőben, több irányban. Javaslom, hogy előbb a célcsoportot hívjuk össze, mondjuk el nekik, mit tervezünk, kérjük meg őket, hogy segítsenek nekünk.

Mit várunk a célcsoporttal való tervezéskor?

* Elköteleződnek a gyerekek, kezdő létszám is körvonalazódik.
* Összeállítják, hogy mit várnak a programtól. Konkrét példák is születnek ekkor. Pl. hetente két alkalommal kell matematikából korrepetálnunk a különböző korosztályt, vagy hetente egy alkalommal szövegértést.
* Összeállítják a szabadidős tevékenységek irányait. Konkrét példa lehet erre, hogy heti rendszerességgel sportos foglalkozást igényelnek, amit részben fedett, részben pedig szabad térben tudnak űzni. Esetleg a szövegértési problémáiknak segíthet egy drámapedagógiai foglalkozás, amibe különféle művészeti ágak ráépülését is tervezni tudjuk.
* Meghatározható a szolgáltatás rendszeressége és időtartama.
* Körvonalazódik a helyiség berendezése és eszközigénye.

A célcsoporttal való egyeztetés és tervezés után kezdjünk hozzá a szolgáltatásunk pontos meghatározásához, és kidolgozásához. Ehhez hívjuk partnerként közös tervezésre a célcsoporttal közvetlenül, vagy közvetve érintkező szakembereket (pedagógusok, szociális segítők, civil szervezetek képviselői, stb.), szülőket. A konkrét tervezői munka itt kezdődik, de minden eddig kapott eredményt, információt, adatot és véleményt igyekezzünk figyelembe venni, hiszen a szolgáltatásunk sikere azon múlik, hogy maguk a gyerekek mennyire érzik jól magukat nálunk és milyen mértékben vallják magukénak. Tehát a szakemberi tervezéshez néhány segítő információ:

* A kapott adatok alapján határozzuk meg, hogy milyen irányban kezdjük el a szolgáltatásunkat. Például hetente matek korrepetálás két alkalommal, és egy lakalommal szövegértés. Tervezzük be a szabadidős tevékenységeket is. pl. hetente egy alkalommal drámapedagógia, s két alkalommal sport programok. Alkalmanként kézműves játszóház.
* Vessük össze a felmerül igényeket és a helyben meglévő erőforrásainkat. Tárjuk fel a hiányosságokat. Például: A matematika korrepetálást meg tudjuk oldani helyben nyugdíjas pedagógussal, a sport tevékenységet felvállalja a helyi sportegyesület, azonban a drámapedagógiai foglalkozásra keresnünk kell külső segítőt.
* Tervezzük meg a külső segítők felkeresését, bevonását, dolgozzuk ki a finanszírozási hátterét.
* A gyerekek tervezésekor nagyjából összeállítottuk a terem berendezését és eszközigényét. Egészítsük ki a tervet, gondoljuk át a finanszírozási lehetőségeket. Jó példa lehet az otthonról elhozott megunt, de még használható játékok, eszközök, esetleg bútorok.

Megterveztük a szolgáltatásunkat, biztosítottuk a feltételeket, engedjük be a gyerekeket, hogy kedvükre – de segítő irányításunk mellett – rendezzék be a helyiségüket, tegyék otthonossá, vegyék birtokba. Ne felejtsük el, mi itt csupán segítő, koordináló, fejlesztő tevékenységet folytatunk. A gyermek az, akinek a komfortérzetét biztosítanunk kell, tehát nem biztos, hogy nekünk mindenben tetsző kis tankörünk lesz.

=== A szükséges szolgáltatási tér és eszközök ===
A rendelet külön nem rendelkezik a szolgáltatáshoz szükséges eszközrendszerrel, tehát az IKSZT munkatársainak, a célcsoportnak a feladata, hogy a rendelkezésre álló lehetőségeket a helyi szükségletekre formálva kialakítsa, fejlessze.

