https://wiki.hrod.hu/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Arisztid IKSZT Kézikönyv - Felhasználó közreműködései [hu] 2026-08-16T17:33:47Z Felhasználó közreműködései MediaWiki 1.40.4 https://wiki.hrod.hu/index.php?title=IKSZT_K%C3%A9zik%C3%B6nyv_-_Szolg%C3%A1ltat%C3%B3_faluh%C3%A1zak_m%C3%B3dszertani_%C3%A9s_min%C5%91s%C3%A9g%C3%BCgyi_k%C3%A9zik%C3%B6nyve&diff=720 IKSZT Kézikönyv - Szolgáltató faluházak módszertani és minőségügyi kézikönyve 2023-02-17T21:32:26Z <p>Arisztid: </p> <hr /> <div>{{mmkk}}<br /> {|width=&quot;275px&quot; align=&quot;left&quot;<br /> |-<br /> | [[Fájl:hrod_kgtk_logo_100_2010.jpg|center|link=http://hrod.hu/]]<br /> |-<br /> |align=&quot;center&quot;| © HROD 2008-2023<br /> |}<br /> <br /> Módszertani kézikönyvünk – az elmúlt évtizedek közművelődési innovációi, továbbá az IKSZT modell kialakításakor jó gyakorlatként figyelembe vett 30-40 helyi közösségi kezdeményezés, illetve a már működő, több mint 500 IKSZT típusú közösségi ház tapasztalatait is felhasználva – javaslatokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy egy-egy település aktív közössége miképpen tudja úgy kialakítani integrált közösségi és szolgáltató terének feladatit, szolgáltatásait és térszerkezetét, hogy az a helyi igényekre, szükségletekre reagálva, fenntartható módon szolgálja egy-egy település lakosságát.<br /> Kézikönyvünk egyrészt az integrált közösségi és szolgáltató terek modelljének elterjesztését, azok épületeinek felújítását, bővítését, korszerűsítését, a működés előkészítését és folytatását szolgálja, másrészt az intézkedésre vonatkozó szabályozás logikáját követi, a szaktárca 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelete alapján.<br /> <br /> A kézikönyv tartalma folyamatosan frissül, gazdagodik. A szerkesztés során szívesen építjük be az intézményekben dolgozó szakemberek, az ott működő közösségek, a fenntartók, támogatók, az érintett helyi és szélesebb körben dolgozó szakmai szervezetek javaslatait, jó gyakorlatait, melyeket az [mailto:ikszt_kezikonyv@hrod.hu ikszt_kezikonyv@hrod.hu] címen várunk. A hálózattal, az IKSZT-k működésével kapcsolatos híreket a http://www.ikszt.hu/ oldalon olvashatnak az érdeklődők. Az IKSZT-k közösségi oldalán, a http://facebook.com/ikszt címen pedig bárki megoszthatja a témával kapcsolatos híreit, építheti szakmai kapcsolatait.<br /> <br /> A szerkesztő és a szerzők azzal a reménnyel indítják útra a kézikönyvet, hogy a leírtak - átfogó ismeretek mellett - elsősorban a napi munkában nyújtanak majd hasznos segítséget. Reméljük azt is, hogy munkánk csak alapja egy olyan, hosszú távú szerkesztő, fejlesztő munkának, melybe a széles szakmai közönség számos szereplője bekapcsolódik majd.<br /> <br /> <br /> # [[Integrált közösségi és szolgáltató tér – a közösségi házak új modellje]]<br /> # [[Miről szól, mire való a kézikönyv|Miről szól, mire való a kézikönyv?]]<br /> ## [[Gyakorlati, módszertani segédlet]]<br /> ## [[Minőségügyi dokumentáció és útmutató]]<br /> # [[Az IKSZT típusú közösségi ház]]<br /> ## [[Az épület és környezete]]<br /> ## [[Működés és szolgáltatások]]<br /> ## [[Közösségi erőforrásközpont]]<br /> ### [[A közösségi ház munkatársai, a működés, a szolgáltatások és a programok megvalósítói]]<br /> ### [[Partnerség, szakmai együttműködés]]<br /> # [[Hogyan kezdjük|Hogyan kezdjük? – Az IKSZT típusú közösségi ház tervezése]]<br /> ## [[Címpályázatban és a támogatási kérelemben kidolgozott szakmai program áttekintése]]<br /> ## [[Települési helyzetelemzés, igény- és szükségletfelmérés]]<br /> ## [[Térségi feladatmegosztás felmérése és tervezése]]<br /> ## [[Közszolgáltatások a településen]]<br /> ## [[A település társadalmi helyzete]]<br /> ## [[A helyi közösség és a közösségi tevékenység]]<br /> ### [[Közösségi felmérés]]<br /> ### [[Hogyan szervezzünk tagokat, hogyan vonjunk be embereket|Hogyan szervezzünk tagokat, hogyan vonjunk be embereket?]]<br /> ### [[Hogyan szervezzünk és vezessünk nyilvános gyűléseket|Hogyan szervezzünk és vezessünk nyilvános gyűléseket?]]<br /> # [[Az IKSZT típusú közösségi ház működtetése]]<br /> ## [[Ifjúságfejlesztési feladatok]]<br /> ### [[Ifjúsági közösségi programok szervezése]]<br /> ### [[Ifjúságfejlesztési folyamatok generálása és a folyamatok nyomon követése]]<br /> ### [[Ifjúsági információs pont működtetése]]<br /> ### [[Fiatalok közösségi szerveződésének és részvételének támogatása]]<br /> ### [[Ifjúsági információs pult működtetése]]<br /> ## [[Közművelődési programok szervezése]]<br /> ## [[A lakosság és a vállalkozások információhoz való hozzájutásának elősegítése]]<br /> ### [[Lakossági információszolgáltatás és tanácsadás]]<br /> ## [[Könyvtári szolgáltatás]]<br /> ### [[Nyilvános könyvtár működtetése]]<br /> ### [[Mozgókönyvtári ellátás biztosítása]]<br /> ### [[Olvasósarok működtetése]]<br /> ## [[Közösségi információs hozzáférési pont]]<br /> ## [[Közösségfejlesztési folyamatok generálása, folyamatkövetése]]<br /> ## [[Helyszín biztosítása civil szervezetek számára]]<br /> ## [[Tanítási időn túli tankör]]<br /> ## [[Gyermekfoglalkoztató, gyermekeket fejlesztő programok]]<br /> ## [[Egészségfejlesztési programok]]<br /> ## [[Foglalkoztatási információs pont]]<br /> # [[Térszerkezet és infrastruktúra az IKSZT típusú közösségi házban]]<br /> ## [[Az IKSZT rendeletben rögzített épített és eszköz infrastruktúrája – Összefoglalás]]<br /> ### [[Helyiségek, terek]]<br /> ### [[Eszközök]]<br /> ## [[Gyakorlati megfontolások a közösségi házak terének és eszközparkjának kialakításához és használatához]]<br /> ### [[A beruházás előtt]]<br /> ### [[A beruházás alatt]]<br /> ### [[A beruházás után, azaz mikor már működik a közösségi házunk]]<br /> # [[„Ház körüli munka” – Útmutatás a közösségi munka és a közösségi ház fejlesztéséhez]]<br /> ## [[Projekt vagy stratégia|Projekt vagy stratégia?]]<br /> ### [[Stratégiai tervezés folyamata]]<br /> ## [[Szervezeti fenntarthatóság – rugalmasság, irányíthatóság]]<br /> ## [[A működtetés tartópillérei]]<br /> ## [[Hogyan írjunk pályázatot|Hogyan írjunk pályázatot?]]<br /> ### [[Pályázatíró vagy helyi emberek|Pályázatíró vagy helyi emberek?]]<br /> ### [[Ha magad uram]]<br /> ### [[A helyiek bevonása]]<br /> ### [[Mire figyeljünk (még)|Mire figyeljünk (még)?]]<br /> # [[Mellékletek, szakmai segédletek]]<br /> ## [[Európai ifjúsági információs charta]]<br /> ## [[A Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége szakmai–etikai kódexe]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda küldetése]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda célja]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda feladata]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatások alapelvei]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatások szintjei]]<br /> ### [[Ifjúsági információs és tanácsadó iroda]]<br /> ### [[Ifjúsági információs pont]]<br /> ### [[Ifjúsági Módszertani Központ]]<br /> ### [[Ajánlás]]<br /> ## [[Az IKSZT típusú közösségi házak szakmai munkája szempontjából fontos szervezetek, intézmények]]<br /> ### [[Minisztériumok, hivatalok]]<br /> ### [[Háttérintézmények, hálózatok, programirodák, programok]]<br /> ### [[Szakmai hálózatok, szervezetek]]<br /> ### [[Szakmai és pályázati információs portálok]]<br /> ## [[Tervezési, fejlesztési kisszótár]]<br /> # [[A szerzőkről]]<br /> <br /> <br /> ----<br /> <br /> <br /> {| width=&quot;500px&quot; align=&quot;center&quot;<br /> |+'''Szerzők:'''<br /> |-<br /> | Balogh Melinda<br /> | Fejes István<br /> | Petőné Vizi Valéria<br /> |-<br /> | Beke Márton<br /> | Herpainé Márkus Ágnes<br /> | Pósfay Péter<br /> |-<br /> | Beke Pál †<br /> | Luczek Sándor<br /> | Ramháb Mária<br /> |-<br /> | D. Frank Mariann<br /> | Mészáros Zsuzsanna<br /> | Vass Andrea<br /> |-<br /> | Fabulya Edit<br /> | Monostori Éva<br /> | Wéber László<br /> |}<br /> &lt;div align=&quot;center&quot;&gt;&lt;small&gt;''[[A szerzőkről]]''&lt;/small&gt;&lt;/div&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;'''Szerkesztette:'''&lt;/center&gt;<br /> &lt;center&gt;''Ditzendy Károly Arisztid''&lt;/center&gt;<br /> <br /> <br /> ----<br /> <br /> <br /> {|align=&quot;center&quot;<br /> |-<br /> |width=&quot;300px&quot; align=&quot;center&quot;| A tartalmat fejleszti:<br /> |width=&quot;300px&quot; align=&quot;center&quot;| A kézikönyv eredeti változata a Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízása alapján készült<br /> |width=&quot;300px&quot; align=&quot;center&quot;| A kézikönyv szerkesztéséhez a Nemzeti Kulturális Alap támogatása is hozzájárult<br /> |-<br /> | [[Fájl:hrod_kgtk_logo_100_2010.jpg|center|link=http://hrod.hu/]]<br /> | [[Fájl:vkszi_logo_180x80.png|center|link=http://www.hermanottointezet.hu/]]<br /> | [[Fájl:nka_260x80.png|center|link=http://nka.hu/]]<br /> |-<br /> |align=&quot;center&quot;| © HROD 2008-2023<br /> |align=&quot;center&quot;| 2010<br /> |align=&quot;center&quot;| 2013<br /> |}</div> Arisztid https://wiki.hrod.hu/index.php?title=IKSZT_K%C3%A9zik%C3%B6nyv_-_Szolg%C3%A1ltat%C3%B3_faluh%C3%A1zak_m%C3%B3dszertani_%C3%A9s_min%C5%91s%C3%A9g%C3%BCgyi_k%C3%A9zik%C3%B6nyve&diff=719 IKSZT Kézikönyv - Szolgáltató faluházak módszertani és minőségügyi kézikönyve 2023-02-17T21:31:40Z <p>Arisztid: </p> <hr /> <div>{{mmkk}}<br /> {|width=&quot;275px&quot; align=&quot;left&quot;<br /> |-<br /> | [[Fájl:hrod_kgtk_logo_100_2010.jpg|center|link=http://hrod.hu/]]<br /> |-<br /> |align=&quot;center&quot;| © HROD 2008-2020<br /> |}<br /> <br /> Módszertani kézikönyvünk – az elmúlt évtizedek közművelődési innovációi, továbbá az IKSZT modell kialakításakor jó gyakorlatként figyelembe vett 30-40 helyi közösségi kezdeményezés, illetve a már működő, több mint 500 IKSZT típusú közösségi ház tapasztalatait is felhasználva – javaslatokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy egy-egy település aktív közössége miképpen tudja úgy kialakítani integrált közösségi és szolgáltató terének feladatit, szolgáltatásait és térszerkezetét, hogy az a helyi igényekre, szükségletekre reagálva, fenntartható módon szolgálja egy-egy település lakosságát.<br /> Kézikönyvünk egyrészt az integrált közösségi és szolgáltató terek modelljének elterjesztését, azok épületeinek felújítását, bővítését, korszerűsítését, a működés előkészítését és folytatását szolgálja, másrészt az intézkedésre vonatkozó szabályozás logikáját követi, a szaktárca 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelete alapján.<br /> <br /> A kézikönyv tartalma folyamatosan frissül, gazdagodik. A szerkesztés során szívesen építjük be az intézményekben dolgozó szakemberek, az ott működő közösségek, a fenntartók, támogatók, az érintett helyi és szélesebb körben dolgozó szakmai szervezetek javaslatait, jó gyakorlatait, melyeket az [mailto:ikszt_kezikonyv@hrod.hu ikszt_kezikonyv@hrod.hu] címen várunk. A hálózattal, az IKSZT-k működésével kapcsolatos híreket a http://www.ikszt.hu/ oldalon olvashatnak az érdeklődők. Az IKSZT-k közösségi oldalán, a http://facebook.com/ikszt címen pedig bárki megoszthatja a témával kapcsolatos híreit, építheti szakmai kapcsolatait.<br /> <br /> A szerkesztő és a szerzők azzal a reménnyel indítják útra a kézikönyvet, hogy a leírtak - átfogó ismeretek mellett - elsősorban a napi munkában nyújtanak majd hasznos segítséget. Reméljük azt is, hogy munkánk csak alapja egy olyan, hosszú távú szerkesztő, fejlesztő munkának, melybe a széles szakmai közönség számos szereplője bekapcsolódik majd.<br /> <br /> <br /> # [[Integrált közösségi és szolgáltató tér – a közösségi házak új modellje]]<br /> # [[Miről szól, mire való a kézikönyv|Miről szól, mire való a kézikönyv?]]<br /> ## [[Gyakorlati, módszertani segédlet]]<br /> ## [[Minőségügyi dokumentáció és útmutató]]<br /> # [[Az IKSZT típusú közösségi ház]]<br /> ## [[Az épület és környezete]]<br /> ## [[Működés és szolgáltatások]]<br /> ## [[Közösségi erőforrásközpont]]<br /> ### [[A közösségi ház munkatársai, a működés, a szolgáltatások és a programok megvalósítói]]<br /> ### [[Partnerség, szakmai együttműködés]]<br /> # [[Hogyan kezdjük|Hogyan kezdjük? – Az IKSZT típusú közösségi ház tervezése]]<br /> ## [[Címpályázatban és a támogatási kérelemben kidolgozott szakmai program áttekintése]]<br /> ## [[Települési helyzetelemzés, igény- és szükségletfelmérés]]<br /> ## [[Térségi feladatmegosztás felmérése és tervezése]]<br /> ## [[Közszolgáltatások a településen]]<br /> ## [[A település társadalmi helyzete]]<br /> ## [[A helyi közösség és a közösségi tevékenység]]<br /> ### [[Közösségi felmérés]]<br /> ### [[Hogyan szervezzünk tagokat, hogyan vonjunk be embereket|Hogyan szervezzünk tagokat, hogyan vonjunk be embereket?]]<br /> ### [[Hogyan szervezzünk és vezessünk nyilvános gyűléseket|Hogyan szervezzünk és vezessünk nyilvános gyűléseket?]]<br /> # [[Az IKSZT típusú közösségi ház működtetése]]<br /> ## [[Ifjúságfejlesztési feladatok]]<br /> ### [[Ifjúsági közösségi programok szervezése]]<br /> ### [[Ifjúságfejlesztési folyamatok generálása és a folyamatok nyomon követése]]<br /> ### [[Ifjúsági információs pont működtetése]]<br /> ### [[Fiatalok közösségi szerveződésének és részvételének támogatása]]<br /> ### [[Ifjúsági információs pult működtetése]]<br /> ## [[Közművelődési programok szervezése]]<br /> ## [[A lakosság és a vállalkozások információhoz való hozzájutásának elősegítése]]<br /> ### [[Lakossági információszolgáltatás és tanácsadás]]<br /> ## [[Könyvtári szolgáltatás]]<br /> ### [[Nyilvános könyvtár működtetése]]<br /> ### [[Mozgókönyvtári ellátás biztosítása]]<br /> ### [[Olvasósarok működtetése]]<br /> ## [[Közösségi információs hozzáférési pont]]<br /> ## [[Közösségfejlesztési folyamatok generálása, folyamatkövetése]]<br /> ## [[Helyszín biztosítása civil szervezetek számára]]<br /> ## [[Tanítási időn túli tankör]]<br /> ## [[Gyermekfoglalkoztató, gyermekeket fejlesztő programok]]<br /> ## [[Egészségfejlesztési programok]]<br /> ## [[Foglalkoztatási információs pont]]<br /> # [[Térszerkezet és infrastruktúra az IKSZT típusú közösségi házban]]<br /> ## [[Az IKSZT rendeletben rögzített épített és eszköz infrastruktúrája – Összefoglalás]]<br /> ### [[Helyiségek, terek]]<br /> ### [[Eszközök]]<br /> ## [[Gyakorlati megfontolások a közösségi házak terének és eszközparkjának kialakításához és használatához]]<br /> ### [[A beruházás előtt]]<br /> ### [[A beruházás alatt]]<br /> ### [[A beruházás után, azaz mikor már működik a közösségi házunk]]<br /> # [[„Ház körüli munka” – Útmutatás a közösségi munka és a közösségi ház fejlesztéséhez]]<br /> ## [[Projekt vagy stratégia|Projekt vagy stratégia?]]<br /> ### [[Stratégiai tervezés folyamata]]<br /> ## [[Szervezeti fenntarthatóság – rugalmasság, irányíthatóság]]<br /> ## [[A működtetés tartópillérei]]<br /> ## [[Hogyan írjunk pályázatot|Hogyan írjunk pályázatot?]]<br /> ### [[Pályázatíró vagy helyi emberek|Pályázatíró vagy helyi emberek?]]<br /> ### [[Ha magad uram]]<br /> ### [[A helyiek bevonása]]<br /> ### [[Mire figyeljünk (még)|Mire figyeljünk (még)?]]<br /> # [[Mellékletek, szakmai segédletek]]<br /> ## [[Európai ifjúsági információs charta]]<br /> ## [[A Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége szakmai–etikai kódexe]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda küldetése]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda célja]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda feladata]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatások alapelvei]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatások szintjei]]<br /> ### [[Ifjúsági információs és tanácsadó iroda]]<br /> ### [[Ifjúsági információs pont]]<br /> ### [[Ifjúsági Módszertani Központ]]<br /> ### [[Ajánlás]]<br /> ## [[Az IKSZT típusú közösségi házak szakmai munkája szempontjából fontos szervezetek, intézmények]]<br /> ### [[Minisztériumok, hivatalok]]<br /> ### [[Háttérintézmények, hálózatok, programirodák, programok]]<br /> ### [[Szakmai hálózatok, szervezetek]]<br /> ### [[Szakmai és pályázati információs portálok]]<br /> ## [[Tervezési, fejlesztési kisszótár]]<br /> # [[A szerzőkről]]<br /> <br /> <br /> ----<br /> <br /> <br /> {| width=&quot;500px&quot; align=&quot;center&quot;<br /> |+'''Szerzők:'''<br /> |-<br /> | Balogh Melinda<br /> | Fejes István<br /> | Petőné Vizi Valéria<br /> |-<br /> | Beke Márton<br /> | Herpainé Márkus Ágnes<br /> | Pósfay Péter<br /> |-<br /> | Beke Pál †<br /> | Luczek Sándor<br /> | Ramháb Mária<br /> |-<br /> | D. Frank Mariann<br /> | Mészáros Zsuzsanna<br /> | Vass Andrea<br /> |-<br /> | Fabulya Edit<br /> | Monostori Éva<br /> | Wéber László<br /> |}<br /> &lt;div align=&quot;center&quot;&gt;&lt;small&gt;''[[A szerzőkről]]''&lt;/small&gt;&lt;/div&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;'''Szerkesztette:'''&lt;/center&gt;<br /> &lt;center&gt;''Ditzendy Károly Arisztid''&lt;/center&gt;<br /> <br /> <br /> ----<br /> <br /> <br /> {|align=&quot;center&quot;<br /> |-<br /> |width=&quot;300px&quot; align=&quot;center&quot;| A tartalmat fejleszti:<br /> |width=&quot;300px&quot; align=&quot;center&quot;| A kézikönyv eredeti változata a Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízása alapján készült<br /> |width=&quot;300px&quot; align=&quot;center&quot;| A kézikönyv szerkesztéséhez a Nemzeti Kulturális Alap támogatása is hozzájárult<br /> |-<br /> | [[Fájl:hrod_kgtk_logo_100_2010.jpg|center|link=http://hrod.hu/]]<br /> | [[Fájl:vkszi_logo_180x80.png|center|link=http://www.hermanottointezet.hu/]]<br /> | [[Fájl:nka_260x80.png|center|link=http://nka.hu/]]<br /> |-<br /> |align=&quot;center&quot;| © HROD 2008-2023<br /> |align=&quot;center&quot;| 2010<br /> |align=&quot;center&quot;| 2013<br /> |}</div> Arisztid https://wiki.hrod.hu/index.php?title=IKSZT_K%C3%A9zik%C3%B6nyv_-_Szolg%C3%A1ltat%C3%B3_faluh%C3%A1zak_m%C3%B3dszertani_%C3%A9s_min%C5%91s%C3%A9g%C3%BCgyi_k%C3%A9zik%C3%B6nyve&diff=718 IKSZT Kézikönyv - Szolgáltató faluházak módszertani és minőségügyi kézikönyve 2023-02-17T21:28:46Z <p>Arisztid: </p> <hr /> <div>{{mmkk}}<br /> {|width=&quot;275px&quot; align=&quot;left&quot;<br /> |-<br /> | [[Fájl:hrod_kgtk_logo_100_2010.jpg|center|link=http://hrod.hu/]]<br /> |-<br /> |align=&quot;center&quot;| © HROD 2008-2020<br /> |}<br /> <br /> Módszertani kézikönyvünk – az elmúlt évtizedek közművelődési innovációi, továbbá az IKSZT modell kialakításakor jó gyakorlatként figyelembe vett 30-40 helyi közösségi kezdeményezés, illetve a már működő, több mint 500 IKSZT típusú közösségi ház tapasztalatait is felhasználva – javaslatokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy egy-egy település aktív közössége miképpen tudja úgy kialakítani integrált közösségi és szolgáltató terének feladatit, szolgáltatásait és térszerkezetét, hogy az a helyi igényekre, szükségletekre reagálva, fenntartható módon szolgálja egy-egy település lakosságát.<br /> Kézikönyvünk egyrészt az integrált közösségi és szolgáltató terek modelljének elterjesztését, azok épületeinek felújítását, bővítését, korszerűsítését, a működés előkészítését és folytatását szolgálja, másrészt az intézkedésre vonatkozó szabályozás logikáját követi, a szaktárca 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelete alapján.<br /> <br /> A kézikönyv tartalma folyamatosan frissül, gazdagodik. A szerkesztés során szívesen építjük be az intézményekben dolgozó szakemberek, az ott működő közösségek, a fenntartók, támogatók, az érintett helyi és szélesebb körben dolgozó szakmai szervezetek javaslatait, jó gyakorlatait, melyeket az [mailto:ikszt_kezikonyv@hrod.hu ikszt_kezikonyv@hrod.hu] címen várunk. A hálózattal, az IKSZT-k működésével kapcsolatos híreket a http://www.ikszt.hu/ oldalon olvashatnak az érdeklődők. Az IKSZT-k közösségi oldalán, a http://facebook.com/ikszt címen pedig bárki megoszthatja a témával kapcsolatos híreit, építheti szakmai kapcsolatait.<br /> <br /> A szerkesztő és a szerzők azzal a reménnyel indítják útra a kézikönyvet, hogy a leírtak - átfogó ismeretek mellett - elsősorban a napi munkában nyújtanak majd hasznos segítséget. Reméljük azt is, hogy munkánk csak alapja egy olyan, hosszú távú szerkesztő, fejlesztő munkának, melybe a széles szakmai közönség számos szereplője bekapcsolódik majd.<br /> <br /> <br /> # [[Integrált közösségi és szolgáltató tér – a közösségi házak új modellje]]<br /> # [[Miről szól, mire való a kézikönyv|Miről szól, mire való a kézikönyv?]]<br /> ## [[Gyakorlati, módszertani segédlet]]<br /> ## [[Minőségügyi dokumentáció és útmutató]]<br /> # [[Az IKSZT típusú közösségi ház]]<br /> ## [[Az épület és környezete]]<br /> ## [[Működés és szolgáltatások]]<br /> ## [[Közösségi erőforrásközpont]]<br /> ### [[A közösségi ház munkatársai, a működés, a szolgáltatások és a programok megvalósítói]]<br /> ### [[Partnerség, szakmai együttműködés]]<br /> # [[Hogyan kezdjük|Hogyan kezdjük? – Az IKSZT típusú közösségi ház tervezése]]<br /> ## [[Címpályázatban és a támogatási kérelemben kidolgozott szakmai program áttekintése]]<br /> ## [[Települési helyzetelemzés, igény- és szükségletfelmérés]]<br /> ## [[Térségi feladatmegosztás felmérése és tervezése]]<br /> ## [[Közszolgáltatások a településen]]<br /> ## [[A település társadalmi helyzete]]<br /> ## [[A helyi közösség és a közösségi tevékenység]]<br /> ### [[Közösségi felmérés]]<br /> ### [[Hogyan szervezzünk tagokat, hogyan vonjunk be embereket|Hogyan szervezzünk tagokat, hogyan vonjunk be embereket?]]<br /> ### [[Hogyan szervezzünk és vezessünk nyilvános gyűléseket|Hogyan szervezzünk és vezessünk nyilvános gyűléseket?]]<br /> # [[Az IKSZT típusú közösségi ház működtetése]]<br /> ## [[Ifjúságfejlesztési feladatok]]<br /> ### [[Ifjúsági közösségi programok szervezése]]<br /> ### [[Ifjúságfejlesztési folyamatok generálása és a folyamatok nyomon követése]]<br /> ### [[Ifjúsági információs pont működtetése]]<br /> ### [[Fiatalok közösségi szerveződésének és részvételének támogatása]]<br /> ### [[Ifjúsági információs pult működtetése]]<br /> ## [[Közművelődési programok szervezése]]<br /> ## [[A lakosság és a vállalkozások információhoz való hozzájutásának elősegítése]]<br /> ### [[Lakossági információszolgáltatás és tanácsadás]]<br /> ## [[Könyvtári szolgáltatás]]<br /> ### [[Nyilvános könyvtár működtetése]]<br /> ### [[Mozgókönyvtári ellátás biztosítása]]<br /> ### [[Olvasósarok működtetése]]<br /> ## [[Közösségi információs hozzáférési pont]]<br /> ## [[Közösségfejlesztési folyamatok generálása, folyamatkövetése]]<br /> ## [[Helyszín biztosítása civil szervezetek számára]]<br /> ## [[Tanítási időn túli tankör]]<br /> ## [[Gyermekfoglalkoztató, gyermekeket fejlesztő programok]]<br /> ## [[Egészségfejlesztési programok]]<br /> ## [[Foglalkoztatási információs pont]]<br /> # [[Térszerkezet és infrastruktúra az IKSZT típusú közösségi házban]]<br /> ## [[Az IKSZT rendeletben rögzített épített és eszköz infrastruktúrája – Összefoglalás]]<br /> ### [[Helyiségek, terek]]<br /> ### [[Eszközök]]<br /> ## [[Gyakorlati megfontolások a közösségi házak terének és eszközparkjának kialakításához és használatához]]<br /> ### [[A beruházás előtt]]<br /> ### [[A beruházás alatt]]<br /> ### [[A beruházás után, azaz mikor már működik a közösségi házunk]]<br /> # [[„Ház körüli munka” – Útmutatás a közösségi munka és a közösségi ház fejlesztéséhez]]<br /> ## [[Projekt vagy stratégia|Projekt vagy stratégia?]]<br /> ### [[Stratégiai tervezés folyamata]]<br /> ## [[Szervezeti fenntarthatóság – rugalmasság, irányíthatóság]]<br /> ## [[A működtetés tartópillérei]]<br /> ## [[Hogyan írjunk pályázatot|Hogyan írjunk pályázatot?]]<br /> ### [[Pályázatíró vagy helyi emberek|Pályázatíró vagy helyi emberek?]]<br /> ### [[Ha magad uram]]<br /> ### [[A helyiek bevonása]]<br /> ### [[Mire figyeljünk (még)|Mire figyeljünk (még)?]]<br /> # [[Mellékletek, szakmai segédletek]]<br /> ## [[Európai ifjúsági információs charta]]<br /> ## [[A Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége szakmai–etikai kódexe]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda küldetése]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda célja]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda feladata]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatások alapelvei]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatások szintjei]]<br /> ### [[Ifjúsági információs és tanácsadó iroda]]<br /> ### [[Ifjúsági információs pont]]<br /> ### [[Ifjúsági Módszertani Központ]]<br /> ### [[Ajánlás]]<br /> ## [[Az IKSZT típusú közösségi házak szakmai munkája szempontjából fontos szervezetek, intézmények]]<br /> ### [[Minisztériumok, hivatalok]]<br /> ### [[Háttérintézmények, hálózatok, programirodák, programok]]<br /> ### [[Szakmai hálózatok, szervezetek]]<br /> ### [[Szakmai és pályázati információs portálok]]<br /> ## [[Tervezési, fejlesztési kisszótár]]<br /> # [[A szerzőkről]]<br /> <br /> <br /> ----<br /> <br /> <br /> {| width=&quot;500px&quot; align=&quot;center&quot;<br /> |+'''Szerzők:'''<br /> |-<br /> | Balogh Melinda<br /> | Fejes István<br /> | Petőné Vizi Valéria<br /> |-<br /> | Beke Márton<br /> | Herpainé Márkus Ágnes<br /> | Pósfay Péter<br /> |-<br /> | Beke Pál †<br /> | Luczek Sándor<br /> | Ramháb Mária<br /> |-<br /> | D. Frank Mariann<br /> | Mészáros Zsuzsanna<br /> | Vass Andrea<br /> |-<br /> | Fabulya Edit<br /> | Monostori Éva<br /> | Wéber László<br /> |}<br /> &lt;div align=&quot;center&quot;&gt;&lt;small&gt;''[[A szerzőkről]]''&lt;/small&gt;&lt;/div&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;'''Szerkesztette:'''&lt;/center&gt;<br /> &lt;center&gt;''Ditzendy Károly Arisztid''&lt;/center&gt;<br /> <br /> <br /> ----<br /> <br /> <br /> {|align=&quot;center&quot;<br /> |-<br /> |width=&quot;300px&quot; align=&quot;center&quot;| A tartalmat fejleszti:<br /> |width=&quot;300px&quot; align=&quot;center&quot;| A kézikönyv eredeti változata a Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízása alapján készült<br /> |width=&quot;300px&quot; align=&quot;center&quot;| A kézikönyv szerkesztéséhez a Nemzeti Kulturális Alap támogatása is hozzájárult<br /> |-<br /> | [[Fájl:hrod_kgtk_logo_100_2010.jpg|center|link=http://hrod.hu/]]<br /> | [[Fájl:vkszi_logo_180x80.png|center|link=http://nakvi.hu/]]<br /> | [[Fájl:nka_260x80.png|center|link=http://nka.hu/]]<br /> |-<br /> |align=&quot;center&quot;| © HROD 2008-2023<br /> |align=&quot;center&quot;| 2010<br /> |align=&quot;center&quot;| 2013<br /> |}</div> Arisztid https://wiki.hrod.hu/index.php?title=IKSZT_K%C3%A9zik%C3%B6nyv_-_Szolg%C3%A1ltat%C3%B3_faluh%C3%A1zak_m%C3%B3dszertani_%C3%A9s_min%C5%91s%C3%A9g%C3%BCgyi_k%C3%A9zik%C3%B6nyve&diff=717 IKSZT Kézikönyv - Szolgáltató faluházak módszertani és minőségügyi kézikönyve 2020-03-27T18:04:06Z <p>Arisztid: A copyright dátumát aktualizáltam</p> <hr /> <div>{{mmkk}}<br /> {|width=&quot;275px&quot; align=&quot;left&quot;<br /> |-<br /> | [[Fájl:hrod_kgtk_logo_100_2010.jpg|center|link=http://hrod.hu/]]<br /> |-<br /> |align=&quot;center&quot;| © HROD 2008-2020<br /> |}<br /> <br /> Módszertani kézikönyvünk – az elmúlt évtizedek közművelődési innovációi, továbbá az IKSZT modell kialakításakor jó gyakorlatként figyelembe vett 30-40 helyi közösségi kezdeményezés, illetve a már működő, több mint 500 IKSZT típusú közösségi ház tapasztalatait is felhasználva – javaslatokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy egy-egy település aktív közössége miképpen tudja úgy kialakítani integrált közösségi és szolgáltató terének feladatit, szolgáltatásait és térszerkezetét, hogy az a helyi igényekre, szükségletekre reagálva, fenntartható módon szolgálja egy-egy település lakosságát.<br /> Kézikönyvünk egyrészt az integrált közösségi és szolgáltató terek modelljének elterjesztését, azok épületeinek felújítását, bővítését, korszerűsítését, a működés előkészítését és folytatását szolgálja, másrészt az intézkedésre vonatkozó szabályozás logikáját követi, a szaktárca 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelete alapján.<br /> <br /> A kézikönyv tartalma folyamatosan frissül, gazdagodik. A szerkesztés során szívesen építjük be az intézményekben dolgozó szakemberek, az ott működő közösségek, a fenntartók, támogatók, az érintett helyi és szélesebb körben dolgozó szakmai szervezetek javaslatait, jó gyakorlatait, melyeket az [mailto:ikszt_kezikonyv@hrod.hu ikszt_kezikonyv@hrod.hu] címen várunk. A hálózattal, az IKSZT-k működésével kapcsolatos híreket a http://www.ikszt.hu/ oldalon olvashatnak az érdeklődők. Az IKSZT-k közösségi oldalán, a http://facebook.com/ikszt címen pedig bárki megoszthatja a témával kapcsolatos híreit, építheti szakmai kapcsolatait.<br /> <br /> A szerkesztő és a szerzők azzal a reménnyel indítják útra a kézikönyvet, hogy a leírtak - átfogó ismeretek mellett - elsősorban a napi munkában nyújtanak majd hasznos segítséget. Reméljük azt is, hogy munkánk csak alapja egy olyan, hosszú távú szerkesztő, fejlesztő munkának, melybe a széles szakmai közönség számos szereplője bekapcsolódik majd.<br /> <br /> <br /> # [[Integrált közösségi és szolgáltató tér – a közösségi házak új modellje]]<br /> # [[Miről szól, mire való a kézikönyv|Miről szól, mire való a kézikönyv?]]<br /> ## [[Gyakorlati, módszertani segédlet]]<br /> ## [[Minőségügyi dokumentáció és útmutató]]<br /> # [[Az IKSZT típusú közösségi ház]]<br /> ## [[Az épület és környezete]]<br /> ## [[Működés és szolgáltatások]]<br /> ## [[Közösségi erőforrásközpont]]<br /> ### [[A közösségi ház munkatársai, a működés, a szolgáltatások és a programok megvalósítói]]<br /> ### [[Partnerség, szakmai együttműködés]]<br /> # [[Hogyan kezdjük|Hogyan kezdjük? – Az IKSZT típusú közösségi ház tervezése]]<br /> ## [[Címpályázatban és a támogatási kérelemben kidolgozott szakmai program áttekintése]]<br /> ## [[Települési helyzetelemzés, igény- és szükségletfelmérés]]<br /> ## [[Térségi feladatmegosztás felmérése és tervezése]]<br /> ## [[Közszolgáltatások a településen]]<br /> ## [[A település társadalmi helyzete]]<br /> ## [[A helyi közösség és a közösségi tevékenység]]<br /> ### [[Közösségi felmérés]]<br /> ### [[Hogyan szervezzünk tagokat, hogyan vonjunk be embereket|Hogyan szervezzünk tagokat, hogyan vonjunk be embereket?]]<br /> ### [[Hogyan szervezzünk és vezessünk nyilvános gyűléseket|Hogyan szervezzünk és vezessünk nyilvános gyűléseket?]]<br /> # [[Az IKSZT típusú közösségi ház működtetése]]<br /> ## [[Ifjúságfejlesztési feladatok]]<br /> ### [[Ifjúsági közösségi programok szervezése]]<br /> ### [[Ifjúságfejlesztési folyamatok generálása és a folyamatok nyomon követése]]<br /> ### [[Ifjúsági információs pont működtetése]]<br /> ### [[Fiatalok közösségi szerveződésének és részvételének támogatása]]<br /> ### [[Ifjúsági információs pult működtetése]]<br /> ## [[Közművelődési programok szervezése]]<br /> ## [[A lakosság és a vállalkozások információhoz való hozzájutásának elősegítése]]<br /> ### [[Lakossági információszolgáltatás és tanácsadás]]<br /> ## [[Könyvtári szolgáltatás]]<br /> ### [[Nyilvános könyvtár működtetése]]<br /> ### [[Mozgókönyvtári ellátás biztosítása]]<br /> ### [[Olvasósarok működtetése]]<br /> ## [[Közösségi információs hozzáférési pont]]<br /> ## [[Közösségfejlesztési folyamatok generálása, folyamatkövetése]]<br /> ## [[Helyszín biztosítása civil szervezetek számára]]<br /> ## [[Tanítási időn túli tankör]]<br /> ## [[Gyermekfoglalkoztató, gyermekeket fejlesztő programok]]<br /> ## [[Egészségfejlesztési programok]]<br /> ## [[Foglalkoztatási információs pont]]<br /> # [[Térszerkezet és infrastruktúra az IKSZT típusú közösségi házban]]<br /> ## [[Az IKSZT rendeletben rögzített épített és eszköz infrastruktúrája – Összefoglalás]]<br /> ### [[Helyiségek, terek]]<br /> ### [[Eszközök]]<br /> ## [[Gyakorlati megfontolások a közösségi házak terének és eszközparkjának kialakításához és használatához]]<br /> ### [[A beruházás előtt]]<br /> ### [[A beruházás alatt]]<br /> ### [[A beruházás után, azaz mikor már működik a közösségi házunk]]<br /> # [[„Ház körüli munka” – Útmutatás a közösségi munka és a közösségi ház fejlesztéséhez]]<br /> ## [[Projekt vagy stratégia|Projekt vagy stratégia?]]<br /> ### [[Stratégiai tervezés folyamata]]<br /> ## [[Szervezeti fenntarthatóság – rugalmasság, irányíthatóság]]<br /> ## [[A működtetés tartópillérei]]<br /> ## [[Hogyan írjunk pályázatot|Hogyan írjunk pályázatot?]]<br /> ### [[Pályázatíró vagy helyi emberek|Pályázatíró vagy helyi emberek?]]<br /> ### [[Ha magad uram]]<br /> ### [[A helyiek bevonása]]<br /> ### [[Mire figyeljünk (még)|Mire figyeljünk (még)?]]<br /> # [[Mellékletek, szakmai segédletek]]<br /> ## [[Európai ifjúsági információs charta]]<br /> ## [[A Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége szakmai–etikai kódexe]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda küldetése]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda célja]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda feladata]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatások alapelvei]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatások szintjei]]<br /> ### [[Ifjúsági információs és tanácsadó iroda]]<br /> ### [[Ifjúsági információs pont]]<br /> ### [[Ifjúsági Módszertani Központ]]<br /> ### [[Ajánlás]]<br /> ## [[Az IKSZT típusú közösségi házak szakmai munkája szempontjából fontos szervezetek, intézmények]]<br /> ### [[Minisztériumok, hivatalok]]<br /> ### [[Háttérintézmények, hálózatok, programirodák, programok]]<br /> ### [[Szakmai hálózatok, szervezetek]]<br /> ### [[Szakmai és pályázati információs portálok]]<br /> ## [[Tervezési, fejlesztési kisszótár]]<br /> # [[A szerzőkről]]<br /> <br /> <br /> ----<br /> <br /> <br /> {| width=&quot;500px&quot; align=&quot;center&quot;<br /> |+'''Szerzők:'''<br /> |-<br /> | Balogh Melinda<br /> | Fejes István<br /> | Petőné Vizi Valéria<br /> |-<br /> | Beke Márton<br /> | Herpainé Márkus Ágnes<br /> | Pósfay Péter<br /> |-<br /> | Beke Pál †<br /> | Luczek Sándor<br /> | Ramháb Mária<br /> |-<br /> | D. Frank Mariann<br /> | Mészáros Zsuzsanna<br /> | Vass Andrea<br /> |-<br /> | Fabulya Edit<br /> | Monostori Éva<br /> | Wéber László<br /> |}<br /> &lt;div align=&quot;center&quot;&gt;&lt;small&gt;''[[A szerzőkről]]''&lt;/small&gt;&lt;/div&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;'''Szerkesztette:'''&lt;/center&gt;<br /> &lt;center&gt;''Ditzendy Károly Arisztid''&lt;/center&gt;<br /> <br /> <br /> ----<br /> <br /> <br /> {|align=&quot;center&quot;<br /> |-<br /> |width=&quot;300px&quot; align=&quot;center&quot;| A tartalmat fejleszti:<br /> |width=&quot;300px&quot; align=&quot;center&quot;| A kézikönyv eredeti változata a Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízása alapján készült<br /> |width=&quot;300px&quot; align=&quot;center&quot;| A kézikönyv szerkesztéséhez a Nemzeti Kulturális Alap támogatása is hozzájárult<br /> |-<br /> | [[Fájl:hrod_kgtk_logo_100_2010.jpg|center|link=http://hrod.hu/]]<br /> | [[Fájl:vkszi_logo_180x80.png|center|link=http://nakvi.hu/]]<br /> | [[Fájl:nka_260x80.png|center|link=http://nka.hu/]]<br /> |-<br /> |align=&quot;center&quot;| © HROD 2008-2020<br /> |align=&quot;center&quot;| 2010<br /> |align=&quot;center&quot;| 2013<br /> |}</div> Arisztid https://wiki.hrod.hu/index.php?title=IKSZT_K%C3%A9zik%C3%B6nyv_-_Szolg%C3%A1ltat%C3%B3_faluh%C3%A1zak_m%C3%B3dszertani_%C3%A9s_min%C5%91s%C3%A9g%C3%BCgyi_k%C3%A9zik%C3%B6nyve&diff=715 IKSZT Kézikönyv - Szolgáltató faluházak módszertani és minőségügyi kézikönyve 2018-01-22T22:14:03Z <p>Arisztid: </p> <hr /> <div>{{mmkk}}<br /> {|width=&quot;275px&quot; align=&quot;left&quot;<br /> |-<br /> | [[Fájl:hrod_kgtk_logo_100_2010.jpg|center|link=http://hrod.hu/]]<br /> |-<br /> |align=&quot;center&quot;| © HROD 2008-2018<br /> |}<br /> <br /> Módszertani kézikönyvünk – az elmúlt évtizedek közművelődési innovációi, továbbá az IKSZT modell kialakításakor jó gyakorlatként figyelembe vett 30-40 helyi közösségi kezdeményezés, illetve a már működő, több mint 500 IKSZT típusú közösségi ház tapasztalatait is felhasználva – javaslatokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy egy-egy település aktív közössége miképpen tudja úgy kialakítani integrált közösségi és szolgáltató terének feladatit, szolgáltatásait és térszerkezetét, hogy az a helyi igényekre, szükségletekre reagálva, fenntartható módon szolgálja egy-egy település lakosságát.<br /> Kézikönyvünk egyrészt az integrált közösségi és szolgáltató terek modelljének elterjesztését, azok épületeinek felújítását, bővítését, korszerűsítését, a működés előkészítését és folytatását szolgálja, másrészt az intézkedésre vonatkozó szabályozás logikáját követi, a szaktárca 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelete alapján.<br /> <br /> A kézikönyv tartalma folyamatosan frissül, gazdagodik. A szerkesztés során szívesen építjük be az intézményekben dolgozó szakemberek, az ott működő közösségek, a fenntartók, támogatók, az érintett helyi és szélesebb körben dolgozó szakmai szervezetek javaslatait, jó gyakorlatait, melyeket az [mailto:ikszt_kezikonyv@hrod.hu ikszt_kezikonyv@hrod.hu] címen várunk. A hálózattal, az IKSZT-k működésével kapcsolatos híreket a http://www.ikszt.hu/ oldalon olvashatnak az érdeklődők. Az IKSZT-k közösségi oldalán, a http://facebook.com/ikszt címen pedig bárki megoszthatja a témával kapcsolatos híreit, építheti szakmai kapcsolatait.<br /> <br /> A szerkesztő és a szerzők azzal a reménnyel indítják útra a kézikönyvet, hogy a leírtak - átfogó ismeretek mellett - elsősorban a napi munkában nyújtanak majd hasznos segítséget. Reméljük azt is, hogy munkánk csak alapja egy olyan, hosszú távú szerkesztő, fejlesztő munkának, melybe a széles szakmai közönség számos szereplője bekapcsolódik majd.<br /> <br /> <br /> # [[Integrált közösségi és szolgáltató tér – a közösségi házak új modellje]]<br /> # [[Miről szól, mire való a kézikönyv|Miről szól, mire való a kézikönyv?]]<br /> ## [[Gyakorlati, módszertani segédlet]]<br /> ## [[Minőségügyi dokumentáció és útmutató]]<br /> # [[Az IKSZT típusú közösségi ház]]<br /> ## [[Az épület és környezete]]<br /> ## [[Működés és szolgáltatások]]<br /> ## [[Közösségi erőforrásközpont]]<br /> ### [[A közösségi ház munkatársai, a működés, a szolgáltatások és a programok megvalósítói]]<br /> ### [[Partnerség, szakmai együttműködés]]<br /> # [[Hogyan kezdjük|Hogyan kezdjük? – Az IKSZT típusú közösségi ház tervezése]]<br /> ## [[Címpályázatban és a támogatási kérelemben kidolgozott szakmai program áttekintése]]<br /> ## [[Települési helyzetelemzés, igény- és szükségletfelmérés]]<br /> ## [[Térségi feladatmegosztás felmérése és tervezése]]<br /> ## [[Közszolgáltatások a településen]]<br /> ## [[A település társadalmi helyzete]]<br /> ## [[A helyi közösség és a közösségi tevékenység]]<br /> ### [[Közösségi felmérés]]<br /> ### [[Hogyan szervezzünk tagokat, hogyan vonjunk be embereket|Hogyan szervezzünk tagokat, hogyan vonjunk be embereket?]]<br /> ### [[Hogyan szervezzünk és vezessünk nyilvános gyűléseket|Hogyan szervezzünk és vezessünk nyilvános gyűléseket?]]<br /> # [[Az IKSZT típusú közösségi ház működtetése]]<br /> ## [[Ifjúságfejlesztési feladatok]]<br /> ### [[Ifjúsági közösségi programok szervezése]]<br /> ### [[Ifjúságfejlesztési folyamatok generálása és a folyamatok nyomon követése]]<br /> ### [[Ifjúsági információs pont működtetése]]<br /> ### [[Fiatalok közösségi szerveződésének és részvételének támogatása]]<br /> ### [[Ifjúsági információs pult működtetése]]<br /> ## [[Közművelődési programok szervezése]]<br /> ## [[A lakosság és a vállalkozások információhoz való hozzájutásának elősegítése]]<br /> ### [[Lakossági információszolgáltatás és tanácsadás]]<br /> ## [[Könyvtári szolgáltatás]]<br /> ### [[Nyilvános könyvtár működtetése]]<br /> ### [[Mozgókönyvtári ellátás biztosítása]]<br /> ### [[Olvasósarok működtetése]]<br /> ## [[Közösségi információs hozzáférési pont]]<br /> ## [[Közösségfejlesztési folyamatok generálása, folyamatkövetése]]<br /> ## [[Helyszín biztosítása civil szervezetek számára]]<br /> ## [[Tanítási időn túli tankör]]<br /> ## [[Gyermekfoglalkoztató, gyermekeket fejlesztő programok]]<br /> ## [[Egészségfejlesztési programok]]<br /> ## [[Foglalkoztatási információs pont]]<br /> # [[Térszerkezet és infrastruktúra az IKSZT típusú közösségi házban]]<br /> ## [[Az IKSZT rendeletben rögzített épített és eszköz infrastruktúrája – Összefoglalás]]<br /> ### [[Helyiségek, terek]]<br /> ### [[Eszközök]]<br /> ## [[Gyakorlati megfontolások a közösségi házak terének és eszközparkjának kialakításához és használatához]]<br /> ### [[A beruházás előtt]]<br /> ### [[A beruházás alatt]]<br /> ### [[A beruházás után, azaz mikor már működik a közösségi házunk]]<br /> # [[„Ház körüli munka” – Útmutatás a közösségi munka és a közösségi ház fejlesztéséhez]]<br /> ## [[Projekt vagy stratégia|Projekt vagy stratégia?]]<br /> ### [[Stratégiai tervezés folyamata]]<br /> ## [[Szervezeti fenntarthatóság – rugalmasság, irányíthatóság]]<br /> ## [[A működtetés tartópillérei]]<br /> ## [[Hogyan írjunk pályázatot|Hogyan írjunk pályázatot?]]<br /> ### [[Pályázatíró vagy helyi emberek|Pályázatíró vagy helyi emberek?]]<br /> ### [[Ha magad uram]]<br /> ### [[A helyiek bevonása]]<br /> ### [[Mire figyeljünk (még)|Mire figyeljünk (még)?]]<br /> # [[Mellékletek, szakmai segédletek]]<br /> ## [[Európai ifjúsági információs charta]]<br /> ## [[A Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége szakmai–etikai kódexe]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda küldetése]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda célja]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda feladata]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatások alapelvei]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatások szintjei]]<br /> ### [[Ifjúsági információs és tanácsadó iroda]]<br /> ### [[Ifjúsági információs pont]]<br /> ### [[Ifjúsági Módszertani Központ]]<br /> ### [[Ajánlás]]<br /> ## [[Az IKSZT típusú közösségi házak szakmai munkája szempontjából fontos szervezetek, intézmények]]<br /> ### [[Minisztériumok, hivatalok]]<br /> ### [[Háttérintézmények, hálózatok, programirodák, programok]]<br /> ### [[Szakmai hálózatok, szervezetek]]<br /> ### [[Szakmai és pályázati információs portálok]]<br /> ## [[Tervezési, fejlesztési kisszótár]]<br /> # [[A szerzőkről]]<br /> <br /> <br /> ----<br /> <br /> <br /> {| width=&quot;500px&quot; align=&quot;center&quot;<br /> |+'''Szerzők:'''<br /> |-<br /> | Balogh Melinda<br /> | Fejes István<br /> | Petőné Vizi Valéria<br /> |-<br /> | Beke Márton<br /> | Herpainé Márkus Ágnes<br /> | Pósfay Péter<br /> |-<br /> | Beke Pál †<br /> | Luczek Sándor<br /> | Ramháb Mária<br /> |-<br /> | D. Frank Mariann<br /> | Mészáros Zsuzsanna<br /> | Vass Andrea<br /> |-<br /> | Fabulya Edit<br /> | Monostori Éva<br /> | Wéber László<br /> |}<br /> &lt;div align=&quot;center&quot;&gt;&lt;small&gt;''[[A szerzőkről]]''&lt;/small&gt;&lt;/div&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;'''Szerkesztette:'''&lt;/center&gt;<br /> &lt;center&gt;''Ditzendy Károly Arisztid''&lt;/center&gt;<br /> <br /> <br /> ----<br /> <br /> <br /> {|align=&quot;center&quot;<br /> |-<br /> |width=&quot;300px&quot; align=&quot;center&quot;| A tartalmat fejleszti:<br /> |width=&quot;300px&quot; align=&quot;center&quot;| A kézikönyv eredeti változata a Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízása alapján készült<br /> |width=&quot;300px&quot; align=&quot;center&quot;| A kézikönyv szerkesztéséhez a Nemzeti Kulturális Alap támogatása is hozzájárult<br /> |-<br /> | [[Fájl:hrod_kgtk_logo_100_2010.jpg|center|link=http://hrod.hu/]]<br /> | [[Fájl:vkszi_logo_180x80.png|center|link=http://nakvi.hu/]]<br /> | [[Fájl:nka_260x80.png|center|link=http://nka.hu/]]<br /> |-<br /> |align=&quot;center&quot;| © HROD 2008-2018<br /> |align=&quot;center&quot;| 2010<br /> |align=&quot;center&quot;| 2013<br /> |}</div> Arisztid https://wiki.hrod.hu/index.php?title=IKSZT_M%C3%B3dszertani_%C3%A9s_min%C5%91s%C3%A9g%C3%BCgyi_k%C3%A9zik%C3%B6nyv&diff=714 IKSZT Módszertani és minőségügyi kézikönyv 2017-12-11T11:38:40Z <p>Arisztid: Arisztid átnevezte a(z) IKSZT Módszertani és minőségügyi kézikönyv lapot a következő névre: IKSZT Kézikönyv - Szolgáltató faluházak módszertani és minőségügyi kézikönyve</p> <hr /> <div>#ÁTIRÁNYÍTÁS [[IKSZT Kézikönyv - Szolgáltató faluházak módszertani és minőségügyi kézikönyve]]</div> Arisztid https://wiki.hrod.hu/index.php?title=IKSZT_K%C3%A9zik%C3%B6nyv_-_Szolg%C3%A1ltat%C3%B3_faluh%C3%A1zak_m%C3%B3dszertani_%C3%A9s_min%C5%91s%C3%A9g%C3%BCgyi_k%C3%A9zik%C3%B6nyve&diff=713 IKSZT Kézikönyv - Szolgáltató faluházak módszertani és minőségügyi kézikönyve 2017-12-11T11:38:40Z <p>Arisztid: Arisztid átnevezte a(z) IKSZT Módszertani és minőségügyi kézikönyv lapot a következő névre: IKSZT Kézikönyv - Szolgáltató faluházak módszertani és minőségügyi kézikönyve</p> <hr /> <div>{{mmkk}}<br /> {|width=&quot;275px&quot; align=&quot;left&quot;<br /> |-<br /> | [[Fájl:hrod_kgtk_logo_100_2010.jpg|center|link=http://hrod.hu/]]<br /> |-<br /> |align=&quot;center&quot;| © HROD 2008-2017<br /> |}<br /> <br /> Módszertani kézikönyvünk – az elmúlt évtizedek közművelődési innovációi, továbbá az IKSZT modell kialakításakor jó gyakorlatként figyelembe vett 30-40 helyi közösségi kezdeményezés, illetve a már működő, több mint 500 IKSZT típusú közösségi ház tapasztalatait is felhasználva – javaslatokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy egy-egy település aktív közössége miképpen tudja úgy kialakítani integrált közösségi és szolgáltató terének feladatit, szolgáltatásait és térszerkezetét, hogy az a helyi igényekre, szükségletekre reagálva, fenntartható módon szolgálja egy-egy település lakosságát.<br /> Kézikönyvünk egyrészt az integrált közösségi és szolgáltató terek modelljének elterjesztését, azok épületeinek felújítását, bővítését, korszerűsítését, a működés előkészítését és folytatását szolgálja, másrészt az intézkedésre vonatkozó szabályozás logikáját követi, a szaktárca 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelete alapján.<br /> <br /> A kézikönyv tartalma folyamatosan frissül, gazdagodik. A szerkesztés során szívesen építjük be az intézményekben dolgozó szakemberek, az ott működő közösségek, a fenntartók, támogatók, az érintett helyi és szélesebb körben dolgozó szakmai szervezetek javaslatait, jó gyakorlatait, melyeket az [mailto:ikszt_kezikonyv@hrod.hu ikszt_kezikonyv@hrod.hu] címen várunk. A hálózattal, az IKSZT-k működésével kapcsolatos híreket a http://www.ikszt.hu/ oldalon olvashatnak az érdeklődők. Az IKSZT-k közösségi oldalán, a http://facebook.com/ikszt címen pedig bárki megoszthatja a témával kapcsolatos híreit, építheti szakmai kapcsolatait.<br /> <br /> A szerkesztő és a szerzők azzal a reménnyel indítják útra a kézikönyvet, hogy a leírtak - átfogó ismeretek mellett - elsősorban a napi munkában nyújtanak majd hasznos segítséget. Reméljük azt is, hogy munkánk csak alapja egy olyan, hosszú távú szerkesztő, fejlesztő munkának, melybe a széles szakmai közönség számos szereplője bekapcsolódik majd.<br /> <br /> <br /> # [[Integrált közösségi és szolgáltató tér – a közösségi házak új modellje]]<br /> # [[Miről szól, mire való a kézikönyv|Miről szól, mire való a kézikönyv?]]<br /> ## [[Gyakorlati, módszertani segédlet]]<br /> ## [[Minőségügyi dokumentáció és útmutató]]<br /> # [[Az IKSZT típusú közösségi ház]]<br /> ## [[Az épület és környezete]]<br /> ## [[Működés és szolgáltatások]]<br /> ## [[Közösségi erőforrásközpont]]<br /> ### [[A közösségi ház munkatársai, a működés, a szolgáltatások és a programok megvalósítói]]<br /> ### [[Partnerség, szakmai együttműködés]]<br /> # [[Hogyan kezdjük|Hogyan kezdjük? – Az IKSZT típusú közösségi ház tervezése]]<br /> ## [[Címpályázatban és a támogatási kérelemben kidolgozott szakmai program áttekintése]]<br /> ## [[Települési helyzetelemzés, igény- és szükségletfelmérés]]<br /> ## [[Térségi feladatmegosztás felmérése és tervezése]]<br /> ## [[Közszolgáltatások a településen]]<br /> ## [[A település társadalmi helyzete]]<br /> ## [[A helyi közösség és a közösségi tevékenység]]<br /> ### [[Közösségi felmérés]]<br /> ### [[Hogyan szervezzünk tagokat, hogyan vonjunk be embereket|Hogyan szervezzünk tagokat, hogyan vonjunk be embereket?]]<br /> ### [[Hogyan szervezzünk és vezessünk nyilvános gyűléseket|Hogyan szervezzünk és vezessünk nyilvános gyűléseket?]]<br /> # [[Az IKSZT típusú közösségi ház működtetése]]<br /> ## [[Ifjúságfejlesztési feladatok]]<br /> ### [[Ifjúsági közösségi programok szervezése]]<br /> ### [[Ifjúságfejlesztési folyamatok generálása és a folyamatok nyomon követése]]<br /> ### [[Ifjúsági információs pont működtetése]]<br /> ### [[Fiatalok közösségi szerveződésének és részvételének támogatása]]<br /> ### [[Ifjúsági információs pult működtetése]]<br /> ## [[Közművelődési programok szervezése]]<br /> ## [[A lakosság és a vállalkozások információhoz való hozzájutásának elősegítése]]<br /> ### [[Lakossági információszolgáltatás és tanácsadás]]<br /> ## [[Könyvtári szolgáltatás]]<br /> ### [[Nyilvános könyvtár működtetése]]<br /> ### [[Mozgókönyvtári ellátás biztosítása]]<br /> ### [[Olvasósarok működtetése]]<br /> ## [[Közösségi információs hozzáférési pont]]<br /> ## [[Közösségfejlesztési folyamatok generálása, folyamatkövetése]]<br /> ## [[Helyszín biztosítása civil szervezetek számára]]<br /> ## [[Tanítási időn túli tankör]]<br /> ## [[Gyermekfoglalkoztató, gyermekeket fejlesztő programok]]<br /> ## [[Egészségfejlesztési programok]]<br /> ## [[Foglalkoztatási információs pont]]<br /> # [[Térszerkezet és infrastruktúra az IKSZT típusú közösségi házban]]<br /> ## [[Az IKSZT rendeletben rögzített épített és eszköz infrastruktúrája – Összefoglalás]]<br /> ### [[Helyiségek, terek]]<br /> ### [[Eszközök]]<br /> ## [[Gyakorlati megfontolások a közösségi házak terének és eszközparkjának kialakításához és használatához]]<br /> ### [[A beruházás előtt]]<br /> ### [[A beruházás alatt]]<br /> ### [[A beruházás után, azaz mikor már működik a közösségi házunk]]<br /> # [[„Ház körüli munka” – Útmutatás a közösségi munka és a közösségi ház fejlesztéséhez]]<br /> ## [[Projekt vagy stratégia|Projekt vagy stratégia?]]<br /> ### [[Stratégiai tervezés folyamata]]<br /> ## [[Szervezeti fenntarthatóság – rugalmasság, irányíthatóság]]<br /> ## [[A működtetés tartópillérei]]<br /> ## [[Hogyan írjunk pályázatot|Hogyan írjunk pályázatot?]]<br /> ### [[Pályázatíró vagy helyi emberek|Pályázatíró vagy helyi emberek?]]<br /> ### [[Ha magad uram]]<br /> ### [[A helyiek bevonása]]<br /> ### [[Mire figyeljünk (még)|Mire figyeljünk (még)?]]<br /> # [[Mellékletek, szakmai segédletek]]<br /> ## [[Európai ifjúsági információs charta]]<br /> ## [[A Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége szakmai–etikai kódexe]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda küldetése]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda célja]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda feladata]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatások alapelvei]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatások szintjei]]<br /> ### [[Ifjúsági információs és tanácsadó iroda]]<br /> ### [[Ifjúsági információs pont]]<br /> ### [[Ifjúsági Módszertani Központ]]<br /> ### [[Ajánlás]]<br /> ## [[Az IKSZT típusú közösségi házak szakmai munkája szempontjából fontos szervezetek, intézmények]]<br /> ### [[Minisztériumok, hivatalok]]<br /> ### [[Háttérintézmények, hálózatok, programirodák, programok]]<br /> ### [[Szakmai hálózatok, szervezetek]]<br /> ### [[Szakmai és pályázati információs portálok]]<br /> ## [[Tervezési, fejlesztési kisszótár]]<br /> # [[A szerzőkről]]<br /> <br /> <br /> ----<br /> <br /> <br /> {| width=&quot;500px&quot; align=&quot;center&quot;<br /> |+'''Szerzők:'''<br /> |-<br /> | Balogh Melinda<br /> | Fejes István<br /> | Petőné Vizi Valéria<br /> |-<br /> | Beke Márton<br /> | Herpainé Márkus Ágnes<br /> | Pósfay Péter<br /> |-<br /> | Beke Pál †<br /> | Luczek Sándor<br /> | Ramháb Mária<br /> |-<br /> | D. Frank Mariann<br /> | Mészáros Zsuzsanna<br /> | Vass Andrea<br /> |-<br /> | Fabulya Edit<br /> | Monostori Éva<br /> | Wéber László<br /> |}<br /> &lt;div align=&quot;center&quot;&gt;&lt;small&gt;''[[A szerzőkről]]''&lt;/small&gt;&lt;/div&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;'''Szerkesztette:'''&lt;/center&gt;<br /> &lt;center&gt;''Ditzendy Károly Arisztid''&lt;/center&gt;<br /> <br /> <br /> ----<br /> <br /> <br /> {|align=&quot;center&quot;<br /> |-<br /> |width=&quot;300px&quot; align=&quot;center&quot;| A tartalmat fejleszti:<br /> |width=&quot;300px&quot; align=&quot;center&quot;| A kézikönyv eredeti változata a Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízása alapján készült<br /> |width=&quot;300px&quot; align=&quot;center&quot;| A kézikönyv szerkesztéséhez a Nemzeti Kulturális Alap támogatása is hozzájárult<br /> |-<br /> | [[Fájl:hrod_kgtk_logo_100_2010.jpg|center|link=http://hrod.hu/]]<br /> | [[Fájl:vkszi_logo_180x80.png|center|link=http://nakvi.hu/]]<br /> | [[Fájl:nka_260x80.png|center|link=http://nka.hu/]]<br /> |-<br /> |align=&quot;center&quot;| © HROD 2008-2017<br /> |align=&quot;center&quot;| 2010<br /> |align=&quot;center&quot;| 2013<br /> |}</div> Arisztid https://wiki.hrod.hu/index.php?title=IKSZT_K%C3%A9zik%C3%B6nyv_-_Szolg%C3%A1ltat%C3%B3_faluh%C3%A1zak_m%C3%B3dszertani_%C3%A9s_min%C5%91s%C3%A9g%C3%BCgyi_k%C3%A9zik%C3%B6nyve&diff=712 IKSZT Kézikönyv - Szolgáltató faluházak módszertani és minőségügyi kézikönyve 2017-12-11T11:34:49Z <p>Arisztid: </p> <hr /> <div>{{mmkk}}<br /> {|width=&quot;275px&quot; align=&quot;left&quot;<br /> |-<br /> | [[Fájl:hrod_kgtk_logo_100_2010.jpg|center|link=http://hrod.hu/]]<br /> |-<br /> |align=&quot;center&quot;| © HROD 2008-2017<br /> |}<br /> <br /> Módszertani kézikönyvünk – az elmúlt évtizedek közművelődési innovációi, továbbá az IKSZT modell kialakításakor jó gyakorlatként figyelembe vett 30-40 helyi közösségi kezdeményezés, illetve a már működő, több mint 500 IKSZT típusú közösségi ház tapasztalatait is felhasználva – javaslatokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy egy-egy település aktív közössége miképpen tudja úgy kialakítani integrált közösségi és szolgáltató terének feladatit, szolgáltatásait és térszerkezetét, hogy az a helyi igényekre, szükségletekre reagálva, fenntartható módon szolgálja egy-egy település lakosságát.<br /> Kézikönyvünk egyrészt az integrált közösségi és szolgáltató terek modelljének elterjesztését, azok épületeinek felújítását, bővítését, korszerűsítését, a működés előkészítését és folytatását szolgálja, másrészt az intézkedésre vonatkozó szabályozás logikáját követi, a szaktárca 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelete alapján.<br /> <br /> A kézikönyv tartalma folyamatosan frissül, gazdagodik. A szerkesztés során szívesen építjük be az intézményekben dolgozó szakemberek, az ott működő közösségek, a fenntartók, támogatók, az érintett helyi és szélesebb körben dolgozó szakmai szervezetek javaslatait, jó gyakorlatait, melyeket az [mailto:ikszt_kezikonyv@hrod.hu ikszt_kezikonyv@hrod.hu] címen várunk. A hálózattal, az IKSZT-k működésével kapcsolatos híreket a http://www.ikszt.hu/ oldalon olvashatnak az érdeklődők. Az IKSZT-k közösségi oldalán, a http://facebook.com/ikszt címen pedig bárki megoszthatja a témával kapcsolatos híreit, építheti szakmai kapcsolatait.<br /> <br /> A szerkesztő és a szerzők azzal a reménnyel indítják útra a kézikönyvet, hogy a leírtak - átfogó ismeretek mellett - elsősorban a napi munkában nyújtanak majd hasznos segítséget. Reméljük azt is, hogy munkánk csak alapja egy olyan, hosszú távú szerkesztő, fejlesztő munkának, melybe a széles szakmai közönség számos szereplője bekapcsolódik majd.<br /> <br /> <br /> # [[Integrált közösségi és szolgáltató tér – a közösségi házak új modellje]]<br /> # [[Miről szól, mire való a kézikönyv|Miről szól, mire való a kézikönyv?]]<br /> ## [[Gyakorlati, módszertani segédlet]]<br /> ## [[Minőségügyi dokumentáció és útmutató]]<br /> # [[Az IKSZT típusú közösségi ház]]<br /> ## [[Az épület és környezete]]<br /> ## [[Működés és szolgáltatások]]<br /> ## [[Közösségi erőforrásközpont]]<br /> ### [[A közösségi ház munkatársai, a működés, a szolgáltatások és a programok megvalósítói]]<br /> ### [[Partnerség, szakmai együttműködés]]<br /> # [[Hogyan kezdjük|Hogyan kezdjük? – Az IKSZT típusú közösségi ház tervezése]]<br /> ## [[Címpályázatban és a támogatási kérelemben kidolgozott szakmai program áttekintése]]<br /> ## [[Települési helyzetelemzés, igény- és szükségletfelmérés]]<br /> ## [[Térségi feladatmegosztás felmérése és tervezése]]<br /> ## [[Közszolgáltatások a településen]]<br /> ## [[A település társadalmi helyzete]]<br /> ## [[A helyi közösség és a közösségi tevékenység]]<br /> ### [[Közösségi felmérés]]<br /> ### [[Hogyan szervezzünk tagokat, hogyan vonjunk be embereket|Hogyan szervezzünk tagokat, hogyan vonjunk be embereket?]]<br /> ### [[Hogyan szervezzünk és vezessünk nyilvános gyűléseket|Hogyan szervezzünk és vezessünk nyilvános gyűléseket?]]<br /> # [[Az IKSZT típusú közösségi ház működtetése]]<br /> ## [[Ifjúságfejlesztési feladatok]]<br /> ### [[Ifjúsági közösségi programok szervezése]]<br /> ### [[Ifjúságfejlesztési folyamatok generálása és a folyamatok nyomon követése]]<br /> ### [[Ifjúsági információs pont működtetése]]<br /> ### [[Fiatalok közösségi szerveződésének és részvételének támogatása]]<br /> ### [[Ifjúsági információs pult működtetése]]<br /> ## [[Közművelődési programok szervezése]]<br /> ## [[A lakosság és a vállalkozások információhoz való hozzájutásának elősegítése]]<br /> ### [[Lakossági információszolgáltatás és tanácsadás]]<br /> ## [[Könyvtári szolgáltatás]]<br /> ### [[Nyilvános könyvtár működtetése]]<br /> ### [[Mozgókönyvtári ellátás biztosítása]]<br /> ### [[Olvasósarok működtetése]]<br /> ## [[Közösségi információs hozzáférési pont]]<br /> ## [[Közösségfejlesztési folyamatok generálása, folyamatkövetése]]<br /> ## [[Helyszín biztosítása civil szervezetek számára]]<br /> ## [[Tanítási időn túli tankör]]<br /> ## [[Gyermekfoglalkoztató, gyermekeket fejlesztő programok]]<br /> ## [[Egészségfejlesztési programok]]<br /> ## [[Foglalkoztatási információs pont]]<br /> # [[Térszerkezet és infrastruktúra az IKSZT típusú közösségi házban]]<br /> ## [[Az IKSZT rendeletben rögzített épített és eszköz infrastruktúrája – Összefoglalás]]<br /> ### [[Helyiségek, terek]]<br /> ### [[Eszközök]]<br /> ## [[Gyakorlati megfontolások a közösségi házak terének és eszközparkjának kialakításához és használatához]]<br /> ### [[A beruházás előtt]]<br /> ### [[A beruházás alatt]]<br /> ### [[A beruházás után, azaz mikor már működik a közösségi házunk]]<br /> # [[„Ház körüli munka” – Útmutatás a közösségi munka és a közösségi ház fejlesztéséhez]]<br /> ## [[Projekt vagy stratégia|Projekt vagy stratégia?]]<br /> ### [[Stratégiai tervezés folyamata]]<br /> ## [[Szervezeti fenntarthatóság – rugalmasság, irányíthatóság]]<br /> ## [[A működtetés tartópillérei]]<br /> ## [[Hogyan írjunk pályázatot|Hogyan írjunk pályázatot?]]<br /> ### [[Pályázatíró vagy helyi emberek|Pályázatíró vagy helyi emberek?]]<br /> ### [[Ha magad uram]]<br /> ### [[A helyiek bevonása]]<br /> ### [[Mire figyeljünk (még)|Mire figyeljünk (még)?]]<br /> # [[Mellékletek, szakmai segédletek]]<br /> ## [[Európai ifjúsági információs charta]]<br /> ## [[A Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége szakmai–etikai kódexe]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda küldetése]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda célja]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda feladata]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatások alapelvei]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatások szintjei]]<br /> ### [[Ifjúsági információs és tanácsadó iroda]]<br /> ### [[Ifjúsági információs pont]]<br /> ### [[Ifjúsági Módszertani Központ]]<br /> ### [[Ajánlás]]<br /> ## [[Az IKSZT típusú közösségi házak szakmai munkája szempontjából fontos szervezetek, intézmények]]<br /> ### [[Minisztériumok, hivatalok]]<br /> ### [[Háttérintézmények, hálózatok, programirodák, programok]]<br /> ### [[Szakmai hálózatok, szervezetek]]<br /> ### [[Szakmai és pályázati információs portálok]]<br /> ## [[Tervezési, fejlesztési kisszótár]]<br /> # [[A szerzőkről]]<br /> <br /> <br /> ----<br /> <br /> <br /> {| width=&quot;500px&quot; align=&quot;center&quot;<br /> |+'''Szerzők:'''<br /> |-<br /> | Balogh Melinda<br /> | Fejes István<br /> | Petőné Vizi Valéria<br /> |-<br /> | Beke Márton<br /> | Herpainé Márkus Ágnes<br /> | Pósfay Péter<br /> |-<br /> | Beke Pál †<br /> | Luczek Sándor<br /> | Ramháb Mária<br /> |-<br /> | D. Frank Mariann<br /> | Mészáros Zsuzsanna<br /> | Vass Andrea<br /> |-<br /> | Fabulya Edit<br /> | Monostori Éva<br /> | Wéber László<br /> |}<br /> &lt;div align=&quot;center&quot;&gt;&lt;small&gt;''[[A szerzőkről]]''&lt;/small&gt;&lt;/div&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;'''Szerkesztette:'''&lt;/center&gt;<br /> &lt;center&gt;''Ditzendy Károly Arisztid''&lt;/center&gt;<br /> <br /> <br /> ----<br /> <br /> <br /> {|align=&quot;center&quot;<br /> |-<br /> |width=&quot;300px&quot; align=&quot;center&quot;| A tartalmat fejleszti:<br /> |width=&quot;300px&quot; align=&quot;center&quot;| A kézikönyv eredeti változata a Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízása alapján készült<br /> |width=&quot;300px&quot; align=&quot;center&quot;| A kézikönyv szerkesztéséhez a Nemzeti Kulturális Alap támogatása is hozzájárult<br /> |-<br /> | [[Fájl:hrod_kgtk_logo_100_2010.jpg|center|link=http://hrod.hu/]]<br /> | [[Fájl:vkszi_logo_180x80.png|center|link=http://nakvi.hu/]]<br /> | [[Fájl:nka_260x80.png|center|link=http://nka.hu/]]<br /> |-<br /> |align=&quot;center&quot;| © HROD 2008-2017<br /> |align=&quot;center&quot;| 2010<br /> |align=&quot;center&quot;| 2013<br /> |}</div> Arisztid https://wiki.hrod.hu/index.php?title=IKSZT_K%C3%A9zik%C3%B6nyv_-_Szolg%C3%A1ltat%C3%B3_faluh%C3%A1zak_m%C3%B3dszertani_%C3%A9s_min%C5%91s%C3%A9g%C3%BCgyi_k%C3%A9zik%C3%B6nyve&diff=711 IKSZT Kézikönyv - Szolgáltató faluházak módszertani és minőségügyi kézikönyve 2017-12-11T11:34:26Z <p>Arisztid: </p> <hr /> <div>{{mmkk}}<br /> {|width=&quot;275px&quot; align=&quot;left&quot;<br /> |-<br /> | [[Fájl:hrod_kgtk_logo_100_2010.jpg|center|link=http://hrod.hu/]]<br /> |-<br /> |align=&quot;center&quot;| © HROD 2008-2016<br /> |}<br /> <br /> Módszertani kézikönyvünk – az elmúlt évtizedek közművelődési innovációi, továbbá az IKSZT modell kialakításakor jó gyakorlatként figyelembe vett 30-40 helyi közösségi kezdeményezés, illetve a már működő, több mint 500 IKSZT típusú közösségi ház tapasztalatait is felhasználva – javaslatokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy egy-egy település aktív közössége miképpen tudja úgy kialakítani integrált közösségi és szolgáltató terének feladatit, szolgáltatásait és térszerkezetét, hogy az a helyi igényekre, szükségletekre reagálva, fenntartható módon szolgálja egy-egy település lakosságát.<br /> Kézikönyvünk egyrészt az integrált közösségi és szolgáltató terek modelljének elterjesztését, azok épületeinek felújítását, bővítését, korszerűsítését, a működés előkészítését és folytatását szolgálja, másrészt az intézkedésre vonatkozó szabályozás logikáját követi, a szaktárca 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelete alapján.<br /> <br /> A kézikönyv tartalma folyamatosan frissül, gazdagodik. A szerkesztés során szívesen építjük be az intézményekben dolgozó szakemberek, az ott működő közösségek, a fenntartók, támogatók, az érintett helyi és szélesebb körben dolgozó szakmai szervezetek javaslatait, jó gyakorlatait, melyeket az [mailto:ikszt_kezikonyv@hrod.hu ikszt_kezikonyv@hrod.hu] címen várunk. A hálózattal, az IKSZT-k működésével kapcsolatos híreket a http://www.ikszt.hu/ oldalon olvashatnak az érdeklődők. Az IKSZT-k közösségi oldalán, a http://facebook.com/ikszt címen pedig bárki megoszthatja a témával kapcsolatos híreit, építheti szakmai kapcsolatait.<br /> <br /> A szerkesztő és a szerzők azzal a reménnyel indítják útra a kézikönyvet, hogy a leírtak - átfogó ismeretek mellett - elsősorban a napi munkában nyújtanak majd hasznos segítséget. Reméljük azt is, hogy munkánk csak alapja egy olyan, hosszú távú szerkesztő, fejlesztő munkának, melybe a széles szakmai közönség számos szereplője bekapcsolódik majd.<br /> <br /> <br /> # [[Integrált közösségi és szolgáltató tér – a közösségi házak új modellje]]<br /> # [[Miről szól, mire való a kézikönyv|Miről szól, mire való a kézikönyv?]]<br /> ## [[Gyakorlati, módszertani segédlet]]<br /> ## [[Minőségügyi dokumentáció és útmutató]]<br /> # [[Az IKSZT típusú közösségi ház]]<br /> ## [[Az épület és környezete]]<br /> ## [[Működés és szolgáltatások]]<br /> ## [[Közösségi erőforrásközpont]]<br /> ### [[A közösségi ház munkatársai, a működés, a szolgáltatások és a programok megvalósítói]]<br /> ### [[Partnerség, szakmai együttműködés]]<br /> # [[Hogyan kezdjük|Hogyan kezdjük? – Az IKSZT típusú közösségi ház tervezése]]<br /> ## [[Címpályázatban és a támogatási kérelemben kidolgozott szakmai program áttekintése]]<br /> ## [[Települési helyzetelemzés, igény- és szükségletfelmérés]]<br /> ## [[Térségi feladatmegosztás felmérése és tervezése]]<br /> ## [[Közszolgáltatások a településen]]<br /> ## [[A település társadalmi helyzete]]<br /> ## [[A helyi közösség és a közösségi tevékenység]]<br /> ### [[Közösségi felmérés]]<br /> ### [[Hogyan szervezzünk tagokat, hogyan vonjunk be embereket|Hogyan szervezzünk tagokat, hogyan vonjunk be embereket?]]<br /> ### [[Hogyan szervezzünk és vezessünk nyilvános gyűléseket|Hogyan szervezzünk és vezessünk nyilvános gyűléseket?]]<br /> # [[Az IKSZT típusú közösségi ház működtetése]]<br /> ## [[Ifjúságfejlesztési feladatok]]<br /> ### [[Ifjúsági közösségi programok szervezése]]<br /> ### [[Ifjúságfejlesztési folyamatok generálása és a folyamatok nyomon követése]]<br /> ### [[Ifjúsági információs pont működtetése]]<br /> ### [[Fiatalok közösségi szerveződésének és részvételének támogatása]]<br /> ### [[Ifjúsági információs pult működtetése]]<br /> ## [[Közművelődési programok szervezése]]<br /> ## [[A lakosság és a vállalkozások információhoz való hozzájutásának elősegítése]]<br /> ### [[Lakossági információszolgáltatás és tanácsadás]]<br /> ## [[Könyvtári szolgáltatás]]<br /> ### [[Nyilvános könyvtár működtetése]]<br /> ### [[Mozgókönyvtári ellátás biztosítása]]<br /> ### [[Olvasósarok működtetése]]<br /> ## [[Közösségi információs hozzáférési pont]]<br /> ## [[Közösségfejlesztési folyamatok generálása, folyamatkövetése]]<br /> ## [[Helyszín biztosítása civil szervezetek számára]]<br /> ## [[Tanítási időn túli tankör]]<br /> ## [[Gyermekfoglalkoztató, gyermekeket fejlesztő programok]]<br /> ## [[Egészségfejlesztési programok]]<br /> ## [[Foglalkoztatási információs pont]]<br /> # [[Térszerkezet és infrastruktúra az IKSZT típusú közösségi házban]]<br /> ## [[Az IKSZT rendeletben rögzített épített és eszköz infrastruktúrája – Összefoglalás]]<br /> ### [[Helyiségek, terek]]<br /> ### [[Eszközök]]<br /> ## [[Gyakorlati megfontolások a közösségi házak terének és eszközparkjának kialakításához és használatához]]<br /> ### [[A beruházás előtt]]<br /> ### [[A beruházás alatt]]<br /> ### [[A beruházás után, azaz mikor már működik a közösségi házunk]]<br /> # [[„Ház körüli munka” – Útmutatás a közösségi munka és a közösségi ház fejlesztéséhez]]<br /> ## [[Projekt vagy stratégia|Projekt vagy stratégia?]]<br /> ### [[Stratégiai tervezés folyamata]]<br /> ## [[Szervezeti fenntarthatóság – rugalmasság, irányíthatóság]]<br /> ## [[A működtetés tartópillérei]]<br /> ## [[Hogyan írjunk pályázatot|Hogyan írjunk pályázatot?]]<br /> ### [[Pályázatíró vagy helyi emberek|Pályázatíró vagy helyi emberek?]]<br /> ### [[Ha magad uram]]<br /> ### [[A helyiek bevonása]]<br /> ### [[Mire figyeljünk (még)|Mire figyeljünk (még)?]]<br /> # [[Mellékletek, szakmai segédletek]]<br /> ## [[Európai ifjúsági információs charta]]<br /> ## [[A Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége szakmai–etikai kódexe]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda küldetése]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda célja]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda feladata]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatások alapelvei]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatások szintjei]]<br /> ### [[Ifjúsági információs és tanácsadó iroda]]<br /> ### [[Ifjúsági információs pont]]<br /> ### [[Ifjúsági Módszertani Központ]]<br /> ### [[Ajánlás]]<br /> ## [[Az IKSZT típusú közösségi házak szakmai munkája szempontjából fontos szervezetek, intézmények]]<br /> ### [[Minisztériumok, hivatalok]]<br /> ### [[Háttérintézmények, hálózatok, programirodák, programok]]<br /> ### [[Szakmai hálózatok, szervezetek]]<br /> ### [[Szakmai és pályázati információs portálok]]<br /> ## [[Tervezési, fejlesztési kisszótár]]<br /> # [[A szerzőkről]]<br /> <br /> <br /> ----<br /> <br /> <br /> {| width=&quot;500px&quot; align=&quot;center&quot;<br /> |+'''Szerzők:'''<br /> |-<br /> | Balogh Melinda<br /> | Fejes István<br /> | Petőné Vizi Valéria<br /> |-<br /> | Beke Márton<br /> | Herpainé Márkus Ágnes<br /> | Pósfay Péter<br /> |-<br /> | Beke Pál †<br /> | Luczek Sándor<br /> | Ramháb Mária<br /> |-<br /> | D. Frank Mariann<br /> | Mészáros Zsuzsanna<br /> | Vass Andrea<br /> |-<br /> | Fabulya Edit<br /> | Monostori Éva<br /> | Wéber László<br /> |}<br /> &lt;div align=&quot;center&quot;&gt;&lt;small&gt;''[[A szerzőkről]]''&lt;/small&gt;&lt;/div&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;'''Szerkesztette:'''&lt;/center&gt;<br /> &lt;center&gt;''Ditzendy Károly Arisztid''&lt;/center&gt;<br /> <br /> <br /> ----<br /> <br /> <br /> {|align=&quot;center&quot;<br /> |-<br /> |width=&quot;300px&quot; align=&quot;center&quot;| A tartalmat fejleszti:<br /> |width=&quot;300px&quot; align=&quot;center&quot;| A kézikönyv eredeti változata a Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízása alapján készült<br /> |width=&quot;300px&quot; align=&quot;center&quot;| A kézikönyv szerkesztéséhez a Nemzeti Kulturális Alap támogatása is hozzájárult<br /> |-<br /> | [[Fájl:hrod_kgtk_logo_100_2010.jpg|center|link=http://hrod.hu/]]<br /> | [[Fájl:vkszi_logo_180x80.png|center|link=http://nakvi.hu/]]<br /> | [[Fájl:nka_260x80.png|center|link=http://nka.hu/]]<br /> |-<br /> |align=&quot;center&quot;| © HROD 2008-2017<br /> |align=&quot;center&quot;| 2010<br /> |align=&quot;center&quot;| 2013<br /> |}</div> Arisztid https://wiki.hrod.hu/index.php?title=IKSZT_K%C3%A9zik%C3%B6nyv_-_Szolg%C3%A1ltat%C3%B3_faluh%C3%A1zak_m%C3%B3dszertani_%C3%A9s_min%C5%91s%C3%A9g%C3%BCgyi_k%C3%A9zik%C3%B6nyve&diff=710 IKSZT Kézikönyv - Szolgáltató faluházak módszertani és minőségügyi kézikönyve 2017-12-11T11:33:34Z <p>Arisztid: </p> <hr /> <div>{{mmkk}}<br /> {|width=&quot;275px&quot; align=&quot;left&quot;<br /> |-<br /> | [[Fájl:hrod_kgtk_logo_100_2010.jpg|center|link=http://hrod.hu/]]<br /> |-<br /> |align=&quot;center&quot;| © HROD 2008-2016<br /> |}<br /> <br /> Módszertani kézikönyvünk – az elmúlt évtizedek közművelődési innovációi, továbbá az IKSZT modell kialakításakor jó gyakorlatként figyelembe vett 30-40 helyi közösségi kezdeményezés, illetve a már működő, több mint 400 IKSZT típusú közösségi ház tapasztalatait is felhasználva – javaslatokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy egy-egy település aktív közössége miképpen tudja úgy kialakítani integrált közösségi és szolgáltató terének feladatit, szolgáltatásait és térszerkezetét, hogy az a helyi igényekre, szükségletekre reagálva, fenntartható módon szolgálja egy-egy település lakosságát.<br /> Kézikönyvünk egyrészt az integrált közösségi és szolgáltató terek modelljének elterjesztését, azok épületeinek felújítását, bővítését, korszerűsítését, a működés előkészítését és folytatását szolgálja, másrészt az intézkedésre vonatkozó szabályozás logikáját követi, a szaktárca 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelete alapján.<br /> <br /> A kézikönyv tartalma folyamatosan frissül, gazdagodik. A szerkesztés során szívesen építjük be az intézményekben dolgozó szakemberek, az ott működő közösségek, a fenntartók, támogatók, az érintett helyi és szélesebb körben dolgozó szakmai szervezetek javaslatait, jó gyakorlatait, melyeket az [mailto:ikszt_kezikonyv@hrod.hu ikszt_kezikonyv@hrod.hu] címen várunk. A hálózattal, az IKSZT-k működésével kapcsolatos híreket a http://www.ikszt.hu/ oldalon olvashatnak az érdeklődők. Az IKSZT-k közösségi oldalán, a http://facebook.com/ikszt címen pedig bárki megoszthatja a témával kapcsolatos híreit, építheti szakmai kapcsolatait.<br /> <br /> A szerkesztő és a szerzők azzal a reménnyel indítják útra a kézikönyvet, hogy a leírtak - átfogó ismeretek mellett - elsősorban a napi munkában nyújtanak majd hasznos segítséget. Reméljük azt is, hogy munkánk csak alapja egy olyan, hosszú távú szerkesztő, fejlesztő munkának, melybe a széles szakmai közönség számos szereplője bekapcsolódik majd.<br /> <br /> <br /> # [[Integrált közösségi és szolgáltató tér – a közösségi házak új modellje]]<br /> # [[Miről szól, mire való a kézikönyv|Miről szól, mire való a kézikönyv?]]<br /> ## [[Gyakorlati, módszertani segédlet]]<br /> ## [[Minőségügyi dokumentáció és útmutató]]<br /> # [[Az IKSZT típusú közösségi ház]]<br /> ## [[Az épület és környezete]]<br /> ## [[Működés és szolgáltatások]]<br /> ## [[Közösségi erőforrásközpont]]<br /> ### [[A közösségi ház munkatársai, a működés, a szolgáltatások és a programok megvalósítói]]<br /> ### [[Partnerség, szakmai együttműködés]]<br /> # [[Hogyan kezdjük|Hogyan kezdjük? – Az IKSZT típusú közösségi ház tervezése]]<br /> ## [[Címpályázatban és a támogatási kérelemben kidolgozott szakmai program áttekintése]]<br /> ## [[Települési helyzetelemzés, igény- és szükségletfelmérés]]<br /> ## [[Térségi feladatmegosztás felmérése és tervezése]]<br /> ## [[Közszolgáltatások a településen]]<br /> ## [[A település társadalmi helyzete]]<br /> ## [[A helyi közösség és a közösségi tevékenység]]<br /> ### [[Közösségi felmérés]]<br /> ### [[Hogyan szervezzünk tagokat, hogyan vonjunk be embereket|Hogyan szervezzünk tagokat, hogyan vonjunk be embereket?]]<br /> ### [[Hogyan szervezzünk és vezessünk nyilvános gyűléseket|Hogyan szervezzünk és vezessünk nyilvános gyűléseket?]]<br /> # [[Az IKSZT típusú közösségi ház működtetése]]<br /> ## [[Ifjúságfejlesztési feladatok]]<br /> ### [[Ifjúsági közösségi programok szervezése]]<br /> ### [[Ifjúságfejlesztési folyamatok generálása és a folyamatok nyomon követése]]<br /> ### [[Ifjúsági információs pont működtetése]]<br /> ### [[Fiatalok közösségi szerveződésének és részvételének támogatása]]<br /> ### [[Ifjúsági információs pult működtetése]]<br /> ## [[Közművelődési programok szervezése]]<br /> ## [[A lakosság és a vállalkozások információhoz való hozzájutásának elősegítése]]<br /> ### [[Lakossági információszolgáltatás és tanácsadás]]<br /> ## [[Könyvtári szolgáltatás]]<br /> ### [[Nyilvános könyvtár működtetése]]<br /> ### [[Mozgókönyvtári ellátás biztosítása]]<br /> ### [[Olvasósarok működtetése]]<br /> ## [[Közösségi információs hozzáférési pont]]<br /> ## [[Közösségfejlesztési folyamatok generálása, folyamatkövetése]]<br /> ## [[Helyszín biztosítása civil szervezetek számára]]<br /> ## [[Tanítási időn túli tankör]]<br /> ## [[Gyermekfoglalkoztató, gyermekeket fejlesztő programok]]<br /> ## [[Egészségfejlesztési programok]]<br /> ## [[Foglalkoztatási információs pont]]<br /> # [[Térszerkezet és infrastruktúra az IKSZT típusú közösségi házban]]<br /> ## [[Az IKSZT rendeletben rögzített épített és eszköz infrastruktúrája – Összefoglalás]]<br /> ### [[Helyiségek, terek]]<br /> ### [[Eszközök]]<br /> ## [[Gyakorlati megfontolások a közösségi házak terének és eszközparkjának kialakításához és használatához]]<br /> ### [[A beruházás előtt]]<br /> ### [[A beruházás alatt]]<br /> ### [[A beruházás után, azaz mikor már működik a közösségi házunk]]<br /> # [[„Ház körüli munka” – Útmutatás a közösségi munka és a közösségi ház fejlesztéséhez]]<br /> ## [[Projekt vagy stratégia|Projekt vagy stratégia?]]<br /> ### [[Stratégiai tervezés folyamata]]<br /> ## [[Szervezeti fenntarthatóság – rugalmasság, irányíthatóság]]<br /> ## [[A működtetés tartópillérei]]<br /> ## [[Hogyan írjunk pályázatot|Hogyan írjunk pályázatot?]]<br /> ### [[Pályázatíró vagy helyi emberek|Pályázatíró vagy helyi emberek?]]<br /> ### [[Ha magad uram]]<br /> ### [[A helyiek bevonása]]<br /> ### [[Mire figyeljünk (még)|Mire figyeljünk (még)?]]<br /> # [[Mellékletek, szakmai segédletek]]<br /> ## [[Európai ifjúsági információs charta]]<br /> ## [[A Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége szakmai–etikai kódexe]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda küldetése]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda célja]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda feladata]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatások alapelvei]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatások szintjei]]<br /> ### [[Ifjúsági információs és tanácsadó iroda]]<br /> ### [[Ifjúsági információs pont]]<br /> ### [[Ifjúsági Módszertani Központ]]<br /> ### [[Ajánlás]]<br /> ## [[Az IKSZT típusú közösségi házak szakmai munkája szempontjából fontos szervezetek, intézmények]]<br /> ### [[Minisztériumok, hivatalok]]<br /> ### [[Háttérintézmények, hálózatok, programirodák, programok]]<br /> ### [[Szakmai hálózatok, szervezetek]]<br /> ### [[Szakmai és pályázati információs portálok]]<br /> ## [[Tervezési, fejlesztési kisszótár]]<br /> # [[A szerzőkről]]<br /> <br /> <br /> ----<br /> <br /> <br /> {| width=&quot;500px&quot; align=&quot;center&quot;<br /> |+'''Szerzők:'''<br /> |-<br /> | Balogh Melinda<br /> | Fejes István<br /> | Petőné Vizi Valéria<br /> |-<br /> | Beke Márton<br /> | Herpainé Márkus Ágnes<br /> | Pósfay Péter<br /> |-<br /> | Beke Pál †<br /> | Luczek Sándor<br /> | Ramháb Mária<br /> |-<br /> | D. Frank Mariann<br /> | Mészáros Zsuzsanna<br /> | Vass Andrea<br /> |-<br /> | Fabulya Edit<br /> | Monostori Éva<br /> | Wéber László<br /> |}<br /> &lt;div align=&quot;center&quot;&gt;&lt;small&gt;''[[A szerzőkről]]''&lt;/small&gt;&lt;/div&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;'''Szerkesztette:'''&lt;/center&gt;<br /> &lt;center&gt;''Ditzendy Károly Arisztid''&lt;/center&gt;<br /> <br /> <br /> ----<br /> <br /> <br /> {|align=&quot;center&quot;<br /> |-<br /> |width=&quot;300px&quot; align=&quot;center&quot;| A tartalmat fejleszti:<br /> |width=&quot;300px&quot; align=&quot;center&quot;| A kézikönyv eredeti változata a Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízása alapján készült<br /> |width=&quot;300px&quot; align=&quot;center&quot;| A kézikönyv szerkesztéséhez a Nemzeti Kulturális Alap támogatása is hozzájárult<br /> |-<br /> | [[Fájl:hrod_kgtk_logo_100_2010.jpg|center|link=http://hrod.hu/]]<br /> | [[Fájl:vkszi_logo_180x80.png|center|link=http://nakvi.hu/]]<br /> | [[Fájl:nka_260x80.png|center|link=http://nka.hu/]]<br /> |-<br /> |align=&quot;center&quot;| © HROD 2008-2017<br /> |align=&quot;center&quot;| 2010<br /> |align=&quot;center&quot;| 2013<br /> |}</div> Arisztid https://wiki.hrod.hu/index.php?title=Integr%C3%A1lt_k%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9gi_%C3%A9s_szolg%C3%A1ltat%C3%B3_t%C3%A9r_%E2%80%93_a_k%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9gi_h%C3%A1zak_%C3%BAj_modellje&diff=708 Integrált közösségi és szolgáltató tér – a közösségi házak új modellje 2017-03-24T00:01:48Z <p>Arisztid: </p> <hr /> <div>{{mmkk}}<br /> <br /> Integrált közösségi és szolgáltató terek – számos néven – évek óta működnek már Magyarországon. Van olyan település, ahol közösségi házként vagy faluházként ismerik ezen helyeket van, ahol a korábbi művelődési ház vagy a könyvtár tölti be a funkciót, több településen a teleház vagy az eMagyarország pont vállalja ezt. Számos megoldást, példát, elnevezést találhatunk. Egy közös mindezekben: az integrált, komplex feladatellátást szolgáló, az emberek találkozását biztosító „közösségi térszerkezet” keretében, egymásra épülve, egymást felerősítve teszik elérhetővé és hozzáférhetővé a lakosságot érintő közszolgáltatások, továbbá az üzleti és civil szféra kezdeményezéseit. Az integrált közösségi és szolgáltató tér tehát nem új kezdeményezés. Évek, évtizedek óta működnek már. <br /> <br /> Az integrált közösségi és szolgáltató tér elnevezés nem egy intézményformát, hanem egy szemléletet, egy modellt jelöl. Előbb is írtuk már: a művelődési ház, a könyvtár, a teleház, az eMagyarország pont, de akár egy ifjúsági klub, a helytörténeti gyűjteményt bemutató kisebb múzeum vagy éppen az iskola is jelentheti egy-egy IKSZT alapját. A szemlélet, a modell lényege az, hogy az integrált közösségi és szolgáltató terek egyszerre<br /> * olyan épületek, amelyek térszerkezetükkel, eszközeikkel keretet biztosítanak minden ágazat, szakterület számára, hogy közszolgáltatásait hozzáférhetővé tegye a vidéki településeken és térségekben;<br /> * szolgáltatásszervezési modell, amely hozzájárul az egyes (köz)szolgáltatások fenntarthatóságához, szakmai és finanszírozási szinergiájuk megteremtéséhez, és<br /> * mindemellett közösségi tér is, azaz tereibe befogadja a helyi közösségi indíttatású, illetve közösségi célú kezdeményezéseket, folyamatokat, az ott dolgozó szakember pedig támogatja, bátorítja azokat.