Közösségfejlesztési folyamatok generálása, folyamatkövetése forrásának megtekintése

{{mmkk}}{{itkhm}}
== A feladatellátásra vonatkozó szakhatósági rendelkezés ==

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és működtetésére igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet szerint az ügyfél - amennyiben címbirtokosi okiratában vállaltan szerepel - az üzemeletetési kötelezettség ideje alatt köteles a közösségfejlesztési folyamatok generálását, folyamatkövetését célzó szolgáltatásokat nyújtani. [8. § (1) a)]

Az ügyfél köteles a szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan a működés megkezdését követő 18 hónapon belül egy, az ügyféltől eltérő helyi civil szervezet vagy nem formális közösség létrejöttét, működését segíteni, amelyet a tagok nyilatkozatával köteles igazolni, vagy már működő, az ügyféltől eltérő helyi civil szervezetek, illetve nem formális közösségek számára két szakmai beszámolási időszak alatt legalább egy alkalommal a működésükkel kapcsolatos előadást, képzést, tanfolyamot, tréninget vagy tanácsadást tartani. [8. § (2) d)]

== A szolgáltatás tartalma ==

A közösségfejlesztési folyamat generálása szabadon választott tevékenységek közé tartozik, így azok számára kötelező feladat, akik ezt az IKSZT cím elnyeréséhez ezt vállalták.

A közösségfejlesztést, mint szolgáltatást definiálni azonban nehéz, hiszen ez egy szabad, a közösség szándékától, cselekvési igényétől függő, folyamatosan változó és alkalmazkodást kívánó viselkedésmód. A közösségfejlesztési folyamat kimenetele a közösség általi fejlesztés, tehát olyan tervek megvalósítása, amely a lakosság széles körének '''bevonás'''ával készülnek, a felmerülő '''szükségletekre közösségi megoldásokkal reagálnak'''. Ennek elérése '''folyamatos és következetes munkát''' igényel.

A közösségfejlesztési folyamat első lépése mindig az érintettek megszólítása. Mivel a település egészét érinti az IKSZT létrejötte, így aligha tekinthetünk el attól, hogy lehetőleg a település minden lakóját megszólítsuk. Természetesen, még egy kis településen sem várható, hogy mindenkinek felkelti az érdeklődését a közös gondolkodásra való felhívás. Emiatt folyamatos nyitottsággal és '''nyilvánosság'''gal kell kezelni az elindított folyamatot. Kell tehát valaki, aki '''kezdeményez''', kezdeményezi a személyes és közösségi beszélgetéseket, aki folyamatosan tarja a kapcsolatot a már bevonódott emberekkel és újabbakat szólít meg. Ez a személy a közösségfejlesztő, aki foglalkozását tekintve lehet az IKSZT munkatársa, de lehet külső személy is. A közösségfejlesztő, közösségi munkás – összefoglalva kezdeményező – szerepe az induláskor nagyon fontos, majd egyre inkább háttérbe szorul és a legszerencsésebb, ha csak arra korlátozódik, hogy biztonságos hátteret nyújtson a helyi cselekvő közösségeknek. 

A szolgáltatás tartalma tehát összefoglalva:

* kezdeményezés a közösség (értsd.: település, mint közösség) tagjainak bevonására
* közösségi beszélgetések szervezése és levezetése
* a helyi nyilvánosság biztosítása a folyamatos csatlakozás lehetőségének fenntartására, a távolmaradók informálására, a sikerek megosztására
* közösségi tervek születésének segítése
* a kapcsolatrendszer bővítésében való közreműködés 
* jó példák megismertetése
* képzések szervezése a civil cselekvéshez szükséges képességek növelése érdekében 
* a közös cselekvés megvalósításában való segítségnyújtás (hely biztosítása az összejövetelekre, eszközök rendelkezésre bocsátása, forrásokról tájékoztatás) 
* a közösség formalizálódásának elősegítése (egyesület alapításában való közreműködés)

== A szolgáltatás tervezése és előkészítése ==
A közösségfejlesztői programról több évben, akár évtizedben érdemes gondolkodni. Lassú építkezés a közösségek képessé tétele, a közösség általi fejlesztésre. Ugyanakkor bármikor véget is érhet a közösségfejlesztői közreműködés, ha a közösség már elég erősnek, önállónak és cselekvőkésznek tartja magát arra, hogy a kezdeményezést a közösségfejlesztőtől átvegye és maga a közösség generáljon újabb és újabb közösségi mozgásokat.

A folyamat indulásakor, a közösségfejlesztő által felvázolt terv csupán azt tartalmazza, hogy hogyan szólítja meg először a helyieket, mikorra tervezi az első közös összejövetelt, hogyan biztosítja a nyilvánosságot. Ez még a lényegi cselekvést nem tartalmazhatja, hiszen azt maga a közösség tervezi meg és végzi majd, aszerint amit a legfontosabb megoldandó problémának tart, illetve amelyhez a szükséges erőforrásokat elő tudja állítani.