Természetesen jó ha van tanulásra alkalmas helyünk. Itt nem kell szokásos íróasztalra gondolnunk, elég egy foglalkoztató asztal, ami természetes fénnyel ellátott és egy kényelmes, gerinckímélő szék. Előnyös, ha mindez a gyerekek életkorának megfelelő, tehát a székről leér a lába, az asztalt megfelelően eléri. Ezeket az eszközöket – ha jól választjuk ki – tudjuk használni a szabadidős foglalkozásainkon is. Amennyiben könnyű és összecsukható, akkor a helyiségünk máris többfunkcióssá varázsolható.

Legyen polc, ahol könyveket és játékokat, a szabadidő eltöltésére alkalmas kreativitást fejlesztő eszközöket (pl. rajzhoz, festéshez, stb.) helyezünk, amit szabadon használhatnak a gyerekek.

A könyvekhez jó ötlet lehet a könyvtárral való szoros együttműködés, s a könyvek folyamatos, esetleg tematikus cseréje, kínálata.

A játékok legyenek elsősorban fejlesztőek és közösségiek. Kívánatos, hogy egyszerű, könnyen kezelhető és tartós legyen. Jó szívvel javasoljuk ennél a korosztálynál is a természetes alapanyagból készült játékokat.

A gyerekek szeretik az otthonos környezetet, ezért ha tudunk, szerezzünk be egy-egy kényelmes, strapabíró ülőgarnitúrát, amin kedvük szerint pihenhetnek. Természetesen egy szőnyeg a padlón való foglalkozások színtere is lehet, jó, ha van. Amennyiben lehetőségünk van rá, elektronikus eszközök is kaphatnak helyet, mint pl. televízió, CD és DVD lejátszó. A számítógép is megengedett, azonban célszerű ezt csak a tanulmányaik segítésére használni.

A falakat díszítheti a gyerekek által készített kompozíció, festmény, esetleg „falfirka”.

=== Adat- és ismeretforrások ===
Szolgáltatásunk sikerét és zavartalan biztosítását a megfelelő adat- és ismeretforrásunk határozza meg. Az induláskor begyűjtött adatok hamar elévülnek, csak iránymutatóként használhatóak.

A gyerekek változnak, így igényük is folyamatos változásban van. Mindig naprakészen tudnunk kell, hogy milyen hiányterülettel kell számolnunk, mire keressük a megoldást. Ehhez jó, ha a gyerekektől időről időre visszajelzést kérünk. Ugyancsak jó, ha nyitott szemmel járunk a településen. Új lakók telepednek le, családok életvitele változhat meg egyik napról a másikra. Akkor jó a szolgáltatásunk, ha ezekre a változásokra gyorsan és megfelelően tudunk reagálni.

A folyamatos adat- és információgyűjtés során kapott információk alapján tudunk tervezni, építkezni. A változásnak előnyei is van. Nem válik tevékenységünk rutinná, unalmassá.

== A szolgáltatás működtetése ==
=== Az elvárt kimenetek, adatszolgáltatás ===
'''''8. §'' '''''(1) Az ügyfél, amennyiben címbirtokosi okiratában szerepel, az alábbi szolgáltatásokat köteles nyújtani:''

''c)'' ''az iskolai felzárkózást segítő, a középiskolai tanulmányokra felkészítő, tanítási időn túli tankör megvalósítása 6-18 éves gyermekek és fiatalok számára;''

''f)'' ''az (1) bekezdés c) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan a működés megkezdését követően legalább kéthetente 1 alkalommal, a tanítási időszakon kívül is az iskolai felzárkózást segítő, a középiskolai tanulmányokra felkészítő, tanítási időszakban tanítási időn kívüli tankört tartani;''

A szolgáltatás minimálisan elvárt követelményeit a rendeletben meghatározták. Így minimum kéthetente egy alkalommal köteles a szolgáltatást biztosítani az az IKSZT, amely ezt a tevékenységet címbirtokosi pályázatába betervezte. Programunk eredményessége azonban nem a minimális feltételek teljesítésében mérhető, hanem a célcsoportunk elégedettségében.

