Címpályázatban és a támogatási kérelemben kidolgozott szakmai program áttekintése forrásának megtekintése

{{mmkk}}
{{hkitkht}}

Az integrált közösségi szolgáltató terek egy érdekes pályázat. A cím és az ehhez kapcsolódó működési támogatás jól jelzi, hogy alapvetően másról, sőt, sokkal többről van szó, mint egy épület felújítását támogató lehetőségről. Az integrált közösségi szolgáltató tér csak a keretet biztosítja annak a szakmai programnak a megvalósításához, ami több célú. Alapvetően szolgálnia kell a vidéki népesség szolgáltatásokhoz való hozzáférését. Fontos célkitűzés, hogy a kisebb településeken egymástól elvágólag, elválasztva, külön-külön intézmények, szervezetek által működtetett szolgáltatások, amelyek biztosítására gyakran jogszabályok, és nem a józan ész kötelez, egymáshoz minél közelebb kerülhessenek, és az azokat használó emberek így könnyen és egyszerűen jussanak információkhoz, segítséghez, lehetőségekhez. Az is egy jelentős célkitűzés, hogy az esetleg eddig hiányzó lehetőségek – ifjúsági programok, családokat segítő szolgáltatások, vállalkozói információk biztosítása, stb. – megjelenhessenek. Látható tehát, hogy a közösségi ház beindítása korántsem jelenti az épület felújítását és berendezését, hanem ennél több feladat áll még előttünk.

A benyújtott szakmai program és az elnyert támogatás során több különböző szolgáltatási elem vállalása történt meg. Mint látjuk, ezeknek a szolgáltatásoknak – hiszen szolgáltatás a könyvtár, a családsegítő szolgálat ügyfélfogadása, a vállalkozói tanácsadás, a gyerekprogramok egyaránt – egy része eddig hiányzott, vagy másutt, más keretek között működött a településünkön. 

Most érkezett el a pillanat, hogy pontosítsuk, milyen feltételekkel és hogyan tud működni, a tervezett elérhetőségi-nyitvatartási idők nem ütköznek-e a közösségi ház más programjaival, nem fogják-e zavarni egymást a nagycsaládosok és az idősek, tényleg elég-e a legkisebb helyiség a fiataloknak, nem kellene-e esetleg cserélni a könyvtárral vagy a vállalkozói tanácsadást nyújtó cég helyiségével. Mindezek átgondolása, és az érintettekkel közösen zajló egyeztetések, egymással való együttműködésük kereteinek tisztázása során leginkább a következő szempontok szerint gondolkodhatunk:

* Mi az, ami a címbirtokossággal járó elvárás, milyen szolgáltatásokat szükséges biztosítani és milyen hosszú időn keresztül?
* Pontosan mit vállaltunk a pályázatban, milyen szolgáltatások elérhetőségét, milyen időszakokban (heti hány nap), milyen szervezeteket neveztünk meg partnereinkként, hiszen ezek biztosítása szintén kötelező.
* Van-e olyan szolgáltatás, programelem, amit vállaltunk, de még konkrét szervezet, szakember nélkül, aminek biztosítására meg kell kezdeni az előkészületeket (alkalmazott felvétele, biztosító szervezet kiválasztása és szerződtetése, stb.)
* És végül: vannak-e olyan helyi igények, amikre most még nincs válasz, vagy közösségi kezdeményezések, amelyek nem találják a helyüket, de a közösségi ház éppen ezeknek a szükségleteknek a kielégítésére tudna vállalkozni?

Ha már csak az utolsó kérdésre keressük a válaszokat, az azt jelenti, hogy elkezdett működni a „ház”. Hiszen éppen ilyen céllal jött létre ez a rendszer! A legfontosabb az, hogy a változó helyi igényekre ne mint zavaró tényezőkre tekintsünk, hanem az élet változékonyságából adódó természetes helyzetre. Sőt. Egy olyan jelre, ami kiváló mutatója, jelzője, indikátorra a helyi közösség mozgolódásának, éledésének, ha már igényeket fogalmaz meg, szerveződéseket kezdeményez. Ennek kiszolgálása, a lehetőségek megteremtése további új csoportok alakulására – ez a célja és értelme az integrált közösségi terek rendszerének.