<br /> <br /> [[Fájl:Ikszt_kezikonyv_nyilak.png‎|left|250px]]<br /> <br /> Elismerve az e modellt megvalósító, megközelítőleg 30-40 kezdeményezés eredményeit és felismerve azt, hogy a közszolgáltatásokat kizárólag ágazatközi együttműködések útján lehet hozzáférhetővé tenni a vidéki térségekben továbbá azt belátva, hogy a helyi közösségek megerősítése nélkül nem képzelhető el semmilyen fenntartható társadalmi-gazdasági fejlesztés kormányzati program indult az integrált közösségi és szolgáltató terek modelljének elterjesztése érdekében. <br /> <br /> A program lényege, hogy a magyar vidék helyzetét egy olyan, összehangolt beavatkozással javítsa, ami egyszerre jelent fizikai építkezést és új lehetőségeket egy-egy település, térség lakosainak, közösségeinek, szervezeteinek. A program lehetőséget biztosít az integrált közösségi és szolgáltató terek kialakítására, azoknak helyet adó épületek felújítására, bővítésére. Biztosítja továbbá az IKSZT-k működéséhez szükséges forrásokat – első évben jelentős mértékben, azt követően csökkenő intenzitással. <br /> <br /> Az IKSZT-k kialakítását célzó kormányzati program távlati célja olyan hálózat létrehozása, amely komplex szemlélettel, magas színvonalon, költséghatékony és fenntartható módon biztosítja a közszolgáltatások legszélesebb körének hozzáférhetőségét a vidéki településeken és tanyás térségekben. A hosszú távú cél tehát az, hogy a fejlesztés eredményeként létrejövő, megújuló közösségi terek végpontjai, hozzáférési pontjai legyenek számos szolgáltatásnak. <br /> <br /> Fontos azonban látnunk azt is, hogy az IKSZT nem csak a szolgáltatások közelebb hozatalával jelent új lehetőséget egy-egy település, térség lakosainak. Fizikai létével, jól kialakított térszerkezetével és az ott dolgozó munkatárs szervező, bátorító tevékenységével a beszélgetések, a találkozások, az ötletek, az eddig még csak tervként létező szándékok kibontakozásának lehetőségét is magában rejti. Lehet végre – vagy újra – egy hely a településen, ahová jó lesz bemenni, ahol nyugodt körülmények között tölthetjük el szabadidőnket, találkozhatunk barátainkkal.</div> Arisztid https://wiki.hrod.hu/index.php?title=IKSZT_K%C3%A9zik%C3%B6nyv_-_Szolg%C3%A1ltat%C3%B3_faluh%C3%A1zak_m%C3%B3dszertani_%C3%A9s_min%C5%91s%C3%A9g%C3%BCgyi_k%C3%A9zik%C3%B6nyve&diff=705 IKSZT Kézikönyv - Szolgáltató faluházak módszertani és minőségügyi kézikönyve 2014-09-02T20:27:02Z <p>Arisztid: </p> <hr /> <div>{{mmkk}}<br /> {|width=&quot;275px&quot; align=&quot;left&quot;<br /> |-<br /> | [[Fájl:hrod_kgtk_logo_100_2010.jpg|center|link=http://hrod.hu/]]<br /> |-<br /> |align=&quot;center&quot;| © HROD 2008-2014<br /> |}<br /> <br /> Módszertani kézikönyvünk – az elmúlt évtizedek közművelődési innovációi, továbbá az IKSZT modell kialakításakor jó gyakorlatként figyelembe vett 30-40 helyi közösségi kezdeményezés, illetve a már működő, több mint 400 IKSZT típusú közösségi ház tapasztalatait is felhasználva – javaslatokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy egy-egy település aktív közössége miképpen tudja úgy kialakítani integrált közösségi és szolgáltató terének feladatit, szolgáltatásait és térszerkezetét, hogy az a helyi igényekre, szükségletekre reagálva, fenntartható módon szolgálja egy-egy település lakosságát.<br /> Kézikönyvünk egyrészt az integrált közösségi és szolgáltató terek modelljének elterjesztését, azok épületeinek felújítását, bővítését, korszerűsítését, a működés előkészítését és folytatását szolgálja, másrészt az intézkedésre vonatkozó szabályozás logikáját követi, a szaktárca 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelete alapján.<br /> <br /> A kézikönyv tartalma folyamatosan frissül, gazdagodik. A szerkesztés során szívesen építjük be az intézményekben dolgozó szakemberek, az ott működő közösségek, a fenntartók, támogatók, az érintett helyi és szélesebb körben dolgozó szakmai szervezetek javaslatait, jó gyakorlatait, melyeket az [mailto:ikszt_kezikonyv@hrod.hu ikszt_kezikonyv@hrod.hu] címen várunk. A hálózattal, az IKSZT-k működésével kapcsolatos híreket a http://www.ikszt.hu/ oldalon olvashatnak az érdeklődők. Az IKSZT-k közösségi oldalán, a http://facebook.com/ikszt címen pedig bárki megoszthatja a témával kapcsolatos híreit, építheti szakmai kapcsolatait.<br /> <br /> A szerkesztő és a szerzők azzal a reménnyel indítják útra a kézikönyvet, hogy a leírtak - átfogó ismeretek mellett - elsősorban a napi munkában nyújtanak majd hasznos segítséget. Reméljük azt is, hogy munkánk csak alapja egy olyan, hosszú távú szerkesztő, fejlesztő munkának, melybe a széles szakmai közönség számos szereplője bekapcsolódik majd.<br /> <br /> <br /> # [[Integrált közösségi és szolgáltató tér – a közösségi házak új modellje]]<br /> # [[Miről szól, mire való a kézikönyv|Miről szól, mire való a kézikönyv?]]<br /> ## [[Gyakorlati, módszertani segédlet]]<br /> ## [[Minőségügyi dokumentáció és útmutató]]<br /> # [[Az IKSZT típusú közösségi ház]]<br /> ## [[Az épület és környezete]]<br /> ## [[Működés és szolgáltatások]]<br /> ## [[Közösségi erőforrásközpont]]<br /> ### [[A közösségi ház munkatársai, a működés, a szolgáltatások és a programok megvalósítói]]<br /> ### [[Partnerség, szakmai együttműködés]]<br /> # [[Hogyan kezdjük|Hogyan kezdjük? – Az IKSZT típusú közösségi ház tervezése]]<br /> ## [[Címpályázatban és a támogatási kérelemben kidolgozott szakmai program áttekintése]]<br /> ## [[Települési helyzetelemzés, igény- és szükségletfelmérés]]<br /> ## [[Térségi feladatmegosztás felmérése és tervezése]]<br /> ## [[Közszolgáltatások a településen]]<br /> ## [[A település társadalmi helyzete]]<br /> ## [[A helyi közösség és a közösségi tevékenység]]<br /> ### [[Közösségi felmérés]]<br /> ### [[Hogyan szervezzünk tagokat, hogyan vonjunk be embereket|Hogyan szervezzünk tagokat, hogyan vonjunk be embereket?]]<br /> ### [[Hogyan szervezzünk és vezessünk nyilvános gyűléseket|Hogyan szervezzünk és vezessünk nyilvános gyűléseket?]]<br /> # [[Az IKSZT típusú közösségi ház működtetése]]<br /> ## [[Ifjúságfejlesztési feladatok]]<br /> ### [[Ifjúsági közösségi programok szervezése]]<br /> ### [[Ifjúságfejlesztési folyamatok generálása és a folyamatok nyomon követése]]<br /> ### [[Ifjúsági információs pont működtetése]]<br /> ### [[Fiatalok közösségi szerveződésének és részvételének támogatása]]<br /> ### [[Ifjúsági információs pult működtetése]]<br /> ## [[Közművelődési programok szervezése]]<br /> ## [[A lakosság és a vállalkozások információhoz való hozzájutásának elősegítése]]<br /> ### [[Lakossági információszolgáltatás és tanácsadás]]<br /> ## [[Könyvtári szolgáltatás]]<br /> ### [[Nyilvános könyvtár működtetése]]<br /> ### [[Mozgókönyvtári ellátás biztosítása]]<br /> ### [[Olvasósarok működtetése]]<br /> ## [[Közösségi információs hozzáférési pont]]<br /> ## [[Közösségfejlesztési folyamatok generálása, folyamatkövetése]]<br /> ## [[Helyszín biztosítása civil szervezetek számára]]<br /> ## [[Tanítási időn túli tankör]]<br /> ## [[Gyermekfoglalkoztató, gyermekeket fejlesztő programok]]<br /> ## [[Egészségfejlesztési programok]]<br /> ## [[Foglalkoztatási információs pont]]<br /> # [[Térszerkezet és infrastruktúra az IKSZT típusú közösségi házban]]<br /> ## [[Az IKSZT rendeletben rögzített épített és eszköz infrastruktúrája – Összefoglalás]]<br /> ### [[Helyiségek, terek]]<br /> ### [[Eszközök]]<br /> ## [[Gyakorlati megfontolások a közösségi házak terének és eszközparkjának kialakításához és használatához]]<br /> ### [[A beruházás előtt]]<br /> ### [[A beruházás alatt]]<br /> ### [[A beruházás után, azaz mikor már működik a közösségi házunk]]<br /> # [[„Ház körüli munka” – Útmutatás a közösségi munka és a közösségi ház fejlesztéséhez]]<br /> ## [[Projekt vagy stratégia|Projekt vagy stratégia?]]<br /> ### [[Stratégiai tervezés folyamata]]<br /> ## [[Szervezeti fenntarthatóság – rugalmasság, irányíthatóság]]<br /> ## [[A működtetés tartópillérei]]<br /> ## [[Hogyan írjunk pályázatot|Hogyan írjunk pályázatot?]]<br /> ### [[Pályázatíró vagy helyi emberek|Pályázatíró vagy helyi emberek?]]<br /> ### [[Ha magad uram]]<br /> ### [[A helyiek bevonása]]<br /> ### [[Mire figyeljünk (még)|Mire figyeljünk (még)?]]<br /> # [[Mellékletek, szakmai segédletek]]<br /> ## [[Európai ifjúsági információs charta]]<br /> ## [[A Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége szakmai–etikai kódexe]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda küldetése]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda célja]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda feladata]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatások alapelvei]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatások szintjei]]<br /> ### [[Ifjúsági információs és tanácsadó iroda]]<br /> ### [[Ifjúsági információs pont]]<br /> ### [[Ifjúsági Módszertani Központ]]<br /> ### [[Ajánlás]]<br /> ## [[Az IKSZT típusú közösségi házak szakmai munkája szempontjából fontos szervezetek, intézmények]]<br /> ### [[Minisztériumok, hivatalok]]<br /> ### [[Háttérintézmények, hálózatok, programirodák, programok]]<br /> ### [[Szakmai hálózatok, szervezetek]]<br /> ### [[Szakmai és pályázati információs portálok]]<br /> ## [[Tervezési, fejlesztési kisszótár]]<br /> # [[A szerzőkről]]<br /> <br /> <br /> ----<br /> <br /> <br /> {| width=&quot;500px&quot; align=&quot;center&quot;<br /> |+'''Szerzők:'''<br /> |-<br /> | Balogh Melinda<br /> | Fejes István<br /> | Petőné Vizi Valéria<br /> |-<br /> | Beke Márton<br /> | Herpainé Márkus Ágnes<br /> | Pósfay Péter<br /> |-<br /> | Beke Pál †<br /> | Luczek Sándor<br /> | Ramháb Mária<br /> |-<br /> | D. Frank Mariann<br /> | Mészáros Zsuzsanna<br /> | Vass Andrea<br /> |-<br /> | Fabulya Edit<br /> | Monostori Éva<br /> | Wéber László<br /> |}<br /> &lt;div align=&quot;center&quot;&gt;&lt;small&gt;''[[A szerzőkről]]''&lt;/small&gt;&lt;/div&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;'''Szerkesztette:'''&lt;/center&gt;<br /> &lt;center&gt;''Ditzendy Károly Arisztid''&lt;/center&gt;<br /> <br /> <br /> ----<br /> <br /> <br /> {|align=&quot;center&quot;<br /> |-<br /> |width=&quot;300px&quot; align=&quot;center&quot;| A tartalmat fejleszti:<br /> |width=&quot;300px&quot; align=&quot;center&quot;| A kézikönyv eredeti változata a Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízása alapján készült<br /> |width=&quot;300px&quot; align=&quot;center&quot;| A kézikönyv szerkesztéséhez a Nemzeti Kulturális Alap támogatása is hozzájárult<br /> |-<br /> | [[Fájl:hrod_kgtk_logo_100_2010.jpg|center|link=http://hrod.hu/]]<br /> | [[Fájl:vkszi_logo_180x80.png|center|link=http://nakvi.hu/]]<br /> | [[Fájl:nka_260x80.png|center|link=http://nka.hu/]]<br /> |-<br /> |align=&quot;center&quot;| © HROD 2008-2014<br /> |align=&quot;center&quot;| 2010<br /> |align=&quot;center&quot;| 2013<br /> |}</div> Arisztid https://wiki.hrod.hu/index.php?title=K%C3%B6zm%C5%B1vel%C5%91d%C3%A9si_programok_szervez%C3%A9se&diff=704 Közművelődési programok szervezése 2013-09-04T10:29:32Z <p>Arisztid: A képeket középre igazítottam.</p> <hr /> <div>{{Mmkk}}<br /> {{Itkhm}}<br /> <br /> == A feladatellátásra vonatkozó szakhatósági rendelkezések ==<br /> <br /> Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és működtetésére igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló [[112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet]] szerint az ügyfél az üzemeltetési kötelezettség ideje alatt köteles korlátozás és térítésmentesen közművelődési programokat szervezni [7. § (2) c)]<br /> <br /> A szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan az ügyfél köteles szakmai beszámolási időszakonként (vagyis negyedévenként) legalább három alkalommal szabadidős, illetve közművelődési programot szervezni, amely lehet amatőr művészeti klub, alkotótábor, felnőttképzési program, fesztivál, filmvetítés, hagyományőrző program, ismeretterjesztő előadás, kiállítás, koncert, műhelymunka (workshop), művészeti programok, népfőiskola, önképzőkör, szakkör, színházi előadás, tanfolyam, tréning, színház-, mozi-, kiállítás-, illetve múzeumlátogatás. [7. § (9)] <br /> <br /> A feltételek teljesülése esetén, az előírt alkalmakon felül az adott szolgáltatásokat az ügyfél térítés ellenében is nyújthatja. [7. § (15)]<br /> <br /> == Közművelődés és közösségi művelődés ==<br /> <br /> A kézikönyvben szereplő fogalom-meghatározások nem a hatályos jogszabályokból erednek, hanem a mindennapok gyakorlata, tapasztalata és a közösségekből kiinduló, a középpontba azokat állító szakmai tapasztalatok alapozzák meg azokat. {{ref|abc}}<br /> <br /> === Közművelődés ===<br /> <br /> A közművelődés a társadalomfejlesztést a kultúra, a művelődés eszközével szolgáló szakemberek, a szükségleteket felismerő, a kulturális hiányok pótlását szolgáló, jellemzően '''egyszeri-alkalmi események'''re, programokra építő tevékenységének az összessége.<br /> <br /> <br /> === Közösségi művelődés ===<br /> <br /> A közösségi művelődés a polgárok önfelismerésére épül és azt szolgálja. A közösségi művelődés tehát egyrészt a polgárok szabadidejében, '''önkéntesen, közösen végzett tevékenység'''e, amelynek célja elsősorban valamilyen '''érték elsajátítása''', megvalósítása, elérése, valamilyen érdeklődés kielégítése, illetve valamilyen kulturális-művelődési érdek képviselete. A közösségi művelődés, – a család után – a polgárosodás, a '''polgárrá válás''' és az akként való megmaradás második társadalmi dimenziója. A közösségi művelődés másrészt mindazon tevékenységeknek az összessége, amelyek elősegítik e polgári öntevékenységet, az önfelismerés megszületését és megerősödését.<br /> <br /> A közösségi művelődés részének tekintjük az öntevékenység megannyi formája mellett például az amatőr művészeti mozgalmak aktivitásait éppen úgy, mint az önkéntes felnőttképzés rendszeres folyamatait, vagy az érték-hagyomány őrző-teremtő szabadidő-eltöltés közös alkalmait. '''A közösségi művelődésnek része''' továbbá '''a közművelődés is''' – abban az esetben, ha a szakmai felismerésből eredő szervezőmunka valós helyi igényekre és szükségletekre reagál és közelebb viszi a helyi társadalmat önmaga és értékeinek, erőforrásainak meg- és felismeréséhez, az azokban rejlő lehetőségek kiaknázásának vágyához. (Fogalom-meghatározásunkból eredően bármely egyéb tevékenység – legyen rá helyben kifejezett igény vagy valósuljon meg akár egy művelődési házban – nem tekinthető a köz- és így a közösségi művelődés részének sem.)<br /> <br /> ==== Az intézményünk ====<br /> <br /> Az intézmények a közösségi művelődés fontos alkotóelemei. A hangsúlynak azonban a közösségen, a művelődési folyamatokban való együttes részvételen kell lennie. Az intézmények ugyanis csupán a keretet adják. Formájuk ugyanúgy lehet IKSZT, művelődési ház, mint ahogyan egy parókia, vagy egy civil szervezet által működtetett tájház, de akár egy kávéház is. A bárhogyan is hívott épületeket a bennük, körülöttük működő közösségek és azok aktivitásai teszik közösségi művelődési intézménnyé – avagy épp ezek hiánya kérdőjelezi, kérdőjelezheti meg ekként való működésüket.<br /> <br /> ==== Eredményünk ====<br /> <br /> Ha a fenti különbségeket szem előtt tartva, munkánkat a közösségi művelődés szellemében alakítjuk, a mi feladatunk hosszútávon a keretek biztosítása lesz az önszerveződő csoportok számára.<br /> <br /> == A szolgáltatás tartalma ==<br /> <br /> '''Alapvetés''': bármilyen eseményt szerveznek az intézményben, az elsősorban nem a program tartalmának és a résztvevőknek a találkozása, hanem a résztvevők, az ''emberek egymással való találkozásának ''az alkalma. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy az esemény – bármilyen legyen – adjon lehetőséget, inspiráljon a résztvevők aktivitására, a folyamatokban való cselekvő részvételre.<br /> <br /> A programok többféleképpen tipizálhatók, mi a következő elhatárolást tartjuk hasznosnak. Ebben három esetben az összejövetel célja szerinti – de a településen belül szervezett alkalmak különülnek el – a negyedik esetben a más településre szervezett események kerülnek egy csoportba.<br /> <br /> === Művészeti tevékenységet megvalósító, bemutató alkalmak (klub, tábor, kiállítás, önképzőkör….) ===<br /> Mindazoknak a tevékenységeknek a szervezését, melyek művészeti aktivitásra késztetnek érdemes építeni a helyi hagyományos alkalmakra, jeles napokra. Az ezekhez kapcsolódó ünneplések eleve tánchoz, zenéhez, rigmusokhoz, verseléshez, vagy éppen tárgyalkotó tevékenységekhez kapcsolódva jelentették a helyben élők ünnepi szokásait. Ebben kaptak szerepet a helyi dalárdák, színjátszó csoportok, zenei együttesek, de gyakran a szövők, hímzők, faragók, agyag- ill. bőrművesek. Ezeknek a tevékenységeknek felélesztése sok esetben helyi művészeti csoportok újjáalakulását eredményezheti, vagy éppen egy korábban nem volt szokás helyi hagyományának megteremtését jelentheti.<br /> <br /> A választható formák egyaránt igazodhatnak a tevékenység jellegéhez, és az alkalomhoz magához. Fontos, hogy a közös művészeti tevékenységre vállalkozók találkozásaiban rendszeresség legyen. Elképzelhetetlen, hogy egy – akár csak alakuló csoport – ötletszerűen jöjjön össze, találkozásaik gyakran „próbák”, a felkészülés alkalmai egy-egy bemutatóra, ünnepi eseményre. Az összejáró társaság találkozásait szervezni, ehhez a feltételeket előteremteni lehet a szervező munkatárs dolga, de tartalmáról, az alkalmanként meghívott vendégekről maguknak a résztvevőknek kell gondolkodniuk és gondoskodniuk.<br /> <br /> === Felnőttképző, ismeretet, képességet, készséget fejlesztő alkalmak (szakkör, tanfolyam, előadás, ill. népfőiskola keretében) ===<br /> Minden közösségben, amiben jelen vannak a közösségi események, találkozások, rendezvények, ünneplések, előbb-utóbb nyilvánvalóvá (a közös beszélgetések tárgyává) válnak azok az igények, melyek valamilyen tudáshiány felszámolására, vagy a meglévő ismeretek bővítésére, mélyítésére irányulnak. A helyi közösségfejlesztési folyamatokban résztvevők gyakran megtapasztalják, hogy az együtt-gondolkodás második, harmadik hónapjában már felbukkannak ezek az igények, amik, ha megalapozottnak bizonyulnak, valamilyen tanulási alkalmat generálnak a településen. Sokszor az is kiderül, hogy a hiányzó tudás megtalálható a közelben, annak birtokosa éppúgy a településen, vagy a közelben él, mint akikben az igény felmerült, csak korábban nem volt mód arra, hogy „találkoztassák” az igényt a kínálattal. Célszerű tehát az integrált közösségi szolgáltatások szervezésekor annak a feltérképezése is, milyen helyi tudások vannak (akár rejtve is) a településen, és környezetében. Ezek a tudások sokszor kapcsolódnak valakinek a kedvteléséhez, hobbyjához, aminek a megismertetése az illető számára öröm forrása, a kíváncsi érdeklődőknek pedig többlettudást rejteget. Az azonos érdeklődésűek – csakúgy, mint a művészeti tevékenységre vállalkozók esetében - rendszeres találkozásokkal elégíthetik ki tudásigényüket, vagy fejleszthetik készséggé valamely tevékenységben szerzett jártasságukat. <br /> <br /> A formák ebben az esetben is a választott célkitűzéstől függően választhatók, vagy adódnak. A tartalmakat illetően részben a helyi – egyéb közösségi tevékenységekhez kapcsolódó – igények, részben valamilyen aktualitás határozza meg, mivel is érdemes foglakozni. A tudás átadásának, elmélyítésének oka egyaránt lehet egy foglalkoztatás-bővítéshez kapcsolódó szakmai, vagy betanító képzés indítása, egy természeti jelenség (üstökös, napfogyatkozás, árvíz, földrengés, vörösiszap-katasztrófa…) miatt keletkezett érdeklődés, a közösségi magatartás felértékelődése (népszavazás, választások), az egészségesebb életmód követése, de a napi gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó tudásigény is. (Mit érdemes termelni, hogyan lehet/kell védekezni a kártevők ellen, mit tehetünk a beteg állatainkkal…), vagy ugyancsak a helyi hagyományokban gyökerező mesterségek újratanulásának, megismerésének igénye (tájba illő építkezéstől a használati eszközök előállításáig).<br /> <br /> === A közösség ügyeit érintő (hagyományokat, szokásokat, teendőket számba vevő, közösen tervező) alkalmak ===<br /> Az integrált közösségi szolgáltatásokat befogadó terek működtetésének talán legfontosabb eleme az „agora-funkció”. Ez lehet az a hely a településen, ahol rendre összeülhetnek azok az emberek, akiknek egymás számára mondanivalójuk van, közös cselekvéseket akarnak elindítani, vagy éppen megvalósítani, szervezik a település társadalmi életét. Itt a helye a helyi médiumok szerkesztőinek (hol máshol készülhetne a helyi lap, rádió, vagy televízió adásának terve), itt tarthatják összejöveteleiket azok az önkéntesek, akik a közösségi ház kiscsoportjainak képviseletében közösen határoznak az „intézmény” működtetésének gondjairól. Anélkül, hogy átvenné ez a funkció a települési önkormányzat szerepét (lehet persze, hogy közgyűlések helyszíne is ez a kis intézmény lesz néhány településen), helye van benne minden olyan közös gondolkodásnak, ami a közösség ügyeit érinti, amihez közös bölcsesség, véleménycsere szükséges. A „helyi nyilvánosság” fórumává kell és lehet is tenni intézményünket, ha oda szoktatjuk azokat, akik vélemény-nyilvánításra más, hagyományos helyszíneket részesítenek előnyben: a kocsmát, piacteret, a templom kertjét, kis boltot, vagy (az egykori) postát.<br /> <br /> === A településen kívül rendezett eseményre való látogatás szervezése (színház, mozi, hangverseny, sportesemény, gyűjtemény látogatása) ===<br /> Adódhat olyan helyzet, hogy az érdeklődés kielégítését szolgáló alkalom nem helyben valósul meg. Ezek az alkalmak szerveződhetnek a kistérségi együttműködésből fakadóan, vagy valamely rendezvény iránt megnyilvánuló érdeklődés alapján. A kistérségi központ, közeli város kulturális eseményeit elérhetővé kell tenni a kistelepülésen élők számára is. Ez részben kapcsolatépítési, -fenntartási kötelezettséget ró a helybéli szervezőre, részben annak az igénynek folyamatos feltárását, ismeretét, ami alapján megszervezhető egy-egy alkalmi látogatás (színházi előadásra, hangversenyre, táncos alkalomra, kiállításra, stb.) a közeli intézménybe. Számos példát adnak már ma is kistelepülések arra, hogyan lehet színház- vagy hangversenybérlet birtokában rendszeresen látogatni a közeli színházakat, hangversenytermeket. Nem egy intézmény kifejezetten figyel is arra, hogy közönsége ne csupán a székhely lakosságából, hanem a környéken élőkből is verbuválódjon.<br /> <br /> Szép példája a kistérség „belakásának”, ha egy-egy rendezvény sorozattá válva napokon keresztül kínál látni-, hallani-, ennivalót a látogatóknak. Számos példát találhat mindenki erre saját környezetében, itt csak kettőt említünk. Az Őrségben (Vas megye) 9 éve vendégeket hívó „Hétrét Fesztivál”-t, ami 30-nál több település bevonásával 10 napon át kínál színházi, zenei, irodalmi és filmes programokat, illetve „nyitott porták” meglátogatására invitálja a messziről érkezőket. Valamint a Szabolcs Szatmár Bereg megyében hagyományos „Szatmári Fesztivált”, mely 2 héten át fogadja 6 településen a látogatókat, minden napon más településre helyezve a legnagyobb rendezvényt, a látnivalókon túl kulináris örömöket is kínálva a vendégeknek. <br /> <br /> == A szolgáltatás tervezése és előkészítése ==<br /> Az önálló, helyben megvalósuló események tervezésekor figyeljünk arra, hogy azok mindenkor kötődjenek a település(rész) lakosságához, és/vagy az ide látogatókhoz, illetve a településhez, településrészhez, magához. Így tehát:<br /> <br /> * Helyi szokásokhoz, hagyományokhoz<br /> * Helyben élők személyiségéhez<br /> * Helyi történelemhez, tájhoz, természeti adottságokhoz, épített környezeti elemekhez, tárgyakhoz<br /> * A helyi gazdasághoz, gazdálkodáshoz, az itt élők életminőségének javításához<br /> <br /> Fontos azt tudatosítanunk, hogy a helyben meglévő értékek felismertetése, megbecsülése vezethet el bármilyen más érték elfogadásához, tiszteletéhez. A kistelepülések lakosságmegtartó ereje nemcsak a környezeti, s az ehhez hasonlóan változó gazdasági adottságokban gyökerezik, hanem azokban a helyben élők által előállított, vagy képviselt értékekben is, melyek ismerete és elfogadása nemcsak a településhez való kötődést erősíti, hanem sokszor a problémák megoldásának is alapjául szolgál.<br /> <br /> Ugyanennyire fontos, hogy a szervező munkával, tervezéstől a megvalósításig ne csupán az ezzel megbízott (munkavállalóként alkalmazott) munkatárs foglalkozzék. Az ő figyelmének, szervezőerejének ki kell terjednie mások bevonására, a feladatok delegálására, annak a csoportnak a megszervezésére is, aminek tagjai folyamatos segítői, vállalói a szükséges teendőknek.<br /> <br /> Visszaidézve a tervezést segítő kézikönyvünk ide vonatkozó szakaszát: „az IKSZT-ben olyan csapatmunkát kell tehát elképzelni, amiben sok önkéntes segítő áll a szervező munkatárs körül. Közülük ki ebben, ki abban felelős, ki ennek, ki annak jár utána, ki ezeket, ki másokat szervez tájékozódó, érdeklődő, vagy cselekvő csapatába. Sokak részleges munkájából állhat össze az IKSZT teljesítménye, amiben persze főszereplő a főállású munkatárs.”<br /> <br /> === A szükséges szolgáltatási tér és eszközök ===<br /> <br /> A [[112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet]] alapján e feladat ellátáshoz szükséges feltételek:<br /> <br /> * legalább 1 db, legalább 30 négyzetméter hasznos alapterületű, tanácsadásra, továbbá csoportfoglalkozásokra, képzések megtartására egyaránt alkalmas, természetes fénnyel megvilágított és szélessávú internet kapcsolattal rendelkező helyiség, illetve tér [7.§ (3) a)]<br /> * az előző bekezdésben meghatározott helyiségek, terek méretének és funkciójának megfelelő számú asztal, szék és egyéb bútor, amely magában foglalja a számítógépes munkaállomásokhoz szükséges irodabútorokat is, azonban a székek száma (...) nem haladhatja meg a négyzetméterenkénti 2 db-ot [7.§ (5) k)]<br /> <br /> A fentiek a rendelet által szigorúan vett feltételeket tartalmazzák. Azonban, ahogy azt a közösségi művelődés számos, szinte végtelen megvalósulási lehetőségéből is láthatjuk, a szükséges terek és eszközök sokkal nagyobb tárházára szükségünk lehet.<br /> <br /> === Adat- és ismeretforrások ===<br /> Lásd a lehetséges adatbázisokat: <br /> <br /> * Elérhető szolgáltató szervezeteket, intézményeket (benne a kistérség önkormányzati társulásának munkaszervezetét)<br /> * Információs, tanácsadó pontokat<br /> * Illetékességgel rendelkező hivatalokat<br /> <br /> A Nemzeti Művelődési Intézet tevékenységével képes a széles értelemben vett magyar közművelődés egészét megjeleníteni. A Nemzeti Művelődési Intézet küldetése e jelentős értékkel bíró közfeladatot ellátó intézményrendszer szakmai támogatása, együttműködésük megteremtése, az egyenlőtlenségek csökkentése, a magyar társadalom növekedése és fejlődése, a magyarság sikeres jövője érdekében. <br /> <br /> Az NMI feladatai között szerepel az IKSZT-k szakmai munkájának támogatása, mentorálása, ezért megyei munkatársaikra számíthatunk a közösségi művelődéssel kapcsolatos kérdéseink esetén.<br /> <br /> === Lépésről lépésre ===<br /> <br /> A szervezés, események előkészítése, lebonyolítása olyan ismereteket és rutint igényel, amit részben művelődésszervező képzésekben szemeszterek során sajátíthat el az érdeklődő. Sokat számít azonban az a segítő munka, amit mások mellett különféle alkalmak megszervezésében vállalhatunk. A gyakorlatot ebben lehet megszerezni igazán, minél több saját tapasztalat teszi majd a „segédet” „mesterré”.<br /> <br /> Azonban természetesen léteznek olyan &quot;műhelytitkok&quot; és mintadokumentumok, melyek segítik a népművelő/művelődésszervező diplomával nem rendelkezőket a közösségi művelődési rendezvények megszervezésében. Kézikönyvünkben olyan alapvető tudnivalókat osztunk meg, melyeket tudatosan és rugalmasan használva, a kisebb-nagyobb rendezvények megszervezése átláthatóbbá, kezelhetőbbé válik.<br /> <br /> * Tervezés<br /> ** a helyi igények és<br /> ** a rendelet előírásai alapján<br /> * Előkészítés<br /> ** forgatókönyv a feladatokról, eszközökről, felelősökről<br /> * Megvalósítás<br /> ** koordináció<br /> ** jelenlét<br /> * Lezárás<br /> ** egyéni és közös értékelés<br /> ** dokumentálás<br /> <br /> ==== A tervezés ====<br /> <br /> A közösségi művelődés fogalmából adódóan, a szakmai felismerésből eredő szervezőmunkánknak valós helyi igényekre és szükségletekre kell reagálnia, mely közelebb viszi a helyi társadalmat önmaga és értékeinek, erőforrásainak meg- és felismeréséhez, az azokban rejlő lehetőségek kiaknázásának vágyához. A tervezés szakaszát tehát nem végezhetjük el önállóan, csak a helyi polgárok bevonásával.<br /> <br /> A [[112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet]] 8. §. (8) a) pontja kimondja, hogy az ügyfél az üzemeltetési kötelezettség teljes időszakára vonatkozóan köteles minden naptári félévre vonatkozóan IKSZT szolgáltatási- és programtervet (a továbbiakban: programterv) készíteni, melynek természetesen a közművelődési programok tervét is tartalmazniuk kell az alábbiak szerint:<br /> <br /> * a program megnevezése<br /> * szolgáltatás- és programtípusba való besorolása<br /> * megvalósulási forma<br /> * tervezett időpontja év, hónap, nap formátumban<br /> * a résztvevők tervezett száma<br /> * a célcsoport megnevezése<br /> * a program céljának rövid leírása<br /> <br /> A programterv beadási határideje az első naptári félévre vonatkozóan a tárgyévet megelőző év november 30. napja, a második naptári félévre vonatkozóan a tárgyév május 31. napja. <br /> <br /> A helyiek bevonásával történő programtervezést tehát érdemes minimum a fenti bontás alapján történő részletességgel megvalósítani, figyelembe véve a szigorú határidőket is. <br /> <br /> Példa:<br /> {|class=&quot;wikitable&quot;<br /> |-<br /> |Program||Közművelődési programok szervezése<br /> |-<br /> |Megvalósítási forma||Alkotótábor<br /> |-<br /> |Esemény neve||Szinesztézia alkotótábor<br /> |-<br /> |Dátum||2013. július 28-30.<br /> |-<br /> |Helyszín||IKSZT udvara<br /> |-<br /> |Résztvevők tervezett száma||15<br /> |-<br /> |Célcsoport megnevezése||Helyi művészek<br /> |-<br /> |Az esemény céljának rövid leírása||Helyi művészekkel folytatott közös programtervezésünk során merült fel az igény, hogy a nyár folyamán szeretnének alkotótábort tartani, melyhez az IKSZT a legmegfelelőbb helyszín. Az alkotótábor célja, hogy a helyben élő, illetve helyi kötődésű művészek a 3 nap alatt a lehető legihletettebb körülmények között alkothassanak akár egyénileg, akár közösen. Az itt született művekből később kiállítást rendezünk.<br /> |}<br /> <br /> Programunk sikeressége a helyi igények figyelembevételén kívül egyéb tényezőktől is függ. Ilyen például az időpont helyes megválasztása. Hiszen könnyen lehet, hogy a helyiek fiatalabb rétege rock koncertet szeretne a programtervben látni, ezt azonban semmiképp ne rakjuk az országos fesztiválokkal (pl. Sziget) egy időpontra. Évente szervezett nagyobb rendezvények esetében érdemes, állandó időpontot találni, szabadtéri rendezvények esetén pedig esőnapot betervezni.<br /> <br /> ==== Az előkészítés ====<br /> <br /> Programunk előkészítése során érdemes olyan tervet kidolgozni, mely tartalmazza az a legfontosabb feladatokat, eseményeket, rögzíti a felelősöket és felméri a szükséges eszközöket.<br /> <br /> Az alábbiakban bemutatunk a tervezés egy lehetséges mintadokumentumát, melyet a helyi igényekre rugalmasan szabva, segítsége lehet az IKSZT munkatársaknak.<br /> {|class=&quot;wikitable&quot;<br /> ! Tevékenység<br /> ! Feladat, eszközök<br /> ! Határidő<br /> ! Felelős<br /> |-<br /> |colspan=&quot;4&quot; align=&quot;center&quot; bgcolor=&quot;#F4F4F4&quot; | Az előkészítés feladatai<br /> |-<br /> |Szervezők és önkénte-sek kijelölése||Szervezők és önkéntesek megnevezése|| || <br /> |-<br /> |A rendezvény neve|| || || <br /> |-<br /> |Helyszíne, időpontja||Egyeztetés, véglegesítés|| || <br /> |-<br /> |Előadók listája||Megnevezés, felkérés, adatbázis létrehozása|| || <br /> |-<br /> |A rendezvényhez igényelt technika||Felmérés, árajánlatok kérése, meg-rendelés|| || <br /> |-<br /> |Dekoráció||Tervezés|| || <br /> |-<br /> |Szállítás||Felmérés, árajánlatok kérése, megrendelés|| || <br /> |-<br /> |Forgatókönyv készítése||Program- és időterv összeállítása|| || <br /> |-<br /> |Költségvetés||Tervezés|| || <br /> |-<br /> |PR, kommunikációs feladatok||Sajtó megkeresése, hírlevél elké-szítése, kiküldése, Facebook posztok kiküldése, plakátok, szórólapok, stb.|| || <br /> |-<br /> |Engedélyek beszerzése||Amennyiben szükséges|| || <br /> |-<br /> |colspan=&quot;4&quot; align=&quot;center&quot; bgcolor=&quot;#F4F4F4&quot; | A megvalósítás feladatai<br /> |-<br /> |A helyszín||Ellenőrzés, dekoráció|| || <br /> |-<br /> |Résztvevők érkezése||Fogadás|| || <br /> |-<br /> |Programok menete||Koordináció, „jelenlét mindenhol”|| || <br /> |-<br /> |Rögzítés||Dokumentálás jelenléti ívvel, fotók-kal, felvételekkel|| || <br /> |-<br /> |colspan=&quot;4&quot; align=&quot;center&quot; bgcolor=&quot;#F4F4F4&quot; | A lezárás feladatai<br /> |-<br /> |Helyszín rendbetétele||Pakolás|| || <br /> |-<br /> |Pénzügyi elszámolás||Kifizetések, pénzügyi összesítés elkészítése|| || <br /> |-<br /> |Összefoglaló készítése||Saját részre, sajtó részére|| || <br /> |-<br /> |Szakmai értékelés||A résztvevőkkel, önkéntesekkel közösen|| || <br /> |}<br /> <br /> ==== A megvalósítás ====<br /> <br /> A program megvalósítása során legyünk folyamatosan láthatóak, hogy segítségére lehessünk azoknak, akiknek kérdése, kérése merül fel. Legyünk jelen, de ugyanakkor fogadjuk el, hogy a program – nagy valószínűséggel – nem rólunk szól, nem mi vagyunk a rivaldafényben.<br /> <br /> A beszámolási kötelezettségünk alapján érdemes előre gyártott jelenléti ívvel előre készülni, illetve a fotódokumentáció megfelelőségére folyamatosan odafigyelni. Utóbbiról így szól a rendelet: kötelező „három darab, a közösségi programokról készített, a program kü-lönböző jellegzetes elemeit bemutató, a beszámolóban dátummal beazonosítható fénykép-felvétel.”<br /> <br /> Jelenléti ív mintát találhatunk a [http://www.ikszt.hu www.ikszt.hu] oldalon, a Dokumentumtárban, illetve mi is közlünk egy lehetséges mintát az alábbiakban.<br /> {|class=&quot;wikitable&quot;<br /> |-<br /> |width=&quot;300px&quot;|A program neve:<br /> |width=&quot;300px&quot;| <br /> |-<br /> |width=&quot;300px&quot;|Időpont:<br /> |width=&quot;300px&quot;| <br /> |-<br /> |width=&quot;300px&quot;|Helyszín:<br /> |width=&quot;300px&quot;| <br /> |-<br /> |width=&quot;300px&quot;|IKSZT munkatárs neve, aláírása:<br /> |width=&quot;300px&quot;| <br /> |}<br /> {|class=&quot;wikitable&quot;<br /> |colspan=&quot;3&quot; align=&quot;center&quot;|Résztvevők<br /> |-<br /> |width=&quot;200px&quot;|Név<br /> |width=&quot;200px&quot;|E-mail cím, telefonszám<br /> |width=&quot;200px&quot;|Aláírás<br /> |-<br /> |height=&quot;20px&quot;| || ||<br /> |-<br /> |height=&quot;20px&quot;| || ||<br /> |}<br /> <br /> ==== Lezárás ====<br /> <br /> Programunk lezárása is számos feladatot ró ki ránk. Az elsődleges, melyet még a zárás után közvetlenül el kell végeznünk, az a helyszín rendberakása. Másnap megtörténhet a pénzügyi zárás, a dokumentumok elrendezése, archiválása és az értékelés. Utóbbira szeretnénk nagy hangsúlyt fektetni: megéri az értékelésre fordított idő, tegyük azt akár önmagunkban, egyedül, akár a résztvevőkkel, segítőinkkel, önkénteseinkkel együtt. Érdemes tárgyilagosan végigvenni a jól sikerült és a fejlesztendő elemeket is, leszűrve a tanulságot a következő alkalomra. Mindenképpen köszönjük meg a segítőinknek a részvételt! Nagyobb rendezvény esetén egy-egy névre szóló oklevél vagy apró emléktárgy biztosan jólesik az önkénteseknek.<br /> <br /> Írjunk összefoglalót a helyi, esetleg a megyei sajtó részére a programunkról! Sajtóközlemény írásához az alábbi mintát ajánljuk, melyet – nagyrendezvény esetén – a program elő-készítésénél beharangozóként is hasznosítani tudunk!<br /> <br /> '''Cím:''' Tulajdonképpen nincs más feladatunk, mint a sztorit frappánsan, egy rövid mondatban tálalni.<br /> <br /> '''Alcím:''' Az alcím feladata, hogy a sikeres főcím után újabb információkat adunk meg az olvasók számára, aki így el tudja dönteni, hogy tovább olvassa-e a szöveget. Alcímet viszont csak akkor használjunk, ha azt a téma vagy a főcím sajátosságai szükségessé teszik, külön-ben felesleges ismétlésekbe bocsátkozunk.<br /> <br /> '''Lead (bevezető):''' Itt a hírrel kapcsolatos leglényegesebb kérdésekre adunk választ (ki, mit, hol, mikor, miért fontos), vagyis kiterítjük a kártyáinkat. 2-3 mondatnál nem kell több.<br /> <br /> '''Törzs:''' A leghosszabb rész, melyben kifejtjük a mondanivalónkat. Nagyon figyeljünk oda a stilisztikára és helyesírásra!<br /> <br /> '''Kapcsolódó részek:''' képek, illusztrációk, kontakt információk.<br /> <br /> <br /> == A szolgáltatás működtetése ==<br /> === Az elvárt kimenetek, adatszolgáltatás ===<br /> Indikátorként javasoltak saját magunknak:<br /> <br /> * Események (db)<br /> * Látogatók, résztvevők (fő)<br /> * Egy eseményhez kapcsolódó alkalmak (az esemény „szinergiája”) (db)<br /> * Egy eseményhez kapcsolódó szellemi termék (műalkotás, leírás, stb.) (db + megnevezés) – ami jó mutatója lehet az esemény hatásának.<br /> <br /> Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) számára nyújtandó adatszolgáltatás:<br /> <br /> A 112/2009. (VII.29.) FVM rendelet szerint a szakmai beszámolóban az alábbi adatokat kötelező megadni:<br /> <br /> * a közösségi programok megnevezése<br /> * szolgáltatás- és programtípusba való besorolása<br /> * program időpontja év, hónap, nap formátumban<br /> * a résztvevők száma<br /> * a program eredményének rövid leírása<br /> * jelenléti ív ügyfél által hitelesített, az eredetivel mindenben megegyező másolata<br /> * három darab, a közösségi programokról készített, a program különböző jellegzetes elemeit bemutató, a beszámolóban dátummal beazonosítható fényképfelvétel<br /> <br /> Példa:<br /> {|class=&quot;wikitable&quot;<br /> |-<br /> |Megnevezés||Szinesztézia alkotótábor<br /> |-<br /> |Szolgáltatás||Közművelődési programok szervezése<br /> |-<br /> |Megvalósítási forma||Alkotótábor<br /> |-<br /> |Dátum||2013. július 28-30.<br /> |-<br /> |Helyszín||IKSZT udvara<br /> |-<br /> |Résztvevők tervezett száma||13 művész és 40 érdeklődő<br /> |-<br /> |Célcsoport megnevezése||Helyi művészek<br /> |-<br /> |Az esemény céljának rövid leírása * ||Alkotótáborunk során 13 helyi, illetve településünkről elszármazott művész dolgozott egyénileg, illetve közösen a 3 nap alatt, különféle művészeti ágakból (szobrászat, festészet, költészet, zene). A napközbeni munka után az estéket beszélgetéssel, helytörténeti előadással, zenéléssel, közös főzéssel, játékkal töltöttük, melyekbe „civil” érdeklődők is bekapcsolódtak.<br /> |}<br /> ''* A NAKVI beszámoló felületén ez szerepel „Az esemény céljának rövid leírása”, tehát mi is ezt a megfogalmazást követjük, bár itt egyértelműen az esemény rövid összefoglalóját kell megadni.''<br /> <br /> === Források ===<br /> <br /> Nem vitás, a szolgáltatásaink működtetéséhez forrásra van szükségünk. Ahogy az Kézi-könyvünk 7.3. Működtetésünk tartópillérei c. fejezetben is írjuk, az első három évre részben biztosítva van egy vagy kettő dolgozónk munkabére. Azonban Házat működtetni kell és tartalommal szeretnénk megtölteni. Ehhez emberi és financiális erőforrásokra is szükség van. Vizsgáljuk tehát meg, hogy mit tudunk ezekből a további működtetésünkre hasznosítani, mely elemek azok, amelyeket ki kell aknáznunk, s melyek azok, amelyekre nem gondoltunk, de fontos lehet a fenntartáshoz?<br /> <br /> 7.4. Hogyan írjunk pályázatot? c. fejezetünkben részletesen is kitérünk arra, hogy hogyan érdemes nekikezdeni pályázatok megírásának, milyen emberi és egyéb erőforrásokra és mennyi türelemre lesz szükségünk, ha egyszer belevágunk… Hiszen nem kérdés, bele kell vágni.<br /> <br /> Szeretnénk olyan weboldalakat ajánlani, melyek böngészése során rátalálhatunk olyan pályázati lehetőségekre, melyek pont ránk, és az általunk tervezett közösségi művelődési programjainkra lettek szabva.<br /> <br /> '''Uniós pályázatok:'''<br /> <br /> Nemzeti Fejlesztési Ügynökség: [http://www.nfu.hu www.nfu.hu]<br /> <br /> Új Magyarország Vidékfejlesztési Program: [http://www.umvp.eu www.umvp.eu]<br /> <br /> Európai Szociális Alap: [http://www.esza.hu www.esza.hu]<br /> <br /> Széchenyi Programiroda: [http://www.szpi.hu www.szpi.hu]<br /> <br /> EU támogatások Információs Portál: [http://www.eutamogatasinfo.hu/ www.eutamogatasinfo.hu]<br /> <br /> <br /> '''Pályázatfigyelő portálok:'''<br /> <br /> [http://www.pafi.hu www.pafi.hu]<br /> <br /> [http://palyazatmenedzser.hu/ palyazatmenedzser.hu]<br /> <br /> [http://palyazatportal.hu/ palyazatportal.hu]<br /> <br /> [http://www.sff.hu/ www.sff.hu]<br /> <br /> [http://forrasfigyelo.hu/ forrasfigyelo.hu]<br /> <br /> [http://palyazati.info/ palyazati.info]<br /> <br /> [http://palyazatok.org/ palyazatok.org]<br /> <br /> <br /> '''Hazai pályázatok:'''<br /> <br /> [http://civil.info.hu/web/nea civil.info.hu/web/nea]<br /> <br /> [http://www.nka.hu www.nka.hu]<br /> <br /> [http://www.ncsszi.hu www.ncsszi.hu]<br /> <br /> <br /> == Ötletek, jó gyakorlatok ==<br /> Minden alkalomra nem lehet példát kínálni, néhány esettanulmányból idézünk, hogy ötletet, gondolkodásmódot sugalljunk. Nem lehet cél bármilyen megoldás „lemásolása”, hiszen a már megtörtént események mindenhol szorosan kapcsolódnak a helyben élőkhöz, helyi lehetőségekhez, és ahhoz az időhöz, amiben ezek megtörténtek – megismétlésük lehetetlen. A példák inkább azt a célt szolgálják, hogy láttassuk: milyen széles körben értelmezhető a helyi cselekvés, aminek művelődési indítéka, vagy eredménye van.<br /> <br /> === Helyi képzési tevékenység ===<br /> A felismert képzési igények kielégítésére kétféle példát mutatunk be. Az egyik egy hosszabb előkészítő, tervező munka eredményeként végül is népfőiskolai keretekben megvalósuló, hosszú képzési folyamatot jelent (Rege Népfőiskola, Szombathely), a másik egy kistelepülés helyi fejlesztési folyamatába építve egy-egy előadássorozattal adott választ a közben felmerülő képzési szükségletre (Faluház Baráti Kör, Győrvár).<br /> <br /> === Rege Népfőiskola ===<br /> (Bukits Zoltán közlése alapján)<br /> <br /> '''A gondolat megszületésének alapvetése'''<br /> <br /> Egy alkotó, együtt gondolkodó közösség létrejötte, a közösség szervezetbe tömörülése megfogalmazott cél érdekében mindig valamely, a környezetükben, létükben felfedett vélt vagy valós hiányt hivatott pótolni, igényt kielégíteni. Az alapítói célkitűzések ennek megalapozottságát boncolgatják, kivetítve a teremtő közösség, szervezet tagságára, majdan a szűkebb és tágabb társadalmi környezetre. A valós feladat aktualitása, megfogalmazása, elhelyezése a korszellembe, a megszólított társadalmi környezet felismerő és befogadóképessége hatnak a célkitűzésekre, alakíthatják, formálhatják azt. Szervesen működő közösségekben, társadalmakban ezen külső formáló erők a felismert közös cél érdekében együttgondolkodásra, együttmunkálkodásra&amp;nbsp; hívják az embereket. Az alapító közösség bővül anélkül, hogy a kitűzött cél módosulna. Kialakulhat-e gyarapodó közösség akkor, ha a felismerés, befogadás csírája sem jön létre? Valószínűen nem. De kialakulhat-e gyarapodó közösség akkor, ha a felismerés és befogadás lehetőségét a korszellem felülírja, holott az elvetett mag jó talajba ágyazódott? A válasz ''igen'', bár a bizonyításra több mint 3 évet szántak Szombathely egyik peremkerületében.<br /> <br /> '''Előzmények'''<br /> <br /> A nyugati határszél évszázadokon át a határt őrzők élőhelye volt. A táj adottságait kihasználva jött létre a még ma is érzékelhető „szeres” településszerkezet. A geológiai, éghajlati adottságok határozták meg a munkavégzés lehetséges kereteit, módszereit. Az ó- és középkori határ őrizete, majdan a terület gyakori német fennhatóság alá kerülése, elzálogosítása, a hadurak felségárulásai, betelepítések a jellemzően magyar kultúra keveredését, helyenként szinte teljes megsemmisülését eredményezte.&amp;nbsp; Az őrvidék egy részének elcsatolása, a vasfüggöny miatti elzártság a népesség figyelmét inkább Ausztria felé fordította. A 20. század végi határmegnyitás, a kiutazás, munkavállalás lehetősége, a szomszédi jólét felismerése példaként szolgált. Az első tőkés üzemek betelepedése, a termőföldek művelésének felhagyása, a földek eladása a vidéki életformát városiassá alakította. A viszonylagos gazdagság, a nyugat eszméje a hagyományokban, népi kultúrában, helyi teremtő közösségekben, nemzetben való gondolkodást másodlagossá minősítette. Feledésbe merültek azok a világképek, alapformák, melyekre támaszkodva – a globalizálódott korszellem ellenében - az itt élő közösségek újrafogalmazhatnák a társadalomban, nemzetben vállalt feladatokat, kötelezettségeket. <br /> <br /> '''Az első lépések és tapasztalatok'''<br /> <br /> A felsoroltak miatt kialakult hiányérzet hozta létre az első munkacsoportot. Heti rendszerességgel előadássorozatot szerveztek Szombathelyen „Hazatalálás” címmel. Az előadásokat a következő témák köré csoportosították: jelképrendszerek, közjogi hagyományok, magyar és egyetemes történelem, néphagyomány-népművészet, természetes életmód. A témák feldolgozására meghívott előadók segítségével keresték műveltségünk azon alapformáit, ősképeket, világképeket, melyek az idők során szinte nem változtak. Ezen gyökerek segítségével fogalmazták meg az ember emberrel, Teremtővel és természettel való viszonyát. Ezen alapokról indulva kutatták, fogalmazták újra helyi értékeinket a mai társadalmi, gazdasági viszonyok szerint''. Fontos szempont volt a részből a teljesség felé haladás, a helyi adottságokból a nemzet megfogalmazása.'' Ha már a teljesség megfogalmazását tűzték ki célul, akkor az elmélet gyakorlatban történő megvalósulását, tárgyiasulását is meg kellett teremteni. Ez különösen fontos volt az előadáson részt vevő közösség számára, mivel úgy érezték, hogy a csak szellemi munka által az egyének nem válnak cselekvővé. Az így szerzett tudás lexikálissá vált, a „jóllakottság” érzésével töltötte el a hallgatóságot. Különösen akkor, mikor az előadások anyaga adathordozókon is megjelent. Ez úgy hatott a közösségre, mint a televízió. A tudás megszerzéséhez már nem volt közösségre szükség. <br /> <br /> '''Okulás a hibákból - formalizálódás'''<br /> <br /> Az itt jelentkező hiányt aktív műhelymunkával kellett pótolni, ami az eddigi laza közösségszervezésnek új formát kölcsönzött. ''Oktatási tervet'' kellett készíteni, melyben az előadásokat és műhelymunkákat össze kellett hangolni.&amp;nbsp; A ''foglalkozások helyét, időtartamát, rendszerességét'' kellett átgondolni, és természetesen a működés költségeit sem szabadott elfelejteni. Szükség volt a közösségi szabad szerveződés helyett bejegyzett társadalmi szervezetet létrehozni. Így alakították meg a ''Rege Művészeti Egyesületet ''s az alapítással szinte egyidejűleg a ''Rege Népfőiskolát'' is, hisz a vállalt feladatok iskolai szervezést igényeltek. <br /> <br /> Az első kérdés a népfőiskola akkreditációja volt. Úgy döntöttek, hogy az akkreditációhoz szükséges feltételeket nem vállalják. Úgy gondolták, hogy az iskolába elsősorban nem végzettséggel rendelkező, hanem tudást birtokló tanárokra, mesterekre van inkább szükség. A tervezett iskola célja az volt, hogy a megszerzett tudás alapján életszemléletet adjon, a magyar természetes műveltség világképét közvetítse, ily módon nem volt felruházható államilag elismert képzésmintákkal. A népfőiskolán az ifjúság és egyben a felnőtt közösségek nevelésében szerettek volna mintát adni, olyan mintát, ami az állami oktatásból kimaradt. <br /> <br /> Az iskolát Szombathely herényi városrészének közösségi háza fogadta be. A helyszín ideálisnak bizonyult több kézműves műhely egyidejű működtetésére is. A képzés finanszírozására - az akkreditáció elmaradásával - az állami támogatások hiánya és a pályázatok beszűkülése miatt tandíjat kellett bevezetni. A célközönséget elsősorban a gyermekes családokban, óvónőkben, tanítókban, tanárokban találták meg.<br /> <br /> Az első kurzust három éves időtartamban határozták meg, havonként egy hétvégi alkalommal. Az első napon a kézműves műhelyek működtek, kiegészítve rítusjátékkal, népi játékok tanulásával. A napot táncház zárta. A második nap a szellemi műhely működött. Minden hétvége rendjét eleink természetes életmódjához igazítva fogalmazták meg. Ez illeszkedett a szokásokhoz, jeles napokhoz, ünnepekhez. A fizikai munkát a műhelyek, a szellemi munkát az előadások, a lélekkel való foglalatosságot pedig a népdal, néptánc műhely fedte le. <br /> <br /> A három éves kurzus lényege, célja az volt, hogy a ''magyar természetes műveltség ismerete'' alapján ''önállóan gondolkodó'', cselekedni, alkotni, ''dönteni képes egyéneket, közösségeket'' teremtsen. Az első három év működése során azonban azt tapasztalták, hogy a még oly lelkes hallgatók esetében is ''az egyéni érdek, a mindennapokkal való törődés zavara felülírta a közösségi érdekeket.'' Jellemzően az előadások látogatottsága jóval meghaladta a kézműves műhelyben tevékenykedők létszámát. Ez azt eredményezte, hogy a megszerzett tudás nem tudott tárgyiasulni. Az oka a résztvevők „nem tudom, nem merem, nem való ez nekem…” megnyilvánulásaival írható le. A hallgatóságnak nagyon nehéz volt a közös ünnepeken való szerepvállalás, a néptáncban egymás kezének megfogása, a játékokban való feloldódás. A szervezők mindezt a korszellem jellemző tüneteként fogták fel. <br /> <br /> '''Folytatás – a jövő megalapozása'''<br /> <br /> A három év során ugyanakkor kialakult egy aktív, együttgondolkodásra alkalmas mag, melyre építve a következő évfolyamot sikerült elindítani. A korábbi évek viszonylagos passzivitását követően sok régi hallgató jelentkezett továbbtanulásra, de igazi örömet az új, családdal együtt érkezők jelentettek. Átformálták az iskola rendjét. Nagyobb hangsúlyt kapott a kézműves tevékenység, ahol is külön asszony-leány, külön férfi műhely működik azóta. Így alkalmanként egy-egy feladatot több ember együttesen végez, ezáltal az alkotás öröme és a közösségi szellem egyaránt erősödött. A tantermi foglalkozások mellett sok időt töltenek a természetben. Vetni, aratni, kaszálni tanulnak a hallgatók. Kemencét építenek, disznót ölnek, rétest sütnek… Úgy, ahogy eleink azt mindennapjaikban tették. A való, igaz életet tanulják, élik a közös foglalkozásokon. <br /> <br /> Talán a népfőiskola új rendje, talán az előző évek munkájának eredménye, hogy egyre többen vállalnak feladatot, egyre többen kapcsolódnak már be az iskola aktív életébe. Az új hallgatósággal új gondolatok és egyben új feladatok születnek. Örömmel tölti el a szervezőket a közeli, s távoli szervezetekkel való egyre számosabb és szorosabb kapcsolat. Ez erőt ad ahhoz, hogy a népfőiskolát az eszmeiség megtartásával bővítsék, valódi teremtő életközösséget hozzanak létre. <br /> <br /> === Faluház Baráti Kör ===<br /> <br /> '''Előzmények'''<br /> <br /> A képviselőtestület tagjai közt zajló vita megosztja a falu népét, egymásnak feszülő indulatok rontják azt az együttgondolkodást, mely eddig – a településen folyó közösségfejlesztési folyamat során – szinte csodákat tett az emberek között. Ez adja az ötletet a Baráti Kör vezetőinek: az új választások után olyan képzést kellene tartani a frissen megválasztott helyi képviselőknek, ami segítené a testület jobb együttműködését, a problémákra koncentráló közös megoldáskeresést.<br /> <br /> A forma egy előadássorozat (a szervezők akkor „népfőiskolai kurzusként hirdették), tartalma pedig azoknak az ismereteknek a köre, melyek zömében nem könyvekből tanulhatók. <br /> <br /> Felfigyelnek rá a szomszédos települések önkormányzatai is. Ennek eredménye, hogy a program indulásáig 10 település jelenti be csatlakozási igényét a sorozathoz. Át kell tehát dolgozni, alkalmassá kell tenni a programot a térségi együttgondolkodás segítésére. A tematikában így egészül ki a helyi felelősség, együttműködés, nyilvánosság, demokrácia és a civil szervezetekkel való együtt-gondolkodás témája a térségi együttműködéssel, az értékek térségben való feltárásának, bemutatásának felismertetésével.<br /> <br /> A tervezeteket a Faluház Baráti Kör erre a célra alakított munkacsoportja állította össze a Vas megyei Közösségszolgálat közreműködésével.<br /> <br /> '''A két sorozat tematikája:'''<br /> <br /> * '''„Képviselő testületben hatékonyan” (1995)'''<br /> ** Célkitűzés: az újonnan, vagy újjá választott képviselőtestületek tagjainak felkészítése az önkormányzati munkára. A legfontosabb információk forrásának, a közösen megoldható problémáknak a megismertetése, a testületen belüli és a testületek közötti együttműködés erősítése.<br /> ** Résztvevők: Andrásfa, Gersekarát, Győrvár, Hegyhátszentpéter, Olaszfa, Oszkó, Pácsony, Petőmihályfa, Sárfimizdó, Telekes önkormányzatainak képviselő testületei.<br /> ** Előadók: országgyűlési képviselő, a Megyei Önkormányzat, a Megyei Közösségszolgálat, Közösségfejlesztők Egyesülete, Civil Rádió, Jóléti Szolgálat Alapítvány tisztségviselői és munkatársai.<br /> ** Helyszínek: Győrvár -&amp;nbsp; Faluház(Petőmihályfa - Hegyközség)Budapest - Parlament<br /> ** Időpontok: 1995. február 13-ától kezdődően minden hét hétfői napján 18 órától. <br /> <br /> * '''Tervezett program és előadók:'''<br /> ** Febr. 13. &quot;Házunk tája.&quot;<br /> *** Örömök, gondok a résztvevők településein. Feltételek, lehetőségek a gondok megoldásához. (Beszélgetés, csoportos problémafeltárás)<br /> *** Vezeti: közösségfejlesztő szakember<br /> ** Febr. 20. &quot;Miért vagyunk?..&quot;<br /> *** Az önkormányzati törvény, s ebből a települési önkormányzat feladatai. Jogok és kötelezettségek a képviselőtestületben.<br /> *** Előadó: főjegyző (Megyei Önkormányzat)<br /> ** Febr. 27. &quot;Miért vagyok?..&quot;<br /> *** Mit is jelent &quot;képviselőnek&quot; lenni? - Felelősség és autonómia. Érdekek és értékek, mint a napi munka segítői és korlátai.<br /> *** Előadó: közgyűlés elnöke (Megyei Önkormányzat)<br /> ** Márc. 6. &quot;A nyilvánosságért&quot;<br /> *** Érdekek és helyi nyilvánosság. Mit jelenthet egy falu életében a rádió, televízió, újság, ha az a helybéliek kezében van?<br /> *** Vendég: alapítványi elnök (Civil Rádió Alapítvány)<br /> ** Márc. 13. &quot;A falu képe - belülről&quot;<br /> *** A település &quot;belső arca&quot;, a szociális gondoskodás formái, forrásai, módszertára.<br /> *** A közös terek, közös gondok - csak az önkormányzat gondja? A közért végezhető munka formái, szervezése, forrásai. A vállalkozó önkormányzat.<br /> *** Vendég: ügyvezető (Hegyháti Jóléti Szolgálat Alapítvány)<br /> ** Márc. &quot;A civil társadalomért&quot;<br /> *** A civil szféra sajátosságai, működésének keretei, formái. A civil szervezetek és önkormányzatok kapcsolata. A polgárok önálló közösségei, s a rájuk háruló feladatok, felelősségek.<br /> *** Vendég: titkár (Közösségfejlesztők Egyesülete)<br /> *** Korreferátumok: Faluház Baráti Kör, Petőmihályfai Hegyközség, Oszkói Hegypásztorkör<br /> ** Márc. 27. &quot;A falu képe - kívülről&quot;<br /> *** Védhető és védendő értékek a településeken. A falu múltját és jövőjét hordozó építmények, az óvás és építés együttes megvalósításának lehetőségei, forrásai.<br /> *** Előadó: beruházási főmérnök (Szombathely MJV Önkormányzat)<br /> ** Ápr. 3. &quot;Közmeghallgatás - másképpen&quot;<br /> *** Egy lakossági fórum megrendezése a résztvevők körében az erre az alkalomra választott &quot;önkormányzat&quot; irányításával, s külső szakértők bevonásával.<br /> *** Szakértők, mint vendégek: megyei igazgató (OTP), polgármester (Vasvár), igazgató (Műv. Ház, Vasvár), közgyűlési elnök (M. Közgyűlés), főjegyző (M.Önkorm.), a terület országgyűlési képviselői<br /> ** Ápr. 11. &quot;Az ország háza&quot;<br /> *** Látogatás a Magyar Parlamentben. Eszmecsere a törvényhozásról, beszélgetés a &quot;tengerről&quot; a &quot;csepp&quot; nézőpontjából.<br /> *** Házigazda: országgyűlési képviselő<br /> ** Május 1. „Összefoglaló”<br /> *** Záró program: a sorozat értékelése, a folytatás megtervezése, emléklapok átadása a résztvevőknek. Közös vacsora, majd a Zala Táncegyüttes műsorának megtekintése.<br /> <br /> * '''&quot;Baráti körtől a térségi társulásig&quot; (1996)'''<br /> ** Február 5. &quot;Újra együtt....&quot;<br /> *** A megkezdett együttgondolkodás folytatása - számvetés és előretekintés.<br /> *** Vezeti: közösségfejlesztő<br /> ** Február 16. &quot;Víz-ügyeink&quot;<br /> *** Találkozás a Vas megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatójával.<br /> ** Február 19. &quot;Falusi turizmus a gyakorlatban&quot;<br /> *** Gyakorlati tudnivalók, kapcsolatok Vas és Zala megye között<br /> *** Vezeti: idegenforgalmi szakember (Zalaegerszeg)<br /> ** Február 26. &quot;Környezeti kultúra - faluszépítés&quot;<br /> *** Hogy tehetjük szebbé, hívogatóbbá településeinket a Millecentenárium évében?<br /> *** Vezeti: főkertész (Szombathely)<br /> ** Március 4. &quot;Vasban vagyok...&quot; múzsákkal<br /> *** Intézmények és civil szervezetek közti kulturális együttműködés, térségi nyilvánosság megteremtése.<br /> *** Vendégek: közművelődési intézményvezetők a térségből<br /> ** Március 11. &quot;Együtt - hogyan?&quot;<br /> *** Szövetség/társulás/együttműködés<br /> *** Térséggé szerveződés a polgármester szemével<br /> *** Vendég: polgármester (Bakonyszombathely), megyei közgyűlési elnök<br /> ** Március 18. &quot;Vasvár térségi központ szerepe&quot;<br /> *** Beszélgetés a város polgármesterével<br /> ** Március 22. &quot;Kitekintés&quot;<br /> *** Markt-Allhau és környéke: falusi turizmus, környezeti kultúra <br /> *** Tapasztalatcsere kirándulás a szomszédos Ausztriába - egyúttal egy térségek közötti együttműködés kezdete<br /> <br /> A második sorozat eredményeként két évvel később megalakult az az önkormányzati fejlesztési társulás, melynek jogutódjaként ma is működik a 23 település összefogásával létrejött többcélú kistérségi társulás.<br /> <br /> === Fesztiválszervezés ===<br /> A fesztiválok világa nálunk elég kaotikus képet mutat. Divatba jött, hogy „helyi fesztiválokat” rendezzünk, így aztán a legeldugottabb helyi rendezvényektől kezdve a kereskedelmi giga-festig mindenki gátlástalanul fesztiválnak nevezi önmagát. A rendteremtés igényével jött létre (hosszas előkészítés és szakmai egyeztetés után) 2009-ben a Magyar Fesztiválregisztrációs és Minősítési Rendszer. On-line felületén ([http://www.fesztivalregisztracio.hu/ www.fesztivalregisztracio.hu]) megtalálható nyilvános adatok objektív tájékoztatást nyújtanak. Jelenleg 272 regisztrált fesztivál van Magyarországon, amelyből 78 kapott valamilyen minősítést. (A szám folyamatosan bővül.)<br /> <br /> &amp;nbsp;<br /> <br /> Ami a helyi közművelődés szereplőinek javasolható, hogy a divattól sarkallva ne menjenek bele nagyzoló fesztivál-imitációkba. Ha valamilyen oknál fogva a lokális hatókör meghaladását tűzik ki célul (erre leginkább a gasztronómiai és hagyományőrző rendezvényeknek van esélyük), akkor lehetőleg ne a mennyiségi, hanem a minőségi fejlesztést célozzák meg. Olykor ennek ellentmond a turisztikai szempont, de van példa arra is, hogy a kettő összeegyeztethető. Tartózkodjunk attól, hogy a kulturálisnak kikiáltott rendezvény odáig „fejlődjék”, hogy a helybeliek tisztán az „eladó”, a látogatók, turisták a „vevő” szerepét töltsék be.<br /> <br /> Két olyan példát idézünk itt fel, amelyekben sikerült a megfelelő egyensúlyt megtartva tartalmas és sikeres rendezvényt meghonosítani.<br /> <br /> === Hétrétország – a szerek és porták fesztiválja ===<br /> <br /> (Sülyi Péter közlése alapján)<br /> <br /> * '''Mottó:''' természetből a java - művészetből a magvanyitott porták, nyíltszívű emberekértelmes szórakozásmiegymás<br /> <br /> A ma már majdnem évtizedes rendezvénysorozat létrehozásában az a „missziós gondolat” játszott fontos szerepet, miszerint nem lehet különbséget tenni a városokban, vagy kistelepüléseken élők között, ha az emberek kulturális igényeit igyekszünk kielégíteni. Következésképp, a legkisebb településen élő számára is elérhetővé kell tenni az ún. magas kultúra eseményeit, az abba való bekapcsolódás lehetőségét. Az Őrségben ennek szellemében fogták össze a helyben talált – múlófélben lévő – értékeket (hagyományos paraszti gazdaság, termelőmunka és gasztronómia kultúráját), és az első vonalban létrejövő művészeti alkotásokat (színházi, zenei, képzőművészeti bemutatókat).<br /> <br /> 2010-ben a „Hétrétország – a szerek és porták fesztiválja” kilencedik alkalommal került megrendezésre. Ez a nyárutóján zajló tíz napos fesztivál a kalandlelkületűeket invitálja az Őrség, - mint egy falvakból, szerekből, rétekből, tártkapus portákból álló alkalmi ország - élményszerű felfedezésére. A program bővelkedik zenei, színházi, irodalmi és filmes eseményekben. Emellett kialakult egy sajátos &quot;hétrét&quot; műfaj is: a látogatás. Régi falusi porták fogadják a &quot;vizit órákban&quot; a látogatókat, kézművesek műhelyeibe, művészek műtermeibe nyerhetnek bebocsátást az érdeklődők, akik nem csak a látni, vagy kóstolnivalók végett időzhetnek ott szívesen, hanem a jóízű beszélgetés kedvéért is.<br /> <br /> A fesztiválprogramban a zenei műfajok nagy választéka mellett kínálnak irodalmi és színházi előadásokat, filmvetítéseket és kiállításokat. A fesztiválhoz kapcsolódóan ebben az évben is működött média-műhely a filmes alkotók számára. A programkínálat jelentős részét alkotó Nyitott Porták több mint 20 településen, körülbelül 50 helyszínen fogadtak látogatókat. Kísérő rendezvényként volt „Paraszt lakodalom a Kerka mentén”, egyházi ünnepek, természetjáró programok az Őrségi Nemzeti Parkban és környékbeli várakat fölfedező autós túrák a határon innen és túl. <br /> <br /> A fesztivál kedves invitálása sokak számára beteljesült élmény volt 2010-ben is:<br /> <br /> ÉREZD MAGAD OTTHON! – AKÁR HÉTRÉTORSZÁGBAN…<br /> <br /> === Vasvári Rétesfesztivál ===<br /> <br /> A város 2005-ben elnyerte a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által adományozott Kultúra Magyar Városa elismerést. A Vas megyei kisváros történelmi emlékei és természeti értékei, búcsújáró hagyományai mellett nagyrendezvényeivel hívja fel magára a figyelmet. Ebben a közegben született meg a rétes-fesztivál ötlete, mely közösségteremtő erejével sokban különbözik a környezetében rendezett más nagyobb rendezvényektől. Az ötletgazda a – több más közösségi eseményt gerjesztő – helybeli nyugdíjas klub volt. A városka művelődési háza felkarolva az ötletet, évről évre gyarapítva a rendezvény vonzerejét mára már a környék egyik legsikeresebb kezdeményezésének szervezője.<br /> <br /> Az esemény a Hegyháti Napok rendezvénysorozat keretében, augusztusban kerül sorra. Felhívásában arra bíztatják a környező települések kisebb közösségeit, hogy tárják fel és mutassák be a helyi rétessütés emlékeit, hagyományait, adjanak ízelítőt településük más hagyományaiból is, verssel, énekkel, rájuk jellemző tárgyi, és szellemi emlékekkel vonuljanak fel a fesztiválra, s persze süssenek minél több olyan rétest, amit helyben szoktak sütni (vagy elődeik sütöttek, ehettek generációkkal korábban). Számos díj kiadásával inspirálják a jelentkezőket arra, hogy valóban ne csak a népszerű rétes készítésének és eladásának szándékával nevezzenek. <br /> <br /> Az indításkor megfogalmazott célkitűzések:<br /> <br /> * a már működő helyi közösségek meggyőzése, bevonása, az együttműködések kialakítása,<br /> * példát állítani és a helyi kezdeményezések életképességét megmutatni, párbeszédet indítani a település különböző csoportjai között,<br /> * különböző generációk együttműködését megvalósítani, <br /> * gasztronómiai értékeinket a kulturális örökség részeként elfogadtatni, az adott tájegységhez kötődően bemutatni,<br /> * felszínre hozni azt a hagyományos konyhatechnikai tudást, ami a magyar konyha sajátja,<br /> * a Napsugár Nyugdíjas Klub tagjainak újabb közös erőpróbát kínálni, felmérni a helyi társadalomban betöltött szerepük súlyát, használni a meglévő tudásukat, erősíteni társadalmi hasznosságtudatukat, <br /> * turistákat vonzó, bevétel-növelő nyári nagyrendezvényt megvalósítani. <br /> <br /> 2003 óta rendezik meg az eseményt a város egyik jeles napja, az augusztusi Nagyboldogasszony ünnepéhez kapcsolódva. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy az eredeti célkitűzések valóra váltak. Nemcsak sikeres maga a rendezvény – a több ezer látogató és 4-5000 elfogyasztott rétes mércéjével, a kistérség polgármesterei által közösen nyújtott „térségi rétes” produkciójával is mérve –, hanem népszerű a kezdeményezés azoknak a kistelepülési közösségeknek a körében is, amiknek figyelmét ez a lehetőség&amp;nbsp; irányította ismét a helyben gyökerező étkezési szokások megismerésén túl a még élő egyéb hagyományok, helyi értékek felé.<br /> <br /> Általánosságban elmondható, hogy a fesztiválra jelentkező csoportok lakóhelyén újszerű közösségi tevékenységek indultak el. Ahol ez idáig énekkar működött, ott most már a rétes készítő kötények elkészítésére is összejártak az asszonyok. Mivel a sütő szerszámokat, gáztűzhelyeket is hozni kellett, ezért ebbe a munkába, a férfinépnek is volt dolga. A bemutatkozó műsorokba a gyerekeket is bevonták sok helyen. A fiatalabb generáció az idősek élő, eleven, tapasztalati úton megszerzett tudását professzionális ismereteivel, tanult néptánc koreográfiákkal egészítette ki az előadott műsorokban. Minden közösség a legjobb tudását szerette volna adni, mindenki a saját településének akarta a dicsőséget.<br /> <br /> A résztvevő közösségek évről évre gyarapodó száma, a látogatók érdeklődése a helyben lakók számára is ünneppé avatták ezt a rendezvényt az elmúlt években.<br /> <br /> === Helyi termék piacának megszervezése ===<br /> <br /> Példák gazdapultok, helyi piacok a település helyi termelőinek és termékeinek bemutatására, árusítására.<br /> <br /> A települések helyi értékei között felbecsülhetetlen szerep jut azoknak a termékeknek, amik helyben készülnek, magukon viselik a környezet jellegzetes vonásait, sokszor évszázados hagyományok hordozói is egyben. Ezek megtartása, mások számára való elérhetővé tétele sokszor a település népességmegtartó erejének záloga is egyben. Az integrált szolgáltatásokat magába foglaló intézmény fontos küldetése lehet ezeknek az értékeknek a megmentése. Ezért is mutatunk be néhány követhető, jó példát.<br /> <br /> === Gazdapultok Vas megyében ===<br /> <br /> Vas megyében a Falusi Turizmus Vas Megyei Szövetsége egy – a Norvég Civil Alap által támogatott – pályázati projekt eredményeként 15 településen hozott létre ún. „gazdapultot”, melyeket közösségi terekben elhelyezve a helyben lévő gazdálkodók számára kínáltak bemutatkozási lehetőséget. Ezeken a pultokon mód van a helyi termékek kiállítására, a megfelelő információk feltűntetésével a helyben termelt, vagy előállított termékek bemutatására, népszerűsítésére.<br /> <br /> A gazdapultot és információs táblát kizárólag rendeltetésük szerint, a falu egésze számára hasznosítható módon, jól láthatóan, belső térben, nyilvános helyen állították fel, magáncélokat nem szolgálhatnak.<br /> <br /> A gazdapulton elhelyezett termékekért, az információs táblán megjelenített információk tartalmáért és az állagmegóvásért az átvételt követően az érintett gazdálkodók felelnek, a kezdeményező Szövetség a rendeltetésszerű használatot azzal segíti, hogy a településen a tárló hasznosításával megbízott személlyel, szervezettel, külön megállapodást köt. A kezdeményezés hozzájárulhat a helyi termék-értékesítés, kézművesség, házi ipar, és a csomagolható, helyben előállított élelmiszer-termékek piaci keresletének élénküléséhez. <br /> <br /> === Esély a helyi terméknek ===<br /> <br /> Szabolcs Szatmár Bereg megyében egy kistelepülésen, Panyolán vezették be elsőként az „Adj egy méter esélyt a helyi termékeknek” akció részeként azt a kezdeményezést, hogy a helyi boltban 1 m-nyi polcot tartsanak fenn helyi termékek számára. Az akció támogatója a Helyi Termék Szövetség, mely célul tűzte maga elé, hogy 3000 településen valósítja meg a helyben készített termékek népszerűsítésének ezt a módját.<br /> <br /> Panyola szomszédságában, Túristvándiban szociális szövetkezetet alakítottak a majdani helyi piac működtetésére. Céljuk, hogy a lakosság szükségletét kielégítendő minden olyan terméket helyben fognak előállítani, melynek feltételei megvannak a településen. Ezzel nemcsak a gazdálkodási, termelési kedvet serkentik a faluban, hanem azt a fizetőképességet is helyben tarthatják, melyet eddig a közeli városok áruházaiban használtak fel a helybeliek. További előnye a vállalkozásnak, hogy munkahelyeket teremtenek, s a lakosság élelmiszer-ellátása megbízható, ellenőrzött forrásból valósítható meg.<br /> <br /> === Helyi termék piac ===<br /> <br /> A Liliomkerti Piac egy magánember kezdeményezésére alakult szövetkezet kezelésében a Veszprém megyei Káptalantóti faluban működik, elsősorban a nyári turistaforgalom számára kínálva a helyi árukat, termékeket.<br /> <br /> A Nyugat-magyarországi Régióban 3 megye helyi termelőit szólította összefogásra a „Pannon Helyi Termék Klaszter”. Ez a példa értékű összefogás közel 100 helyi kistermelő használati-, ajándék- és élelmiszer termékeinek népszerűsítését, közös értékesítését tűzte ki céljául. Valamennyi terméken szerepel a klaszter védjegye. A termelők, kézművesek portékáinak népszerűsítését turistacsalogató nagyrendezvényeken, internetes hírlevélben, egyéb szervezett alkalmakon is népszerűsítik.<br /> <br /> === Közművelődési intézmények közösségi működtetése ===<br /> <br /> Alig egy évtizedre vezethető vissza az az intézményműködtetési gyakorlat, mely részben visszaidézi a háború előtti szabadművelődési korszak hasonló megoldásait, részben választ ad a közösségi intézmények fenntartásának problémái által felvetett kérdésekre. 5 éve alakult meg a Civil Közösségi Házak Magyarországi Egyesülete, mely tagjai sorába hívott minden olyan civil szervezetet (alapítványt, egyesületet, baráti kört), mely saját településén a közösség házát működtette. Beléptek az egyesületbe mozit, ifjúsági házat, kultúrházat, faluházat üzemeltető táraságok, és megosztották egymással munkájuk előnyeit, hátrányait. Az általuk működtetett intézmények többnyire önkormányzati tulajdonban vannak, körülményeik, feltételeik rendkívül eltérőek, közös vonásuk azonban, hogy mindaz, ami bennük történik, az az oda betérők akaratából, tervei szerint, és valamennyiük javára történik. Ahhoz azonban, hogy mindez valóban így legyen az elmúlt években újra kellett tanulni az önkormányzás, az önrendelkezés, autonómia – egyszóval a szubszidiaritás – elveit és gyakorlatát. Ennek eredményeként közmegelégedésre működő, a tulajdonos számára olcsó, a helybeliek igénye szerinti szolgáltatásokat nyújtó intézmények jelentek meg a magyar közintézményi palettán.<br /> <br /> A fentiek által szerzett tapasztalatok alapján a helyi, integrált szolgáltatásokat nyújtó intézmény fenntartását és működtetését célszerű elválasztani egymástól. A fenntartás felelősségét a tulajdonosnál megtartva célszerű a működés napi feladatainak elvégzését – feladat-átadási szerződés keretében – átadni a tényleges használónak, azaz a szolgáltatásokat igénybe vevő lakosság civil szervezeteinek. Ki más lenne alkalmasabb a közösség intézményének működtetésére, mint maga a közösség, mely valójában használja is a létesítményt. Ezzel nemcsak a fenntartó napi gondja lesz kevesebb, de a használók felelősségtudata, a „rajtuk múlik” felemelő/súlyos érzése is erősödik, és hatóerővé válik. Azokat a korlátokat, feltételeket, melyek keretei között teljesíthető a feladat-átvállalás a helyi önkormányzat és civil partnere helyben tudja csak meghatározni. Élni kellene ezzel a szabadsággal.<br /> <br /> Jó példaként ajánljuk a következő intézmények gyakorlatát. Eltérő helyzetben, eltérő feltételekkel és eltérő tartalommal működő intézmények ezek, közös vonásuk csupán a közösségi üzemeltetés, és felelősségvállalás.<br /> <br /> * Mag-Ház Koppánmonostor (Komárom)<br /> * Herényiek Háza (Szombathely)<br /> * Faluház (Győrvár)<br /> * Bocskai Filmszínház (Hajdúnánás)<br /> * Művelődési Ház, Könyvtár, Teleház (Kötegyán)<br /> <br /> Működésük tapasztalatairól közvetlenül a működtető szervezettől, vagy a [http://www.szabadmuvelodes.hu/ www.szabadmuvelodes.hu] honlapról szerezhet bárki információt.<br /> <br /> === Közösségi művelődés az interneten – a virtuális művelődési ház ===<br /> <br /> Szigetvári Kultúr- és Zöld Zóna Egyesület a „Vigadó Kulturális Központ az életfogytig tartó tanulásért” című projekt keretében hívta életre a Virtuális művelődési házat. A virtuális művelődési ház egyrészt egy honlap, amely összegyűjti, bemutatja, archiválja és népszerűsíti a Szigetváron és annak szűk térségében létrejövő, illetve bemutatott kulturális értékeket. Kulturális érték alatt értve mindent, amit akár egyvalaki, akár egy közösség alkothat (akár a saját, akár mások örömére) és valamiképpen digitalizálható, egy honlapon megjelentethető:<br /> <br /> * egy előadás (pl.: zene, tánc, színdarab, stb.) vagy <br /> * egy szobor, egy festmény, egy rajz, egy fotó vagy <br /> * egy ékszer, egy fazekas- vagy asztalosmunka vagy <br /> * egy vers, egy novella, egy regény vagy<br /> * egy kisfilm, egy rádióműsor… <br /> * …és a sor a végtelenségig folytatható.<br /> <br /> <br /> [[Fájl:Vmh.png|center]]<br /> <br /> <br /> A virtuális művelődési ház másrészt egy közösségfejlesztési eszköz: láthatóvá teszi az aktív emberek és közösségek tevékenységét és – köszönhetően a Zöld Zóna Egyesület egyébként is végzett, de majdan a honlaphoz is kapcsolódó közösségi munkájának – hozzájárul <br /> * a tehetségek bemutatásához, tevékenységük, munkájuk közösségi elismeréséhez és <br /> * a hasonló jellegű kulturális, művészeti, közösségi művelődési tevékenységen gon-dolkodó, valamilyen aktivitásba belevágni szándékozók biztatásához.<br /> <br /> <br /> [[Fájl:Zrinyiter.png|center]]<br /> <br /> <br /> A Virtuális művelődési ház egyik legfontosabb funkciója, hogy az oldalra bárki feltöltheti<br /> * a saját maga által készített szobrot, festményt, rajzot, fotót, ékszert, fazekas- vagy asztalosmunkát vagy írt verset, novellát, regényt, stb. vagy <br /> * a barátaival, társaival közösen előadott zenét, táncot, színdarabot vagy kisfilmet, rádióműsort, stb. <br /> <br /> A Virtuális művelődési ház e funkcióját egészíti ki az, hogy az oldalon elérhetők a térségben működő közösségi, kulturális és művészeti terekben, intézményekben bemutatott elő-adások, kiállítások, stb. felvételei, fotódokumentációi. (De akár az ezekben az intézményekben megtartott kézműves vagy egyéb szakkörök során készült tárgyak fotói, vagy akár az iskolai rajzórákon készült képek is.)<br /> <br /> A Virtuális művelődési házban elérhetők egyrészt Szigetvár és közvetlen térségének kul-turális információi:<br /> * a térségben közösségi, kulturális, művészeti szempontból aktív személyek és kö-zösségeik, azaz mindazok bemutatása, bemutatkozása akik előadásai, művei, munkáit, stb. megtekinthető a honlapon;<br /> * a térségben működő közösségi, kulturális és művészeti intézmények, azaz minda-zon helyszínek bemutatása, bemutatkozása ahol az előadások, művek, munkák jellemzően megtekinthetők;<br /> * a térségben megvalósuló közösségi, kulturális, művészeti események időpontja és rövid ismertetése.<br /> <br /> A Virtuális művelődési házban – hasonlóan egy valóságos, jól működő közösségi intézményhez – elérhetők oktatási, munkaerő-piaci, szociális információk, ahogyan a gazdálko-dással, vállalkozásokkal, vállalkozásfejlesztéssel kapcsolatos tájékoztatók, tájékoztatások is. Az információk körét egyrészt a honlapon elérhető tájékoztatók, tájékoztatások, másrészt az egyes témakörökkel kapcsolatos ügyfélfogadások, tanácsadások, előadások időpontjai adják.<br /> <br /> Az információk harmadik köre egyrészt a mindennapokat megkönnyítő egyszerű gyűjtés (pl. a városban működő éttermek heti menüi), másrészt a Szigetvár és környékére látogatók számára hasznos tájékoztatások az étkezési és szálláslehetőségekről, az épített és természeti látnivalókról.<br /> <br /> Az információszolgáltatáshoz kapcsolódóan hírek is megjelennek az oldalon – nem csupán kulturális, művészeti, hanem egyéb közösségi, közéleti témákban is.<br /> <br /> === Közösségi tér és mozi működtetés Hajdúnánáson ===<br /> <br /> Hajdúnánáson az Ifjúsági Házat az Okkal-Más-Okkal Ifjúsági Egyesület működteti az önkormányzattal kötött üzemeltetési szerződés keretében. Az intézmény három funkciónak ad otthont: moziként, teleházként és ifjúsági közösségi térként is működik.