A viszonylagos kiszámíthatatlanság ellenére és éppen ezért, az évente elkészített fejlesztési terv mindig az előzményekre kell, hogy építsen és összhangban kell állnia az IKSZT és a település többi szolgáltatásaival. Az eredményesség valamelyest előre látható, tervezhető is, de a folyamat során mindig lehetnek előre nem látott események. Konfliktus alakulhat ki valamely problémának az értékelése során, nézőpontok ütköznek és ez akár le is lassíthatja a folyamatot, de lehetséges, hogy éppen ez viszi előre, attól függően, hogy miképp tudja kezelni a közösség a konfliktus helyzetet. Az várható, hogy a közösség többet tud meg önmagáról, az ott élőkről, az értékekről és szükségletekről, a cselekvési hajlandóságról, az intézmények működéséről, az önkormányzat és a civilek szerepéről. Lehetséges, hogy az informális lakossági csoport összeérik és civil szervezetté alakul, vagy nem választja a jogi formát, de pozícionálja magát, kialakul valamiféle odatartozás érzése a közösség tagjaiban. Lehetséges, hogy egy rövid akcióra állnak össze néhányan, magukhoz vonzva ideiglenesen másokat, de lehet, hogy tartósan is megmarad a kezdeményező csoport. A sokféle kimeneti lehetőség nagy alkalmazkodó képességet kíván meg a közösségfejlesztőtől, hiszen célja nem lehet más, mint a közösség megerősítése abban, amit együtt szeretne elvégezni. 


=== A szükséges szolgáltatási tér és eszközök ===
''(2) Az ügyfél a címbirtokosi okiratban szereplő szolgáltatások nyújtása érdekében az alábbi feltételeket köteles teljesíteni:''

''a)&nbsp;szolgáltatásonként egy, legalább 10 négyzetméter hasznos alapterületű közösségi szolgáltatások nyújtására alkalmas, természetes fénnyel is megvilágított, szélessávú internetkapcsolattal rendelkező helyiséget, teret kialakítani, illetve rendelkezésre bocsátani, amely többfunkciósan is kialakítható''


A közösségfejlesztési folyamat során az a legfontosabb, hogy legyen hol találkozni a közös gondolkodásra, tervezésre, az aktualitások megbeszélésére, akár pár perces, akár több órás találkozásra. Az IKSZT önmagában is az a hely, ahol össze lehet szaladni, pár szót váltani, ahol ott van egy kontaktszemély, aki rögzíti a szükséges információkat, továbbadja, segít megoldani egy gyors problémát (pl.: egy meghívó megtervezése, kinyomtatása), ahol lehet az internetet használni vagy megnézni egy jó példát bemutató filmet. Erre legalkalmasabb egy olyan helyiség, amely a szükségleteknek megfelelően mobil eszközökkel rendelkezik, átrendezhető. Szükség esetén asztalok, székek idehozhatók, körbe vagy sorba helyezhetők, a számítógépes asztal el- vagy idetolható, a notebook elővehető stb. Nagyon jó, ha elszeparálható a helyiség, (pl.: elhúzható fal, térelválasztók) mert többször szükség van arra is, hogy elmélyülten, a külső ingereket lehetőség szerint kiszűrve gondolkodhassanak együtt az emberek. Az is lehetséges, hogy az IKSZT-ben több helyiség is van, amiből azt választja a közösség, amelyik legalkalmasabb az adott közösségi feladat megoldására. Időnként nagyobb helyiségre is szükség van, mert eljuthat odáig a folyamat, hogy minden lakost megmozgató falugyűlésre, konferenciára, kiállításra stb. kerül sor. A különböző közösségek hely és eszközigénye jól összeszervezhető.

A további szükséglet a közösségi cselekvés tartalmától függ.

=== Adat- és ismeretforrások ===
A közösségnek meg kell ismernie önmagát és környezetét. Közös tudássá kell ennek válnia. Ez többlépcsős folyamat, de nem feltétlenül egymásra épülő, hanem párhuzamosan is történhet. A forrás elsősorban a helyben élő emberek tudása a településről. Alkalmazható a régmúlt feltárására a közösségi kalendárium készítése, a ma problémáinak feltárására és a vélemények megismerésére, bizonyos adatok begyűjtésére a közösségi felmérés. Emellett szükség szerint statisztikai adatok is elérhetők (KSH, önkormányzati adatbázis). A könyvtárban gyűjtött helyi újságok, vagy korábban készített szakdolgozatok, publikációk szintén kiváló forrást nyújtanak, hisz egy adott időszak lenyomatát híven türközik.