Ezeknek a helyi társadalmi mozgásoknak a felkutatása, bevonása és a létező szolgáltatási elemekkel való összeillesztése szintén fontos feladat. Akkor, amikor áttekintjük, hogy milyen szakmai programot terveztünk és annak elindítása érdekében mik a teendőink, a Ház élettel való megtöltése és a helyi társadalom minél szélesebb rétegének kiszolgálása érdekében érdemes áttekinteni a lakosság egyes csoportjait, és számba venni, kiket fog szolgálni, kiknek a számára kínál lehetőségeket, és kik azok, akik esetleg kimaradtak. Hiszen utóbbiaknak is lehetnek eddig meg nem ismert igényeik, ötleteik, és érdemes erről is gondolkodni, és a közösségi ház beindulását követően e csoportokat is invitálni, számukra érdekes és hasznos, vonzó programokkal. 

Milyen szempontok mentén vehetjük sorra, hogy kikre gondoltunk és esetleg kik maradtak ki?

A szakmai programot először nézzük át olyan szempontból, hogy a település társadalmának egyes '''életkori csoportjai '''számára tudunk-e nyújtani valamit?

A kisgyermekek, az iskolás korosztály, a fiatalok, az aktív korú felnőttek és a szépkorúak mást-mást igényelnek. Elérjük-e őket, vagy vannak, akik kimaradnak?

Utána áttekinthetjük a lakosság csoportjait a szakmai programunkban vállalt feladatok kapcsán abból a szempontból, hogy '''milyen élethelyzet'''ben vannak, illetve milyen jellegű segítségeket, szolgáltatásokat igényelhetnek.

Ebben a sorban a vállalkozók, munkavállalók, állást keresők, információra vagy más közvetlen segítségre szorulók sorát kell áttekinteni. Vannak-e válaszaink valamennyi helyi társadalmi csoport számára?

Végül vegyük sorra a speciális szükségletek, egyedi igények mentén az egyes csoportokat! Ez egy tágan értelmezett megközelítés, amiben például a következők lehetnek szempontok: '''kisebbségi''' csoportok (nemzeti és etnikai kisebbségek egyaránt), fogyatékossággal élők, gondozásra szoruló '''családtagot ápolók''', mint a kismamák vagy fogyatékossággal élő vagy tartósan beteg (akár felnőtt) gyerekét, vagy idős, beteg rokont, szülőt gondozók, esetleg vállalkozók, '''szövetkezni szándékozók''' stb. A példákból is látható, hogy itt át kell gondolni, milyen egyedi jellegzetességeket mutat a település, ott milyen igények merülnek fel, milyen kezdeményezések vannak. Fontos átgondolni, hogy mindezekre választ ad-e a tervezett szakmai program.

Összefoglalóan, a kidolgozott és a pályázat során benyújtott szakmai programot tekintsük át a következők szempontjából:

* Valamennyi kötelezően biztosítandó illetve vállalt elem indításának megvannak-e a személyi, szakmai, szervezeti feltételei? Ha nem, tegyünk lépéseket ezek pótlására!
* A pályázat megírása és benyújtása óta a település életében történt változások érintik-e a szakmai programot? Ha esetleg megszűnt vagy elállt az együttműködés szándékától valamely szervezet, van-e más szereplő, akivel pótolhatjuk? Jelentkeztek-e újabb kezdeményezésekkel, igényekkel a település polgárai? Ha igen, akkor gondoljuk át, hogyan illeszthetőek ezek az eredeti szakmai programba!
* Gondoljuk át újra, nem maradtak-e ki a szolgáltatások által elérendők köréből nagyszámú, jelentős csoportjai a helyi közösségnek? Ha igen, gondoljuk át, hogy a tervezett szolgáltatások közül melyek érinthetik őket, majd vizsgáljuk meg, pontosan mire van szükségük?