<br /> Az Ifjúsági Ház alapvető feladata, hogy a városban és a térségben élő ifjúsági korcsoport számára alternatívát kínáljon az információhoz jutás, a közösségi művelődés-szórakozás tekintetében, a fiatalok autonómiáját és személyiségük kibontakozását elősegítse, illetve kis létszámú, sportot kedvelő csoportoknak teret és lehetőséget biztosítson. Az egyesület célja, hogy a fiatalok és a helyi társadalom számára a kultúrához és az információkhoz való hozzáférést biztosítsa. Az „átlagos” művelődési házakban megszokott programszervezési struktúrával ellentétben, a közösségi programok szervezése során nem cél a résztvevők toborzása, szervezett, kötött időtartamú és szabályozott keretek között működő eseményen való részvétele. Ehelyett az igények felmérése után lehetőségeket sorakoztat fel és a fiatalok által kiválasztott programok megszervezéséhez, segítséget nyújt azok megvalósításához. Az egyes rendezvények a fiatalok aktív szerepvállalásával valósulnak meg.<br /> <br /> <br /> [[Fájl:Hajdunanas mozi.png|center]]<br /> <br /> <br /> A mozi – kisebb megszakításokkal – 1958 óta működik az épületben. A felújításnak köszönhetően megszépült a 134 fő befogadására alkalmas nézőtér.<br /> <br /> Céljuk a mozizás iránti igény felébresztése minden lakosban, és azt elérni, hogy újra köz-kedvelt szórakozási formává váljon. Ezért elindították az iskolások számára a szervezett csoportos mozilátogatásokat, melyeknek nagy sikere van, valamint az idősebb generáció számára tervezik a „Nosztalgia Filmklub” indítását, melynek során rendszeresen klasszikus, közkedvelt alkotásokat tekinthetnek meg az érdeklődők. Arra törekednek, hogy havonta legalább egyszer mese, vagy családi film is bemutatásra kerüljön.<br /> <br /> A vetítésekre szombatonként 19 órától kerül sor, de mese-, illetve ifjúsági filmek esetében 16 órától is vetítünk.<br /> <br /> <br /> == Kapcsolatok ==<br /> <br /> A kapcsolatok megtalálásához elsősorban honlapokat, a kapcsolat felvételéhez közvetlen címeket, elérhetőségeket ajánlunk.<br /> <br /> * [http://www.kka.hu/ www.kka.hu] – a közösségfejlesztéssel, közösségi tevékenységekkel legátfogóbban foglalkozó honlap, a Közösségfejlesztők Egyesületének honlapja, a társterületek közvetlen elérésére is<br /> * [http://www.erikanet.hu/ www.erikanet.hu] – a legátfogóbb közművelődési információs és adatbázis, a közművelődési intézményhálózat legkedveltebb honlapja<br /> * [http://www.szabadmuelodes.hu/ www.szabadmuelodes.hu] – a szabadművelődési gondolat visszatanításának, a közösségi intézmények működtetési gyakorlatának bemutatására, népszerűsítésére vállalkozó honlap, a civil szervezeteknek ajánlott<br /> * A Civil Közösségi Házak Magyarországi Egyesülete, s egyben a Mag-Házat működtető konzorcium elérhetősége: 2903 Komárom, Csendes u. 8. (Monostori Éva) 34/526-955<br /> * Faluház Baráti Kör, a Győrvári Faluházat működtető egyesület elérhetősége: 9824 Győrvár, Béri Balog Ádám u. 109. (Varga Gézáné) 94/574-044<br /> * Herényi Kulturális és Sport Egyesület a Herényiek Háza működtetője elérhető: 9700 Szombathely, Béke tér 7. (Szekér Tamás) 30/394-0875<br /> * Okkal-Más-Okkal Ifjúsági Egyesület a hajdúnánási Bocskai Filmszínház működtetője elérhető: 4080 Hajdúnánás, Köztársaság tér 16. (Szabó István) 52/381-620<br /> * Kötegyáni Baráti Kör Egyesület a Kötegyáni Teleház, Könyvtár működtetője elérhető: 5725 Kötegyán, Kossuth u. 50. (Ungvári Mihály) 66/278-354<br /> * Őriszentpéteri Teleház (Őri Alapítvány) a „Hétrétország…” szervezői, házigazdái elérhetők: 9941 Őriszentpéter, Városszer 116. (Sülyi Péter) 94/548-038<br /> * Nagy Gáspár Kulturális Központ a Vasvári Rétesfesztivál szervezője elérhető: 9800 Vasvár, Bartók Béla u. 4. (Gergye Rezső) 94/573-070<br /> * Falusi Turizmus Vas Megyei Szövetsége a gazdapultok létrehozásának segítője elérhető: 9700 Szombathely, Ady tér 5. (Huszár Judit) 94/312-535<br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> {{note|abc}} Beke Márton, Ditzendy Károly Arisztid - [http://www.meliusz.hu/c/document_library/get_file?uuid=6210a8f0-ead6-4348-b31d-bfb2398d3db9&amp;groupId=10157 Közös jövőnk. Vitairat a közösségi művelődés megújításának stratégiájáról]. HROD Közösségi Gazdaság és Társadalomfejlesztési Központ, Hajdú-Bihar Megyei Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ. 2011.<br /> <br /> == Támogatók ==<br /> <br /> A fejezet megújítását a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.<br /> <br /> [[Fájl:NKA_logo_2012_RGB.jpg|300px]]<br /> <br /> [http://www.nka.hu www.nka.hu]</div> Arisztid https://wiki.hrod.hu/index.php?title=IKSZT_K%C3%A9zik%C3%B6nyv_-_Szolg%C3%A1ltat%C3%B3_faluh%C3%A1zak_m%C3%B3dszertani_%C3%A9s_min%C5%91s%C3%A9g%C3%BCgyi_k%C3%A9zik%C3%B6nyve&diff=703 IKSZT Kézikönyv - Szolgáltató faluházak módszertani és minőségügyi kézikönyve 2013-09-03T11:59:15Z <p>Arisztid: </p> <hr /> <div>{{mmkk}}<br /> {|width=&quot;275px&quot; align=&quot;left&quot;<br /> |-<br /> | [[Fájl:hrod_kgtk_logo_100_2010.jpg|center|link=http://hrod.hu/]]<br /> |-<br /> |align=&quot;center&quot;| © HROD 2008-2013<br /> |}<br /> <br /> Módszertani kézikönyvünk – az elmúlt évtizedek közművelődési innovációi, továbbá az IKSZT modell kialakításakor jó gyakorlatként figyelembe vett 30-40 helyi közösségi kezdeményezés, illetve a már működő, több mint 400 IKSZT típusú közösségi ház tapasztalatait is felhasználva – javaslatokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy egy-egy település aktív közössége miképpen tudja úgy kialakítani integrált közösségi és szolgáltató terének feladatit, szolgáltatásait és térszerkezetét, hogy az a helyi igényekre, szükségletekre reagálva, fenntartható módon szolgálja egy-egy település lakosságát.<br /> Kézikönyvünk egyrészt az integrált közösségi és szolgáltató terek modelljének elterjesztését, azok épületeinek felújítását, bővítését, korszerűsítését, a működés előkészítését és folytatását szolgálja, másrészt az intézkedésre vonatkozó szabályozás logikáját követi, a szaktárca 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelete alapján.<br /> <br /> A kézikönyv tartalma folyamatosan frissül, gazdagodik. A szerkesztés során szívesen építjük be az intézményekben dolgozó szakemberek, az ott működő közösségek, a fenntartók, támogatók, az érintett helyi és szélesebb körben dolgozó szakmai szervezetek javaslatait, jó gyakorlatait, melyeket az [mailto:ikszt_kezikonyv@hrod.hu ikszt_kezikonyv@hrod.hu] címen várunk. A hálózattal, az IKSZT-k működésével kapcsolatos híreket a http://www.ikszt.hu/ oldalon olvashatnak az érdeklődők. Az IKSZT-k közösségi oldalán, a http://facebook.com/ikszt címen pedig bárki megoszthatja a témával kapcsolatos híreit, építheti szakmai kapcsolatait.<br /> <br /> A szerkesztő és a szerzők azzal a reménnyel indítják útra a kézikönyvet, hogy a leírtak - átfogó ismeretek mellett - elsősorban a napi munkában nyújtanak majd hasznos segítséget. Reméljük azt is, hogy munkánk csak alapja egy olyan, hosszú távú szerkesztő, fejlesztő munkának, melybe a széles szakmai közönség számos szereplője bekapcsolódik majd.<br /> <br /> <br /> # [[Integrált közösségi és szolgáltató tér – a közösségi házak új modellje]]<br /> # [[Miről szól, mire való a kézikönyv|Miről szól, mire való a kézikönyv?]]<br /> ## [[Gyakorlati, módszertani segédlet]]<br /> ## [[Minőségügyi dokumentáció és útmutató]]<br /> # [[Az IKSZT típusú közösségi ház]]<br /> ## [[Az épület és környezete]]<br /> ## [[Működés és szolgáltatások]]<br /> ## [[Közösségi erőforrásközpont]]<br /> ### [[A közösségi ház munkatársai, a működés, a szolgáltatások és a programok megvalósítói]]<br /> ### [[Partnerség, szakmai együttműködés]]<br /> # [[Hogyan kezdjük|Hogyan kezdjük? – Az IKSZT típusú közösségi ház tervezése]]<br /> ## [[Címpályázatban és a támogatási kérelemben kidolgozott szakmai program áttekintése]]<br /> ## [[Települési helyzetelemzés, igény- és szükségletfelmérés]]<br /> ## [[Térségi feladatmegosztás felmérése és tervezése]]<br /> ## [[Közszolgáltatások a településen]]<br /> ## [[A település társadalmi helyzete]]<br /> ## [[A helyi közösség és a közösségi tevékenység]]<br /> ### [[Közösségi felmérés]]<br /> ### [[Hogyan szervezzünk tagokat, hogyan vonjunk be embereket|Hogyan szervezzünk tagokat, hogyan vonjunk be embereket?]]<br /> ### [[Hogyan szervezzünk és vezessünk nyilvános gyűléseket|Hogyan szervezzünk és vezessünk nyilvános gyűléseket?]]<br /> # [[Az IKSZT típusú közösségi ház működtetése]]<br /> ## [[Ifjúságfejlesztési feladatok]]<br /> ### [[Ifjúsági közösségi programok szervezése]]<br /> ### [[Ifjúságfejlesztési folyamatok generálása és a folyamatok nyomon követése]]<br /> ### [[Ifjúsági információs pont működtetése]]<br /> ### [[Fiatalok közösségi szerveződésének és részvételének támogatása]]<br /> ### [[Ifjúsági információs pult működtetése]]<br /> ## [[Közművelődési programok szervezése]]<br /> ## [[A lakosság és a vállalkozások információhoz való hozzájutásának elősegítése]]<br /> ### [[Lakossági információszolgáltatás és tanácsadás]]<br /> ## [[Könyvtári szolgáltatás]]<br /> ### [[Nyilvános könyvtár működtetése]]<br /> ### [[Mozgókönyvtári ellátás biztosítása]]<br /> ### [[Olvasósarok működtetése]]<br /> ## [[Közösségi információs hozzáférési pont]]<br /> ## [[Közösségfejlesztési folyamatok generálása, folyamatkövetése]]<br /> ## [[Helyszín biztosítása civil szervezetek számára]]<br /> ## [[Tanítási időn túli tankör]]<br /> ## [[Gyermekfoglalkoztató, gyermekeket fejlesztő programok]]<br /> ## [[Egészségfejlesztési programok]]<br /> ## [[Foglalkoztatási információs pont]]<br /> # [[Térszerkezet és infrastruktúra az IKSZT típusú közösségi házban]]<br /> ## [[Az IKSZT rendeletben rögzített épített és eszköz infrastruktúrája – Összefoglalás]]<br /> ### [[Helyiségek, terek]]<br /> ### [[Eszközök]]<br /> ## [[Gyakorlati megfontolások a közösségi házak terének és eszközparkjának kialakításához és használatához]]<br /> ### [[A beruházás előtt]]<br /> ### [[A beruházás alatt]]<br /> ### [[A beruházás után, azaz mikor már működik a közösségi házunk]]<br /> # [[„Ház körüli munka” – Útmutatás a közösségi munka és a közösségi ház fejlesztéséhez]]<br /> ## [[Projekt vagy stratégia|Projekt vagy stratégia?]]<br /> ### [[Stratégiai tervezés folyamata]]<br /> ## [[Szervezeti fenntarthatóság – rugalmasság, irányíthatóság]]<br /> ## [[A működtetés tartópillérei]]<br /> ## [[Hogyan írjunk pályázatot|Hogyan írjunk pályázatot?]]<br /> ### [[Pályázatíró vagy helyi emberek|Pályázatíró vagy helyi emberek?]]<br /> ### [[Ha magad uram]]<br /> ### [[A helyiek bevonása]]<br /> ### [[Mire figyeljünk (még)|Mire figyeljünk (még)?]]<br /> # [[Mellékletek, szakmai segédletek]]<br /> ## [[Európai ifjúsági információs charta]]<br /> ## [[A Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége szakmai–etikai kódexe]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda küldetése]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda célja]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda feladata]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatások alapelvei]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatások szintjei]]<br /> ### [[Ifjúsági információs és tanácsadó iroda]]<br /> ### [[Ifjúsági információs pont]]<br /> ### [[Ifjúsági Módszertani Központ]]<br /> ### [[Ajánlás]]<br /> ## [[Az IKSZT típusú közösségi házak szakmai munkája szempontjából fontos szervezetek, intézmények]]<br /> ### [[Minisztériumok, hivatalok]]<br /> ### [[Háttérintézmények, hálózatok, programirodák, programok]]<br /> ### [[Szakmai hálózatok, szervezetek]]<br /> ### [[Szakmai és pályázati információs portálok]]<br /> ## [[Tervezési, fejlesztési kisszótár]]<br /> # [[A szerzőkről]]<br /> <br /> <br /> ----<br /> <br /> <br /> {| width=&quot;500px&quot; align=&quot;center&quot;<br /> |+'''Szerzők:'''<br /> |-<br /> | Balogh Melinda<br /> | Fejes István<br /> | Petőné Vizi Valéria<br /> |-<br /> | Beke Márton<br /> | Herpainé Márkus Ágnes<br /> | Pósfay Péter<br /> |-<br /> | Beke Pál †<br /> | Luczek Sándor<br /> | Ramháb Mária<br /> |-<br /> | D. Frank Mariann<br /> | Mészáros Zsuzsanna<br /> | Vass Andrea<br /> |-<br /> | Fabulya Edit<br /> | Monostori Éva<br /> | Wéber László<br /> |}<br /> &lt;div align=&quot;center&quot;&gt;&lt;small&gt;''[[A szerzőkről]]''&lt;/small&gt;&lt;/div&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;'''Szerkesztette:'''&lt;/center&gt;<br /> &lt;center&gt;''Ditzendy Károly Arisztid''&lt;/center&gt;<br /> <br /> <br /> ----<br /> <br /> <br /> {|align=&quot;center&quot;<br /> |-<br /> |width=&quot;300px&quot; align=&quot;center&quot;| A tartalmat fejleszti:<br /> |width=&quot;300px&quot; align=&quot;center&quot;| A kézikönyv eredeti változata a Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízása alapján készült<br /> |width=&quot;300px&quot; align=&quot;center&quot;| A kézikönyv szerkesztéséhez a Nemzeti Kulturális Alap támogatása is hozzájárult<br /> |-<br /> | [[Fájl:hrod_kgtk_logo_100_2010.jpg|center|link=http://hrod.hu/]]<br /> | [[Fájl:vkszi_logo_180x80.png|center|link=http://nakvi.hu/]]<br /> | [[Fájl:nka_260x80.png|center|link=http://nka.hu/]]<br /> |-<br /> |align=&quot;center&quot;| © HROD 2008-2013<br /> |align=&quot;center&quot;| 2010<br /> |align=&quot;center&quot;| 2013<br /> |}</div> Arisztid https://wiki.hrod.hu/index.php?title=IKSZT_K%C3%A9zik%C3%B6nyv_-_Szolg%C3%A1ltat%C3%B3_faluh%C3%A1zak_m%C3%B3dszertani_%C3%A9s_min%C5%91s%C3%A9g%C3%BCgyi_k%C3%A9zik%C3%B6nyve&diff=702 IKSZT Kézikönyv - Szolgáltató faluházak módszertani és minőségügyi kézikönyve 2013-09-03T11:44:33Z <p>Arisztid: Írtam előszót. A támogatókat a lap aljára tettem. HROD logót fent meghagytam.</p> <hr /> <div>{{mmkk}}<br /> {|width=&quot;275px&quot; align=&quot;left&quot;<br /> |-<br /> | [[Fájl:hrod_kgtk_logo_100_2010.jpg|center|link=http://hrod.hu/]]<br /> |-<br /> |align=&quot;center&quot;| © HROD 2008-2013<br /> |}<br /> <br /> Módszertani kézikönyvünk – az elmúlt évtizedek közművelődési innovációi, továbbá az IKSZT modell kialakításakor jó gyakorlatként figyelembe vett 30-40 helyi közösségi kezdeményezés, illetve a már működő, több mint 400 IKSZT típusú közösségi ház tapasztalatait is felhasználva – javaslatokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy egy-egy település aktív közössége miképpen tudja úgy kialakítani integrált közösségi és szolgáltató terének feladatit, szolgáltatásait és térszerkezetét, hogy az a helyi igényekre, szükségletekre reagálva, fenntartható módon szolgálja egy-egy település lakosságát.<br /> Kézikönyvünk egyrészt az integrált közösségi és szolgáltató terek modelljének elterjesztését, azok épületeinek felújítását, bővítését, korszerűsítését, a működés előkészítését és folytatását szolgálja, másrészt az intézkedésre vonatkozó szabályozás logikáját követi, a szaktárca 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelete alapján.<br /> <br /> A kézikönyv tartalma folyamatosan frissül, gazdagodik. A szerkesztés során szívesen építjük be az intézményekben dolgozó szakemberek, az ott működő közösségek, a fenntartók, támogatók, az érintett helyi és szélesebb körben dolgozó szakmai szervezetek javaslatait, jó gyakorlatait, melyeket az [mailto:ikszt_kezikonyv@hrod.hu ikszt_kezikonyv@hrod.hu] címen várunk. A hálózattal, az IKSZT-k működésével kapcsolatos híreket a http://www.ikszt.hu/ oldalon olvashatnak az érdeklődők. Az IKSZT-k közösségi oldalán, a http://facebook.com/ikszt címen pedig bárki megoszthatja a témával kapcsolatos híreit, építheti szakmai kapcsolatait.<br /> <br /> <br /> # [[Integrált közösségi és szolgáltató tér – a közösségi házak új modellje]]<br /> # [[Miről szól, mire való a kézikönyv|Miről szól, mire való a kézikönyv?]]<br /> ## [[Gyakorlati, módszertani segédlet]]<br /> ## [[Minőségügyi dokumentáció és útmutató]]<br /> # [[Az IKSZT típusú közösségi ház]]<br /> ## [[Az épület és környezete]]<br /> ## [[Működés és szolgáltatások]]<br /> ## [[Közösségi erőforrásközpont]]<br /> ### [[A közösségi ház munkatársai, a működés, a szolgáltatások és a programok megvalósítói]]<br /> ### [[Partnerség, szakmai együttműködés]]<br /> # [[Hogyan kezdjük|Hogyan kezdjük? – Az IKSZT típusú közösségi ház tervezése]]<br /> ## [[Címpályázatban és a támogatási kérelemben kidolgozott szakmai program áttekintése]]<br /> ## [[Települési helyzetelemzés, igény- és szükségletfelmérés]]<br /> ## [[Térségi feladatmegosztás felmérése és tervezése]]<br /> ## [[Közszolgáltatások a településen]]<br /> ## [[A település társadalmi helyzete]]<br /> ## [[A helyi közösség és a közösségi tevékenység]]<br /> ### [[Közösségi felmérés]]<br /> ### [[Hogyan szervezzünk tagokat, hogyan vonjunk be embereket|Hogyan szervezzünk tagokat, hogyan vonjunk be embereket?]]<br /> ### [[Hogyan szervezzünk és vezessünk nyilvános gyűléseket|Hogyan szervezzünk és vezessünk nyilvános gyűléseket?]]<br /> # [[Az IKSZT típusú közösségi ház működtetése]]<br /> ## [[Ifjúságfejlesztési feladatok]]<br /> ### [[Ifjúsági közösségi programok szervezése]]<br /> ### [[Ifjúságfejlesztési folyamatok generálása és a folyamatok nyomon követése]]<br /> ### [[Ifjúsági információs pont működtetése]]<br /> ### [[Fiatalok közösségi szerveződésének és részvételének támogatása]]<br /> ### [[Ifjúsági információs pult működtetése]]<br /> ## [[Közművelődési programok szervezése]]<br /> ## [[A lakosság és a vállalkozások információhoz való hozzájutásának elősegítése]]<br /> ### [[Lakossági információszolgáltatás és tanácsadás]]<br /> ## [[Könyvtári szolgáltatás]]<br /> ### [[Nyilvános könyvtár működtetése]]<br /> ### [[Mozgókönyvtári ellátás biztosítása]]<br /> ### [[Olvasósarok működtetése]]<br /> ## [[Közösségi információs hozzáférési pont]]<br /> ## [[Közösségfejlesztési folyamatok generálása, folyamatkövetése]]<br /> ## [[Helyszín biztosítása civil szervezetek számára]]<br /> ## [[Tanítási időn túli tankör]]<br /> ## [[Gyermekfoglalkoztató, gyermekeket fejlesztő programok]]<br /> ## [[Egészségfejlesztési programok]]<br /> ## [[Foglalkoztatási információs pont]]<br /> # [[Térszerkezet és infrastruktúra az IKSZT típusú közösségi házban]]<br /> ## [[Az IKSZT rendeletben rögzített épített és eszköz infrastruktúrája – Összefoglalás]]<br /> ### [[Helyiségek, terek]]<br /> ### [[Eszközök]]<br /> ## [[Gyakorlati megfontolások a közösségi házak terének és eszközparkjának kialakításához és használatához]]<br /> ### [[A beruházás előtt]]<br /> ### [[A beruházás alatt]]<br /> ### [[A beruházás után, azaz mikor már működik a közösségi házunk]]<br /> # [[„Ház körüli munka” – Útmutatás a közösségi munka és a közösségi ház fejlesztéséhez]]<br /> ## [[Projekt vagy stratégia|Projekt vagy stratégia?]]<br /> ### [[Stratégiai tervezés folyamata]]<br /> ## [[Szervezeti fenntarthatóság – rugalmasság, irányíthatóság]]<br /> ## [[A működtetés tartópillérei]]<br /> ## [[Hogyan írjunk pályázatot|Hogyan írjunk pályázatot?]]<br /> ### [[Pályázatíró vagy helyi emberek|Pályázatíró vagy helyi emberek?]]<br /> ### [[Ha magad uram]]<br /> ### [[A helyiek bevonása]]<br /> ### [[Mire figyeljünk (még)|Mire figyeljünk (még)?]]<br /> # [[Mellékletek, szakmai segédletek]]<br /> ## [[Európai ifjúsági információs charta]]<br /> ## [[A Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége szakmai–etikai kódexe]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda küldetése]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda célja]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda feladata]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatások alapelvei]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatások szintjei]]<br /> ### [[Ifjúsági információs és tanácsadó iroda]]<br /> ### [[Ifjúsági információs pont]]<br /> ### [[Ifjúsági Módszertani Központ]]<br /> ### [[Ajánlás]]<br /> ## [[Az IKSZT típusú közösségi házak szakmai munkája szempontjából fontos szervezetek, intézmények]]<br /> ### [[Minisztériumok, hivatalok]]<br /> ### [[Háttérintézmények, hálózatok, programirodák, programok]]<br /> ### [[Szakmai hálózatok, szervezetek]]<br /> ### [[Szakmai és pályázati információs portálok]]<br /> ## [[Tervezési, fejlesztési kisszótár]]<br /> # [[A szerzőkről]]<br /> <br /> <br /> ----<br /> <br /> <br /> {| width=&quot;500px&quot; align=&quot;center&quot;<br /> |+'''Szerzők:'''<br /> |-<br /> | Balogh Melinda<br /> | Fejes István<br /> | Petőné Vizi Valéria<br /> |-<br /> | Beke Márton<br /> | Herpainé Márkus Ágnes<br /> | Pósfay Péter<br /> |-<br /> | Beke Pál †<br /> | Luczek Sándor<br /> | Ramháb Mária<br /> |-<br /> | D. Frank Mariann<br /> | Mészáros Zsuzsanna<br /> | Vass Andrea<br /> |-<br /> | Fabulya Edit<br /> | Monostori Éva<br /> | Wéber László<br /> |}<br /> &lt;div align=&quot;center&quot;&gt;&lt;small&gt;''[[A szerzőkről]]''&lt;/small&gt;&lt;/div&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;'''Szerkesztette:'''&lt;/center&gt;<br /> &lt;center&gt;''Ditzendy Károly Arisztid''&lt;/center&gt;<br /> <br /> <br /> ----<br /> <br /> <br /> {|align=&quot;center&quot;<br /> |-<br /> |width=&quot;300px&quot; align=&quot;center&quot;| A tartalmat fejleszti:<br /> |width=&quot;300px&quot; align=&quot;center&quot;| A kézikönyv eredeti változata a Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízása alapján készült<br /> |width=&quot;300px&quot; align=&quot;center&quot;| A kézikönyv szerkesztéséhez a Nemzeti Kulturális Alap támogatása is hozzájárult<br /> |-<br /> | [[Fájl:hrod_kgtk_logo_100_2010.jpg|center|link=http://hrod.hu/]]<br /> | [[Fájl:vkszi_logo_180x80.png|center|link=http://nakvi.hu/]]<br /> | [[Fájl:nka_260x80.png|center|link=http://nka.hu/]]<br /> |-<br /> |align=&quot;center&quot;| © HROD 2008-2013<br /> |align=&quot;center&quot;| 2010<br /> |align=&quot;center&quot;| 2013<br /> |}</div> Arisztid https://wiki.hrod.hu/index.php?title=IKSZT_K%C3%A9zik%C3%B6nyv_-_Szolg%C3%A1ltat%C3%B3_faluh%C3%A1zak_m%C3%B3dszertani_%C3%A9s_min%C5%91s%C3%A9g%C3%BCgyi_k%C3%A9zik%C3%B6nyve&diff=701 IKSZT Kézikönyv - Szolgáltató faluházak módszertani és minőségügyi kézikönyve 2013-09-03T10:35:24Z <p>Arisztid: Külön oszlopba cellába tettem az NKA támogatás szövegét. Feltöltöttem az NKA logót. Feltüntettem a HROD szerzői jogait: (c) HROD. A VKSZI-i státuszát hajdani megbízóra javítottam. Linkje: nakvi.hu</p> <hr /> <div>{{mmkk}}<br /> # [[Integrált közösségi és szolgáltató tér – a közösségi házak új modellje]]<br /> # [[Miről szól, mire való a kézikönyv|Miről szól, mire való a kézikönyv?]]<br /> ## [[Gyakorlati, módszertani segédlet]]<br /> ## [[Minőségügyi dokumentáció és útmutató]]<br /> # [[Az IKSZT típusú közösségi ház]]<br /> ## [[Az épület és környezete]]<br /> ## [[Működés és szolgáltatások]]<br /> ## [[Közösségi erőforrásközpont]]<br /> ### [[A közösségi ház munkatársai, a működés, a szolgáltatások és a programok megvalósítói]]<br /> ### [[Partnerség, szakmai együttműködés]]<br /> # [[Hogyan kezdjük|Hogyan kezdjük? – Az IKSZT típusú közösségi ház tervezése]]<br /> ## [[Címpályázatban és a támogatási kérelemben kidolgozott szakmai program áttekintése]]<br /> ## [[Települési helyzetelemzés, igény- és szükségletfelmérés]]<br /> ## [[Térségi feladatmegosztás felmérése és tervezése]]<br /> ## [[Közszolgáltatások a településen]]<br /> ## [[A település társadalmi helyzete]]<br /> ## [[A helyi közösség és a közösségi tevékenység]]<br /> ### [[Közösségi felmérés]]<br /> ### [[Hogyan szervezzünk tagokat, hogyan vonjunk be embereket|Hogyan szervezzünk tagokat, hogyan vonjunk be embereket?]]<br /> ### [[Hogyan szervezzünk és vezessünk nyilvános gyűléseket|Hogyan szervezzünk és vezessünk nyilvános gyűléseket?]]<br /> # [[Az IKSZT típusú közösségi ház működtetése]]<br /> ## [[Ifjúságfejlesztési feladatok]]<br /> ### [[Ifjúsági közösségi programok szervezése]]<br /> ### [[Ifjúságfejlesztési folyamatok generálása és a folyamatok nyomon követése]]<br /> ### [[Ifjúsági információs pont működtetése]]<br /> ### [[Fiatalok közösségi szerveződésének és részvételének támogatása]]<br /> ### [[Ifjúsági információs pult működtetése]]<br /> ## [[Közművelődési programok szervezése]]<br /> ## [[A lakosság és a vállalkozások információhoz való hozzájutásának elősegítése]]<br /> ### [[Lakossági információszolgáltatás és tanácsadás]]<br /> ## [[Könyvtári szolgáltatás]]<br /> ### [[Nyilvános könyvtár működtetése]]<br /> ### [[Mozgókönyvtári ellátás biztosítása]]<br /> ### [[Olvasósarok működtetése]]<br /> ## [[Közösségi információs hozzáférési pont]]<br /> ## [[Közösségfejlesztési folyamatok generálása, folyamatkövetése]]<br /> ## [[Helyszín biztosítása civil szervezetek számára]]<br /> ## [[Tanítási időn túli tankör]]<br /> ## [[Gyermekfoglalkoztató, gyermekeket fejlesztő programok]]<br /> ## [[Egészségfejlesztési programok]]<br /> ## [[Foglalkoztatási információs pont]]<br /> # [[Térszerkezet és infrastruktúra az IKSZT típusú közösségi házban]]<br /> ## [[Az IKSZT rendeletben rögzített épített és eszköz infrastruktúrája – Összefoglalás]]<br /> ### [[Helyiségek, terek]]<br /> ### [[Eszközök]]<br /> ## [[Gyakorlati megfontolások a közösségi házak terének és eszközparkjának kialakításához és használatához]]<br /> ### [[A beruházás előtt]]<br /> ### [[A beruházás alatt]]<br /> ### [[A beruházás után, azaz mikor már működik a közösségi házunk]]<br /> # [[„Ház körüli munka” – Útmutatás a közösségi munka és a közösségi ház fejlesztéséhez]]<br /> ## [[Projekt vagy stratégia|Projekt vagy stratégia?]]<br /> ### [[Stratégiai tervezés folyamata]]<br /> ## [[Szervezeti fenntarthatóság – rugalmasság, irányíthatóság]]<br /> ## [[A működtetés tartópillérei]]<br /> ## [[Hogyan írjunk pályázatot|Hogyan írjunk pályázatot?]]<br /> ### [[Pályázatíró vagy helyi emberek|Pályázatíró vagy helyi emberek?]]<br /> ### [[Ha magad uram]]<br /> ### [[A helyiek bevonása]]<br /> ### [[Mire figyeljünk (még)|Mire figyeljünk (még)?]]<br /> # [[Mellékletek, szakmai segédletek]]<br /> ## [[Európai ifjúsági információs charta]]<br /> ## [[A Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége szakmai–etikai kódexe]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda küldetése]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda célja]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda feladata]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatások alapelvei]]<br /> ### [[Az ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatások szintjei]]<br /> ### [[Ifjúsági információs és tanácsadó iroda]]<br /> ### [[Ifjúsági információs pont]]<br /> ### [[Ifjúsági Módszertani Központ]]<br /> ### [[Ajánlás]]<br /> ## [[Az IKSZT típusú közösségi házak szakmai munkája szempontjából fontos szervezetek, intézmények]]<br /> ### [[Minisztériumok, hivatalok]]<br /> ### [[Háttérintézmények, hálózatok, programirodák, programok]]<br /> ### [[Szakmai hálózatok, szervezetek]]<br /> ### [[Szakmai és pályázati információs portálok]]<br /> ## [[Tervezési, fejlesztési kisszótár]]<br /> # [[A szerzőkről]]<br /> <br /> <br /> ----<br /> <br /> {| width=&quot;500px&quot; align=&quot;center&quot;<br /> |+'''Szerzők:'''<br /> |-<br /> | Balogh Melinda<br /> | Fejes István<br /> | Petőné Vizi Valéria<br /> |-<br /> | Beke Márton<br /> | Herpainé Márkus Ágnes<br /> | Pósfay Péter<br /> |-<br /> | Beke Pál †<br /> | Luczek Sándor<br /> | Ramháb Mária<br /> |-<br /> | D. Frank Mariann<br /> | Mészáros Zsuzsanna<br /> | Vass Andrea<br /> |-<br /> | Fabulya Edit<br /> | Monostori Éva<br /> | Wéber László<br /> |}<br /> &lt;div align=&quot;center&quot;&gt;&lt;small&gt;''[[A szerzőkről]]''&lt;/small&gt;&lt;/div&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;'''Szerkesztette:'''&lt;/center&gt;<br /> &lt;center&gt;''Ditzendy Károly Arisztid''&lt;/center&gt;<br /> <br /> <br /> ----<br /> <br /> <br /> {|align=&quot;center&quot;<br /> |-<br /> |width=&quot;300px&quot; align=&quot;center&quot;| A tartalmat fejleszti:<br /> |width=&quot;300px&quot; align=&quot;center&quot;| A kézikönyv eredeti változata a Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízása alapján készült<br /> |width=&quot;300px&quot; align=&quot;center&quot;| A kézikönyv szerkesztéséhez a Nemzeti Kulturális Alap támogatása is hozzájárult<br /> |-<br /> | [[Fájl:hrod_kgtk_logo_100_2010.jpg|center|link=http://hrod.hu/]]<br /> | [[Fájl:vkszi_logo_180x80.png|center|link=http://nakvi.hu/]]<br /> | [[Fájl:nka_260x80.png|center|link=http://nka.hu/]]<br /> |-<br /> |align=&quot;center&quot;| © HROD 2008-2013<br /> |align=&quot;center&quot;| 2010<br /> |align=&quot;center&quot;| 2013<br /> |}</div> Arisztid https://wiki.hrod.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Nka_260x80.png&diff=700 Fájl:Nka 260x80.png 2013-09-03T09:40:35Z <p>Arisztid: </p> <hr /> <div></div> Arisztid https://wiki.hrod.hu/index.php?title=K%C3%B6zm%C5%B1vel%C5%91d%C3%A9si_programok_szervez%C3%A9se&diff=677 Közművelődési programok szervezése 2013-07-01T21:07:36Z <p>Arisztid: /* Lépésről lépésre */</p> <hr /> <div>{{Mmkk}}<br /> {{Itkhm}}<br /> <br /> == A feladatellátásra vonatkozó szakhatósági rendelkezések ==<br /> <br /> Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és működtetésére igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló [[112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet]] szerint az ügyfél az üzemeltetési kötelezettség ideje alatt köteles korlátozás és térítésmentesen közművelődési programokat szervezni [7. § (2) c)]<br /> <br /> A szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan az ügyfél köteles szakmai beszámolási időszakonként (vagyis negyedévenként) legalább három alkalommal szabadidős, illetve közművelődési programot szervezni, amely lehet amatőr művészeti klub, alkotótábor, felnőttképzési program, fesztivál, filmvetítés, hagyományőrző program, ismeretterjesztő előadás, kiállítás, koncert, műhelymunka (workshop), művészeti programok, népfőiskola, önképzőkör, szakkör, színházi előadás, tanfolyam, tréning, színház-, mozi-, kiállítás-, illetve múzeumlátogatás. [7. § (9)] <br /> <br /> A feltételek teljesülése esetén, az előírt alkalmakon felül az adott szolgáltatásokat az ügyfél térítés ellenében is nyújthatja. [7. § (15)]<br /> <br /> == Közművelődés és közösségi művelődés ==<br /> <br /> A kézikönyvben szereplő fogalom-meghatározások nem a hatályos jogszabályokból erednek, hanem a mindennapok gyakorlata, tapasztalata és a közösségekből kiinduló, a középpontba azokat állító szakmai tapasztalatok alapozzák meg azokat. {{ref|abc}}<br /> <br /> === Közművelődés ===<br /> <br /> A közművelődés a társadalomfejlesztést a kultúra, a művelődés eszközével szolgáló szakemberek, a szükségleteket felismerő, a kulturális hiányok pótlását szolgáló, jellemzően '''egyszeri-alkalmi események'''re, programokra építő tevékenységének az összessége.<br /> <br /> === Közösségi művelődés ===<br /> <br /> A közösségi művelődés a polgárok önfelismerésére épül és azt szolgálja. A közösségi művelődés tehát egyrészt a polgárok szabadidejében, '''önkéntesen, közösen végzett tevékenység'''e, amelynek célja elsősorban valamilyen '''érték elsajátítása''', megvalósítása, elérése, valamilyen érdeklődés kielégítése, illetve valamilyen kulturális-művelődési érdek képviselete. A közösségi művelődés, – a család után – a polgárosodás, a '''polgárrá válás''' és az akként való megmaradás második társadalmi dimenziója. A közösségi művelődés másrészt mindazon tevékenységeknek az összessége, amelyek elősegítik e polgári öntevékenységet, az önfelismerés megszületését és megerősödését.<br /> <br /> A közösségi művelődés részének tekintjük az öntevékenység megannyi formája mellett például az amatőr művészeti mozgalmak aktivitásait éppen úgy, mint az önkéntes felnőttképzés rendszeres folyamatait, vagy az érték-hagyomány őrző-teremtő szabadidő-eltöltés közös alkalmait. '''A közösségi művelődésnek része''' továbbá '''a közművelődés is''' – abban az esetben, ha a szakmai felismerésből eredő szervezőmunka valós helyi igényekre és szükségletekre reagál és közelebb viszi a helyi társadalmat önmaga és értékeinek, erőforrásainak meg- és felismeréséhez, az azokban rejlő lehetőségek kiaknázásának vágyához. (Fogalom-meghatározásunkból eredően bármely egyéb tevékenység – legyen rá helyben kifejezett igény vagy valósuljon meg akár egy művelődési házban – nem tekinthető a köz- és így a közösségi művelődés részének sem.)<br /> <br /> ==== Az intézményünk ====<br /> <br /> Az intézmények a közösségi művelődés fontos alkotóelemei. A hangsúlynak azonban a közösségen, a művelődési folyamatokban való együttes részvételen kell lennie. Az intézmények ugyanis csupán a keretet adják. Formájuk ugyanúgy lehet IKSZT, művelődési ház, mint ahogyan egy parókia, vagy egy civil szervezet által működtetett tájház, de akár egy kávéház is. A bárhogyan is hívott épületeket a bennük, körülöttük működő közösségek és azok aktivitásai teszik közösségi művelődési intézménnyé – avagy épp ezek hiánya kérdőjelezi, kérdőjelezheti meg ekként való működésüket.<br /> <br /> ==== Eredményünk ====<br /> <br /> Ha a fenti különbségeket szem előtt tartva, munkánkat a közösségi művelődés szellemében alakítjuk, a mi feladatunk hosszútávon a keretek biztosítása lesz az önszerveződő csoportok számára.<br /> <br /> == A szolgáltatás tartalma ==<br /> <br /> '''Alapvetés''': bármilyen eseményt szerveznek az intézményben, az elsősorban nem a program tartalmának és a résztvevőknek a találkozása, hanem a résztvevők, az ''emberek egymással való találkozásának ''az alkalma. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy az esemény – bármilyen legyen – adjon lehetőséget, inspiráljon a résztvevők aktivitására, a folyamatokban való cselekvő részvételre.<br /> <br /> A programok többféleképpen tipizálhatók, mi a következő elhatárolást tartjuk hasznosnak. Ebben három esetben az összejövetel célja szerinti – de a településen belül szervezett alkalmak különülnek el – a negyedik esetben a más településre szervezett események kerülnek egy csoportba.<br /> <br /> === Művészeti tevékenységet megvalósító, bemutató alkalmak (klub, tábor, kiállítás, önképzőkör….) ===<br /> Mindazoknak a tevékenységeknek a szervezését, melyek művészeti aktivitásra késztetnek érdemes építeni a helyi hagyományos alkalmakra, jeles napokra. Az ezekhez kapcsolódó ünneplések eleve tánchoz, zenéhez, rigmusokhoz, verseléshez, vagy éppen tárgyalkotó tevékenységekhez kapcsolódva jelentették a helyben élők ünnepi szokásait. Ebben kaptak szerepet a helyi dalárdák, színjátszó csoportok, zenei együttesek, de gyakran a szövők, hímzők, faragók, agyag- ill. bőrművesek. Ezeknek a tevékenységeknek felélesztése sok esetben helyi művészeti csoportok újjáalakulását eredményezheti, vagy éppen egy korábban nem volt szokás helyi hagyományának megteremtését jelentheti.<br /> <br /> A választható formák egyaránt igazodhatnak a tevékenység jellegéhez, és az alkalomhoz magához. Fontos, hogy a közös művészeti tevékenységre vállalkozók találkozásaiban rendszeresség legyen. Elképzelhetetlen, hogy egy – akár csak alakuló csoport – ötletszerűen jöjjön össze, találkozásaik gyakran „próbák”, a felkészülés alkalmai egy-egy bemutatóra, ünnepi eseményre. Az összejáró társaság találkozásait szervezni, ehhez a feltételeket előteremteni lehet a szervező munkatárs dolga, de tartalmáról, az alkalmanként meghívott vendégekről maguknak a résztvevőknek kell gondolkodniuk és gondoskodniuk.<br /> <br /> === Felnőttképző, ismeretet, képességet, készséget fejlesztő alkalmak (szakkör, tanfolyam, előadás, ill. népfőiskola keretében) ===<br /> Minden közösségben, amiben jelen vannak a közösségi események, találkozások, rendezvények, ünneplések, előbb-utóbb nyilvánvalóvá (a közös beszélgetések tárgyává) válnak azok az igények, melyek valamilyen tudáshiány felszámolására, vagy a meglévő ismeretek bővítésére, mélyítésére irányulnak. A helyi közösségfejlesztési folyamatokban résztvevők gyakran megtapasztalják, hogy az együtt-gondolkodás második, harmadik hónapjában már felbukkannak ezek az igények, amik, ha megalapozottnak bizonyulnak, valamilyen tanulási alkalmat generálnak a településen. Sokszor az is kiderül, hogy a hiányzó tudás megtalálható a közelben, annak birtokosa éppúgy a településen, vagy a közelben él, mint akikben az igény felmerült, csak korábban nem volt mód arra, hogy „találkoztassák” az igényt a kínálattal. Célszerű tehát az integrált közösségi szolgáltatások szervezésekor annak a feltérképezése is, milyen helyi tudások vannak (akár rejtve is) a településen, és környezetében. Ezek a tudások sokszor kapcsolódnak valakinek a kedvteléséhez, hobbyjához, aminek a megismertetése az illető számára öröm forrása, a kíváncsi érdeklődőknek pedig többlettudást rejteget. Az azonos érdeklődésűek – csakúgy, mint a művészeti tevékenységre vállalkozók esetében - rendszeres találkozásokkal elégíthetik ki tudásigényüket, vagy fejleszthetik készséggé valamely tevékenységben szerzett jártasságukat. <br /> <br /> A formák ebben az esetben is a választott célkitűzéstől függően választhatók, vagy adódnak. A tartalmakat illetően részben a helyi – egyéb közösségi tevékenységekhez kapcsolódó – igények, részben valamilyen aktualitás határozza meg, mivel is érdemes foglakozni. A tudás átadásának, elmélyítésének oka egyaránt lehet egy foglalkoztatás-bővítéshez kapcsolódó szakmai, vagy betanító képzés indítása, egy természeti jelenség (üstökös, napfogyatkozás, árvíz, földrengés, vörösiszap-katasztrófa…) miatt keletkezett érdeklődés, a közösségi magatartás felértékelődése (népszavazás, választások), az egészségesebb életmód követése, de a napi gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó tudásigény is. (Mit érdemes termelni, hogyan lehet/kell védekezni a kártevők ellen, mit tehetünk a beteg állatainkkal…), vagy ugyancsak a helyi hagyományokban gyökerező mesterségek újratanulásának, megismerésének igénye (tájba illő építkezéstől a használati eszközök előállításáig).<br /> <br /> === A közösség ügyeit érintő (hagyományokat, szokásokat, teendőket számba vevő, közösen tervező) alkalmak ===<br /> Az integrált közösségi szolgáltatásokat befogadó terek működtetésének talán legfontosabb eleme az „agora-funkció”. Ez lehet az a hely a településen, ahol rendre összeülhetnek azok az emberek, akiknek egymás számára mondanivalójuk van, közös cselekvéseket akarnak elindítani, vagy éppen megvalósítani, szervezik a település társadalmi életét. Itt a helye a helyi médiumok szerkesztőinek (hol máshol készülhetne a helyi lap, rádió, vagy televízió adásának terve), itt tarthatják összejöveteleiket azok az önkéntesek, akik a közösségi ház kiscsoportjainak képviseletében közösen határoznak az „intézmény” működtetésének gondjairól. Anélkül, hogy átvenné ez a funkció a települési önkormányzat szerepét (lehet persze, hogy közgyűlések helyszíne is ez a kis intézmény lesz néhány településen), helye van benne minden olyan közös gondolkodásnak, ami a közösség ügyeit érinti, amihez közös bölcsesség, véleménycsere szükséges. A „helyi nyilvánosság” fórumává kell és lehet is tenni intézményünket, ha oda szoktatjuk azokat, akik vélemény-nyilvánításra más, hagyományos helyszíneket részesítenek előnyben: a kocsmát, piacteret, a templom kertjét, kis boltot, vagy (az egykori) postát.<br /> <br /> === A településen kívül rendezett eseményre való látogatás szervezése (színház, mozi, hangverseny, sportesemény, gyűjtemény látogatása) ===<br /> Adódhat olyan helyzet, hogy az érdeklődés kielégítését szolgáló alkalom nem helyben valósul meg. Ezek az alkalmak szerveződhetnek a kistérségi együttműködésből fakadóan, vagy valamely rendezvény iránt megnyilvánuló érdeklődés alapján. A kistérségi központ, közeli város kulturális eseményeit elérhetővé kell tenni a kistelepülésen élők számára is. Ez részben kapcsolatépítési, -fenntartási kötelezettséget ró a helybéli szervezőre, részben annak az igénynek folyamatos feltárását, ismeretét, ami alapján megszervezhető egy-egy alkalmi látogatás (színházi előadásra, hangversenyre, táncos alkalomra, kiállításra, stb.) a közeli intézménybe. Számos példát adnak már ma is kistelepülések arra, hogyan lehet színház- vagy hangversenybérlet birtokában rendszeresen látogatni a közeli színházakat, hangversenytermeket. Nem egy intézmény kifejezetten figyel is arra, hogy közönsége ne csupán a székhely lakosságából, hanem a környéken élőkből is verbuválódjon.<br /> <br /> Szép példája a kistérség „belakásának”, ha egy-egy rendezvény sorozattá válva napokon keresztül kínál látni-, hallani-, ennivalót a látogatóknak. Számos példát találhat mindenki erre saját környezetében, itt csak kettőt említünk. Az Őrségben (Vas megye) 9 éve vendégeket hívó „Hétrét Fesztivál”-t, ami 30-nál több település bevonásával 10 napon át kínál színházi, zenei, irodalmi és filmes programokat, illetve „nyitott porták” meglátogatására invitálja a messziről érkezőket. Valamint a Szabolcs Szatmár Bereg megyében hagyományos „Szatmári Fesztivált”, mely 2 héten át fogadja 6 településen a látogatókat, minden napon más településre helyezve a legnagyobb rendezvényt, a látnivalókon túl kulináris örömöket is kínálva a vendégeknek. <br /> <br /> == A szolgáltatás tervezése és előkészítése ==<br /> Az önálló, helyben megvalósuló események tervezésekor figyeljünk arra, hogy azok mindenkor kötődjenek a település(rész) lakosságához, és/vagy az ide látogatókhoz, illetve a településhez, településrészhez, magához. Így tehát:<br /> <br /> * Helyi szokásokhoz, hagyományokhoz<br /> * Helyben élők személyiségéhez<br /> * Helyi történelemhez, tájhoz, természeti adottságokhoz, épített környezeti elemekhez, tárgyakhoz<br /> * A helyi gazdasághoz, gazdálkodáshoz, az itt élők életminőségének javításához<br /> <br /> Fontos azt tudatosítanunk, hogy a helyben meglévő értékek felismertetése, megbecsülése vezethet el bármilyen más érték elfogadásához, tiszteletéhez. A kistelepülések lakosságmegtartó ereje nemcsak a környezeti, s az ehhez hasonlóan változó gazdasági adottságokban gyökerezik, hanem azokban a helyben élők által előállított, vagy képviselt értékekben is, melyek ismerete és elfogadása nemcsak a településhez való kötődést erősíti, hanem sokszor a problémák megoldásának is alapjául szolgál.<br /> <br /> Ugyanennyire fontos, hogy a szervező munkával, tervezéstől a megvalósításig ne csupán az ezzel megbízott (munkavállalóként alkalmazott) munkatárs foglalkozzék. Az ő figyelmének, szervezőerejének ki kell terjednie mások bevonására, a feladatok delegálására, annak a csoportnak a megszervezésére is, aminek tagjai folyamatos segítői, vállalói a szükséges teendőknek.<br /> <br /> Visszaidézve a tervezést segítő kézikönyvünk ide vonatkozó szakaszát: „az IKSZT-ben olyan csapatmunkát kell tehát elképzelni, amiben sok önkéntes segítő áll a szervező munkatárs körül. Közülük ki ebben, ki abban felelős, ki ennek, ki annak jár utána, ki ezeket, ki másokat szervez tájékozódó, érdeklődő, vagy cselekvő csapatába. Sokak részleges munkájából állhat össze az IKSZT teljesítménye, amiben persze főszereplő a főállású munkatárs.”<br /> <br /> === A szükséges szolgáltatási tér és eszközök ===<br /> <br /> A [[112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet]] alapján e feladat ellátáshoz szükséges feltételek:<br /> <br /> * legalább 1 db, legalább 30 négyzetméter hasznos alapterületű, tanácsadásra, továbbá csoportfoglalkozásokra, képzések megtartására egyaránt alkalmas, természetes fénnyel megvilágított és szélessávú internet kapcsolattal rendelkező helyiség, illetve tér [7.§ (3) a)]<br /> * az előző bekezdésben meghatározott helyiségek, terek méretének és funkciójának megfelelő számú asztal, szék és egyéb bútor, amely magában foglalja a számítógépes munkaállomásokhoz szükséges irodabútorokat is, azonban a székek száma (...) nem haladhatja meg a négyzetméterenkénti 2 db-ot [7.§ (5) k)]<br /> <br /> A fentiek a rendelet által szigorúan vett feltételeket tartalmazzák. Azonban, ahogy azt a közösségi művelődés számos, szinte végtelen megvalósulási lehetőségéből is láthatjuk, a szükséges terek és eszközök sokkal nagyobb tárházára szükségünk lehet.<br /> <br /> === Adat- és ismeretforrások ===<br /> Lásd a lehetséges adatbázisokat: <br /> <br /> * Elérhető szolgáltató szervezeteket, intézményeket (benne a kistérség önkormányzati társulásának munkaszervezetét)<br /> * Információs, tanácsadó pontokat<br /> * Illetékességgel rendelkező hivatalokat<br /> <br /> A Nemzeti Művelődési Intézet tevékenységével képes a széles értelemben vett magyar közművelődés egészét megjeleníteni. A Nemzeti Művelődési Intézet küldetése e jelentős értékkel bíró közfeladatot ellátó intézményrendszer szakmai támogatása, együttműködésük megteremtése, az egyenlőtlenségek csökkentése, a magyar társadalom növekedése és fejlődése, a magyarság sikeres jövője érdekében. <br /> <br /> Az NMI feladatai között szerepel az IKSZT-k szakmai munkájának támogatása, mentorálása, ezért megyei munkatársaikra számíthatunk a közösségi művelődéssel kapcsolatos kérdéseink esetén.<br /> <br /> === Lépésről lépésre ===<br /> <br /> A szervezés, események előkészítése, lebonyolítása olyan ismereteket és rutint igényel, amit részben művelődésszervező képzésekben szemeszterek során sajátíthat el az érdeklődő. Sokat számít azonban az a segítő munka, amit mások mellett különféle alkalmak megszervezésében vállalhatunk. A gyakorlatot ebben lehet megszerezni igazán, minél több saját tapasztalat teszi majd a „segédet” „mesterré”.<br /> <br /> Azonban természetesen léteznek olyan &quot;műhelytitkok&quot; és mintadokumentumok, melyek segítik a népművelő/művelődésszervező diplomával nem rendelkezőket a közösségi művelődési rendezvények megszervezésében. Kézikönyvünkben olyan alapvető tudnivalókat osztunk meg, melyeket tudatosan és rugalmasan használva, a kisebb-nagyobb rendezvények megszervezése átláthatóbbá, kezelhetőbbé válik.<br /> <br /> * Tervezés<br /> ** a helyi igények és<br /> ** a rendelet előírásai alapján<br /> * Előkészítés<br /> ** forgatókönyv a feladatokról, eszközökről, felelősökről<br /> * Megvalósítás<br /> ** koordináció<br /> ** jelenlét<br /> * Lezárás<br /> ** egyéni és közös értékelés<br /> ** dokumentálás<br /> <br /> ==== A tervezés ====<br /> <br /> A közösségi művelődés fogalmából adódóan, a szakmai felismerésből eredő szervezőmunkánknak valós helyi igényekre és szükségletekre kell reagálnia, mely közelebb viszi a helyi társadalmat önmaga és értékeinek, erőforrásainak meg- és felismeréséhez, az azokban rejlő lehetőségek kiaknázásának vágyához. A tervezés szakaszát tehát nem végezhetjük el önállóan, csak a helyi polgárok bevonásával.<br /> <br /> A [[112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet]] 8. §. (8) a) pontja kimondja, hogy az ügyfél az üzemeltetési kötelezettség teljes időszakára vonatkozóan köteles minden naptári félévre vonatkozóan IKSZT szolgáltatási- és programtervet (a továbbiakban: programterv) készíteni, melynek természetesen a közművelődési programok tervét is tartalmazniuk kell az alábbiak szerint:<br /> <br /> * a program megnevezése<br /> * szolgáltatás- és programtípusba való besorolása<br /> * megvalósulási forma<br /> * tervezett időpontja év, hónap, nap formátumban<br /> * a résztvevők tervezett száma<br /> * a célcsoport megnevezése<br /> * a program céljának rövid leírása<br /> <br /> A programterv beadási határideje az első naptári félévre vonatkozóan a tárgyévet megelőző év november 30. napja, a második naptári félévre vonatkozóan a tárgyév május 31. napja. <br /> <br /> A helyiek bevonásával történő programtervezést tehát érdemes minimum a fenti bontás alapján történő részletességgel megvalósítani, figyelembe véve a szigorú határidőket is. <br /> <br /> Példa:<br /> <br /> == A szolgáltatás működtetése ==<br /> === Az elvárt kimenetek, adatszolgáltatás ===<br /> Indikátorként javasoltak:<br /> <br /> * Események (db)<br /> * Látogatók, résztvevők (fő)<br /> * Egy eseményhez kapcsolódó alkalmak (az esemény „szinergiája”) (db)<br /> * Egy eseményhez kapcsolódó szellemi termék (műalkotás, leírás, stb.) (db + megnevezés) – ami jó mutatója lehet az esemény hatásának.<br /> <br /> == Ötletek, jó gyakorlatok ==<br /> Minden alkalomra nem lehet példát kínálni, néhány esettanulmányból idézünk, hogy ötletet, gondolkodásmódot sugalljunk. Nem lehet cél bármilyen megoldás „lemásolása”, hiszen a már megtörtént események mindenhol szorosan kapcsolódnak a helyben élőkhöz, helyi lehetőségekhez, és ahhoz az időhöz, amiben ezek megtörténtek – megismétlésük lehetetlen. A példák inkább azt a célt szolgálják, hogy láttassuk: milyen széles körben értelmezhető a helyi cselekvés, aminek művelődési indítéka, vagy eredménye van.<br /> <br /> === Helyi képzési tevékenység ===<br /> A felismert képzési igények kielégítésére kétféle példát mutatunk be. Az egyik egy hosszabb előkészítő, tervező munka eredményeként végül is népfőiskolai keretekben megvalósuló, hosszú képzési folyamatot jelent (Rege Népfőiskola, Szombathely), a másik egy kistelepülés helyi fejlesztési folyamatába építve egy-egy előadássorozattal adott választ a közben felmerülő képzési szükségletre (Faluház Baráti Kör, Győrvár).<br /> <br /> === Rege Népfőiskola ===<br /> (Bukits Zoltán közlése alapján)<br /> <br /> '''A gondolat megszületésének alapvetése'''<br /> <br /> Egy alkotó, együtt gondolkodó közösség létrejötte, a közösség szervezetbe tömörülése megfogalmazott cél érdekében mindig valamely, a környezetükben, létükben felfedett vélt vagy valós hiányt hivatott pótolni, igényt kielégíteni. Az alapítói célkitűzések ennek megalapozottságát boncolgatják, kivetítve a teremtő közösség, szervezet tagságára, majdan a szűkebb és tágabb társadalmi környezetre. A valós feladat aktualitása, megfogalmazása, elhelyezése a korszellembe, a megszólított társadalmi környezet felismerő és befogadóképessége hatnak a célkitűzésekre, alakíthatják, formálhatják azt. Szervesen működő közösségekben, társadalmakban ezen külső formáló erők a felismert közös cél érdekében együttgondolkodásra, együttmunkálkodásra&amp;nbsp; hívják az embereket. Az alapító közösség bővül anélkül, hogy a kitűzött cél módosulna. Kialakulhat-e gyarapodó közösség akkor, ha a felismerés, befogadás csírája sem jön létre? Valószínűen nem. De kialakulhat-e gyarapodó közösség akkor, ha a felismerés és befogadás lehetőségét a korszellem felülírja, holott az elvetett mag jó talajba ágyazódott? A válasz ''igen'', bár a bizonyításra több mint 3 évet szántak Szombathely egyik peremkerületében.<br /> <br /> '''Előzmények'''<br /> <br /> A nyugati határszél évszázadokon át a határt őrzők élőhelye volt. A táj adottságait kihasználva jött létre a még ma is érzékelhető „szeres” településszerkezet. A geológiai, éghajlati adottságok határozták meg a munkavégzés lehetséges kereteit, módszereit. Az ó- és középkori határ őrizete, majdan a terület gyakori német fennhatóság alá kerülése, elzálogosítása, a hadurak felségárulásai, betelepítések a jellemzően magyar kultúra keveredését, helyenként szinte teljes megsemmisülését eredményezte.&amp;nbsp; Az őrvidék egy részének elcsatolása, a vasfüggöny miatti elzártság a népesség figyelmét inkább Ausztria felé fordította. A 20. század végi határmegnyitás, a kiutazás, munkavállalás lehetősége, a szomszédi jólét felismerése példaként szolgált. Az első tőkés üzemek betelepedése, a termőföldek művelésének felhagyása, a földek eladása a vidéki életformát városiassá alakította. A viszonylagos gazdagság, a nyugat eszméje a hagyományokban, népi kultúrában, helyi teremtő közösségekben, nemzetben való gondolkodást másodlagossá minősítette. Feledésbe merültek azok a világképek, alapformák, melyekre támaszkodva – a globalizálódott korszellem ellenében - az itt élő közösségek újrafogalmazhatnák a társadalomban, nemzetben vállalt feladatokat, kötelezettségeket. <br /> <br /> '''Az első lépések és tapasztalatok'''<br /> <br /> A felsoroltak miatt kialakult hiányérzet hozta létre az első munkacsoportot. Heti rendszerességgel előadássorozatot szerveztek Szombathelyen „Hazatalálás” címmel. Az előadásokat a következő témák köré csoportosították: jelképrendszerek, közjogi hagyományok, magyar és egyetemes történelem, néphagyomány-népművészet, természetes életmód. A témák feldolgozására meghívott előadók segítségével keresték műveltségünk azon alapformáit, ősképeket, világképeket, melyek az idők során szinte nem változtak. Ezen gyökerek segítségével fogalmazták meg az ember emberrel, Teremtővel és természettel való viszonyát. Ezen alapokról indulva kutatták, fogalmazták újra helyi értékeinket a mai társadalmi, gazdasági viszonyok szerint''. Fontos szempont volt a részből a teljesség felé haladás, a helyi adottságokból a nemzet megfogalmazása.'' Ha már a teljesség megfogalmazását tűzték ki célul, akkor az elmélet gyakorlatban történő megvalósulását, tárgyiasulását is meg kellett teremteni. Ez különösen fontos volt az előadáson részt vevő közösség számára, mivel úgy érezték, hogy a csak szellemi munka által az egyének nem válnak cselekvővé. Az így szerzett tudás lexikálissá vált, a „jóllakottság” érzésével töltötte el a hallgatóságot. Különösen akkor, mikor az előadások anyaga adathordozókon is megjelent. Ez úgy hatott a közösségre, mint a televízió. A tudás megszerzéséhez már nem volt közösségre szükség. <br /> <br /> '''Okulás a hibákból - formalizálódás'''<br /> <br /> Az itt jelentkező hiányt aktív műhelymunkával kellett pótolni, ami az eddigi laza közösségszervezésnek új formát kölcsönzött. ''Oktatási tervet'' kellett készíteni, melyben az előadásokat és műhelymunkákat össze kellett hangolni.&amp;nbsp; A ''foglalkozások helyét, időtartamát, rendszerességét'' kellett átgondolni, és természetesen a működés költségeit sem szabadott elfelejteni. Szükség volt a közösségi szabad szerveződés helyett bejegyzett társadalmi szervezetet létrehozni. Így alakították meg a ''Rege Művészeti Egyesületet ''s az alapítással szinte egyidejűleg a ''Rege Népfőiskolát'' is, hisz a vállalt feladatok iskolai szervezést igényeltek. <br /> <br /> Az első kérdés a népfőiskola akkreditációja volt. Úgy döntöttek, hogy az akkreditációhoz szükséges feltételeket nem vállalják. Úgy gondolták, hogy az iskolába elsősorban nem végzettséggel rendelkező, hanem tudást birtokló tanárokra, mesterekre van inkább szükség. A tervezett iskola célja az volt, hogy a megszerzett tudás alapján életszemléletet adjon, a magyar természetes műveltség világképét közvetítse, ily módon nem volt felruházható államilag elismert képzésmintákkal. A népfőiskolán az ifjúság és egyben a felnőtt közösségek nevelésében szerettek volna mintát adni, olyan mintát, ami az állami oktatásból kimaradt. <br /> <br /> Az iskolát Szombathely herényi városrészének közösségi háza fogadta be. A helyszín ideálisnak bizonyult több kézműves műhely egyidejű működtetésére is. A képzés finanszírozására - az akkreditáció elmaradásával - az állami támogatások hiánya és a pályázatok beszűkülése miatt tandíjat kellett bevezetni. A célközönséget elsősorban a gyermekes családokban, óvónőkben, tanítókban, tanárokban találták meg.<br /> <br /> Az első kurzust három éves időtartamban határozták meg, havonként egy hétvégi alkalommal. Az első napon a kézműves műhelyek működtek, kiegészítve rítusjátékkal, népi játékok tanulásával. A napot táncház zárta. A második nap a szellemi műhely működött. Minden hétvége rendjét eleink természetes életmódjához igazítva fogalmazták meg. Ez illeszkedett a szokásokhoz, jeles napokhoz, ünnepekhez. A fizikai munkát a műhelyek, a szellemi munkát az előadások, a lélekkel való foglalatosságot pedig a népdal, néptánc műhely fedte le. <br /> <br /> A három éves kurzus lényege, célja az volt, hogy a ''magyar természetes műveltség ismerete'' alapján ''önállóan gondolkodó'', cselekedni, alkotni, ''dönteni képes egyéneket, közösségeket'' teremtsen. Az első három év működése során azonban azt tapasztalták, hogy a még oly lelkes hallgatók esetében is ''az egyéni érdek, a mindennapokkal való törődés zavara felülírta a közösségi érdekeket.'' Jellemzően az előadások látogatottsága jóval meghaladta a kézműves műhelyben tevékenykedők létszámát. Ez azt eredményezte, hogy a megszerzett tudás nem tudott tárgyiasulni. Az oka a résztvevők „nem tudom, nem merem, nem való ez nekem…” megnyilvánulásaival írható le. A hallgatóságnak nagyon nehéz volt a közös ünnepeken való szerepvállalás, a néptáncban egymás kezének megfogása, a játékokban való feloldódás. A szervezők mindezt a korszellem jellemző tüneteként fogták fel. <br /> <br /> '''Folytatás – a jövő megalapozása'''<br /> <br /> A három év során ugyanakkor kialakult egy aktív, együttgondolkodásra alkalmas mag, melyre építve a következő évfolyamot sikerült elindítani. A korábbi évek viszonylagos passzivitását követően sok régi hallgató jelentkezett továbbtanulásra, de igazi örömet az új, családdal együtt érkezők jelentettek. Átformálták az iskola rendjét. Nagyobb hangsúlyt kapott a kézműves tevékenység, ahol is külön asszony-leány, külön férfi műhely működik azóta. Így alkalmanként egy-egy feladatot több ember együttesen végez, ezáltal az alkotás öröme és a közösségi szellem egyaránt erősödött. A tantermi foglalkozások mellett sok időt töltenek a természetben. Vetni, aratni, kaszálni tanulnak a hallgatók. Kemencét építenek, disznót ölnek, rétest sütnek… Úgy, ahogy eleink azt mindennapjaikban tették. A való, igaz életet tanulják, élik a közös foglalkozásokon. <br /> <br /> Talán a népfőiskola új rendje, talán az előző évek munkájának eredménye, hogy egyre többen vállalnak feladatot, egyre többen kapcsolódnak már be az iskola aktív életébe. Az új hallgatósággal új gondolatok és egyben új feladatok születnek. Örömmel tölti el a szervezőket a közeli, s távoli szervezetekkel való egyre számosabb és szorosabb kapcsolat. Ez erőt ad ahhoz, hogy a népfőiskolát az eszmeiség megtartásával bővítsék, valódi teremtő életközösséget hozzanak létre. <br /> <br /> === Faluház Baráti Kör ===<br /> <br /> '''Előzmények'''<br /> <br /> A képviselőtestület tagjai közt zajló vita megosztja a falu népét, egymásnak feszülő indulatok rontják azt az együttgondolkodást, mely eddig – a településen folyó közösségfejlesztési folyamat során – szinte csodákat tett az emberek között. Ez adja az ötletet a Baráti Kör vezetőinek: az új választások után olyan képzést kellene tartani a frissen megválasztott helyi képviselőknek, ami segítené a testület jobb együttműködését, a problémákra koncentráló közös megoldáskeresést.<br /> <br /> A forma egy előadássorozat (a szervezők akkor „népfőiskolai kurzusként hirdették), tartalma pedig azoknak az ismereteknek a köre, melyek zömében nem könyvekből tanulhatók. <br /> <br /> Felfigyelnek rá a szomszédos települések önkormányzatai is. Ennek eredménye, hogy a program indulásáig 10 település jelenti be csatlakozási igényét a sorozathoz. Át kell tehát dolgozni, alkalmassá kell tenni a programot a térségi együttgondolkodás segítésére. A tematikában így egészül ki a helyi felelősség, együttműködés, nyilvánosság, demokrácia és a civil szervezetekkel való együtt-gondolkodás témája a térségi együttműködéssel, az értékek térségben való feltárásának, bemutatásának felismertetésével.<br /> <br /> A tervezeteket a Faluház Baráti Kör erre a célra alakított munkacsoportja állította össze a Vas megyei Közösségszolgálat közreműködésével.<br /> <br /> '''A két sorozat tematikája:'''<br /> <br /> * '''„Képviselő testületben hatékonyan” (1995)'''<br /> ** Célkitűzés: az újonnan, vagy újjá választott képviselőtestületek tagjainak felkészítése az önkormányzati munkára. A legfontosabb információk forrásának, a közösen megoldható problémáknak a megismertetése, a testületen belüli és a testületek közötti együttműködés erősítése.<br /> ** Résztvevők: Andrásfa, Gersekarát, Győrvár, Hegyhátszentpéter, Olaszfa, Oszkó, Pácsony, Petőmihályfa, Sárfimizdó, Telekes önkormányzatainak képviselő testületei.<br /> ** Előadók: országgyűlési képviselő, a Megyei Önkormányzat, a Megyei Közösségszolgálat, Közösségfejlesztők Egyesülete, Civil Rádió, Jóléti Szolgálat Alapítvány tisztségviselői és munkatársai.<br /> ** Helyszínek: Győrvár -&amp;nbsp; Faluház(Petőmihályfa - Hegyközség)Budapest - Parlament<br /> ** Időpontok: 1995. február 13-ától kezdődően minden hét hétfői napján 18 órától. <br /> <br /> * '''Tervezett program és előadók:'''<br /> ** Febr. 13. &quot;Házunk tája.&quot;<br /> *** Örömök, gondok a résztvevők településein. Feltételek, lehetőségek a gondok megoldásához. (Beszélgetés, csoportos problémafeltárás)<br /> *** Vezeti: közösségfejlesztő szakember<br /> ** Febr. 20. &quot;Miért vagyunk?..&quot;<br /> *** Az önkormányzati törvény, s ebből a települési önkormányzat feladatai. Jogok és kötelezettségek a képviselőtestületben.<br /> *** Előadó: főjegyző (Megyei Önkormányzat)<br /> ** Febr. 27. &quot;Miért vagyok?..&quot;<br /> *** Mit is jelent &quot;képviselőnek&quot; lenni? - Felelősség és autonómia. Érdekek és értékek, mint a napi munka segítői és korlátai.<br /> *** Előadó: közgyűlés elnöke (Megyei Önkormányzat)<br /> ** Márc. 6. &quot;A nyilvánosságért&quot;<br /> *** Érdekek és helyi nyilvánosság. Mit jelenthet egy falu életében a rádió, televízió, újság, ha az a helybéliek kezében van?<br /> *** Vendég: alapítványi elnök (Civil Rádió Alapítvány)<br /> ** Márc. 13. &quot;A falu képe - belülről&quot;<br /> *** A település &quot;belső arca&quot;, a szociális gondoskodás formái, forrásai, módszertára.<br /> *** A közös terek, közös gondok - csak az önkormányzat gondja? A közért végezhető munka formái, szervezése, forrásai. A vállalkozó önkormányzat.<br /> *** Vendég: ügyvezető (Hegyháti Jóléti Szolgálat Alapítvány)<br /> ** Márc. &quot;A civil társadalomért&quot;<br /> *** A civil szféra sajátosságai, működésének keretei, formái. A civil szervezetek és önkormányzatok kapcsolata. A polgárok önálló közösségei, s a rájuk háruló feladatok, felelősségek.<br /> *** Vendég: titkár (Közösségfejlesztők Egyesülete)<br /> *** Korreferátumok: Faluház Baráti Kör, Petőmihályfai Hegyközség, Oszkói Hegypásztorkör<br /> ** Márc. 27. &quot;A falu képe - kívülről&quot;<br /> *** Védhető és védendő értékek a településeken. A falu múltját és jövőjét hordozó építmények, az óvás és építés együttes megvalósításának lehetőségei, forrásai.<br /> *** Előadó: beruházási főmérnök (Szombathely MJV Önkormányzat)<br /> ** Ápr. 3. &quot;Közmeghallgatás - másképpen&quot;<br /> *** Egy lakossági fórum megrendezése a résztvevők körében az erre az alkalomra választott &quot;önkormányzat&quot; irányításával, s külső szakértők bevonásával.<br /> *** Szakértők, mint vendégek: megyei igazgató (OTP), polgármester (Vasvár), igazgató (Műv. Ház, Vasvár), közgyűlési elnök (M. Közgyűlés), főjegyző (M.Önkorm.), a terület országgyűlési képviselői<br /> ** Ápr. 11. &quot;Az ország háza&quot;<br /> *** Látogatás a Magyar Parlamentben. Eszmecsere a törvényhozásról, beszélgetés a &quot;tengerről&quot; a &quot;csepp&quot; nézőpontjából.<br /> *** Házigazda: országgyűlési képviselő<br /> ** Május 1. „Összefoglaló”<br /> *** Záró program: a sorozat értékelése, a folytatás megtervezése, emléklapok átadása a résztvevőknek. Közös vacsora, majd a Zala Táncegyüttes műsorának megtekintése.<br /> <br /> * '''&quot;Baráti körtől a térségi társulásig&quot; (1996)'''<br /> ** Február 5. &quot;Újra együtt....&quot;<br /> *** A megkezdett együttgondolkodás folytatása - számvetés és előretekintés.<br /> *** Vezeti: közösségfejlesztő<br /> ** Február 16. &quot;Víz-ügyeink&quot;<br /> *** Találkozás a Vas megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatójával.<br /> ** Február 19. &quot;Falusi turizmus a gyakorlatban&quot;<br /> *** Gyakorlati tudnivalók, kapcsolatok Vas és Zala megye között<br /> *** Vezeti: idegenforgalmi szakember (Zalaegerszeg)<br /> ** Február 26. &quot;Környezeti kultúra - faluszépítés&quot;<br /> *** Hogy tehetjük szebbé, hívogatóbbá településeinket a Millecentenárium évében?<br /> *** Vezeti: főkertész (Szombathely)<br /> ** Március 4. &quot;Vasban vagyok...&quot; múzsákkal<br /> *** Intézmények és civil szervezetek közti kulturális együttműködés, térségi nyilvánosság megteremtése.<br /> *** Vendégek: közművelődési intézményvezetők a térségből<br /> ** Március 11. &quot;Együtt - hogyan?&quot;<br /> *** Szövetség/társulás/együttműködés<br /> *** Térséggé szerveződés a polgármester szemével<br /> *** Vendég: polgármester (Bakonyszombathely), megyei közgyűlési elnök<br /> ** Március 18. &quot;Vasvár térségi központ szerepe&quot;<br /> *** Beszélgetés a város polgármesterével<br /> ** Március 22. &quot;Kitekintés&quot;<br /> *** Markt-Allhau és környéke: falusi turizmus, környezeti kultúra <br /> *** Tapasztalatcsere kirándulás a szomszédos Ausztriába - egyúttal egy térségek közötti együttműködés kezdete<br /> <br /> A második sorozat eredményeként két évvel később megalakult az az önkormányzati fejlesztési társulás, melynek jogutódjaként ma is működik a 23 település összefogásával létrejött többcélú kistérségi társulás.<br /> <br /> === Fesztiválszervezés ===<br /> A fesztiválok világa nálunk elég kaotikus képet mutat. Divatba jött, hogy „helyi fesztiválokat” rendezzünk, így aztán a legeldugottabb helyi rendezvényektől kezdve a kereskedelmi giga-festig mindenki gátlástalanul fesztiválnak nevezi önmagát. A rendteremtés igényével jött létre (hosszas előkészítés és szakmai egyeztetés után) 2009-ben a Magyar Fesztiválregisztrációs és Minősítési Rendszer. On-line felületén ([http://www.fesztivalregisztracio.hu/ www.fesztivalregisztracio.hu]) megtalálható nyilvános adatok objektív tájékoztatást nyújtanak. Jelenleg 272 regisztrált fesztivál van Magyarországon, amelyből 78 kapott valamilyen minősítést. (A szám folyamatosan bővül.)<br /> <br /> &amp;nbsp;<br /> <br /> Ami a helyi közművelődés szereplőinek javasolható, hogy a divattól sarkallva ne menjenek bele nagyzoló fesztivál-imitációkba. Ha valamilyen oknál fogva a lokális hatókör meghaladását tűzik ki célul (erre leginkább a gasztronómiai és hagyományőrző rendezvényeknek van esélyük), akkor lehetőleg ne a mennyiségi, hanem a minőségi fejlesztést célozzák meg. Olykor ennek ellentmond a turisztikai szempont, de van példa arra is, hogy a kettő összeegyeztethető. Tartózkodjunk attól, hogy a kulturálisnak kikiáltott rendezvény odáig „fejlődjék”, hogy a helybeliek tisztán az „eladó”, a látogatók, turisták a „vevő” szerepét töltsék be.<br /> <br /> Két olyan példát idézünk itt fel, amelyekben sikerült a megfelelő egyensúlyt megtartva tartalmas és sikeres rendezvényt meghonosítani.<br /> <br /> === Hétrétország – a szerek és porták fesztiválja ===<br /> <br /> (Sülyi Péter közlése alapján)<br /> <br /> * '''Mottó:''' természetből a java - művészetből a magvanyitott porták, nyíltszívű emberekértelmes szórakozásmiegymás<br /> <br /> A ma már majdnem évtizedes rendezvénysorozat létrehozásában az a „missziós gondolat” játszott fontos szerepet, miszerint nem lehet különbséget tenni a városokban, vagy kistelepüléseken élők között, ha az emberek kulturális igényeit igyekszünk kielégíteni. Következésképp, a legkisebb településen élő számára is elérhetővé kell tenni az ún. magas kultúra eseményeit, az abba való bekapcsolódás lehetőségét. Az Őrségben ennek szellemében fogták össze a helyben talált – múlófélben lévő – értékeket (hagyományos paraszti gazdaság, termelőmunka és gasztronómia kultúráját), és az első vonalban létrejövő művészeti alkotásokat (színházi, zenei, képzőművészeti bemutatókat).<br /> <br /> 2010-ben a „Hétrétország – a szerek és porták fesztiválja” kilencedik alkalommal került megrendezésre. Ez a nyárutóján zajló tíz napos fesztivál a kalandlelkületűeket invitálja az Őrség, - mint egy falvakból, szerekből, rétekből, tártkapus portákból álló alkalmi ország - élményszerű felfedezésére. A program bővelkedik zenei, színházi, irodalmi és filmes eseményekben. Emellett kialakult egy sajátos &quot;hétrét&quot; műfaj is: a látogatás. Régi falusi porták fogadják a &quot;vizit órákban&quot; a látogatókat, kézművesek műhelyeibe, művészek műtermeibe nyerhetnek bebocsátást az érdeklődők, akik nem csak a látni, vagy kóstolnivalók végett időzhetnek ott szívesen, hanem a jóízű beszélgetés kedvéért is.<br /> <br /> A fesztiválprogramban a zenei műfajok nagy választéka mellett kínálnak irodalmi és színházi előadásokat, filmvetítéseket és kiállításokat. A fesztiválhoz kapcsolódóan ebben az évben is működött média-műhely a filmes alkotók számára. A programkínálat jelentős részét alkotó Nyitott Porták több mint 20 településen, körülbelül 50 helyszínen fogadtak látogatókat. Kísérő rendezvényként volt „Paraszt lakodalom a Kerka mentén”, egyházi ünnepek, természetjáró programok az Őrségi Nemzeti Parkban és környékbeli várakat fölfedező autós túrák a határon innen és túl. <br /> <br /> A fesztivál kedves invitálása sokak számára beteljesült élmény volt 2010-ben is:<br /> <br /> ÉREZD MAGAD OTTHON! – AKÁR HÉTRÉTORSZÁGBAN…<br /> <br /> === Vasvári Rétesfesztivál ===<br /> <br /> A város 2005-ben elnyerte a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által adományozott Kultúra Magyar Városa elismerést. A Vas megyei kisváros történelmi emlékei és természeti értékei, búcsújáró hagyományai mellett nagyrendezvényeivel hívja fel magára a figyelmet. Ebben a közegben született meg a rétes-fesztivál ötlete, mely közösségteremtő erejével sokban különbözik a környezetében rendezett más nagyobb rendezvényektől. Az ötletgazda a – több más közösségi eseményt gerjesztő – helybeli nyugdíjas klub volt. A városka művelődési háza felkarolva az ötletet, évről évre gyarapítva a rendezvény vonzerejét mára már a környék egyik legsikeresebb kezdeményezésének szervezője.<br /> <br /> Az esemény a Hegyháti Napok rendezvénysorozat keretében, augusztusban kerül sorra. Felhívásában arra bíztatják a környező települések kisebb közösségeit, hogy tárják fel és mutassák be a helyi rétessütés emlékeit, hagyományait, adjanak ízelítőt településük más hagyományaiból is, verssel, énekkel, rájuk jellemző tárgyi, és szellemi emlékekkel vonuljanak fel a fesztiválra, s persze süssenek minél több olyan rétest, amit helyben szoktak sütni (vagy elődeik sütöttek, ehettek generációkkal korábban). Számos díj kiadásával inspirálják a jelentkezőket arra, hogy valóban ne csak a népszerű rétes készítésének és eladásának szándékával nevezzenek. <br /> <br /> Az indításkor megfogalmazott célkitűzések:<br /> <br /> * a már működő helyi közösségek meggyőzése, bevonása, az együttműködések kialakítása,<br /> * példát állítani és a helyi kezdeményezések életképességét megmutatni, párbeszédet indítani a település különböző csoportjai között,<br /> * különböző generációk együttműködését megvalósítani, <br /> * gasztronómiai értékeinket a kulturális örökség részeként elfogadtatni, az adott tájegységhez kötődően bemutatni,<br /> * felszínre hozni azt a hagyományos konyhatechnikai tudást, ami a magyar konyha sajátja,<br /> * a Napsugár Nyugdíjas Klub tagjainak újabb közös erőpróbát kínálni, felmérni a helyi társadalomban betöltött szerepük súlyát, használni a meglévő tudásukat, erősíteni társadalmi hasznosságtudatukat, <br /> * turistákat vonzó, bevétel-növelő nyári nagyrendezvényt megvalósítani. <br /> <br /> 2003 óta rendezik meg az eseményt a város egyik jeles napja, az augusztusi Nagyboldogasszony ünnepéhez kapcsolódva. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy az eredeti célkitűzések valóra váltak. Nemcsak sikeres maga a rendezvény – a több ezer látogató és 4-5000 elfogyasztott rétes mércéjével, a kistérség polgármesterei által közösen nyújtott „térségi rétes” produkciójával is mérve –, hanem népszerű a kezdeményezés azoknak a kistelepülési közösségeknek a körében is, amiknek figyelmét ez a lehetőség&amp;nbsp; irányította ismét a helyben gyökerező étkezési szokások megismerésén túl a még élő egyéb hagyományok, helyi értékek felé.<br /> <br /> Általánosságban elmondható, hogy a fesztiválra jelentkező csoportok lakóhelyén újszerű közösségi tevékenységek indultak el. Ahol ez idáig énekkar működött, ott most már a rétes készítő kötények elkészítésére is összejártak az asszonyok. Mivel a sütő szerszámokat, gáztűzhelyeket is hozni kellett, ezért ebbe a munkába, a férfinépnek is volt dolga. A bemutatkozó műsorokba a gyerekeket is bevonták sok helyen. A fiatalabb generáció az idősek élő, eleven, tapasztalati úton megszerzett tudását professzionális ismereteivel, tanult néptánc koreográfiákkal egészítette ki az előadott műsorokban. Minden közösség a legjobb tudását szerette volna adni, mindenki a saját településének akarta a dicsőséget.<br /> <br /> A résztvevő közösségek évről évre gyarapodó száma, a látogatók érdeklődése a helyben lakók számára is ünneppé avatták ezt a rendezvényt az elmúlt években.<br /> <br /> === Helyi termék piacának megszervezése ===<br /> <br /> Példák gazdapultok, helyi piacok a település helyi termelőinek és termékeinek bemutatására, árusítására.<br /> <br /> A települések helyi értékei között felbecsülhetetlen szerep jut azoknak a termékeknek, amik helyben készülnek, magukon viselik a környezet jellegzetes vonásait, sokszor évszázados hagyományok hordozói is egyben. Ezek megtartása, mások számára való elérhetővé tétele sokszor a település népességmegtartó erejének záloga is egyben. Az integrált szolgáltatásokat magába foglaló intézmény fontos küldetése lehet ezeknek az értékeknek a megmentése. Ezért is mutatunk be néhány követhető, jó példát.<br /> <br /> === Gazdapultok Vas megyében ===<br /> <br /> Vas megyében a Falusi Turizmus Vas Megyei Szövetsége egy – a Norvég Civil Alap által támogatott – pályázati projekt eredményeként 15 településen hozott létre ún. „gazdapultot”, melyeket közösségi terekben elhelyezve a helyben lévő gazdálkodók számára kínáltak bemutatkozási lehetőséget. Ezeken a pultokon mód van a helyi termékek kiállítására, a megfelelő információk feltűntetésével a helyben termelt, vagy előállított termékek bemutatására, népszerűsítésére.<br /> <br /> A gazdapultot és információs táblát kizárólag rendeltetésük szerint, a falu egésze számára hasznosítható módon, jól láthatóan, belső térben, nyilvános helyen állították fel, magáncélokat nem szolgálhatnak.<br /> <br /> A gazdapulton elhelyezett termékekért, az információs táblán megjelenített információk tartalmáért és az állagmegóvásért az átvételt követően az érintett gazdálkodók felelnek, a kezdeményező Szövetség a rendeltetésszerű használatot azzal segíti, hogy a településen a tárló hasznosításával megbízott személlyel, szervezettel, külön megállapodást köt. A kezdeményezés hozzájárulhat a helyi termék-értékesítés, kézművesség, házi ipar, és a csomagolható, helyben előállított élelmiszer-termékek piaci keresletének élénküléséhez. <br /> <br /> === Esély a helyi terméknek ===<br /> <br /> Szabolcs Szatmár Bereg megyében egy kistelepülésen, Panyolán vezették be elsőként az „Adj egy méter esélyt a helyi termékeknek” akció részeként azt a kezdeményezést, hogy a helyi boltban 1 m-nyi polcot tartsanak fenn helyi termékek számára. Az akció támogatója a Helyi Termék Szövetség, mely célul tűzte maga elé, hogy 3000 településen valósítja meg a helyben készített termékek népszerűsítésének ezt a módját.<br /> <br /> Panyola szomszédságában, Túristvándiban szociális szövetkezetet alakítottak a majdani helyi piac működtetésére. Céljuk, hogy a lakosság szükségletét kielégítendő minden olyan terméket helyben fognak előállítani, melynek feltételei megvannak a településen. Ezzel nemcsak a gazdálkodási, termelési kedvet serkentik a faluban, hanem azt a fizetőképességet is helyben tarthatják, melyet eddig a közeli városok áruházaiban használtak fel a helybeliek. További előnye a vállalkozásnak, hogy munkahelyeket teremtenek, s a lakosság élelmiszer-ellátása megbízható, ellenőrzött forrásból valósítható meg.<br /> <br /> === Helyi termék piac ===<br /> <br /> A Liliomkerti Piac egy magánember kezdeményezésére alakult szövetkezet kezelésében a Veszprém megyei Káptalantóti faluban működik, elsősorban a nyári turistaforgalom számára kínálva a helyi árukat, termékeket.<br /> <br /> A Nyugat-magyarországi Régióban 3 megye helyi termelőit szólította összefogásra a „Pannon Helyi Termék Klaszter”. Ez a példa értékű összefogás közel 100 helyi kistermelő használati-, ajándék- és élelmiszer termékeinek népszerűsítését, közös értékesítését tűzte ki céljául. Valamennyi terméken szerepel a klaszter védjegye. A termelők, kézművesek portékáinak népszerűsítését turistacsalogató nagyrendezvényeken, internetes hírlevélben, egyéb szervezett alkalmakon is népszerűsítik.<br /> <br /> === Közművelődési intézmények közösségi működtetése ===<br /> <br /> Alig egy évtizedre vezethető vissza az az intézményműködtetési gyakorlat, mely részben visszaidézi a háború előtti szabadművelődési korszak hasonló megoldásait, részben választ ad a közösségi intézmények fenntartásának problémái által felvetett kérdésekre. 5 éve alakult meg a Civil Közösségi Házak Magyarországi Egyesülete, mely tagjai sorába hívott minden olyan civil szervezetet (alapítványt, egyesületet, baráti kört), mely saját településén a közösség házát működtette. Beléptek az egyesületbe mozit, ifjúsági házat, kultúrházat, faluházat üzemeltető táraságok, és megosztották egymással munkájuk előnyeit, hátrányait. Az általuk működtetett intézmények többnyire önkormányzati tulajdonban vannak, körülményeik, feltételeik rendkívül eltérőek, közös vonásuk azonban, hogy mindaz, ami bennük történik, az az oda betérők akaratából, tervei szerint, és valamennyiük javára történik. Ahhoz azonban, hogy mindez valóban így legyen az elmúlt években újra kellett tanulni az önkormányzás, az önrendelkezés, autonómia – egyszóval a szubszidiaritás – elveit és gyakorlatát. Ennek eredményeként közmegelégedésre működő, a tulajdonos számára olcsó, a helybeliek igénye szerinti szolgáltatásokat nyújtó intézmények jelentek meg a magyar közintézményi palettán.<br /> <br /> A fentiek által szerzett tapasztalatok alapján a helyi, integrált szolgáltatásokat nyújtó intézmény fenntartását és működtetését célszerű elválasztani egymástól. A fenntartás felelősségét a tulajdonosnál megtartva célszerű a működés napi feladatainak elvégzését – feladat-átadási szerződés keretében – átadni a tényleges használónak, azaz a szolgáltatásokat igénybe vevő lakosság civil szervezeteinek. Ki más lenne alkalmasabb a közösség intézményének működtetésére, mint maga a közösség, mely valójában használja is a létesítményt. Ezzel nemcsak a fenntartó napi gondja lesz kevesebb, de a használók felelősségtudata, a „rajtuk múlik” felemelő/súlyos érzése is erősödik, és hatóerővé válik. Azokat a korlátokat, feltételeket, melyek keretei között teljesíthető a feladat-átvállalás a helyi önkormányzat és civil partnere helyben tudja csak meghatározni. Élni kellene ezzel a szabadsággal.<br /> <br /> Jó példaként ajánljuk a következő intézmények gyakorlatát. Eltérő helyzetben, eltérő feltételekkel és eltérő tartalommal működő intézmények ezek, közös vonásuk csupán a közösségi üzemeltetés, és felelősségvállalás.<br /> <br /> * Mag-Ház Koppánmonostor (Komárom)<br /> * Herényiek Háza (Szombathely)<br /> * Faluház (Győrvár)<br /> * Bocskai Filmszínház (Hajdúnánás)<br /> * Művelődési Ház, Könyvtár, Teleház (Kötegyán)<br /> <br /> Működésük tapasztalatairól közvetlenül a működtető szervezettől, vagy a [http://www.szabadmuvelodes.hu/ www.szabadmuvelodes.hu] honlapról szerezhet bárki információt.<br /> <br /> == Kapcsolatok ==<br /> <br /> A kapcsolatok megtalálásához elsősorban honlapokat, a kapcsolat felvételéhez közvetlen címeket, elérhetőségeket ajánlunk.