Adatok és ismeretek gyűjtésére legfőképpen akkor kerül sor, amikor közösség elhatározza, hogy milyen probléma megoldásával akar foglalkozni, akkor tudja, hogy milyen adatokra lesz szüksége. Pl.: természetvédelmi ügy esetén megkérdezhető a területre fókuszáló természetvédelmi hivatal, civil szervezet, szakember. 

Minden köztudatba kerülő információ, adat, ismeret a közösség tudatosságát, felelős gondolkodását erősíti, amelyre így már lehet építeni a közösségfejlesztő folyamat során.


=== Lépésről lépésre ===
'''1. Bevonás'''

* Érdeklődést felkeltő cikk megjelentetése az újságban (már előre jelezhető az első közösségi beszélgetés időpontja)
* Személyes közösségfejlesztői interjúk készítése a település véleményformálóival, vagy más szempont szerint kiválasztott emberekkel, majd az általuk ajánlottakkal (hólabda módszer alkalmazása). 

* Kérdések: Miért jó itt élni? Miért nehéz itt élni? Mi az amin változtatna? Hogyan? Mi az, amiben maga is szívesen részt venne?

* Közösségi beszélgetés összehívása 

* Résztvevői azok, akiket személyesen megkérdeztünk ill. meghívtunk, és mindenki más, aki a helyszínt és az időpontot a helyi újságból vagy plakátról megtudta

Ezeket az első bevonó lépéseket megteheti egy személy (közösségfejlesztő), de akár egy kisebb – erre az alakalomra szervezett és felkészített - csapat is.

'''2. A problémák feltárása, elemzése'''

* A közösségi beszélgetések alkalmával (ez egymást követő több alkalom) az egyéni találkozások során feltárt problémákat beszéljük meg. Meghatározzuk, hogy melyik probléma megoldása a legsürgősebb, melyikre tud hatással lenni a közösség.

'''3. Cselekvési tervek készítése'''

* A közösségi beszélgetések során kialakulhatnak csoportok, melyek egy-egy problémával foglalkozni szeretnének, ők elkezdenek terveket készíteni a megoldásra, bevonnak új embereket, partnereket a tervezési munkába. 
* A cselekvési terveket szélesebb körben is megvitatják. (felhasználható erre a falugyűlés vagy más fórum, ahol többen megjelennek, vagy már formalizált közösségek közgyűlése stb.)

'''4. Közösségi cselekvés'''

* A tervező csoport elkezdi a megvalósítást. 
* Párhuzamosan alakulhat több cselekvő csoport is, de lehetséges, hogy egy csoport jön létre, amely általa felállított sorrendben valósítja meg a terveit.

'''5. Értékelés'''

* A közösségi cselekvésben résztvevők (megvalósítók) önmaguknak és az érintetteknek, a cselekvőknek visszajelzést adnak.
* Lehet ez egy közös beszélgetésen, vagy a helyi újságban, hirdetőtáblán vagy bármely más eszközzel, amely elősegíti, hogy újabb és újabb, egyre „gazdagabb” közösségi cselekvések szülessenek.

Mindvégig nyitott a bekapcsolódás lehetősége, folyamatosnak kell lenni a nyilvánosságnak.

== A szolgáltatás működtetése ==
=== Az elvárt kimenetek, adatszolgáltatás ===
''d) az (1) bekezdés a pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan a működés megkezdését követő 18 hónapon belül egy helyi civil szervezet vagy nem formális közösség létrejöttét, működését segíteni, amelyet a tagok nyilatkozatával köteles igazolni, vagy már működő helyi civil szervezetek, illetve nem formális közösségek számára legalább félévente a működésükkel kapcsolatos előadást, képzést, tanfolyamot, tréninget vagy tanácsadást tartani;''


Értéklista

A közösség feltárja azokat az értékeket, amelyek elősegítik, megalapozzák a közösségi cselekvést, hátteret nyújtanak ahhoz 

Problémalista

A közösség feltárja azokat a problémákat, szükségleteket, amelyekre közösségi megoldásokkal válaszolhat. 

Cselekvési terv

Rendszeres közösségi találkozások vannak, amelyek során cselekvési tervek készülnek.

Dokumentáció: jelenléti ív, fotók, beszámolók 

Közösségi akciók, programok, események, amelyeket a közösség szervez, kivitelez, amelyekbe bevonja a helyi lakosságot és amely a közjót szolgálja

Megállapodások, alapító okirat vagy alapszabály, tagnyilvántartás, belépési nyilatkozat

Informális és formális közösségek, szerveződések, civil szervezetek, testületek, partnerségek jönnek létre – az adott ügynek leginkább megfelelő formátumban


A közösségfejlesztési folyamat maga egy informális tanulási folyamat, amelynek során a közösségi és az egyéni kompetenciák (tudás, ismeret, attitűd, képesség) változnak, növekednek, fejlődnek. Minél többet tud egy közösség önmagáról az ügyeiről, annál inkább szüksége lesz még több tudásra azon a területen. 