A kimenet tervezésekor vegyük figyelembe a szolgáltatásban résztvevők létszámát, a szolgáltatások körét, azok időtartamát és rendszerességét. Az adatszolgáltatásra legegyszerűbb megoldás a jelenléti ív, amit kiegészíthetünk fotó, sajtóanyag, vagy filmanyag dokumentációkkal is. A tankörbe járó gyerekekről személyes fejlesztési ívet is vezethetünk, amit kiegészíthet a védőnő, a gyerekorvos, a logopédus, a családsegítő munkatársa, vagy a helyi civil szervezet képviselője is. A tankörben vezetett adatok beépülhetnek a települési, kistérségi jelentésekbe, vagy az iskolák, azok társulásainak adataiba.

A mérés mindig egy irányszám. Tehát célszerű meghatározni, hogy mit és miért mérünk. A statisztikai adatok mellett így megjelennek a településünkre, s a szolgáltatásainkra jellemző egyedi adatok is.

=== Az eredményesség tervezése és biztosítása ===
Eredményességünket a szolgáltatásunk minőségével, a helyi szükségletfelmérésre alapozott kínálati rendszerünkkel biztosíthatjuk. Törekedjünk arra, hogy a tankör ne állandósuljon, ne váljon rutin tevékenységgé. A célcsoport igényeire alapozzuk és időről-időre vizsgáljuk felül annak aktualitását, kérjünk javaslatokat, irányvonalakat az innovációra.

Igyekezzünk tevékenységeinket folyamatosan dokumentálni és publikálni. A gyerekek is szívesen látják viszont magukat a helyi orgánumokban, mutatkoznak be a település kulturális életébe.

=== A hatások mérése, szakmai, közösségi visszacsatolás ===
Szolgáltatásunk eredményességét a célcsoport visszacsatolása biztosítja. Közvetlenül maguk a gyerekek, akiktől személyes beszélgetés, közösségi foglalkozások, vagy egyszerű kérdőív során is tájékozódhatunk. Közvetve a gyermekek családjai, az őket tanító pedagógusok és a kapcsolódó szolgáltatások munkatársaitól kaphatunk visszajelzést. Ugyancsak közvetlen közösségi visszacsatolás lehet a település közösségének véleménye.

Hatásai a mérőszámok mellett egyéb úton is mérhetőek. Például új gyermekközösség alakul, vagy szülői kör, akik segítik a gyermekekkel folytatott munkát. Szakmai tevékenységünkből születhetnek módszertani kiadványok, konferenciák, szakmai és szakmaközi egyeztetések, közös folyamatok.

== Ötletek, jó gyakorlatok ==
Komárom falusi környezetében került kialakításra a Mag-ház, mely minden nap várja a gyerekeket délutáni foglalkozásaira. A foglalkozásokat részben előre tervezzük, de van spontán kialakult is.

Módszerük, hogy a gyermek otthonos környezetben, segítő irányításával boldoguljon a délután folyamán. Törekednek a napi feladatok megoldására, ugyan akkor a szolgáltatást játékos fejlesztő tevékenységgel ötvözik. Ehhez a ház fejlesztő játéktára és szakmai kompetenciája adja a biztos hátteret.

Az egyéni korrepetálási igényekre önkénteseket foglalkoztatnak. Fiatal egyetemisták délutánonként, de főként szombatonként segítik a tanulásban lemaradt gyerekeket. Ellenszolgáltatásként a korrepetálást végző fiatalok alkalmanként a házat és annak felszerelését saját programjaikra használhatják. Így oldott meg a matematika, fizika, kémia, magyar és történelem korrepetálása az általános és középiskolás célcsoport számára.

== Kapcsolatok ==
Tanoda program – [http://www.tanoda.lap.hu/ www.tanoda.lap.hu], www.tanoda.lapunk.hu

Mag-ház – [http://www.eletteregyesulet.hu/ www.eletteregyesulet.hu]

Bárka Egyesület – [http://www.barkak.uw.hu/ www.barkak.uw.hu]

Tanítási időn túli tankör - Laptörténet

Arisztid: A hatályos szabályozás szerint aktualizáltam.

MaXX, 2011. március 18., 04:30-n

MaXX: Új oldal, tartalma: „{{mmkk}} ''Az ügyfél, amennyiben címbirtokosi okiratában szerepel, az alábbi szolgáltatásokat köteles nyújtani: az iskolai felzárkózást segítő, a középisk…”