<br /> <br /> * [http://www.kka.hu/ www.kka.hu] – a közösségfejlesztéssel, közösségi tevékenységekkel legátfogóbban foglalkozó honlap, a Közösségfejlesztők Egyesületének honlapja, a társterületek közvetlen elérésére is<br /> * [http://www.erikanet.hu/ www.erikanet.hu] – a legátfogóbb közművelődési információs és adatbázis, a közművelődési intézményhálózat legkedveltebb honlapja<br /> * [http://www.szabadmuelodes.hu/ www.szabadmuelodes.hu] – a szabadművelődési gondolat visszatanításának, a közösségi intézmények működtetési gyakorlatának bemutatására, népszerűsítésére vállalkozó honlap, a civil szervezeteknek ajánlott<br /> * A Civil Közösségi Házak Magyarországi Egyesülete, s egyben a Mag-Házat működtető konzorcium elérhetősége: 2903 Komárom, Csendes u. 8. (Monostori Éva) 34/526-955<br /> * Faluház Baráti Kör, a Győrvári Faluházat működtető egyesület elérhetősége: 9824 Győrvár, Béri Balog Ádám u. 109. (Varga Gézáné) 94/574-044<br /> * Herényi Kulturális és Sport Egyesület a Herényiek Háza működtetője elérhető: 9700 Szombathely, Béke tér 7. (Szekér Tamás) 30/394-0875<br /> * Okkal-Más-Okkal Ifjúsági Egyesület a hajdúnánási Bocskai Filmszínház működtetője elérhető: 4080 Hajdúnánás, Köztársaság tér 16. (Szabó István) 52/381-620<br /> * Kötegyáni Baráti Kör Egyesület a Kötegyáni Teleház, Könyvtár működtetője elérhető: 5725 Kötegyán, Kossuth u. 50. (Ungvári Mihály) 66/278-354<br /> * Őriszentpéteri Teleház (Őri Alapítvány) a „Hétrétország…” szervezői, házigazdái elérhetők: 9941 Őriszentpéter, Városszer 116. (Sülyi Péter) 94/548-038<br /> * Nagy Gáspár Kulturális Központ a Vasvári Rétesfesztivál szervezője elérhető: 9800 Vasvár, Bartók Béla u. 4. (Gergye Rezső) 94/573-070<br /> * Falusi Turizmus Vas Megyei Szövetsége a gazdapultok létrehozásának segítője elérhető: 9700 Szombathely, Ady tér 5. (Huszár Judit) 94/312-535<br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> {{note|abc}} Beke Márton, Ditzendy Károly Arisztid - [http://www.meliusz.hu/c/document_library/get_file?uuid=6210a8f0-ead6-4348-b31d-bfb2398d3db9&amp;groupId=10157 Közös jövőnk. Vitairat a közösségi művelődés megújításának stratégiájáról]. HROD Közösségi Gazdaság és Társadalomfejlesztési Központ, Hajdú-Bihar Megyei Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ. 2011.</div> Arisztid https://wiki.hrod.hu/index.php?title=K%C3%B6zm%C5%B1vel%C5%91d%C3%A9si_programok_szervez%C3%A9se&diff=676 Közművelődési programok szervezése 2013-07-01T19:22:28Z <p>Arisztid: /* Adat- és ismeretforrások */</p> <hr /> <div>{{Mmkk}}<br /> {{Itkhm}}<br /> <br /> == A feladatellátásra vonatkozó szakhatósági rendelkezések ==<br /> <br /> Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és működtetésére igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló [[112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet]] szerint az ügyfél az üzemeltetési kötelezettség ideje alatt köteles korlátozás és térítésmentesen közművelődési programokat szervezni [7. § (2) c)]<br /> <br /> A szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan az ügyfél köteles szakmai beszámolási időszakonként (vagyis negyedévenként) legalább három alkalommal szabadidős, illetve közművelődési programot szervezni, amely lehet amatőr művészeti klub, alkotótábor, felnőttképzési program, fesztivál, filmvetítés, hagyományőrző program, ismeretterjesztő előadás, kiállítás, koncert, műhelymunka (workshop), művészeti programok, népfőiskola, önképzőkör, szakkör, színházi előadás, tanfolyam, tréning, színház-, mozi-, kiállítás-, illetve múzeumlátogatás. [7. § (9)] <br /> <br /> A feltételek teljesülése esetén, az előírt alkalmakon felül az adott szolgáltatásokat az ügyfél térítés ellenében is nyújthatja. [7. § (15)]<br /> <br /> == Közművelődés és közösségi művelődés ==<br /> <br /> A kézikönyvben szereplő fogalom-meghatározások nem a hatályos jogszabályokból erednek, hanem a mindennapok gyakorlata, tapasztalata és a közösségekből kiinduló, a középpontba azokat állító szakmai tapasztalatok alapozzák meg azokat. {{ref|abc}}<br /> <br /> === Közművelődés ===<br /> <br /> A közművelődés a társadalomfejlesztést a kultúra, a művelődés eszközével szolgáló szakemberek, a szükségleteket felismerő, a kulturális hiányok pótlását szolgáló, jellemzően '''egyszeri-alkalmi események'''re, programokra építő tevékenységének az összessége.<br /> <br /> === Közösségi művelődés ===<br /> <br /> A közösségi művelődés a polgárok önfelismerésére épül és azt szolgálja. A közösségi művelődés tehát egyrészt a polgárok szabadidejében, '''önkéntesen, közösen végzett tevékenység'''e, amelynek célja elsősorban valamilyen '''érték elsajátítása''', megvalósítása, elérése, valamilyen érdeklődés kielégítése, illetve valamilyen kulturális-művelődési érdek képviselete. A közösségi művelődés, – a család után – a polgárosodás, a '''polgárrá válás''' és az akként való megmaradás második társadalmi dimenziója. A közösségi művelődés másrészt mindazon tevékenységeknek az összessége, amelyek elősegítik e polgári öntevékenységet, az önfelismerés megszületését és megerősödését.<br /> <br /> A közösségi művelődés részének tekintjük az öntevékenység megannyi formája mellett például az amatőr művészeti mozgalmak aktivitásait éppen úgy, mint az önkéntes felnőttképzés rendszeres folyamatait, vagy az érték-hagyomány őrző-teremtő szabadidő-eltöltés közös alkalmait. '''A közösségi művelődésnek része''' továbbá '''a közművelődés is''' – abban az esetben, ha a szakmai felismerésből eredő szervezőmunka valós helyi igényekre és szükségletekre reagál és közelebb viszi a helyi társadalmat önmaga és értékeinek, erőforrásainak meg- és felismeréséhez, az azokban rejlő lehetőségek kiaknázásának vágyához. (Fogalom-meghatározásunkból eredően bármely egyéb tevékenység – legyen rá helyben kifejezett igény vagy valósuljon meg akár egy művelődési házban – nem tekinthető a köz- és így a közösségi művelődés részének sem.)<br /> <br /> ==== Az intézményünk ====<br /> <br /> Az intézmények a közösségi művelődés fontos alkotóelemei. A hangsúlynak azonban a közösségen, a művelődési folyamatokban való együttes részvételen kell lennie. Az intézmények ugyanis csupán a keretet adják. Formájuk ugyanúgy lehet IKSZT, művelődési ház, mint ahogyan egy parókia, vagy egy civil szervezet által működtetett tájház, de akár egy kávéház is. A bárhogyan is hívott épületeket a bennük, körülöttük működő közösségek és azok aktivitásai teszik közösségi művelődési intézménnyé – avagy épp ezek hiánya kérdőjelezi, kérdőjelezheti meg ekként való működésüket.<br /> <br /> ==== Eredményünk ====<br /> <br /> Ha a fenti különbségeket szem előtt tartva, munkánkat a közösségi művelődés szellemében alakítjuk, a mi feladatunk hosszútávon a keretek biztosítása lesz az önszerveződő csoportok számára.<br /> <br /> == A szolgáltatás tartalma ==<br /> <br /> '''Alapvetés''': bármilyen eseményt szerveznek az intézményben, az elsősorban nem a program tartalmának és a résztvevőknek a találkozása, hanem a résztvevők, az ''emberek egymással való találkozásának ''az alkalma. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy az esemény – bármilyen legyen – adjon lehetőséget, inspiráljon a résztvevők aktivitására, a folyamatokban való cselekvő részvételre.<br /> <br /> A programok többféleképpen tipizálhatók, mi a következő elhatárolást tartjuk hasznosnak. Ebben három esetben az összejövetel célja szerinti – de a településen belül szervezett alkalmak különülnek el – a negyedik esetben a más településre szervezett események kerülnek egy csoportba.<br /> <br /> === Művészeti tevékenységet megvalósító, bemutató alkalmak (klub, tábor, kiállítás, önképzőkör….) ===<br /> Mindazoknak a tevékenységeknek a szervezését, melyek művészeti aktivitásra késztetnek érdemes építeni a helyi hagyományos alkalmakra, jeles napokra. Az ezekhez kapcsolódó ünneplések eleve tánchoz, zenéhez, rigmusokhoz, verseléshez, vagy éppen tárgyalkotó tevékenységekhez kapcsolódva jelentették a helyben élők ünnepi szokásait. Ebben kaptak szerepet a helyi dalárdák, színjátszó csoportok, zenei együttesek, de gyakran a szövők, hímzők, faragók, agyag- ill. bőrművesek. Ezeknek a tevékenységeknek felélesztése sok esetben helyi művészeti csoportok újjáalakulását eredményezheti, vagy éppen egy korábban nem volt szokás helyi hagyományának megteremtését jelentheti.<br /> <br /> A választható formák egyaránt igazodhatnak a tevékenység jellegéhez, és az alkalomhoz magához. Fontos, hogy a közös művészeti tevékenységre vállalkozók találkozásaiban rendszeresség legyen. Elképzelhetetlen, hogy egy – akár csak alakuló csoport – ötletszerűen jöjjön össze, találkozásaik gyakran „próbák”, a felkészülés alkalmai egy-egy bemutatóra, ünnepi eseményre. Az összejáró társaság találkozásait szervezni, ehhez a feltételeket előteremteni lehet a szervező munkatárs dolga, de tartalmáról, az alkalmanként meghívott vendégekről maguknak a résztvevőknek kell gondolkodniuk és gondoskodniuk.<br /> <br /> === Felnőttképző, ismeretet, képességet, készséget fejlesztő alkalmak (szakkör, tanfolyam, előadás, ill. népfőiskola keretében) ===<br /> Minden közösségben, amiben jelen vannak a közösségi események, találkozások, rendezvények, ünneplések, előbb-utóbb nyilvánvalóvá (a közös beszélgetések tárgyává) válnak azok az igények, melyek valamilyen tudáshiány felszámolására, vagy a meglévő ismeretek bővítésére, mélyítésére irányulnak. A helyi közösségfejlesztési folyamatokban résztvevők gyakran megtapasztalják, hogy az együtt-gondolkodás második, harmadik hónapjában már felbukkannak ezek az igények, amik, ha megalapozottnak bizonyulnak, valamilyen tanulási alkalmat generálnak a településen. Sokszor az is kiderül, hogy a hiányzó tudás megtalálható a közelben, annak birtokosa éppúgy a településen, vagy a közelben él, mint akikben az igény felmerült, csak korábban nem volt mód arra, hogy „találkoztassák” az igényt a kínálattal. Célszerű tehát az integrált közösségi szolgáltatások szervezésekor annak a feltérképezése is, milyen helyi tudások vannak (akár rejtve is) a településen, és környezetében. Ezek a tudások sokszor kapcsolódnak valakinek a kedvteléséhez, hobbyjához, aminek a megismertetése az illető számára öröm forrása, a kíváncsi érdeklődőknek pedig többlettudást rejteget. Az azonos érdeklődésűek – csakúgy, mint a művészeti tevékenységre vállalkozók esetében - rendszeres találkozásokkal elégíthetik ki tudásigényüket, vagy fejleszthetik készséggé valamely tevékenységben szerzett jártasságukat. <br /> <br /> A formák ebben az esetben is a választott célkitűzéstől függően választhatók, vagy adódnak. A tartalmakat illetően részben a helyi – egyéb közösségi tevékenységekhez kapcsolódó – igények, részben valamilyen aktualitás határozza meg, mivel is érdemes foglakozni. A tudás átadásának, elmélyítésének oka egyaránt lehet egy foglalkoztatás-bővítéshez kapcsolódó szakmai, vagy betanító képzés indítása, egy természeti jelenség (üstökös, napfogyatkozás, árvíz, földrengés, vörösiszap-katasztrófa…) miatt keletkezett érdeklődés, a közösségi magatartás felértékelődése (népszavazás, választások), az egészségesebb életmód követése, de a napi gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó tudásigény is. (Mit érdemes termelni, hogyan lehet/kell védekezni a kártevők ellen, mit tehetünk a beteg állatainkkal…), vagy ugyancsak a helyi hagyományokban gyökerező mesterségek újratanulásának, megismerésének igénye (tájba illő építkezéstől a használati eszközök előállításáig).<br /> <br /> === A közösség ügyeit érintő (hagyományokat, szokásokat, teendőket számba vevő, közösen tervező) alkalmak ===<br /> Az integrált közösségi szolgáltatásokat befogadó terek működtetésének talán legfontosabb eleme az „agora-funkció”. Ez lehet az a hely a településen, ahol rendre összeülhetnek azok az emberek, akiknek egymás számára mondanivalójuk van, közös cselekvéseket akarnak elindítani, vagy éppen megvalósítani, szervezik a település társadalmi életét. Itt a helye a helyi médiumok szerkesztőinek (hol máshol készülhetne a helyi lap, rádió, vagy televízió adásának terve), itt tarthatják összejöveteleiket azok az önkéntesek, akik a közösségi ház kiscsoportjainak képviseletében közösen határoznak az „intézmény” működtetésének gondjairól. Anélkül, hogy átvenné ez a funkció a települési önkormányzat szerepét (lehet persze, hogy közgyűlések helyszíne is ez a kis intézmény lesz néhány településen), helye van benne minden olyan közös gondolkodásnak, ami a közösség ügyeit érinti, amihez közös bölcsesség, véleménycsere szükséges. A „helyi nyilvánosság” fórumává kell és lehet is tenni intézményünket, ha oda szoktatjuk azokat, akik vélemény-nyilvánításra más, hagyományos helyszíneket részesítenek előnyben: a kocsmát, piacteret, a templom kertjét, kis boltot, vagy (az egykori) postát.<br /> <br /> === A településen kívül rendezett eseményre való látogatás szervezése (színház, mozi, hangverseny, sportesemény, gyűjtemény látogatása) ===<br /> Adódhat olyan helyzet, hogy az érdeklődés kielégítését szolgáló alkalom nem helyben valósul meg. Ezek az alkalmak szerveződhetnek a kistérségi együttműködésből fakadóan, vagy valamely rendezvény iránt megnyilvánuló érdeklődés alapján. A kistérségi központ, közeli város kulturális eseményeit elérhetővé kell tenni a kistelepülésen élők számára is. Ez részben kapcsolatépítési, -fenntartási kötelezettséget ró a helybéli szervezőre, részben annak az igénynek folyamatos feltárását, ismeretét, ami alapján megszervezhető egy-egy alkalmi látogatás (színházi előadásra, hangversenyre, táncos alkalomra, kiállításra, stb.) a közeli intézménybe. Számos példát adnak már ma is kistelepülések arra, hogyan lehet színház- vagy hangversenybérlet birtokában rendszeresen látogatni a közeli színházakat, hangversenytermeket. Nem egy intézmény kifejezetten figyel is arra, hogy közönsége ne csupán a székhely lakosságából, hanem a környéken élőkből is verbuválódjon.<br /> <br /> Szép példája a kistérség „belakásának”, ha egy-egy rendezvény sorozattá válva napokon keresztül kínál látni-, hallani-, ennivalót a látogatóknak. Számos példát találhat mindenki erre saját környezetében, itt csak kettőt említünk. Az Őrségben (Vas megye) 9 éve vendégeket hívó „Hétrét Fesztivál”-t, ami 30-nál több település bevonásával 10 napon át kínál színházi, zenei, irodalmi és filmes programokat, illetve „nyitott porták” meglátogatására invitálja a messziről érkezőket. Valamint a Szabolcs Szatmár Bereg megyében hagyományos „Szatmári Fesztivált”, mely 2 héten át fogadja 6 településen a látogatókat, minden napon más településre helyezve a legnagyobb rendezvényt, a látnivalókon túl kulináris örömöket is kínálva a vendégeknek. <br /> <br /> == A szolgáltatás tervezése és előkészítése ==<br /> Az önálló, helyben megvalósuló események tervezésekor figyeljünk arra, hogy azok mindenkor kötődjenek a település(rész) lakosságához, és/vagy az ide látogatókhoz, illetve a településhez, településrészhez, magához. Így tehát:<br /> <br /> * Helyi szokásokhoz, hagyományokhoz<br /> * Helyben élők személyiségéhez<br /> * Helyi történelemhez, tájhoz, természeti adottságokhoz, épített környezeti elemekhez, tárgyakhoz<br /> * A helyi gazdasághoz, gazdálkodáshoz, az itt élők életminőségének javításához<br /> <br /> Fontos azt tudatosítanunk, hogy a helyben meglévő értékek felismertetése, megbecsülése vezethet el bármilyen más érték elfogadásához, tiszteletéhez. A kistelepülések lakosságmegtartó ereje nemcsak a környezeti, s az ehhez hasonlóan változó gazdasági adottságokban gyökerezik, hanem azokban a helyben élők által előállított, vagy képviselt értékekben is, melyek ismerete és elfogadása nemcsak a településhez való kötődést erősíti, hanem sokszor a problémák megoldásának is alapjául szolgál.<br /> <br /> Ugyanennyire fontos, hogy a szervező munkával, tervezéstől a megvalósításig ne csupán az ezzel megbízott (munkavállalóként alkalmazott) munkatárs foglalkozzék. Az ő figyelmének, szervezőerejének ki kell terjednie mások bevonására, a feladatok delegálására, annak a csoportnak a megszervezésére is, aminek tagjai folyamatos segítői, vállalói a szükséges teendőknek.<br /> <br /> Visszaidézve a tervezést segítő kézikönyvünk ide vonatkozó szakaszát: „az IKSZT-ben olyan csapatmunkát kell tehát elképzelni, amiben sok önkéntes segítő áll a szervező munkatárs körül. Közülük ki ebben, ki abban felelős, ki ennek, ki annak jár utána, ki ezeket, ki másokat szervez tájékozódó, érdeklődő, vagy cselekvő csapatába. Sokak részleges munkájából állhat össze az IKSZT teljesítménye, amiben persze főszereplő a főállású munkatárs.”<br /> <br /> === A szükséges szolgáltatási tér és eszközök ===<br /> <br /> A [[112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet]] alapján e feladat ellátáshoz szükséges feltételek:<br /> <br /> * legalább 1 db, legalább 30 négyzetméter hasznos alapterületű, tanácsadásra, továbbá csoportfoglalkozásokra, képzések megtartására egyaránt alkalmas, természetes fénnyel megvilágított és szélessávú internet kapcsolattal rendelkező helyiség, illetve tér [7.§ (3) a)]<br /> * az előző bekezdésben meghatározott helyiségek, terek méretének és funkciójának megfelelő számú asztal, szék és egyéb bútor, amely magában foglalja a számítógépes munkaállomásokhoz szükséges irodabútorokat is, azonban a székek száma (...) nem haladhatja meg a négyzetméterenkénti 2 db-ot [7.§ (5) k)]<br /> <br /> A fentiek a rendelet által szigorúan vett feltételeket tartalmazzák. Azonban, ahogy azt a közösségi művelődés számos, szinte végtelen megvalósulási lehetőségéből is láthatjuk, a szükséges terek és eszközök sokkal nagyobb tárházára szükségünk lehet.<br /> <br /> === Adat- és ismeretforrások ===<br /> Lásd a lehetséges adatbázisokat: <br /> <br /> * Elérhető szolgáltató szervezeteket, intézményeket (benne a kistérség önkormányzati társulásának munkaszervezetét)<br /> * Információs, tanácsadó pontokat<br /> * Illetékességgel rendelkező hivatalokat<br /> <br /> A Nemzeti Művelődési Intézet tevékenységével képes a széles értelemben vett magyar közművelődés egészét megjeleníteni. A Nemzeti Művelődési Intézet küldetése e jelentős értékkel bíró közfeladatot ellátó intézményrendszer szakmai támogatása, együttműködésük megteremtése, az egyenlőtlenségek csökkentése, a magyar társadalom növekedése és fejlődése, a magyarság sikeres jövője érdekében. <br /> <br /> Az NMI feladatai között szerepel az IKSZT-k szakmai munkájának támogatása, mentorálása, ezért megyei munkatársaikra számíthatunk a közösségi művelődéssel kapcsolatos kérdéseink esetén.<br /> <br /> === Lépésről lépésre ===<br /> A szervezés, események előkészítése, lebonyolítása olyan ismereteket és rutint igényel, amit részben művelődésszervező képzésekben szemeszterek során sajátíthat el az érdeklődő. Sokat számít azonban az a segítő munka, amit mások mellett különféle alkalmak megszervezésében vállalhatunk. A gyakorlatot ebben lehet megszerezni igazán, minél több saját tapasztalat teszi majd a „segédet” „mesterré”.<br /> <br /> == A szolgáltatás működtetése ==<br /> === Az elvárt kimenetek, adatszolgáltatás ===<br /> Indikátorként javasoltak:<br /> <br /> * Események (db)<br /> * Látogatók, résztvevők (fő)<br /> * Egy eseményhez kapcsolódó alkalmak (az esemény „szinergiája”) (db)<br /> * Egy eseményhez kapcsolódó szellemi termék (műalkotás, leírás, stb.) (db + megnevezés) – ami jó mutatója lehet az esemény hatásának.<br /> <br /> == Ötletek, jó gyakorlatok ==<br /> Minden alkalomra nem lehet példát kínálni, néhány esettanulmányból idézünk, hogy ötletet, gondolkodásmódot sugalljunk. Nem lehet cél bármilyen megoldás „lemásolása”, hiszen a már megtörtént események mindenhol szorosan kapcsolódnak a helyben élőkhöz, helyi lehetőségekhez, és ahhoz az időhöz, amiben ezek megtörténtek – megismétlésük lehetetlen. A példák inkább azt a célt szolgálják, hogy láttassuk: milyen széles körben értelmezhető a helyi cselekvés, aminek művelődési indítéka, vagy eredménye van.<br /> <br /> === Helyi képzési tevékenység ===<br /> A felismert képzési igények kielégítésére kétféle példát mutatunk be. Az egyik egy hosszabb előkészítő, tervező munka eredményeként végül is népfőiskolai keretekben megvalósuló, hosszú képzési folyamatot jelent (Rege Népfőiskola, Szombathely), a másik egy kistelepülés helyi fejlesztési folyamatába építve egy-egy előadássorozattal adott választ a közben felmerülő képzési szükségletre (Faluház Baráti Kör, Győrvár).<br /> <br /> === Rege Népfőiskola ===<br /> (Bukits Zoltán közlése alapján)<br /> <br /> '''A gondolat megszületésének alapvetése'''<br /> <br /> Egy alkotó, együtt gondolkodó közösség létrejötte, a közösség szervezetbe tömörülése megfogalmazott cél érdekében mindig valamely, a környezetükben, létükben felfedett vélt vagy valós hiányt hivatott pótolni, igényt kielégíteni. Az alapítói célkitűzések ennek megalapozottságát boncolgatják, kivetítve a teremtő közösség, szervezet tagságára, majdan a szűkebb és tágabb társadalmi környezetre. A valós feladat aktualitása, megfogalmazása, elhelyezése a korszellembe, a megszólított társadalmi környezet felismerő és befogadóképessége hatnak a célkitűzésekre, alakíthatják, formálhatják azt. Szervesen működő közösségekben, társadalmakban ezen külső formáló erők a felismert közös cél érdekében együttgondolkodásra, együttmunkálkodásra&amp;nbsp; hívják az embereket. Az alapító közösség bővül anélkül, hogy a kitűzött cél módosulna. Kialakulhat-e gyarapodó közösség akkor, ha a felismerés, befogadás csírája sem jön létre? Valószínűen nem. De kialakulhat-e gyarapodó közösség akkor, ha a felismerés és befogadás lehetőségét a korszellem felülírja, holott az elvetett mag jó talajba ágyazódott? A válasz ''igen'', bár a bizonyításra több mint 3 évet szántak Szombathely egyik peremkerületében.<br /> <br /> '''Előzmények'''<br /> <br /> A nyugati határszél évszázadokon át a határt őrzők élőhelye volt. A táj adottságait kihasználva jött létre a még ma is érzékelhető „szeres” településszerkezet. A geológiai, éghajlati adottságok határozták meg a munkavégzés lehetséges kereteit, módszereit. Az ó- és középkori határ őrizete, majdan a terület gyakori német fennhatóság alá kerülése, elzálogosítása, a hadurak felségárulásai, betelepítések a jellemzően magyar kultúra keveredését, helyenként szinte teljes megsemmisülését eredményezte.&amp;nbsp; Az őrvidék egy részének elcsatolása, a vasfüggöny miatti elzártság a népesség figyelmét inkább Ausztria felé fordította. A 20. század végi határmegnyitás, a kiutazás, munkavállalás lehetősége, a szomszédi jólét felismerése példaként szolgált. Az első tőkés üzemek betelepedése, a termőföldek művelésének felhagyása, a földek eladása a vidéki életformát városiassá alakította. A viszonylagos gazdagság, a nyugat eszméje a hagyományokban, népi kultúrában, helyi teremtő közösségekben, nemzetben való gondolkodást másodlagossá minősítette. Feledésbe merültek azok a világképek, alapformák, melyekre támaszkodva – a globalizálódott korszellem ellenében - az itt élő közösségek újrafogalmazhatnák a társadalomban, nemzetben vállalt feladatokat, kötelezettségeket. <br /> <br /> '''Az első lépések és tapasztalatok'''<br /> <br /> A felsoroltak miatt kialakult hiányérzet hozta létre az első munkacsoportot. Heti rendszerességgel előadássorozatot szerveztek Szombathelyen „Hazatalálás” címmel. Az előadásokat a következő témák köré csoportosították: jelképrendszerek, közjogi hagyományok, magyar és egyetemes történelem, néphagyomány-népművészet, természetes életmód. A témák feldolgozására meghívott előadók segítségével keresték műveltségünk azon alapformáit, ősképeket, világképeket, melyek az idők során szinte nem változtak. Ezen gyökerek segítségével fogalmazták meg az ember emberrel, Teremtővel és természettel való viszonyát. Ezen alapokról indulva kutatták, fogalmazták újra helyi értékeinket a mai társadalmi, gazdasági viszonyok szerint''. Fontos szempont volt a részből a teljesség felé haladás, a helyi adottságokból a nemzet megfogalmazása.'' Ha már a teljesség megfogalmazását tűzték ki célul, akkor az elmélet gyakorlatban történő megvalósulását, tárgyiasulását is meg kellett teremteni. Ez különösen fontos volt az előadáson részt vevő közösség számára, mivel úgy érezték, hogy a csak szellemi munka által az egyének nem válnak cselekvővé. Az így szerzett tudás lexikálissá vált, a „jóllakottság” érzésével töltötte el a hallgatóságot. Különösen akkor, mikor az előadások anyaga adathordozókon is megjelent. Ez úgy hatott a közösségre, mint a televízió. A tudás megszerzéséhez már nem volt közösségre szükség. <br /> <br /> '''Okulás a hibákból - formalizálódás'''<br /> <br /> Az itt jelentkező hiányt aktív műhelymunkával kellett pótolni, ami az eddigi laza közösségszervezésnek új formát kölcsönzött. ''Oktatási tervet'' kellett készíteni, melyben az előadásokat és műhelymunkákat össze kellett hangolni.&amp;nbsp; A ''foglalkozások helyét, időtartamát, rendszerességét'' kellett átgondolni, és természetesen a működés költségeit sem szabadott elfelejteni. Szükség volt a közösségi szabad szerveződés helyett bejegyzett társadalmi szervezetet létrehozni. Így alakították meg a ''Rege Művészeti Egyesületet ''s az alapítással szinte egyidejűleg a ''Rege Népfőiskolát'' is, hisz a vállalt feladatok iskolai szervezést igényeltek. <br /> <br /> Az első kérdés a népfőiskola akkreditációja volt. Úgy döntöttek, hogy az akkreditációhoz szükséges feltételeket nem vállalják. Úgy gondolták, hogy az iskolába elsősorban nem végzettséggel rendelkező, hanem tudást birtokló tanárokra, mesterekre van inkább szükség. A tervezett iskola célja az volt, hogy a megszerzett tudás alapján életszemléletet adjon, a magyar természetes műveltség világképét közvetítse, ily módon nem volt felruházható államilag elismert képzésmintákkal. A népfőiskolán az ifjúság és egyben a felnőtt közösségek nevelésében szerettek volna mintát adni, olyan mintát, ami az állami oktatásból kimaradt. <br /> <br /> Az iskolát Szombathely herényi városrészének közösségi háza fogadta be. A helyszín ideálisnak bizonyult több kézműves műhely egyidejű működtetésére is. A képzés finanszírozására - az akkreditáció elmaradásával - az állami támogatások hiánya és a pályázatok beszűkülése miatt tandíjat kellett bevezetni. A célközönséget elsősorban a gyermekes családokban, óvónőkben, tanítókban, tanárokban találták meg.<br /> <br /> Az első kurzust három éves időtartamban határozták meg, havonként egy hétvégi alkalommal. Az első napon a kézműves műhelyek működtek, kiegészítve rítusjátékkal, népi játékok tanulásával. A napot táncház zárta. A második nap a szellemi műhely működött. Minden hétvége rendjét eleink természetes életmódjához igazítva fogalmazták meg. Ez illeszkedett a szokásokhoz, jeles napokhoz, ünnepekhez. A fizikai munkát a műhelyek, a szellemi munkát az előadások, a lélekkel való foglalatosságot pedig a népdal, néptánc műhely fedte le. <br /> <br /> A három éves kurzus lényege, célja az volt, hogy a ''magyar természetes műveltség ismerete'' alapján ''önállóan gondolkodó'', cselekedni, alkotni, ''dönteni képes egyéneket, közösségeket'' teremtsen. Az első három év működése során azonban azt tapasztalták, hogy a még oly lelkes hallgatók esetében is ''az egyéni érdek, a mindennapokkal való törődés zavara felülírta a közösségi érdekeket.'' Jellemzően az előadások látogatottsága jóval meghaladta a kézműves műhelyben tevékenykedők létszámát. Ez azt eredményezte, hogy a megszerzett tudás nem tudott tárgyiasulni. Az oka a résztvevők „nem tudom, nem merem, nem való ez nekem…” megnyilvánulásaival írható le. A hallgatóságnak nagyon nehéz volt a közös ünnepeken való szerepvállalás, a néptáncban egymás kezének megfogása, a játékokban való feloldódás. A szervezők mindezt a korszellem jellemző tüneteként fogták fel. <br /> <br /> '''Folytatás – a jövő megalapozása'''<br /> <br /> A három év során ugyanakkor kialakult egy aktív, együttgondolkodásra alkalmas mag, melyre építve a következő évfolyamot sikerült elindítani. A korábbi évek viszonylagos passzivitását követően sok régi hallgató jelentkezett továbbtanulásra, de igazi örömet az új, családdal együtt érkezők jelentettek. Átformálták az iskola rendjét. Nagyobb hangsúlyt kapott a kézműves tevékenység, ahol is külön asszony-leány, külön férfi műhely működik azóta. Így alkalmanként egy-egy feladatot több ember együttesen végez, ezáltal az alkotás öröme és a közösségi szellem egyaránt erősödött. A tantermi foglalkozások mellett sok időt töltenek a természetben. Vetni, aratni, kaszálni tanulnak a hallgatók. Kemencét építenek, disznót ölnek, rétest sütnek… Úgy, ahogy eleink azt mindennapjaikban tették. A való, igaz életet tanulják, élik a közös foglalkozásokon. <br /> <br /> Talán a népfőiskola új rendje, talán az előző évek munkájának eredménye, hogy egyre többen vállalnak feladatot, egyre többen kapcsolódnak már be az iskola aktív életébe. Az új hallgatósággal új gondolatok és egyben új feladatok születnek. Örömmel tölti el a szervezőket a közeli, s távoli szervezetekkel való egyre számosabb és szorosabb kapcsolat. Ez erőt ad ahhoz, hogy a népfőiskolát az eszmeiség megtartásával bővítsék, valódi teremtő életközösséget hozzanak létre. <br /> <br /> === Faluház Baráti Kör ===<br /> <br /> '''Előzmények'''<br /> <br /> A képviselőtestület tagjai közt zajló vita megosztja a falu népét, egymásnak feszülő indulatok rontják azt az együttgondolkodást, mely eddig – a településen folyó közösségfejlesztési folyamat során – szinte csodákat tett az emberek között. Ez adja az ötletet a Baráti Kör vezetőinek: az új választások után olyan képzést kellene tartani a frissen megválasztott helyi képviselőknek, ami segítené a testület jobb együttműködését, a problémákra koncentráló közös megoldáskeresést.<br /> <br /> A forma egy előadássorozat (a szervezők akkor „népfőiskolai kurzusként hirdették), tartalma pedig azoknak az ismereteknek a köre, melyek zömében nem könyvekből tanulhatók. <br /> <br /> Felfigyelnek rá a szomszédos települések önkormányzatai is. Ennek eredménye, hogy a program indulásáig 10 település jelenti be csatlakozási igényét a sorozathoz. Át kell tehát dolgozni, alkalmassá kell tenni a programot a térségi együttgondolkodás segítésére. A tematikában így egészül ki a helyi felelősség, együttműködés, nyilvánosság, demokrácia és a civil szervezetekkel való együtt-gondolkodás témája a térségi együttműködéssel, az értékek térségben való feltárásának, bemutatásának felismertetésével.<br /> <br /> A tervezeteket a Faluház Baráti Kör erre a célra alakított munkacsoportja állította össze a Vas megyei Közösségszolgálat közreműködésével.<br /> <br /> '''A két sorozat tematikája:'''<br /> <br /> * '''„Képviselő testületben hatékonyan” (1995)'''<br /> ** Célkitűzés: az újonnan, vagy újjá választott képviselőtestületek tagjainak felkészítése az önkormányzati munkára. A legfontosabb információk forrásának, a közösen megoldható problémáknak a megismertetése, a testületen belüli és a testületek közötti együttműködés erősítése.<br /> ** Résztvevők: Andrásfa, Gersekarát, Győrvár, Hegyhátszentpéter, Olaszfa, Oszkó, Pácsony, Petőmihályfa, Sárfimizdó, Telekes önkormányzatainak képviselő testületei.<br /> ** Előadók: országgyűlési képviselő, a Megyei Önkormányzat, a Megyei Közösségszolgálat, Közösségfejlesztők Egyesülete, Civil Rádió, Jóléti Szolgálat Alapítvány tisztségviselői és munkatársai.<br /> ** Helyszínek: Győrvár -&amp;nbsp; Faluház(Petőmihályfa - Hegyközség)Budapest - Parlament<br /> ** Időpontok: 1995. február 13-ától kezdődően minden hét hétfői napján 18 órától. <br /> <br /> * '''Tervezett program és előadók:'''<br /> ** Febr. 13. &quot;Házunk tája.&quot;<br /> *** Örömök, gondok a résztvevők településein. Feltételek, lehetőségek a gondok megoldásához. (Beszélgetés, csoportos problémafeltárás)<br /> *** Vezeti: közösségfejlesztő szakember<br /> ** Febr. 20. &quot;Miért vagyunk?..&quot;<br /> *** Az önkormányzati törvény, s ebből a települési önkormányzat feladatai. Jogok és kötelezettségek a képviselőtestületben.<br /> *** Előadó: főjegyző (Megyei Önkormányzat)<br /> ** Febr. 27. &quot;Miért vagyok?..&quot;<br /> *** Mit is jelent &quot;képviselőnek&quot; lenni? - Felelősség és autonómia. Érdekek és értékek, mint a napi munka segítői és korlátai.<br /> *** Előadó: közgyűlés elnöke (Megyei Önkormányzat)<br /> ** Márc. 6. &quot;A nyilvánosságért&quot;<br /> *** Érdekek és helyi nyilvánosság. Mit jelenthet egy falu életében a rádió, televízió, újság, ha az a helybéliek kezében van?<br /> *** Vendég: alapítványi elnök (Civil Rádió Alapítvány)<br /> ** Márc. 13. &quot;A falu képe - belülről&quot;<br /> *** A település &quot;belső arca&quot;, a szociális gondoskodás formái, forrásai, módszertára.<br /> *** A közös terek, közös gondok - csak az önkormányzat gondja? A közért végezhető munka formái, szervezése, forrásai. A vállalkozó önkormányzat.<br /> *** Vendég: ügyvezető (Hegyháti Jóléti Szolgálat Alapítvány)<br /> ** Márc. &quot;A civil társadalomért&quot;<br /> *** A civil szféra sajátosságai, működésének keretei, formái. A civil szervezetek és önkormányzatok kapcsolata. A polgárok önálló közösségei, s a rájuk háruló feladatok, felelősségek.<br /> *** Vendég: titkár (Közösségfejlesztők Egyesülete)<br /> *** Korreferátumok: Faluház Baráti Kör, Petőmihályfai Hegyközség, Oszkói Hegypásztorkör<br /> ** Márc. 27. &quot;A falu képe - kívülről&quot;<br /> *** Védhető és védendő értékek a településeken. A falu múltját és jövőjét hordozó építmények, az óvás és építés együttes megvalósításának lehetőségei, forrásai.<br /> *** Előadó: beruházási főmérnök (Szombathely MJV Önkormányzat)<br /> ** Ápr. 3. &quot;Közmeghallgatás - másképpen&quot;<br /> *** Egy lakossági fórum megrendezése a résztvevők körében az erre az alkalomra választott &quot;önkormányzat&quot; irányításával, s külső szakértők bevonásával.<br /> *** Szakértők, mint vendégek: megyei igazgató (OTP), polgármester (Vasvár), igazgató (Műv. Ház, Vasvár), közgyűlési elnök (M. Közgyűlés), főjegyző (M.Önkorm.), a terület országgyűlési képviselői<br /> ** Ápr. 11. &quot;Az ország háza&quot;<br /> *** Látogatás a Magyar Parlamentben. Eszmecsere a törvényhozásról, beszélgetés a &quot;tengerről&quot; a &quot;csepp&quot; nézőpontjából.<br /> *** Házigazda: országgyűlési képviselő<br /> ** Május 1. „Összefoglaló”<br /> *** Záró program: a sorozat értékelése, a folytatás megtervezése, emléklapok átadása a résztvevőknek. Közös vacsora, majd a Zala Táncegyüttes műsorának megtekintése.<br /> <br /> * '''&quot;Baráti körtől a térségi társulásig&quot; (1996)'''<br /> ** Február 5. &quot;Újra együtt....&quot;<br /> *** A megkezdett együttgondolkodás folytatása - számvetés és előretekintés.<br /> *** Vezeti: közösségfejlesztő<br /> ** Február 16. &quot;Víz-ügyeink&quot;<br /> *** Találkozás a Vas megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatójával.<br /> ** Február 19. &quot;Falusi turizmus a gyakorlatban&quot;<br /> *** Gyakorlati tudnivalók, kapcsolatok Vas és Zala megye között<br /> *** Vezeti: idegenforgalmi szakember (Zalaegerszeg)<br /> ** Február 26. &quot;Környezeti kultúra - faluszépítés&quot;<br /> *** Hogy tehetjük szebbé, hívogatóbbá településeinket a Millecentenárium évében?<br /> *** Vezeti: főkertész (Szombathely)<br /> ** Március 4. &quot;Vasban vagyok...&quot; múzsákkal<br /> *** Intézmények és civil szervezetek közti kulturális együttműködés, térségi nyilvánosság megteremtése.<br /> *** Vendégek: közművelődési intézményvezetők a térségből<br /> ** Március 11. &quot;Együtt - hogyan?&quot;<br /> *** Szövetség/társulás/együttműködés<br /> *** Térséggé szerveződés a polgármester szemével<br /> *** Vendég: polgármester (Bakonyszombathely), megyei közgyűlési elnök<br /> ** Március 18. &quot;Vasvár térségi központ szerepe&quot;<br /> *** Beszélgetés a város polgármesterével<br /> ** Március 22. &quot;Kitekintés&quot;<br /> *** Markt-Allhau és környéke: falusi turizmus, környezeti kultúra <br /> *** Tapasztalatcsere kirándulás a szomszédos Ausztriába - egyúttal egy térségek közötti együttműködés kezdete<br /> <br /> A második sorozat eredményeként két évvel később megalakult az az önkormányzati fejlesztési társulás, melynek jogutódjaként ma is működik a 23 település összefogásával létrejött többcélú kistérségi társulás.<br /> <br /> === Fesztiválszervezés ===<br /> A fesztiválok világa nálunk elég kaotikus képet mutat. Divatba jött, hogy „helyi fesztiválokat” rendezzünk, így aztán a legeldugottabb helyi rendezvényektől kezdve a kereskedelmi giga-festig mindenki gátlástalanul fesztiválnak nevezi önmagát. A rendteremtés igényével jött létre (hosszas előkészítés és szakmai egyeztetés után) 2009-ben a Magyar Fesztiválregisztrációs és Minősítési Rendszer. On-line felületén ([http://www.fesztivalregisztracio.hu/ www.fesztivalregisztracio.hu]) megtalálható nyilvános adatok objektív tájékoztatást nyújtanak. Jelenleg 272 regisztrált fesztivál van Magyarországon, amelyből 78 kapott valamilyen minősítést. (A szám folyamatosan bővül.)<br /> <br /> &amp;nbsp;<br /> <br /> Ami a helyi közművelődés szereplőinek javasolható, hogy a divattól sarkallva ne menjenek bele nagyzoló fesztivál-imitációkba. Ha valamilyen oknál fogva a lokális hatókör meghaladását tűzik ki célul (erre leginkább a gasztronómiai és hagyományőrző rendezvényeknek van esélyük), akkor lehetőleg ne a mennyiségi, hanem a minőségi fejlesztést célozzák meg. Olykor ennek ellentmond a turisztikai szempont, de van példa arra is, hogy a kettő összeegyeztethető. Tartózkodjunk attól, hogy a kulturálisnak kikiáltott rendezvény odáig „fejlődjék”, hogy a helybeliek tisztán az „eladó”, a látogatók, turisták a „vevő” szerepét töltsék be.<br /> <br /> Két olyan példát idézünk itt fel, amelyekben sikerült a megfelelő egyensúlyt megtartva tartalmas és sikeres rendezvényt meghonosítani.<br /> <br /> === Hétrétország – a szerek és porták fesztiválja ===<br /> <br /> (Sülyi Péter közlése alapján)<br /> <br /> * '''Mottó:''' természetből a java - művészetből a magvanyitott porták, nyíltszívű emberekértelmes szórakozásmiegymás<br /> <br /> A ma már majdnem évtizedes rendezvénysorozat létrehozásában az a „missziós gondolat” játszott fontos szerepet, miszerint nem lehet különbséget tenni a városokban, vagy kistelepüléseken élők között, ha az emberek kulturális igényeit igyekszünk kielégíteni. Következésképp, a legkisebb településen élő számára is elérhetővé kell tenni az ún. magas kultúra eseményeit, az abba való bekapcsolódás lehetőségét. Az Őrségben ennek szellemében fogták össze a helyben talált – múlófélben lévő – értékeket (hagyományos paraszti gazdaság, termelőmunka és gasztronómia kultúráját), és az első vonalban létrejövő művészeti alkotásokat (színházi, zenei, képzőművészeti bemutatókat).<br /> <br /> 2010-ben a „Hétrétország – a szerek és porták fesztiválja” kilencedik alkalommal került megrendezésre. Ez a nyárutóján zajló tíz napos fesztivál a kalandlelkületűeket invitálja az Őrség, - mint egy falvakból, szerekből, rétekből, tártkapus portákból álló alkalmi ország - élményszerű felfedezésére. A program bővelkedik zenei, színházi, irodalmi és filmes eseményekben. Emellett kialakult egy sajátos &quot;hétrét&quot; műfaj is: a látogatás. Régi falusi porták fogadják a &quot;vizit órákban&quot; a látogatókat, kézművesek műhelyeibe, művészek műtermeibe nyerhetnek bebocsátást az érdeklődők, akik nem csak a látni, vagy kóstolnivalók végett időzhetnek ott szívesen, hanem a jóízű beszélgetés kedvéért is.<br /> <br /> A fesztiválprogramban a zenei műfajok nagy választéka mellett kínálnak irodalmi és színházi előadásokat, filmvetítéseket és kiállításokat. A fesztiválhoz kapcsolódóan ebben az évben is működött média-műhely a filmes alkotók számára. A programkínálat jelentős részét alkotó Nyitott Porták több mint 20 településen, körülbelül 50 helyszínen fogadtak látogatókat. Kísérő rendezvényként volt „Paraszt lakodalom a Kerka mentén”, egyházi ünnepek, természetjáró programok az Őrségi Nemzeti Parkban és környékbeli várakat fölfedező autós túrák a határon innen és túl. <br /> <br /> A fesztivál kedves invitálása sokak számára beteljesült élmény volt 2010-ben is:<br /> <br /> ÉREZD MAGAD OTTHON! – AKÁR HÉTRÉTORSZÁGBAN…<br /> <br /> === Vasvári Rétesfesztivál ===<br /> <br /> A város 2005-ben elnyerte a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által adományozott Kultúra Magyar Városa elismerést. A Vas megyei kisváros történelmi emlékei és természeti értékei, búcsújáró hagyományai mellett nagyrendezvényeivel hívja fel magára a figyelmet. Ebben a közegben született meg a rétes-fesztivál ötlete, mely közösségteremtő erejével sokban különbözik a környezetében rendezett más nagyobb rendezvényektől. Az ötletgazda a – több más közösségi eseményt gerjesztő – helybeli nyugdíjas klub volt. A városka művelődési háza felkarolva az ötletet, évről évre gyarapítva a rendezvény vonzerejét mára már a környék egyik legsikeresebb kezdeményezésének szervezője.<br /> <br /> Az esemény a Hegyháti Napok rendezvénysorozat keretében, augusztusban kerül sorra. Felhívásában arra bíztatják a környező települések kisebb közösségeit, hogy tárják fel és mutassák be a helyi rétessütés emlékeit, hagyományait, adjanak ízelítőt településük más hagyományaiból is, verssel, énekkel, rájuk jellemző tárgyi, és szellemi emlékekkel vonuljanak fel a fesztiválra, s persze süssenek minél több olyan rétest, amit helyben szoktak sütni (vagy elődeik sütöttek, ehettek generációkkal korábban). Számos díj kiadásával inspirálják a jelentkezőket arra, hogy valóban ne csak a népszerű rétes készítésének és eladásának szándékával nevezzenek. <br /> <br /> Az indításkor megfogalmazott célkitűzések:<br /> <br /> * a már működő helyi közösségek meggyőzése, bevonása, az együttműködések kialakítása,<br /> * példát állítani és a helyi kezdeményezések életképességét megmutatni, párbeszédet indítani a település különböző csoportjai között,<br /> * különböző generációk együttműködését megvalósítani, <br /> * gasztronómiai értékeinket a kulturális örökség részeként elfogadtatni, az adott tájegységhez kötődően bemutatni,<br /> * felszínre hozni azt a hagyományos konyhatechnikai tudást, ami a magyar konyha sajátja,<br /> * a Napsugár Nyugdíjas Klub tagjainak újabb közös erőpróbát kínálni, felmérni a helyi társadalomban betöltött szerepük súlyát, használni a meglévő tudásukat, erősíteni társadalmi hasznosságtudatukat, <br /> * turistákat vonzó, bevétel-növelő nyári nagyrendezvényt megvalósítani. <br /> <br /> 2003 óta rendezik meg az eseményt a város egyik jeles napja, az augusztusi Nagyboldogasszony ünnepéhez kapcsolódva. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy az eredeti célkitűzések valóra váltak. Nemcsak sikeres maga a rendezvény – a több ezer látogató és 4-5000 elfogyasztott rétes mércéjével, a kistérség polgármesterei által közösen nyújtott „térségi rétes” produkciójával is mérve –, hanem népszerű a kezdeményezés azoknak a kistelepülési közösségeknek a körében is, amiknek figyelmét ez a lehetőség&amp;nbsp; irányította ismét a helyben gyökerező étkezési szokások megismerésén túl a még élő egyéb hagyományok, helyi értékek felé.<br /> <br /> Általánosságban elmondható, hogy a fesztiválra jelentkező csoportok lakóhelyén újszerű közösségi tevékenységek indultak el. Ahol ez idáig énekkar működött, ott most már a rétes készítő kötények elkészítésére is összejártak az asszonyok. Mivel a sütő szerszámokat, gáztűzhelyeket is hozni kellett, ezért ebbe a munkába, a férfinépnek is volt dolga. A bemutatkozó műsorokba a gyerekeket is bevonták sok helyen. A fiatalabb generáció az idősek élő, eleven, tapasztalati úton megszerzett tudását professzionális ismereteivel, tanult néptánc koreográfiákkal egészítette ki az előadott műsorokban. Minden közösség a legjobb tudását szerette volna adni, mindenki a saját településének akarta a dicsőséget.<br /> <br /> A résztvevő közösségek évről évre gyarapodó száma, a látogatók érdeklődése a helyben lakók számára is ünneppé avatták ezt a rendezvényt az elmúlt években.<br /> <br /> === Helyi termék piacának megszervezése ===<br /> <br /> Példák gazdapultok, helyi piacok a település helyi termelőinek és termékeinek bemutatására, árusítására.<br /> <br /> A települések helyi értékei között felbecsülhetetlen szerep jut azoknak a termékeknek, amik helyben készülnek, magukon viselik a környezet jellegzetes vonásait, sokszor évszázados hagyományok hordozói is egyben. Ezek megtartása, mások számára való elérhetővé tétele sokszor a település népességmegtartó erejének záloga is egyben. Az integrált szolgáltatásokat magába foglaló intézmény fontos küldetése lehet ezeknek az értékeknek a megmentése. Ezért is mutatunk be néhány követhető, jó példát.<br /> <br /> === Gazdapultok Vas megyében ===<br /> <br /> Vas megyében a Falusi Turizmus Vas Megyei Szövetsége egy – a Norvég Civil Alap által támogatott – pályázati projekt eredményeként 15 településen hozott létre ún. „gazdapultot”, melyeket közösségi terekben elhelyezve a helyben lévő gazdálkodók számára kínáltak bemutatkozási lehetőséget. Ezeken a pultokon mód van a helyi termékek kiállítására, a megfelelő információk feltűntetésével a helyben termelt, vagy előállított termékek bemutatására, népszerűsítésére.<br /> <br /> A gazdapultot és információs táblát kizárólag rendeltetésük szerint, a falu egésze számára hasznosítható módon, jól láthatóan, belső térben, nyilvános helyen állították fel, magáncélokat nem szolgálhatnak.<br /> <br /> A gazdapulton elhelyezett termékekért, az információs táblán megjelenített információk tartalmáért és az állagmegóvásért az átvételt követően az érintett gazdálkodók felelnek, a kezdeményező Szövetség a rendeltetésszerű használatot azzal segíti, hogy a településen a tárló hasznosításával megbízott személlyel, szervezettel, külön megállapodást köt. A kezdeményezés hozzájárulhat a helyi termék-értékesítés, kézművesség, házi ipar, és a csomagolható, helyben előállított élelmiszer-termékek piaci keresletének élénküléséhez. <br /> <br /> === Esély a helyi terméknek ===<br /> <br /> Szabolcs Szatmár Bereg megyében egy kistelepülésen, Panyolán vezették be elsőként az „Adj egy méter esélyt a helyi termékeknek” akció részeként azt a kezdeményezést, hogy a helyi boltban 1 m-nyi polcot tartsanak fenn helyi termékek számára. Az akció támogatója a Helyi Termék Szövetség, mely célul tűzte maga elé, hogy 3000 településen valósítja meg a helyben készített termékek népszerűsítésének ezt a módját.<br /> <br /> Panyola szomszédságában, Túristvándiban szociális szövetkezetet alakítottak a majdani helyi piac működtetésére. Céljuk, hogy a lakosság szükségletét kielégítendő minden olyan terméket helyben fognak előállítani, melynek feltételei megvannak a településen. Ezzel nemcsak a gazdálkodási, termelési kedvet serkentik a faluban, hanem azt a fizetőképességet is helyben tarthatják, melyet eddig a közeli városok áruházaiban használtak fel a helybeliek. További előnye a vállalkozásnak, hogy munkahelyeket teremtenek, s a lakosság élelmiszer-ellátása megbízható, ellenőrzött forrásból valósítható meg.<br /> <br /> === Helyi termék piac ===<br /> <br /> A Liliomkerti Piac egy magánember kezdeményezésére alakult szövetkezet kezelésében a Veszprém megyei Káptalantóti faluban működik, elsősorban a nyári turistaforgalom számára kínálva a helyi árukat, termékeket.<br /> <br /> A Nyugat-magyarországi Régióban 3 megye helyi termelőit szólította összefogásra a „Pannon Helyi Termék Klaszter”. Ez a példa értékű összefogás közel 100 helyi kistermelő használati-, ajándék- és élelmiszer termékeinek népszerűsítését, közös értékesítését tűzte ki céljául. Valamennyi terméken szerepel a klaszter védjegye. A termelők, kézművesek portékáinak népszerűsítését turistacsalogató nagyrendezvényeken, internetes hírlevélben, egyéb szervezett alkalmakon is népszerűsítik.<br /> <br /> === Közművelődési intézmények közösségi működtetése ===<br /> <br /> Alig egy évtizedre vezethető vissza az az intézményműködtetési gyakorlat, mely részben visszaidézi a háború előtti szabadművelődési korszak hasonló megoldásait, részben választ ad a közösségi intézmények fenntartásának problémái által felvetett kérdésekre. 5 éve alakult meg a Civil Közösségi Házak Magyarországi Egyesülete, mely tagjai sorába hívott minden olyan civil szervezetet (alapítványt, egyesületet, baráti kört), mely saját településén a közösség házát működtette. Beléptek az egyesületbe mozit, ifjúsági házat, kultúrházat, faluházat üzemeltető táraságok, és megosztották egymással munkájuk előnyeit, hátrányait. Az általuk működtetett intézmények többnyire önkormányzati tulajdonban vannak, körülményeik, feltételeik rendkívül eltérőek, közös vonásuk azonban, hogy mindaz, ami bennük történik, az az oda betérők akaratából, tervei szerint, és valamennyiük javára történik. Ahhoz azonban, hogy mindez valóban így legyen az elmúlt években újra kellett tanulni az önkormányzás, az önrendelkezés, autonómia – egyszóval a szubszidiaritás – elveit és gyakorlatát. Ennek eredményeként közmegelégedésre működő, a tulajdonos számára olcsó, a helybeliek igénye szerinti szolgáltatásokat nyújtó intézmények jelentek meg a magyar közintézményi palettán.<br /> <br /> A fentiek által szerzett tapasztalatok alapján a helyi, integrált szolgáltatásokat nyújtó intézmény fenntartását és működtetését célszerű elválasztani egymástól. A fenntartás felelősségét a tulajdonosnál megtartva célszerű a működés napi feladatainak elvégzését – feladat-átadási szerződés keretében – átadni a tényleges használónak, azaz a szolgáltatásokat igénybe vevő lakosság civil szervezeteinek. Ki más lenne alkalmasabb a közösség intézményének működtetésére, mint maga a közösség, mely valójában használja is a létesítményt. Ezzel nemcsak a fenntartó napi gondja lesz kevesebb, de a használók felelősségtudata, a „rajtuk múlik” felemelő/súlyos érzése is erősödik, és hatóerővé válik. Azokat a korlátokat, feltételeket, melyek keretei között teljesíthető a feladat-átvállalás a helyi önkormányzat és civil partnere helyben tudja csak meghatározni. Élni kellene ezzel a szabadsággal.<br /> <br /> Jó példaként ajánljuk a következő intézmények gyakorlatát. Eltérő helyzetben, eltérő feltételekkel és eltérő tartalommal működő intézmények ezek, közös vonásuk csupán a közösségi üzemeltetés, és felelősségvállalás.<br /> <br /> * Mag-Ház Koppánmonostor (Komárom)<br /> * Herényiek Háza (Szombathely)<br /> * Faluház (Győrvár)<br /> * Bocskai Filmszínház (Hajdúnánás)<br /> * Művelődési Ház, Könyvtár, Teleház (Kötegyán)<br /> <br /> Működésük tapasztalatairól közvetlenül a működtető szervezettől, vagy a [http://www.szabadmuvelodes.hu/ www.szabadmuvelodes.hu] honlapról szerezhet bárki információt.<br /> <br /> == Kapcsolatok ==<br /> <br /> A kapcsolatok megtalálásához elsősorban honlapokat, a kapcsolat felvételéhez közvetlen címeket, elérhetőségeket ajánlunk.<br /> <br /> * [http://www.kka.hu/ www.kka.hu] – a közösségfejlesztéssel, közösségi tevékenységekkel legátfogóbban foglalkozó honlap, a Közösségfejlesztők Egyesületének honlapja, a társterületek közvetlen elérésére is<br /> * [http://www.erikanet.hu/ www.erikanet.hu] – a legátfogóbb közművelődési információs és adatbázis, a közművelődési intézményhálózat legkedveltebb honlapja<br /> * [http://www.szabadmuelodes.hu/ www.szabadmuelodes.hu] – a szabadművelődési gondolat visszatanításának, a közösségi intézmények működtetési gyakorlatának bemutatására, népszerűsítésére vállalkozó honlap, a civil szervezeteknek ajánlott<br /> * A Civil Közösségi Házak Magyarországi Egyesülete, s egyben a Mag-Házat működtető konzorcium elérhetősége: 2903 Komárom, Csendes u. 8. (Monostori Éva) 34/526-955<br /> * Faluház Baráti Kör, a Győrvári Faluházat működtető egyesület elérhetősége: 9824 Győrvár, Béri Balog Ádám u. 109. (Varga Gézáné) 94/574-044<br /> * Herényi Kulturális és Sport Egyesület a Herényiek Háza működtetője elérhető: 9700 Szombathely, Béke tér 7. (Szekér Tamás) 30/394-0875<br /> * Okkal-Más-Okkal Ifjúsági Egyesület a hajdúnánási Bocskai Filmszínház működtetője elérhető: 4080 Hajdúnánás, Köztársaság tér 16. (Szabó István) 52/381-620<br /> * Kötegyáni Baráti Kör Egyesület a Kötegyáni Teleház, Könyvtár működtetője elérhető: 5725 Kötegyán, Kossuth u. 50. (Ungvári Mihály) 66/278-354<br /> * Őriszentpéteri Teleház (Őri Alapítvány) a „Hétrétország…” szervezői, házigazdái elérhetők: 9941 Őriszentpéter, Városszer 116. (Sülyi Péter) 94/548-038<br /> * Nagy Gáspár Kulturális Központ a Vasvári Rétesfesztivál szervezője elérhető: 9800 Vasvár, Bartók Béla u. 4. (Gergye Rezső) 94/573-070<br /> * Falusi Turizmus Vas Megyei Szövetsége a gazdapultok létrehozásának segítője elérhető: 9700 Szombathely, Ady tér 5. (Huszár Judit) 94/312-535<br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> {{note|abc}} Beke Márton, Ditzendy Károly Arisztid - [http://www.meliusz.hu/c/document_library/get_file?uuid=6210a8f0-ead6-4348-b31d-bfb2398d3db9&amp;groupId=10157 Közös jövőnk. Vitairat a közösségi művelődés megújításának stratégiájáról]. HROD Közösségi Gazdaság és Társadalomfejlesztési Központ, Hajdú-Bihar Megyei Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ. 2011.</div> Arisztid https://wiki.hrod.hu/index.php?title=K%C3%B6zm%C5%B1vel%C5%91d%C3%A9si_programok_szervez%C3%A9se&diff=675 Közművelődési programok szervezése 2013-07-01T19:17:34Z <p>Arisztid: /* A szükséges szolgáltatási tér és eszközök */</p> <hr /> <div>{{Mmkk}}<br /> {{Itkhm}}<br /> <br /> == A feladatellátásra vonatkozó szakhatósági rendelkezések ==<br /> <br /> Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és működtetésére igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló [[112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet]] szerint az ügyfél az üzemeltetési kötelezettség ideje alatt köteles korlátozás és térítésmentesen közművelődési programokat szervezni [7. § (2) c)]<br /> <br /> A szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan az ügyfél köteles szakmai beszámolási időszakonként (vagyis negyedévenként) legalább három alkalommal szabadidős, illetve közművelődési programot szervezni, amely lehet amatőr művészeti klub, alkotótábor, felnőttképzési program, fesztivál, filmvetítés, hagyományőrző program, ismeretterjesztő előadás, kiállítás, koncert, műhelymunka (workshop), művészeti programok, népfőiskola, önképzőkör, szakkör, színházi előadás, tanfolyam, tréning, színház-, mozi-, kiállítás-, illetve múzeumlátogatás. [7. § (9)] <br /> <br /> A feltételek teljesülése esetén, az előírt alkalmakon felül az adott szolgáltatásokat az ügyfél térítés ellenében is nyújthatja. [7. § (15)]<br /> <br /> == Közművelődés és közösségi művelődés ==<br /> <br /> A kézikönyvben szereplő fogalom-meghatározások nem a hatályos jogszabályokból erednek, hanem a mindennapok gyakorlata, tapasztalata és a közösségekből kiinduló, a középpontba azokat állító szakmai tapasztalatok alapozzák meg azokat. {{ref|abc}}<br /> <br /> === Közművelődés ===<br /> <br /> A közművelődés a társadalomfejlesztést a kultúra, a művelődés eszközével szolgáló szakemberek, a szükségleteket felismerő, a kulturális hiányok pótlását szolgáló, jellemzően '''egyszeri-alkalmi események'''re, programokra építő tevékenységének az összessége.<br /> <br /> === Közösségi művelődés ===<br /> <br /> A közösségi művelődés a polgárok önfelismerésére épül és azt szolgálja. A közösségi művelődés tehát egyrészt a polgárok szabadidejében, '''önkéntesen, közösen végzett tevékenység'''e, amelynek célja elsősorban valamilyen '''érték elsajátítása''', megvalósítása, elérése, valamilyen érdeklődés kielégítése, illetve valamilyen kulturális-művelődési érdek képviselete. A közösségi művelődés, – a család után – a polgárosodás, a '''polgárrá válás''' és az akként való megmaradás második társadalmi dimenziója. A közösségi művelődés másrészt mindazon tevékenységeknek az összessége, amelyek elősegítik e polgári öntevékenységet, az önfelismerés megszületését és megerősödését.<br /> <br /> A közösségi művelődés részének tekintjük az öntevékenység megannyi formája mellett például az amatőr művészeti mozgalmak aktivitásait éppen úgy, mint az önkéntes felnőttképzés rendszeres folyamatait, vagy az érték-hagyomány őrző-teremtő szabadidő-eltöltés közös alkalmait. '''A közösségi művelődésnek része''' továbbá '''a közművelődés is''' – abban az esetben, ha a szakmai felismerésből eredő szervezőmunka valós helyi igényekre és szükségletekre reagál és közelebb viszi a helyi társadalmat önmaga és értékeinek, erőforrásainak meg- és felismeréséhez, az azokban rejlő lehetőségek kiaknázásának vágyához. (Fogalom-meghatározásunkból eredően bármely egyéb tevékenység – legyen rá helyben kifejezett igény vagy valósuljon meg akár egy művelődési házban – nem tekinthető a köz- és így a közösségi művelődés részének sem.)<br /> <br /> ==== Az intézményünk ====<br /> <br /> Az intézmények a közösségi művelődés fontos alkotóelemei. A hangsúlynak azonban a közösségen, a művelődési folyamatokban való együttes részvételen kell lennie. Az intézmények ugyanis csupán a keretet adják. Formájuk ugyanúgy lehet IKSZT, művelődési ház, mint ahogyan egy parókia, vagy egy civil szervezet által működtetett tájház, de akár egy kávéház is. A bárhogyan is hívott épületeket a bennük, körülöttük működő közösségek és azok aktivitásai teszik közösségi művelődési intézménnyé – avagy épp ezek hiánya kérdőjelezi, kérdőjelezheti meg ekként való működésüket.<br /> <br /> ==== Eredményünk ====<br /> <br /> Ha a fenti különbségeket szem előtt tartva, munkánkat a közösségi művelődés szellemében alakítjuk, a mi feladatunk hosszútávon a keretek biztosítása lesz az önszerveződő csoportok számára.<br /> <br /> == A szolgáltatás tartalma ==<br /> <br /> '''Alapvetés''': bármilyen eseményt szerveznek az intézményben, az elsősorban nem a program tartalmának és a résztvevőknek a találkozása, hanem a résztvevők, az ''emberek egymással való találkozásának ''az alkalma. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy az esemény – bármilyen legyen – adjon lehetőséget, inspiráljon a résztvevők aktivitására, a folyamatokban való cselekvő részvételre.<br /> <br /> A programok többféleképpen tipizálhatók, mi a következő elhatárolást tartjuk hasznosnak. Ebben három esetben az összejövetel célja szerinti – de a településen belül szervezett alkalmak különülnek el – a negyedik esetben a más településre szervezett események kerülnek egy csoportba.<br /> <br /> === Művészeti tevékenységet megvalósító, bemutató alkalmak (klub, tábor, kiállítás, önképzőkör….) ===<br /> Mindazoknak a tevékenységeknek a szervezését, melyek művészeti aktivitásra késztetnek érdemes építeni a helyi hagyományos alkalmakra, jeles napokra. Az ezekhez kapcsolódó ünneplések eleve tánchoz, zenéhez, rigmusokhoz, verseléshez, vagy éppen tárgyalkotó tevékenységekhez kapcsolódva jelentették a helyben élők ünnepi szokásait. Ebben kaptak szerepet a helyi dalárdák, színjátszó csoportok, zenei együttesek, de gyakran a szövők, hímzők, faragók, agyag- ill. bőrművesek. Ezeknek a tevékenységeknek felélesztése sok esetben helyi művészeti csoportok újjáalakulását eredményezheti, vagy éppen egy korábban nem volt szokás helyi hagyományának megteremtését jelentheti.<br /> <br /> A választható formák egyaránt igazodhatnak a tevékenység jellegéhez, és az alkalomhoz magához. Fontos, hogy a közös művészeti tevékenységre vállalkozók találkozásaiban rendszeresség legyen. Elképzelhetetlen, hogy egy – akár csak alakuló csoport – ötletszerűen jöjjön össze, találkozásaik gyakran „próbák”, a felkészülés alkalmai egy-egy bemutatóra, ünnepi eseményre. Az összejáró társaság találkozásait szervezni, ehhez a feltételeket előteremteni lehet a szervező munkatárs dolga, de tartalmáról, az alkalmanként meghívott vendégekről maguknak a résztvevőknek kell gondolkodniuk és gondoskodniuk.<br /> <br /> === Felnőttképző, ismeretet, képességet, készséget fejlesztő alkalmak (szakkör, tanfolyam, előadás, ill. népfőiskola keretében) ===<br /> Minden közösségben, amiben jelen vannak a közösségi események, találkozások, rendezvények, ünneplések, előbb-utóbb nyilvánvalóvá (a közös beszélgetések tárgyává) válnak azok az igények, melyek valamilyen tudáshiány felszámolására, vagy a meglévő ismeretek bővítésére, mélyítésére irányulnak. A helyi közösségfejlesztési folyamatokban résztvevők gyakran megtapasztalják, hogy az együtt-gondolkodás második, harmadik hónapjában már felbukkannak ezek az igények, amik, ha megalapozottnak bizonyulnak, valamilyen tanulási alkalmat generálnak a településen. Sokszor az is kiderül, hogy a hiányzó tudás megtalálható a közelben, annak birtokosa éppúgy a településen, vagy a közelben él, mint akikben az igény felmerült, csak korábban nem volt mód arra, hogy „találkoztassák” az igényt a kínálattal. Célszerű tehát az integrált közösségi szolgáltatások szervezésekor annak a feltérképezése is, milyen helyi tudások vannak (akár rejtve is) a településen, és környezetében. Ezek a tudások sokszor kapcsolódnak valakinek a kedvteléséhez, hobbyjához, aminek a megismertetése az illető számára öröm forrása, a kíváncsi érdeklődőknek pedig többlettudást rejteget. Az azonos érdeklődésűek – csakúgy, mint a művészeti tevékenységre vállalkozók esetében - rendszeres találkozásokkal elégíthetik ki tudásigényüket, vagy fejleszthetik készséggé valamely tevékenységben szerzett jártasságukat. <br /> <br /> A formák ebben az esetben is a választott célkitűzéstől függően választhatók, vagy adódnak. A tartalmakat illetően részben a helyi – egyéb közösségi tevékenységekhez kapcsolódó – igények, részben valamilyen aktualitás határozza meg, mivel is érdemes foglakozni. A tudás átadásának, elmélyítésének oka egyaránt lehet egy foglalkoztatás-bővítéshez kapcsolódó szakmai, vagy betanító képzés indítása, egy természeti jelenség (üstökös, napfogyatkozás, árvíz, földrengés, vörösiszap-katasztrófa…) miatt keletkezett érdeklődés, a közösségi magatartás felértékelődése (népszavazás, választások), az egészségesebb életmód követése, de a napi gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó tudásigény is. (Mit érdemes termelni, hogyan lehet/kell védekezni a kártevők ellen, mit tehetünk a beteg állatainkkal…), vagy ugyancsak a helyi hagyományokban gyökerező mesterségek újratanulásának, megismerésének igénye (tájba illő építkezéstől a használati eszközök előállításáig).<br /> <br /> === A közösség ügyeit érintő (hagyományokat, szokásokat, teendőket számba vevő, közösen tervező) alkalmak ===<br /> Az integrált közösségi szolgáltatásokat befogadó terek működtetésének talán legfontosabb eleme az „agora-funkció”. Ez lehet az a hely a településen, ahol rendre összeülhetnek azok az emberek, akiknek egymás számára mondanivalójuk van, közös cselekvéseket akarnak elindítani, vagy éppen megvalósítani, szervezik a település társadalmi életét. Itt a helye a helyi médiumok szerkesztőinek (hol máshol készülhetne a helyi lap, rádió, vagy televízió adásának terve), itt tarthatják összejöveteleiket azok az önkéntesek, akik a közösségi ház kiscsoportjainak képviseletében közösen határoznak az „intézmény” működtetésének gondjairól. Anélkül, hogy átvenné ez a funkció a települési önkormányzat szerepét (lehet persze, hogy közgyűlések helyszíne is ez a kis intézmény lesz néhány településen), helye van benne minden olyan közös gondolkodásnak, ami a közösség ügyeit érinti, amihez közös bölcsesség, véleménycsere szükséges. A „helyi nyilvánosság” fórumává kell és lehet is tenni intézményünket, ha oda szoktatjuk azokat, akik vélemény-nyilvánításra más, hagyományos helyszíneket részesítenek előnyben: a kocsmát, piacteret, a templom kertjét, kis boltot, vagy (az egykori) postát.<br /> <br /> === A településen kívül rendezett eseményre való látogatás szervezése (színház, mozi, hangverseny, sportesemény, gyűjtemény látogatása) ===<br /> Adódhat olyan helyzet, hogy az érdeklődés kielégítését szolgáló alkalom nem helyben valósul meg. Ezek az alkalmak szerveződhetnek a kistérségi együttműködésből fakadóan, vagy valamely rendezvény iránt megnyilvánuló érdeklődés alapján. A kistérségi központ, közeli város kulturális eseményeit elérhetővé kell tenni a kistelepülésen élők számára is. Ez részben kapcsolatépítési, -fenntartási kötelezettséget ró a helybéli szervezőre, részben annak az igénynek folyamatos feltárását, ismeretét, ami alapján megszervezhető egy-egy alkalmi látogatás (színházi előadásra, hangversenyre, táncos alkalomra, kiállításra, stb.) a közeli intézménybe. Számos példát adnak már ma is kistelepülések arra, hogyan lehet színház- vagy hangversenybérlet birtokában rendszeresen látogatni a közeli színházakat, hangversenytermeket. Nem egy intézmény kifejezetten figyel is arra, hogy közönsége ne csupán a székhely lakosságából, hanem a környéken élőkből is verbuválódjon.<br /> <br /> Szép példája a kistérség „belakásának”, ha egy-egy rendezvény sorozattá válva napokon keresztül kínál látni-, hallani-, ennivalót a látogatóknak. Számos példát találhat mindenki erre saját környezetében, itt csak kettőt említünk. Az Őrségben (Vas megye) 9 éve vendégeket hívó „Hétrét Fesztivál”-t, ami 30-nál több település bevonásával 10 napon át kínál színházi, zenei, irodalmi és filmes programokat, illetve „nyitott porták” meglátogatására invitálja a messziről érkezőket. Valamint a Szabolcs Szatmár Bereg megyében hagyományos „Szatmári Fesztivált”, mely 2 héten át fogadja 6 településen a látogatókat, minden napon más településre helyezve a legnagyobb rendezvényt, a látnivalókon túl kulináris örömöket is kínálva a vendégeknek. <br /> <br /> == A szolgáltatás tervezése és előkészítése ==<br /> Az önálló, helyben megvalósuló események tervezésekor figyeljünk arra, hogy azok mindenkor kötődjenek a település(rész) lakosságához, és/vagy az ide látogatókhoz, illetve a településhez, településrészhez, magához. Így tehát:<br /> <br /> * Helyi szokásokhoz, hagyományokhoz<br /> * Helyben élők személyiségéhez<br /> * Helyi történelemhez, tájhoz, természeti adottságokhoz, épített környezeti elemekhez, tárgyakhoz<br /> * A helyi gazdasághoz, gazdálkodáshoz, az itt élők életminőségének javításához<br /> <br /> Fontos azt tudatosítanunk, hogy a helyben meglévő értékek felismertetése, megbecsülése vezethet el bármilyen más érték elfogadásához, tiszteletéhez. A kistelepülések lakosságmegtartó ereje nemcsak a környezeti, s az ehhez hasonlóan változó gazdasági adottságokban gyökerezik, hanem azokban a helyben élők által előállított, vagy képviselt értékekben is, melyek ismerete és elfogadása nemcsak a településhez való kötődést erősíti, hanem sokszor a problémák megoldásának is alapjául szolgál.<br /> <br /> Ugyanennyire fontos, hogy a szervező munkával, tervezéstől a megvalósításig ne csupán az ezzel megbízott (munkavállalóként alkalmazott) munkatárs foglalkozzék. Az ő figyelmének, szervezőerejének ki kell terjednie mások bevonására, a feladatok delegálására, annak a csoportnak a megszervezésére is, aminek tagjai folyamatos segítői, vállalói a szükséges teendőknek.<br /> <br /> Visszaidézve a tervezést segítő kézikönyvünk ide vonatkozó szakaszát: „az IKSZT-ben olyan csapatmunkát kell tehát elképzelni, amiben sok önkéntes segítő áll a szervező munkatárs körül. Közülük ki ebben, ki abban felelős, ki ennek, ki annak jár utána, ki ezeket, ki másokat szervez tájékozódó, érdeklődő, vagy cselekvő csapatába. Sokak részleges munkájából állhat össze az IKSZT teljesítménye, amiben persze főszereplő a főállású munkatárs.”<br /> <br /> === A szükséges szolgáltatási tér és eszközök ===<br /> <br /> A [[112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet]] alapján e feladat ellátáshoz szükséges feltételek:<br /> <br /> * legalább 1 db, legalább 30 négyzetméter hasznos alapterületű, tanácsadásra, továbbá csoportfoglalkozásokra, képzések megtartására egyaránt alkalmas, természetes fénnyel megvilágított és szélessávú internet kapcsolattal rendelkező helyiség, illetve tér [7.§ (3) a)]<br /> * az előző bekezdésben meghatározott helyiségek, terek méretének és funkciójának megfelelő számú asztal, szék és egyéb bútor, amely magában foglalja a számítógépes munkaállomásokhoz szükséges irodabútorokat is, azonban a székek száma (...) nem haladhatja meg a négyzetméterenkénti 2 db-ot [7.§ (5) k)]<br /> <br /> A fentiek a rendelet által szigorúan vett feltételeket tartalmazzák. Azonban, ahogy azt a közösségi művelődés számos, szinte végtelen megvalósulási lehetőségéből is láthatjuk, a szükséges terek és eszközök sokkal nagyobb tárházára szükségünk lehet.<br /> <br /> === Adat- és ismeretforrások ===<br /> Lásd a lehetséges adatbázisokat: <br /> <br /> * Elérhető szolgáltató szervezeteket, intézményeket (benne a kistérség önkormányzati társulásának munkaszervezetét)<br /> * Információs, tanácsadó pontokat<br /> * Illetékességgel rendelkező hivatalokat<br /> <br /> === Lépésről lépésre ===<br /> A szervezés, események előkészítése, lebonyolítása olyan ismereteket és rutint igényel, amit részben művelődésszervező képzésekben szemeszterek során sajátíthat el az érdeklődő. Sokat számít azonban az a segítő munka, amit mások mellett különféle alkalmak megszervezésében vállalhatunk. A gyakorlatot ebben lehet megszerezni igazán, minél több saját tapasztalat teszi majd a „segédet” „mesterré”.<br /> <br /> == A szolgáltatás működtetése ==<br /> === Az elvárt kimenetek, adatszolgáltatás ===<br /> Indikátorként javasoltak:<br /> <br /> * Események (db)<br /> * Látogatók, résztvevők (fő)<br /> * Egy eseményhez kapcsolódó alkalmak (az esemény „szinergiája”) (db)<br /> * Egy eseményhez kapcsolódó szellemi termék (műalkotás, leírás, stb.) (db + megnevezés) – ami jó mutatója lehet az esemény hatásának.<br /> <br /> == Ötletek, jó gyakorlatok ==<br /> Minden alkalomra nem lehet példát kínálni, néhány esettanulmányból idézünk, hogy ötletet, gondolkodásmódot sugalljunk. Nem lehet cél bármilyen megoldás „lemásolása”, hiszen a már megtörtént események mindenhol szorosan kapcsolódnak a helyben élőkhöz, helyi lehetőségekhez, és ahhoz az időhöz, amiben ezek megtörténtek – megismétlésük lehetetlen. A példák inkább azt a célt szolgálják, hogy láttassuk: milyen széles körben értelmezhető a helyi cselekvés, aminek művelődési indítéka, vagy eredménye van.<br /> <br /> === Helyi képzési tevékenység ===<br /> A felismert képzési igények kielégítésére kétféle példát mutatunk be. Az egyik egy hosszabb előkészítő, tervező munka eredményeként végül is népfőiskolai keretekben megvalósuló, hosszú képzési folyamatot jelent (Rege Népfőiskola, Szombathely), a másik egy kistelepülés helyi fejlesztési folyamatába építve egy-egy előadássorozattal adott választ a közben felmerülő képzési szükségletre (Faluház Baráti Kör, Győrvár).<br /> <br /> === Rege Népfőiskola ===<br /> (Bukits Zoltán közlése alapján)<br /> <br /> '''A gondolat megszületésének alapvetése'''<br /> <br /> Egy alkotó, együtt gondolkodó közösség létrejötte, a közösség szervezetbe tömörülése megfogalmazott cél érdekében mindig valamely, a környezetükben, létükben felfedett vélt vagy valós hiányt hivatott pótolni, igényt kielégíteni. Az alapítói célkitűzések ennek megalapozottságát boncolgatják, kivetítve a teremtő közösség, szervezet tagságára, majdan a szűkebb és tágabb társadalmi környezetre. A valós feladat aktualitása, megfogalmazása, elhelyezése a korszellembe, a megszólított társadalmi környezet felismerő és befogadóképessége hatnak a célkitűzésekre, alakíthatják, formálhatják azt. Szervesen működő közösségekben, társadalmakban ezen külső formáló erők a felismert közös cél érdekében együttgondolkodásra, együttmunkálkodásra&amp;nbsp; hívják az embereket. Az alapító közösség bővül anélkül, hogy a kitűzött cél módosulna. Kialakulhat-e gyarapodó közösség akkor, ha a felismerés, befogadás csírája sem jön létre? Valószínűen nem. De kialakulhat-e gyarapodó közösség akkor, ha a felismerés és befogadás lehetőségét a korszellem felülírja, holott az elvetett mag jó talajba ágyazódott? A válasz ''igen'', bár a bizonyításra több mint 3 évet szántak Szombathely egyik peremkerületében.<br /> <br /> '''Előzmények'''<br /> <br /> A nyugati határszél évszázadokon át a határt őrzők élőhelye volt. A táj adottságait kihasználva jött létre a még ma is érzékelhető „szeres” településszerkezet. A geológiai, éghajlati adottságok határozták meg a munkavégzés lehetséges kereteit, módszereit. Az ó- és középkori határ őrizete, majdan a terület gyakori német fennhatóság alá kerülése, elzálogosítása, a hadurak felségárulásai, betelepítések a jellemzően magyar kultúra keveredését, helyenként szinte teljes megsemmisülését eredményezte.&amp;nbsp; Az őrvidék egy részének elcsatolása, a vasfüggöny miatti elzártság a népesség figyelmét inkább Ausztria felé fordította. A 20. század végi határmegnyitás, a kiutazás, munkavállalás lehetősége, a szomszédi jólét felismerése példaként szolgált. Az első tőkés üzemek betelepedése, a termőföldek művelésének felhagyása, a földek eladása a vidéki életformát városiassá alakította. A viszonylagos gazdagság, a nyugat eszméje a hagyományokban, népi kultúrában, helyi teremtő közösségekben, nemzetben való gondolkodást másodlagossá minősítette. Feledésbe merültek azok a világképek, alapformák, melyekre támaszkodva – a globalizálódott korszellem ellenében - az itt élő közösségek újrafogalmazhatnák a társadalomban, nemzetben vállalt feladatokat, kötelezettségeket. <br /> <br /> '''Az első lépések és tapasztalatok'''<br /> <br /> A felsoroltak miatt kialakult hiányérzet hozta létre az első munkacsoportot. Heti rendszerességgel előadássorozatot szerveztek Szombathelyen „Hazatalálás” címmel. Az előadásokat a következő témák köré csoportosították: jelképrendszerek, közjogi hagyományok, magyar és egyetemes történelem, néphagyomány-népművészet, természetes életmód. A témák feldolgozására meghívott előadók segítségével keresték műveltségünk azon alapformáit, ősképeket, világképeket, melyek az idők során szinte nem változtak. Ezen gyökerek segítségével fogalmazták meg az ember emberrel, Teremtővel és természettel való viszonyát. Ezen alapokról indulva kutatták, fogalmazták újra helyi értékeinket a mai társadalmi, gazdasági viszonyok szerint''. Fontos szempont volt a részből a teljesség felé haladás, a helyi adottságokból a nemzet megfogalmazása.'' Ha már a teljesség megfogalmazását tűzték ki célul, akkor az elmélet gyakorlatban történő megvalósulását, tárgyiasulását is meg kellett teremteni. Ez különösen fontos volt az előadáson részt vevő közösség számára, mivel úgy érezték, hogy a csak szellemi munka által az egyének nem válnak cselekvővé. Az így szerzett tudás lexikálissá vált, a „jóllakottság” érzésével töltötte el a hallgatóságot. Különösen akkor, mikor az előadások anyaga adathordozókon is megjelent. Ez úgy hatott a közösségre, mint a televízió. A tudás megszerzéséhez már nem volt közösségre szükség. <br /> <br /> '''Okulás a hibákból - formalizálódás'''<br /> <br /> Az itt jelentkező hiányt aktív műhelymunkával kellett pótolni, ami az eddigi laza közösségszervezésnek új formát kölcsönzött. ''Oktatási tervet'' kellett készíteni, melyben az előadásokat és műhelymunkákat össze kellett hangolni.&amp;nbsp; A ''foglalkozások helyét, időtartamát, rendszerességét'' kellett átgondolni, és természetesen a működés költségeit sem szabadott elfelejteni. Szükség volt a közösségi szabad szerveződés helyett bejegyzett társadalmi szervezetet létrehozni. Így alakították meg a ''Rege Művészeti Egyesületet ''s az alapítással szinte egyidejűleg a ''Rege Népfőiskolát'' is, hisz a vállalt feladatok iskolai szervezést igényeltek. <br /> <br /> Az első kérdés a népfőiskola akkreditációja volt. Úgy döntöttek, hogy az akkreditációhoz szükséges feltételeket nem vállalják. Úgy gondolták, hogy az iskolába elsősorban nem végzettséggel rendelkező, hanem tudást birtokló tanárokra, mesterekre van inkább szükség. A tervezett iskola célja az volt, hogy a megszerzett tudás alapján életszemléletet adjon, a magyar természetes műveltség világképét közvetítse, ily módon nem volt felruházható államilag elismert képzésmintákkal. A népfőiskolán az ifjúság és egyben a felnőtt közösségek nevelésében szerettek volna mintát adni, olyan mintát, ami az állami oktatásból kimaradt. <br /> <br /> Az iskolát Szombathely herényi városrészének közösségi háza fogadta be. A helyszín ideálisnak bizonyult több kézműves műhely egyidejű működtetésére is. A képzés finanszírozására - az akkreditáció elmaradásával - az állami támogatások hiánya és a pályázatok beszűkülése miatt tandíjat kellett bevezetni. A célközönséget elsősorban a gyermekes családokban, óvónőkben, tanítókban, tanárokban találták meg.<br /> <br /> Az első kurzust három éves időtartamban határozták meg, havonként egy hétvégi alkalommal. Az első napon a kézműves műhelyek működtek, kiegészítve rítusjátékkal, népi játékok tanulásával. A napot táncház zárta. A második nap a szellemi műhely működött. Minden hétvége rendjét eleink természetes életmódjához igazítva fogalmazták meg. Ez illeszkedett a szokásokhoz, jeles napokhoz, ünnepekhez. A fizikai munkát a műhelyek, a szellemi munkát az előadások, a lélekkel való foglalatosságot pedig a népdal, néptánc műhely fedte le. <br /> <br /> A három éves kurzus lényege, célja az volt, hogy a ''magyar természetes műveltség ismerete'' alapján ''önállóan gondolkodó'', cselekedni, alkotni, ''dönteni képes egyéneket, közösségeket'' teremtsen. Az első három év működése során azonban azt tapasztalták, hogy a még oly lelkes hallgatók esetében is ''az egyéni érdek, a mindennapokkal való törődés zavara felülírta a közösségi érdekeket.'' Jellemzően az előadások látogatottsága jóval meghaladta a kézműves műhelyben tevékenykedők létszámát. Ez azt eredményezte, hogy a megszerzett tudás nem tudott tárgyiasulni. Az oka a résztvevők „nem tudom, nem merem, nem való ez nekem…” megnyilvánulásaival írható le. A hallgatóságnak nagyon nehéz volt a közös ünnepeken való szerepvállalás, a néptáncban egymás kezének megfogása, a játékokban való feloldódás. A szervezők mindezt a korszellem jellemző tüneteként fogták fel. <br /> <br /> '''Folytatás – a jövő megalapozása'''<br /> <br /> A három év során ugyanakkor kialakult egy aktív, együttgondolkodásra alkalmas mag, melyre építve a következő évfolyamot sikerült elindítani. A korábbi évek viszonylagos passzivitását követően sok régi hallgató jelentkezett továbbtanulásra, de igazi örömet az új, családdal együtt érkezők jelentettek. Átformálták az iskola rendjét. Nagyobb hangsúlyt kapott a kézműves tevékenység, ahol is külön asszony-leány, külön férfi műhely működik azóta. Így alkalmanként egy-egy feladatot több ember együttesen végez, ezáltal az alkotás öröme és a közösségi szellem egyaránt erősödött. A tantermi foglalkozások mellett sok időt töltenek a természetben. Vetni, aratni, kaszálni tanulnak a hallgatók. Kemencét építenek, disznót ölnek, rétest sütnek… Úgy, ahogy eleink azt mindennapjaikban tették. A való, igaz életet tanulják, élik a közös foglalkozásokon. <br /> <br /> Talán a népfőiskola új rendje, talán az előző évek munkájának eredménye, hogy egyre többen vállalnak feladatot, egyre többen kapcsolódnak már be az iskola aktív életébe. Az új hallgatósággal új gondolatok és egyben új feladatok születnek. Örömmel tölti el a szervezőket a közeli, s távoli szervezetekkel való egyre számosabb és szorosabb kapcsolat. Ez erőt ad ahhoz, hogy a népfőiskolát az eszmeiség megtartásával bővítsék, valódi teremtő életközösséget hozzanak létre. <br /> <br /> === Faluház Baráti Kör ===<br /> <br /> '''Előzmények'''<br /> <br /> A képviselőtestület tagjai közt zajló vita megosztja a falu népét, egymásnak feszülő indulatok rontják azt az együttgondolkodást, mely eddig – a településen folyó közösségfejlesztési folyamat során – szinte csodákat tett az emberek között. Ez adja az ötletet a Baráti Kör vezetőinek: az új választások után olyan képzést kellene tartani a frissen megválasztott helyi képviselőknek, ami segítené a testület jobb együttműködését, a problémákra koncentráló közös megoldáskeresést.