A közösségfejlesztő segít abban, hogy ehhez hozzájussanak: jó példák megismertetése (pl.: film, tanulmányút, esettanulmány útján), kapcsolatokat szervez, képzések lehetőségét ismerteti meg, illetve akár képzés, akár informális tanulás, tanácsadás útján átadja saját tudását is, vagy felkér erre hozzáértő embereket.


=== Az eredményesség tervezése és biztosítása ===
A közösségfejlesztési program tervének része az eredményesség előrejelzése, a várható eredmények megjelenítése. 

Befogadó társadalmi közeg szükséges az eredményességhez. Folyamatos információnyújtás a folyamat előrehaladásáról (helyi újság, tv, rádió), Nyilvánosság – nyitottság, folyamatos belépési lehetőség megteremtése. 


=== A hatások mérése, szakmai, közösségi visszacsatolás ===
A jó közérzet, a pozitív gondolatok, a jövőbe vetett hit – nehezen kimutatható hatása a közösségfejlesztésnek. A közösséghez tartozás, a közösségért való tevékenység megerősítő hatású, amely nem csak a helyi demokráciára van hatással, hanem az egyén életvitelére is.

A szolgáltatás elengedhetetlen része a nyilvánosság- így tehát folyamatos visszacsatolás van a közösségeknek önmagukhoz illetve az önkormányzat és partnereik felé is. Ez akár a közösségi beszélgetéseken, akár falufórumokon, akár a helyi médiumok használatával (esetleg éppen a folyamat során kialakuló helyi médium) alkalmazásával történhet.

A deliberatív közvélemény-kutatás módszerének használata a hatás mérésére alkalmazható lenne – de ehhez külön szakértelem és anyagi forrás szükséges. Így megelégedhetünk a puha mutatók jelzéseivel (pl.: közösségi beszélgetések hangulata, társadalmi tőke növekedése)

Van néhány objektív adat is ami nyomon követhető:

* Részvétel növekedése a jelenléti ívekkel, beszámolókban kimutatható. 
* közösségi előterjesztések száma, megvalósult közösségi javaslatok száma
* rendezvények száma
* új közösségi kezdeményezések száma
* bemutatkozás más közösségek előtt, szakemberek előtt 

== Ötletek, jó gyakorlatok ==
=== KTT: Közösségi Tanácsadó Testület ===
Az elnevezés nem kötött, a tagjai maga választhatják meg.

Az IKSZT a maga komplexitásával megkívánja, hogy a lakosság széles körének, a működő és létrejövő közösségeknek a szükségleteire reagáljon és akár változzon is az induláskor kialakított struktúra. Bizonyos időnként (ennek gyakoriságát maga a használói kör határozza meg) felül kell vizsgálni azt, hogy kiszolgálja-e a helyiek szükségleteit az IKSZT.

A KTT egy olyan társadalmasított vezetés, amelynek tagjai a település minden közösségének (formális és informális), intézményének vezetői vagy küldöttei. Célja, hogy a közösség megkérdezése nélkül ne születhessenek döntések az őket érintő ügyekben. Ők csatornázzák be a közösségeik véleményét, álláspontját, szükségleteit az IKSZT működtetését vállaló szervezeti vezetés felé.

A KTT működését maguk a tagok határozzák meg, alapvető azonban a demokrácia. A döntéseikben konszenzusra törekszenek, szavazásos döntés nem történik.

Konkrét példa:

* A település lakossága 1600 fő. Önkormányzat, Általános iskola, óvoda, szülői közösség, védőnői szolgálat, könyvtár, sportegyesület, polgárőrség, nyugdíjas klub, énekkar, diákönkormányzat, szülő-pedagógus egyesület, az IKSZT működtető egyesület létezik a településen.
* 1. lépés: A tagok behívása a KTT-be. Felkérő levél a részvételre.
* 2. lépés: Első összejövetel megszervezése. A KTT céljának tisztázása. A tagságot elfogadó nyilatkozattétel. 

* - Munkaterv készítése a folyamatos működésre.
* - összehangolás az önkormányzat munkatervével
* - felelősség -és feladatmegosztás kidolgozása

* 3. lépéstől folyamatosan: Legalább havi rendszerességgel összejövetel megtartása. Összhang létrehozása a közösségek tevékenysége, szükséglete és az IKSZT nyújtotta szolgáltatások között.

== Kapcsolatok ==
* Közösségfejlesztők Egyesülete, 1011 Budapest, Corvin tér 8. [http://www.kozossegfejlesztes.hu/ www.kozossegfejlesztes.hu] 
* Civil Közösségi Házak Magyarországi Egyesülete, 2903 Komárom