<br /> <br /> A forma egy előadássorozat (a szervezők akkor „népfőiskolai kurzusként hirdették), tartalma pedig azoknak az ismereteknek a köre, melyek zömében nem könyvekből tanulhatók. <br /> <br /> Felfigyelnek rá a szomszédos települések önkormányzatai is. Ennek eredménye, hogy a program indulásáig 10 település jelenti be csatlakozási igényét a sorozathoz. Át kell tehát dolgozni, alkalmassá kell tenni a programot a térségi együttgondolkodás segítésére. A tematikában így egészül ki a helyi felelősség, együttműködés, nyilvánosság, demokrácia és a civil szervezetekkel való együtt-gondolkodás témája a térségi együttműködéssel, az értékek térségben való feltárásának, bemutatásának felismertetésével.<br /> <br /> A tervezeteket a Faluház Baráti Kör erre a célra alakított munkacsoportja állította össze a Vas megyei Közösségszolgálat közreműködésével.<br /> <br /> '''A két sorozat tematikája:'''<br /> <br /> * '''„Képviselő testületben hatékonyan” (1995)'''<br /> ** Célkitűzés: az újonnan, vagy újjá választott képviselőtestületek tagjainak felkészítése az önkormányzati munkára. A legfontosabb információk forrásának, a közösen megoldható problémáknak a megismertetése, a testületen belüli és a testületek közötti együttműködés erősítése.<br /> ** Résztvevők: Andrásfa, Gersekarát, Győrvár, Hegyhátszentpéter, Olaszfa, Oszkó, Pácsony, Petőmihályfa, Sárfimizdó, Telekes önkormányzatainak képviselő testületei.<br /> ** Előadók: országgyűlési képviselő, a Megyei Önkormányzat, a Megyei Közösségszolgálat, Közösségfejlesztők Egyesülete, Civil Rádió, Jóléti Szolgálat Alapítvány tisztségviselői és munkatársai.<br /> ** Helyszínek: Győrvár -&amp;nbsp; Faluház(Petőmihályfa - Hegyközség)Budapest - Parlament<br /> ** Időpontok: 1995. február 13-ától kezdődően minden hét hétfői napján 18 órától. <br /> <br /> * '''Tervezett program és előadók:'''<br /> ** Febr. 13. &quot;Házunk tája.&quot;<br /> *** Örömök, gondok a résztvevők településein. Feltételek, lehetőségek a gondok megoldásához. (Beszélgetés, csoportos problémafeltárás)<br /> *** Vezeti: közösségfejlesztő szakember<br /> ** Febr. 20. &quot;Miért vagyunk?..&quot;<br /> *** Az önkormányzati törvény, s ebből a települési önkormányzat feladatai. Jogok és kötelezettségek a képviselőtestületben.<br /> *** Előadó: főjegyző (Megyei Önkormányzat)<br /> ** Febr. 27. &quot;Miért vagyok?..&quot;<br /> *** Mit is jelent &quot;képviselőnek&quot; lenni? - Felelősség és autonómia. Érdekek és értékek, mint a napi munka segítői és korlátai.<br /> *** Előadó: közgyűlés elnöke (Megyei Önkormányzat)<br /> ** Márc. 6. &quot;A nyilvánosságért&quot;<br /> *** Érdekek és helyi nyilvánosság. Mit jelenthet egy falu életében a rádió, televízió, újság, ha az a helybéliek kezében van?<br /> *** Vendég: alapítványi elnök (Civil Rádió Alapítvány)<br /> ** Márc. 13. &quot;A falu képe - belülről&quot;<br /> *** A település &quot;belső arca&quot;, a szociális gondoskodás formái, forrásai, módszertára.<br /> *** A közös terek, közös gondok - csak az önkormányzat gondja? A közért végezhető munka formái, szervezése, forrásai. A vállalkozó önkormányzat.<br /> *** Vendég: ügyvezető (Hegyháti Jóléti Szolgálat Alapítvány)<br /> ** Márc. &quot;A civil társadalomért&quot;<br /> *** A civil szféra sajátosságai, működésének keretei, formái. A civil szervezetek és önkormányzatok kapcsolata. A polgárok önálló közösségei, s a rájuk háruló feladatok, felelősségek.<br /> *** Vendég: titkár (Közösségfejlesztők Egyesülete)<br /> *** Korreferátumok: Faluház Baráti Kör, Petőmihályfai Hegyközség, Oszkói Hegypásztorkör<br /> ** Márc. 27. &quot;A falu képe - kívülről&quot;<br /> *** Védhető és védendő értékek a településeken. A falu múltját és jövőjét hordozó építmények, az óvás és építés együttes megvalósításának lehetőségei, forrásai.<br /> *** Előadó: beruházási főmérnök (Szombathely MJV Önkormányzat)<br /> ** Ápr. 3. &quot;Közmeghallgatás - másképpen&quot;<br /> *** Egy lakossági fórum megrendezése a résztvevők körében az erre az alkalomra választott &quot;önkormányzat&quot; irányításával, s külső szakértők bevonásával.<br /> *** Szakértők, mint vendégek: megyei igazgató (OTP), polgármester (Vasvár), igazgató (Műv. Ház, Vasvár), közgyűlési elnök (M. Közgyűlés), főjegyző (M.Önkorm.), a terület országgyűlési képviselői<br /> ** Ápr. 11. &quot;Az ország háza&quot;<br /> *** Látogatás a Magyar Parlamentben. Eszmecsere a törvényhozásról, beszélgetés a &quot;tengerről&quot; a &quot;csepp&quot; nézőpontjából.<br /> *** Házigazda: országgyűlési képviselő<br /> ** Május 1. „Összefoglaló”<br /> *** Záró program: a sorozat értékelése, a folytatás megtervezése, emléklapok átadása a résztvevőknek. Közös vacsora, majd a Zala Táncegyüttes műsorának megtekintése.<br /> <br /> * '''&quot;Baráti körtől a térségi társulásig&quot; (1996)'''<br /> ** Február 5. &quot;Újra együtt....&quot;<br /> *** A megkezdett együttgondolkodás folytatása - számvetés és előretekintés.<br /> *** Vezeti: közösségfejlesztő<br /> ** Február 16. &quot;Víz-ügyeink&quot;<br /> *** Találkozás a Vas megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatójával.<br /> ** Február 19. &quot;Falusi turizmus a gyakorlatban&quot;<br /> *** Gyakorlati tudnivalók, kapcsolatok Vas és Zala megye között<br /> *** Vezeti: idegenforgalmi szakember (Zalaegerszeg)<br /> ** Február 26. &quot;Környezeti kultúra - faluszépítés&quot;<br /> *** Hogy tehetjük szebbé, hívogatóbbá településeinket a Millecentenárium évében?<br /> *** Vezeti: főkertész (Szombathely)<br /> ** Március 4. &quot;Vasban vagyok...&quot; múzsákkal<br /> *** Intézmények és civil szervezetek közti kulturális együttműködés, térségi nyilvánosság megteremtése.<br /> *** Vendégek: közművelődési intézményvezetők a térségből<br /> ** Március 11. &quot;Együtt - hogyan?&quot;<br /> *** Szövetség/társulás/együttműködés<br /> *** Térséggé szerveződés a polgármester szemével<br /> *** Vendég: polgármester (Bakonyszombathely), megyei közgyűlési elnök<br /> ** Március 18. &quot;Vasvár térségi központ szerepe&quot;<br /> *** Beszélgetés a város polgármesterével<br /> ** Március 22. &quot;Kitekintés&quot;<br /> *** Markt-Allhau és környéke: falusi turizmus, környezeti kultúra <br /> *** Tapasztalatcsere kirándulás a szomszédos Ausztriába - egyúttal egy térségek közötti együttműködés kezdete<br /> <br /> A második sorozat eredményeként két évvel később megalakult az az önkormányzati fejlesztési társulás, melynek jogutódjaként ma is működik a 23 település összefogásával létrejött többcélú kistérségi társulás.<br /> <br /> === Fesztiválszervezés ===<br /> A fesztiválok világa nálunk elég kaotikus képet mutat. Divatba jött, hogy „helyi fesztiválokat” rendezzünk, így aztán a legeldugottabb helyi rendezvényektől kezdve a kereskedelmi giga-festig mindenki gátlástalanul fesztiválnak nevezi önmagát. A rendteremtés igényével jött létre (hosszas előkészítés és szakmai egyeztetés után) 2009-ben a Magyar Fesztiválregisztrációs és Minősítési Rendszer. On-line felületén ([http://www.fesztivalregisztracio.hu/ www.fesztivalregisztracio.hu]) megtalálható nyilvános adatok objektív tájékoztatást nyújtanak. Jelenleg 272 regisztrált fesztivál van Magyarországon, amelyből 78 kapott valamilyen minősítést. (A szám folyamatosan bővül.)<br /> <br /> &amp;nbsp;<br /> <br /> Ami a helyi közművelődés szereplőinek javasolható, hogy a divattól sarkallva ne menjenek bele nagyzoló fesztivál-imitációkba. Ha valamilyen oknál fogva a lokális hatókör meghaladását tűzik ki célul (erre leginkább a gasztronómiai és hagyományőrző rendezvényeknek van esélyük), akkor lehetőleg ne a mennyiségi, hanem a minőségi fejlesztést célozzák meg. Olykor ennek ellentmond a turisztikai szempont, de van példa arra is, hogy a kettő összeegyeztethető. Tartózkodjunk attól, hogy a kulturálisnak kikiáltott rendezvény odáig „fejlődjék”, hogy a helybeliek tisztán az „eladó”, a látogatók, turisták a „vevő” szerepét töltsék be.<br /> <br /> Két olyan példát idézünk itt fel, amelyekben sikerült a megfelelő egyensúlyt megtartva tartalmas és sikeres rendezvényt meghonosítani.<br /> <br /> === Hétrétország – a szerek és porták fesztiválja ===<br /> <br /> (Sülyi Péter közlése alapján)<br /> <br /> * '''Mottó:''' természetből a java - művészetből a magvanyitott porták, nyíltszívű emberekértelmes szórakozásmiegymás<br /> <br /> A ma már majdnem évtizedes rendezvénysorozat létrehozásában az a „missziós gondolat” játszott fontos szerepet, miszerint nem lehet különbséget tenni a városokban, vagy kistelepüléseken élők között, ha az emberek kulturális igényeit igyekszünk kielégíteni. Következésképp, a legkisebb településen élő számára is elérhetővé kell tenni az ún. magas kultúra eseményeit, az abba való bekapcsolódás lehetőségét. Az Őrségben ennek szellemében fogták össze a helyben talált – múlófélben lévő – értékeket (hagyományos paraszti gazdaság, termelőmunka és gasztronómia kultúráját), és az első vonalban létrejövő művészeti alkotásokat (színházi, zenei, képzőművészeti bemutatókat).<br /> <br /> 2010-ben a „Hétrétország – a szerek és porták fesztiválja” kilencedik alkalommal került megrendezésre. Ez a nyárutóján zajló tíz napos fesztivál a kalandlelkületűeket invitálja az Őrség, - mint egy falvakból, szerekből, rétekből, tártkapus portákból álló alkalmi ország - élményszerű felfedezésére. A program bővelkedik zenei, színházi, irodalmi és filmes eseményekben. Emellett kialakult egy sajátos &quot;hétrét&quot; műfaj is: a látogatás. Régi falusi porták fogadják a &quot;vizit órákban&quot; a látogatókat, kézművesek műhelyeibe, művészek műtermeibe nyerhetnek bebocsátást az érdeklődők, akik nem csak a látni, vagy kóstolnivalók végett időzhetnek ott szívesen, hanem a jóízű beszélgetés kedvéért is.<br /> <br /> A fesztiválprogramban a zenei műfajok nagy választéka mellett kínálnak irodalmi és színházi előadásokat, filmvetítéseket és kiállításokat. A fesztiválhoz kapcsolódóan ebben az évben is működött média-műhely a filmes alkotók számára. A programkínálat jelentős részét alkotó Nyitott Porták több mint 20 településen, körülbelül 50 helyszínen fogadtak látogatókat. Kísérő rendezvényként volt „Paraszt lakodalom a Kerka mentén”, egyházi ünnepek, természetjáró programok az Őrségi Nemzeti Parkban és környékbeli várakat fölfedező autós túrák a határon innen és túl. <br /> <br /> A fesztivál kedves invitálása sokak számára beteljesült élmény volt 2010-ben is:<br /> <br /> ÉREZD MAGAD OTTHON! – AKÁR HÉTRÉTORSZÁGBAN…<br /> <br /> === Vasvári Rétesfesztivál ===<br /> <br /> A város 2005-ben elnyerte a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által adományozott Kultúra Magyar Városa elismerést. A Vas megyei kisváros történelmi emlékei és természeti értékei, búcsújáró hagyományai mellett nagyrendezvényeivel hívja fel magára a figyelmet. Ebben a közegben született meg a rétes-fesztivál ötlete, mely közösségteremtő erejével sokban különbözik a környezetében rendezett más nagyobb rendezvényektől. Az ötletgazda a – több más közösségi eseményt gerjesztő – helybeli nyugdíjas klub volt. A városka művelődési háza felkarolva az ötletet, évről évre gyarapítva a rendezvény vonzerejét mára már a környék egyik legsikeresebb kezdeményezésének szervezője.<br /> <br /> Az esemény a Hegyháti Napok rendezvénysorozat keretében, augusztusban kerül sorra. Felhívásában arra bíztatják a környező települések kisebb közösségeit, hogy tárják fel és mutassák be a helyi rétessütés emlékeit, hagyományait, adjanak ízelítőt településük más hagyományaiból is, verssel, énekkel, rájuk jellemző tárgyi, és szellemi emlékekkel vonuljanak fel a fesztiválra, s persze süssenek minél több olyan rétest, amit helyben szoktak sütni (vagy elődeik sütöttek, ehettek generációkkal korábban). Számos díj kiadásával inspirálják a jelentkezőket arra, hogy valóban ne csak a népszerű rétes készítésének és eladásának szándékával nevezzenek. <br /> <br /> Az indításkor megfogalmazott célkitűzések:<br /> <br /> * a már működő helyi közösségek meggyőzése, bevonása, az együttműködések kialakítása,<br /> * példát állítani és a helyi kezdeményezések életképességét megmutatni, párbeszédet indítani a település különböző csoportjai között,<br /> * különböző generációk együttműködését megvalósítani, <br /> * gasztronómiai értékeinket a kulturális örökség részeként elfogadtatni, az adott tájegységhez kötődően bemutatni,<br /> * felszínre hozni azt a hagyományos konyhatechnikai tudást, ami a magyar konyha sajátja,<br /> * a Napsugár Nyugdíjas Klub tagjainak újabb közös erőpróbát kínálni, felmérni a helyi társadalomban betöltött szerepük súlyát, használni a meglévő tudásukat, erősíteni társadalmi hasznosságtudatukat, <br /> * turistákat vonzó, bevétel-növelő nyári nagyrendezvényt megvalósítani. <br /> <br /> 2003 óta rendezik meg az eseményt a város egyik jeles napja, az augusztusi Nagyboldogasszony ünnepéhez kapcsolódva. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy az eredeti célkitűzések valóra váltak. Nemcsak sikeres maga a rendezvény – a több ezer látogató és 4-5000 elfogyasztott rétes mércéjével, a kistérség polgármesterei által közösen nyújtott „térségi rétes” produkciójával is mérve –, hanem népszerű a kezdeményezés azoknak a kistelepülési közösségeknek a körében is, amiknek figyelmét ez a lehetőség&amp;nbsp; irányította ismét a helyben gyökerező étkezési szokások megismerésén túl a még élő egyéb hagyományok, helyi értékek felé.<br /> <br /> Általánosságban elmondható, hogy a fesztiválra jelentkező csoportok lakóhelyén újszerű közösségi tevékenységek indultak el. Ahol ez idáig énekkar működött, ott most már a rétes készítő kötények elkészítésére is összejártak az asszonyok. Mivel a sütő szerszámokat, gáztűzhelyeket is hozni kellett, ezért ebbe a munkába, a férfinépnek is volt dolga. A bemutatkozó műsorokba a gyerekeket is bevonták sok helyen. A fiatalabb generáció az idősek élő, eleven, tapasztalati úton megszerzett tudását professzionális ismereteivel, tanult néptánc koreográfiákkal egészítette ki az előadott műsorokban. Minden közösség a legjobb tudását szerette volna adni, mindenki a saját településének akarta a dicsőséget.<br /> <br /> A résztvevő közösségek évről évre gyarapodó száma, a látogatók érdeklődése a helyben lakók számára is ünneppé avatták ezt a rendezvényt az elmúlt években.<br /> <br /> === Helyi termék piacának megszervezése ===<br /> <br /> Példák gazdapultok, helyi piacok a település helyi termelőinek és termékeinek bemutatására, árusítására.<br /> <br /> A települések helyi értékei között felbecsülhetetlen szerep jut azoknak a termékeknek, amik helyben készülnek, magukon viselik a környezet jellegzetes vonásait, sokszor évszázados hagyományok hordozói is egyben. Ezek megtartása, mások számára való elérhetővé tétele sokszor a település népességmegtartó erejének záloga is egyben. Az integrált szolgáltatásokat magába foglaló intézmény fontos küldetése lehet ezeknek az értékeknek a megmentése. Ezért is mutatunk be néhány követhető, jó példát.<br /> <br /> === Gazdapultok Vas megyében ===<br /> <br /> Vas megyében a Falusi Turizmus Vas Megyei Szövetsége egy – a Norvég Civil Alap által támogatott – pályázati projekt eredményeként 15 településen hozott létre ún. „gazdapultot”, melyeket közösségi terekben elhelyezve a helyben lévő gazdálkodók számára kínáltak bemutatkozási lehetőséget. Ezeken a pultokon mód van a helyi termékek kiállítására, a megfelelő információk feltűntetésével a helyben termelt, vagy előállított termékek bemutatására, népszerűsítésére.<br /> <br /> A gazdapultot és információs táblát kizárólag rendeltetésük szerint, a falu egésze számára hasznosítható módon, jól láthatóan, belső térben, nyilvános helyen állították fel, magáncélokat nem szolgálhatnak.<br /> <br /> A gazdapulton elhelyezett termékekért, az információs táblán megjelenített információk tartalmáért és az állagmegóvásért az átvételt követően az érintett gazdálkodók felelnek, a kezdeményező Szövetség a rendeltetésszerű használatot azzal segíti, hogy a településen a tárló hasznosításával megbízott személlyel, szervezettel, külön megállapodást köt. A kezdeményezés hozzájárulhat a helyi termék-értékesítés, kézművesség, házi ipar, és a csomagolható, helyben előállított élelmiszer-termékek piaci keresletének élénküléséhez. <br /> <br /> === Esély a helyi terméknek ===<br /> <br /> Szabolcs Szatmár Bereg megyében egy kistelepülésen, Panyolán vezették be elsőként az „Adj egy méter esélyt a helyi termékeknek” akció részeként azt a kezdeményezést, hogy a helyi boltban 1 m-nyi polcot tartsanak fenn helyi termékek számára. Az akció támogatója a Helyi Termék Szövetség, mely célul tűzte maga elé, hogy 3000 településen valósítja meg a helyben készített termékek népszerűsítésének ezt a módját.<br /> <br /> Panyola szomszédságában, Túristvándiban szociális szövetkezetet alakítottak a majdani helyi piac működtetésére. Céljuk, hogy a lakosság szükségletét kielégítendő minden olyan terméket helyben fognak előállítani, melynek feltételei megvannak a településen. Ezzel nemcsak a gazdálkodási, termelési kedvet serkentik a faluban, hanem azt a fizetőképességet is helyben tarthatják, melyet eddig a közeli városok áruházaiban használtak fel a helybeliek. További előnye a vállalkozásnak, hogy munkahelyeket teremtenek, s a lakosság élelmiszer-ellátása megbízható, ellenőrzött forrásból valósítható meg.<br /> <br /> === Helyi termék piac ===<br /> <br /> A Liliomkerti Piac egy magánember kezdeményezésére alakult szövetkezet kezelésében a Veszprém megyei Káptalantóti faluban működik, elsősorban a nyári turistaforgalom számára kínálva a helyi árukat, termékeket.<br /> <br /> A Nyugat-magyarországi Régióban 3 megye helyi termelőit szólította összefogásra a „Pannon Helyi Termék Klaszter”. Ez a példa értékű összefogás közel 100 helyi kistermelő használati-, ajándék- és élelmiszer termékeinek népszerűsítését, közös értékesítését tűzte ki céljául. Valamennyi terméken szerepel a klaszter védjegye. A termelők, kézművesek portékáinak népszerűsítését turistacsalogató nagyrendezvényeken, internetes hírlevélben, egyéb szervezett alkalmakon is népszerűsítik.<br /> <br /> === Közművelődési intézmények közösségi működtetése ===<br /> <br /> Alig egy évtizedre vezethető vissza az az intézményműködtetési gyakorlat, mely részben visszaidézi a háború előtti szabadművelődési korszak hasonló megoldásait, részben választ ad a közösségi intézmények fenntartásának problémái által felvetett kérdésekre. 5 éve alakult meg a Civil Közösségi Házak Magyarországi Egyesülete, mely tagjai sorába hívott minden olyan civil szervezetet (alapítványt, egyesületet, baráti kört), mely saját településén a közösség házát működtette. Beléptek az egyesületbe mozit, ifjúsági házat, kultúrházat, faluházat üzemeltető táraságok, és megosztották egymással munkájuk előnyeit, hátrányait. Az általuk működtetett intézmények többnyire önkormányzati tulajdonban vannak, körülményeik, feltételeik rendkívül eltérőek, közös vonásuk azonban, hogy mindaz, ami bennük történik, az az oda betérők akaratából, tervei szerint, és valamennyiük javára történik. Ahhoz azonban, hogy mindez valóban így legyen az elmúlt években újra kellett tanulni az önkormányzás, az önrendelkezés, autonómia – egyszóval a szubszidiaritás – elveit és gyakorlatát. Ennek eredményeként közmegelégedésre működő, a tulajdonos számára olcsó, a helybeliek igénye szerinti szolgáltatásokat nyújtó intézmények jelentek meg a magyar közintézményi palettán.<br /> <br /> A fentiek által szerzett tapasztalatok alapján a helyi, integrált szolgáltatásokat nyújtó intézmény fenntartását és működtetését célszerű elválasztani egymástól. A fenntartás felelősségét a tulajdonosnál megtartva célszerű a működés napi feladatainak elvégzését – feladat-átadási szerződés keretében – átadni a tényleges használónak, azaz a szolgáltatásokat igénybe vevő lakosság civil szervezeteinek. Ki más lenne alkalmasabb a közösség intézményének működtetésére, mint maga a közösség, mely valójában használja is a létesítményt. Ezzel nemcsak a fenntartó napi gondja lesz kevesebb, de a használók felelősségtudata, a „rajtuk múlik” felemelő/súlyos érzése is erősödik, és hatóerővé válik. Azokat a korlátokat, feltételeket, melyek keretei között teljesíthető a feladat-átvállalás a helyi önkormányzat és civil partnere helyben tudja csak meghatározni. Élni kellene ezzel a szabadsággal.<br /> <br /> Jó példaként ajánljuk a következő intézmények gyakorlatát. Eltérő helyzetben, eltérő feltételekkel és eltérő tartalommal működő intézmények ezek, közös vonásuk csupán a közösségi üzemeltetés, és felelősségvállalás.<br /> <br /> * Mag-Ház Koppánmonostor (Komárom)<br /> * Herényiek Háza (Szombathely)<br /> * Faluház (Győrvár)<br /> * Bocskai Filmszínház (Hajdúnánás)<br /> * Művelődési Ház, Könyvtár, Teleház (Kötegyán)<br /> <br /> Működésük tapasztalatairól közvetlenül a működtető szervezettől, vagy a [http://www.szabadmuvelodes.hu/ www.szabadmuvelodes.hu] honlapról szerezhet bárki információt.<br /> <br /> == Kapcsolatok ==<br /> <br /> A kapcsolatok megtalálásához elsősorban honlapokat, a kapcsolat felvételéhez közvetlen címeket, elérhetőségeket ajánlunk.<br /> <br /> * [http://www.kka.hu/ www.kka.hu] – a közösségfejlesztéssel, közösségi tevékenységekkel legátfogóbban foglalkozó honlap, a Közösségfejlesztők Egyesületének honlapja, a társterületek közvetlen elérésére is<br /> * [http://www.erikanet.hu/ www.erikanet.hu] – a legátfogóbb közművelődési információs és adatbázis, a közművelődési intézményhálózat legkedveltebb honlapja<br /> * [http://www.szabadmuelodes.hu/ www.szabadmuelodes.hu] – a szabadművelődési gondolat visszatanításának, a közösségi intézmények működtetési gyakorlatának bemutatására, népszerűsítésére vállalkozó honlap, a civil szervezeteknek ajánlott<br /> * A Civil Közösségi Házak Magyarországi Egyesülete, s egyben a Mag-Házat működtető konzorcium elérhetősége: 2903 Komárom, Csendes u. 8. (Monostori Éva) 34/526-955<br /> * Faluház Baráti Kör, a Győrvári Faluházat működtető egyesület elérhetősége: 9824 Győrvár, Béri Balog Ádám u. 109. (Varga Gézáné) 94/574-044<br /> * Herényi Kulturális és Sport Egyesület a Herényiek Háza működtetője elérhető: 9700 Szombathely, Béke tér 7. (Szekér Tamás) 30/394-0875<br /> * Okkal-Más-Okkal Ifjúsági Egyesület a hajdúnánási Bocskai Filmszínház működtetője elérhető: 4080 Hajdúnánás, Köztársaság tér 16. (Szabó István) 52/381-620<br /> * Kötegyáni Baráti Kör Egyesület a Kötegyáni Teleház, Könyvtár működtetője elérhető: 5725 Kötegyán, Kossuth u. 50. (Ungvári Mihály) 66/278-354<br /> * Őriszentpéteri Teleház (Őri Alapítvány) a „Hétrétország…” szervezői, házigazdái elérhetők: 9941 Őriszentpéter, Városszer 116. (Sülyi Péter) 94/548-038<br /> * Nagy Gáspár Kulturális Központ a Vasvári Rétesfesztivál szervezője elérhető: 9800 Vasvár, Bartók Béla u. 4. (Gergye Rezső) 94/573-070<br /> * Falusi Turizmus Vas Megyei Szövetsége a gazdapultok létrehozásának segítője elérhető: 9700 Szombathely, Ady tér 5. (Huszár Judit) 94/312-535<br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> {{note|abc}} Beke Márton, Ditzendy Károly Arisztid - [http://www.meliusz.hu/c/document_library/get_file?uuid=6210a8f0-ead6-4348-b31d-bfb2398d3db9&amp;groupId=10157 Közös jövőnk. Vitairat a közösségi művelődés megújításának stratégiájáról]. HROD Közösségi Gazdaság és Társadalomfejlesztési Központ, Hajdú-Bihar Megyei Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ. 2011.</div> Arisztid https://wiki.hrod.hu/index.php?title=K%C3%B6zm%C5%B1vel%C5%91d%C3%A9si_programok_szervez%C3%A9se&diff=674 Közművelődési programok szervezése 2013-07-01T19:14:52Z <p>Arisztid: /* A szükséges szolgáltatási tér és eszközök */</p> <hr /> <div>{{Mmkk}}<br /> {{Itkhm}}<br /> <br /> == A feladatellátásra vonatkozó szakhatósági rendelkezések ==<br /> <br /> Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és működtetésére igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló [[112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet]] szerint az ügyfél az üzemeltetési kötelezettség ideje alatt köteles korlátozás és térítésmentesen közművelődési programokat szervezni [7. § (2) c)]<br /> <br /> A szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan az ügyfél köteles szakmai beszámolási időszakonként (vagyis negyedévenként) legalább három alkalommal szabadidős, illetve közművelődési programot szervezni, amely lehet amatőr művészeti klub, alkotótábor, felnőttképzési program, fesztivál, filmvetítés, hagyományőrző program, ismeretterjesztő előadás, kiállítás, koncert, műhelymunka (workshop), művészeti programok, népfőiskola, önképzőkör, szakkör, színházi előadás, tanfolyam, tréning, színház-, mozi-, kiállítás-, illetve múzeumlátogatás. [7. § (9)] <br /> <br /> A feltételek teljesülése esetén, az előírt alkalmakon felül az adott szolgáltatásokat az ügyfél térítés ellenében is nyújthatja. [7. § (15)]<br /> <br /> == Közművelődés és közösségi művelődés ==<br /> <br /> A kézikönyvben szereplő fogalom-meghatározások nem a hatályos jogszabályokból erednek, hanem a mindennapok gyakorlata, tapasztalata és a közösségekből kiinduló, a középpontba azokat állító szakmai tapasztalatok alapozzák meg azokat. {{ref|abc}}<br /> <br /> === Közművelődés ===<br /> <br /> A közművelődés a társadalomfejlesztést a kultúra, a művelődés eszközével szolgáló szakemberek, a szükségleteket felismerő, a kulturális hiányok pótlását szolgáló, jellemzően '''egyszeri-alkalmi események'''re, programokra építő tevékenységének az összessége.<br /> <br /> === Közösségi művelődés ===<br /> <br /> A közösségi művelődés a polgárok önfelismerésére épül és azt szolgálja. A közösségi művelődés tehát egyrészt a polgárok szabadidejében, '''önkéntesen, közösen végzett tevékenység'''e, amelynek célja elsősorban valamilyen '''érték elsajátítása''', megvalósítása, elérése, valamilyen érdeklődés kielégítése, illetve valamilyen kulturális-művelődési érdek képviselete. A közösségi művelődés, – a család után – a polgárosodás, a '''polgárrá válás''' és az akként való megmaradás második társadalmi dimenziója. A közösségi művelődés másrészt mindazon tevékenységeknek az összessége, amelyek elősegítik e polgári öntevékenységet, az önfelismerés megszületését és megerősödését.<br /> <br /> A közösségi művelődés részének tekintjük az öntevékenység megannyi formája mellett például az amatőr művészeti mozgalmak aktivitásait éppen úgy, mint az önkéntes felnőttképzés rendszeres folyamatait, vagy az érték-hagyomány őrző-teremtő szabadidő-eltöltés közös alkalmait. '''A közösségi művelődésnek része''' továbbá '''a közművelődés is''' – abban az esetben, ha a szakmai felismerésből eredő szervezőmunka valós helyi igényekre és szükségletekre reagál és közelebb viszi a helyi társadalmat önmaga és értékeinek, erőforrásainak meg- és felismeréséhez, az azokban rejlő lehetőségek kiaknázásának vágyához. (Fogalom-meghatározásunkból eredően bármely egyéb tevékenység – legyen rá helyben kifejezett igény vagy valósuljon meg akár egy művelődési házban – nem tekinthető a köz- és így a közösségi művelődés részének sem.)<br /> <br /> ==== Az intézményünk ====<br /> <br /> Az intézmények a közösségi művelődés fontos alkotóelemei. A hangsúlynak azonban a közösségen, a művelődési folyamatokban való együttes részvételen kell lennie. Az intézmények ugyanis csupán a keretet adják. Formájuk ugyanúgy lehet IKSZT, művelődési ház, mint ahogyan egy parókia, vagy egy civil szervezet által működtetett tájház, de akár egy kávéház is. A bárhogyan is hívott épületeket a bennük, körülöttük működő közösségek és azok aktivitásai teszik közösségi művelődési intézménnyé – avagy épp ezek hiánya kérdőjelezi, kérdőjelezheti meg ekként való működésüket.<br /> <br /> ==== Eredményünk ====<br /> <br /> Ha a fenti különbségeket szem előtt tartva, munkánkat a közösségi művelődés szellemében alakítjuk, a mi feladatunk hosszútávon a keretek biztosítása lesz az önszerveződő csoportok számára.<br /> <br /> == A szolgáltatás tartalma ==<br /> <br /> '''Alapvetés''': bármilyen eseményt szerveznek az intézményben, az elsősorban nem a program tartalmának és a résztvevőknek a találkozása, hanem a résztvevők, az ''emberek egymással való találkozásának ''az alkalma. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy az esemény – bármilyen legyen – adjon lehetőséget, inspiráljon a résztvevők aktivitására, a folyamatokban való cselekvő részvételre.<br /> <br /> A programok többféleképpen tipizálhatók, mi a következő elhatárolást tartjuk hasznosnak. Ebben három esetben az összejövetel célja szerinti – de a településen belül szervezett alkalmak különülnek el – a negyedik esetben a más településre szervezett események kerülnek egy csoportba.<br /> <br /> === Művészeti tevékenységet megvalósító, bemutató alkalmak (klub, tábor, kiállítás, önképzőkör….) ===<br /> Mindazoknak a tevékenységeknek a szervezését, melyek művészeti aktivitásra késztetnek érdemes építeni a helyi hagyományos alkalmakra, jeles napokra. Az ezekhez kapcsolódó ünneplések eleve tánchoz, zenéhez, rigmusokhoz, verseléshez, vagy éppen tárgyalkotó tevékenységekhez kapcsolódva jelentették a helyben élők ünnepi szokásait. Ebben kaptak szerepet a helyi dalárdák, színjátszó csoportok, zenei együttesek, de gyakran a szövők, hímzők, faragók, agyag- ill. bőrművesek. Ezeknek a tevékenységeknek felélesztése sok esetben helyi művészeti csoportok újjáalakulását eredményezheti, vagy éppen egy korábban nem volt szokás helyi hagyományának megteremtését jelentheti.<br /> <br /> A választható formák egyaránt igazodhatnak a tevékenység jellegéhez, és az alkalomhoz magához. Fontos, hogy a közös művészeti tevékenységre vállalkozók találkozásaiban rendszeresség legyen. Elképzelhetetlen, hogy egy – akár csak alakuló csoport – ötletszerűen jöjjön össze, találkozásaik gyakran „próbák”, a felkészülés alkalmai egy-egy bemutatóra, ünnepi eseményre. Az összejáró társaság találkozásait szervezni, ehhez a feltételeket előteremteni lehet a szervező munkatárs dolga, de tartalmáról, az alkalmanként meghívott vendégekről maguknak a résztvevőknek kell gondolkodniuk és gondoskodniuk.<br /> <br /> === Felnőttképző, ismeretet, képességet, készséget fejlesztő alkalmak (szakkör, tanfolyam, előadás, ill. népfőiskola keretében) ===<br /> Minden közösségben, amiben jelen vannak a közösségi események, találkozások, rendezvények, ünneplések, előbb-utóbb nyilvánvalóvá (a közös beszélgetések tárgyává) válnak azok az igények, melyek valamilyen tudáshiány felszámolására, vagy a meglévő ismeretek bővítésére, mélyítésére irányulnak. A helyi közösségfejlesztési folyamatokban résztvevők gyakran megtapasztalják, hogy az együtt-gondolkodás második, harmadik hónapjában már felbukkannak ezek az igények, amik, ha megalapozottnak bizonyulnak, valamilyen tanulási alkalmat generálnak a településen. Sokszor az is kiderül, hogy a hiányzó tudás megtalálható a közelben, annak birtokosa éppúgy a településen, vagy a közelben él, mint akikben az igény felmerült, csak korábban nem volt mód arra, hogy „találkoztassák” az igényt a kínálattal. Célszerű tehát az integrált közösségi szolgáltatások szervezésekor annak a feltérképezése is, milyen helyi tudások vannak (akár rejtve is) a településen, és környezetében. Ezek a tudások sokszor kapcsolódnak valakinek a kedvteléséhez, hobbyjához, aminek a megismertetése az illető számára öröm forrása, a kíváncsi érdeklődőknek pedig többlettudást rejteget. Az azonos érdeklődésűek – csakúgy, mint a művészeti tevékenységre vállalkozók esetében - rendszeres találkozásokkal elégíthetik ki tudásigényüket, vagy fejleszthetik készséggé valamely tevékenységben szerzett jártasságukat. <br /> <br /> A formák ebben az esetben is a választott célkitűzéstől függően választhatók, vagy adódnak. A tartalmakat illetően részben a helyi – egyéb közösségi tevékenységekhez kapcsolódó – igények, részben valamilyen aktualitás határozza meg, mivel is érdemes foglakozni. A tudás átadásának, elmélyítésének oka egyaránt lehet egy foglalkoztatás-bővítéshez kapcsolódó szakmai, vagy betanító képzés indítása, egy természeti jelenség (üstökös, napfogyatkozás, árvíz, földrengés, vörösiszap-katasztrófa…) miatt keletkezett érdeklődés, a közösségi magatartás felértékelődése (népszavazás, választások), az egészségesebb életmód követése, de a napi gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó tudásigény is. (Mit érdemes termelni, hogyan lehet/kell védekezni a kártevők ellen, mit tehetünk a beteg állatainkkal…), vagy ugyancsak a helyi hagyományokban gyökerező mesterségek újratanulásának, megismerésének igénye (tájba illő építkezéstől a használati eszközök előállításáig).<br /> <br /> === A közösség ügyeit érintő (hagyományokat, szokásokat, teendőket számba vevő, közösen tervező) alkalmak ===<br /> Az integrált közösségi szolgáltatásokat befogadó terek működtetésének talán legfontosabb eleme az „agora-funkció”. Ez lehet az a hely a településen, ahol rendre összeülhetnek azok az emberek, akiknek egymás számára mondanivalójuk van, közös cselekvéseket akarnak elindítani, vagy éppen megvalósítani, szervezik a település társadalmi életét. Itt a helye a helyi médiumok szerkesztőinek (hol máshol készülhetne a helyi lap, rádió, vagy televízió adásának terve), itt tarthatják összejöveteleiket azok az önkéntesek, akik a közösségi ház kiscsoportjainak képviseletében közösen határoznak az „intézmény” működtetésének gondjairól. Anélkül, hogy átvenné ez a funkció a települési önkormányzat szerepét (lehet persze, hogy közgyűlések helyszíne is ez a kis intézmény lesz néhány településen), helye van benne minden olyan közös gondolkodásnak, ami a közösség ügyeit érinti, amihez közös bölcsesség, véleménycsere szükséges. A „helyi nyilvánosság” fórumává kell és lehet is tenni intézményünket, ha oda szoktatjuk azokat, akik vélemény-nyilvánításra más, hagyományos helyszíneket részesítenek előnyben: a kocsmát, piacteret, a templom kertjét, kis boltot, vagy (az egykori) postát.<br /> <br /> === A településen kívül rendezett eseményre való látogatás szervezése (színház, mozi, hangverseny, sportesemény, gyűjtemény látogatása) ===<br /> Adódhat olyan helyzet, hogy az érdeklődés kielégítését szolgáló alkalom nem helyben valósul meg. Ezek az alkalmak szerveződhetnek a kistérségi együttműködésből fakadóan, vagy valamely rendezvény iránt megnyilvánuló érdeklődés alapján. A kistérségi központ, közeli város kulturális eseményeit elérhetővé kell tenni a kistelepülésen élők számára is. Ez részben kapcsolatépítési, -fenntartási kötelezettséget ró a helybéli szervezőre, részben annak az igénynek folyamatos feltárását, ismeretét, ami alapján megszervezhető egy-egy alkalmi látogatás (színházi előadásra, hangversenyre, táncos alkalomra, kiállításra, stb.) a közeli intézménybe. Számos példát adnak már ma is kistelepülések arra, hogyan lehet színház- vagy hangversenybérlet birtokában rendszeresen látogatni a közeli színházakat, hangversenytermeket. Nem egy intézmény kifejezetten figyel is arra, hogy közönsége ne csupán a székhely lakosságából, hanem a környéken élőkből is verbuválódjon.<br /> <br /> Szép példája a kistérség „belakásának”, ha egy-egy rendezvény sorozattá válva napokon keresztül kínál látni-, hallani-, ennivalót a látogatóknak. Számos példát találhat mindenki erre saját környezetében, itt csak kettőt említünk. Az Őrségben (Vas megye) 9 éve vendégeket hívó „Hétrét Fesztivál”-t, ami 30-nál több település bevonásával 10 napon át kínál színházi, zenei, irodalmi és filmes programokat, illetve „nyitott porták” meglátogatására invitálja a messziről érkezőket. Valamint a Szabolcs Szatmár Bereg megyében hagyományos „Szatmári Fesztivált”, mely 2 héten át fogadja 6 településen a látogatókat, minden napon más településre helyezve a legnagyobb rendezvényt, a látnivalókon túl kulináris örömöket is kínálva a vendégeknek. <br /> <br /> == A szolgáltatás tervezése és előkészítése ==<br /> Az önálló, helyben megvalósuló események tervezésekor figyeljünk arra, hogy azok mindenkor kötődjenek a település(rész) lakosságához, és/vagy az ide látogatókhoz, illetve a településhez, településrészhez, magához. Így tehát:<br /> <br /> * Helyi szokásokhoz, hagyományokhoz<br /> * Helyben élők személyiségéhez<br /> * Helyi történelemhez, tájhoz, természeti adottságokhoz, épített környezeti elemekhez, tárgyakhoz<br /> * A helyi gazdasághoz, gazdálkodáshoz, az itt élők életminőségének javításához<br /> <br /> Fontos azt tudatosítanunk, hogy a helyben meglévő értékek felismertetése, megbecsülése vezethet el bármilyen más érték elfogadásához, tiszteletéhez. A kistelepülések lakosságmegtartó ereje nemcsak a környezeti, s az ehhez hasonlóan változó gazdasági adottságokban gyökerezik, hanem azokban a helyben élők által előállított, vagy képviselt értékekben is, melyek ismerete és elfogadása nemcsak a településhez való kötődést erősíti, hanem sokszor a problémák megoldásának is alapjául szolgál.<br /> <br /> Ugyanennyire fontos, hogy a szervező munkával, tervezéstől a megvalósításig ne csupán az ezzel megbízott (munkavállalóként alkalmazott) munkatárs foglalkozzék. Az ő figyelmének, szervezőerejének ki kell terjednie mások bevonására, a feladatok delegálására, annak a csoportnak a megszervezésére is, aminek tagjai folyamatos segítői, vállalói a szükséges teendőknek.<br /> <br /> Visszaidézve a tervezést segítő kézikönyvünk ide vonatkozó szakaszát: „az IKSZT-ben olyan csapatmunkát kell tehát elképzelni, amiben sok önkéntes segítő áll a szervező munkatárs körül. Közülük ki ebben, ki abban felelős, ki ennek, ki annak jár utána, ki ezeket, ki másokat szervez tájékozódó, érdeklődő, vagy cselekvő csapatába. Sokak részleges munkájából állhat össze az IKSZT teljesítménye, amiben persze főszereplő a főállású munkatárs.”<br /> <br /> === A szükséges szolgáltatási tér és eszközök ===<br /> <br /> A [[112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet]] alapján e feladat ellátáshoz szükséges:<br /> <br /> * legalább 1 db, legalább 30 négyzetméter hasznos alapterületű, tanácsadásra, továbbá csoportfoglalkozásokra, képzések megtartására egyaránt alkalmas, természetes fénnyel megvilágított és szélessávú internet kapcsolattal rendelkező helyiség, illetve tér;<br /> * az előző bekezdésben meghatározott helyiségek, terek méretének és funkciójának megfelelő számú asztal, szék és egyéb bútor, amely magában foglalja a számítógépes munkaállomásokhoz szükséges irodabútorokat is, azonban a székek száma (...) nem haladhatja meg a négyzetméterenkénti 2 db-ot.<br /> <br /> A fentiek a rendelet által szigorúan vett feltételeket tartalmazzák. Azonban, ahogy azt a közösségi művelődés számos, szinte végtelen megvalósulási lehetőségéből is láthatjuk, a szükséges terek és eszközök sokkal nagyobb tárházára szükségünk lehet.<br /> <br /> === Adat- és ismeretforrások ===<br /> Lásd a lehetséges adatbázisokat: <br /> <br /> * Elérhető szolgáltató szervezeteket, intézményeket (benne a kistérség önkormányzati társulásának munkaszervezetét)<br /> * Információs, tanácsadó pontokat<br /> * Illetékességgel rendelkező hivatalokat<br /> <br /> === Lépésről lépésre ===<br /> A szervezés, események előkészítése, lebonyolítása olyan ismereteket és rutint igényel, amit részben művelődésszervező képzésekben szemeszterek során sajátíthat el az érdeklődő. Sokat számít azonban az a segítő munka, amit mások mellett különféle alkalmak megszervezésében vállalhatunk. A gyakorlatot ebben lehet megszerezni igazán, minél több saját tapasztalat teszi majd a „segédet” „mesterré”.<br /> <br /> == A szolgáltatás működtetése ==<br /> === Az elvárt kimenetek, adatszolgáltatás ===<br /> Indikátorként javasoltak:<br /> <br /> * Események (db)<br /> * Látogatók, résztvevők (fő)<br /> * Egy eseményhez kapcsolódó alkalmak (az esemény „szinergiája”) (db)<br /> * Egy eseményhez kapcsolódó szellemi termék (műalkotás, leírás, stb.) (db + megnevezés) – ami jó mutatója lehet az esemény hatásának.<br /> <br /> == Ötletek, jó gyakorlatok ==<br /> Minden alkalomra nem lehet példát kínálni, néhány esettanulmányból idézünk, hogy ötletet, gondolkodásmódot sugalljunk. Nem lehet cél bármilyen megoldás „lemásolása”, hiszen a már megtörtént események mindenhol szorosan kapcsolódnak a helyben élőkhöz, helyi lehetőségekhez, és ahhoz az időhöz, amiben ezek megtörténtek – megismétlésük lehetetlen. A példák inkább azt a célt szolgálják, hogy láttassuk: milyen széles körben értelmezhető a helyi cselekvés, aminek művelődési indítéka, vagy eredménye van.<br /> <br /> === Helyi képzési tevékenység ===<br /> A felismert képzési igények kielégítésére kétféle példát mutatunk be. Az egyik egy hosszabb előkészítő, tervező munka eredményeként végül is népfőiskolai keretekben megvalósuló, hosszú képzési folyamatot jelent (Rege Népfőiskola, Szombathely), a másik egy kistelepülés helyi fejlesztési folyamatába építve egy-egy előadássorozattal adott választ a közben felmerülő képzési szükségletre (Faluház Baráti Kör, Győrvár).<br /> <br /> === Rege Népfőiskola ===<br /> (Bukits Zoltán közlése alapján)<br /> <br /> '''A gondolat megszületésének alapvetése'''<br /> <br /> Egy alkotó, együtt gondolkodó közösség létrejötte, a közösség szervezetbe tömörülése megfogalmazott cél érdekében mindig valamely, a környezetükben, létükben felfedett vélt vagy valós hiányt hivatott pótolni, igényt kielégíteni. Az alapítói célkitűzések ennek megalapozottságát boncolgatják, kivetítve a teremtő közösség, szervezet tagságára, majdan a szűkebb és tágabb társadalmi környezetre. A valós feladat aktualitása, megfogalmazása, elhelyezése a korszellembe, a megszólított társadalmi környezet felismerő és befogadóképessége hatnak a célkitűzésekre, alakíthatják, formálhatják azt. Szervesen működő közösségekben, társadalmakban ezen külső formáló erők a felismert közös cél érdekében együttgondolkodásra, együttmunkálkodásra&amp;nbsp; hívják az embereket. Az alapító közösség bővül anélkül, hogy a kitűzött cél módosulna. Kialakulhat-e gyarapodó közösség akkor, ha a felismerés, befogadás csírája sem jön létre? Valószínűen nem. De kialakulhat-e gyarapodó közösség akkor, ha a felismerés és befogadás lehetőségét a korszellem felülírja, holott az elvetett mag jó talajba ágyazódott? A válasz ''igen'', bár a bizonyításra több mint 3 évet szántak Szombathely egyik peremkerületében.<br /> <br /> '''Előzmények'''<br /> <br /> A nyugati határszél évszázadokon át a határt őrzők élőhelye volt. A táj adottságait kihasználva jött létre a még ma is érzékelhető „szeres” településszerkezet. A geológiai, éghajlati adottságok határozták meg a munkavégzés lehetséges kereteit, módszereit. Az ó- és középkori határ őrizete, majdan a terület gyakori német fennhatóság alá kerülése, elzálogosítása, a hadurak felségárulásai, betelepítések a jellemzően magyar kultúra keveredését, helyenként szinte teljes megsemmisülését eredményezte.&amp;nbsp; Az őrvidék egy részének elcsatolása, a vasfüggöny miatti elzártság a népesség figyelmét inkább Ausztria felé fordította. A 20. század végi határmegnyitás, a kiutazás, munkavállalás lehetősége, a szomszédi jólét felismerése példaként szolgált. Az első tőkés üzemek betelepedése, a termőföldek művelésének felhagyása, a földek eladása a vidéki életformát városiassá alakította. A viszonylagos gazdagság, a nyugat eszméje a hagyományokban, népi kultúrában, helyi teremtő közösségekben, nemzetben való gondolkodást másodlagossá minősítette. Feledésbe merültek azok a világképek, alapformák, melyekre támaszkodva – a globalizálódott korszellem ellenében - az itt élő közösségek újrafogalmazhatnák a társadalomban, nemzetben vállalt feladatokat, kötelezettségeket. <br /> <br /> '''Az első lépések és tapasztalatok'''<br /> <br /> A felsoroltak miatt kialakult hiányérzet hozta létre az első munkacsoportot. Heti rendszerességgel előadássorozatot szerveztek Szombathelyen „Hazatalálás” címmel. Az előadásokat a következő témák köré csoportosították: jelképrendszerek, közjogi hagyományok, magyar és egyetemes történelem, néphagyomány-népművészet, természetes életmód. A témák feldolgozására meghívott előadók segítségével keresték műveltségünk azon alapformáit, ősképeket, világképeket, melyek az idők során szinte nem változtak. Ezen gyökerek segítségével fogalmazták meg az ember emberrel, Teremtővel és természettel való viszonyát. Ezen alapokról indulva kutatták, fogalmazták újra helyi értékeinket a mai társadalmi, gazdasági viszonyok szerint''. Fontos szempont volt a részből a teljesség felé haladás, a helyi adottságokból a nemzet megfogalmazása.'' Ha már a teljesség megfogalmazását tűzték ki célul, akkor az elmélet gyakorlatban történő megvalósulását, tárgyiasulását is meg kellett teremteni. Ez különösen fontos volt az előadáson részt vevő közösség számára, mivel úgy érezték, hogy a csak szellemi munka által az egyének nem válnak cselekvővé. Az így szerzett tudás lexikálissá vált, a „jóllakottság” érzésével töltötte el a hallgatóságot. Különösen akkor, mikor az előadások anyaga adathordozókon is megjelent. Ez úgy hatott a közösségre, mint a televízió. A tudás megszerzéséhez már nem volt közösségre szükség. <br /> <br /> '''Okulás a hibákból - formalizálódás'''<br /> <br /> Az itt jelentkező hiányt aktív műhelymunkával kellett pótolni, ami az eddigi laza közösségszervezésnek új formát kölcsönzött. ''Oktatási tervet'' kellett készíteni, melyben az előadásokat és műhelymunkákat össze kellett hangolni.&amp;nbsp; A ''foglalkozások helyét, időtartamát, rendszerességét'' kellett átgondolni, és természetesen a működés költségeit sem szabadott elfelejteni. Szükség volt a közösségi szabad szerveződés helyett bejegyzett társadalmi szervezetet létrehozni. Így alakították meg a ''Rege Művészeti Egyesületet ''s az alapítással szinte egyidejűleg a ''Rege Népfőiskolát'' is, hisz a vállalt feladatok iskolai szervezést igényeltek. <br /> <br /> Az első kérdés a népfőiskola akkreditációja volt. Úgy döntöttek, hogy az akkreditációhoz szükséges feltételeket nem vállalják. Úgy gondolták, hogy az iskolába elsősorban nem végzettséggel rendelkező, hanem tudást birtokló tanárokra, mesterekre van inkább szükség. A tervezett iskola célja az volt, hogy a megszerzett tudás alapján életszemléletet adjon, a magyar természetes műveltség világképét közvetítse, ily módon nem volt felruházható államilag elismert képzésmintákkal. A népfőiskolán az ifjúság és egyben a felnőtt közösségek nevelésében szerettek volna mintát adni, olyan mintát, ami az állami oktatásból kimaradt. <br /> <br /> Az iskolát Szombathely herényi városrészének közösségi háza fogadta be. A helyszín ideálisnak bizonyult több kézműves műhely egyidejű működtetésére is. A képzés finanszírozására - az akkreditáció elmaradásával - az állami támogatások hiánya és a pályázatok beszűkülése miatt tandíjat kellett bevezetni. A célközönséget elsősorban a gyermekes családokban, óvónőkben, tanítókban, tanárokban találták meg.<br /> <br /> Az első kurzust három éves időtartamban határozták meg, havonként egy hétvégi alkalommal. Az első napon a kézműves műhelyek működtek, kiegészítve rítusjátékkal, népi játékok tanulásával. A napot táncház zárta. A második nap a szellemi műhely működött. Minden hétvége rendjét eleink természetes életmódjához igazítva fogalmazták meg. Ez illeszkedett a szokásokhoz, jeles napokhoz, ünnepekhez. A fizikai munkát a műhelyek, a szellemi munkát az előadások, a lélekkel való foglalatosságot pedig a népdal, néptánc műhely fedte le. <br /> <br /> A három éves kurzus lényege, célja az volt, hogy a ''magyar természetes műveltség ismerete'' alapján ''önállóan gondolkodó'', cselekedni, alkotni, ''dönteni képes egyéneket, közösségeket'' teremtsen. Az első három év működése során azonban azt tapasztalták, hogy a még oly lelkes hallgatók esetében is ''az egyéni érdek, a mindennapokkal való törődés zavara felülírta a közösségi érdekeket.'' Jellemzően az előadások látogatottsága jóval meghaladta a kézműves műhelyben tevékenykedők létszámát. Ez azt eredményezte, hogy a megszerzett tudás nem tudott tárgyiasulni. Az oka a résztvevők „nem tudom, nem merem, nem való ez nekem…” megnyilvánulásaival írható le. A hallgatóságnak nagyon nehéz volt a közös ünnepeken való szerepvállalás, a néptáncban egymás kezének megfogása, a játékokban való feloldódás. A szervezők mindezt a korszellem jellemző tüneteként fogták fel. <br /> <br /> '''Folytatás – a jövő megalapozása'''<br /> <br /> A három év során ugyanakkor kialakult egy aktív, együttgondolkodásra alkalmas mag, melyre építve a következő évfolyamot sikerült elindítani. A korábbi évek viszonylagos passzivitását követően sok régi hallgató jelentkezett továbbtanulásra, de igazi örömet az új, családdal együtt érkezők jelentettek. Átformálták az iskola rendjét. Nagyobb hangsúlyt kapott a kézműves tevékenység, ahol is külön asszony-leány, külön férfi műhely működik azóta. Így alkalmanként egy-egy feladatot több ember együttesen végez, ezáltal az alkotás öröme és a közösségi szellem egyaránt erősödött. A tantermi foglalkozások mellett sok időt töltenek a természetben. Vetni, aratni, kaszálni tanulnak a hallgatók. Kemencét építenek, disznót ölnek, rétest sütnek… Úgy, ahogy eleink azt mindennapjaikban tették. A való, igaz életet tanulják, élik a közös foglalkozásokon. <br /> <br /> Talán a népfőiskola új rendje, talán az előző évek munkájának eredménye, hogy egyre többen vállalnak feladatot, egyre többen kapcsolódnak már be az iskola aktív életébe. Az új hallgatósággal új gondolatok és egyben új feladatok születnek. Örömmel tölti el a szervezőket a közeli, s távoli szervezetekkel való egyre számosabb és szorosabb kapcsolat. Ez erőt ad ahhoz, hogy a népfőiskolát az eszmeiség megtartásával bővítsék, valódi teremtő életközösséget hozzanak létre. <br /> <br /> === Faluház Baráti Kör ===<br /> <br /> '''Előzmények'''<br /> <br /> A képviselőtestület tagjai közt zajló vita megosztja a falu népét, egymásnak feszülő indulatok rontják azt az együttgondolkodást, mely eddig – a településen folyó közösségfejlesztési folyamat során – szinte csodákat tett az emberek között. Ez adja az ötletet a Baráti Kör vezetőinek: az új választások után olyan képzést kellene tartani a frissen megválasztott helyi képviselőknek, ami segítené a testület jobb együttműködését, a problémákra koncentráló közös megoldáskeresést.<br /> <br /> A forma egy előadássorozat (a szervezők akkor „népfőiskolai kurzusként hirdették), tartalma pedig azoknak az ismereteknek a köre, melyek zömében nem könyvekből tanulhatók. <br /> <br /> Felfigyelnek rá a szomszédos települések önkormányzatai is. Ennek eredménye, hogy a program indulásáig 10 település jelenti be csatlakozási igényét a sorozathoz. Át kell tehát dolgozni, alkalmassá kell tenni a programot a térségi együttgondolkodás segítésére. A tematikában így egészül ki a helyi felelősség, együttműködés, nyilvánosság, demokrácia és a civil szervezetekkel való együtt-gondolkodás témája a térségi együttműködéssel, az értékek térségben való feltárásának, bemutatásának felismertetésével.<br /> <br /> A tervezeteket a Faluház Baráti Kör erre a célra alakított munkacsoportja állította össze a Vas megyei Közösségszolgálat közreműködésével.<br /> <br /> '''A két sorozat tematikája:'''<br /> <br /> * '''„Képviselő testületben hatékonyan” (1995)'''<br /> ** Célkitűzés: az újonnan, vagy újjá választott képviselőtestületek tagjainak felkészítése az önkormányzati munkára. A legfontosabb információk forrásának, a közösen megoldható problémáknak a megismertetése, a testületen belüli és a testületek közötti együttműködés erősítése.<br /> ** Résztvevők: Andrásfa, Gersekarát, Győrvár, Hegyhátszentpéter, Olaszfa, Oszkó, Pácsony, Petőmihályfa, Sárfimizdó, Telekes önkormányzatainak képviselő testületei.<br /> ** Előadók: országgyűlési képviselő, a Megyei Önkormányzat, a Megyei Közösségszolgálat, Közösségfejlesztők Egyesülete, Civil Rádió, Jóléti Szolgálat Alapítvány tisztségviselői és munkatársai.<br /> ** Helyszínek: Győrvár -&amp;nbsp; Faluház(Petőmihályfa - Hegyközség)Budapest - Parlament<br /> ** Időpontok: 1995. február 13-ától kezdődően minden hét hétfői napján 18 órától. <br /> <br /> * '''Tervezett program és előadók:'''<br /> ** Febr. 13. &quot;Házunk tája.&quot;<br /> *** Örömök, gondok a résztvevők településein. Feltételek, lehetőségek a gondok megoldásához. (Beszélgetés, csoportos problémafeltárás)<br /> *** Vezeti: közösségfejlesztő szakember<br /> ** Febr. 20. &quot;Miért vagyunk?..&quot;<br /> *** Az önkormányzati törvény, s ebből a települési önkormányzat feladatai. Jogok és kötelezettségek a képviselőtestületben.<br /> *** Előadó: főjegyző (Megyei Önkormányzat)<br /> ** Febr. 27. &quot;Miért vagyok?..&quot;<br /> *** Mit is jelent &quot;képviselőnek&quot; lenni? - Felelősség és autonómia. Érdekek és értékek, mint a napi munka segítői és korlátai.<br /> *** Előadó: közgyűlés elnöke (Megyei Önkormányzat)<br /> ** Márc. 6. &quot;A nyilvánosságért&quot;<br /> *** Érdekek és helyi nyilvánosság. Mit jelenthet egy falu életében a rádió, televízió, újság, ha az a helybéliek kezében van?<br /> *** Vendég: alapítványi elnök (Civil Rádió Alapítvány)<br /> ** Márc. 13. &quot;A falu képe - belülről&quot;<br /> *** A település &quot;belső arca&quot;, a szociális gondoskodás formái, forrásai, módszertára.<br /> *** A közös terek, közös gondok - csak az önkormányzat gondja? A közért végezhető munka formái, szervezése, forrásai. A vállalkozó önkormányzat.<br /> *** Vendég: ügyvezető (Hegyháti Jóléti Szolgálat Alapítvány)<br /> ** Márc. &quot;A civil társadalomért&quot;<br /> *** A civil szféra sajátosságai, működésének keretei, formái. A civil szervezetek és önkormányzatok kapcsolata. A polgárok önálló közösségei, s a rájuk háruló feladatok, felelősségek.<br /> *** Vendég: titkár (Közösségfejlesztők Egyesülete)<br /> *** Korreferátumok: Faluház Baráti Kör, Petőmihályfai Hegyközség, Oszkói Hegypásztorkör<br /> ** Márc. 27. &quot;A falu képe - kívülről&quot;<br /> *** Védhető és védendő értékek a településeken. A falu múltját és jövőjét hordozó építmények, az óvás és építés együttes megvalósításának lehetőségei, forrásai.<br /> *** Előadó: beruházási főmérnök (Szombathely MJV Önkormányzat)<br /> ** Ápr. 3. &quot;Közmeghallgatás - másképpen&quot;<br /> *** Egy lakossági fórum megrendezése a résztvevők körében az erre az alkalomra választott &quot;önkormányzat&quot; irányításával, s külső szakértők bevonásával.<br /> *** Szakértők, mint vendégek: megyei igazgató (OTP), polgármester (Vasvár), igazgató (Műv. Ház, Vasvár), közgyűlési elnök (M. Közgyűlés), főjegyző (M.Önkorm.), a terület országgyűlési képviselői<br /> ** Ápr. 11. &quot;Az ország háza&quot;<br /> *** Látogatás a Magyar Parlamentben. Eszmecsere a törvényhozásról, beszélgetés a &quot;tengerről&quot; a &quot;csepp&quot; nézőpontjából.<br /> *** Házigazda: országgyűlési képviselő<br /> ** Május 1. „Összefoglaló”<br /> *** Záró program: a sorozat értékelése, a folytatás megtervezése, emléklapok átadása a résztvevőknek. Közös vacsora, majd a Zala Táncegyüttes műsorának megtekintése.<br /> <br /> * '''&quot;Baráti körtől a térségi társulásig&quot; (1996)'''<br /> ** Február 5. &quot;Újra együtt....&quot;<br /> *** A megkezdett együttgondolkodás folytatása - számvetés és előretekintés.<br /> *** Vezeti: közösségfejlesztő<br /> ** Február 16. &quot;Víz-ügyeink&quot;<br /> *** Találkozás a Vas megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatójával.<br /> ** Február 19. &quot;Falusi turizmus a gyakorlatban&quot;<br /> *** Gyakorlati tudnivalók, kapcsolatok Vas és Zala megye között<br /> *** Vezeti: idegenforgalmi szakember (Zalaegerszeg)<br /> ** Február 26. &quot;Környezeti kultúra - faluszépítés&quot;<br /> *** Hogy tehetjük szebbé, hívogatóbbá településeinket a Millecentenárium évében?<br /> *** Vezeti: főkertész (Szombathely)<br /> ** Március 4. &quot;Vasban vagyok...&quot; múzsákkal<br /> *** Intézmények és civil szervezetek közti kulturális együttműködés, térségi nyilvánosság megteremtése.<br /> *** Vendégek: közművelődési intézményvezetők a térségből<br /> ** Március 11. &quot;Együtt - hogyan?&quot;<br /> *** Szövetség/társulás/együttműködés<br /> *** Térséggé szerveződés a polgármester szemével<br /> *** Vendég: polgármester (Bakonyszombathely), megyei közgyűlési elnök<br /> ** Március 18. &quot;Vasvár térségi központ szerepe&quot;<br /> *** Beszélgetés a város polgármesterével<br /> ** Március 22. &quot;Kitekintés&quot;<br /> *** Markt-Allhau és környéke: falusi turizmus, környezeti kultúra <br /> *** Tapasztalatcsere kirándulás a szomszédos Ausztriába - egyúttal egy térségek közötti együttműködés kezdete<br /> <br /> A második sorozat eredményeként két évvel később megalakult az az önkormányzati fejlesztési társulás, melynek jogutódjaként ma is működik a 23 település összefogásával létrejött többcélú kistérségi társulás.<br /> <br /> === Fesztiválszervezés ===<br /> A fesztiválok világa nálunk elég kaotikus képet mutat. Divatba jött, hogy „helyi fesztiválokat” rendezzünk, így aztán a legeldugottabb helyi rendezvényektől kezdve a kereskedelmi giga-festig mindenki gátlástalanul fesztiválnak nevezi önmagát. A rendteremtés igényével jött létre (hosszas előkészítés és szakmai egyeztetés után) 2009-ben a Magyar Fesztiválregisztrációs és Minősítési Rendszer. On-line felületén ([http://www.fesztivalregisztracio.hu/ www.fesztivalregisztracio.hu]) megtalálható nyilvános adatok objektív tájékoztatást nyújtanak. Jelenleg 272 regisztrált fesztivál van Magyarországon, amelyből 78 kapott valamilyen minősítést. (A szám folyamatosan bővül.)<br /> <br /> &amp;nbsp;<br /> <br /> Ami a helyi közművelődés szereplőinek javasolható, hogy a divattól sarkallva ne menjenek bele nagyzoló fesztivál-imitációkba. Ha valamilyen oknál fogva a lokális hatókör meghaladását tűzik ki célul (erre leginkább a gasztronómiai és hagyományőrző rendezvényeknek van esélyük), akkor lehetőleg ne a mennyiségi, hanem a minőségi fejlesztést célozzák meg. Olykor ennek ellentmond a turisztikai szempont, de van példa arra is, hogy a kettő összeegyeztethető. Tartózkodjunk attól, hogy a kulturálisnak kikiáltott rendezvény odáig „fejlődjék”, hogy a helybeliek tisztán az „eladó”, a látogatók, turisták a „vevő” szerepét töltsék be.<br /> <br /> Két olyan példát idézünk itt fel, amelyekben sikerült a megfelelő egyensúlyt megtartva tartalmas és sikeres rendezvényt meghonosítani.<br /> <br /> === Hétrétország – a szerek és porták fesztiválja ===<br /> <br /> (Sülyi Péter közlése alapján)<br /> <br /> * '''Mottó:''' természetből a java - művészetből a magvanyitott porták, nyíltszívű emberekértelmes szórakozásmiegymás<br /> <br /> A ma már majdnem évtizedes rendezvénysorozat létrehozásában az a „missziós gondolat” játszott fontos szerepet, miszerint nem lehet különbséget tenni a városokban, vagy kistelepüléseken élők között, ha az emberek kulturális igényeit igyekszünk kielégíteni. Következésképp, a legkisebb településen élő számára is elérhetővé kell tenni az ún. magas kultúra eseményeit, az abba való bekapcsolódás lehetőségét. Az Őrségben ennek szellemében fogták össze a helyben talált – múlófélben lévő – értékeket (hagyományos paraszti gazdaság, termelőmunka és gasztronómia kultúráját), és az első vonalban létrejövő művészeti alkotásokat (színházi, zenei, képzőművészeti bemutatókat).<br /> <br /> 2010-ben a „Hétrétország – a szerek és porták fesztiválja” kilencedik alkalommal került megrendezésre. Ez a nyárutóján zajló tíz napos fesztivál a kalandlelkületűeket invitálja az Őrség, - mint egy falvakból, szerekből, rétekből, tártkapus portákból álló alkalmi ország - élményszerű felfedezésére. A program bővelkedik zenei, színházi, irodalmi és filmes eseményekben. Emellett kialakult egy sajátos &quot;hétrét&quot; műfaj is: a látogatás. Régi falusi porták fogadják a &quot;vizit órákban&quot; a látogatókat, kézművesek műhelyeibe, művészek műtermeibe nyerhetnek bebocsátást az érdeklődők, akik nem csak a látni, vagy kóstolnivalók végett időzhetnek ott szívesen, hanem a jóízű beszélgetés kedvéért is.<br /> <br /> A fesztiválprogramban a zenei műfajok nagy választéka mellett kínálnak irodalmi és színházi előadásokat, filmvetítéseket és kiállításokat. A fesztiválhoz kapcsolódóan ebben az évben is működött média-műhely a filmes alkotók számára. A programkínálat jelentős részét alkotó Nyitott Porták több mint 20 településen, körülbelül 50 helyszínen fogadtak látogatókat. Kísérő rendezvényként volt „Paraszt lakodalom a Kerka mentén”, egyházi ünnepek, természetjáró programok az Őrségi Nemzeti Parkban és környékbeli várakat fölfedező autós túrák a határon innen és túl. <br /> <br /> A fesztivál kedves invitálása sokak számára beteljesült élmény volt 2010-ben is:<br /> <br /> ÉREZD MAGAD OTTHON! – AKÁR HÉTRÉTORSZÁGBAN…<br /> <br /> === Vasvári Rétesfesztivál ===<br /> <br /> A város 2005-ben elnyerte a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által adományozott Kultúra Magyar Városa elismerést. A Vas megyei kisváros történelmi emlékei és természeti értékei, búcsújáró hagyományai mellett nagyrendezvényeivel hívja fel magára a figyelmet. Ebben a közegben született meg a rétes-fesztivál ötlete, mely közösségteremtő erejével sokban különbözik a környezetében rendezett más nagyobb rendezvényektől. Az ötletgazda a – több más közösségi eseményt gerjesztő – helybeli nyugdíjas klub volt. A városka művelődési háza felkarolva az ötletet, évről évre gyarapítva a rendezvény vonzerejét mára már a környék egyik legsikeresebb kezdeményezésének szervezője.<br /> <br /> Az esemény a Hegyháti Napok rendezvénysorozat keretében, augusztusban kerül sorra. Felhívásában arra bíztatják a környező települések kisebb közösségeit, hogy tárják fel és mutassák be a helyi rétessütés emlékeit, hagyományait, adjanak ízelítőt településük más hagyományaiból is, verssel, énekkel, rájuk jellemző tárgyi, és szellemi emlékekkel vonuljanak fel a fesztiválra, s persze süssenek minél több olyan rétest, amit helyben szoktak sütni (vagy elődeik sütöttek, ehettek generációkkal korábban). Számos díj kiadásával inspirálják a jelentkezőket arra, hogy valóban ne csak a népszerű rétes készítésének és eladásának szándékával nevezzenek. <br /> <br /> Az indításkor megfogalmazott célkitűzések:<br /> <br /> * a már működő helyi közösségek meggyőzése, bevonása, az együttműködések kialakítása,<br /> * példát állítani és a helyi kezdeményezések életképességét megmutatni, párbeszédet indítani a település különböző csoportjai között,<br /> * különböző generációk együttműködését megvalósítani, <br /> * gasztronómiai értékeinket a kulturális örökség részeként elfogadtatni, az adott tájegységhez kötődően bemutatni,<br /> * felszínre hozni azt a hagyományos konyhatechnikai tudást, ami a magyar konyha sajátja,<br /> * a Napsugár Nyugdíjas Klub tagjainak újabb közös erőpróbát kínálni, felmérni a helyi társadalomban betöltött szerepük súlyát, használni a meglévő tudásukat, erősíteni társadalmi hasznosságtudatukat, <br /> * turistákat vonzó, bevétel-növelő nyári nagyrendezvényt megvalósítani. <br /> <br /> 2003 óta rendezik meg az eseményt a város egyik jeles napja, az augusztusi Nagyboldogasszony ünnepéhez kapcsolódva. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy az eredeti célkitűzések valóra váltak. Nemcsak sikeres maga a rendezvény – a több ezer látogató és 4-5000 elfogyasztott rétes mércéjével, a kistérség polgármesterei által közösen nyújtott „térségi rétes” produkciójával is mérve –, hanem népszerű a kezdeményezés azoknak a kistelepülési közösségeknek a körében is, amiknek figyelmét ez a lehetőség&amp;nbsp; irányította ismét a helyben gyökerező étkezési szokások megismerésén túl a még élő egyéb hagyományok, helyi értékek felé.<br /> <br /> Általánosságban elmondható, hogy a fesztiválra jelentkező csoportok lakóhelyén újszerű közösségi tevékenységek indultak el. Ahol ez idáig énekkar működött, ott most már a rétes készítő kötények elkészítésére is összejártak az asszonyok. Mivel a sütő szerszámokat, gáztűzhelyeket is hozni kellett, ezért ebbe a munkába, a férfinépnek is volt dolga. A bemutatkozó műsorokba a gyerekeket is bevonták sok helyen. A fiatalabb generáció az idősek élő, eleven, tapasztalati úton megszerzett tudását professzionális ismereteivel, tanult néptánc koreográfiákkal egészítette ki az előadott műsorokban. Minden közösség a legjobb tudását szerette volna adni, mindenki a saját településének akarta a dicsőséget.<br /> <br /> A résztvevő közösségek évről évre gyarapodó száma, a látogatók érdeklődése a helyben lakók számára is ünneppé avatták ezt a rendezvényt az elmúlt években.<br /> <br /> === Helyi termék piacának megszervezése ===<br /> <br /> Példák gazdapultok, helyi piacok a település helyi termelőinek és termékeinek bemutatására, árusítására.<br /> <br /> A települések helyi értékei között felbecsülhetetlen szerep jut azoknak a termékeknek, amik helyben készülnek, magukon viselik a környezet jellegzetes vonásait, sokszor évszázados hagyományok hordozói is egyben. Ezek megtartása, mások számára való elérhetővé tétele sokszor a település népességmegtartó erejének záloga is egyben. Az integrált szolgáltatásokat magába foglaló intézmény fontos küldetése lehet ezeknek az értékeknek a megmentése. Ezért is mutatunk be néhány követhető, jó példát.<br /> <br /> === Gazdapultok Vas megyében ===<br /> <br /> Vas megyében a Falusi Turizmus Vas Megyei Szövetsége egy – a Norvég Civil Alap által támogatott – pályázati projekt eredményeként 15 településen hozott létre ún. „gazdapultot”, melyeket közösségi terekben elhelyezve a helyben lévő gazdálkodók számára kínáltak bemutatkozási lehetőséget. Ezeken a pultokon mód van a helyi termékek kiállítására, a megfelelő információk feltűntetésével a helyben termelt, vagy előállított termékek bemutatására, népszerűsítésére.<br /> <br /> A gazdapultot és információs táblát kizárólag rendeltetésük szerint, a falu egésze számára hasznosítható módon, jól láthatóan, belső térben, nyilvános helyen állították fel, magáncélokat nem szolgálhatnak.<br /> <br /> A gazdapulton elhelyezett termékekért, az információs táblán megjelenített információk tartalmáért és az állagmegóvásért az átvételt követően az érintett gazdálkodók felelnek, a kezdeményező Szövetség a rendeltetésszerű használatot azzal segíti, hogy a településen a tárló hasznosításával megbízott személlyel, szervezettel, külön megállapodást köt. A kezdeményezés hozzájárulhat a helyi termék-értékesítés, kézművesség, házi ipar, és a csomagolható, helyben előállított élelmiszer-termékek piaci keresletének élénküléséhez. <br /> <br /> === Esély a helyi terméknek ===<br /> <br /> Szabolcs Szatmár Bereg megyében egy kistelepülésen, Panyolán vezették be elsőként az „Adj egy méter esélyt a helyi termékeknek” akció részeként azt a kezdeményezést, hogy a helyi boltban 1 m-nyi polcot tartsanak fenn helyi termékek számára. Az akció támogatója a Helyi Termék Szövetség, mely célul tűzte maga elé, hogy 3000 településen valósítja meg a helyben készített termékek népszerűsítésének ezt a módját.<br /> <br /> Panyola szomszédságában, Túristvándiban szociális szövetkezetet alakítottak a majdani helyi piac működtetésére. Céljuk, hogy a lakosság szükségletét kielégítendő minden olyan terméket helyben fognak előállítani, melynek feltételei megvannak a településen. Ezzel nemcsak a gazdálkodási, termelési kedvet serkentik a faluban, hanem azt a fizetőképességet is helyben tarthatják, melyet eddig a közeli városok áruházaiban használtak fel a helybeliek. További előnye a vállalkozásnak, hogy munkahelyeket teremtenek, s a lakosság élelmiszer-ellátása megbízható, ellenőrzött forrásból valósítható meg.<br /> <br /> === Helyi termék piac ===<br /> <br /> A Liliomkerti Piac egy magánember kezdeményezésére alakult szövetkezet kezelésében a Veszprém megyei Káptalantóti faluban működik, elsősorban a nyári turistaforgalom számára kínálva a helyi árukat, termékeket.<br /> <br /> A Nyugat-magyarországi Régióban 3 megye helyi termelőit szólította összefogásra a „Pannon Helyi Termék Klaszter”. Ez a példa értékű összefogás közel 100 helyi kistermelő használati-, ajándék- és élelmiszer termékeinek népszerűsítését, közös értékesítését tűzte ki céljául. Valamennyi terméken szerepel a klaszter védjegye. A termelők, kézművesek portékáinak népszerűsítését turistacsalogató nagyrendezvényeken, internetes hírlevélben, egyéb szervezett alkalmakon is népszerűsítik.<br /> <br /> === Közművelődési intézmények közösségi működtetése ===<br /> <br /> Alig egy évtizedre vezethető vissza az az intézményműködtetési gyakorlat, mely részben visszaidézi a háború előtti szabadművelődési korszak hasonló megoldásait, részben választ ad a közösségi intézmények fenntartásának problémái által felvetett kérdésekre. 5 éve alakult meg a Civil Közösségi Házak Magyarországi Egyesülete, mely tagjai sorába hívott minden olyan civil szervezetet (alapítványt, egyesületet, baráti kört), mely saját településén a közösség házát működtette. Beléptek az egyesületbe mozit, ifjúsági házat, kultúrházat, faluházat üzemeltető táraságok, és megosztották egymással munkájuk előnyeit, hátrányait. Az általuk működtetett intézmények többnyire önkormányzati tulajdonban vannak, körülményeik, feltételeik rendkívül eltérőek, közös vonásuk azonban, hogy mindaz, ami bennük történik, az az oda betérők akaratából, tervei szerint, és valamennyiük javára történik. Ahhoz azonban, hogy mindez valóban így legyen az elmúlt években újra kellett tanulni az önkormányzás, az önrendelkezés, autonómia – egyszóval a szubszidiaritás – elveit és gyakorlatát. Ennek eredményeként közmegelégedésre működő, a tulajdonos számára olcsó, a helybeliek igénye szerinti szolgáltatásokat nyújtó intézmények jelentek meg a magyar közintézményi palettán.<br /> <br /> A fentiek által szerzett tapasztalatok alapján a helyi, integrált szolgáltatásokat nyújtó intézmény fenntartását és működtetését célszerű elválasztani egymástól. A fenntartás felelősségét a tulajdonosnál megtartva célszerű a működés napi feladatainak elvégzését – feladat-átadási szerződés keretében – átadni a tényleges használónak, azaz a szolgáltatásokat igénybe vevő lakosság civil szervezeteinek. Ki más lenne alkalmasabb a közösség intézményének működtetésére, mint maga a közösség, mely valójában használja is a létesítményt. Ezzel nemcsak a fenntartó napi gondja lesz kevesebb, de a használók felelősségtudata, a „rajtuk múlik” felemelő/súlyos érzése is erősödik, és hatóerővé válik. Azokat a korlátokat, feltételeket, melyek keretei között teljesíthető a feladat-átvállalás a helyi önkormányzat és civil partnere helyben tudja csak meghatározni. Élni kellene ezzel a szabadsággal.<br /> <br /> Jó példaként ajánljuk a következő intézmények gyakorlatát. Eltérő helyzetben, eltérő feltételekkel és eltérő tartalommal működő intézmények ezek, közös vonásuk csupán a közösségi üzemeltetés, és felelősségvállalás.<br /> <br /> * Mag-Ház Koppánmonostor (Komárom)<br /> * Herényiek Háza (Szombathely)<br /> * Faluház (Győrvár)<br /> * Bocskai Filmszínház (Hajdúnánás)<br /> * Művelődési Ház, Könyvtár, Teleház (Kötegyán)<br /> <br /> Működésük tapasztalatairól közvetlenül a működtető szervezettől, vagy a [http://www.szabadmuvelodes.hu/ www.szabadmuvelodes.hu] honlapról szerezhet bárki információt.<br /> <br /> == Kapcsolatok ==<br /> <br /> A kapcsolatok megtalálásához elsősorban honlapokat, a kapcsolat felvételéhez közvetlen címeket, elérhetőségeket ajánlunk.<br /> <br /> * [http://www.kka.hu/ www.kka.hu] – a közösségfejlesztéssel, közösségi tevékenységekkel legátfogóbban foglalkozó honlap, a Közösségfejlesztők Egyesületének honlapja, a társterületek közvetlen elérésére is<br /> * [http://www.erikanet.hu/ www.erikanet.hu] – a legátfogóbb közművelődési információs és adatbázis, a közművelődési intézményhálózat legkedveltebb honlapja<br /> * [http://www.szabadmuelodes.hu/ www.szabadmuelodes.hu] – a szabadművelődési gondolat visszatanításának, a közösségi intézmények működtetési gyakorlatának bemutatására, népszerűsítésére vállalkozó honlap, a civil szervezeteknek ajánlott<br /> * A Civil Közösségi Házak Magyarországi Egyesülete, s egyben a Mag-Házat működtető konzorcium elérhetősége: 2903 Komárom, Csendes u. 8. (Monostori Éva) 34/526-955<br /> * Faluház Baráti Kör, a Győrvári Faluházat működtető egyesület elérhetősége: 9824 Győrvár, Béri Balog Ádám u. 109. (Varga Gézáné) 94/574-044<br /> * Herényi Kulturális és Sport Egyesület a Herényiek Háza működtetője elérhető: 9700 Szombathely, Béke tér 7. (Szekér Tamás) 30/394-0875<br /> * Okkal-Más-Okkal Ifjúsági Egyesület a hajdúnánási Bocskai Filmszínház működtetője elérhető: 4080 Hajdúnánás, Köztársaság tér 16. (Szabó István) 52/381-620<br /> * Kötegyáni Baráti Kör Egyesület a Kötegyáni Teleház, Könyvtár működtetője elérhető: 5725 Kötegyán, Kossuth u. 50. (Ungvári Mihály) 66/278-354<br /> * Őriszentpéteri Teleház (Őri Alapítvány) a „Hétrétország…” szervezői, házigazdái elérhetők: 9941 Őriszentpéter, Városszer 116. (Sülyi Péter) 94/548-038<br /> * Nagy Gáspár Kulturális Központ a Vasvári Rétesfesztivál szervezője elérhető: 9800 Vasvár, Bartók Béla u. 4. (Gergye Rezső) 94/573-070<br /> * Falusi Turizmus Vas Megyei Szövetsége a gazdapultok létrehozásának segítője elérhető: 9700 Szombathely, Ady tér 5. (Huszár Judit) 94/312-535<br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> {{note|abc}} Beke Márton, Ditzendy Károly Arisztid - [http://www.meliusz.hu/c/document_library/get_file?uuid=6210a8f0-ead6-4348-b31d-bfb2398d3db9&amp;groupId=10157 Közös jövőnk. Vitairat a közösségi művelődés megújításának stratégiájáról]. HROD Közösségi Gazdaság és Társadalomfejlesztési Központ, Hajdú-Bihar Megyei Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ. 2011.</div> Arisztid https://wiki.hrod.hu/index.php?title=K%C3%B6zm%C5%B1vel%C5%91d%C3%A9si_programok_szervez%C3%A9se&diff=673 Közművelődési programok szervezése 2013-07-01T19:07:31Z <p>Arisztid: /* Közművelődés és közösségi művelődés */</p> <hr /> <div>{{Mmkk}}<br /> {{Itkhm}}<br /> <br /> == A feladatellátásra vonatkozó szakhatósági rendelkezések ==<br /> <br /> Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és működtetésére igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló [[112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet]] szerint az ügyfél az üzemeltetési kötelezettség ideje alatt köteles korlátozás és térítésmentesen közművelődési programokat szervezni [7. § (2) c)]<br /> <br /> A szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan az ügyfél köteles szakmai beszámolási időszakonként (vagyis negyedévenként) legalább három alkalommal szabadidős, illetve közművelődési programot szervezni, amely lehet amatőr művészeti klub, alkotótábor, felnőttképzési program, fesztivál, filmvetítés, hagyományőrző program, ismeretterjesztő előadás, kiállítás, koncert, műhelymunka (workshop), művészeti programok, népfőiskola, önképzőkör, szakkör, színházi előadás, tanfolyam, tréning, színház-, mozi-, kiállítás-, illetve múzeumlátogatás. [7. § (9)] <br /> <br /> A feltételek teljesülése esetén, az előírt alkalmakon felül az adott szolgáltatásokat az ügyfél térítés ellenében is nyújthatja. [7. § (15)]<br /> <br /> == Közművelődés és közösségi művelődés ==<br /> <br /> A kézikönyvben szereplő fogalom-meghatározások nem a hatályos jogszabályokból erednek, hanem a mindennapok gyakorlata, tapasztalata és a közösségekből kiinduló, a középpontba azokat állító szakmai tapasztalatok alapozzák meg azokat. {{ref|abc}}<br /> <br /> === Közművelődés ===<br /> <br /> A közművelődés a társadalomfejlesztést a kultúra, a művelődés eszközével szolgáló szakemberek, a szükségleteket felismerő, a kulturális hiányok pótlását szolgáló, jellemzően '''egyszeri-alkalmi események'''re, programokra építő tevékenységének az összessége.<br /> <br /> === Közösségi művelődés ===<br /> <br /> A közösségi művelődés a polgárok önfelismerésére épül és azt szolgálja. A közösségi művelődés tehát egyrészt a polgárok szabadidejében, '''önkéntesen, közösen végzett tevékenység'''e, amelynek célja elsősorban valamilyen '''érték elsajátítása''', megvalósítása, elérése, valamilyen érdeklődés kielégítése, illetve valamilyen kulturális-művelődési érdek képviselete. A közösségi művelődés, – a család után – a polgárosodás, a '''polgárrá válás''' és az akként való megmaradás második társadalmi dimenziója. A közösségi művelődés másrészt mindazon tevékenységeknek az összessége, amelyek elősegítik e polgári öntevékenységet, az önfelismerés megszületését és megerősödését.<br /> <br /> A közösségi művelődés részének tekintjük az öntevékenység megannyi formája mellett például az amatőr művészeti mozgalmak aktivitásait éppen úgy, mint az önkéntes felnőttképzés rendszeres folyamatait, vagy az érték-hagyomány őrző-teremtő szabadidő-eltöltés közös alkalmait. '''A közösségi művelődésnek része''' továbbá '''a közművelődés is''' – abban az esetben, ha a szakmai felismerésből eredő szervezőmunka valós helyi igényekre és szükségletekre reagál és közelebb viszi a helyi társadalmat önmaga és értékeinek, erőforrásainak meg- és felismeréséhez, az azokban rejlő lehetőségek kiaknázásának vágyához. (Fogalom-meghatározásunkból eredően bármely egyéb tevékenység – legyen rá helyben kifejezett igény vagy valósuljon meg akár egy művelődési házban – nem tekinthető a köz- és így a közösségi művelődés részének sem.)<br /> <br /> ==== Az intézményünk ====<br /> <br /> Az intézmények a közösségi művelődés fontos alkotóelemei. A hangsúlynak azonban a közösségen, a művelődési folyamatokban való együttes részvételen kell lennie. Az intézmények ugyanis csupán a keretet adják. Formájuk ugyanúgy lehet IKSZT, művelődési ház, mint ahogyan egy parókia, vagy egy civil szervezet által működtetett tájház, de akár egy kávéház is. A bárhogyan is hívott épületeket a bennük, körülöttük működő közösségek és azok aktivitásai teszik közösségi művelődési intézménnyé – avagy épp ezek hiánya kérdőjelezi, kérdőjelezheti meg ekként való működésüket.<br /> <br /> ==== Eredményünk ====<br /> <br /> Ha a fenti különbségeket szem előtt tartva, munkánkat a közösségi művelődés szellemében alakítjuk, a mi feladatunk hosszútávon a keretek biztosítása lesz az önszerveződő csoportok számára.<br /> <br /> == A szolgáltatás tartalma ==<br /> <br /> '''Alapvetés''': bármilyen eseményt szerveznek az intézményben, az elsősorban nem a program tartalmának és a résztvevőknek a találkozása, hanem a résztvevők, az ''emberek egymással való találkozásának ''az alkalma. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy az esemény – bármilyen legyen – adjon lehetőséget, inspiráljon a résztvevők aktivitására, a folyamatokban való cselekvő részvételre.<br /> <br /> A programok többféleképpen tipizálhatók, mi a következő elhatárolást tartjuk hasznosnak. Ebben három esetben az összejövetel célja szerinti – de a településen belül szervezett alkalmak különülnek el – a negyedik esetben a más településre szervezett események kerülnek egy csoportba.<br /> <br /> === Művészeti tevékenységet megvalósító, bemutató alkalmak (klub, tábor, kiállítás, önképzőkör….) ===<br /> Mindazoknak a tevékenységeknek a szervezését, melyek művészeti aktivitásra késztetnek érdemes építeni a helyi hagyományos alkalmakra, jeles napokra. Az ezekhez kapcsolódó ünneplések eleve tánchoz, zenéhez, rigmusokhoz, verseléshez, vagy éppen tárgyalkotó tevékenységekhez kapcsolódva jelentették a helyben élők ünnepi szokásait. Ebben kaptak szerepet a helyi dalárdák, színjátszó csoportok, zenei együttesek, de gyakran a szövők, hímzők, faragók, agyag- ill. bőrművesek. Ezeknek a tevékenységeknek felélesztése sok esetben helyi művészeti csoportok újjáalakulását eredményezheti, vagy éppen egy korábban nem volt szokás helyi hagyományának megteremtését jelentheti.<br /> <br /> A választható formák egyaránt igazodhatnak a tevékenység jellegéhez, és az alkalomhoz magához. Fontos, hogy a közös művészeti tevékenységre vállalkozók találkozásaiban rendszeresség legyen. Elképzelhetetlen, hogy egy – akár csak alakuló csoport – ötletszerűen jöjjön össze, találkozásaik gyakran „próbák”, a felkészülés alkalmai egy-egy bemutatóra, ünnepi eseményre. Az összejáró társaság találkozásait szervezni, ehhez a feltételeket előteremteni lehet a szervező munkatárs dolga, de tartalmáról, az alkalmanként meghívott vendégekről maguknak a résztvevőknek kell gondolkodniuk és gondoskodniuk.<br /> <br /> === Felnőttképző, ismeretet, képességet, készséget fejlesztő alkalmak (szakkör, tanfolyam, előadás, ill. népfőiskola keretében) ===<br /> Minden közösségben, amiben jelen vannak a közösségi események, találkozások, rendezvények, ünneplések, előbb-utóbb nyilvánvalóvá (a közös beszélgetések tárgyává) válnak azok az igények, melyek valamilyen tudáshiány felszámolására, vagy a meglévő ismeretek bővítésére, mélyítésére irányulnak. A helyi közösségfejlesztési folyamatokban résztvevők gyakran megtapasztalják, hogy az együtt-gondolkodás második, harmadik hónapjában már felbukkannak ezek az igények, amik, ha megalapozottnak bizonyulnak, valamilyen tanulási alkalmat generálnak a településen. Sokszor az is kiderül, hogy a hiányzó tudás megtalálható a közelben, annak birtokosa éppúgy a településen, vagy a közelben él, mint akikben az igény felmerült, csak korábban nem volt mód arra, hogy „találkoztassák” az igényt a kínálattal. Célszerű tehát az integrált közösségi szolgáltatások szervezésekor annak a feltérképezése is, milyen helyi tudások vannak (akár rejtve is) a településen, és környezetében. Ezek a tudások sokszor kapcsolódnak valakinek a kedvteléséhez, hobbyjához, aminek a megismertetése az illető számára öröm forrása, a kíváncsi érdeklődőknek pedig többlettudást rejteget. Az azonos érdeklődésűek – csakúgy, mint a művészeti tevékenységre vállalkozók esetében - rendszeres találkozásokkal elégíthetik ki tudásigényüket, vagy fejleszthetik készséggé valamely tevékenységben szerzett jártasságukat. <br /> <br /> A formák ebben az esetben is a választott célkitűzéstől függően választhatók, vagy adódnak. A tartalmakat illetően részben a helyi – egyéb közösségi tevékenységekhez kapcsolódó – igények, részben valamilyen aktualitás határozza meg, mivel is érdemes foglakozni. A tudás átadásának, elmélyítésének oka egyaránt lehet egy foglalkoztatás-bővítéshez kapcsolódó szakmai, vagy betanító képzés indítása, egy természeti jelenség (üstökös, napfogyatkozás, árvíz, földrengés, vörösiszap-katasztrófa…) miatt keletkezett érdeklődés, a közösségi magatartás felértékelődése (népszavazás, választások), az egészségesebb életmód követése, de a napi gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó tudásigény is. (Mit érdemes termelni, hogyan lehet/kell védekezni a kártevők ellen, mit tehetünk a beteg állatainkkal…), vagy ugyancsak a helyi hagyományokban gyökerező mesterségek újratanulásának, megismerésének igénye (tájba illő építkezéstől a használati eszközök előállításáig).<br /> <br /> === A közösség ügyeit érintő (hagyományokat, szokásokat, teendőket számba vevő, közösen tervező) alkalmak ===<br /> Az integrált közösségi szolgáltatásokat befogadó terek működtetésének talán legfontosabb eleme az „agora-funkció”. Ez lehet az a hely a településen, ahol rendre összeülhetnek azok az emberek, akiknek egymás számára mondanivalójuk van, közös cselekvéseket akarnak elindítani, vagy éppen megvalósítani, szervezik a település társadalmi életét. Itt a helye a helyi médiumok szerkesztőinek (hol máshol készülhetne a helyi lap, rádió, vagy televízió adásának terve), itt tarthatják összejöveteleiket azok az önkéntesek, akik a közösségi ház kiscsoportjainak képviseletében közösen határoznak az „intézmény” működtetésének gondjairól. Anélkül, hogy átvenné ez a funkció a települési önkormányzat szerepét (lehet persze, hogy közgyűlések helyszíne is ez a kis intézmény lesz néhány településen), helye van benne minden olyan közös gondolkodásnak, ami a közösség ügyeit érinti, amihez közös bölcsesség, véleménycsere szükséges. A „helyi nyilvánosság” fórumává kell és lehet is tenni intézményünket, ha oda szoktatjuk azokat, akik vélemény-nyilvánításra más, hagyományos helyszíneket részesítenek előnyben: a kocsmát, piacteret, a templom kertjét, kis boltot, vagy (az egykori) postát.<br /> <br /> === A településen kívül rendezett eseményre való látogatás szervezése (színház, mozi, hangverseny, sportesemény, gyűjtemény látogatása) ===<br /> Adódhat olyan helyzet, hogy az érdeklődés kielégítését szolgáló alkalom nem helyben valósul meg. Ezek az alkalmak szerveződhetnek a kistérségi együttműködésből fakadóan, vagy valamely rendezvény iránt megnyilvánuló érdeklődés alapján. A kistérségi központ, közeli város kulturális eseményeit elérhetővé kell tenni a kistelepülésen élők számára is. Ez részben kapcsolatépítési, -fenntartási kötelezettséget ró a helybéli szervezőre, részben annak az igénynek folyamatos feltárását, ismeretét, ami alapján megszervezhető egy-egy alkalmi látogatás (színházi előadásra, hangversenyre, táncos alkalomra, kiállításra, stb.) a közeli intézménybe. Számos példát adnak már ma is kistelepülések arra, hogyan lehet színház- vagy hangversenybérlet birtokában rendszeresen látogatni a közeli színházakat, hangversenytermeket. Nem egy intézmény kifejezetten figyel is arra, hogy közönsége ne csupán a székhely lakosságából, hanem a környéken élőkből is verbuválódjon.<br /> <br /> Szép példája a kistérség „belakásának”, ha egy-egy rendezvény sorozattá válva napokon keresztül kínál látni-, hallani-, ennivalót a látogatóknak. Számos példát találhat mindenki erre saját környezetében, itt csak kettőt említünk. Az Őrségben (Vas megye) 9 éve vendégeket hívó „Hétrét Fesztivál”-t, ami 30-nál több település bevonásával 10 napon át kínál színházi, zenei, irodalmi és filmes programokat, illetve „nyitott porták” meglátogatására invitálja a messziről érkezőket. Valamint a Szabolcs Szatmár Bereg megyében hagyományos „Szatmári Fesztivált”, mely 2 héten át fogadja 6 településen a látogatókat, minden napon más településre helyezve a legnagyobb rendezvényt, a látnivalókon túl kulináris örömöket is kínálva a vendégeknek. <br /> <br /> == A szolgáltatás tervezése és előkészítése ==<br /> Az önálló, helyben megvalósuló események tervezésekor figyeljünk arra, hogy azok mindenkor kötődjenek a település(rész) lakosságához, és/vagy az ide látogatókhoz, illetve a településhez, településrészhez, magához. Így tehát:<br /> <br /> * Helyi szokásokhoz, hagyományokhoz<br /> * Helyben élők személyiségéhez<br /> * Helyi történelemhez, tájhoz, természeti adottságokhoz, épített környezeti elemekhez, tárgyakhoz<br /> * A helyi gazdasághoz, gazdálkodáshoz, az itt élők életminőségének javításához<br /> <br /> Fontos azt tudatosítanunk, hogy a helyben meglévő értékek felismertetése, megbecsülése vezethet el bármilyen más érték elfogadásához, tiszteletéhez. A kistelepülések lakosságmegtartó ereje nemcsak a környezeti, s az ehhez hasonlóan változó gazdasági adottságokban gyökerezik, hanem azokban a helyben élők által előállított, vagy képviselt értékekben is, melyek ismerete és elfogadása nemcsak a településhez való kötődést erősíti, hanem sokszor a problémák megoldásának is alapjául szolgál.<br /> <br /> Ugyanennyire fontos, hogy a szervező munkával, tervezéstől a megvalósításig ne csupán az ezzel megbízott (munkavállalóként alkalmazott) munkatárs foglalkozzék. Az ő figyelmének, szervezőerejének ki kell terjednie mások bevonására, a feladatok delegálására, annak a csoportnak a megszervezésére is, aminek tagjai folyamatos segítői, vállalói a szükséges teendőknek.<br /> <br /> Visszaidézve a tervezést segítő kézikönyvünk ide vonatkozó szakaszát: „az IKSZT-ben olyan csapatmunkát kell tehát elképzelni, amiben sok önkéntes segítő áll a szervező munkatárs körül. Közülük ki ebben, ki abban felelős, ki ennek, ki annak jár utána, ki ezeket, ki másokat szervez tájékozódó, érdeklődő, vagy cselekvő csapatába. Sokak részleges munkájából állhat össze az IKSZT teljesítménye, amiben persze főszereplő a főállású munkatárs.”<br /> <br /> === A szükséges szolgáltatási tér és eszközök ===<br /> Lásd a jogszabályban kötelezően előírtakat. E fejezet teendőinek ellátásához a [[112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet]] 7.§ (3) bek. a/ pontjában és (5) bek. k/ pontjában foglaltak az irányadók.<br /> <br /> === Adat- és ismeretforrások ===<br /> Lásd a lehetséges adatbázisokat: <br /> <br /> * Elérhető szolgáltató szervezeteket, intézményeket (benne a kistérség önkormányzati társulásának munkaszervezetét)<br /> * Információs, tanácsadó pontokat<br /> * Illetékességgel rendelkező hivatalokat<br /> <br /> === Lépésről lépésre ===<br /> A szervezés, események előkészítése, lebonyolítása olyan ismereteket és rutint igényel, amit részben művelődésszervező képzésekben szemeszterek során sajátíthat el az érdeklődő. Sokat számít azonban az a segítő munka, amit mások mellett különféle alkalmak megszervezésében vállalhatunk. A gyakorlatot ebben lehet megszerezni igazán, minél több saját tapasztalat teszi majd a „segédet” „mesterré”.<br /> <br /> == A szolgáltatás működtetése ==<br /> === Az elvárt kimenetek, adatszolgáltatás ===<br /> Indikátorként javasoltak:<br /> <br /> * Események (db)<br /> * Látogatók, résztvevők (fő)<br /> * Egy eseményhez kapcsolódó alkalmak (az esemény „szinergiája”) (db)<br /> * Egy eseményhez kapcsolódó szellemi termék (műalkotás, leírás, stb.) (db + megnevezés) – ami jó mutatója lehet az esemény hatásának.<br /> <br /> == Ötletek, jó gyakorlatok ==<br /> Minden alkalomra nem lehet példát kínálni, néhány esettanulmányból idézünk, hogy ötletet, gondolkodásmódot sugalljunk. Nem lehet cél bármilyen megoldás „lemásolása”, hiszen a már megtörtént események mindenhol szorosan kapcsolódnak a helyben élőkhöz, helyi lehetőségekhez, és ahhoz az időhöz, amiben ezek megtörténtek – megismétlésük lehetetlen. A példák inkább azt a célt szolgálják, hogy láttassuk: milyen széles körben értelmezhető a helyi cselekvés, aminek művelődési indítéka, vagy eredménye van.<br /> <br /> === Helyi képzési tevékenység ===<br /> A felismert képzési igények kielégítésére kétféle példát mutatunk be. Az egyik egy hosszabb előkészítő, tervező munka eredményeként végül is népfőiskolai keretekben megvalósuló, hosszú képzési folyamatot jelent (Rege Népfőiskola, Szombathely), a másik egy kistelepülés helyi fejlesztési folyamatába építve egy-egy előadássorozattal adott választ a közben felmerülő képzési szükségletre (Faluház Baráti Kör, Győrvár).<br /> <br /> === Rege Népfőiskola ===<br /> (Bukits Zoltán közlése alapján)<br /> <br /> '''A gondolat megszületésének alapvetése'''<br /> <br /> Egy alkotó, együtt gondolkodó közösség létrejötte, a közösség szervezetbe tömörülése megfogalmazott cél érdekében mindig valamely, a környezetükben, létükben felfedett vélt vagy valós hiányt hivatott pótolni, igényt kielégíteni. Az alapítói célkitűzések ennek megalapozottságát boncolgatják, kivetítve a teremtő közösség, szervezet tagságára, majdan a szűkebb és tágabb társadalmi környezetre. A valós feladat aktualitása, megfogalmazása, elhelyezése a korszellembe, a megszólított társadalmi környezet felismerő és befogadóképessége hatnak a célkitűzésekre, alakíthatják, formálhatják azt. Szervesen működő közösségekben, társadalmakban ezen külső formáló erők a felismert közös cél érdekében együttgondolkodásra, együttmunkálkodásra&amp;nbsp; hívják az embereket. Az alapító közösség bővül anélkül, hogy a kitűzött cél módosulna. Kialakulhat-e gyarapodó közösség akkor, ha a felismerés, befogadás csírája sem jön létre? Valószínűen nem. De kialakulhat-e gyarapodó közösség akkor, ha a felismerés és befogadás lehetőségét a korszellem felülírja, holott az elvetett mag jó talajba ágyazódott? A válasz ''igen'', bár a bizonyításra több mint 3 évet szántak Szombathely egyik peremkerületében.<br /> <br /> '''Előzmények'''<br /> <br /> A nyugati határszél évszázadokon át a határt őrzők élőhelye volt. A táj adottságait kihasználva jött létre a még ma is érzékelhető „szeres” településszerkezet. A geológiai, éghajlati adottságok határozták meg a munkavégzés lehetséges kereteit, módszereit. Az ó- és középkori határ őrizete, majdan a terület gyakori német fennhatóság alá kerülése, elzálogosítása, a hadurak felségárulásai, betelepítések a jellemzően magyar kultúra keveredését, helyenként szinte teljes megsemmisülését eredményezte.&amp;nbsp; Az őrvidék egy részének elcsatolása, a vasfüggöny miatti elzártság a népesség figyelmét inkább Ausztria felé fordította. A 20. század végi határmegnyitás, a kiutazás, munkavállalás lehetősége, a szomszédi jólét felismerése példaként szolgált. Az első tőkés üzemek betelepedése, a termőföldek művelésének felhagyása, a földek eladása a vidéki életformát városiassá alakította. A viszonylagos gazdagság, a nyugat eszméje a hagyományokban, népi kultúrában, helyi teremtő közösségekben, nemzetben való gondolkodást másodlagossá minősítette. Feledésbe merültek azok a világképek, alapformák, melyekre támaszkodva – a globalizálódott korszellem ellenében - az itt élő közösségek újrafogalmazhatnák a társadalomban, nemzetben vállalt feladatokat, kötelezettségeket. <br /> <br /> '''Az első lépések és tapasztalatok'''<br /> <br /> A felsoroltak miatt kialakult hiányérzet hozta létre az első munkacsoportot. Heti rendszerességgel előadássorozatot szerveztek Szombathelyen „Hazatalálás” címmel. Az előadásokat a következő témák köré csoportosították: jelképrendszerek, közjogi hagyományok, magyar és egyetemes történelem, néphagyomány-népművészet, természetes életmód. A témák feldolgozására meghívott előadók segítségével keresték műveltségünk azon alapformáit, ősképeket, világképeket, melyek az idők során szinte nem változtak. Ezen gyökerek segítségével fogalmazták meg az ember emberrel, Teremtővel és természettel való viszonyát. Ezen alapokról indulva kutatták, fogalmazták újra helyi értékeinket a mai társadalmi, gazdasági viszonyok szerint''. Fontos szempont volt a részből a teljesség felé haladás, a helyi adottságokból a nemzet megfogalmazása.'' Ha már a teljesség megfogalmazását tűzték ki célul, akkor az elmélet gyakorlatban történő megvalósulását, tárgyiasulását is meg kellett teremteni. Ez különösen fontos volt az előadáson részt vevő közösség számára, mivel úgy érezték, hogy a csak szellemi munka által az egyének nem válnak cselekvővé. Az így szerzett tudás lexikálissá vált, a „jóllakottság” érzésével töltötte el a hallgatóságot. Különösen akkor, mikor az előadások anyaga adathordozókon is megjelent. Ez úgy hatott a közösségre, mint a televízió. A tudás megszerzéséhez már nem volt közösségre szükség. <br /> <br /> '''Okulás a hibákból - formalizálódás'''<br /> <br /> Az itt jelentkező hiányt aktív műhelymunkával kellett pótolni, ami az eddigi laza közösségszervezésnek új formát kölcsönzött. ''Oktatási tervet'' kellett készíteni, melyben az előadásokat és műhelymunkákat össze kellett hangolni.&amp;nbsp; A ''foglalkozások helyét, időtartamát, rendszerességét'' kellett átgondolni, és természetesen a működés költségeit sem szabadott elfelejteni. Szükség volt a közösségi szabad szerveződés helyett bejegyzett társadalmi szervezetet létrehozni. Így alakították meg a ''Rege Művészeti Egyesületet ''s az alapítással szinte egyidejűleg a ''Rege Népfőiskolát'' is, hisz a vállalt feladatok iskolai szervezést igényeltek. <br /> <br /> Az első kérdés a népfőiskola akkreditációja volt. Úgy döntöttek, hogy az akkreditációhoz szükséges feltételeket nem vállalják. Úgy gondolták, hogy az iskolába elsősorban nem végzettséggel rendelkező, hanem tudást birtokló tanárokra, mesterekre van inkább szükség. A tervezett iskola célja az volt, hogy a megszerzett tudás alapján életszemléletet adjon, a magyar természetes műveltség világképét közvetítse, ily módon nem volt felruházható államilag elismert képzésmintákkal. A népfőiskolán az ifjúság és egyben a felnőtt közösségek nevelésében szerettek volna mintát adni, olyan mintát, ami az állami oktatásból kimaradt. <br /> <br /> Az iskolát Szombathely herényi városrészének közösségi háza fogadta be. A helyszín ideálisnak bizonyult több kézműves műhely egyidejű működtetésére is. A képzés finanszírozására - az akkreditáció elmaradásával - az állami támogatások hiánya és a pályázatok beszűkülése miatt tandíjat kellett bevezetni. A célközönséget elsősorban a gyermekes családokban, óvónőkben, tanítókban, tanárokban találták meg.<br /> <br /> Az első kurzust három éves időtartamban határozták meg, havonként egy hétvégi alkalommal. Az első napon a kézműves műhelyek működtek, kiegészítve rítusjátékkal, népi játékok tanulásával. A napot táncház zárta. A második nap a szellemi műhely működött. Minden hétvége rendjét eleink természetes életmódjához igazítva fogalmazták meg. Ez illeszkedett a szokásokhoz, jeles napokhoz, ünnepekhez. A fizikai munkát a műhelyek, a szellemi munkát az előadások, a lélekkel való foglalatosságot pedig a népdal, néptánc műhely fedte le. <br /> <br /> A három éves kurzus lényege, célja az volt, hogy a ''magyar természetes műveltség ismerete'' alapján ''önállóan gondolkodó'', cselekedni, alkotni, ''dönteni képes egyéneket, közösségeket'' teremtsen. Az első három év működése során azonban azt tapasztalták, hogy a még oly lelkes hallgatók esetében is ''az egyéni érdek, a mindennapokkal való törődés zavara felülírta a közösségi érdekeket.'' Jellemzően az előadások látogatottsága jóval meghaladta a kézműves műhelyben tevékenykedők létszámát. Ez azt eredményezte, hogy a megszerzett tudás nem tudott tárgyiasulni. Az oka a résztvevők „nem tudom, nem merem, nem való ez nekem…” megnyilvánulásaival írható le. A hallgatóságnak nagyon nehéz volt a közös ünnepeken való szerepvállalás, a néptáncban egymás kezének megfogása, a játékokban való feloldódás. A szervezők mindezt a korszellem jellemző tüneteként fogták fel. <br /> <br /> '''Folytatás – a jövő megalapozása'''<br /> <br /> A három év során ugyanakkor kialakult egy aktív, együttgondolkodásra alkalmas mag, melyre építve a következő évfolyamot sikerült elindítani. A korábbi évek viszonylagos passzivitását követően sok régi hallgató jelentkezett továbbtanulásra, de igazi örömet az új, családdal együtt érkezők jelentettek. Átformálták az iskola rendjét. Nagyobb hangsúlyt kapott a kézműves tevékenység, ahol is külön asszony-leány, külön férfi műhely működik azóta. Így alkalmanként egy-egy feladatot több ember együttesen végez, ezáltal az alkotás öröme és a közösségi szellem egyaránt erősödött. A tantermi foglalkozások mellett sok időt töltenek a természetben. Vetni, aratni, kaszálni tanulnak a hallgatók. Kemencét építenek, disznót ölnek, rétest sütnek… Úgy, ahogy eleink azt mindennapjaikban tették. A való, igaz életet tanulják, élik a közös foglalkozásokon. <br /> <br /> Talán a népfőiskola új rendje, talán az előző évek munkájának eredménye, hogy egyre többen vállalnak feladatot, egyre többen kapcsolódnak már be az iskola aktív életébe. Az új hallgatósággal új gondolatok és egyben új feladatok születnek. Örömmel tölti el a szervezőket a közeli, s távoli szervezetekkel való egyre számosabb és szorosabb kapcsolat. Ez erőt ad ahhoz, hogy a népfőiskolát az eszmeiség megtartásával bővítsék, valódi teremtő életközösséget hozzanak létre. <br /> <br /> === Faluház Baráti Kör ===<br /> <br /> '''Előzmények'''<br /> <br /> A képviselőtestület tagjai közt zajló vita megosztja a falu népét, egymásnak feszülő indulatok rontják azt az együttgondolkodást, mely eddig – a településen folyó közösségfejlesztési folyamat során – szinte csodákat tett az emberek között. Ez adja az ötletet a Baráti Kör vezetőinek: az új választások után olyan képzést kellene tartani a frissen megválasztott helyi képviselőknek, ami segítené a testület jobb együttműködését, a problémákra koncentráló közös megoldáskeresést.<br /> <br /> A forma egy előadássorozat (a szervezők akkor „népfőiskolai kurzusként hirdették), tartalma pedig azoknak az ismereteknek a köre, melyek zömében nem könyvekből tanulhatók. <br /> <br /> Felfigyelnek rá a szomszédos települések önkormányzatai is. Ennek eredménye, hogy a program indulásáig 10 település jelenti be csatlakozási igényét a sorozathoz. Át kell tehát dolgozni, alkalmassá kell tenni a programot a térségi együttgondolkodás segítésére. A tematikában így egészül ki a helyi felelősség, együttműködés, nyilvánosság, demokrácia és a civil szervezetekkel való együtt-gondolkodás témája a térségi együttműködéssel, az értékek térségben való feltárásának, bemutatásának felismertetésével.<br /> <br /> A tervezeteket a Faluház Baráti Kör erre a célra alakított munkacsoportja állította össze a Vas megyei Közösségszolgálat közreműködésével.<br /> <br /> '''A két sorozat tematikája:'''<br /> <br /> * '''„Képviselő testületben hatékonyan” (1995)'''<br /> ** Célkitűzés: az újonnan, vagy újjá választott képviselőtestületek tagjainak felkészítése az önkormányzati munkára. A legfontosabb információk forrásának, a közösen megoldható problémáknak a megismertetése, a testületen belüli és a testületek közötti együttműködés erősítése.<br /> ** Résztvevők: Andrásfa, Gersekarát, Győrvár, Hegyhátszentpéter, Olaszfa, Oszkó, Pácsony, Petőmihályfa, Sárfimizdó, Telekes önkormányzatainak képviselő testületei.<br /> ** Előadók: országgyűlési képviselő, a Megyei Önkormányzat, a Megyei Közösségszolgálat, Közösségfejlesztők Egyesülete, Civil Rádió, Jóléti Szolgálat Alapítvány tisztségviselői és munkatársai.<br /> ** Helyszínek: Győrvár -&amp;nbsp; Faluház(Petőmihályfa - Hegyközség)Budapest - Parlament<br /> ** Időpontok: 1995. február 13-ától kezdődően minden hét hétfői napján 18 órától. <br /> <br /> * '''Tervezett program és előadók:'''<br /> ** Febr. 13. &quot;Házunk tája.&quot;<br /> *** Örömök, gondok a résztvevők településein. Feltételek, lehetőségek a gondok megoldásához. (Beszélgetés, csoportos problémafeltárás)<br /> *** Vezeti: közösségfejlesztő szakember<br /> ** Febr. 20. &quot;Miért vagyunk?..&quot;<br /> *** Az önkormányzati törvény, s ebből a települési önkormányzat feladatai. Jogok és kötelezettségek a képviselőtestületben.<br /> *** Előadó: főjegyző (Megyei Önkormányzat)<br /> ** Febr. 27. &quot;Miért vagyok?..&quot;<br /> *** Mit is jelent &quot;képviselőnek&quot; lenni? - Felelősség és autonómia. Érdekek és értékek, mint a napi munka segítői és korlátai.<br /> *** Előadó: közgyűlés elnöke (Megyei Önkormányzat)<br /> ** Márc. 6. &quot;A nyilvánosságért&quot;<br /> *** Érdekek és helyi nyilvánosság. Mit jelenthet egy falu életében a rádió, televízió, újság, ha az a helybéliek kezében van?<br /> *** Vendég: alapítványi elnök (Civil Rádió Alapítvány)<br /> ** Márc. 13. &quot;A falu képe - belülről&quot;<br /> *** A település &quot;belső arca&quot;, a szociális gondoskodás formái, forrásai, módszertára.<br /> *** A közös terek, közös gondok - csak az önkormányzat gondja? A közért végezhető munka formái, szervezése, forrásai. A vállalkozó önkormányzat.<br /> *** Vendég: ügyvezető (Hegyháti Jóléti Szolgálat Alapítvány)<br /> ** Márc. &quot;A civil társadalomért&quot;<br /> *** A civil szféra sajátosságai, működésének keretei, formái. A civil szervezetek és önkormányzatok kapcsolata. A polgárok önálló közösségei, s a rájuk háruló feladatok, felelősségek.<br /> *** Vendég: titkár (Közösségfejlesztők Egyesülete)<br /> *** Korreferátumok: Faluház Baráti Kör, Petőmihályfai Hegyközség, Oszkói Hegypásztorkör<br /> ** Márc. 27. &quot;A falu képe - kívülről&quot;<br /> *** Védhető és védendő értékek a településeken. A falu múltját és jövőjét hordozó építmények, az óvás és építés együttes megvalósításának lehetőségei, forrásai.<br /> *** Előadó: beruházási főmérnök (Szombathely MJV Önkormányzat)<br /> ** Ápr. 3. &quot;Közmeghallgatás - másképpen&quot;<br /> *** Egy lakossági fórum megrendezése a résztvevők körében az erre az alkalomra választott &quot;önkormányzat&quot; irányításával, s külső szakértők bevonásával.<br /> *** Szakértők, mint vendégek: megyei igazgató (OTP), polgármester (Vasvár), igazgató (Műv. Ház, Vasvár), közgyűlési elnök (M. Közgyűlés), főjegyző (M.Önkorm.), a terület országgyűlési képviselői<br /> ** Ápr. 11. &quot;Az ország háza&quot;<br /> *** Látogatás a Magyar Parlamentben. Eszmecsere a törvényhozásról, beszélgetés a &quot;tengerről&quot; a &quot;csepp&quot; nézőpontjából.<br /> *** Házigazda: országgyűlési képviselő<br /> ** Május 1. „Összefoglaló”<br /> *** Záró program: a sorozat értékelése, a folytatás megtervezése, emléklapok átadása a résztvevőknek. Közös vacsora, majd a Zala Táncegyüttes műsorának megtekintése.<br /> <br /> * '''&quot;Baráti körtől a térségi társulásig&quot; (1996)'''<br /> ** Február 5. &quot;Újra együtt....&quot;<br /> *** A megkezdett együttgondolkodás folytatása - számvetés és előretekintés.<br /> *** Vezeti: közösségfejlesztő<br /> ** Február 16. &quot;Víz-ügyeink&quot;<br /> *** Találkozás a Vas megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatójával.<br /> ** Február 19. &quot;Falusi turizmus a gyakorlatban&quot;<br /> *** Gyakorlati tudnivalók, kapcsolatok Vas és Zala megye között<br /> *** Vezeti: idegenforgalmi szakember (Zalaegerszeg)<br /> ** Február 26. &quot;Környezeti kultúra - faluszépítés&quot;<br /> *** Hogy tehetjük szebbé, hívogatóbbá településeinket a Millecentenárium évében?<br /> *** Vezeti: főkertész (Szombathely)<br /> ** Március 4. &quot;Vasban vagyok...&quot; múzsákkal<br /> *** Intézmények és civil szervezetek közti kulturális együttműködés, térségi nyilvánosság megteremtése.<br /> *** Vendégek: közművelődési intézményvezetők a térségből<br /> ** Március 11. &quot;Együtt - hogyan?&quot;<br /> *** Szövetség/társulás/együttműködés<br /> *** Térséggé szerveződés a polgármester szemével<br /> *** Vendég: polgármester (Bakonyszombathely), megyei közgyűlési elnök<br /> ** Március 18. &quot;Vasvár térségi központ szerepe&quot;<br /> *** Beszélgetés a város polgármesterével<br /> ** Március 22. &quot;Kitekintés&quot;<br /> *** Markt-Allhau és környéke: falusi turizmus, környezeti kultúra <br /> *** Tapasztalatcsere kirándulás a szomszédos Ausztriába - egyúttal egy térségek közötti együttműködés kezdete<br /> <br /> A második sorozat eredményeként két évvel később megalakult az az önkormányzati fejlesztési társulás, melynek jogutódjaként ma is működik a 23 település összefogásával létrejött többcélú kistérségi társulás.<br /> <br /> === Fesztiválszervezés ===<br /> A fesztiválok világa nálunk elég kaotikus képet mutat. Divatba jött, hogy „helyi fesztiválokat” rendezzünk, így aztán a legeldugottabb helyi rendezvényektől kezdve a kereskedelmi giga-festig mindenki gátlástalanul fesztiválnak nevezi önmagát. A rendteremtés igényével jött létre (hosszas előkészítés és szakmai egyeztetés után) 2009-ben a Magyar Fesztiválregisztrációs és Minősítési Rendszer. On-line felületén ([http://www.fesztivalregisztracio.hu/ www.fesztivalregisztracio.hu]) megtalálható nyilvános adatok objektív tájékoztatást nyújtanak. Jelenleg 272 regisztrált fesztivál van Magyarországon, amelyből 78 kapott valamilyen minősítést. (A szám folyamatosan bővül.)<br /> <br /> &amp;nbsp;<br /> <br /> Ami a helyi közművelődés szereplőinek javasolható, hogy a divattól sarkallva ne menjenek bele nagyzoló fesztivál-imitációkba. Ha valamilyen oknál fogva a lokális hatókör meghaladását tűzik ki célul (erre leginkább a gasztronómiai és hagyományőrző rendezvényeknek van esélyük), akkor lehetőleg ne a mennyiségi, hanem a minőségi fejlesztést célozzák meg. Olykor ennek ellentmond a turisztikai szempont, de van példa arra is, hogy a kettő összeegyeztethető. Tartózkodjunk attól, hogy a kulturálisnak kikiáltott rendezvény odáig „fejlődjék”, hogy a helybeliek tisztán az „eladó”, a látogatók, turisták a „vevő” szerepét töltsék be.<br /> <br /> Két olyan példát idézünk itt fel, amelyekben sikerült a megfelelő egyensúlyt megtartva tartalmas és sikeres rendezvényt meghonosítani.<br /> <br /> === Hétrétország – a szerek és porták fesztiválja ===<br /> <br /> (Sülyi Péter közlése alapján)<br /> <br /> * '''Mottó:''' természetből a java - művészetből a magvanyitott porták, nyíltszívű emberekértelmes szórakozásmiegymás<br /> <br /> A ma már majdnem évtizedes rendezvénysorozat létrehozásában az a „missziós gondolat” játszott fontos szerepet, miszerint nem lehet különbséget tenni a városokban, vagy kistelepüléseken élők között, ha az emberek kulturális igényeit igyekszünk kielégíteni. Következésképp, a legkisebb településen élő számára is elérhetővé kell tenni az ún. magas kultúra eseményeit, az abba való bekapcsolódás lehetőségét. Az Őrségben ennek szellemében fogták össze a helyben talált – múlófélben lévő – értékeket (hagyományos paraszti gazdaság, termelőmunka és gasztronómia kultúráját), és az első vonalban létrejövő művészeti alkotásokat (színházi, zenei, képzőművészeti bemutatókat).<br /> <br /> 2010-ben a „Hétrétország – a szerek és porták fesztiválja” kilencedik alkalommal került megrendezésre. Ez a nyárutóján zajló tíz napos fesztivál a kalandlelkületűeket invitálja az Őrség, - mint egy falvakból, szerekből, rétekből, tártkapus portákból álló alkalmi ország - élményszerű felfedezésére. A program bővelkedik zenei, színházi, irodalmi és filmes eseményekben. Emellett kialakult egy sajátos &quot;hétrét&quot; műfaj is: a látogatás. Régi falusi porták fogadják a &quot;vizit órákban&quot; a látogatókat, kézművesek műhelyeibe, művészek műtermeibe nyerhetnek bebocsátást az érdeklődők, akik nem csak a látni, vagy kóstolnivalók végett időzhetnek ott szívesen, hanem a jóízű beszélgetés kedvéért is.<br /> <br /> A fesztiválprogramban a zenei műfajok nagy választéka mellett kínálnak irodalmi és színházi előadásokat, filmvetítéseket és kiállításokat. A fesztiválhoz kapcsolódóan ebben az évben is működött média-műhely a filmes alkotók számára. A programkínálat jelentős részét alkotó Nyitott Porták több mint 20 településen, körülbelül 50 helyszínen fogadtak látogatókat. Kísérő rendezvényként volt „Paraszt lakodalom a Kerka mentén”, egyházi ünnepek, természetjáró programok az Őrségi Nemzeti Parkban és környékbeli várakat fölfedező autós túrák a határon innen és túl. <br /> <br /> A fesztivál kedves invitálása sokak számára beteljesült élmény volt 2010-ben is:<br /> <br /> ÉREZD MAGAD OTTHON! – AKÁR HÉTRÉTORSZÁGBAN…<br /> <br /> === Vasvári Rétesfesztivál ===<br /> <br /> A város 2005-ben elnyerte a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által adományozott Kultúra Magyar Városa elismerést. A Vas megyei kisváros történelmi emlékei és természeti értékei, búcsújáró hagyományai mellett nagyrendezvényeivel hívja fel magára a figyelmet. Ebben a közegben született meg a rétes-fesztivál ötlete, mely közösségteremtő erejével sokban különbözik a környezetében rendezett más nagyobb rendezvényektől. Az ötletgazda a – több más közösségi eseményt gerjesztő – helybeli nyugdíjas klub volt. A városka művelődési háza felkarolva az ötletet, évről évre gyarapítva a rendezvény vonzerejét mára már a környék egyik legsikeresebb kezdeményezésének szervezője.<br /> <br /> Az esemény a Hegyháti Napok rendezvénysorozat keretében, augusztusban kerül sorra. Felhívásában arra bíztatják a környező települések kisebb közösségeit, hogy tárják fel és mutassák be a helyi rétessütés emlékeit, hagyományait, adjanak ízelítőt településük más hagyományaiból is, verssel, énekkel, rájuk jellemző tárgyi, és szellemi emlékekkel vonuljanak fel a fesztiválra, s persze süssenek minél több olyan rétest, amit helyben szoktak sütni (vagy elődeik sütöttek, ehettek generációkkal korábban). Számos díj kiadásával inspirálják a jelentkezőket arra, hogy valóban ne csak a népszerű rétes készítésének és eladásának szándékával nevezzenek. <br /> <br /> Az indításkor megfogalmazott célkitűzések:<br /> <br /> * a már működő helyi közösségek meggyőzése, bevonása, az együttműködések kialakítása,<br /> * példát állítani és a helyi kezdeményezések életképességét megmutatni, párbeszédet indítani a település különböző csoportjai között,<br /> * különböző generációk együttműködését megvalósítani, <br /> * gasztronómiai értékeinket a kulturális örökség részeként elfogadtatni, az adott tájegységhez kötődően bemutatni,<br /> * felszínre hozni azt a hagyományos konyhatechnikai tudást, ami a magyar konyha sajátja,<br /> * a Napsugár Nyugdíjas Klub tagjainak újabb közös erőpróbát kínálni, felmérni a helyi társadalomban betöltött szerepük súlyát, használni a meglévő tudásukat, erősíteni társadalmi hasznosságtudatukat, <br /> * turistákat vonzó, bevétel-növelő nyári nagyrendezvényt megvalósítani. <br /> <br /> 2003 óta rendezik meg az eseményt a város egyik jeles napja, az augusztusi Nagyboldogasszony ünnepéhez kapcsolódva. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy az eredeti célkitűzések valóra váltak. Nemcsak sikeres maga a rendezvény – a több ezer látogató és 4-5000 elfogyasztott rétes mércéjével, a kistérség polgármesterei által közösen nyújtott „térségi rétes” produkciójával is mérve –, hanem népszerű a kezdeményezés azoknak a kistelepülési közösségeknek a körében is, amiknek figyelmét ez a lehetőség&amp;nbsp; irányította ismét a helyben gyökerező étkezési szokások megismerésén túl a még élő egyéb hagyományok, helyi értékek felé.<br /> <br /> Általánosságban elmondható, hogy a fesztiválra jelentkező csoportok lakóhelyén újszerű közösségi tevékenységek indultak el. Ahol ez idáig énekkar működött, ott most már a rétes készítő kötények elkészítésére is összejártak az asszonyok. Mivel a sütő szerszámokat, gáztűzhelyeket is hozni kellett, ezért ebbe a munkába, a férfinépnek is volt dolga. A bemutatkozó műsorokba a gyerekeket is bevonták sok helyen. A fiatalabb generáció az idősek élő, eleven, tapasztalati úton megszerzett tudását professzionális ismereteivel, tanult néptánc koreográfiákkal egészítette ki az előadott műsorokban. Minden közösség a legjobb tudását szerette volna adni, mindenki a saját településének akarta a dicsőséget.<br /> <br /> A résztvevő közösségek évről évre gyarapodó száma, a látogatók érdeklődése a helyben lakók számára is ünneppé avatták ezt a rendezvényt az elmúlt években.<br /> <br /> === Helyi termék piacának megszervezése ===<br /> <br /> Példák gazdapultok, helyi piacok a település helyi termelőinek és termékeinek bemutatására, árusítására.<br /> <br /> A települések helyi értékei között felbecsülhetetlen szerep jut azoknak a termékeknek, amik helyben készülnek, magukon viselik a környezet jellegzetes vonásait, sokszor évszázados hagyományok hordozói is egyben. Ezek megtartása, mások számára való elérhetővé tétele sokszor a település népességmegtartó erejének záloga is egyben. Az integrált szolgáltatásokat magába foglaló intézmény fontos küldetése lehet ezeknek az értékeknek a megmentése. Ezért is mutatunk be néhány követhető, jó példát.<br /> <br /> === Gazdapultok Vas megyében ===<br /> <br /> Vas megyében a Falusi Turizmus Vas Megyei Szövetsége egy – a Norvég Civil Alap által támogatott – pályázati projekt eredményeként 15 településen hozott létre ún. „gazdapultot”, melyeket közösségi terekben elhelyezve a helyben lévő gazdálkodók számára kínáltak bemutatkozási lehetőséget. Ezeken a pultokon mód van a helyi termékek kiállítására, a megfelelő információk feltűntetésével a helyben termelt, vagy előállított termékek bemutatására, népszerűsítésére.<br /> <br /> A gazdapultot és információs táblát kizárólag rendeltetésük szerint, a falu egésze számára hasznosítható módon, jól láthatóan, belső térben, nyilvános helyen állították fel, magáncélokat nem szolgálhatnak.<br /> <br /> A gazdapulton elhelyezett termékekért, az információs táblán megjelenített információk tartalmáért és az állagmegóvásért az átvételt követően az érintett gazdálkodók felelnek, a kezdeményező Szövetség a rendeltetésszerű használatot azzal segíti, hogy a településen a tárló hasznosításával megbízott személlyel, szervezettel, külön megállapodást köt. A kezdeményezés hozzájárulhat a helyi termék-értékesítés, kézművesség, házi ipar, és a csomagolható, helyben előállított élelmiszer-termékek piaci keresletének élénküléséhez. <br /> <br /> === Esély a helyi terméknek ===<br /> <br /> Szabolcs Szatmár Bereg megyében egy kistelepülésen, Panyolán vezették be elsőként az „Adj egy méter esélyt a helyi termékeknek” akció részeként azt a kezdeményezést, hogy a helyi boltban 1 m-nyi polcot tartsanak fenn helyi termékek számára. Az akció támogatója a Helyi Termék Szövetség, mely célul tűzte maga elé, hogy 3000 településen valósítja meg a helyben készített termékek népszerűsítésének ezt a módját.<br /> <br /> Panyola szomszédságában, Túristvándiban szociális szövetkezetet alakítottak a majdani helyi piac működtetésére. Céljuk, hogy a lakosság szükségletét kielégítendő minden olyan terméket helyben fognak előállítani, melynek feltételei megvannak a településen. Ezzel nemcsak a gazdálkodási, termelési kedvet serkentik a faluban, hanem azt a fizetőképességet is helyben tarthatják, melyet eddig a közeli városok áruházaiban használtak fel a helybeliek. További előnye a vállalkozásnak, hogy munkahelyeket teremtenek, s a lakosság élelmiszer-ellátása megbízható, ellenőrzött forrásból valósítható meg.<br /> <br /> === Helyi termék piac ===<br /> <br /> A Liliomkerti Piac egy magánember kezdeményezésére alakult szövetkezet kezelésében a Veszprém megyei Káptalantóti faluban működik, elsősorban a nyári turistaforgalom számára kínálva a helyi árukat, termékeket.<br /> <br /> A Nyugat-magyarországi Régióban 3 megye helyi termelőit szólította összefogásra a „Pannon Helyi Termék Klaszter”. Ez a példa értékű összefogás közel 100 helyi kistermelő használati-, ajándék- és élelmiszer termékeinek népszerűsítését, közös értékesítését tűzte ki céljául. Valamennyi terméken szerepel a klaszter védjegye. A termelők, kézművesek portékáinak népszerűsítését turistacsalogató nagyrendezvényeken, internetes hírlevélben, egyéb szervezett alkalmakon is népszerűsítik.<br /> <br /> === Közművelődési intézmények közösségi működtetése ===<br /> <br /> Alig egy évtizedre vezethető vissza az az intézményműködtetési gyakorlat, mely részben visszaidézi a háború előtti szabadművelődési korszak hasonló megoldásait, részben választ ad a közösségi intézmények fenntartásának problémái által felvetett kérdésekre. 5 éve alakult meg a Civil Közösségi Házak Magyarországi Egyesülete, mely tagjai sorába hívott minden olyan civil szervezetet (alapítványt, egyesületet, baráti kört), mely saját településén a közösség házát működtette. Beléptek az egyesületbe mozit, ifjúsági házat, kultúrházat, faluházat üzemeltető táraságok, és megosztották egymással munkájuk előnyeit, hátrányait. Az általuk működtetett intézmények többnyire önkormányzati tulajdonban vannak, körülményeik, feltételeik rendkívül eltérőek, közös vonásuk azonban, hogy mindaz, ami bennük történik, az az oda betérők akaratából, tervei szerint, és valamennyiük javára történik. Ahhoz azonban, hogy mindez valóban így legyen az elmúlt években újra kellett tanulni az önkormányzás, az önrendelkezés, autonómia – egyszóval a szubszidiaritás – elveit és gyakorlatát. Ennek eredményeként közmegelégedésre működő, a tulajdonos számára olcsó, a helybeliek igénye szerinti szolgáltatásokat nyújtó intézmények jelentek meg a magyar közintézményi palettán.<br /> <br /> A fentiek által szerzett tapasztalatok alapján a helyi, integrált szolgáltatásokat nyújtó intézmény fenntartását és működtetését célszerű elválasztani egymástól. A fenntartás felelősségét a tulajdonosnál megtartva célszerű a működés napi feladatainak elvégzését – feladat-átadási szerződés keretében – átadni a tényleges használónak, azaz a szolgáltatásokat igénybe vevő lakosság civil szervezeteinek. Ki más lenne alkalmasabb a közösség intézményének működtetésére, mint maga a közösség, mely valójában használja is a létesítményt. Ezzel nemcsak a fenntartó napi gondja lesz kevesebb, de a használók felelősségtudata, a „rajtuk múlik” felemelő/súlyos érzése is erősödik, és hatóerővé válik. Azokat a korlátokat, feltételeket, melyek keretei között teljesíthető a feladat-átvállalás a helyi önkormányzat és civil partnere helyben tudja csak meghatározni. Élni kellene ezzel a szabadsággal.<br /> <br /> Jó példaként ajánljuk a következő intézmények gyakorlatát. Eltérő helyzetben, eltérő feltételekkel és eltérő tartalommal működő intézmények ezek, közös vonásuk csupán a közösségi üzemeltetés, és felelősségvállalás.<br /> <br /> * Mag-Ház Koppánmonostor (Komárom)<br /> * Herényiek Háza (Szombathely)<br /> * Faluház (Győrvár)<br /> * Bocskai Filmszínház (Hajdúnánás)<br /> * Művelődési Ház, Könyvtár, Teleház (Kötegyán)<br /> <br /> Működésük tapasztalatairól közvetlenül a működtető szervezettől, vagy a [http://www.szabadmuvelodes.hu/ www.szabadmuvelodes.hu] honlapról szerezhet bárki információt.<br /> <br /> == Kapcsolatok ==<br /> <br /> A kapcsolatok megtalálásához elsősorban honlapokat, a kapcsolat felvételéhez közvetlen címeket, elérhetőségeket ajánlunk.<br /> <br /> * [http://www.kka.hu/ www.kka.hu] – a közösségfejlesztéssel, közösségi tevékenységekkel legátfogóbban foglalkozó honlap, a Közösségfejlesztők Egyesületének honlapja, a társterületek közvetlen elérésére is<br /> * [http://www.erikanet.hu/ www.erikanet.hu] – a legátfogóbb közművelődési információs és adatbázis, a közművelődési intézményhálózat legkedveltebb honlapja<br /> * [http://www.szabadmuelodes.hu/ www.szabadmuelodes.hu] – a szabadművelődési gondolat visszatanításának, a közösségi intézmények működtetési gyakorlatának bemutatására, népszerűsítésére vállalkozó honlap, a civil szervezeteknek ajánlott<br /> * A Civil Közösségi Házak Magyarországi Egyesülete, s egyben a Mag-Házat működtető konzorcium elérhetősége: 2903 Komárom, Csendes u. 8. (Monostori Éva) 34/526-955<br /> * Faluház Baráti Kör, a Győrvári Faluházat működtető egyesület elérhetősége: 9824 Győrvár, Béri Balog Ádám u. 109. (Varga Gézáné) 94/574-044<br /> * Herényi Kulturális és Sport Egyesület a Herényiek Háza működtetője elérhető: 9700 Szombathely, Béke tér 7. (Szekér Tamás) 30/394-0875<br /> * Okkal-Más-Okkal Ifjúsági Egyesület a hajdúnánási Bocskai Filmszínház működtetője elérhető: 4080 Hajdúnánás, Köztársaság tér 16. (Szabó István) 52/381-620<br /> * Kötegyáni Baráti Kör Egyesület a Kötegyáni Teleház, Könyvtár működtetője elérhető: 5725 Kötegyán, Kossuth u. 50. (Ungvári Mihály) 66/278-354<br /> * Őriszentpéteri Teleház (Őri Alapítvány) a „Hétrétország…” szervezői, házigazdái elérhetők: 9941 Őriszentpéter, Városszer 116. (Sülyi Péter) 94/548-038<br /> * Nagy Gáspár Kulturális Központ a Vasvári Rétesfesztivál szervezője elérhető: 9800 Vasvár, Bartók Béla u. 4. (Gergye Rezső) 94/573-070<br /> * Falusi Turizmus Vas Megyei Szövetsége a gazdapultok létrehozásának segítője elérhető: 9700 Szombathely, Ady tér 5. (Huszár Judit) 94/312-535<br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> {{note|abc}} Beke Márton, Ditzendy Károly Arisztid - [http://www.meliusz.hu/c/document_library/get_file?uuid=6210a8f0-ead6-4348-b31d-bfb2398d3db9&amp;groupId=10157 Közös jövőnk. Vitairat a közösségi művelődés megújításának stratégiájáról]. HROD Közösségi Gazdaság és Társadalomfejlesztési Központ, Hajdú-Bihar Megyei Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ. 2011.</div> Arisztid https://wiki.hrod.hu/index.php?title=K%C3%B6zm%C5%B1vel%C5%91d%C3%A9si_programok_szervez%C3%A9se&diff=672 Közművelődési programok szervezése 2013-07-01T18:59:38Z <p>Arisztid: /* Közművelődés és közösségi művelődés */</p> <hr /> <div>{{Mmkk}}<br /> {{Itkhm}}<br /> <br /> == A feladatellátásra vonatkozó szakhatósági rendelkezések ==<br /> <br /> Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és működtetésére igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló [[112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet]] szerint az ügyfél az üzemeltetési kötelezettség ideje alatt köteles korlátozás és térítésmentesen közművelődési programokat szervezni [7. § (2) c)]<br /> <br /> A szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan az ügyfél köteles szakmai beszámolási időszakonként (vagyis negyedévenként) legalább három alkalommal szabadidős, illetve közművelődési programot szervezni, amely lehet amatőr művészeti klub, alkotótábor, felnőttképzési program, fesztivál, filmvetítés, hagyományőrző program, ismeretterjesztő előadás, kiállítás, koncert, műhelymunka (workshop), művészeti programok, népfőiskola, önképzőkör, szakkör, színházi előadás, tanfolyam, tréning, színház-, mozi-, kiállítás-, illetve múzeumlátogatás. [7. § (9)] <br /> <br /> A feltételek teljesülése esetén, az előírt alkalmakon felül az adott szolgáltatásokat az ügyfél térítés ellenében is nyújthatja. [7. § (15)]<br /> <br /> == Közművelődés és közösségi művelődés ==<br /> <br /> A kézikönyvben szereplő fogalom-meghatározások nem a hatályos jogszabályokból erednek, hanem a mindennapok gyakorlata, tapasztalata és a közösségekből kiinduló, a középpontba azokat állító szakmai tapasztalatok alapozzák meg azokat. {{ref|abc}}<br /> <br /> === Közművelődés ===<br /> <br /> A közművelődés a társadalomfejlesztést a kultúra, a művelődés eszközével szolgáló szakemberek, a szükségleteket felismerő, a kulturális hiányok pótlását szolgáló, jellemzően '''egyszeri-alkalmi események'''re, programokra építő tevékenységének az összessége.<br /> <br /> == A szolgáltatás tartalma ==<br /> <br /> '''Alapvetés''': bármilyen eseményt szerveznek az intézményben, az elsősorban nem a program tartalmának és a résztvevőknek a találkozása, hanem a résztvevők, az ''emberek egymással való találkozásának ''az alkalma. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy az esemény – bármilyen legyen – adjon lehetőséget, inspiráljon a résztvevők aktivitására, a folyamatokban való cselekvő részvételre.<br /> <br /> A programok többféleképpen tipizálhatók, mi a következő elhatárolást tartjuk hasznosnak. Ebben három esetben az összejövetel célja szerinti – de a településen belül szervezett alkalmak különülnek el – a negyedik esetben a más településre szervezett események kerülnek egy csoportba.<br /> <br /> === Művészeti tevékenységet megvalósító, bemutató alkalmak (klub, tábor, kiállítás, önképzőkör….) ===<br /> Mindazoknak a tevékenységeknek a szervezését, melyek művészeti aktivitásra késztetnek érdemes építeni a helyi hagyományos alkalmakra, jeles napokra. Az ezekhez kapcsolódó ünneplések eleve tánchoz, zenéhez, rigmusokhoz, verseléshez, vagy éppen tárgyalkotó tevékenységekhez kapcsolódva jelentették a helyben élők ünnepi szokásait. Ebben kaptak szerepet a helyi dalárdák, színjátszó csoportok, zenei együttesek, de gyakran a szövők, hímzők, faragók, agyag- ill. bőrművesek. Ezeknek a tevékenységeknek felélesztése sok esetben helyi művészeti csoportok újjáalakulását eredményezheti, vagy éppen egy korábban nem volt szokás helyi hagyományának megteremtését jelentheti.<br /> <br /> A választható formák egyaránt igazodhatnak a tevékenység jellegéhez, és az alkalomhoz magához. Fontos, hogy a közös művészeti tevékenységre vállalkozók találkozásaiban rendszeresség legyen. Elképzelhetetlen, hogy egy – akár csak alakuló csoport – ötletszerűen jöjjön össze, találkozásaik gyakran „próbák”, a felkészülés alkalmai egy-egy bemutatóra, ünnepi eseményre. Az összejáró társaság találkozásait szervezni, ehhez a feltételeket előteremteni lehet a szervező munkatárs dolga, de tartalmáról, az alkalmanként meghívott vendégekről maguknak a résztvevőknek kell gondolkodniuk és gondoskodniuk.<br /> <br /> === Felnőttképző, ismeretet, képességet, készséget fejlesztő alkalmak (szakkör, tanfolyam, előadás, ill. népfőiskola keretében) ===<br /> Minden közösségben, amiben jelen vannak a közösségi események, találkozások, rendezvények, ünneplések, előbb-utóbb nyilvánvalóvá (a közös beszélgetések tárgyává) válnak azok az igények, melyek valamilyen tudáshiány felszámolására, vagy a meglévő ismeretek bővítésére, mélyítésére irányulnak. A helyi közösségfejlesztési folyamatokban résztvevők gyakran megtapasztalják, hogy az együtt-gondolkodás második, harmadik hónapjában már felbukkannak ezek az igények, amik, ha megalapozottnak bizonyulnak, valamilyen tanulási alkalmat generálnak a településen. Sokszor az is kiderül, hogy a hiányzó tudás megtalálható a közelben, annak birtokosa éppúgy a településen, vagy a közelben él, mint akikben az igény felmerült, csak korábban nem volt mód arra, hogy „találkoztassák” az igényt a kínálattal. Célszerű tehát az integrált közösségi szolgáltatások szervezésekor annak a feltérképezése is, milyen helyi tudások vannak (akár rejtve is) a településen, és környezetében. Ezek a tudások sokszor kapcsolódnak valakinek a kedvteléséhez, hobbyjához, aminek a megismertetése az illető számára öröm forrása, a kíváncsi érdeklődőknek pedig többlettudást rejteget. Az azonos érdeklődésűek – csakúgy, mint a művészeti tevékenységre vállalkozók esetében - rendszeres találkozásokkal elégíthetik ki tudásigényüket, vagy fejleszthetik készséggé valamely tevékenységben szerzett jártasságukat. <br /> <br /> A formák ebben az esetben is a választott célkitűzéstől függően választhatók, vagy adódnak. A tartalmakat illetően részben a helyi – egyéb közösségi tevékenységekhez kapcsolódó – igények, részben valamilyen aktualitás határozza meg, mivel is érdemes foglakozni. A tudás átadásának, elmélyítésének oka egyaránt lehet egy foglalkoztatás-bővítéshez kapcsolódó szakmai, vagy betanító képzés indítása, egy természeti jelenség (üstökös, napfogyatkozás, árvíz, földrengés, vörösiszap-katasztrófa…) miatt keletkezett érdeklődés, a közösségi magatartás felértékelődése (népszavazás, választások), az egészségesebb életmód követése, de a napi gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó tudásigény is. (Mit érdemes termelni, hogyan lehet/kell védekezni a kártevők ellen, mit tehetünk a beteg állatainkkal…), vagy ugyancsak a helyi hagyományokban gyökerező mesterségek újratanulásának, megismerésének igénye (tájba illő építkezéstől a használati eszközök előállításáig).<br /> <br /> === A közösség ügyeit érintő (hagyományokat, szokásokat, teendőket számba vevő, közösen tervező) alkalmak ===<br /> Az integrált közösségi szolgáltatásokat befogadó terek működtetésének talán legfontosabb eleme az „agora-funkció”. Ez lehet az a hely a településen, ahol rendre összeülhetnek azok az emberek, akiknek egymás számára mondanivalójuk van, közös cselekvéseket akarnak elindítani, vagy éppen megvalósítani, szervezik a település társadalmi életét. Itt a helye a helyi médiumok szerkesztőinek (hol máshol készülhetne a helyi lap, rádió, vagy televízió adásának terve), itt tarthatják összejöveteleiket azok az önkéntesek, akik a közösségi ház kiscsoportjainak képviseletében közösen határoznak az „intézmény” működtetésének gondjairól. Anélkül, hogy átvenné ez a funkció a települési önkormányzat szerepét (lehet persze, hogy közgyűlések helyszíne is ez a kis intézmény lesz néhány településen), helye van benne minden olyan közös gondolkodásnak, ami a közösség ügyeit érinti, amihez közös bölcsesség, véleménycsere szükséges. A „helyi nyilvánosság” fórumává kell és lehet is tenni intézményünket, ha oda szoktatjuk azokat, akik vélemény-nyilvánításra más, hagyományos helyszíneket részesítenek előnyben: a kocsmát, piacteret, a templom kertjét, kis boltot, vagy (az egykori) postát.<br /> <br /> === A településen kívül rendezett eseményre való látogatás szervezése (színház, mozi, hangverseny, sportesemény, gyűjtemény látogatása) ===<br /> Adódhat olyan helyzet, hogy az érdeklődés kielégítését szolgáló alkalom nem helyben valósul meg. Ezek az alkalmak szerveződhetnek a kistérségi együttműködésből fakadóan, vagy valamely rendezvény iránt megnyilvánuló érdeklődés alapján. A kistérségi központ, közeli város kulturális eseményeit elérhetővé kell tenni a kistelepülésen élők számára is. Ez részben kapcsolatépítési, -fenntartási kötelezettséget ró a helybéli szervezőre, részben annak az igénynek folyamatos feltárását, ismeretét, ami alapján megszervezhető egy-egy alkalmi látogatás (színházi előadásra, hangversenyre, táncos alkalomra, kiállításra, stb.) a közeli intézménybe. Számos példát adnak már ma is kistelepülések arra, hogyan lehet színház- vagy hangversenybérlet birtokában rendszeresen látogatni a közeli színházakat, hangversenytermeket. Nem egy intézmény kifejezetten figyel is arra, hogy közönsége ne csupán a székhely lakosságából, hanem a környéken élőkből is verbuválódjon.<br /> <br /> Szép példája a kistérség „belakásának”, ha egy-egy rendezvény sorozattá válva napokon keresztül kínál látni-, hallani-, ennivalót a látogatóknak. Számos példát találhat mindenki erre saját környezetében, itt csak kettőt említünk. Az Őrségben (Vas megye) 9 éve vendégeket hívó „Hétrét Fesztivál”-t, ami 30-nál több település bevonásával 10 napon át kínál színházi, zenei, irodalmi és filmes programokat, illetve „nyitott porták” meglátogatására invitálja a messziről érkezőket. Valamint a Szabolcs Szatmár Bereg megyében hagyományos „Szatmári Fesztivált”, mely 2 héten át fogadja 6 településen a látogatókat, minden napon más településre helyezve a legnagyobb rendezvényt, a látnivalókon túl kulináris örömöket is kínálva a vendégeknek. <br /> <br /> == A szolgáltatás tervezése és előkészítése ==<br /> Az önálló, helyben megvalósuló események tervezésekor figyeljünk arra, hogy azok mindenkor kötődjenek a település(rész) lakosságához, és/vagy az ide látogatókhoz, illetve a településhez, településrészhez, magához. Így tehát:<br /> <br /> * Helyi szokásokhoz, hagyományokhoz<br /> * Helyben élők személyiségéhez<br /> * Helyi történelemhez, tájhoz, természeti adottságokhoz, épített környezeti elemekhez, tárgyakhoz<br /> * A helyi gazdasághoz, gazdálkodáshoz, az itt élők életminőségének javításához<br /> <br /> Fontos azt tudatosítanunk, hogy a helyben meglévő értékek felismertetése, megbecsülése vezethet el bármilyen más érték elfogadásához, tiszteletéhez. A kistelepülések lakosságmegtartó ereje nemcsak a környezeti, s az ehhez hasonlóan változó gazdasági adottságokban gyökerezik, hanem azokban a helyben élők által előállított, vagy képviselt értékekben is, melyek ismerete és elfogadása nemcsak a településhez való kötődést erősíti, hanem sokszor a problémák megoldásának is alapjául szolgál.<br /> <br /> Ugyanennyire fontos, hogy a szervező munkával, tervezéstől a megvalósításig ne csupán az ezzel megbízott (munkavállalóként alkalmazott) munkatárs foglalkozzék. Az ő figyelmének, szervezőerejének ki kell terjednie mások bevonására, a feladatok delegálására, annak a csoportnak a megszervezésére is, aminek tagjai folyamatos segítői, vállalói a szükséges teendőknek.<br /> <br /> Visszaidézve a tervezést segítő kézikönyvünk ide vonatkozó szakaszát: „az IKSZT-ben olyan csapatmunkát kell tehát elképzelni, amiben sok önkéntes segítő áll a szervező munkatárs körül. Közülük ki ebben, ki abban felelős, ki ennek, ki annak jár utána, ki ezeket, ki másokat szervez tájékozódó, érdeklődő, vagy cselekvő csapatába. Sokak részleges munkájából állhat össze az IKSZT teljesítménye, amiben persze főszereplő a főállású munkatárs.”<br /> <br /> === A szükséges szolgáltatási tér és eszközök ===<br /> Lásd a jogszabályban kötelezően előírtakat. E fejezet teendőinek ellátásához a [[112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet]] 7.§ (3) bek. a/ pontjában és (5) bek. k/ pontjában foglaltak az irányadók.<br /> <br /> === Adat- és ismeretforrások ===<br /> Lásd a lehetséges adatbázisokat: <br /> <br /> * Elérhető szolgáltató szervezeteket, intézményeket (benne a kistérség önkormányzati társulásának munkaszervezetét)<br /> * Információs, tanácsadó pontokat<br /> * Illetékességgel rendelkező hivatalokat<br /> <br /> === Lépésről lépésre ===<br /> A szervezés, események előkészítése, lebonyolítása olyan ismereteket és rutint igényel, amit részben művelődésszervező képzésekben szemeszterek során sajátíthat el az érdeklődő. Sokat számít azonban az a segítő munka, amit mások mellett különféle alkalmak megszervezésében vállalhatunk. A gyakorlatot ebben lehet megszerezni igazán, minél több saját tapasztalat teszi majd a „segédet” „mesterré”.<br /> <br /> == A szolgáltatás működtetése ==<br /> === Az elvárt kimenetek, adatszolgáltatás ===<br /> Indikátorként javasoltak:<br /> <br /> * Események (db)<br /> * Látogatók, résztvevők (fő)<br /> * Egy eseményhez kapcsolódó alkalmak (az esemény „szinergiája”) (db)<br /> * Egy eseményhez kapcsolódó szellemi termék (műalkotás, leírás, stb.) (db + megnevezés) – ami jó mutatója lehet az esemény hatásának.<br /> <br /> == Ötletek, jó gyakorlatok ==<br /> Minden alkalomra nem lehet példát kínálni, néhány esettanulmányból idézünk, hogy ötletet, gondolkodásmódot sugalljunk. Nem lehet cél bármilyen megoldás „lemásolása”, hiszen a már megtörtént események mindenhol szorosan kapcsolódnak a helyben élőkhöz, helyi lehetőségekhez, és ahhoz az időhöz, amiben ezek megtörténtek – megismétlésük lehetetlen. A példák inkább azt a célt szolgálják, hogy láttassuk: milyen széles körben értelmezhető a helyi cselekvés, aminek művelődési indítéka, vagy eredménye van.<br /> <br /> === Helyi képzési tevékenység ===<br /> A felismert képzési igények kielégítésére kétféle példát mutatunk be. Az egyik egy hosszabb előkészítő, tervező munka eredményeként végül is népfőiskolai keretekben megvalósuló, hosszú képzési folyamatot jelent (Rege Népfőiskola, Szombathely), a másik egy kistelepülés helyi fejlesztési folyamatába építve egy-egy előadássorozattal adott választ a közben felmerülő képzési szükségletre (Faluház Baráti Kör, Győrvár).<br /> <br /> === Rege Népfőiskola ===<br /> (Bukits Zoltán közlése alapján)<br /> <br /> '''A gondolat megszületésének alapvetése'''<br /> <br /> Egy alkotó, együtt gondolkodó közösség létrejötte, a közösség szervezetbe tömörülése megfogalmazott cél érdekében mindig valamely, a környezetükben, létükben felfedett vélt vagy valós hiányt hivatott pótolni, igényt kielégíteni. Az alapítói célkitűzések ennek megalapozottságát boncolgatják, kivetítve a teremtő közösség, szervezet tagságára, majdan a szűkebb és tágabb társadalmi környezetre. A valós feladat aktualitása, megfogalmazása, elhelyezése a korszellembe, a megszólított társadalmi környezet felismerő és befogadóképessége hatnak a célkitűzésekre, alakíthatják, formálhatják azt. Szervesen működő közösségekben, társadalmakban ezen külső formáló erők a felismert közös cél érdekében együttgondolkodásra, együttmunkálkodásra&amp;nbsp; hívják az embereket. Az alapító közösség bővül anélkül, hogy a kitűzött cél módosulna. Kialakulhat-e gyarapodó közösség akkor, ha a felismerés, befogadás csírája sem jön létre? Valószínűen nem. De kialakulhat-e gyarapodó közösség akkor, ha a felismerés és befogadás lehetőségét a korszellem felülírja, holott az elvetett mag jó talajba ágyazódott? A válasz ''igen'', bár a bizonyításra több mint 3 évet szántak Szombathely egyik peremkerületében.<br /> <br /> '''Előzmények'''<br /> <br /> A nyugati határszél évszázadokon át a határt őrzők élőhelye volt. A táj adottságait kihasználva jött létre a még ma is érzékelhető „szeres” településszerkezet. A geológiai, éghajlati adottságok határozták meg a munkavégzés lehetséges kereteit, módszereit. Az ó- és középkori határ őrizete, majdan a terület gyakori német fennhatóság alá kerülése, elzálogosítása, a hadurak felségárulásai, betelepítések a jellemzően magyar kultúra keveredését, helyenként szinte teljes megsemmisülését eredményezte.&amp;nbsp; Az őrvidék egy részének elcsatolása, a vasfüggöny miatti elzártság a népesség figyelmét inkább Ausztria felé fordította. A 20. század végi határmegnyitás, a kiutazás, munkavállalás lehetősége, a szomszédi jólét felismerése példaként szolgált. Az első tőkés üzemek betelepedése, a termőföldek művelésének felhagyása, a földek eladása a vidéki életformát városiassá alakította. A viszonylagos gazdagság, a nyugat eszméje a hagyományokban, népi kultúrában, helyi teremtő közösségekben, nemzetben való gondolkodást másodlagossá minősítette. Feledésbe merültek azok a világképek, alapformák, melyekre támaszkodva – a globalizálódott korszellem ellenében - az itt élő közösségek újrafogalmazhatnák a társadalomban, nemzetben vállalt feladatokat, kötelezettségeket. <br /> <br /> '''Az első lépések és tapasztalatok'''<br /> <br /> A felsoroltak miatt kialakult hiányérzet hozta létre az első munkacsoportot. Heti rendszerességgel előadássorozatot szerveztek Szombathelyen „Hazatalálás” címmel. Az előadásokat a következő témák köré csoportosították: jelképrendszerek, közjogi hagyományok, magyar és egyetemes történelem, néphagyomány-népművészet, természetes életmód. A témák feldolgozására meghívott előadók segítségével keresték műveltségünk azon alapformáit, ősképeket, világképeket, melyek az idők során szinte nem változtak. Ezen gyökerek segítségével fogalmazták meg az ember emberrel, Teremtővel és természettel való viszonyát. Ezen alapokról indulva kutatták, fogalmazták újra helyi értékeinket a mai társadalmi, gazdasági viszonyok szerint''. Fontos szempont volt a részből a teljesség felé haladás, a helyi adottságokból a nemzet megfogalmazása.'' Ha már a teljesség megfogalmazását tűzték ki célul, akkor az elmélet gyakorlatban történő megvalósulását, tárgyiasulását is meg kellett teremteni. Ez különösen fontos volt az előadáson részt vevő közösség számára, mivel úgy érezték, hogy a csak szellemi munka által az egyének nem válnak cselekvővé. Az így szerzett tudás lexikálissá vált, a „jóllakottság” érzésével töltötte el a hallgatóságot. Különösen akkor, mikor az előadások anyaga adathordozókon is megjelent. Ez úgy hatott a közösségre, mint a televízió. A tudás megszerzéséhez már nem volt közösségre szükség. <br /> <br /> '''Okulás a hibákból - formalizálódás'''<br /> <br /> Az itt jelentkező hiányt aktív műhelymunkával kellett pótolni, ami az eddigi laza közösségszervezésnek új formát kölcsönzött. ''Oktatási tervet'' kellett készíteni, melyben az előadásokat és műhelymunkákat össze kellett hangolni.&amp;nbsp; A ''foglalkozások helyét, időtartamát, rendszerességét'' kellett átgondolni, és természetesen a működés költségeit sem szabadott elfelejteni. Szükség volt a közösségi szabad szerveződés helyett bejegyzett társadalmi szervezetet létrehozni. Így alakították meg a ''Rege Művészeti Egyesületet ''s az alapítással szinte egyidejűleg a ''Rege Népfőiskolát'' is, hisz a vállalt feladatok iskolai szervezést igényeltek. <br /> <br /> Az első kérdés a népfőiskola akkreditációja volt. Úgy döntöttek, hogy az akkreditációhoz szükséges feltételeket nem vállalják. Úgy gondolták, hogy az iskolába elsősorban nem végzettséggel rendelkező, hanem tudást birtokló tanárokra, mesterekre van inkább szükség. A tervezett iskola célja az volt, hogy a megszerzett tudás alapján életszemléletet adjon, a magyar természetes műveltség világképét közvetítse, ily módon nem volt felruházható államilag elismert képzésmintákkal. A népfőiskolán az ifjúság és egyben a felnőtt közösségek nevelésében szerettek volna mintát adni, olyan mintát, ami az állami oktatásból kimaradt. <br /> <br /> Az iskolát Szombathely herényi városrészének közösségi háza fogadta be. A helyszín ideálisnak bizonyult több kézműves műhely egyidejű működtetésére is. A képzés finanszírozására - az akkreditáció elmaradásával - az állami támogatások hiánya és a pályázatok beszűkülése miatt tandíjat kellett bevezetni. A célközönséget elsősorban a gyermekes családokban, óvónőkben, tanítókban, tanárokban találták meg.<br /> <br /> Az első kurzust három éves időtartamban határozták meg, havonként egy hétvégi alkalommal. Az első napon a kézműves műhelyek működtek, kiegészítve rítusjátékkal, népi játékok tanulásával. A napot táncház zárta. A második nap a szellemi műhely működött. Minden hétvége rendjét eleink természetes életmódjához igazítva fogalmazták meg. Ez illeszkedett a szokásokhoz, jeles napokhoz, ünnepekhez. A fizikai munkát a műhelyek, a szellemi munkát az előadások, a lélekkel való foglalatosságot pedig a népdal, néptánc műhely fedte le. <br /> <br /> A három éves kurzus lényege, célja az volt, hogy a ''magyar természetes műveltség ismerete'' alapján ''önállóan gondolkodó'', cselekedni, alkotni, ''dönteni képes egyéneket, közösségeket'' teremtsen. Az első három év működése során azonban azt tapasztalták, hogy a még oly lelkes hallgatók esetében is ''az egyéni érdek, a mindennapokkal való törődés zavara felülírta a közösségi érdekeket.'' Jellemzően az előadások látogatottsága jóval meghaladta a kézműves műhelyben tevékenykedők létszámát. Ez azt eredményezte, hogy a megszerzett tudás nem tudott tárgyiasulni. Az oka a résztvevők „nem tudom, nem merem, nem való ez nekem…” megnyilvánulásaival írható le. A hallgatóságnak nagyon nehéz volt a közös ünnepeken való szerepvállalás, a néptáncban egymás kezének megfogása, a játékokban való feloldódás. A szervezők mindezt a korszellem jellemző tüneteként fogták fel. <br /> <br /> '''Folytatás – a jövő megalapozása'''<br /> <br /> A három év során ugyanakkor kialakult egy aktív, együttgondolkodásra alkalmas mag, melyre építve a következő évfolyamot sikerült elindítani. A korábbi évek viszonylagos passzivitását követően sok régi hallgató jelentkezett továbbtanulásra, de igazi örömet az új, családdal együtt érkezők jelentettek. Átformálták az iskola rendjét. Nagyobb hangsúlyt kapott a kézműves tevékenység, ahol is külön asszony-leány, külön férfi műhely működik azóta. Így alkalmanként egy-egy feladatot több ember együttesen végez, ezáltal az alkotás öröme és a közösségi szellem egyaránt erősödött. A tantermi foglalkozások mellett sok időt töltenek a természetben. Vetni, aratni, kaszálni tanulnak a hallgatók. Kemencét építenek, disznót ölnek, rétest sütnek… Úgy, ahogy eleink azt mindennapjaikban tették. A való, igaz életet tanulják, élik a közös foglalkozásokon. <br /> <br /> Talán a népfőiskola új rendje, talán az előző évek munkájának eredménye, hogy egyre többen vállalnak feladatot, egyre többen kapcsolódnak már be az iskola aktív életébe. Az új hallgatósággal új gondolatok és egyben új feladatok születnek. Örömmel tölti el a szervezőket a közeli, s távoli szervezetekkel való egyre számosabb és szorosabb kapcsolat. Ez erőt ad ahhoz, hogy a népfőiskolát az eszmeiség megtartásával bővítsék, valódi teremtő életközösséget hozzanak létre. <br /> <br /> === Faluház Baráti Kör ===<br /> <br /> '''Előzmények'''<br /> <br /> A képviselőtestület tagjai közt zajló vita megosztja a falu népét, egymásnak feszülő indulatok rontják azt az együttgondolkodást, mely eddig – a településen folyó közösségfejlesztési folyamat során – szinte csodákat tett az emberek között. Ez adja az ötletet a Baráti Kör vezetőinek: az új választások után olyan képzést kellene tartani a frissen megválasztott helyi képviselőknek, ami segítené a testület jobb együttműködését, a problémákra koncentráló közös megoldáskeresést.<br /> <br /> A forma egy előadássorozat (a szervezők akkor „népfőiskolai kurzusként hirdették), tartalma pedig azoknak az ismereteknek a köre, melyek zömében nem könyvekből tanulhatók. <br /> <br /> Felfigyelnek rá a szomszédos települések önkormányzatai is. Ennek eredménye, hogy a program indulásáig 10 település jelenti be csatlakozási igényét a sorozathoz. Át kell tehát dolgozni, alkalmassá kell tenni a programot a térségi együttgondolkodás segítésére. A tematikában így egészül ki a helyi felelősség, együttműködés, nyilvánosság, demokrácia és a civil szervezetekkel való együtt-gondolkodás témája a térségi együttműködéssel, az értékek térségben való feltárásának, bemutatásának felismertetésével.<br /> <br /> A tervezeteket a Faluház Baráti Kör erre a célra alakított munkacsoportja állította össze a Vas megyei Közösségszolgálat közreműködésével.<br /> <br /> '''A két sorozat tematikája:'''<br /> <br /> * '''„Képviselő testületben hatékonyan” (1995)'''<br /> ** Célkitűzés: az újonnan, vagy újjá választott képviselőtestületek tagjainak felkészítése az önkormányzati munkára. A legfontosabb információk forrásának, a közösen megoldható problémáknak a megismertetése, a testületen belüli és a testületek közötti együttműködés erősítése.<br /> ** Résztvevők: Andrásfa, Gersekarát, Győrvár, Hegyhátszentpéter, Olaszfa, Oszkó, Pácsony, Petőmihályfa, Sárfimizdó, Telekes önkormányzatainak képviselő testületei.<br /> ** Előadók: országgyűlési képviselő, a Megyei Önkormányzat, a Megyei Közösségszolgálat, Közösségfejlesztők Egyesülete, Civil Rádió, Jóléti Szolgálat Alapítvány tisztségviselői és munkatársai.<br /> ** Helyszínek: Győrvár -&amp;nbsp; Faluház(Petőmihályfa - Hegyközség)Budapest - Parlament<br /> ** Időpontok: 1995. február 13-ától kezdődően minden hét hétfői napján 18 órától. <br /> <br /> * '''Tervezett program és előadók:'''<br /> ** Febr. 13. &quot;Házunk tája.&quot;<br /> *** Örömök, gondok a résztvevők településein. Feltételek, lehetőségek a gondok megoldásához. (Beszélgetés, csoportos problémafeltárás)<br /> *** Vezeti: közösségfejlesztő szakember<br /> ** Febr. 20. &quot;Miért vagyunk?..&quot;<br /> *** Az önkormányzati törvény, s ebből a települési önkormányzat feladatai. Jogok és kötelezettségek a képviselőtestületben.<br /> *** Előadó: főjegyző (Megyei Önkormányzat)<br /> ** Febr. 27. &quot;Miért vagyok?..&quot;<br /> *** Mit is jelent &quot;képviselőnek&quot; lenni? - Felelősség és autonómia. Érdekek és értékek, mint a napi munka segítői és korlátai.<br /> *** Előadó: közgyűlés elnöke (Megyei Önkormányzat)<br /> ** Márc. 6. &quot;A nyilvánosságért&quot;<br /> *** Érdekek és helyi nyilvánosság. Mit jelenthet egy falu életében a rádió, televízió, újság, ha az a helybéliek kezében van?<br /> *** Vendég: alapítványi elnök (Civil Rádió Alapítvány)<br /> ** Márc. 13. &quot;A falu képe - belülről&quot;<br /> *** A település &quot;belső arca&quot;, a szociális gondoskodás formái, forrásai, módszertára.<br /> *** A közös terek, közös gondok - csak az önkormányzat gondja? A közért végezhető munka formái, szervezése, forrásai. A vállalkozó önkormányzat.<br /> *** Vendég: ügyvezető (Hegyháti Jóléti Szolgálat Alapítvány)<br /> ** Márc. &quot;A civil társadalomért&quot;<br /> *** A civil szféra sajátosságai, működésének keretei, formái. A civil szervezetek és önkormányzatok kapcsolata. A polgárok önálló közösségei, s a rájuk háruló feladatok, felelősségek.<br /> *** Vendég: titkár (Közösségfejlesztők Egyesülete)<br /> *** Korreferátumok: Faluház Baráti Kör, Petőmihályfai Hegyközség, Oszkói Hegypásztorkör<br /> ** Márc. 27. &quot;A falu képe - kívülről&quot;<br /> *** Védhető és védendő értékek a településeken. A falu múltját és jövőjét hordozó építmények, az óvás és építés együttes megvalósításának lehetőségei, forrásai.<br /> *** Előadó: beruházási főmérnök (Szombathely MJV Önkormányzat)<br /> ** Ápr. 3. &quot;Közmeghallgatás - másképpen&quot;<br /> *** Egy lakossági fórum megrendezése a résztvevők körében az erre az alkalomra választott &quot;önkormányzat&quot; irányításával, s külső szakértők bevonásával.<br /> *** Szakértők, mint vendégek: megyei igazgató (OTP), polgármester (Vasvár), igazgató (Műv. Ház, Vasvár), közgyűlési elnök (M. Közgyűlés), főjegyző (M.Önkorm.), a terület országgyűlési képviselői<br /> ** Ápr. 11. &quot;Az ország háza&quot;<br /> *** Látogatás a Magyar Parlamentben. Eszmecsere a törvényhozásról, beszélgetés a &quot;tengerről&quot; a &quot;csepp&quot; nézőpontjából.<br /> *** Házigazda: országgyűlési képviselő<br /> ** Május 1. „Összefoglaló”<br /> *** Záró program: a sorozat értékelése, a folytatás megtervezése, emléklapok átadása a résztvevőknek. Közös vacsora, majd a Zala Táncegyüttes műsorának megtekintése.<br /> <br /> * '''&quot;Baráti körtől a térségi társulásig&quot; (1996)'''<br /> ** Február 5. &quot;Újra együtt....&quot;<br /> *** A megkezdett együttgondolkodás folytatása - számvetés és előretekintés.<br /> *** Vezeti: közösségfejlesztő<br /> ** Február 16. &quot;Víz-ügyeink&quot;<br /> *** Találkozás a Vas megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatójával.<br /> ** Február 19. &quot;Falusi turizmus a gyakorlatban&quot;<br /> *** Gyakorlati tudnivalók, kapcsolatok Vas és Zala megye között<br /> *** Vezeti: idegenforgalmi szakember (Zalaegerszeg)<br /> ** Február 26. &quot;Környezeti kultúra - faluszépítés&quot;<br /> *** Hogy tehetjük szebbé, hívogatóbbá településeinket a Millecentenárium évében?<br /> *** Vezeti: főkertész (Szombathely)<br /> ** Március 4. &quot;Vasban vagyok...&quot; múzsákkal<br /> *** Intézmények és civil szervezetek közti kulturális együttműködés, térségi nyilvánosság megteremtése.<br /> *** Vendégek: közművelődési intézményvezetők a térségből<br /> ** Március 11. &quot;Együtt - hogyan?&quot;<br /> *** Szövetség/társulás/együttműködés<br /> *** Térséggé szerveződés a polgármester szemével<br /> *** Vendég: polgármester (Bakonyszombathely), megyei közgyűlési elnök<br /> ** Március 18. &quot;Vasvár térségi központ szerepe&quot;<br /> *** Beszélgetés a város polgármesterével<br /> ** Március 22. &quot;Kitekintés&quot;<br /> *** Markt-Allhau és környéke: falusi turizmus, környezeti kultúra <br /> *** Tapasztalatcsere kirándulás a szomszédos Ausztriába - egyúttal egy térségek közötti együttműködés kezdete<br /> <br /> A második sorozat eredményeként két évvel később megalakult az az önkormányzati fejlesztési társulás, melynek jogutódjaként ma is működik a 23 település összefogásával létrejött többcélú kistérségi társulás.<br /> <br /> === Fesztiválszervezés ===<br /> A fesztiválok világa nálunk elég kaotikus képet mutat. Divatba jött, hogy „helyi fesztiválokat” rendezzünk, így aztán a legeldugottabb helyi rendezvényektől kezdve a kereskedelmi giga-festig mindenki gátlástalanul fesztiválnak nevezi önmagát. A rendteremtés igényével jött létre (hosszas előkészítés és szakmai egyeztetés után) 2009-ben a Magyar Fesztiválregisztrációs és Minősítési Rendszer. On-line felületén ([http://www.fesztivalregisztracio.hu/ www.fesztivalregisztracio.hu]) megtalálható nyilvános adatok objektív tájékoztatást nyújtanak. Jelenleg 272 regisztrált fesztivál van Magyarországon, amelyből 78 kapott valamilyen minősítést. (A szám folyamatosan bővül.)<br /> <br /> &amp;nbsp;<br /> <br /> Ami a helyi közművelődés szereplőinek javasolható, hogy a divattól sarkallva ne menjenek bele nagyzoló fesztivál-imitációkba. Ha valamilyen oknál fogva a lokális hatókör meghaladását tűzik ki célul (erre leginkább a gasztronómiai és hagyományőrző rendezvényeknek van esélyük), akkor lehetőleg ne a mennyiségi, hanem a minőségi fejlesztést célozzák meg. Olykor ennek ellentmond a turisztikai szempont, de van példa arra is, hogy a kettő összeegyeztethető. Tartózkodjunk attól, hogy a kulturálisnak kikiáltott rendezvény odáig „fejlődjék”, hogy a helybeliek tisztán az „eladó”, a látogatók, turisták a „vevő” szerepét töltsék be.<br /> <br /> Két olyan példát idézünk itt fel, amelyekben sikerült a megfelelő egyensúlyt megtartva tartalmas és sikeres rendezvényt meghonosítani.<br /> <br /> === Hétrétország – a szerek és porták fesztiválja ===<br /> <br /> (Sülyi Péter közlése alapján)<br /> <br /> * '''Mottó:''' természetből a java - művészetből a magvanyitott porták, nyíltszívű emberekértelmes szórakozásmiegymás<br /> <br /> A ma már majdnem évtizedes rendezvénysorozat létrehozásában az a „missziós gondolat” játszott fontos szerepet, miszerint nem lehet különbséget tenni a városokban, vagy kistelepüléseken élők között, ha az emberek kulturális igényeit igyekszünk kielégíteni. Következésképp, a legkisebb településen élő számára is elérhetővé kell tenni az ún. magas kultúra eseményeit, az abba való bekapcsolódás lehetőségét. Az Őrségben ennek szellemében fogták össze a helyben talált – múlófélben lévő – értékeket (hagyományos paraszti gazdaság, termelőmunka és gasztronómia kultúráját), és az első vonalban létrejövő művészeti alkotásokat (színházi, zenei, képzőművészeti bemutatókat).<br /> <br /> 2010-ben a „Hétrétország – a szerek és porták fesztiválja” kilencedik alkalommal került megrendezésre. Ez a nyárutóján zajló tíz napos fesztivál a kalandlelkületűeket invitálja az Őrség, - mint egy falvakból, szerekből, rétekből, tártkapus portákból álló alkalmi ország - élményszerű felfedezésére. A program bővelkedik zenei, színházi, irodalmi és filmes eseményekben. Emellett kialakult egy sajátos &quot;hétrét&quot; műfaj is: a látogatás. Régi falusi porták fogadják a &quot;vizit órákban&quot; a látogatókat, kézművesek műhelyeibe, művészek műtermeibe nyerhetnek bebocsátást az érdeklődők, akik nem csak a látni, vagy kóstolnivalók végett időzhetnek ott szívesen, hanem a jóízű beszélgetés kedvéért is.<br /> <br /> A fesztiválprogramban a zenei műfajok nagy választéka mellett kínálnak irodalmi és színházi előadásokat, filmvetítéseket és kiállításokat. A fesztiválhoz kapcsolódóan ebben az évben is működött média-műhely a filmes alkotók számára. A programkínálat jelentős részét alkotó Nyitott Porták több mint 20 településen, körülbelül 50 helyszínen fogadtak látogatókat. Kísérő rendezvényként volt „Paraszt lakodalom a Kerka mentén”, egyházi ünnepek, természetjáró programok az Őrségi Nemzeti Parkban és környékbeli várakat fölfedező autós túrák a határon innen és túl. <br /> <br /> A fesztivál kedves invitálása sokak számára beteljesült élmény volt 2010-ben is:<br /> <br /> ÉREZD MAGAD OTTHON! – AKÁR HÉTRÉTORSZÁGBAN…<br /> <br /> === Vasvári Rétesfesztivál ===<br /> <br /> A város 2005-ben elnyerte a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által adományozott Kultúra Magyar Városa elismerést. A Vas megyei kisváros történelmi emlékei és természeti értékei, búcsújáró hagyományai mellett nagyrendezvényeivel hívja fel magára a figyelmet. Ebben a közegben született meg a rétes-fesztivál ötlete, mely közösségteremtő erejével sokban különbözik a környezetében rendezett más nagyobb rendezvényektől. Az ötletgazda a – több más közösségi eseményt gerjesztő – helybeli nyugdíjas klub volt. A városka művelődési háza felkarolva az ötletet, évről évre gyarapítva a rendezvény vonzerejét mára már a környék egyik legsikeresebb kezdeményezésének szervezője.<br /> <br /> Az esemény a Hegyháti Napok rendezvénysorozat keretében, augusztusban kerül sorra. Felhívásában arra bíztatják a környező települések kisebb közösségeit, hogy tárják fel és mutassák be a helyi rétessütés emlékeit, hagyományait, adjanak ízelítőt településük más hagyományaiból is, verssel, énekkel, rájuk jellemző tárgyi, és szellemi emlékekkel vonuljanak fel a fesztiválra, s persze süssenek minél több olyan rétest, amit helyben szoktak sütni (vagy elődeik sütöttek, ehettek generációkkal korábban). Számos díj kiadásával inspirálják a jelentkezőket arra, hogy valóban ne csak a népszerű rétes készítésének és eladásának szándékával nevezzenek. <br /> <br /> Az indításkor megfogalmazott célkitűzések:<br /> <br /> * a már működő helyi közösségek meggyőzése, bevonása, az együttműködések kialakítása,<br /> * példát állítani és a helyi kezdeményezések életképességét megmutatni, párbeszédet indítani a település különböző csoportjai között,<br /> * különböző generációk együttműködését megvalósítani, <br /> * gasztronómiai értékeinket a kulturális örökség részeként elfogadtatni, az adott tájegységhez kötődően bemutatni,<br /> * felszínre hozni azt a hagyományos konyhatechnikai tudást, ami a magyar konyha sajátja,<br /> * a Napsugár Nyugdíjas Klub tagjainak újabb közös erőpróbát kínálni, felmérni a helyi társadalomban betöltött szerepük súlyát, használni a meglévő tudásukat, erősíteni társadalmi hasznosságtudatukat, <br /> * turistákat vonzó, bevétel-növelő nyári nagyrendezvényt megvalósítani. <br /> <br /> 2003 óta rendezik meg az eseményt a város egyik jeles napja, az augusztusi Nagyboldogasszony ünnepéhez kapcsolódva. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy az eredeti célkitűzések valóra váltak. Nemcsak sikeres maga a rendezvény – a több ezer látogató és 4-5000 elfogyasztott rétes mércéjével, a kistérség polgármesterei által közösen nyújtott „térségi rétes” produkciójával is mérve –, hanem népszerű a kezdeményezés azoknak a kistelepülési közösségeknek a körében is, amiknek figyelmét ez a lehetőség&amp;nbsp; irányította ismét a helyben gyökerező étkezési szokások megismerésén túl a még élő egyéb hagyományok, helyi értékek felé.<br /> <br /> Általánosságban elmondható, hogy a fesztiválra jelentkező csoportok lakóhelyén újszerű közösségi tevékenységek indultak el. Ahol ez idáig énekkar működött, ott most már a rétes készítő kötények elkészítésére is összejártak az asszonyok. Mivel a sütő szerszámokat, gáztűzhelyeket is hozni kellett, ezért ebbe a munkába, a férfinépnek is volt dolga. A bemutatkozó műsorokba a gyerekeket is bevonták sok helyen. A fiatalabb generáció az idősek élő, eleven, tapasztalati úton megszerzett tudását professzionális ismereteivel, tanult néptánc koreográfiákkal egészítette ki az előadott műsorokban. Minden közösség a legjobb tudását szerette volna adni, mindenki a saját településének akarta a dicsőséget.<br /> <br /> A résztvevő közösségek évről évre gyarapodó száma, a látogatók érdeklődése a helyben lakók számára is ünneppé avatták ezt a rendezvényt az elmúlt években.<br /> <br /> === Helyi termék piacának megszervezése ===<br /> <br /> Példák gazdapultok, helyi piacok a település helyi termelőinek és termékeinek bemutatására, árusítására.<br /> <br /> A települések helyi értékei között felbecsülhetetlen szerep jut azoknak a termékeknek, amik helyben készülnek, magukon viselik a környezet jellegzetes vonásait, sokszor évszázados hagyományok hordozói is egyben. Ezek megtartása, mások számára való elérhetővé tétele sokszor a település népességmegtartó erejének záloga is egyben. Az integrált szolgáltatásokat magába foglaló intézmény fontos küldetése lehet ezeknek az értékeknek a megmentése. Ezért is mutatunk be néhány követhető, jó példát.<br /> <br /> === Gazdapultok Vas megyében ===<br /> <br /> Vas megyében a Falusi Turizmus Vas Megyei Szövetsége egy – a Norvég Civil Alap által támogatott – pályázati projekt eredményeként 15 településen hozott létre ún. „gazdapultot”, melyeket közösségi terekben elhelyezve a helyben lévő gazdálkodók számára kínáltak bemutatkozási lehetőséget. Ezeken a pultokon mód van a helyi termékek kiállítására, a megfelelő információk feltűntetésével a helyben termelt, vagy előállított termékek bemutatására, népszerűsítésére.<br /> <br /> A gazdapultot és információs táblát kizárólag rendeltetésük szerint, a falu egésze számára hasznosítható módon, jól láthatóan, belső térben, nyilvános helyen állították fel, magáncélokat nem szolgálhatnak.<br /> <br /> A gazdapulton elhelyezett termékekért, az információs táblán megjelenített információk tartalmáért és az állagmegóvásért az átvételt követően az érintett gazdálkodók felelnek, a kezdeményező Szövetség a rendeltetésszerű használatot azzal segíti, hogy a településen a tárló hasznosításával megbízott személlyel, szervezettel, külön megállapodást köt. A kezdeményezés hozzájárulhat a helyi termék-értékesítés, kézművesség, házi ipar, és a csomagolható, helyben előállított élelmiszer-termékek piaci keresletének élénküléséhez. <br /> <br /> === Esély a helyi terméknek ===<br /> <br /> Szabolcs Szatmár Bereg megyében egy kistelepülésen, Panyolán vezették be elsőként az „Adj egy méter esélyt a helyi termékeknek” akció részeként azt a kezdeményezést, hogy a helyi boltban 1 m-nyi polcot tartsanak fenn helyi termékek számára. Az akció támogatója a Helyi Termék Szövetség, mely célul tűzte maga elé, hogy 3000 településen valósítja meg a helyben készített termékek népszerűsítésének ezt a módját.<br /> <br /> Panyola szomszédságában, Túristvándiban szociális szövetkezetet alakítottak a majdani helyi piac működtetésére. Céljuk, hogy a lakosság szükségletét kielégítendő minden olyan terméket helyben fognak előállítani, melynek feltételei megvannak a településen. Ezzel nemcsak a gazdálkodási, termelési kedvet serkentik a faluban, hanem azt a fizetőképességet is helyben tarthatják, melyet eddig a közeli városok áruházaiban használtak fel a helybeliek. További előnye a vállalkozásnak, hogy munkahelyeket teremtenek, s a lakosság élelmiszer-ellátása megbízható, ellenőrzött forrásból valósítható meg.<br /> <br /> === Helyi termék piac ===<br /> <br /> A Liliomkerti Piac egy magánember kezdeményezésére alakult szövetkezet kezelésében a Veszprém megyei Káptalantóti faluban működik, elsősorban a nyári turistaforgalom számára kínálva a helyi árukat, termékeket.<br /> <br /> A Nyugat-magyarországi Régióban 3 megye helyi termelőit szólította összefogásra a „Pannon Helyi Termék Klaszter”. Ez a példa értékű összefogás közel 100 helyi kistermelő használati-, ajándék- és élelmiszer termékeinek népszerűsítését, közös értékesítését tűzte ki céljául. Valamennyi terméken szerepel a klaszter védjegye. A termelők, kézművesek portékáinak népszerűsítését turistacsalogató nagyrendezvényeken, internetes hírlevélben, egyéb szervezett alkalmakon is népszerűsítik.<br /> <br /> === Közművelődési intézmények közösségi működtetése ===<br /> <br /> Alig egy évtizedre vezethető vissza az az intézményműködtetési gyakorlat, mely részben visszaidézi a háború előtti szabadművelődési korszak hasonló megoldásait, részben választ ad a közösségi intézmények fenntartásának problémái által felvetett kérdésekre. 5 éve alakult meg a Civil Közösségi Házak Magyarországi Egyesülete, mely tagjai sorába hívott minden olyan civil szervezetet (alapítványt, egyesületet, baráti kört), mely saját településén a közösség házát működtette. Beléptek az egyesületbe mozit, ifjúsági házat, kultúrházat, faluházat üzemeltető táraságok, és megosztották egymással munkájuk előnyeit, hátrányait. Az általuk működtetett intézmények többnyire önkormányzati tulajdonban vannak, körülményeik, feltételeik rendkívül eltérőek, közös vonásuk azonban, hogy mindaz, ami bennük történik, az az oda betérők akaratából, tervei szerint, és valamennyiük javára történik. Ahhoz azonban, hogy mindez valóban így legyen az elmúlt években újra kellett tanulni az önkormányzás, az önrendelkezés, autonómia – egyszóval a szubszidiaritás – elveit és gyakorlatát. Ennek eredményeként közmegelégedésre működő, a tulajdonos számára olcsó, a helybeliek igénye szerinti szolgáltatásokat nyújtó intézmények jelentek meg a magyar közintézményi palettán.<br /> <br /> A fentiek által szerzett tapasztalatok alapján a helyi, integrált szolgáltatásokat nyújtó intézmény fenntartását és működtetését célszerű elválasztani egymástól. A fenntartás felelősségét a tulajdonosnál megtartva célszerű a működés napi feladatainak elvégzését – feladat-átadási szerződés keretében – átadni a tényleges használónak, azaz a szolgáltatásokat igénybe vevő lakosság civil szervezeteinek. Ki más lenne alkalmasabb a közösség intézményének működtetésére, mint maga a közösség, mely valójában használja is a létesítményt. Ezzel nemcsak a fenntartó napi gondja lesz kevesebb, de a használók felelősségtudata, a „rajtuk múlik” felemelő/súlyos érzése is erősödik, és hatóerővé válik. Azokat a korlátokat, feltételeket, melyek keretei között teljesíthető a feladat-átvállalás a helyi önkormányzat és civil partnere helyben tudja csak meghatározni. Élni kellene ezzel a szabadsággal.<br /> <br /> Jó példaként ajánljuk a következő intézmények gyakorlatát. Eltérő helyzetben, eltérő feltételekkel és eltérő tartalommal működő intézmények ezek, közös vonásuk csupán a közösségi üzemeltetés, és felelősségvállalás.<br /> <br /> * Mag-Ház Koppánmonostor (Komárom)<br /> * Herényiek Háza (Szombathely)<br /> * Faluház (Győrvár)<br /> * Bocskai Filmszínház (Hajdúnánás)<br /> * Művelődési Ház, Könyvtár, Teleház (Kötegyán)<br /> <br /> Működésük tapasztalatairól közvetlenül a működtető szervezettől, vagy a [http://www.szabadmuvelodes.hu/ www.szabadmuvelodes.hu] honlapról szerezhet bárki információt.<br /> <br /> == Kapcsolatok ==<br /> <br /> A kapcsolatok megtalálásához elsősorban honlapokat, a kapcsolat felvételéhez közvetlen címeket, elérhetőségeket ajánlunk.<br /> <br /> * [http://www.kka.hu/ www.kka.hu] – a közösségfejlesztéssel, közösségi tevékenységekkel legátfogóbban foglalkozó honlap, a Közösségfejlesztők Egyesületének honlapja, a társterületek közvetlen elérésére is<br /> * [http://www.erikanet.hu/ www.erikanet.hu] – a legátfogóbb közművelődési információs és adatbázis, a közművelődési intézményhálózat legkedveltebb honlapja<br /> * [http://www.szabadmuelodes.hu/ www.szabadmuelodes.hu] – a szabadművelődési gondolat visszatanításának, a közösségi intézmények működtetési gyakorlatának bemutatására, népszerűsítésére vállalkozó honlap, a civil szervezeteknek ajánlott<br /> * A Civil Közösségi Házak Magyarországi Egyesülete, s egyben a Mag-Házat működtető konzorcium elérhetősége: 2903 Komárom, Csendes u. 8. (Monostori Éva) 34/526-955<br /> * Faluház Baráti Kör, a Győrvári Faluházat működtető egyesület elérhetősége: 9824 Győrvár, Béri Balog Ádám u. 109. (Varga Gézáné) 94/574-044<br /> * Herényi Kulturális és Sport Egyesület a Herényiek Háza működtetője elérhető: 9700 Szombathely, Béke tér 7. (Szekér Tamás) 30/394-0875<br /> * Okkal-Más-Okkal Ifjúsági Egyesület a hajdúnánási Bocskai Filmszínház működtetője elérhető: 4080 Hajdúnánás, Köztársaság tér 16. (Szabó István) 52/381-620<br /> * Kötegyáni Baráti Kör Egyesület a Kötegyáni Teleház, Könyvtár működtetője elérhető: 5725 Kötegyán, Kossuth u. 50. (Ungvári Mihály) 66/278-354<br /> * Őriszentpéteri Teleház (Őri Alapítvány) a „Hétrétország…” szervezői, házigazdái elérhetők: 9941 Őriszentpéter, Városszer 116. (Sülyi Péter) 94/548-038<br /> * Nagy Gáspár Kulturális Központ a Vasvári Rétesfesztivál szervezője elérhető: 9800 Vasvár, Bartók Béla u. 4. (Gergye Rezső) 94/573-070<br /> * Falusi Turizmus Vas Megyei Szövetsége a gazdapultok létrehozásának segítője elérhető: 9700 Szombathely, Ady tér 5. (Huszár Judit) 94/312-535<br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> {{note|abc}} Beke Márton, Ditzendy Károly Arisztid - [http://www.meliusz.hu/c/document_library/get_file?uuid=6210a8f0-ead6-4348-b31d-bfb2398d3db9&amp;groupId=10157 Közös jövőnk. Vitairat a közösségi művelődés megújításának stratégiájáról]. HROD Közösségi Gazdaság és Társadalomfejlesztési Központ, Hajdú-Bihar Megyei Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ. 2011.</div> Arisztid https://wiki.hrod.hu/index.php?title=K%C3%B6zm%C5%B1vel%C5%91d%C3%A9si_programok_szervez%C3%A9se&diff=671 Közművelődési programok szervezése 2013-07-01T18:57:22Z <p>Arisztid: </p> <hr /> <div>{{Mmkk}}<br /> {{Itkhm}}<br /> <br /> == A feladatellátásra vonatkozó szakhatósági rendelkezések ==<br /> <br /> Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és működtetésére igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló [[112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet]] szerint az ügyfél az üzemeltetési kötelezettség ideje alatt köteles korlátozás és térítésmentesen közművelődési programokat szervezni [7. § (2) c)]<br /> <br /> A szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan az ügyfél köteles szakmai beszámolási időszakonként (vagyis negyedévenként) legalább három alkalommal szabadidős, illetve közművelődési programot szervezni, amely lehet amatőr művészeti klub, alkotótábor, felnőttképzési program, fesztivál, filmvetítés, hagyományőrző program, ismeretterjesztő előadás, kiállítás, koncert, műhelymunka (workshop), művészeti programok, népfőiskola, önképzőkör, szakkör, színházi előadás, tanfolyam, tréning, színház-, mozi-, kiállítás-, illetve múzeumlátogatás. [7. § (9)] <br /> <br /> A feltételek teljesülése esetén, az előírt alkalmakon felül az adott szolgáltatásokat az ügyfél térítés ellenében is nyújthatja. [7. § (15)]<br /> <br /> == Közművelődés és közösségi művelődés ==<br /> <br /> A kézikönyvben szereplő fogalom-meghatározások nem a hatályos jogszabályokból erednek, hanem a mindennapok gyakorlata, tapasztalata és a közösségekből kiinduló, a középpontba azokat állító szakmai tapasztalatok alapozzák meg azokat. {{ref|abc}}<br /> <br /> == A szolgáltatás tartalma ==<br /> <br /> '''Alapvetés''': bármilyen eseményt szerveznek az intézményben, az elsősorban nem a program tartalmának és a résztvevőknek a találkozása, hanem a résztvevők, az ''emberek egymással való találkozásának ''az alkalma. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy az esemény – bármilyen legyen – adjon lehetőséget, inspiráljon a résztvevők aktivitására, a folyamatokban való cselekvő részvételre.<br /> <br /> A programok többféleképpen tipizálhatók, mi a következő elhatárolást tartjuk hasznosnak. Ebben három esetben az összejövetel célja szerinti – de a településen belül szervezett alkalmak különülnek el – a negyedik esetben a más településre szervezett események kerülnek egy csoportba.<br /> <br /> === Művészeti tevékenységet megvalósító, bemutató alkalmak (klub, tábor, kiállítás, önképzőkör….) ===<br /> Mindazoknak a tevékenységeknek a szervezését, melyek művészeti aktivitásra késztetnek érdemes építeni a helyi hagyományos alkalmakra, jeles napokra. Az ezekhez kapcsolódó ünneplések eleve tánchoz, zenéhez, rigmusokhoz, verseléshez, vagy éppen tárgyalkotó tevékenységekhez kapcsolódva jelentették a helyben élők ünnepi szokásait. Ebben kaptak szerepet a helyi dalárdák, színjátszó csoportok, zenei együttesek, de gyakran a szövők, hímzők, faragók, agyag- ill. bőrművesek. Ezeknek a tevékenységeknek felélesztése sok esetben helyi művészeti csoportok újjáalakulását eredményezheti, vagy éppen egy korábban nem volt szokás helyi hagyományának megteremtését jelentheti.<br /> <br /> A választható formák egyaránt igazodhatnak a tevékenység jellegéhez, és az alkalomhoz magához. Fontos, hogy a közös művészeti tevékenységre vállalkozók találkozásaiban rendszeresség legyen. Elképzelhetetlen, hogy egy – akár csak alakuló csoport – ötletszerűen jöjjön össze, találkozásaik gyakran „próbák”, a felkészülés alkalmai egy-egy bemutatóra, ünnepi eseményre. Az összejáró társaság találkozásait szervezni, ehhez a feltételeket előteremteni lehet a szervező munkatárs dolga, de tartalmáról, az alkalmanként meghívott vendégekről maguknak a résztvevőknek kell gondolkodniuk és gondoskodniuk.<br /> <br /> === Felnőttképző, ismeretet, képességet, készséget fejlesztő alkalmak (szakkör, tanfolyam, előadás, ill. népfőiskola keretében) ===<br /> Minden közösségben, amiben jelen vannak a közösségi események, találkozások, rendezvények, ünneplések, előbb-utóbb nyilvánvalóvá (a közös beszélgetések tárgyává) válnak azok az igények, melyek valamilyen tudáshiány felszámolására, vagy a meglévő ismeretek bővítésére, mélyítésére irányulnak. A helyi közösségfejlesztési folyamatokban résztvevők gyakran megtapasztalják, hogy az együtt-gondolkodás második, harmadik hónapjában már felbukkannak ezek az igények, amik, ha megalapozottnak bizonyulnak, valamilyen tanulási alkalmat generálnak a településen. Sokszor az is kiderül, hogy a hiányzó tudás megtalálható a közelben, annak birtokosa éppúgy a településen, vagy a közelben él, mint akikben az igény felmerült, csak korábban nem volt mód arra, hogy „találkoztassák” az igényt a kínálattal. Célszerű tehát az integrált közösségi szolgáltatások szervezésekor annak a feltérképezése is, milyen helyi tudások vannak (akár rejtve is) a településen, és környezetében. Ezek a tudások sokszor kapcsolódnak valakinek a kedvteléséhez, hobbyjához, aminek a megismertetése az illető számára öröm forrása, a kíváncsi érdeklődőknek pedig többlettudást rejteget. Az azonos érdeklődésűek – csakúgy, mint a művészeti tevékenységre vállalkozók esetében - rendszeres találkozásokkal elégíthetik ki tudásigényüket, vagy fejleszthetik készséggé valamely tevékenységben szerzett jártasságukat. <br /> <br /> A formák ebben az esetben is a választott célkitűzéstől függően választhatók, vagy adódnak. A tartalmakat illetően részben a helyi – egyéb közösségi tevékenységekhez kapcsolódó – igények, részben valamilyen aktualitás határozza meg, mivel is érdemes foglakozni. A tudás átadásának, elmélyítésének oka egyaránt lehet egy foglalkoztatás-bővítéshez kapcsolódó szakmai, vagy betanító képzés indítása, egy természeti jelenség (üstökös, napfogyatkozás, árvíz, földrengés, vörösiszap-katasztrófa…) miatt keletkezett érdeklődés, a közösségi magatartás felértékelődése (népszavazás, választások), az egészségesebb életmód követése, de a napi gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó tudásigény is. (Mit érdemes termelni, hogyan lehet/kell védekezni a kártevők ellen, mit tehetünk a beteg állatainkkal…), vagy ugyancsak a helyi hagyományokban gyökerező mesterségek újratanulásának, megismerésének igénye (tájba illő építkezéstől a használati eszközök előállításáig).<br /> <br /> === A közösség ügyeit érintő (hagyományokat, szokásokat, teendőket számba vevő, közösen tervező) alkalmak ===<br /> Az integrált közösségi szolgáltatásokat befogadó terek működtetésének talán legfontosabb eleme az „agora-funkció”. Ez lehet az a hely a településen, ahol rendre összeülhetnek azok az emberek, akiknek egymás számára mondanivalójuk van, közös cselekvéseket akarnak elindítani, vagy éppen megvalósítani, szervezik a település társadalmi életét. Itt a helye a helyi médiumok szerkesztőinek (hol máshol készülhetne a helyi lap, rádió, vagy televízió adásának terve), itt tarthatják összejöveteleiket azok az önkéntesek, akik a közösségi ház kiscsoportjainak képviseletében közösen határoznak az „intézmény” működtetésének gondjairól. Anélkül, hogy átvenné ez a funkció a települési önkormányzat szerepét (lehet persze, hogy közgyűlések helyszíne is ez a kis intézmény lesz néhány településen), helye van benne minden olyan közös gondolkodásnak, ami a közösség ügyeit érinti, amihez közös bölcsesség, véleménycsere szükséges. A „helyi nyilvánosság” fórumává kell és lehet is tenni intézményünket, ha oda szoktatjuk azokat, akik vélemény-nyilvánításra más, hagyományos helyszíneket részesítenek előnyben: a kocsmát, piacteret, a templom kertjét, kis boltot, vagy (az egykori) postát.<br /> <br /> === A településen kívül rendezett eseményre való látogatás szervezése (színház, mozi, hangverseny, sportesemény, gyűjtemény látogatása) ===<br /> Adódhat olyan helyzet, hogy az érdeklődés kielégítését szolgáló alkalom nem helyben valósul meg. Ezek az alkalmak szerveződhetnek a kistérségi együttműködésből fakadóan, vagy valamely rendezvény iránt megnyilvánuló érdeklődés alapján. A kistérségi központ, közeli város kulturális eseményeit elérhetővé kell tenni a kistelepülésen élők számára is. Ez részben kapcsolatépítési, -fenntartási kötelezettséget ró a helybéli szervezőre, részben annak az igénynek folyamatos feltárását, ismeretét, ami alapján megszervezhető egy-egy alkalmi látogatás (színházi előadásra, hangversenyre, táncos alkalomra, kiállításra, stb.) a közeli intézménybe. Számos példát adnak már ma is kistelepülések arra, hogyan lehet színház- vagy hangversenybérlet birtokában rendszeresen látogatni a közeli színházakat, hangversenytermeket. Nem egy intézmény kifejezetten figyel is arra, hogy közönsége ne csupán a székhely lakosságából, hanem a környéken élőkből is verbuválódjon.<br /> <br /> Szép példája a kistérség „belakásának”, ha egy-egy rendezvény sorozattá válva napokon keresztül kínál látni-, hallani-, ennivalót a látogatóknak. Számos példát találhat mindenki erre saját környezetében, itt csak kettőt említünk. Az Őrségben (Vas megye) 9 éve vendégeket hívó „Hétrét Fesztivál”-t, ami 30-nál több település bevonásával 10 napon át kínál színházi, zenei, irodalmi és filmes programokat, illetve „nyitott porták” meglátogatására invitálja a messziről érkezőket. Valamint a Szabolcs Szatmár Bereg megyében hagyományos „Szatmári Fesztivált”, mely 2 héten át fogadja 6 településen a látogatókat, minden napon más településre helyezve a legnagyobb rendezvényt, a látnivalókon túl kulináris örömöket is kínálva a vendégeknek. <br /> <br /> == A szolgáltatás tervezése és előkészítése ==<br /> Az önálló, helyben megvalósuló események tervezésekor figyeljünk arra, hogy azok mindenkor kötődjenek a település(rész) lakosságához, és/vagy az ide látogatókhoz, illetve a településhez, településrészhez, magához. Így tehát:<br /> <br /> * Helyi szokásokhoz, hagyományokhoz<br /> * Helyben élők személyiségéhez<br /> * Helyi történelemhez, tájhoz, természeti adottságokhoz, épített környezeti elemekhez, tárgyakhoz<br /> * A helyi gazdasághoz, gazdálkodáshoz, az itt élők életminőségének javításához<br /> <br /> Fontos azt tudatosítanunk, hogy a helyben meglévő értékek felismertetése, megbecsülése vezethet el bármilyen más érték elfogadásához, tiszteletéhez. A kistelepülések lakosságmegtartó ereje nemcsak a környezeti, s az ehhez hasonlóan változó gazdasági adottságokban gyökerezik, hanem azokban a helyben élők által előállított, vagy képviselt értékekben is, melyek ismerete és elfogadása nemcsak a településhez való kötődést erősíti, hanem sokszor a problémák megoldásának is alapjául szolgál.<br /> <br /> Ugyanennyire fontos, hogy a szervező munkával, tervezéstől a megvalósításig ne csupán az ezzel megbízott (munkavállalóként alkalmazott) munkatárs foglalkozzék. Az ő figyelmének, szervezőerejének ki kell terjednie mások bevonására, a feladatok delegálására, annak a csoportnak a megszervezésére is, aminek tagjai folyamatos segítői, vállalói a szükséges teendőknek.<br /> <br /> Visszaidézve a tervezést segítő kézikönyvünk ide vonatkozó szakaszát: „az IKSZT-ben olyan csapatmunkát kell tehát elképzelni, amiben sok önkéntes segítő áll a szervező munkatárs körül. Közülük ki ebben, ki abban felelős, ki ennek, ki annak jár utána, ki ezeket, ki másokat szervez tájékozódó, érdeklődő, vagy cselekvő csapatába. Sokak részleges munkájából állhat össze az IKSZT teljesítménye, amiben persze főszereplő a főállású munkatárs.”<br /> <br /> === A szükséges szolgáltatási tér és eszközök ===<br /> Lásd a jogszabályban kötelezően előírtakat. E fejezet teendőinek ellátásához a [[112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet]] 7.§ (3) bek. a/ pontjában és (5) bek. k/ pontjában foglaltak az irányadók.<br /> <br /> === Adat- és ismeretforrások ===<br /> Lásd a lehetséges adatbázisokat: <br /> <br /> * Elérhető szolgáltató szervezeteket, intézményeket (benne a kistérség önkormányzati társulásának munkaszervezetét)<br /> * Információs, tanácsadó pontokat<br /> * Illetékességgel rendelkező hivatalokat<br /> <br /> === Lépésről lépésre ===<br /> A szervezés, események előkészítése, lebonyolítása olyan ismereteket és rutint igényel, amit részben művelődésszervező képzésekben szemeszterek során sajátíthat el az érdeklődő. Sokat számít azonban az a segítő munka, amit mások mellett különféle alkalmak megszervezésében vállalhatunk. A gyakorlatot ebben lehet megszerezni igazán, minél több saját tapasztalat teszi majd a „segédet” „mesterré”.<br /> <br /> == A szolgáltatás működtetése ==<br /> === Az elvárt kimenetek, adatszolgáltatás ===<br /> Indikátorként javasoltak:<br /> <br /> * Események (db)<br /> * Látogatók, résztvevők (fő)<br /> * Egy eseményhez kapcsolódó alkalmak (az esemény „szinergiája”) (db)<br /> * Egy eseményhez kapcsolódó szellemi termék (műalkotás, leírás, stb.) (db + megnevezés) – ami jó mutatója lehet az esemény hatásának.<br /> <br /> == Ötletek, jó gyakorlatok ==<br /> Minden alkalomra nem lehet példát kínálni, néhány esettanulmányból idézünk, hogy ötletet, gondolkodásmódot sugalljunk. Nem lehet cél bármilyen megoldás „lemásolása”, hiszen a már megtörtént események mindenhol szorosan kapcsolódnak a helyben élőkhöz, helyi lehetőségekhez, és ahhoz az időhöz, amiben ezek megtörténtek – megismétlésük lehetetlen. A példák inkább azt a célt szolgálják, hogy láttassuk: milyen széles körben értelmezhető a helyi cselekvés, aminek művelődési indítéka, vagy eredménye van.<br /> <br /> === Helyi képzési tevékenység ===<br /> A felismert képzési igények kielégítésére kétféle példát mutatunk be. Az egyik egy hosszabb előkészítő, tervező munka eredményeként végül is népfőiskolai keretekben megvalósuló, hosszú képzési folyamatot jelent (Rege Népfőiskola, Szombathely), a másik egy kistelepülés helyi fejlesztési folyamatába építve egy-egy előadássorozattal adott választ a közben felmerülő képzési szükségletre (Faluház Baráti Kör, Győrvár).<br /> <br /> === Rege Népfőiskola ===<br /> (Bukits Zoltán közlése alapján)<br /> <br /> '''A gondolat megszületésének alapvetése'''<br /> <br /> Egy alkotó, együtt gondolkodó közösség létrejötte, a közösség szervezetbe tömörülése megfogalmazott cél érdekében mindig valamely, a környezetükben, létükben felfedett vélt vagy valós hiányt hivatott pótolni, igényt kielégíteni. Az alapítói célkitűzések ennek megalapozottságát boncolgatják, kivetítve a teremtő közösség, szervezet tagságára, majdan a szűkebb és tágabb társadalmi környezetre. A valós feladat aktualitása, megfogalmazása, elhelyezése a korszellembe, a megszólított társadalmi környezet felismerő és befogadóképessége hatnak a célkitűzésekre, alakíthatják, formálhatják azt. Szervesen működő közösségekben, társadalmakban ezen külső formáló erők a felismert közös cél érdekében együttgondolkodásra, együttmunkálkodásra&amp;nbsp; hívják az embereket. Az alapító közösség bővül anélkül, hogy a kitűzött cél módosulna. Kialakulhat-e gyarapodó közösség akkor, ha a felismerés, befogadás csírája sem jön létre? Valószínűen nem. De kialakulhat-e gyarapodó közösség akkor, ha a felismerés és befogadás lehetőségét a korszellem felülírja, holott az elvetett mag jó talajba ágyazódott? A válasz ''igen'', bár a bizonyításra több mint 3 évet szántak Szombathely egyik peremkerületében.<br /> <br /> '''Előzmények'''<br /> <br /> A nyugati határszél évszázadokon át a határt őrzők élőhelye volt. A táj adottságait kihasználva jött létre a még ma is érzékelhető „szeres” településszerkezet. A geológiai, éghajlati adottságok határozták meg a munkavégzés lehetséges kereteit, módszereit. Az ó- és középkori határ őrizete, majdan a terület gyakori német fennhatóság alá kerülése, elzálogosítása, a hadurak felségárulásai, betelepítések a jellemzően magyar kultúra keveredését, helyenként szinte teljes megsemmisülését eredményezte.&amp;nbsp; Az őrvidék egy részének elcsatolása, a vasfüggöny miatti elzártság a népesség figyelmét inkább Ausztria felé fordította. A 20. század végi határmegnyitás, a kiutazás, munkavállalás lehetősége, a szomszédi jólét felismerése példaként szolgált. Az első tőkés üzemek betelepedése, a termőföldek művelésének felhagyása, a földek eladása a vidéki életformát városiassá alakította. A viszonylagos gazdagság, a nyugat eszméje a hagyományokban, népi kultúrában, helyi teremtő közösségekben, nemzetben való gondolkodást másodlagossá minősítette. Feledésbe merültek azok a világképek, alapformák, melyekre támaszkodva – a globalizálódott korszellem ellenében - az itt élő közösségek újrafogalmazhatnák a társadalomban, nemzetben vállalt feladatokat, kötelezettségeket. <br /> <br /> '''Az első lépések és tapasztalatok'''<br /> <br /> A felsoroltak miatt kialakult hiányérzet hozta létre az első munkacsoportot. Heti rendszerességgel előadássorozatot szerveztek Szombathelyen „Hazatalálás” címmel. Az előadásokat a következő témák köré csoportosították: jelképrendszerek, közjogi hagyományok, magyar és egyetemes történelem, néphagyomány-népművészet, természetes életmód. A témák feldolgozására meghívott előadók segítségével keresték műveltségünk azon alapformáit, ősképeket, világképeket, melyek az idők során szinte nem változtak. Ezen gyökerek segítségével fogalmazták meg az ember emberrel, Teremtővel és természettel való viszonyát. Ezen alapokról indulva kutatták, fogalmazták újra helyi értékeinket a mai társadalmi, gazdasági viszonyok szerint''. Fontos szempont volt a részből a teljesség felé haladás, a helyi adottságokból a nemzet megfogalmazása.'' Ha már a teljesség megfogalmazását tűzték ki célul, akkor az elmélet gyakorlatban történő megvalósulását, tárgyiasulását is meg kellett teremteni. Ez különösen fontos volt az előadáson részt vevő közösség számára, mivel úgy érezték, hogy a csak szellemi munka által az egyének nem válnak cselekvővé. Az így szerzett tudás lexikálissá vált, a „jóllakottság” érzésével töltötte el a hallgatóságot. Különösen akkor, mikor az előadások anyaga adathordozókon is megjelent. Ez úgy hatott a közösségre, mint a televízió. A tudás megszerzéséhez már nem volt közösségre szükség. <br /> <br /> '''Okulás a hibákból - formalizálódás'''<br /> <br /> Az itt jelentkező hiányt aktív műhelymunkával kellett pótolni, ami az eddigi laza közösségszervezésnek új formát kölcsönzött. ''Oktatási tervet'' kellett készíteni, melyben az előadásokat és műhelymunkákat össze kellett hangolni.&amp;nbsp; A ''foglalkozások helyét, időtartamát, rendszerességét'' kellett átgondolni, és természetesen a működés költségeit sem szabadott elfelejteni. Szükség volt a közösségi szabad szerveződés helyett bejegyzett társadalmi szervezetet létrehozni. Így alakították meg a ''Rege Művészeti Egyesületet ''s az alapítással szinte egyidejűleg a ''Rege Népfőiskolát'' is, hisz a vállalt feladatok iskolai szervezést igényeltek. <br /> <br /> Az első kérdés a népfőiskola akkreditációja volt. Úgy döntöttek, hogy az akkreditációhoz szükséges feltételeket nem vállalják. Úgy gondolták, hogy az iskolába elsősorban nem végzettséggel rendelkező, hanem tudást birtokló tanárokra, mesterekre van inkább szükség. A tervezett iskola célja az volt, hogy a megszerzett tudás alapján életszemléletet adjon, a magyar természetes műveltség világképét közvetítse, ily módon nem volt felruházható államilag elismert képzésmintákkal. A népfőiskolán az ifjúság és egyben a felnőtt közösségek nevelésében szerettek volna mintát adni, olyan mintát, ami az állami oktatásból kimaradt. <br /> <br /> Az iskolát Szombathely herényi városrészének közösségi háza fogadta be. A helyszín ideálisnak bizonyult több kézműves műhely egyidejű működtetésére is. A képzés finanszírozására - az akkreditáció elmaradásával - az állami támogatások hiánya és a pályázatok beszűkülése miatt tandíjat kellett bevezetni. A célközönséget elsősorban a gyermekes családokban, óvónőkben, tanítókban, tanárokban találták meg.<br /> <br /> Az első kurzust három éves időtartamban határozták meg, havonként egy hétvégi alkalommal. Az első napon a kézműves műhelyek működtek, kiegészítve rítusjátékkal, népi játékok tanulásával. A napot táncház zárta. A második nap a szellemi műhely működött. Minden hétvége rendjét eleink természetes életmódjához igazítva fogalmazták meg. Ez illeszkedett a szokásokhoz, jeles napokhoz, ünnepekhez. A fizikai munkát a műhelyek, a szellemi munkát az előadások, a lélekkel való foglalatosságot pedig a népdal, néptánc műhely fedte le. <br /> <br /> A három éves kurzus lényege, célja az volt, hogy a ''magyar természetes műveltség ismerete'' alapján ''önállóan gondolkodó'', cselekedni, alkotni, ''dönteni képes egyéneket, közösségeket'' teremtsen. Az első három év működése során azonban azt tapasztalták, hogy a még oly lelkes hallgatók esetében is ''az egyéni érdek, a mindennapokkal való törődés zavara felülírta a közösségi érdekeket.'' Jellemzően az előadások látogatottsága jóval meghaladta a kézműves műhelyben tevékenykedők létszámát. Ez azt eredményezte, hogy a megszerzett tudás nem tudott tárgyiasulni. Az oka a résztvevők „nem tudom, nem merem, nem való ez nekem…” megnyilvánulásaival írható le. A hallgatóságnak nagyon nehéz volt a közös ünnepeken való szerepvállalás, a néptáncban egymás kezének megfogása, a játékokban való feloldódás. A szervezők mindezt a korszellem jellemző tüneteként fogták fel. <br /> <br /> '''Folytatás – a jövő megalapozása'''<br /> <br /> A három év során ugyanakkor kialakult egy aktív, együttgondolkodásra alkalmas mag, melyre építve a következő évfolyamot sikerült elindítani. A korábbi évek viszonylagos passzivitását követően sok régi hallgató jelentkezett továbbtanulásra, de igazi örömet az új, családdal együtt érkezők jelentettek. Átformálták az iskola rendjét. Nagyobb hangsúlyt kapott a kézműves tevékenység, ahol is külön asszony-leány, külön férfi műhely működik azóta. Így alkalmanként egy-egy feladatot több ember együttesen végez, ezáltal az alkotás öröme és a közösségi szellem egyaránt erősödött. A tantermi foglalkozások mellett sok időt töltenek a természetben. Vetni, aratni, kaszálni tanulnak a hallgatók. Kemencét építenek, disznót ölnek, rétest sütnek… Úgy, ahogy eleink azt mindennapjaikban tették. A való, igaz életet tanulják, élik a közös foglalkozásokon. <br /> <br /> Talán a népfőiskola új rendje, talán az előző évek munkájának eredménye, hogy egyre többen vállalnak feladatot, egyre többen kapcsolódnak már be az iskola aktív életébe. Az új hallgatósággal új gondolatok és egyben új feladatok születnek. Örömmel tölti el a szervezőket a közeli, s távoli szervezetekkel való egyre számosabb és szorosabb kapcsolat. Ez erőt ad ahhoz, hogy a népfőiskolát az eszmeiség megtartásával bővítsék, valódi teremtő életközösséget hozzanak létre. <br /> <br /> === Faluház Baráti Kör ===<br /> <br /> '''Előzmények'''<br /> <br /> A képviselőtestület tagjai közt zajló vita megosztja a falu népét, egymásnak feszülő indulatok rontják azt az együttgondolkodást, mely eddig – a településen folyó közösségfejlesztési folyamat során – szinte csodákat tett az emberek között. Ez adja az ötletet a Baráti Kör vezetőinek: az új választások után olyan képzést kellene tartani a frissen megválasztott helyi képviselőknek, ami segítené a testület jobb együttműködését, a problémákra koncentráló közös megoldáskeresést.<br /> <br /> A forma egy előadássorozat (a szervezők akkor „népfőiskolai kurzusként hirdették), tartalma pedig azoknak az ismereteknek a köre, melyek zömében nem könyvekből tanulhatók. <br /> <br /> Felfigyelnek rá a szomszédos települések önkormányzatai is. Ennek eredménye, hogy a program indulásáig 10 település jelenti be csatlakozási igényét a sorozathoz. Át kell tehát dolgozni, alkalmassá kell tenni a programot a térségi együttgondolkodás segítésére. A tematikában így egészül ki a helyi felelősség, együttműködés, nyilvánosság, demokrácia és a civil szervezetekkel való együtt-gondolkodás témája a térségi együttműködéssel, az értékek térségben való feltárásának, bemutatásának felismertetésével.<br /> <br /> A tervezeteket a Faluház Baráti Kör erre a célra alakított munkacsoportja állította össze a Vas megyei Közösségszolgálat közreműködésével.<br /> <br /> '''A két sorozat tematikája:'''<br /> <br /> * '''„Képviselő testületben hatékonyan” (1995)'''<br /> ** Célkitűzés: az újonnan, vagy újjá választott képviselőtestületek tagjainak felkészítése az önkormányzati munkára. A legfontosabb információk forrásának, a közösen megoldható problémáknak a megismertetése, a testületen belüli és a testületek közötti együttműködés erősítése.<br /> ** Résztvevők: Andrásfa, Gersekarát, Győrvár, Hegyhátszentpéter, Olaszfa, Oszkó, Pácsony, Petőmihályfa, Sárfimizdó, Telekes önkormányzatainak képviselő testületei.<br /> ** Előadók: országgyűlési képviselő, a Megyei Önkormányzat, a Megyei Közösségszolgálat, Közösségfejlesztők Egyesülete, Civil Rádió, Jóléti Szolgálat Alapítvány tisztségviselői és munkatársai.<br /> ** Helyszínek: Győrvár -&amp;nbsp; Faluház(Petőmihályfa - Hegyközség)Budapest - Parlament<br /> ** Időpontok: 1995. február 13-ától kezdődően minden hét hétfői napján 18 órától. <br /> <br /> * '''Tervezett program és előadók:'''<br /> ** Febr. 13. &quot;Házunk tája.&quot;<br /> *** Örömök, gondok a résztvevők településein. Feltételek, lehetőségek a gondok megoldásához. (Beszélgetés, csoportos problémafeltárás)<br /> *** Vezeti: közösségfejlesztő szakember<br /> ** Febr. 20. &quot;Miért vagyunk?..&quot;<br /> *** Az önkormányzati törvény, s ebből a települési önkormányzat feladatai. Jogok és kötelezettségek a képviselőtestületben.<br /> *** Előadó: főjegyző (Megyei Önkormányzat)<br /> ** Febr. 27. &quot;Miért vagyok?..&quot;<br /> *** Mit is jelent &quot;képviselőnek&quot; lenni? - Felelősség és autonómia. Érdekek és értékek, mint a napi munka segítői és korlátai.<br /> *** Előadó: közgyűlés elnöke (Megyei Önkormányzat)<br /> ** Márc. 6. &quot;A nyilvánosságért&quot;<br /> *** Érdekek és helyi nyilvánosság. Mit jelenthet egy falu életében a rádió, televízió, újság, ha az a helybéliek kezében van?<br /> *** Vendég: alapítványi elnök (Civil Rádió Alapítvány)<br /> ** Márc. 13. &quot;A falu képe - belülről&quot;<br /> *** A település &quot;belső arca&quot;, a szociális gondoskodás formái, forrásai, módszertára.<br /> *** A közös terek, közös gondok - csak az önkormányzat gondja? A közért végezhető munka formái, szervezése, forrásai. A vállalkozó önkormányzat.<br /> *** Vendég: ügyvezető (Hegyháti Jóléti Szolgálat Alapítvány)<br /> ** Márc. &quot;A civil társadalomért&quot;<br /> *** A civil szféra sajátosságai, működésének keretei, formái. A civil szervezetek és önkormányzatok kapcsolata. A polgárok önálló közösségei, s a rájuk háruló feladatok, felelősségek.<br /> *** Vendég: titkár (Közösségfejlesztők Egyesülete)<br /> *** Korreferátumok: Faluház Baráti Kör, Petőmihályfai Hegyközség, Oszkói Hegypásztorkör<br /> ** Márc. 27. &quot;A falu képe - kívülről&quot;<br /> *** Védhető és védendő értékek a településeken. A falu múltját és jövőjét hordozó építmények, az óvás és építés együttes megvalósításának lehetőségei, forrásai.<br /> *** Előadó: beruházási főmérnök (Szombathely MJV Önkormányzat)<br /> ** Ápr. 3. &quot;Közmeghallgatás - másképpen&quot;<br /> *** Egy lakossági fórum megrendezése a résztvevők körében az erre az alkalomra választott &quot;önkormányzat&quot; irányításával, s külső szakértők bevonásával.<br /> *** Szakértők, mint vendégek: megyei igazgató (OTP), polgármester (Vasvár), igazgató (Műv. Ház, Vasvár), közgyűlési elnök (M. Közgyűlés), főjegyző (M.Önkorm.), a terület országgyűlési képviselői<br /> ** Ápr. 11. &quot;Az ország háza&quot;<br /> *** Látogatás a Magyar Parlamentben. Eszmecsere a törvényhozásról, beszélgetés a &quot;tengerről&quot; a &quot;csepp&quot; nézőpontjából.<br /> *** Házigazda: országgyűlési képviselő<br /> ** Május 1. „Összefoglaló”<br /> *** Záró program: a sorozat értékelése, a folytatás megtervezése, emléklapok átadása a résztvevőknek. Közös vacsora, majd a Zala Táncegyüttes műsorának megtekintése.<br /> <br /> * '''&quot;Baráti körtől a térségi társulásig&quot; (1996)'''<br /> ** Február 5. &quot;Újra együtt....&quot;<br /> *** A megkezdett együttgondolkodás folytatása - számvetés és előretekintés.<br /> *** Vezeti: közösségfejlesztő<br /> ** Február 16. &quot;Víz-ügyeink&quot;<br /> *** Találkozás a Vas megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatójával.<br /> ** Február 19. &quot;Falusi turizmus a gyakorlatban&quot;<br /> *** Gyakorlati tudnivalók, kapcsolatok Vas és Zala megye között<br /> *** Vezeti: idegenforgalmi szakember (Zalaegerszeg)<br /> ** Február 26. &quot;Környezeti kultúra - faluszépítés&quot;<br /> *** Hogy tehetjük szebbé, hívogatóbbá településeinket a Millecentenárium évében?<br /> *** Vezeti: főkertész (Szombathely)<br /> ** Március 4. &quot;Vasban vagyok...&quot; múzsákkal<br /> *** Intézmények és civil szervezetek közti kulturális együttműködés, térségi nyilvánosság megteremtése.<br /> *** Vendégek: közművelődési intézményvezetők a térségből<br /> ** Március 11. &quot;Együtt - hogyan?&quot;<br /> *** Szövetség/társulás/együttműködés<br /> *** Térséggé szerveződés a polgármester szemével<br /> *** Vendég: polgármester (Bakonyszombathely), megyei közgyűlési elnök<br /> ** Március 18. &quot;Vasvár térségi központ szerepe&quot;<br /> *** Beszélgetés a város polgármesterével<br /> ** Március 22. &quot;Kitekintés&quot;<br /> *** Markt-Allhau és környéke: falusi turizmus, környezeti kultúra <br /> *** Tapasztalatcsere kirándulás a szomszédos Ausztriába - egyúttal egy térségek közötti együttműködés kezdete<br /> <br /> A második sorozat eredményeként két évvel később megalakult az az önkormányzati fejlesztési társulás, melynek jogutódjaként ma is működik a 23 település összefogásával létrejött többcélú kistérségi társulás.<br /> <br /> === Fesztiválszervezés ===<br /> A fesztiválok világa nálunk elég kaotikus képet mutat. Divatba jött, hogy „helyi fesztiválokat” rendezzünk, így aztán a legeldugottabb helyi rendezvényektől kezdve a kereskedelmi giga-festig mindenki gátlástalanul fesztiválnak nevezi önmagát. A rendteremtés igényével jött létre (hosszas előkészítés és szakmai egyeztetés után) 2009-ben a Magyar Fesztiválregisztrációs és Minősítési Rendszer. On-line felületén ([http://www.fesztivalregisztracio.hu/ www.fesztivalregisztracio.hu]) megtalálható nyilvános adatok objektív tájékoztatást nyújtanak. Jelenleg 272 regisztrált fesztivál van Magyarországon, amelyből 78 kapott valamilyen minősítést. (A szám folyamatosan bővül.)<br /> <br /> &amp;nbsp;<br /> <br /> Ami a helyi közművelődés szereplőinek javasolható, hogy a divattól sarkallva ne menjenek bele nagyzoló fesztivál-imitációkba. Ha valamilyen oknál fogva a lokális hatókör meghaladását tűzik ki célul (erre leginkább a gasztronómiai és hagyományőrző rendezvényeknek van esélyük), akkor lehetőleg ne a mennyiségi, hanem a minőségi fejlesztést célozzák meg. Olykor ennek ellentmond a turisztikai szempont, de van példa arra is, hogy a kettő összeegyeztethető. Tartózkodjunk attól, hogy a kulturálisnak kikiáltott rendezvény odáig „fejlődjék”, hogy a helybeliek tisztán az „eladó”, a látogatók, turisták a „vevő” szerepét töltsék be.<br /> <br /> Két olyan példát idézünk itt fel, amelyekben sikerült a megfelelő egyensúlyt megtartva tartalmas és sikeres rendezvényt meghonosítani.<br /> <br /> === Hétrétország – a szerek és porták fesztiválja ===<br /> <br /> (Sülyi Péter közlése alapján)<br /> <br /> * '''Mottó:''' természetből a java - művészetből a magvanyitott porták, nyíltszívű emberekértelmes szórakozásmiegymás<br /> <br /> A ma már majdnem évtizedes rendezvénysorozat létrehozásában az a „missziós gondolat” játszott fontos szerepet, miszerint nem lehet különbséget tenni a városokban, vagy kistelepüléseken élők között, ha az emberek kulturális igényeit igyekszünk kielégíteni. Következésképp, a legkisebb településen élő számára is elérhetővé kell tenni az ún. magas kultúra eseményeit, az abba való bekapcsolódás lehetőségét. Az Őrségben ennek szellemében fogták össze a helyben talált – múlófélben lévő – értékeket (hagyományos paraszti gazdaság, termelőmunka és gasztronómia kultúráját), és az első vonalban létrejövő művészeti alkotásokat (színházi, zenei, képzőművészeti bemutatókat).<br /> <br /> 2010-ben a „Hétrétország – a szerek és porták fesztiválja” kilencedik alkalommal került megrendezésre. Ez a nyárutóján zajló tíz napos fesztivál a kalandlelkületűeket invitálja az Őrség, - mint egy falvakból, szerekből, rétekből, tártkapus portákból álló alkalmi ország - élményszerű felfedezésére. A program bővelkedik zenei, színházi, irodalmi és filmes eseményekben. Emellett kialakult egy sajátos &quot;hétrét&quot; műfaj is: a látogatás. Régi falusi porták fogadják a &quot;vizit órákban&quot; a látogatókat, kézművesek műhelyeibe, művészek műtermeibe nyerhetnek bebocsátást az érdeklődők, akik nem csak a látni, vagy kóstolnivalók végett időzhetnek ott szívesen, hanem a jóízű beszélgetés kedvéért is.<br /> <br /> A fesztiválprogramban a zenei műfajok nagy választéka mellett kínálnak irodalmi és színházi előadásokat, filmvetítéseket és kiállításokat. A fesztiválhoz kapcsolódóan ebben az évben is működött média-műhely a filmes alkotók számára. A programkínálat jelentős részét alkotó Nyitott Porták több mint 20 településen, körülbelül 50 helyszínen fogadtak látogatókat. Kísérő rendezvényként volt „Paraszt lakodalom a Kerka mentén”, egyházi ünnepek, természetjáró programok az Őrségi Nemzeti Parkban és környékbeli várakat fölfedező autós túrák a határon innen és túl. <br /> <br /> A fesztivál kedves invitálása sokak számára beteljesült élmény volt 2010-ben is:<br /> <br /> ÉREZD MAGAD OTTHON! – AKÁR HÉTRÉTORSZÁGBAN…<br /> <br /> === Vasvári Rétesfesztivál ===<br /> <br /> A város 2005-ben elnyerte a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által adományozott Kultúra Magyar Városa elismerést. A Vas megyei kisváros történelmi emlékei és természeti értékei, búcsújáró hagyományai mellett nagyrendezvényeivel hívja fel magára a figyelmet. Ebben a közegben született meg a rétes-fesztivál ötlete, mely közösségteremtő erejével sokban különbözik a környezetében rendezett más nagyobb rendezvényektől. Az ötletgazda a – több más közösségi eseményt gerjesztő – helybeli nyugdíjas klub volt. A városka művelődési háza felkarolva az ötletet, évről évre gyarapítva a rendezvény vonzerejét mára már a környék egyik legsikeresebb kezdeményezésének szervezője.<br /> <br /> Az esemény a Hegyháti Napok rendezvénysorozat keretében, augusztusban kerül sorra. Felhívásában arra bíztatják a környező települések kisebb közösségeit, hogy tárják fel és mutassák be a helyi rétessütés emlékeit, hagyományait, adjanak ízelítőt településük más hagyományaiból is, verssel, énekkel, rájuk jellemző tárgyi, és szellemi emlékekkel vonuljanak fel a fesztiválra, s persze süssenek minél több olyan rétest, amit helyben szoktak sütni (vagy elődeik sütöttek, ehettek generációkkal korábban). Számos díj kiadásával inspirálják a jelentkezőket arra, hogy valóban ne csak a népszerű rétes készítésének és eladásának szándékával nevezzenek. <br /> <br /> Az indításkor megfogalmazott célkitűzések:<br /> <br /> * a már működő helyi közösségek meggyőzése, bevonása, az együttműködések kialakítása,<br /> * példát állítani és a helyi kezdeményezések életképességét megmutatni, párbeszédet indítani a település különböző csoportjai között,<br /> * különböző generációk együttműködését megvalósítani, <br /> * gasztronómiai értékeinket a kulturális örökség részeként elfogadtatni, az adott tájegységhez kötődően bemutatni,<br /> * felszínre hozni azt a hagyományos konyhatechnikai tudást, ami a magyar konyha sajátja,<br /> * a Napsugár Nyugdíjas Klub tagjainak újabb közös erőpróbát kínálni, felmérni a helyi társadalomban betöltött szerepük súlyát, használni a meglévő tudásukat, erősíteni társadalmi hasznosságtudatukat, <br /> * turistákat vonzó, bevétel-növelő nyári nagyrendezvényt megvalósítani. <br /> <br /> 2003 óta rendezik meg az eseményt a város egyik jeles napja, az augusztusi Nagyboldogasszony ünnepéhez kapcsolódva. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy az eredeti célkitűzések valóra váltak. Nemcsak sikeres maga a rendezvény – a több ezer látogató és 4-5000 elfogyasztott rétes mércéjével, a kistérség polgármesterei által közösen nyújtott „térségi rétes” produkciójával is mérve –, hanem népszerű a kezdeményezés azoknak a kistelepülési közösségeknek a körében is, amiknek figyelmét ez a lehetőség&amp;nbsp; irányította ismét a helyben gyökerező étkezési szokások megismerésén túl a még élő egyéb hagyományok, helyi értékek felé.<br /> <br /> Általánosságban elmondható, hogy a fesztiválra jelentkező csoportok lakóhelyén újszerű közösségi tevékenységek indultak el. Ahol ez idáig énekkar működött, ott most már a rétes készítő kötények elkészítésére is összejártak az asszonyok. Mivel a sütő szerszámokat, gáztűzhelyeket is hozni kellett, ezért ebbe a munkába, a férfinépnek is volt dolga. A bemutatkozó műsorokba a gyerekeket is bevonták sok helyen. A fiatalabb generáció az idősek élő, eleven, tapasztalati úton megszerzett tudását professzionális ismereteivel, tanult néptánc koreográfiákkal egészítette ki az előadott műsorokban. Minden közösség a legjobb tudását szerette volna adni, mindenki a saját településének akarta a dicsőséget.<br /> <br /> A résztvevő közösségek évről évre gyarapodó száma, a látogatók érdeklődése a helyben lakók számára is ünneppé avatták ezt a rendezvényt az elmúlt években.<br /> <br /> === Helyi termék piacának megszervezése ===<br /> <br /> Példák gazdapultok, helyi piacok a település helyi termelőinek és termékeinek bemutatására, árusítására.<br /> <br /> A települések helyi értékei között felbecsülhetetlen szerep jut azoknak a termékeknek, amik helyben készülnek, magukon viselik a környezet jellegzetes vonásait, sokszor évszázados hagyományok hordozói is egyben. Ezek megtartása, mások számára való elérhetővé tétele sokszor a település népességmegtartó erejének záloga is egyben. Az integrált szolgáltatásokat magába foglaló intézmény fontos küldetése lehet ezeknek az értékeknek a megmentése. Ezért is mutatunk be néhány követhető, jó példát.<br /> <br /> === Gazdapultok Vas megyében ===<br /> <br /> Vas megyében a Falusi Turizmus Vas Megyei Szövetsége egy – a Norvég Civil Alap által támogatott – pályázati projekt eredményeként 15 településen hozott létre ún. „gazdapultot”, melyeket közösségi terekben elhelyezve a helyben lévő gazdálkodók számára kínáltak bemutatkozási lehetőséget. Ezeken a pultokon mód van a helyi termékek kiállítására, a megfelelő információk feltűntetésével a helyben termelt, vagy előállított termékek bemutatására, népszerűsítésére.<br /> <br /> A gazdapultot és információs táblát kizárólag rendeltetésük szerint, a falu egésze számára hasznosítható módon, jól láthatóan, belső térben, nyilvános helyen állították fel, magáncélokat nem szolgálhatnak.<br /> <br /> A gazdapulton elhelyezett termékekért, az információs táblán megjelenített információk tartalmáért és az állagmegóvásért az átvételt követően az érintett gazdálkodók felelnek, a kezdeményező Szövetség a rendeltetésszerű használatot azzal segíti, hogy a településen a tárló hasznosításával megbízott személlyel, szervezettel, külön megállapodást köt. A kezdeményezés hozzájárulhat a helyi termék-értékesítés, kézművesség, házi ipar, és a csomagolható, helyben előállított élelmiszer-termékek piaci keresletének élénküléséhez. <br /> <br /> === Esély a helyi terméknek ===<br /> <br /> Szabolcs Szatmár Bereg megyében egy kistelepülésen, Panyolán vezették be elsőként az „Adj egy méter esélyt a helyi termékeknek” akció részeként azt a kezdeményezést, hogy a helyi boltban 1 m-nyi polcot tartsanak fenn helyi termékek számára. Az akció támogatója a Helyi Termék Szövetség, mely célul tűzte maga elé, hogy 3000 településen valósítja meg a helyben készített termékek népszerűsítésének ezt a módját.<br /> <br /> Panyola szomszédságában, Túristvándiban szociális szövetkezetet alakítottak a majdani helyi piac működtetésére. Céljuk, hogy a lakosság szükségletét kielégítendő minden olyan terméket helyben fognak előállítani, melynek feltételei megvannak a településen. Ezzel nemcsak a gazdálkodási, termelési kedvet serkentik a faluban, hanem azt a fizetőképességet is helyben tarthatják, melyet eddig a közeli városok áruházaiban használtak fel a helybeliek. További előnye a vállalkozásnak, hogy munkahelyeket teremtenek, s a lakosság élelmiszer-ellátása megbízható, ellenőrzött forrásból valósítható meg.<br /> <br /> === Helyi termék piac ===<br /> <br /> A Liliomkerti Piac egy magánember kezdeményezésére alakult szövetkezet kezelésében a Veszprém megyei Káptalantóti faluban működik, elsősorban a nyári turistaforgalom számára kínálva a helyi árukat, termékeket.<br /> <br /> A Nyugat-magyarországi Régióban 3 megye helyi termelőit szólította összefogásra a „Pannon Helyi Termék Klaszter”. Ez a példa értékű összefogás közel 100 helyi kistermelő használati-, ajándék- és élelmiszer termékeinek népszerűsítését, közös értékesítését tűzte ki céljául. Valamennyi terméken szerepel a klaszter védjegye. A termelők, kézművesek portékáinak népszerűsítését turistacsalogató nagyrendezvényeken, internetes hírlevélben, egyéb szervezett alkalmakon is népszerűsítik.<br /> <br /> === Közművelődési intézmények közösségi működtetése ===<br /> <br /> Alig egy évtizedre vezethető vissza az az intézményműködtetési gyakorlat, mely részben visszaidézi a háború előtti szabadművelődési korszak hasonló megoldásait, részben választ ad a közösségi intézmények fenntartásának problémái által felvetett kérdésekre. 5 éve alakult meg a Civil Közösségi Házak Magyarországi Egyesülete, mely tagjai sorába hívott minden olyan civil szervezetet (alapítványt, egyesületet, baráti kört), mely saját településén a közösség házát működtette. Beléptek az egyesületbe mozit, ifjúsági házat, kultúrházat, faluházat üzemeltető táraságok, és megosztották egymással munkájuk előnyeit, hátrányait. Az általuk működtetett intézmények többnyire önkormányzati tulajdonban vannak, körülményeik, feltételeik rendkívül eltérőek, közös vonásuk azonban, hogy mindaz, ami bennük történik, az az oda betérők akaratából, tervei szerint, és valamennyiük javára történik. Ahhoz azonban, hogy mindez valóban így legyen az elmúlt években újra kellett tanulni az önkormányzás, az önrendelkezés, autonómia – egyszóval a szubszidiaritás – elveit és gyakorlatát. Ennek eredményeként közmegelégedésre működő, a tulajdonos számára olcsó, a helybeliek igénye szerinti szolgáltatásokat nyújtó intézmények jelentek meg a magyar közintézményi palettán.<br /> <br /> A fentiek által szerzett tapasztalatok alapján a helyi, integrált szolgáltatásokat nyújtó intézmény fenntartását és működtetését célszerű elválasztani egymástól. A fenntartás felelősségét a tulajdonosnál megtartva célszerű a működés napi feladatainak elvégzését – feladat-átadási szerződés keretében – átadni a tényleges használónak, azaz a szolgáltatásokat igénybe vevő lakosság civil szervezeteinek. Ki más lenne alkalmasabb a közösség intézményének működtetésére, mint maga a közösség, mely valójában használja is a létesítményt. Ezzel nemcsak a fenntartó napi gondja lesz kevesebb, de a használók felelősségtudata, a „rajtuk múlik” felemelő/súlyos érzése is erősödik, és hatóerővé válik. Azokat a korlátokat, feltételeket, melyek keretei között teljesíthető a feladat-átvállalás a helyi önkormányzat és civil partnere helyben tudja csak meghatározni. Élni kellene ezzel a szabadsággal.<br /> <br /> Jó példaként ajánljuk a következő intézmények gyakorlatát. Eltérő helyzetben, eltérő feltételekkel és eltérő tartalommal működő intézmények ezek, közös vonásuk csupán a közösségi üzemeltetés, és felelősségvállalás.<br /> <br /> * Mag-Ház Koppánmonostor (Komárom)<br /> * Herényiek Háza (Szombathely)<br /> * Faluház (Győrvár)<br /> * Bocskai Filmszínház (Hajdúnánás)<br /> * Művelődési Ház, Könyvtár, Teleház (Kötegyán)<br /> <br /> Működésük tapasztalatairól közvetlenül a működtető szervezettől, vagy a [http://www.szabadmuvelodes.hu/ www.szabadmuvelodes.hu] honlapról szerezhet bárki információt.<br /> <br /> == Kapcsolatok ==<br /> <br /> A kapcsolatok megtalálásához elsősorban honlapokat, a kapcsolat felvételéhez közvetlen címeket, elérhetőségeket ajánlunk.<br /> <br /> * [http://www.kka.hu/ www.kka.hu] – a közösségfejlesztéssel, közösségi tevékenységekkel legátfogóbban foglalkozó honlap, a Közösségfejlesztők Egyesületének honlapja, a társterületek közvetlen elérésére is<br /> * [http://www.erikanet.hu/ www.erikanet.hu] – a legátfogóbb közművelődési információs és adatbázis, a közművelődési intézményhálózat legkedveltebb honlapja<br /> * [http://www.szabadmuelodes.hu/ www.szabadmuelodes.hu] – a szabadművelődési gondolat visszatanításának, a közösségi intézmények működtetési gyakorlatának bemutatására, népszerűsítésére vállalkozó honlap, a civil szervezeteknek ajánlott<br /> * A Civil Közösségi Házak Magyarországi Egyesülete, s egyben a Mag-Házat működtető konzorcium elérhetősége: 2903 Komárom, Csendes u. 8. (Monostori Éva) 34/526-955<br /> * Faluház Baráti Kör, a Győrvári Faluházat működtető egyesület elérhetősége: 9824 Győrvár, Béri Balog Ádám u. 109. (Varga Gézáné) 94/574-044<br /> * Herényi Kulturális és Sport Egyesület a Herényiek Háza működtetője elérhető: 9700 Szombathely, Béke tér 7. (Szekér Tamás) 30/394-0875<br /> * Okkal-Más-Okkal Ifjúsági Egyesület a hajdúnánási Bocskai Filmszínház működtetője elérhető: 4080 Hajdúnánás, Köztársaság tér 16. (Szabó István) 52/381-620<br /> * Kötegyáni Baráti Kör Egyesület a Kötegyáni Teleház, Könyvtár működtetője elérhető: 5725 Kötegyán, Kossuth u. 50. (Ungvári Mihály) 66/278-354<br /> * Őriszentpéteri Teleház (Őri Alapítvány) a „Hétrétország…” szervezői, házigazdái elérhetők: 9941 Őriszentpéter, Városszer 116. (Sülyi Péter) 94/548-038<br /> * Nagy Gáspár Kulturális Központ a Vasvári Rétesfesztivál szervezője elérhető: 9800 Vasvár, Bartók Béla u. 4. (Gergye Rezső) 94/573-070<br /> * Falusi Turizmus Vas Megyei Szövetsége a gazdapultok létrehozásának segítője elérhető: 9700 Szombathely, Ady tér 5. (Huszár Judit) 94/312-535<br /> <br /> == Források ==<br /> <br /> {{note|abc}} Beke Márton, Ditzendy Károly Arisztid - [http://www.meliusz.hu/c/document_library/get_file?uuid=6210a8f0-ead6-4348-b31d-bfb2398d3db9&amp;groupId=10157 Közös jövőnk. Vitairat a közösségi művelődés megújításának stratégiájáról]. HROD Közösségi Gazdaság és Társadalomfejlesztési Központ, Hajdú-Bihar Megyei Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ. 2011.</div> Arisztid https://wiki.hrod.hu/index.php?title=K%C3%B6zm%C5%B1vel%C5%91d%C3%A9si_programok_szervez%C3%A9se&diff=670 Közművelődési programok szervezése 2013-07-01T18:45:09Z <p>Arisztid: Közművelődés és közösségi művelődés</p> <hr /> <div>{{Mmkk}}<br /> {{Itkhm}}<br /> <br /> == A feladatellátásra vonatkozó szakhatósági rendelkezések ==<br /> <br /> Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és működtetésére igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló [[112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet]] szerint az ügyfél az üzemeltetési kötelezettség ideje alatt köteles korlátozás és térítésmentesen közművelődési programokat szervezni [7. § (2) c)]<br /> <br /> A szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan az ügyfél köteles szakmai beszámolási időszakonként (vagyis negyedévenként) legalább három alkalommal szabadidős, illetve közművelődési programot szervezni, amely lehet amatőr művészeti klub, alkotótábor, felnőttképzési program, fesztivál, filmvetítés, hagyományőrző program, ismeretterjesztő előadás, kiállítás, koncert, műhelymunka (workshop), művészeti programok, népfőiskola, önképzőkör, szakkör, színházi előadás, tanfolyam, tréning, színház-, mozi-, kiállítás-, illetve múzeumlátogatás. [7. § (9)] <br /> <br /> A feltételek teljesülése esetén, az előírt alkalmakon felül az adott szolgáltatásokat az ügyfél térítés ellenében is nyújthatja. [7. § (15)]<br /> <br /> == Közművelődés és közösségi művelődés ==<br /> <br /> A kézikönyvben szereplő fogalom-meghatározások nem a hatályos jogszabályokból erednek, hanem a mindennapok gyakorlata, tapasztalata és a közösségekből kiinduló, a középpontba azokat állító szakmai tapasztalatok alapozzák meg azokat. {{ref|abc}}<br /> <br /> == A szolgáltatás tartalma ==<br /> <br /> '''Alapvetés''': bármilyen eseményt szerveznek az intézményben, az elsősorban nem a program tartalmának és a résztvevőknek a találkozása, hanem a résztvevők, az ''emberek egymással való találkozásának ''az alkalma. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy az esemény – bármilyen legyen – adjon lehetőséget, inspiráljon a résztvevők aktivitására, a folyamatokban való cselekvő részvételre.<br /> <br /> A programok többféleképpen tipizálhatók, mi a következő elhatárolást tartjuk hasznosnak. Ebben három esetben az összejövetel célja szerinti – de a településen belül szervezett alkalmak különülnek el – a negyedik esetben a más településre szervezett események kerülnek egy csoportba.<br /> <br /> === Művészeti tevékenységet megvalósító, bemutató alkalmak (klub, tábor, kiállítás, önképzőkör….) ===<br /> Mindazoknak a tevékenységeknek a szervezését, melyek művészeti aktivitásra késztetnek érdemes építeni a helyi hagyományos alkalmakra, jeles napokra. Az ezekhez kapcsolódó ünneplések eleve tánchoz, zenéhez, rigmusokhoz, verseléshez, vagy éppen tárgyalkotó tevékenységekhez kapcsolódva jelentették a helyben élők ünnepi szokásait. Ebben kaptak szerepet a helyi dalárdák, színjátszó csoportok, zenei együttesek, de gyakran a szövők, hímzők, faragók, agyag- ill. bőrművesek. Ezeknek a tevékenységeknek felélesztése sok esetben helyi művészeti csoportok újjáalakulását eredményezheti, vagy éppen egy korábban nem volt szokás helyi hagyományának megteremtését jelentheti.<br /> <br /> A választható formák egyaránt igazodhatnak a tevékenység jellegéhez, és az alkalomhoz magához. Fontos, hogy a közös művészeti tevékenységre vállalkozók találkozásaiban rendszeresség legyen. Elképzelhetetlen, hogy egy – akár csak alakuló csoport – ötletszerűen jöjjön össze, találkozásaik gyakran „próbák”, a felkészülés alkalmai egy-egy bemutatóra, ünnepi eseményre. Az összejáró társaság találkozásait szervezni, ehhez a feltételeket előteremteni lehet a szervező munkatárs dolga, de tartalmáról, az alkalmanként meghívott vendégekről maguknak a résztvevőknek kell gondolkodniuk és gondoskodniuk.<br /> <br /> === Felnőttképző, ismeretet, képességet, készséget fejlesztő alkalmak (szakkör, tanfolyam, előadás, ill. népfőiskola keretében) ===<br /> Minden közösségben, amiben jelen vannak a közösségi események, találkozások, rendezvények, ünneplések, előbb-utóbb nyilvánvalóvá (a közös beszélgetések tárgyává) válnak azok az igények, melyek valamilyen tudáshiány felszámolására, vagy a meglévő ismeretek bővítésére, mélyítésére irányulnak. A helyi közösségfejlesztési folyamatokban résztvevők gyakran megtapasztalják, hogy az együtt-gondolkodás második, harmadik hónapjában már felbukkannak ezek az igények, amik, ha megalapozottnak bizonyulnak, valamilyen tanulási alkalmat generálnak a településen. Sokszor az is kiderül, hogy a hiányzó tudás megtalálható a közelben, annak birtokosa éppúgy a településen, vagy a közelben él, mint akikben az igény felmerült, csak korábban nem volt mód arra, hogy „találkoztassák” az igényt a kínálattal. Célszerű tehát az integrált közösségi szolgáltatások szervezésekor annak a feltérképezése is, milyen helyi tudások vannak (akár rejtve is) a településen, és környezetében. Ezek a tudások sokszor kapcsolódnak valakinek a kedvteléséhez, hobbyjához, aminek a megismertetése az illető számára öröm forrása, a kíváncsi érdeklődőknek pedig többlettudást rejteget. Az azonos érdeklődésűek – csakúgy, mint a művészeti tevékenységre vállalkozók esetében - rendszeres találkozásokkal elégíthetik ki tudásigényüket, vagy fejleszthetik készséggé valamely tevékenységben szerzett jártasságukat. <br /> <br /> A formák ebben az esetben is a választott célkitűzéstől függően választhatók, vagy adódnak. A tartalmakat illetően részben a helyi – egyéb közösségi tevékenységekhez kapcsolódó – igények, részben valamilyen aktualitás határozza meg, mivel is érdemes foglakozni. A tudás átadásának, elmélyítésének oka egyaránt lehet egy foglalkoztatás-bővítéshez kapcsolódó szakmai, vagy betanító képzés indítása, egy természeti jelenség (üstökös, napfogyatkozás, árvíz, földrengés, vörösiszap-katasztrófa…) miatt keletkezett érdeklődés, a közösségi magatartás felértékelődése (népszavazás, választások), az egészségesebb életmód követése, de a napi gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó tudásigény is. (Mit érdemes termelni, hogyan lehet/kell védekezni a kártevők ellen, mit tehetünk a beteg állatainkkal…), vagy ugyancsak a helyi hagyományokban gyökerező mesterségek újratanulásának, megismerésének igénye (tájba illő építkezéstől a használati eszközök előállításáig).<br /> <br /> === A közösség ügyeit érintő (hagyományokat, szokásokat, teendőket számba vevő, közösen tervező) alkalmak ===<br /> Az integrált közösségi szolgáltatásokat befogadó terek működtetésének talán legfontosabb eleme az „agora-funkció”. Ez lehet az a hely a településen, ahol rendre összeülhetnek azok az emberek, akiknek egymás számára mondanivalójuk van, közös cselekvéseket akarnak elindítani, vagy éppen megvalósítani, szervezik a település társadalmi életét. Itt a helye a helyi médiumok szerkesztőinek (hol máshol készülhetne a helyi lap, rádió, vagy televízió adásának terve), itt tarthatják összejöveteleiket azok az önkéntesek, akik a közösségi ház kiscsoportjainak képviseletében közösen határoznak az „intézmény” működtetésének gondjairól. Anélkül, hogy átvenné ez a funkció a települési önkormányzat szerepét (lehet persze, hogy közgyűlések helyszíne is ez a kis intézmény lesz néhány településen), helye van benne minden olyan közös gondolkodásnak, ami a közösség ügyeit érinti, amihez közös bölcsesség, véleménycsere szükséges. A „helyi nyilvánosság” fórumává kell és lehet is tenni intézményünket, ha oda szoktatjuk azokat, akik vélemény-nyilvánításra más, hagyományos helyszíneket részesítenek előnyben: a kocsmát, piacteret, a templom kertjét, kis boltot, vagy (az egykori) postát.<br /> <br /> === A településen kívül rendezett eseményre való látogatás szervezése (színház, mozi, hangverseny, sportesemény, gyűjtemény látogatása) ===<br /> Adódhat olyan helyzet, hogy az érdeklődés kielégítését szolgáló alkalom nem helyben valósul meg. Ezek az alkalmak szerveződhetnek a kistérségi együttműködésből fakadóan, vagy valamely rendezvény iránt megnyilvánuló érdeklődés alapján. A kistérségi központ, közeli város kulturális eseményeit elérhetővé kell tenni a kistelepülésen élők számára is. Ez részben kapcsolatépítési, -fenntartási kötelezettséget ró a helybéli szervezőre, részben annak az igénynek folyamatos feltárását, ismeretét, ami alapján megszervezhető egy-egy alkalmi látogatás (színházi előadásra, hangversenyre, táncos alkalomra, kiállításra, stb.) a közeli intézménybe. Számos példát adnak már ma is kistelepülések arra, hogyan lehet színház- vagy hangversenybérlet birtokában rendszeresen látogatni a közeli színházakat, hangversenytermeket. Nem egy intézmény kifejezetten figyel is arra, hogy közönsége ne csupán a székhely lakosságából, hanem a környéken élőkből is verbuválódjon.<br /> <br /> Szép példája a kistérség „belakásának”, ha egy-egy rendezvény sorozattá válva napokon keresztül kínál látni-, hallani-, ennivalót a látogatóknak. Számos példát találhat mindenki erre saját környezetében, itt csak kettőt említünk. Az Őrségben (Vas megye) 9 éve vendégeket hívó „Hétrét Fesztivál”-t, ami 30-nál több település bevonásával 10 napon át kínál színházi, zenei, irodalmi és filmes programokat, illetve „nyitott porták” meglátogatására invitálja a messziről érkezőket. Valamint a Szabolcs Szatmár Bereg megyében hagyományos „Szatmári Fesztivált”, mely 2 héten át fogadja 6 településen a látogatókat, minden napon más településre helyezve a legnagyobb rendezvényt, a látnivalókon túl kulináris örömöket is kínálva a vendégeknek. <br /> <br /> == A szolgáltatás tervezése és előkészítése ==<br /> Az önálló, helyben megvalósuló események tervezésekor figyeljünk arra, hogy azok mindenkor kötődjenek a település(rész) lakosságához, és/vagy az ide látogatókhoz, illetve a településhez, településrészhez, magához. Így tehát:<br /> <br /> * Helyi szokásokhoz, hagyományokhoz<br /> * Helyben élők személyiségéhez<br /> * Helyi történelemhez, tájhoz, természeti adottságokhoz, épített környezeti elemekhez, tárgyakhoz<br /> * A helyi gazdasághoz, gazdálkodáshoz, az itt élők életminőségének javításához<br /> <br /> Fontos azt tudatosítanunk, hogy a helyben meglévő értékek felismertetése, megbecsülése vezethet el bármilyen más érték elfogadásához, tiszteletéhez. A kistelepülések lakosságmegtartó ereje nemcsak a környezeti, s az ehhez hasonlóan változó gazdasági adottságokban gyökerezik, hanem azokban a helyben élők által előállított, vagy képviselt értékekben is, melyek ismerete és elfogadása nemcsak a településhez való kötődést erősíti, hanem sokszor a problémák megoldásának is alapjául szolgál.<br /> <br /> Ugyanennyire fontos, hogy a szervező munkával, tervezéstől a megvalósításig ne csupán az ezzel megbízott (munkavállalóként alkalmazott) munkatárs foglalkozzék. Az ő figyelmének, szervezőerejének ki kell terjednie mások bevonására, a feladatok delegálására, annak a csoportnak a megszervezésére is, aminek tagjai folyamatos segítői, vállalói a szükséges teendőknek.<br /> <br /> Visszaidézve a tervezést segítő kézikönyvünk ide vonatkozó szakaszát: „az IKSZT-ben olyan csapatmunkát kell tehát elképzelni, amiben sok önkéntes segítő áll a szervező munkatárs körül. Közülük ki ebben, ki abban felelős, ki ennek, ki annak jár utána, ki ezeket, ki másokat szervez tájékozódó, érdeklődő, vagy cselekvő csapatába. Sokak részleges munkájából állhat össze az IKSZT teljesítménye, amiben persze főszereplő a főállású munkatárs.”<br /> <br /> === A szükséges szolgáltatási tér és eszközök ===<br /> Lásd a jogszabályban kötelezően előírtakat. E fejezet teendőinek ellátásához a [[112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet]] 7.§ (3) bek. a/ pontjában és (5) bek. k/ pontjában foglaltak az irányadók.<br /> <br /> === Adat- és ismeretforrások ===<br /> Lásd a lehetséges adatbázisokat: <br /> <br /> * Elérhető szolgáltató szervezeteket, intézményeket (benne a kistérség önkormányzati társulásának munkaszervezetét)<br /> * Információs, tanácsadó pontokat<br /> * Illetékességgel rendelkező hivatalokat<br /> <br /> === Lépésről lépésre ===<br /> A szervezés, események előkészítése, lebonyolítása olyan ismereteket és rutint igényel, amit részben művelődésszervező képzésekben szemeszterek során sajátíthat el az érdeklődő. Sokat számít azonban az a segítő munka, amit mások mellett különféle alkalmak megszervezésében vállalhatunk. A gyakorlatot ebben lehet megszerezni igazán, minél több saját tapasztalat teszi majd a „segédet” „mesterré”.<br /> <br /> == A szolgáltatás működtetése ==<br /> === Az elvárt kimenetek, adatszolgáltatás ===<br /> Indikátorként javasoltak:<br /> <br /> * Események (db)<br /> * Látogatók, résztvevők (fő)<br /> * Egy eseményhez kapcsolódó alkalmak (az esemény „szinergiája”) (db)<br /> * Egy eseményhez kapcsolódó szellemi termék (műalkotás, leírás, stb.) (db + megnevezés) – ami jó mutatója lehet az esemény hatásának.<br /> <br /> == Ötletek, jó gyakorlatok ==<br /> Minden alkalomra nem lehet példát kínálni, néhány esettanulmányból idézünk, hogy ötletet, gondolkodásmódot sugalljunk. Nem lehet cél bármilyen megoldás „lemásolása”, hiszen a már megtörtént események mindenhol szorosan kapcsolódnak a helyben élőkhöz, helyi lehetőségekhez, és ahhoz az időhöz, amiben ezek megtörténtek – megismétlésük lehetetlen. A példák inkább azt a célt szolgálják, hogy láttassuk: milyen széles körben értelmezhető a helyi cselekvés, aminek művelődési indítéka, vagy eredménye van.<br /> <br /> === Helyi képzési tevékenység ===<br /> A felismert képzési igények kielégítésére kétféle példát mutatunk be. Az egyik egy hosszabb előkészítő, tervező munka eredményeként végül is népfőiskolai keretekben megvalósuló, hosszú képzési folyamatot jelent (Rege Népfőiskola, Szombathely), a másik egy kistelepülés helyi fejlesztési folyamatába építve egy-egy előadássorozattal adott választ a közben felmerülő képzési szükségletre (Faluház Baráti Kör, Győrvár).<br /> <br /> === Rege Népfőiskola ===<br /> (Bukits Zoltán közlése alapján)<br /> <br /> '''A gondolat megszületésének alapvetése'''<br /> <br /> Egy alkotó, együtt gondolkodó közösség létrejötte, a közösség szervezetbe tömörülése megfogalmazott cél érdekében mindig valamely, a környezetükben, létükben felfedett vélt vagy valós hiányt hivatott pótolni, igényt kielégíteni. Az alapítói célkitűzések ennek megalapozottságát boncolgatják, kivetítve a teremtő közösség, szervezet tagságára, majdan a szűkebb és tágabb társadalmi környezetre. A valós feladat aktualitása, megfogalmazása, elhelyezése a korszellembe, a megszólított társadalmi környezet felismerő és befogadóképessége hatnak a célkitűzésekre, alakíthatják, formálhatják azt. Szervesen működő közösségekben, társadalmakban ezen külső formáló erők a felismert közös cél érdekében együttgondolkodásra, együttmunkálkodásra&amp;nbsp; hívják az embereket. Az alapító közösség bővül anélkül, hogy a kitűzött cél módosulna. Kialakulhat-e gyarapodó közösség akkor, ha a felismerés, befogadás csírája sem jön létre? Valószínűen nem. De kialakulhat-e gyarapodó közösség akkor, ha a felismerés és befogadás lehetőségét a korszellem felülírja, holott az elvetett mag jó talajba ágyazódott? A válasz ''igen'', bár a bizonyításra több mint 3 évet szántak Szombathely egyik peremkerületében.<br /> <br /> '''Előzmények'''<br /> <br /> A nyugati határszél évszázadokon át a határt őrzők élőhelye volt. A táj adottságait kihasználva jött létre a még ma is érzékelhető „szeres” településszerkezet. A geológiai, éghajlati adottságok határozták meg a munkavégzés lehetséges kereteit, módszereit. Az ó- és középkori határ őrizete, majdan a terület gyakori német fennhatóság alá kerülése, elzálogosítása, a hadurak felségárulásai, betelepítések a jellemzően magyar kultúra keveredését, helyenként szinte teljes megsemmisülését eredményezte.&amp;nbsp; Az őrvidék egy részének elcsatolása, a vasfüggöny miatti elzártság a népesség figyelmét inkább Ausztria felé fordította. A 20. század végi határmegnyitás, a kiutazás, munkavállalás lehetősége, a szomszédi jólét felismerése példaként szolgált. Az első tőkés üzemek betelepedése, a termőföldek művelésének felhagyása, a földek eladása a vidéki életformát városiassá alakította. A viszonylagos gazdagság, a nyugat eszméje a hagyományokban, népi kultúrában, helyi teremtő közösségekben, nemzetben való gondolkodást másodlagossá minősítette. Feledésbe merültek azok a világképek, alapformák, melyekre támaszkodva – a globalizálódott korszellem ellenében - az itt élő közösségek újrafogalmazhatnák a társadalomban, nemzetben vállalt feladatokat, kötelezettségeket. <br /> <br /> '''Az első lépések és tapasztalatok'''<br /> <br /> A felsoroltak miatt kialakult hiányérzet hozta létre az első munkacsoportot. Heti rendszerességgel előadássorozatot szerveztek Szombathelyen „Hazatalálás” címmel. Az előadásokat a következő témák köré csoportosították: jelképrendszerek, közjogi hagyományok, magyar és egyetemes történelem, néphagyomány-népművészet, természetes életmód. A témák feldolgozására meghívott előadók segítségével keresték műveltségünk azon alapformáit, ősképeket, világképeket, melyek az idők során szinte nem változtak. Ezen gyökerek segítségével fogalmazták meg az ember emberrel, Teremtővel és természettel való viszonyát. Ezen alapokról indulva kutatták, fogalmazták újra helyi értékeinket a mai társadalmi, gazdasági viszonyok szerint''. Fontos szempont volt a részből a teljesség felé haladás, a helyi adottságokból a nemzet megfogalmazása.'' Ha már a teljesség megfogalmazását tűzték ki célul, akkor az elmélet gyakorlatban történő megvalósulását, tárgyiasulását is meg kellett teremteni. Ez különösen fontos volt az előadáson részt vevő közösség számára, mivel úgy érezték, hogy a csak szellemi munka által az egyének nem válnak cselekvővé. Az így szerzett tudás lexikálissá vált, a „jóllakottság” érzésével töltötte el a hallgatóságot. Különösen akkor, mikor az előadások anyaga adathordozókon is megjelent. Ez úgy hatott a közösségre, mint a televízió. A tudás megszerzéséhez már nem volt közösségre szükség. <br /> <br /> '''Okulás a hibákból - formalizálódás'''<br /> <br /> Az itt jelentkező hiányt aktív műhelymunkával kellett pótolni, ami az eddigi laza közösségszervezésnek új formát kölcsönzött. ''Oktatási tervet'' kellett készíteni, melyben az előadásokat és műhelymunkákat össze kellett hangolni.&amp;nbsp; A ''foglalkozások helyét, időtartamát, rendszerességét'' kellett átgondolni, és természetesen a működés költségeit sem szabadott elfelejteni. Szükség volt a közösségi szabad szerveződés helyett bejegyzett társadalmi szervezetet létrehozni. Így alakították meg a ''Rege Művészeti Egyesületet ''s az alapítással szinte egyidejűleg a ''Rege Népfőiskolát'' is, hisz a vállalt feladatok iskolai szervezést igényeltek. <br /> <br /> Az első kérdés a népfőiskola akkreditációja volt. Úgy döntöttek, hogy az akkreditációhoz szükséges feltételeket nem vállalják. Úgy gondolták, hogy az iskolába elsősorban nem végzettséggel rendelkező, hanem tudást birtokló tanárokra, mesterekre van inkább szükség. A tervezett iskola célja az volt, hogy a megszerzett tudás alapján életszemléletet adjon, a magyar természetes műveltség világképét közvetítse, ily módon nem volt felruházható államilag elismert képzésmintákkal. A népfőiskolán az ifjúság és egyben a felnőtt közösségek nevelésében szerettek volna mintát adni, olyan mintát, ami az állami oktatásból kimaradt. <br /> <br /> Az iskolát Szombathely herényi városrészének közösségi háza fogadta be. A helyszín ideálisnak bizonyult több kézműves műhely egyidejű működtetésére is. A képzés finanszírozására - az akkreditáció elmaradásával - az állami támogatások hiánya és a pályázatok beszűkülése miatt tandíjat kellett bevezetni. A célközönséget elsősorban a gyermekes családokban, óvónőkben, tanítókban, tanárokban találták meg.<br /> <br /> Az első kurzust három éves időtartamban határozták meg, havonként egy hétvégi alkalommal. Az első napon a kézműves műhelyek működtek, kiegészítve rítusjátékkal, népi játékok tanulásával. A napot táncház zárta. A második nap a szellemi műhely működött. Minden hétvége rendjét eleink természetes életmódjához igazítva fogalmazták meg. Ez illeszkedett a szokásokhoz, jeles napokhoz, ünnepekhez. A fizikai munkát a műhelyek, a szellemi munkát az előadások, a lélekkel való foglalatosságot pedig a népdal, néptánc műhely fedte le. <br /> <br /> A három éves kurzus lényege, célja az volt, hogy a ''magyar természetes műveltség ismerete'' alapján ''önállóan gondolkodó'', cselekedni, alkotni, ''dönteni képes egyéneket, közösségeket'' teremtsen. Az első három év működése során azonban azt tapasztalták, hogy a még oly lelkes hallgatók esetében is ''az egyéni érdek, a mindennapokkal való törődés zavara felülírta a közösségi érdekeket.'' Jellemzően az előadások látogatottsága jóval meghaladta a kézműves műhelyben tevékenykedők létszámát. Ez azt eredményezte, hogy a megszerzett tudás nem tudott tárgyiasulni. Az oka a résztvevők „nem tudom, nem merem, nem való ez nekem…” megnyilvánulásaival írható le. A hallgatóságnak nagyon nehéz volt a közös ünnepeken való szerepvállalás, a néptáncban egymás kezének megfogása, a játékokban való feloldódás. A szervezők mindezt a korszellem jellemző tüneteként fogták fel. <br /> <br /> '''Folytatás – a jövő megalapozása'''<br /> <br /> A három év során ugyanakkor kialakult egy aktív, együttgondolkodásra alkalmas mag, melyre építve a következő évfolyamot sikerült elindítani. A korábbi évek viszonylagos passzivitását követően sok régi hallgató jelentkezett továbbtanulásra, de igazi örömet az új, családdal együtt érkezők jelentettek. Átformálták az iskola rendjét. Nagyobb hangsúlyt kapott a kézműves tevékenység, ahol is külön asszony-leány, külön férfi műhely működik azóta. Így alkalmanként egy-egy feladatot több ember együttesen végez, ezáltal az alkotás öröme és a közösségi szellem egyaránt erősödött. A tantermi foglalkozások mellett sok időt töltenek a természetben. Vetni, aratni, kaszálni tanulnak a hallgatók. Kemencét építenek, disznót ölnek, rétest sütnek… Úgy, ahogy eleink azt mindennapjaikban tették. A való, igaz életet tanulják, élik a közös foglalkozásokon. <br /> <br /> Talán a népfőiskola új rendje, talán az előző évek munkájának eredménye, hogy egyre többen vállalnak feladatot, egyre többen kapcsolódnak már be az iskola aktív életébe. Az új hallgatósággal új gondolatok és egyben új feladatok születnek. Örömmel tölti el a szervezőket a közeli, s távoli szervezetekkel való egyre számosabb és szorosabb kapcsolat. Ez erőt ad ahhoz, hogy a népfőiskolát az eszmeiség megtartásával bővítsék, valódi teremtő életközösséget hozzanak létre. <br /> <br /> === Faluház Baráti Kör ===<br /> <br /> '''Előzmények'''<br /> <br /> A képviselőtestület tagjai közt zajló vita megosztja a falu népét, egymásnak feszülő indulatok rontják azt az együttgondolkodást, mely eddig – a településen folyó közösségfejlesztési folyamat során – szinte csodákat tett az emberek között. Ez adja az ötletet a Baráti Kör vezetőinek: az új választások után olyan képzést kellene tartani a frissen megválasztott helyi képviselőknek, ami segítené a testület jobb együttműködését, a problémákra koncentráló közös megoldáskeresést.<br /> <br /> A forma egy előadássorozat (a szervezők akkor „népfőiskolai kurzusként hirdették), tartalma pedig azoknak az ismereteknek a köre, melyek zömében nem könyvekből tanulhatók. <br /> <br /> Felfigyelnek rá a szomszédos települések önkormányzatai is. Ennek eredménye, hogy a program indulásáig 10 település jelenti be csatlakozási igényét a sorozathoz. Át kell tehát dolgozni, alkalmassá kell tenni a programot a térségi együttgondolkodás segítésére. A tematikában így egészül ki a helyi felelősség, együttműködés, nyilvánosság, demokrácia és a civil szervezetekkel való együtt-gondolkodás témája a térségi együttműködéssel, az értékek térségben való feltárásának, bemutatásának felismertetésével.<br /> <br /> A tervezeteket a Faluház Baráti Kör erre a célra alakított munkacsoportja állította össze a Vas megyei Közösségszolgálat közreműködésével.<br /> <br /> '''A két sorozat tematikája:'''<br /> <br /> * '''„Képviselő testületben hatékonyan” (1995)'''<br /> ** Célkitűzés: az újonnan, vagy újjá választott képviselőtestületek tagjainak felkészítése az önkormányzati munkára. A legfontosabb információk forrásának, a közösen megoldható problémáknak a megismertetése, a testületen belüli és a testületek közötti együttműködés erősítése.<br /> ** Résztvevők: Andrásfa, Gersekarát, Győrvár, Hegyhátszentpéter, Olaszfa, Oszkó, Pácsony, Petőmihályfa, Sárfimizdó, Telekes önkormányzatainak képviselő testületei.<br /> ** Előadók: országgyűlési képviselő, a Megyei Önkormányzat, a Megyei Közösségszolgálat, Közösségfejlesztők Egyesülete, Civil Rádió, Jóléti Szolgálat Alapítvány tisztségviselői és munkatársai.<br /> ** Helyszínek: Győrvár -&amp;nbsp; Faluház(Petőmihályfa - Hegyközség)Budapest - Parlament<br /> ** Időpontok: 1995. február 13-ától kezdődően minden hét hétfői napján 18 órától. <br /> <br /> * '''Tervezett program és előadók:'''<br /> ** Febr. 13. &quot;Házunk tája.&quot;<br /> *** Örömök, gondok a résztvevők településein. Feltételek, lehetőségek a gondok megoldásához. (Beszélgetés, csoportos problémafeltárás)<br /> *** Vezeti: közösségfejlesztő szakember<br /> ** Febr. 20. &quot;Miért vagyunk?..&quot;<br /> *** Az önkormányzati törvény, s ebből a települési önkormányzat feladatai. Jogok és kötelezettségek a képviselőtestületben.<br /> *** Előadó: főjegyző (Megyei Önkormányzat)<br /> ** Febr. 27. &quot;Miért vagyok?..&quot;<br /> *** Mit is jelent &quot;képviselőnek&quot; lenni? - Felelősség és autonómia. Érdekek és értékek, mint a napi munka segítői és korlátai.<br /> *** Előadó: közgyűlés elnöke (Megyei Önkormányzat)<br /> ** Márc. 6. &quot;A nyilvánosságért&quot;<br /> *** Érdekek és helyi nyilvánosság. Mit jelenthet egy falu életében a rádió, televízió, újság, ha az a helybéliek kezében van?<br /> *** Vendég: alapítványi elnök (Civil Rádió Alapítvány)<br /> ** Márc. 13. &quot;A falu képe - belülről&quot;<br /> *** A település &quot;belső arca&quot;, a szociális gondoskodás formái, forrásai, módszertára.<br /> *** A közös terek, közös gondok - csak az önkormányzat gondja? A közért végezhető munka formái, szervezése, forrásai. A vállalkozó önkormányzat.<br /> *** Vendég: ügyvezető (Hegyháti Jóléti Szolgálat Alapítvány)<br /> ** Márc. &quot;A civil társadalomért&quot;<br /> *** A civil szféra sajátosságai, működésének keretei, formái. A civil szervezetek és önkormányzatok kapcsolata. A polgárok önálló közösségei, s a rájuk háruló feladatok, felelősségek.<br /> *** Vendég: titkár (Közösségfejlesztők Egyesülete)<br /> *** Korreferátumok: Faluház Baráti Kör, Petőmihályfai Hegyközség, Oszkói Hegypásztorkör<br /> ** Márc. 27. &quot;A falu képe - kívülről&quot;<br /> *** Védhető és védendő értékek a településeken. A falu múltját és jövőjét hordozó építmények, az óvás és építés együttes megvalósításának lehetőségei, forrásai.<br /> *** Előadó: beruházási főmérnök (Szombathely MJV Önkormányzat)<br /> ** Ápr. 3. &quot;Közmeghallgatás - másképpen&quot;<br /> *** Egy lakossági fórum megrendezése a résztvevők körében az erre az alkalomra választott &quot;önkormányzat&quot; irányításával, s külső szakértők bevonásával.<br /> *** Szakértők, mint vendégek: megyei igazgató (OTP), polgármester (Vasvár), igazgató (Műv. Ház, Vasvár), közgyűlési elnök (M. Közgyűlés), főjegyző (M.Önkorm.), a terület országgyűlési képviselői<br /> ** Ápr. 11. &quot;Az ország háza&quot;<br /> *** Látogatás a Magyar Parlamentben. Eszmecsere a törvényhozásról, beszélgetés a &quot;tengerről&quot; a &quot;csepp&quot; nézőpontjából.<br /> *** Házigazda: országgyűlési képviselő<br /> ** Május 1. „Összefoglaló”<br /> *** Záró program: a sorozat értékelése, a folytatás megtervezése, emléklapok átadása a résztvevőknek. Közös vacsora, majd a Zala Táncegyüttes műsorának megtekintése.<br /> <br /> * '''&quot;Baráti körtől a térségi társulásig&quot; (1996)'''<br /> ** Február 5. &quot;Újra együtt....&quot;<br /> *** A megkezdett együttgondolkodás folytatása - számvetés és előretekintés.<br /> *** Vezeti: közösségfejlesztő<br /> ** Február 16. &quot;Víz-ügyeink&quot;<br /> *** Találkozás a Vas megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatójával.<br /> ** Február 19. &quot;Falusi turizmus a gyakorlatban&quot;<br /> *** Gyakorlati tudnivalók, kapcsolatok Vas és Zala megye között<br /> *** Vezeti: idegenforgalmi szakember (Zalaegerszeg)<br /> ** Február 26. &quot;Környezeti kultúra - faluszépítés&quot;<br /> *** Hogy tehetjük szebbé, hívogatóbbá településeinket a Millecentenárium évében?<br /> *** Vezeti: főkertész (Szombathely)<br /> ** Március 4. &quot;Vasban vagyok...&quot; múzsákkal<br /> *** Intézmények és civil szervezetek közti kulturális együttműködés, térségi nyilvánosság megteremtése.<br /> *** Vendégek: közművelődési intézményvezetők a térségből<br /> ** Március 11. &quot;Együtt - hogyan?&quot;<br /> *** Szövetség/társulás/együttműködés<br /> *** Térséggé szerveződés a polgármester szemével<br /> *** Vendég: polgármester (Bakonyszombathely), megyei közgyűlési elnök<br /> ** Március 18. &quot;Vasvár térségi központ szerepe&quot;<br /> *** Beszélgetés a város polgármesterével<br /> ** Március 22. &quot;Kitekintés&quot;<br /> *** Markt-Allhau és környéke: falusi turizmus, környezeti kultúra <br /> *** Tapasztalatcsere kirándulás a szomszédos Ausztriába - egyúttal egy térségek közötti együttműködés kezdete<br /> <br /> A második sorozat eredményeként két évvel később megalakult az az önkormányzati fejlesztési társulás, melynek jogutódjaként ma is működik a 23 település összefogásával létrejött többcélú kistérségi társulás.<br /> <br /> === Fesztiválszervezés ===<br /> A fesztiválok világa nálunk elég kaotikus képet mutat. Divatba jött, hogy „helyi fesztiválokat” rendezzünk, így aztán a legeldugottabb helyi rendezvényektől kezdve a kereskedelmi giga-festig mindenki gátlástalanul fesztiválnak nevezi önmagát. A rendteremtés igényével jött létre (hosszas előkészítés és szakmai egyeztetés után) 2009-ben a Magyar Fesztiválregisztrációs és Minősítési Rendszer. On-line felületén ([http://www.fesztivalregisztracio.hu/ www.fesztivalregisztracio.hu]) megtalálható nyilvános adatok objektív tájékoztatást nyújtanak. Jelenleg 272 regisztrált fesztivál van Magyarországon, amelyből 78 kapott valamilyen minősítést. (A szám folyamatosan bővül.)<br /> <br /> &amp;nbsp;<br /> <br /> Ami a helyi közművelődés szereplőinek javasolható, hogy a divattól sarkallva ne menjenek bele nagyzoló fesztivál-imitációkba. Ha valamilyen oknál fogva a lokális hatókör meghaladását tűzik ki célul (erre leginkább a gasztronómiai és hagyományőrző rendezvényeknek van esélyük), akkor lehetőleg ne a mennyiségi, hanem a minőségi fejlesztést célozzák meg. Olykor ennek ellentmond a turisztikai szempont, de van példa arra is, hogy a kettő összeegyeztethető. Tartózkodjunk attól, hogy a kulturálisnak kikiáltott rendezvény odáig „fejlődjék”, hogy a helybeliek tisztán az „eladó”, a látogatók, turisták a „vevő” szerepét töltsék be.<br /> <br /> Két olyan példát idézünk itt fel, amelyekben sikerült a megfelelő egyensúlyt megtartva tartalmas és sikeres rendezvényt meghonosítani.<br /> <br /> === Hétrétország – a szerek és porták fesztiválja ===<br /> <br /> (Sülyi Péter közlése alapján)<br /> <br /> * '''Mottó:''' természetből a java - művészetből a magvanyitott porták, nyíltszívű emberekértelmes szórakozásmiegymás<br /> <br /> A ma már majdnem évtizedes rendezvénysorozat létrehozásában az a „missziós gondolat” játszott fontos szerepet, miszerint nem lehet különbséget tenni a városokban, vagy kistelepüléseken élők között, ha az emberek kulturális igényeit igyekszünk kielégíteni. Következésképp, a legkisebb településen élő számára is elérhetővé kell tenni az ún. magas kultúra eseményeit, az abba való bekapcsolódás lehetőségét. Az Őrségben ennek szellemében fogták össze a helyben talált – múlófélben lévő – értékeket (hagyományos paraszti gazdaság, termelőmunka és gasztronómia kultúráját), és az első vonalban létrejövő művészeti alkotásokat (színházi, zenei, képzőművészeti bemutatókat).<br /> <br /> 2010-ben a „Hétrétország – a szerek és porták fesztiválja” kilencedik alkalommal került megrendezésre. Ez a nyárutóján zajló tíz napos fesztivál a kalandlelkületűeket invitálja az Őrség, - mint egy falvakból, szerekből, rétekből, tártkapus portákból álló alkalmi ország - élményszerű felfedezésére. A program bővelkedik zenei, színházi, irodalmi és filmes eseményekben. Emellett kialakult egy sajátos &quot;hétrét&quot; műfaj is: a látogatás. Régi falusi porták fogadják a &quot;vizit órákban&quot; a látogatókat, kézművesek műhelyeibe, művészek műtermeibe nyerhetnek bebocsátást az érdeklődők, akik nem csak a látni, vagy kóstolnivalók végett időzhetnek ott szívesen, hanem a jóízű beszélgetés kedvéért is.<br /> <br /> A fesztiválprogramban a zenei műfajok nagy választéka mellett kínálnak irodalmi és színházi előadásokat, filmvetítéseket és kiállításokat. A fesztiválhoz kapcsolódóan ebben az évben is működött média-műhely a filmes alkotók számára. A programkínálat jelentős részét alkotó Nyitott Porták több mint 20 településen, körülbelül 50 helyszínen fogadtak látogatókat. Kísérő rendezvényként volt „Paraszt lakodalom a Kerka mentén”, egyházi ünnepek, természetjáró programok az Őrségi Nemzeti Parkban és környékbeli várakat fölfedező autós túrák a határon innen és túl. <br /> <br /> A fesztivál kedves invitálása sokak számára beteljesült élmény volt 2010-ben is:<br /> <br /> ÉREZD MAGAD OTTHON! – AKÁR HÉTRÉTORSZÁGBAN…<br /> <br /> === Vasvári Rétesfesztivál ===<br /> <br /> A város 2005-ben elnyerte a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által adományozott Kultúra Magyar Városa elismerést. A Vas megyei kisváros történelmi emlékei és természeti értékei, búcsújáró hagyományai mellett nagyrendezvényeivel hívja fel magára a figyelmet. Ebben a közegben született meg a rétes-fesztivál ötlete, mely közösségteremtő erejével sokban különbözik a környezetében rendezett más nagyobb rendezvényektől. Az ötletgazda a – több más közösségi eseményt gerjesztő – helybeli nyugdíjas klub volt. A városka művelődési háza felkarolva az ötletet, évről évre gyarapítva a rendezvény vonzerejét mára már a környék egyik legsikeresebb kezdeményezésének szervezője.<br /> <br /> Az esemény a Hegyháti Napok rendezvénysorozat keretében, augusztusban kerül sorra. Felhívásában arra bíztatják a környező települések kisebb közösségeit, hogy tárják fel és mutassák be a helyi rétessütés emlékeit, hagyományait, adjanak ízelítőt településük más hagyományaiból is, verssel, énekkel, rájuk jellemző tárgyi, és szellemi emlékekkel vonuljanak fel a fesztiválra, s persze süssenek minél több olyan rétest, amit helyben szoktak sütni (vagy elődeik sütöttek, ehettek generációkkal korábban). Számos díj kiadásával inspirálják a jelentkezőket arra, hogy valóban ne csak a népszerű rétes készítésének és eladásának szándékával nevezzenek. <br /> <br /> Az indításkor megfogalmazott célkitűzések:<br /> <br /> * a már működő helyi közösségek meggyőzése, bevonása, az együttműködések kialakítása,<br /> * példát állítani és a helyi kezdeményezések életképességét megmutatni, párbeszédet indítani a település különböző csoportjai között,<br /> * különböző generációk együttműködését megvalósítani, <br /> * gasztronómiai értékeinket a kulturális örökség részeként elfogadtatni, az adott tájegységhez kötődően bemutatni,<br /> * felszínre hozni azt a hagyományos konyhatechnikai tudást, ami a magyar konyha sajátja,<br /> * a Napsugár Nyugdíjas Klub tagjainak újabb közös erőpróbát kínálni, felmérni a helyi társadalomban betöltött szerepük súlyát, használni a meglévő tudásukat, erősíteni társadalmi hasznosságtudatukat, <br /> * turistákat vonzó, bevétel-növelő nyári nagyrendezvényt megvalósítani. <br /> <br /> 2003 óta rendezik meg az eseményt a város egyik jeles napja, az augusztusi Nagyboldogasszony ünnepéhez kapcsolódva. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy az eredeti célkitűzések valóra váltak. Nemcsak sikeres maga a rendezvény – a több ezer látogató és 4-5000 elfogyasztott rétes mércéjével, a kistérség polgármesterei által közösen nyújtott „térségi rétes” produkciójával is mérve –, hanem népszerű a kezdeményezés azoknak a kistelepülési közösségeknek a körében is, amiknek figyelmét ez a lehetőség&amp;nbsp; irányította ismét a helyben gyökerező étkezési szokások megismerésén túl a még élő egyéb hagyományok, helyi értékek felé.<br /> <br /> Általánosságban elmondható, hogy a fesztiválra jelentkező csoportok lakóhelyén újszerű közösségi tevékenységek indultak el. Ahol ez idáig énekkar működött, ott most már a rétes készítő kötények elkészítésére is összejártak az asszonyok. Mivel a sütő szerszámokat, gáztűzhelyeket is hozni kellett, ezért ebbe a munkába, a férfinépnek is volt dolga. A bemutatkozó műsorokba a gyerekeket is bevonták sok helyen. A fiatalabb generáció az idősek élő, eleven, tapasztalati úton megszerzett tudását professzionális ismereteivel, tanult néptánc koreográfiákkal egészítette ki az előadott műsorokban. Minden közösség a legjobb tudását szerette volna adni, mindenki a saját településének akarta a dicsőséget.<br /> <br /> A résztvevő közösségek évről évre gyarapodó száma, a látogatók érdeklődése a helyben lakók számára is ünneppé avatták ezt a rendezvényt az elmúlt években.<br /> <br /> === Helyi termék piacának megszervezése ===<br /> <br /> Példák gazdapultok, helyi piacok a település helyi termelőinek és termékeinek bemutatására, árusítására.<br /> <br /> A települések helyi értékei között felbecsülhetetlen szerep jut azoknak a termékeknek, amik helyben készülnek, magukon viselik a környezet jellegzetes vonásait, sokszor évszázados hagyományok hordozói is egyben. Ezek megtartása, mások számára való elérhetővé tétele sokszor a település népességmegtartó erejének záloga is egyben. Az integrált szolgáltatásokat magába foglaló intézmény fontos küldetése lehet ezeknek az értékeknek a megmentése. Ezért is mutatunk be néhány követhető, jó példát.<br /> <br /> === Gazdapultok Vas megyében ===<br /> <br /> Vas megyében a Falusi Turizmus Vas Megyei Szövetsége egy – a Norvég Civil Alap által támogatott – pályázati projekt eredményeként 15 településen hozott létre ún. „gazdapultot”, melyeket közösségi terekben elhelyezve a helyben lévő gazdálkodók számára kínáltak bemutatkozási lehetőséget. Ezeken a pultokon mód van a helyi termékek kiállítására, a megfelelő információk feltűntetésével a helyben termelt, vagy előállított termékek bemutatására, népszerűsítésére.<br /> <br /> A gazdapultot és információs táblát kizárólag rendeltetésük szerint, a falu egésze számára hasznosítható módon, jól láthatóan, belső térben, nyilvános helyen állították fel, magáncélokat nem szolgálhatnak.<br /> <br /> A gazdapulton elhelyezett termékekért, az információs táblán megjelenített információk tartalmáért és az állagmegóvásért az átvételt követően az érintett gazdálkodók felelnek, a kezdeményező Szövetség a rendeltetésszerű használatot azzal segíti, hogy a településen a tárló hasznosításával megbízott személlyel, szervezettel, külön megállapodást köt. A kezdeményezés hozzájárulhat a helyi termék-értékesítés, kézművesség, házi ipar, és a csomagolható, helyben előállított élelmiszer-termékek piaci keresletének élénküléséhez. <br /> <br /> === Esély a helyi terméknek ===<br /> <br /> Szabolcs Szatmár Bereg megyében egy kistelepülésen, Panyolán vezették be elsőként az „Adj egy méter esélyt a helyi termékeknek” akció részeként azt a kezdeményezést, hogy a helyi boltban 1 m-nyi polcot tartsanak fenn helyi termékek számára. Az akció támogatója a Helyi Termék Szövetség, mely célul tűzte maga elé, hogy 3000 településen valósítja meg a helyben készített termékek népszerűsítésének ezt a módját.<br /> <br /> Panyola szomszédságában, Túristvándiban szociális szövetkezetet alakítottak a majdani helyi piac működtetésére. Céljuk, hogy a lakosság szükségletét kielégítendő minden olyan terméket helyben fognak előállítani, melynek feltételei megvannak a településen. Ezzel nemcsak a gazdálkodási, termelési kedvet serkentik a faluban, hanem azt a fizetőképességet is helyben tarthatják, melyet eddig a közeli városok áruházaiban használtak fel a helybeliek. További előnye a vállalkozásnak, hogy munkahelyeket teremtenek, s a lakosság élelmiszer-ellátása megbízható, ellenőrzött forrásból valósítható meg.<br /> <br /> === Helyi termék piac ===<br /> <br /> A Liliomkerti Piac egy magánember kezdeményezésére alakult szövetkezet kezelésében a Veszprém megyei Káptalantóti faluban működik, elsősorban a nyári turistaforgalom számára kínálva a helyi árukat, termékeket.<br /> <br /> A Nyugat-magyarországi Régióban 3 megye helyi termelőit szólította összefogásra a „Pannon Helyi Termék Klaszter”. Ez a példa értékű összefogás közel 100 helyi kistermelő használati-, ajándék- és élelmiszer termékeinek népszerűsítését, közös értékesítését tűzte ki céljául. Valamennyi terméken szerepel a klaszter védjegye. A termelők, kézművesek portékáinak népszerűsítését turistacsalogató nagyrendezvényeken, internetes hírlevélben, egyéb szervezett alkalmakon is népszerűsítik.<br /> <br /> === Közművelődési intézmények közösségi működtetése ===<br /> <br /> Alig egy évtizedre vezethető vissza az az intézményműködtetési gyakorlat, mely részben visszaidézi a háború előtti szabadművelődési korszak hasonló megoldásait, részben választ ad a közösségi intézmények fenntartásának problémái által felvetett kérdésekre. 5 éve alakult meg a Civil Közösségi Házak Magyarországi Egyesülete, mely tagjai sorába hívott minden olyan civil szervezetet (alapítványt, egyesületet, baráti kört), mely saját településén a közösség házát működtette. Beléptek az egyesületbe mozit, ifjúsági házat, kultúrházat, faluházat üzemeltető táraságok, és megosztották egymással munkájuk előnyeit, hátrányait. Az általuk működtetett intézmények többnyire önkormányzati tulajdonban vannak, körülményeik, feltételeik rendkívül eltérőek, közös vonásuk azonban, hogy mindaz, ami bennük történik, az az oda betérők akaratából, tervei szerint, és valamennyiük javára történik. Ahhoz azonban, hogy mindez valóban így legyen az elmúlt években újra kellett tanulni az önkormányzás, az önrendelkezés, autonómia – egyszóval a szubszidiaritás – elveit és gyakorlatát. Ennek eredményeként közmegelégedésre működő, a tulajdonos számára olcsó, a helybeliek igénye szerinti szolgáltatásokat nyújtó intézmények jelentek meg a magyar közintézményi palettán.<br /> <br /> A fentiek által szerzett tapasztalatok alapján a helyi, integrált szolgáltatásokat nyújtó intézmény fenntartását és működtetését célszerű elválasztani egymástól. A fenntartás felelősségét a tulajdonosnál megtartva célszerű a működés napi feladatainak elvégzését – feladat-átadási szerződés keretében – átadni a tényleges használónak, azaz a szolgáltatásokat igénybe vevő lakosság civil szervezeteinek. Ki más lenne alkalmasabb a közösség intézményének működtetésére, mint maga a közösség, mely valójában használja is a létesítményt. Ezzel nemcsak a fenntartó napi gondja lesz kevesebb, de a használók felelősségtudata, a „rajtuk múlik” felemelő/súlyos érzése is erősödik, és hatóerővé válik. Azokat a korlátokat, feltételeket, melyek keretei között teljesíthető a feladat-átvállalás a helyi önkormányzat és civil partnere helyben tudja csak meghatározni. Élni kellene ezzel a szabadsággal.<br /> <br /> Jó példaként ajánljuk a következő intézmények gyakorlatát. Eltérő helyzetben, eltérő feltételekkel és eltérő tartalommal működő intézmények ezek, közös vonásuk csupán a közösségi üzemeltetés, és felelősségvállalás.<br /> <br /> * Mag-Ház Koppánmonostor (Komárom)<br /> * Herényiek Háza (Szombathely)<br /> * Faluház (Győrvár)<br /> * Bocskai Filmszínház (Hajdúnánás)<br /> * Művelődési Ház, Könyvtár, Teleház (Kötegyán)<br /> <br /> Működésük tapasztalatairól közvetlenül a működtető szervezettől, vagy a [http://www.szabadmuvelodes.hu/ www.szabadmuvelodes.hu] honlapról szerezhet bárki információt.<br /> <br /> == Kapcsolatok ==<br /> <br /> A kapcsolatok megtalálásához elsősorban honlapokat, a kapcsolat felvételéhez közvetlen címeket, elérhetőségeket ajánlunk.<br /> <br /> * [http://www.kka.hu/ www.kka.hu] – a közösségfejlesztéssel, közösségi tevékenységekkel legátfogóbban foglalkozó honlap, a Közösségfejlesztők Egyesületének honlapja, a társterületek közvetlen elérésére is<br /> * [http://www.erikanet.hu/ www.erikanet.hu] – a legátfogóbb közművelődési információs és adatbázis, a közművelődési intézményhálózat legkedveltebb honlapja<br /> * [http://www.szabadmuelodes.hu/ www.szabadmuelodes.hu] – a szabadművelődési gondolat visszatanításának, a közösségi intézmények működtetési gyakorlatának bemutatására, népszerűsítésére vállalkozó honlap, a civil szervezeteknek ajánlott<br /> * A Civil Közösségi Házak Magyarországi Egyesülete, s egyben a Mag-Házat működtető konzorcium elérhetősége: 2903 Komárom, Csendes u. 8. (Monostori Éva) 34/526-955<br /> * Faluház Baráti Kör, a Győrvári Faluházat működtető egyesület elérhetősége: 9824 Győrvár, Béri Balog Ádám u. 109. (Varga Gézáné) 94/574-044<br /> * Herényi Kulturális és Sport Egyesület a Herényiek Háza működtetője elérhető: 9700 Szombathely, Béke tér 7. (Szekér Tamás) 30/394-0875<br /> * Okkal-Más-Okkal Ifjúsági Egyesület a hajdúnánási Bocskai Filmszínház működtetője elérhető: 4080 Hajdúnánás, Köztársaság tér 16. (Szabó István) 52/381-620<br /> * Kötegyáni Baráti Kör Egyesület a Kötegyáni Teleház, Könyvtár működtetője elérhető: 5725 Kötegyán, Kossuth u. 50. (Ungvári Mihály) 66/278-354<br /> * Őriszentpéteri Teleház (Őri Alapítvány) a „Hétrétország…” szervezői, házigazdái elérhetők: 9941 Őriszentpéter, Városszer 116. (Sülyi Péter) 94/548-038<br /> * Nagy Gáspár Kulturális Központ a Vasvári Rétesfesztivál szervezője elérhető: 9800 Vasvár, Bartók Béla u. 4. (Gergye Rezső) 94/573-070<br /> * Falusi Turizmus Vas Megyei Szövetsége a gazdapultok létrehozásának segítője elérhető: 9700 Szombathely, Ady tér 5. (Huszár Judit) 94/312-535<br /> <br /> {{note|abc}}</div> Arisztid https://wiki.hrod.hu/index.php?title=Sablon:Note&diff=669 Sablon:Note 2013-07-01T18:42:55Z <p>Arisztid: Új oldal, tartalma: „&lt;cite id=&quot;endnote_{{{1}}}&quot; style=&quot;font-style: normal;&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;^&#039;&#039;&#039;&lt;/cite&gt;&amp;nbsp;&lt;noinclude&gt;Note&lt;/noinclude&gt;”</p> <hr /> <div>&lt;cite id=&quot;endnote_{{{1}}}&quot; style=&quot;font-style: normal;&quot;&gt;[[#ref_{{{1}}}|'''^''']]&lt;/cite&gt;&amp;nbsp;&lt;noinclude&gt;[[Category:Sablonok|Note]]&lt;/noinclude&gt;</div> Arisztid https://wiki.hrod.hu/index.php?title=Sablon:Ref&diff=668 Sablon:Ref 2013-07-01T18:33:43Z <p>Arisztid: </p> <hr /> <div>&lt;span class=&quot;reference&quot;&gt;&lt;sup id=&quot;ref_{{{1}}}&quot; class=&quot;plainlinksneverexpand&quot;&gt;[{{fullurl:{{FULLPAGENAME}}}}#endnote_{{{1}}}]&lt;/sup&gt;&lt;/span&gt;&lt;noinclude&gt;[[Category:Sablonok|Ref]]&lt;/noinclude&gt;</div> Arisztid https://wiki.hrod.hu/index.php?title=Sablon:Ref&diff=667 Sablon:Ref 2013-07-01T18:32:52Z <p>Arisztid: </p> <hr /> <div>&lt;span class=&quot;reference&quot;&gt;&lt;sup id=&quot;ref_{{{1}}}&quot; class=&quot;plainlinksneverexpand&quot;&gt;[{{fullurl:{{FULLPAGENAME}}}}#endnote_{{{1}}}]&lt;/sup&gt;&lt;/span&gt;&lt;noinclude&gt;[[Category:Sablon|Ref]]&lt;/noinclude&gt;</div> Arisztid https://wiki.hrod.hu/index.php?title=Sablon:Ref&diff=666 Sablon:Ref 2013-07-01T18:32:10Z <p>Arisztid: Új oldal, tartalma: „&lt;span class=&quot;reference&quot;&gt;&lt;sup id=&quot;ref_{{{1}}}&quot; class=&quot;plainlinksneverexpand&quot;&gt;[{{fullurl:{{FULLPAGENAME}}}}#endnote_{{{1}}}]&lt;/sup&gt;&lt;/span&gt;&lt;noinclude&gt;[[Category:Templates|Ref]…”</p> <hr /> <div>&lt;span class=&quot;reference&quot;&gt;&lt;sup id=&quot;ref_{{{1}}}&quot; class=&quot;plainlinksneverexpand&quot;&gt;[{{fullurl:{{FULLPAGENAME}}}}#endnote_{{{1}}}]&lt;/sup&gt;&lt;/span&gt;&lt;noinclude&gt;[[Category:Templates|Ref]]&lt;/noinclude&gt;</div> Arisztid https://wiki.hrod.hu/index.php?title=K%C3%B6zm%C5%B1vel%C5%91d%C3%A9si_programok_szervez%C3%A9se&diff=664 Közművelődési programok szervezése 2013-07-01T17:29:31Z <p>Arisztid: A feladatellátásra vonatkozó szakhatósági rendelkezések</p> <hr /> <div>{{Mmkk}}<br /> {{Itkhm}}<br /> <br /> == A feladatellátásra vonatkozó szakhatósági rendelkezések ==<br /> <br /> Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és működtetésére igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló [[112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet]] szerint az ügyfél az üzemeltetési kötelezettség ideje alatt köteles korlátozás és térítésmentesen közművelődési programokat szervezni [7. § (2) c)]<br /> <br /> A szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan az ügyfél köteles szakmai beszámolási időszakonként (vagyis negyedévenként) legalább három alkalommal szabadidős, illetve közművelődési programot szervezni, amely lehet amatőr művészeti klub, alkotótábor, felnőttképzési program, fesztivál, filmvetítés, hagyományőrző program, ismeretterjesztő előadás, kiállítás, koncert, műhelymunka (workshop), művészeti programok, népfőiskola, önképzőkör, szakkör, színházi előadás, tanfolyam, tréning, színház-, mozi-, kiállítás-, illetve múzeumlátogatás. [7. § (9)] <br /> <br /> A feltételek teljesülése esetén, az előírt alkalmakon felül az adott szolgáltatásokat az ügyfél térítés ellenében is nyújthatja. [7. § (15)]<br /> <br /> == A szolgáltatás tartalma ==<br /> <br /> '''Alapvetés''': bármilyen eseményt szerveznek az intézményben, az elsősorban nem a program tartalmának és a résztvevőknek a találkozása, hanem a résztvevők, az ''emberek egymással való találkozásának ''az alkalma. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy az esemény – bármilyen legyen – adjon lehetőséget, inspiráljon a résztvevők aktivitására, a folyamatokban való cselekvő részvételre.<br /> <br /> A programok többféleképpen tipizálhatók, mi a következő elhatárolást tartjuk hasznosnak. Ebben három esetben az összejövetel célja szerinti – de a településen belül szervezett alkalmak különülnek el – a negyedik esetben a más településre szervezett események kerülnek egy csoportba.<br /> <br /> === Művészeti tevékenységet megvalósító, bemutató alkalmak (klub, tábor, kiállítás, önképzőkör….) ===<br /> Mindazoknak a tevékenységeknek a szervezését, melyek művészeti aktivitásra késztetnek érdemes építeni a helyi hagyományos alkalmakra, jeles napokra. Az ezekhez kapcsolódó ünneplések eleve tánchoz, zenéhez, rigmusokhoz, verseléshez, vagy éppen tárgyalkotó tevékenységekhez kapcsolódva jelentették a helyben élők ünnepi szokásait. Ebben kaptak szerepet a helyi dalárdák, színjátszó csoportok, zenei együttesek, de gyakran a szövők, hímzők, faragók, agyag- ill. bőrművesek. Ezeknek a tevékenységeknek felélesztése sok esetben helyi művészeti csoportok újjáalakulását eredményezheti, vagy éppen egy korábban nem volt szokás helyi hagyományának megteremtését jelentheti.<br /> <br /> A választható formák egyaránt igazodhatnak a tevékenység jellegéhez, és az alkalomhoz magához. Fontos, hogy a közös művészeti tevékenységre vállalkozók találkozásaiban rendszeresség legyen. Elképzelhetetlen, hogy egy – akár csak alakuló csoport – ötletszerűen jöjjön össze, találkozásaik gyakran „próbák”, a felkészülés alkalmai egy-egy bemutatóra, ünnepi eseményre. Az összejáró társaság találkozásait szervezni, ehhez a feltételeket előteremteni lehet a szervező munkatárs dolga, de tartalmáról, az alkalmanként meghívott vendégekről maguknak a résztvevőknek kell gondolkodniuk és gondoskodniuk.<br /> <br /> === Felnőttképző, ismeretet, képességet, készséget fejlesztő alkalmak (szakkör, tanfolyam, előadás, ill. népfőiskola keretében) ===<br /> Minden közösségben, amiben jelen vannak a közösségi események, találkozások, rendezvények, ünneplések, előbb-utóbb nyilvánvalóvá (a közös beszélgetések tárgyává) válnak azok az igények, melyek valamilyen tudáshiány felszámolására, vagy a meglévő ismeretek bővítésére, mélyítésére irányulnak. A helyi közösségfejlesztési folyamatokban résztvevők gyakran megtapasztalják, hogy az együtt-gondolkodás második, harmadik hónapjában már felbukkannak ezek az igények, amik, ha megalapozottnak bizonyulnak, valamilyen tanulási alkalmat generálnak a településen. Sokszor az is kiderül, hogy a hiányzó tudás megtalálható a közelben, annak birtokosa éppúgy a településen, vagy a közelben él, mint akikben az igény felmerült, csak korábban nem volt mód arra, hogy „találkoztassák” az igényt a kínálattal. Célszerű tehát az integrált közösségi szolgáltatások szervezésekor annak a feltérképezése is, milyen helyi tudások vannak (akár rejtve is) a településen, és környezetében. Ezek a tudások sokszor kapcsolódnak valakinek a kedvteléséhez, hobbyjához, aminek a megismertetése az illető számára öröm forrása, a kíváncsi érdeklődőknek pedig többlettudást rejteget. Az azonos érdeklődésűek – csakúgy, mint a művészeti tevékenységre vállalkozók esetében - rendszeres találkozásokkal elégíthetik ki tudásigényüket, vagy fejleszthetik készséggé valamely tevékenységben szerzett jártasságukat. <br /> <br /> A formák ebben az esetben is a választott célkitűzéstől függően választhatók, vagy adódnak. A tartalmakat illetően részben a helyi – egyéb közösségi tevékenységekhez kapcsolódó – igények, részben valamilyen aktualitás határozza meg, mivel is érdemes foglakozni. A tudás átadásának, elmélyítésének oka egyaránt lehet egy foglalkoztatás-bővítéshez kapcsolódó szakmai, vagy betanító képzés indítása, egy természeti jelenség (üstökös, napfogyatkozás, árvíz, földrengés, vörösiszap-katasztrófa…) miatt keletkezett érdeklődés, a közösségi magatartás felértékelődése (népszavazás, választások), az egészségesebb életmód követése, de a napi gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó tudásigény is. (Mit érdemes termelni, hogyan lehet/kell védekezni a kártevők ellen, mit tehetünk a beteg állatainkkal…), vagy ugyancsak a helyi hagyományokban gyökerező mesterségek újratanulásának, megismerésének igénye (tájba illő építkezéstől a használati eszközök előállításáig).<br /> <br /> === A közösség ügyeit érintő (hagyományokat, szokásokat, teendőket számba vevő, közösen tervező) alkalmak ===<br /> Az integrált közösségi szolgáltatásokat befogadó terek működtetésének talán legfontosabb eleme az „agora-funkció”. Ez lehet az a hely a településen, ahol rendre összeülhetnek azok az emberek, akiknek egymás számára mondanivalójuk van, közös cselekvéseket akarnak elindítani, vagy éppen megvalósítani, szervezik a település társadalmi életét. Itt a helye a helyi médiumok szerkesztőinek (hol máshol készülhetne a helyi lap, rádió, vagy televízió adásának terve), itt tarthatják összejöveteleiket azok az önkéntesek, akik a közösségi ház kiscsoportjainak képviseletében közösen határoznak az „intézmény” működtetésének gondjairól. Anélkül, hogy átvenné ez a funkció a települési önkormányzat szerepét (lehet persze, hogy közgyűlések helyszíne is ez a kis intézmény lesz néhány településen), helye van benne minden olyan közös gondolkodásnak, ami a közösség ügyeit érinti, amihez közös bölcsesség, véleménycsere szükséges. A „helyi nyilvánosság” fórumává kell és lehet is tenni intézményünket, ha oda szoktatjuk azokat, akik vélemény-nyilvánításra más, hagyományos helyszíneket részesítenek előnyben: a kocsmát, piacteret, a templom kertjét, kis boltot, vagy (az egykori) postát.<br /> <br /> === A településen kívül rendezett eseményre való látogatás szervezése (színház, mozi, hangverseny, sportesemény, gyűjtemény látogatása) ===<br /> Adódhat olyan helyzet, hogy az érdeklődés kielégítését szolgáló alkalom nem helyben valósul meg. Ezek az alkalmak szerveződhetnek a kistérségi együttműködésből fakadóan, vagy valamely rendezvény iránt megnyilvánuló érdeklődés alapján. A kistérségi központ, közeli város kulturális eseményeit elérhetővé kell tenni a kistelepülésen élők számára is. Ez részben kapcsolatépítési, -fenntartási kötelezettséget ró a helybéli szervezőre, részben annak az igénynek folyamatos feltárását, ismeretét, ami alapján megszervezhető egy-egy alkalmi látogatás (színházi előadásra, hangversenyre, táncos alkalomra, kiállításra, stb.) a közeli intézménybe. Számos példát adnak már ma is kistelepülések arra, hogyan lehet színház- vagy hangversenybérlet birtokában rendszeresen látogatni a közeli színházakat, hangversenytermeket. Nem egy intézmény kifejezetten figyel is arra, hogy közönsége ne csupán a székhely lakosságából, hanem a környéken élőkből is verbuválódjon.<br /> <br /> Szép példája a kistérség „belakásának”, ha egy-egy rendezvény sorozattá válva napokon keresztül kínál látni-, hallani-, ennivalót a látogatóknak. Számos példát találhat mindenki erre saját környezetében, itt csak kettőt említünk. Az Őrségben (Vas megye) 9 éve vendégeket hívó „Hétrét Fesztivál”-t, ami 30-nál több település bevonásával 10 napon át kínál színházi, zenei, irodalmi és filmes programokat, illetve „nyitott porták” meglátogatására invitálja a messziről érkezőket. Valamint a Szabolcs Szatmár Bereg megyében hagyományos „Szatmári Fesztivált”, mely 2 héten át fogadja 6 településen a látogatókat, minden napon más településre helyezve a legnagyobb rendezvényt, a látnivalókon túl kulináris örömöket is kínálva a vendégeknek. <br /> <br /> == A szolgáltatás tervezése és előkészítése ==<br /> Az önálló, helyben megvalósuló események tervezésekor figyeljünk arra, hogy azok mindenkor kötődjenek a település(rész) lakosságához, és/vagy az ide látogatókhoz, illetve a településhez, településrészhez, magához. Így tehát:<br /> <br /> * Helyi szokásokhoz, hagyományokhoz<br /> * Helyben élők személyiségéhez<br /> * Helyi történelemhez, tájhoz, természeti adottságokhoz, épített környezeti elemekhez, tárgyakhoz<br /> * A helyi gazdasághoz, gazdálkodáshoz, az itt élők életminőségének javításához<br /> <br /> Fontos azt tudatosítanunk, hogy a helyben meglévő értékek felismertetése, megbecsülése vezethet el bármilyen más érték elfogadásához, tiszteletéhez. A kistelepülések lakosságmegtartó ereje nemcsak a környezeti, s az ehhez hasonlóan változó gazdasági adottságokban gyökerezik, hanem azokban a helyben élők által előállított, vagy képviselt értékekben is, melyek ismerete és elfogadása nemcsak a településhez való kötődést erősíti, hanem sokszor a problémák megoldásának is alapjául szolgál.<br /> <br /> Ugyanennyire fontos, hogy a szervező munkával, tervezéstől a megvalósításig ne csupán az ezzel megbízott (munkavállalóként alkalmazott) munkatárs foglalkozzék. Az ő figyelmének, szervezőerejének ki kell terjednie mások bevonására, a feladatok delegálására, annak a csoportnak a megszervezésére is, aminek tagjai folyamatos segítői, vállalói a szükséges teendőknek.<br /> <br /> Visszaidézve a tervezést segítő kézikönyvünk ide vonatkozó szakaszát: „az IKSZT-ben olyan csapatmunkát kell tehát elképzelni, amiben sok önkéntes segítő áll a szervező munkatárs körül. Közülük ki ebben, ki abban felelős, ki ennek, ki annak jár utána, ki ezeket, ki másokat szervez tájékozódó, érdeklődő, vagy cselekvő csapatába. Sokak részleges munkájából állhat össze az IKSZT teljesítménye, amiben persze főszereplő a főállású munkatárs.”<br /> <br /> === A szükséges szolgáltatási tér és eszközök ===<br /> Lásd a jogszabályban kötelezően előírtakat. E fejezet teendőinek ellátásához a [[112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet]] 7.§ (3) bek. a/ pontjában és (5) bek. k/ pontjában foglaltak az irányadók.<br /> <br /> === Adat- és ismeretforrások ===<br /> Lásd a lehetséges adatbázisokat: <br /> <br /> * Elérhető szolgáltató szervezeteket, intézményeket (benne a kistérség önkormányzati társulásának munkaszervezetét)<br /> * Információs, tanácsadó pontokat<br /> * Illetékességgel rendelkező hivatalokat<br /> <br /> === Lépésről lépésre ===<br /> A szervezés, események előkészítése, lebonyolítása olyan ismereteket és rutint igényel, amit részben művelődésszervező képzésekben szemeszterek során sajátíthat el az érdeklődő. Sokat számít azonban az a segítő munka, amit mások mellett különféle alkalmak megszervezésében vállalhatunk. A gyakorlatot ebben lehet megszerezni igazán, minél több saját tapasztalat teszi majd a „segédet” „mesterré”.<br /> <br /> == A szolgáltatás működtetése ==<br /> === Az elvárt kimenetek, adatszolgáltatás ===<br /> Indikátorként javasoltak:<br /> <br /> * Események (db)<br /> * Látogatók, résztvevők (fő)<br /> * Egy eseményhez kapcsolódó alkalmak (az esemény „szinergiája”) (db)<br /> * Egy eseményhez kapcsolódó szellemi termék (műalkotás, leírás, stb.) (db + megnevezés) – ami jó mutatója lehet az esemény hatásának.<br /> <br /> == Ötletek, jó gyakorlatok ==<br /> Minden alkalomra nem lehet példát kínálni, néhány esettanulmányból idézünk, hogy ötletet, gondolkodásmódot sugalljunk. Nem lehet cél bármilyen megoldás „lemásolása”, hiszen a már megtörtént események mindenhol szorosan kapcsolódnak a helyben élőkhöz, helyi lehetőségekhez, és ahhoz az időhöz, amiben ezek megtörténtek – megismétlésük lehetetlen. A példák inkább azt a célt szolgálják, hogy láttassuk: milyen széles körben értelmezhető a helyi cselekvés, aminek művelődési indítéka, vagy eredménye van.<br /> <br /> === Helyi képzési tevékenység ===<br /> A felismert képzési igények kielégítésére kétféle példát mutatunk be. Az egyik egy hosszabb előkészítő, tervező munka eredményeként végül is népfőiskolai keretekben megvalósuló, hosszú képzési folyamatot jelent (Rege Népfőiskola, Szombathely), a másik egy kistelepülés helyi fejlesztési folyamatába építve egy-egy előadássorozattal adott választ a közben felmerülő képzési szükségletre (Faluház Baráti Kör, Győrvár).<br /> <br /> === Rege Népfőiskola ===<br /> (Bukits Zoltán közlése alapján)<br /> <br /> '''A gondolat megszületésének alapvetése'''<br /> <br /> Egy alkotó, együtt gondolkodó közösség létrejötte, a közösség szervezetbe tömörülése megfogalmazott cél érdekében mindig valamely, a környezetükben, létükben felfedett vélt vagy valós hiányt hivatott pótolni, igényt kielégíteni. Az alapítói célkitűzések ennek megalapozottságát boncolgatják, kivetítve a teremtő közösség, szervezet tagságára, majdan a szűkebb és tágabb társadalmi környezetre. A valós feladat aktualitása, megfogalmazása, elhelyezése a korszellembe, a megszólított társadalmi környezet felismerő és befogadóképessége hatnak a célkitűzésekre, alakíthatják, formálhatják azt. Szervesen működő közösségekben, társadalmakban ezen külső formáló erők a felismert közös cél érdekében együttgondolkodásra, együttmunkálkodásra&amp;nbsp; hívják az embereket. Az alapító közösség bővül anélkül, hogy a kitűzött cél módosulna. Kialakulhat-e gyarapodó közösség akkor, ha a felismerés, befogadás csírája sem jön létre? Valószínűen nem. De kialakulhat-e gyarapodó közösség akkor, ha a felismerés és befogadás lehetőségét a korszellem felülírja, holott az elvetett mag jó talajba ágyazódott? A válasz ''igen'', bár a bizonyításra több mint 3 évet szántak Szombathely egyik peremkerületében.<br /> <br /> '''Előzmények'''<br /> <br /> A nyugati határszél évszázadokon át a határt őrzők élőhelye volt. A táj adottságait kihasználva jött létre a még ma is érzékelhető „szeres” településszerkezet. A geológiai, éghajlati adottságok határozták meg a munkavégzés lehetséges kereteit, módszereit. Az ó- és középkori határ őrizete, majdan a terület gyakori német fennhatóság alá kerülése, elzálogosítása, a hadurak felségárulásai, betelepítések a jellemzően magyar kultúra keveredését, helyenként szinte teljes megsemmisülését eredményezte.&amp;nbsp; Az őrvidék egy részének elcsatolása, a vasfüggöny miatti elzártság a népesség figyelmét inkább Ausztria felé fordította. A 20. század végi határmegnyitás, a kiutazás, munkavállalás lehetősége, a szomszédi jólét felismerése példaként szolgált. Az első tőkés üzemek betelepedése, a termőföldek művelésének felhagyása, a földek eladása a vidéki életformát városiassá alakította. A viszonylagos gazdagság, a nyugat eszméje a hagyományokban, népi kultúrában, helyi teremtő közösségekben, nemzetben való gondolkodást másodlagossá minősítette. Feledésbe merültek azok a világképek, alapformák, melyekre támaszkodva – a globalizálódott korszellem ellenében - az itt élő közösségek újrafogalmazhatnák a társadalomban, nemzetben vállalt feladatokat, kötelezettségeket. <br /> <br /> '''Az első lépések és tapasztalatok'''<br /> <br /> A felsoroltak miatt kialakult hiányérzet hozta létre az első munkacsoportot. Heti rendszerességgel előadássorozatot szerveztek Szombathelyen „Hazatalálás” címmel. Az előadásokat a következő témák köré csoportosították: jelképrendszerek, közjogi hagyományok, magyar és egyetemes történelem, néphagyomány-népművészet, természetes életmód. A témák feldolgozására meghívott előadók segítségével keresték műveltségünk azon alapformáit, ősképeket, világképeket, melyek az idők során szinte nem változtak. Ezen gyökerek segítségével fogalmazták meg az ember emberrel, Teremtővel és természettel való viszonyát. Ezen alapokról indulva kutatták, fogalmazták újra helyi értékeinket a mai társadalmi, gazdasági viszonyok szerint''. Fontos szempont volt a részből a teljesség felé haladás, a helyi adottságokból a nemzet megfogalmazása.'' Ha már a teljesség megfogalmazását tűzték ki célul, akkor az elmélet gyakorlatban történő megvalósulását, tárgyiasulását is meg kellett teremteni. Ez különösen fontos volt az előadáson részt vevő közösség számára, mivel úgy érezték, hogy a csak szellemi munka által az egyének nem válnak cselekvővé. Az így szerzett tudás lexikálissá vált, a „jóllakottság” érzésével töltötte el a hallgatóságot. Különösen akkor, mikor az előadások anyaga adathordozókon is megjelent. Ez úgy hatott a közösségre, mint a televízió. A tudás megszerzéséhez már nem volt közösségre szükség. <br /> <br /> '''Okulás a hibákból - formalizálódás'''<br /> <br /> Az itt jelentkező hiányt aktív műhelymunkával kellett pótolni, ami az eddigi laza közösségszervezésnek új formát kölcsönzött. ''Oktatási tervet'' kellett készíteni, melyben az előadásokat és műhelymunkákat össze kellett hangolni.&amp;nbsp; A ''foglalkozások helyét, időtartamát, rendszerességét'' kellett átgondolni, és természetesen a működés költségeit sem szabadott elfelejteni. Szükség volt a közösségi szabad szerveződés helyett bejegyzett társadalmi szervezetet létrehozni. Így alakították meg a ''Rege Művészeti Egyesületet ''s az alapítással szinte egyidejűleg a ''Rege Népfőiskolát'' is, hisz a vállalt feladatok iskolai szervezést igényeltek. <br /> <br /> Az első kérdés a népfőiskola akkreditációja volt. Úgy döntöttek, hogy az akkreditációhoz szükséges feltételeket nem vállalják. Úgy gondolták, hogy az iskolába elsősorban nem végzettséggel rendelkező, hanem tudást birtokló tanárokra, mesterekre van inkább szükség. A tervezett iskola célja az volt, hogy a megszerzett tudás alapján életszemléletet adjon, a magyar természetes műveltség világképét közvetítse, ily módon nem volt felruházható államilag elismert képzésmintákkal. A népfőiskolán az ifjúság és egyben a felnőtt közösségek nevelésében szerettek volna mintát adni, olyan mintát, ami az állami oktatásból kimaradt. <br /> <br /> Az iskolát Szombathely herényi városrészének közösségi háza fogadta be. A helyszín ideálisnak bizonyult több kézműves műhely egyidejű működtetésére is. A képzés finanszírozására - az akkreditáció elmaradásával - az állami támogatások hiánya és a pályázatok beszűkülése miatt tandíjat kellett bevezetni. A célközönséget elsősorban a gyermekes családokban, óvónőkben, tanítókban, tanárokban találták meg.<br /> <br /> Az első kurzust három éves időtartamban határozták meg, havonként egy hétvégi alkalommal. Az első napon a kézműves műhelyek működtek, kiegészítve rítusjátékkal, népi játékok tanulásával. A napot táncház zárta. A második nap a szellemi műhely működött. Minden hétvége rendjét eleink természetes életmódjához igazítva fogalmazták meg. Ez illeszkedett a szokásokhoz, jeles napokhoz, ünnepekhez. A fizikai munkát a műhelyek, a szellemi munkát az előadások, a lélekkel való foglalatosságot pedig a népdal, néptánc műhely fedte le. <br /> <br /> A három éves kurzus lényege, célja az volt, hogy a ''magyar természetes műveltség ismerete'' alapján ''önállóan gondolkodó'', cselekedni, alkotni, ''dönteni képes egyéneket, közösségeket'' teremtsen. Az első három év működése során azonban azt tapasztalták, hogy a még oly lelkes hallgatók esetében is ''az egyéni érdek, a mindennapokkal való törődés zavara felülírta a közösségi érdekeket.'' Jellemzően az előadások látogatottsága jóval meghaladta a kézműves műhelyben tevékenykedők létszámát. Ez azt eredményezte, hogy a megszerzett tudás nem tudott tárgyiasulni. Az oka a résztvevők „nem tudom, nem merem, nem való ez nekem…” megnyilvánulásaival írható le. A hallgatóságnak nagyon nehéz volt a közös ünnepeken való szerepvállalás, a néptáncban egymás kezének megfogása, a játékokban való feloldódás. A szervezők mindezt a korszellem jellemző tüneteként fogták fel. <br /> <br /> '''Folytatás – a jövő megalapozása'''<br /> <br /> A három év során ugyanakkor kialakult egy aktív, együttgondolkodásra alkalmas mag, melyre építve a következő évfolyamot sikerült elindítani. A korábbi évek viszonylagos passzivitását követően sok régi hallgató jelentkezett továbbtanulásra, de igazi örömet az új, családdal együtt érkezők jelentettek. Átformálták az iskola rendjét. Nagyobb hangsúlyt kapott a kézműves tevékenység, ahol is külön asszony-leány, külön férfi műhely működik azóta. Így alkalmanként egy-egy feladatot több ember együttesen végez, ezáltal az alkotás öröme és a közösségi szellem egyaránt erősödött. A tantermi foglalkozások mellett sok időt töltenek a természetben. Vetni, aratni, kaszálni tanulnak a hallgatók. Kemencét építenek, disznót ölnek, rétest sütnek… Úgy, ahogy eleink azt mindennapjaikban tették. A való, igaz életet tanulják, élik a közös foglalkozásokon. <br /> <br /> Talán a népfőiskola új rendje, talán az előző évek munkájának eredménye, hogy egyre többen vállalnak feladatot, egyre többen kapcsolódnak már be az iskola aktív életébe. Az új hallgatósággal új gondolatok és egyben új feladatok születnek. Örömmel tölti el a szervezőket a közeli, s távoli szervezetekkel való egyre számosabb és szorosabb kapcsolat. Ez erőt ad ahhoz, hogy a népfőiskolát az eszmeiség megtartásával bővítsék, valódi teremtő életközösséget hozzanak létre. <br /> <br /> === Faluház Baráti Kör ===<br /> <br /> '''Előzmények'''<br /> <br /> A képviselőtestület tagjai közt zajló vita megosztja a falu népét, egymásnak feszülő indulatok rontják azt az együttgondolkodást, mely eddig – a településen folyó közösségfejlesztési folyamat során – szinte csodákat tett az emberek között. Ez adja az ötletet a Baráti Kör vezetőinek: az új választások után olyan képzést kellene tartani a frissen megválasztott helyi képviselőknek, ami segítené a testület jobb együttműködését, a problémákra koncentráló közös megoldáskeresést.<br /> <br /> A forma egy előadássorozat (a szervezők akkor „népfőiskolai kurzusként hirdették), tartalma pedig azoknak az ismereteknek a köre, melyek zömében nem könyvekből tanulhatók. <br /> <br /> Felfigyelnek rá a szomszédos települések önkormányzatai is. Ennek eredménye, hogy a program indulásáig 10 település jelenti be csatlakozási igényét a sorozathoz. Át kell tehát dolgozni, alkalmassá kell tenni a programot a térségi együttgondolkodás segítésére. A tematikában így egészül ki a helyi felelősség, együttműködés, nyilvánosság, demokrácia és a civil szervezetekkel való együtt-gondolkodás témája a térségi együttműködéssel, az értékek térségben való feltárásának, bemutatásának felismertetésével.<br /> <br /> A tervezeteket a Faluház Baráti Kör erre a célra alakított munkacsoportja állította össze a Vas megyei Közösségszolgálat közreműködésével.<br /> <br /> '''A két sorozat tematikája:'''<br /> <br /> * '''„Képviselő testületben hatékonyan” (1995)'''<br /> ** Célkitűzés: az újonnan, vagy újjá választott képviselőtestületek tagjainak felkészítése az önkormányzati munkára. A legfontosabb információk forrásának, a közösen megoldható problémáknak a megismertetése, a testületen belüli és a testületek közötti együttműködés erősítése.<br /> ** Résztvevők: Andrásfa, Gersekarát, Győrvár, Hegyhátszentpéter, Olaszfa, Oszkó, Pácsony, Petőmihályfa, Sárfimizdó, Telekes önkormányzatainak képviselő testületei.<br /> ** Előadók: országgyűlési képviselő, a Megyei Önkormányzat, a Megyei Közösségszolgálat, Közösségfejlesztők Egyesülete, Civil Rádió, Jóléti Szolgálat Alapítvány tisztségviselői és munkatársai.<br /> ** Helyszínek: Győrvár -&amp;nbsp; Faluház(Petőmihályfa - Hegyközség)Budapest - Parlament<br /> ** Időpontok: 1995. február 13-ától kezdődően minden hét hétfői napján 18 órától. <br /> <br /> * '''Tervezett program és előadók:'''<br /> ** Febr. 13. &quot;Házunk tája.&quot;<br /> *** Örömök, gondok a résztvevők településein. Feltételek, lehetőségek a gondok megoldásához. (Beszélgetés, csoportos problémafeltárás)<br /> *** Vezeti: közösségfejlesztő szakember<br /> ** Febr. 20. &quot;Miért vagyunk?..&quot;<br /> *** Az önkormányzati törvény, s ebből a települési önkormányzat feladatai. Jogok és kötelezettségek a képviselőtestületben.<br /> *** Előadó: főjegyző (Megyei Önkormányzat)<br /> ** Febr. 27. &quot;Miért vagyok?..&quot;<br /> *** Mit is jelent &quot;képviselőnek&quot; lenni? - Felelősség és autonómia. Érdekek és értékek, mint a napi munka segítői és korlátai.<br /> *** Előadó: közgyűlés elnöke (Megyei Önkormányzat)<br /> ** Márc. 6. &quot;A nyilvánosságért&quot;<br /> *** Érdekek és helyi nyilvánosság. Mit jelenthet egy falu életében a rádió, televízió, újság, ha az a helybéliek kezében van?<br /> *** Vendég: alapítványi elnök (Civil Rádió Alapítvány)<br /> ** Márc. 13. &quot;A falu képe - belülről&quot;<br /> *** A település &quot;belső arca&quot;, a szociális gondoskodás formái, forrásai, módszertára.<br /> *** A közös terek, közös gondok - csak az önkormányzat gondja? A közért végezhető munka formái, szervezése, forrásai. A vállalkozó önkormányzat.<br /> *** Vendég: ügyvezető (Hegyháti Jóléti Szolgálat Alapítvány)<br /> ** Márc. &quot;A civil társadalomért&quot;<br /> *** A civil szféra sajátosságai, működésének keretei, formái. A civil szervezetek és önkormányzatok kapcsolata. A polgárok önálló közösségei, s a rájuk háruló feladatok, felelősségek.<br /> *** Vendég: titkár (Közösségfejlesztők Egyesülete)<br /> *** Korreferátumok: Faluház Baráti Kör, Petőmihályfai Hegyközség, Oszkói Hegypásztorkör<br /> ** Márc. 27. &quot;A falu képe - kívülről&quot;<br /> *** Védhető és védendő értékek a településeken. A falu múltját és jövőjét hordozó építmények, az óvás és építés együttes megvalósításának lehetőségei, forrásai.<br /> *** Előadó: beruházási főmérnök (Szombathely MJV Önkormányzat)<br /> ** Ápr. 3. &quot;Közmeghallgatás - másképpen&quot;<br /> *** Egy lakossági fórum megrendezése a résztvevők körében az erre az alkalomra választott &quot;önkormányzat&quot; irányításával, s külső szakértők bevonásával.<br /> *** Szakértők, mint vendégek: megyei igazgató (OTP), polgármester (Vasvár), igazgató (Műv. Ház, Vasvár), közgyűlési elnök (M. Közgyűlés), főjegyző (M.Önkorm.), a terület országgyűlési képviselői<br /> ** Ápr. 11. &quot;Az ország háza&quot;<br /> *** Látogatás a Magyar Parlamentben. Eszmecsere a törvényhozásról, beszélgetés a &quot;tengerről&quot; a &quot;csepp&quot; nézőpontjából.<br /> *** Házigazda: országgyűlési képviselő<br /> ** Május 1. „Összefoglaló”<br /> *** Záró program: a sorozat értékelése, a folytatás megtervezése, emléklapok átadása a résztvevőknek. Közös vacsora, majd a Zala Táncegyüttes műsorának megtekintése.<br /> <br /> * '''&quot;Baráti körtől a térségi társulásig&quot; (1996)'''<br /> ** Február 5. &quot;Újra együtt....&quot;<br /> *** A megkezdett együttgondolkodás folytatása - számvetés és előretekintés.<br /> *** Vezeti: közösségfejlesztő<br /> ** Február 16. &quot;Víz-ügyeink&quot;<br /> *** Találkozás a Vas megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatójával.<br /> ** Február 19. &quot;Falusi turizmus a gyakorlatban&quot;<br /> *** Gyakorlati tudnivalók, kapcsolatok Vas és Zala megye között<br /> *** Vezeti: idegenforgalmi szakember (Zalaegerszeg)<br /> ** Február 26. &quot;Környezeti kultúra - faluszépítés&quot;<br /> *** Hogy tehetjük szebbé, hívogatóbbá településeinket a Millecentenárium évében?<br /> *** Vezeti: főkertész (Szombathely)<br /> ** Március 4. &quot;Vasban vagyok...&quot; múzsákkal<br /> *** Intézmények és civil szervezetek közti kulturális együttműködés, térségi nyilvánosság megteremtése.<br /> *** Vendégek: közművelődési intézményvezetők a térségből<br /> ** Március 11. &quot;Együtt - hogyan?&quot;<br /> *** Szövetség/társulás/együttműködés<br /> *** Térséggé szerveződés a polgármester szemével<br /> *** Vendég: polgármester (Bakonyszombathely), megyei közgyűlési elnök<br /> ** Március 18. &quot;Vasvár térségi központ szerepe&quot;<br /> *** Beszélgetés a város polgármesterével<br /> ** Március 22. &quot;Kitekintés&quot;<br /> *** Markt-Allhau és környéke: falusi turizmus, környezeti kultúra <br /> *** Tapasztalatcsere kirándulás a szomszédos Ausztriába - egyúttal egy térségek közötti együttműködés kezdete<br /> <br /> A második sorozat eredményeként két évvel később megalakult az az önkormányzati fejlesztési társulás, melynek jogutódjaként ma is működik a 23 település összefogásával létrejött többcélú kistérségi társulás.<br /> <br /> === Fesztiválszervezés ===<br /> A fesztiválok világa nálunk elég kaotikus képet mutat. Divatba jött, hogy „helyi fesztiválokat” rendezzünk, így aztán a legeldugottabb helyi rendezvényektől kezdve a kereskedelmi giga-festig mindenki gátlástalanul fesztiválnak nevezi önmagát. A rendteremtés igényével jött létre (hosszas előkészítés és szakmai egyeztetés után) 2009-ben a Magyar Fesztiválregisztrációs és Minősítési Rendszer. On-line felületén ([http://www.fesztivalregisztracio.hu/ www.fesztivalregisztracio.hu]) megtalálható nyilvános adatok objektív tájékoztatást nyújtanak. Jelenleg 272 regisztrált fesztivál van Magyarországon, amelyből 78 kapott valamilyen minősítést. (A szám folyamatosan bővül.)<br /> <br /> &amp;nbsp;<br /> <br /> Ami a helyi közművelődés szereplőinek javasolható, hogy a divattól sarkallva ne menjenek bele nagyzoló fesztivál-imitációkba. Ha valamilyen oknál fogva a lokális hatókör meghaladását tűzik ki célul (erre leginkább a gasztronómiai és hagyományőrző rendezvényeknek van esélyük), akkor lehetőleg ne a mennyiségi, hanem a minőségi fejlesztést célozzák meg. Olykor ennek ellentmond a turisztikai szempont, de van példa arra is, hogy a kettő összeegyeztethető. Tartózkodjunk attól, hogy a kulturálisnak kikiáltott rendezvény odáig „fejlődjék”, hogy a helybeliek tisztán az „eladó”, a látogatók, turisták a „vevő” szerepét töltsék be.<br /> <br /> Két olyan példát idézünk itt fel, amelyekben sikerült a megfelelő egyensúlyt megtartva tartalmas és sikeres rendezvényt meghonosítani.<br /> <br /> === Hétrétország – a szerek és porták fesztiválja ===<br /> <br /> (Sülyi Péter közlése alapján)<br /> <br /> * '''Mottó:''' természetből a java - művészetből a magvanyitott porták, nyíltszívű emberekértelmes szórakozásmiegymás<br /> <br /> A ma már majdnem évtizedes rendezvénysorozat létrehozásában az a „missziós gondolat” játszott fontos szerepet, miszerint nem lehet különbséget tenni a városokban, vagy kistelepüléseken élők között, ha az emberek kulturális igényeit igyekszünk kielégíteni. Következésképp, a legkisebb településen élő számára is elérhetővé kell tenni az ún. magas kultúra eseményeit, az abba való bekapcsolódás lehetőségét. Az Őrségben ennek szellemében fogták össze a helyben talált – múlófélben lévő – értékeket (hagyományos paraszti gazdaság, termelőmunka és gasztronómia kultúráját), és az első vonalban létrejövő művészeti alkotásokat (színházi, zenei, képzőművészeti bemutatókat).<br /> <br /> 2010-ben a „Hétrétország – a szerek és porták fesztiválja” kilencedik alkalommal került megrendezésre. Ez a nyárutóján zajló tíz napos fesztivál a kalandlelkületűeket invitálja az Őrség, - mint egy falvakból, szerekből, rétekből, tártkapus portákból álló alkalmi ország - élményszerű felfedezésére. A program bővelkedik zenei, színházi, irodalmi és filmes eseményekben. Emellett kialakult egy sajátos &quot;hétrét&quot; műfaj is: a látogatás. Régi falusi porták fogadják a &quot;vizit órákban&quot; a látogatókat, kézművesek műhelyeibe, művészek műtermeibe nyerhetnek bebocsátást az érdeklődők, akik nem csak a látni, vagy kóstolnivalók végett időzhetnek ott szívesen, hanem a jóízű beszélgetés kedvéért is.<br /> <br /> A fesztiválprogramban a zenei műfajok nagy választéka mellett kínálnak irodalmi és színházi előadásokat, filmvetítéseket és kiállításokat. A fesztiválhoz kapcsolódóan ebben az évben is működött média-műhely a filmes alkotók számára. A programkínálat jelentős részét alkotó Nyitott Porták több mint 20 településen, körülbelül 50 helyszínen fogadtak látogatókat. Kísérő rendezvényként volt „Paraszt lakodalom a Kerka mentén”, egyházi ünnepek, természetjáró programok az Őrségi Nemzeti Parkban és környékbeli várakat fölfedező autós túrák a határon innen és túl. <br /> <br /> A fesztivál kedves invitálása sokak számára beteljesült élmény volt 2010-ben is:<br /> <br /> ÉREZD MAGAD OTTHON! – AKÁR HÉTRÉTORSZÁGBAN…<br /> <br /> === Vasvári Rétesfesztivál ===<br /> <br /> A város 2005-ben elnyerte a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által adományozott Kultúra Magyar Városa elismerést. A Vas megyei kisváros történelmi emlékei és természeti értékei, búcsújáró hagyományai mellett nagyrendezvényeivel hívja fel magára a figyelmet. Ebben a közegben született meg a rétes-fesztivál ötlete, mely közösségteremtő erejével sokban különbözik a környezetében rendezett más nagyobb rendezvényektől. Az ötletgazda a – több más közösségi eseményt gerjesztő – helybeli nyugdíjas klub volt. A városka művelődési háza felkarolva az ötletet, évről évre gyarapítva a rendezvény vonzerejét mára már a környék egyik legsikeresebb kezdeményezésének szervezője.<br /> <br /> Az esemény a Hegyháti Napok rendezvénysorozat keretében, augusztusban kerül sorra. Felhívásában arra bíztatják a környező települések kisebb közösségeit, hogy tárják fel és mutassák be a helyi rétessütés emlékeit, hagyományait, adjanak ízelítőt településük más hagyományaiból is, verssel, énekkel, rájuk jellemző tárgyi, és szellemi emlékekkel vonuljanak fel a fesztiválra, s persze süssenek minél több olyan rétest, amit helyben szoktak sütni (vagy elődeik sütöttek, ehettek generációkkal korábban). Számos díj kiadásával inspirálják a jelentkezőket arra, hogy valóban ne csak a népszerű rétes készítésének és eladásának szándékával nevezzenek. <br /> <br /> Az indításkor megfogalmazott célkitűzések:<br /> <br /> * a már működő helyi közösségek meggyőzése, bevonása, az együttműködések kialakítása,<br /> * példát állítani és a helyi kezdeményezések életképességét megmutatni, párbeszédet indítani a település különböző csoportjai között,<br /> * különböző generációk együttműködését megvalósítani, <br /> * gasztronómiai értékeinket a kulturális örökség részeként elfogadtatni, az adott tájegységhez kötődően bemutatni,<br /> * felszínre hozni azt a hagyományos konyhatechnikai tudást, ami a magyar konyha sajátja,<br /> * a Napsugár Nyugdíjas Klub tagjainak újabb közös erőpróbát kínálni, felmérni a helyi társadalomban betöltött szerepük súlyát, használni a meglévő tudásukat, erősíteni társadalmi hasznosságtudatukat, <br /> * turistákat vonzó, bevétel-növelő nyári nagyrendezvényt megvalósítani. <br /> <br /> 2003 óta rendezik meg az eseményt a város egyik jeles napja, az augusztusi Nagyboldogasszony ünnepéhez kapcsolódva. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy az eredeti célkitűzések valóra váltak. Nemcsak sikeres maga a rendezvény – a több ezer látogató és 4-5000 elfogyasztott rétes mércéjével, a kistérség polgármesterei által közösen nyújtott „térségi rétes” produkciójával is mérve –, hanem népszerű a kezdeményezés azoknak a kistelepülési közösségeknek a körében is, amiknek figyelmét ez a lehetőség&amp;nbsp; irányította ismét a helyben gyökerező étkezési szokások megismerésén túl a még élő egyéb hagyományok, helyi értékek felé.<br /> <br /> Általánosságban elmondható, hogy a fesztiválra jelentkező csoportok lakóhelyén újszerű közösségi tevékenységek indultak el. Ahol ez idáig énekkar működött, ott most már a rétes készítő kötények elkészítésére is összejártak az asszonyok. Mivel a sütő szerszámokat, gáztűzhelyeket is hozni kellett, ezért ebbe a munkába, a férfinépnek is volt dolga. A bemutatkozó műsorokba a gyerekeket is bevonták sok helyen. A fiatalabb generáció az idősek élő, eleven, tapasztalati úton megszerzett tudását professzionális ismereteivel, tanult néptánc koreográfiákkal egészítette ki az előadott műsorokban. Minden közösség a legjobb tudását szerette volna adni, mindenki a saját településének akarta a dicsőséget.<br /> <br /> A résztvevő közösségek évről évre gyarapodó száma, a látogatók érdeklődése a helyben lakók számára is ünneppé avatták ezt a rendezvényt az elmúlt években.<br /> <br /> === Helyi termék piacának megszervezése ===<br /> <br /> Példák gazdapultok, helyi piacok a település helyi termelőinek és termékeinek bemutatására, árusítására.<br /> <br /> A települések helyi értékei között felbecsülhetetlen szerep jut azoknak a termékeknek, amik helyben készülnek, magukon viselik a környezet jellegzetes vonásait, sokszor évszázados hagyományok hordozói is egyben. Ezek megtartása, mások számára való elérhetővé tétele sokszor a település népességmegtartó erejének záloga is egyben. Az integrált szolgáltatásokat magába foglaló intézmény fontos küldetése lehet ezeknek az értékeknek a megmentése. Ezért is mutatunk be néhány követhető, jó példát.<br /> <br /> === Gazdapultok Vas megyében ===<br /> <br /> Vas megyében a Falusi Turizmus Vas Megyei Szövetsége egy – a Norvég Civil Alap által támogatott – pályázati projekt eredményeként 15 településen hozott létre ún. „gazdapultot”, melyeket közösségi terekben elhelyezve a helyben lévő gazdálkodók számára kínáltak bemutatkozási lehetőséget. Ezeken a pultokon mód van a helyi termékek kiállítására, a megfelelő információk feltűntetésével a helyben termelt, vagy előállított termékek bemutatására, népszerűsítésére.<br /> <br /> A gazdapultot és információs táblát kizárólag rendeltetésük szerint, a falu egésze számára hasznosítható módon, jól láthatóan, belső térben, nyilvános helyen állították fel, magáncélokat nem szolgálhatnak.<br /> <br /> A gazdapulton elhelyezett termékekért, az információs táblán megjelenített információk tartalmáért és az állagmegóvásért az átvételt követően az érintett gazdálkodók felelnek, a kezdeményező Szövetség a rendeltetésszerű használatot azzal segíti, hogy a településen a tárló hasznosításával megbízott személlyel, szervezettel, külön megállapodást köt. A kezdeményezés hozzájárulhat a helyi termék-értékesítés, kézművesség, házi ipar, és a csomagolható, helyben előállított élelmiszer-termékek piaci keresletének élénküléséhez. <br /> <br /> === Esély a helyi terméknek ===<br /> <br /> Szabolcs Szatmár Bereg megyében egy kistelepülésen, Panyolán vezették be elsőként az „Adj egy méter esélyt a helyi termékeknek” akció részeként azt a kezdeményezést, hogy a helyi boltban 1 m-nyi polcot tartsanak fenn helyi termékek számára. Az akció támogatója a Helyi Termék Szövetség, mely célul tűzte maga elé, hogy 3000 településen valósítja meg a helyben készített termékek népszerűsítésének ezt a módját.<br /> <br /> Panyola szomszédságában, Túristvándiban szociális szövetkezetet alakítottak a majdani helyi piac működtetésére. Céljuk, hogy a lakosság szükségletét kielégítendő minden olyan terméket helyben fognak előállítani, melynek feltételei megvannak a településen. Ezzel nemcsak a gazdálkodási, termelési kedvet serkentik a faluban, hanem azt a fizetőképességet is helyben tarthatják, melyet eddig a közeli városok áruházaiban használtak fel a helybeliek. További előnye a vállalkozásnak, hogy munkahelyeket teremtenek, s a lakosság élelmiszer-ellátása megbízható, ellenőrzött forrásból valósítható meg.<br /> <br /> === Helyi termék piac ===<br /> <br /> A Liliomkerti Piac egy magánember kezdeményezésére alakult szövetkezet kezelésében a Veszprém megyei Káptalantóti faluban működik, elsősorban a nyári turistaforgalom számára kínálva a helyi árukat, termékeket.<br /> <br /> A Nyugat-magyarországi Régióban 3 megye helyi termelőit szólította összefogásra a „Pannon Helyi Termék Klaszter”. Ez a példa értékű összefogás közel 100 helyi kistermelő használati-, ajándék- és élelmiszer termékeinek népszerűsítését, közös értékesítését tűzte ki céljául. Valamennyi terméken szerepel a klaszter védjegye. A termelők, kézművesek portékáinak népszerűsítését turistacsalogató nagyrendezvényeken, internetes hírlevélben, egyéb szervezett alkalmakon is népszerűsítik.<br /> <br /> === Közművelődési intézmények közösségi működtetése ===<br /> <br /> Alig egy évtizedre vezethető vissza az az intézményműködtetési gyakorlat, mely részben visszaidézi a háború előtti szabadművelődési korszak hasonló megoldásait, részben választ ad a közösségi intézmények fenntartásának problémái által felvetett kérdésekre. 5 éve alakult meg a Civil Közösségi Házak Magyarországi Egyesülete, mely tagjai sorába hívott minden olyan civil szervezetet (alapítványt, egyesületet, baráti kört), mely saját településén a közösség házát működtette. Beléptek az egyesületbe mozit, ifjúsági házat, kultúrházat, faluházat üzemeltető táraságok, és megosztották egymással munkájuk előnyeit, hátrányait. Az általuk működtetett intézmények többnyire önkormányzati tulajdonban vannak, körülményeik, feltételeik rendkívül eltérőek, közös vonásuk azonban, hogy mindaz, ami bennük történik, az az oda betérők akaratából, tervei szerint, és valamennyiük javára történik. Ahhoz azonban, hogy mindez valóban így legyen az elmúlt években újra kellett tanulni az önkormányzás, az önrendelkezés, autonómia – egyszóval a szubszidiaritás – elveit és gyakorlatát. Ennek eredményeként közmegelégedésre működő, a tulajdonos számára olcsó, a helybeliek igénye szerinti szolgáltatásokat nyújtó intézmények jelentek meg a magyar közintézményi palettán.<br /> <br /> A fentiek által szerzett tapasztalatok alapján a helyi, integrált szolgáltatásokat nyújtó intézmény fenntartását és működtetését célszerű elválasztani egymástól. A fenntartás felelősségét a tulajdonosnál megtartva célszerű a működés napi feladatainak elvégzését – feladat-átadási szerződés keretében – átadni a tényleges használónak, azaz a szolgáltatásokat igénybe vevő lakosság civil szervezeteinek. Ki más lenne alkalmasabb a közösség intézményének működtetésére, mint maga a közösség, mely valójában használja is a létesítményt. Ezzel nemcsak a fenntartó napi gondja lesz kevesebb, de a használók felelősségtudata, a „rajtuk múlik” felemelő/súlyos érzése is erősödik, és hatóerővé válik. Azokat a korlátokat, feltételeket, melyek keretei között teljesíthető a feladat-átvállalás a helyi önkormányzat és civil partnere helyben tudja csak meghatározni. Élni kellene ezzel a szabadsággal.<br /> <br /> Jó példaként ajánljuk a következő intézmények gyakorlatát. Eltérő helyzetben, eltérő feltételekkel és eltérő tartalommal működő intézmények ezek, közös vonásuk csupán a közösségi üzemeltetés, és felelősségvállalás.<br /> <br /> * Mag-Ház Koppánmonostor (Komárom)<br /> * Herényiek Háza (Szombathely)<br /> * Faluház (Győrvár)<br /> * Bocskai Filmszínház (Hajdúnánás)<br /> * Művelődési Ház, Könyvtár, Teleház (Kötegyán)<br /> <br /> Működésük tapasztalatairól közvetlenül a működtető szervezettől, vagy a [http://www.szabadmuvelodes.hu/ www.szabadmuvelodes.hu] honlapról szerezhet bárki információt.<br /> <br /> == Kapcsolatok ==<br /> <br /> A kapcsolatok megtalálásához elsősorban honlapokat, a kapcsolat felvételéhez közvetlen címeket, elérhetőségeket ajánlunk.<br /> <br /> * [http://www.kka.hu/ www.kka.hu] – a közösségfejlesztéssel, közösségi tevékenységekkel legátfogóbban foglalkozó honlap, a Közösségfejlesztők Egyesületének honlapja, a társterületek közvetlen elérésére is<br /> * [http://www.erikanet.hu/ www.erikanet.hu] – a legátfogóbb közművelődési információs és adatbázis, a közművelődési intézményhálózat legkedveltebb honlapja<br /> * [http://www.szabadmuelodes.hu/ www.szabadmuelodes.hu] – a szabadművelődési gondolat visszatanításának, a közösségi intézmények működtetési gyakorlatának bemutatására, népszerűsítésére vállalkozó honlap, a civil szervezeteknek ajánlott<br /> * A Civil Közösségi Házak Magyarországi Egyesülete, s egyben a Mag-Házat működtető konzorcium elérhetősége: 2903 Komárom, Csendes u. 8. (Monostori Éva) 34/526-955<br /> * Faluház Baráti Kör, a Győrvári Faluházat működtető egyesület elérhetősége: 9824 Győrvár, Béri Balog Ádám u. 109. (Varga Gézáné) 94/574-044<br /> * Herényi Kulturális és Sport Egyesület a Herényiek Háza működtetője elérhető: 9700 Szombathely, Béke tér 7. (Szekér Tamás) 30/394-0875<br /> * Okkal-Más-Okkal Ifjúsági Egyesület a hajdúnánási Bocskai Filmszínház működtetője elérhető: 4080 Hajdúnánás, Köztársaság tér 16. (Szabó István) 52/381-620<br /> * Kötegyáni Baráti Kör Egyesület a Kötegyáni Teleház, Könyvtár működtetője elérhető: 5725 Kötegyán, Kossuth u. 50. (Ungvári Mihály) 66/278-354<br /> * Őriszentpéteri Teleház (Őri Alapítvány) a „Hétrétország…” szervezői, házigazdái elérhetők: 9941 Őriszentpéter, Városszer 116. (Sülyi Péter) 94/548-038<br /> * Nagy Gáspár Kulturális Központ a Vasvári Rétesfesztivál szervezője elérhető: 9800 Vasvár, Bartók Béla u. 4. (Gergye Rezső) 94/573-070<br /> * Falusi Turizmus Vas Megyei Szövetsége a gazdapultok létrehozásának segítője elérhető: 9700 Szombathely, Ady tér 5. (Huszár Judit) 94/312-535</div> Arisztid https://wiki.hrod.hu/index.php?title=112/2009._(VIII._29.)_FVM_rendelet&diff=662 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet 2013-06-27T12:16:17Z <p>Arisztid: Tördelést javítottam.</p> <hr /> <div>A jogszabály 2013. VI. 26-án hatályos állapota.<br /> A mellékletekkel teljes, hatályos szöveg [http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=125834.242738 a Nemzeti Jogszabálytárban olvasható].<br /> <br /> == 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet ==<br /> <br /> '''az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és működtetésére igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről'''<br /> <br /> A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a következőket rendelem el:<br /> <br /> === A támogatás célja ===<br /> <br /> '''1. §''' E rendelet szerinti támogatás célja az integrált közösségi és szolgáltató tér infrastrukturális kialakításának, valamint működtetésének támogatása, amelynek eredményeként hozzáférhetővé válnak a vidéki települések életminőségét javító közösségi, kulturális, közművelődési, szociális, egészségügyi, üzleti, információs, kommunikációs, adminisztratív és egyéb szolgáltatások.<br /> <br /> === Értelmező rendelkezések ===<br /> <br /> '''2. §''' (1) E rendelet alkalmazásában:<br /> <br /> a) integrált közösségi és szolgáltató tér: e rendeletben kötelezően előírt, valamint az integrált közösségi és szolgáltató tér (a továbbiakban: IKSZT) címbirtokosa által választott, a címbirtokosi okiratában jóváhagyott szolgáltatások együttese;<br /> <br /> b) IKSZT címbirtokosi pályázat: az Irányító Hatóság (a továbbiakban: IH) által meghirdetett, az IKSZT kialakítására alkalmas és jogosult ügyfelek kiválasztására irányuló pályázat;<br /> <br /> c) címbirtokosi okirat: az IKSZT címbirtokosi pályázat elbírálásának eredményeként az IH által kiadott jóváhagyó pályázati döntés;<br /> <br /> d) IKSZT cím korlátozása: az IKSZT címbirtokosi okirat által biztosított jogoknak az IH általi időleges felfüggesztése;<br /> <br /> e) IKSZT megvalósulási helyszín: a címbirtokosi okiratban az adott IKSZT kialakítására és működtetésére jóváhagyott földrészlet és a rajta található épület, illetve épületrész;<br /> <br /> f) kisléptékű infrastruktúra-fejlesztés: e rendelet 2. számú mellékletének 2. pontja szerinti tevékenység;<br /> <br /> g) nonprofit szervezet: az egyesületként, az alapítványként, a közalapítványként, a nonprofit gazdasági társaságként és a közhasznú tevékenységet ellátó szociális szövetkezetként működő szervezet, kivéve a biztosító egyesületet, a politikai pártot és a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetet;<br /> <br /> h) egyházi és belső egyházi jogi személy: a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 7. §-a szerinti jogi személy;<br /> <br /> i) működési kiadások elszámolási időszaka: egy naptári évben legfeljebb négy alkalommal megnyíló, a 11. § (1) bekezdésében meghatározott azon kifizetési kérelem benyújtási időszakok közötti időszak, melyben az ügyfél működési kiadást számol el a 3. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti fejlesztés utolsó kifizetési kérelmének benyújtási időpontját követően az üzemeltetési kötelezettség ideje alatt;<br /> <br /> j) támogatás időarányos része: a támogatási határozattal rendelkező címbirtokos, mint ügyfél részére valamennyi beruházási kifizetési kérelmére kifizetési határozattal jóváhagyott összes beruházási támogatás összegének 1/60-ad része, illetve működési támogatás esetén valamennyi működési kifizetési kérelmére kifizetési határozattal jóváhagyott összes működési támogatás 1/36-od része és a kötelezettség nem teljesítésével érintett hónapok számának szorzata;<br /> <br /> k) IKSZT megvalósulási helyszínének alapterülete: a címbirtokosi okiratban az adott IKSZT kialakítására és működtetésére jóváhagyott földrészleten található épületnek, illetve épületrésznek az országos településrendezési és építészeti követelményekről szóló 253/1997. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti hasznos, fejlesztéssel érintett alapterülete;<br /> <br /> l) vonalas létesítmény: eső- és szennyvízgyűjtő csatorna, árok, külső telefon és telekommunikációs hálózat beleértve a csatlakozási pontot, út, parkoló, járda, kerítés, térburkolat;<br /> <br /> m) ifjúságfejlesztés: a felnövekvő generációk tagjaival, a gyerekekkel, a fiatalokkal és fiatal felnőttekkel való, az egyéni fejlesztést és a közösségi munkát is magában foglaló, lehetőség szerint családjaikat is bevonó folyamat, amelynek alakítói, aktív résztvevői, kezdeményezői a gyerekek, a fiatalok és a fiatal felnőttek. Az ifjúságfejlesztés folyamat célja elsődlegesen az ifjúságban rejlő erőforrások kibontásának és a korosztályok társadalmi integrációjának elősegítése, amely a gyerekek tekintetében az optimális fejlődés lehetőségeinek biztosítása, segítése, mindezek védelme, a primer prevenció, a fiatalok tekintetében a társadalmi és gazdasági folyamatokban való aktív részvételre való felkészítés, a fiatal felnőttek tekintetében pedig a munkavállalás és egzisztencia-teremtés, a családalapítás és a közéleti-közösségi részvétel támogatása, valamint szerves részét képezi a korosztállyal foglalkozó szakemberek célirányos, specifikus képzése;<br /> <br /> n) agrár-, vagy vidékfejlesztés területén tevékenykedő szakmai szervezet képviselője: az IKSZT működési területén agrár-, vidék-, vagy közösségfejlesztéssel összefüggő gyakorlati és fejlesztő tevékenységet végző szakember, szaktanácsadó, az agrár- vidékfejlesztési szakigazgatási szervezetek, köztestületek, gazdasági és szakmai kamarák, tudástranszfert biztosító, innovációs és szakmai szervezetek munkatársa, LEADER Helyi Akciócsoport tagja vagy LEADER Helyi Akciócsoport munkaszervezetének tagja;<br /> <br /> o) ifjúsági információs pont szolgáltatás: olyan alapellátás jellegű humánszolgáltatás, amelynek elsődleges célja a fiatalok számára térítésmentes információ- és segítő szolgáltatásnyújtás;<br /> <br /> p) IKSZT szolgáltatási- és programterv: az IKSZT kötelező és vállalt szolgáltatásainak igényfelmérésen alapuló naptári félévre meghatározott ütemezési terve, amely tartalmazza a szolgáltatásokhoz kötődő közösségi programok összességét, segíti azok megvalósítását, s alapját képezi a működéssel kapcsolatos ellenőrzéseknek;<br /> <br /> q) IKSZT szolgáltatás-tervezési és beszámolási felület: a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (a továbbiakban: NAKVI) által üzemeltetett, az IKSZT címbirtokos szervezet IKSZT szolgáltatási- és programtervének elkészítésére, feltöltésére, ellenőrzésére alkalmas online felület, amely egyben elsődleges kommunikációs csatorna az IH, a NAKVI és az IKSZT címbirtokosok között;<br /> <br /> r) szakmai beszámoló: az ügyfél által az üzemeltetési kötelezettség ideje alatt az IKSZT szolgáltatási- és programterv alapján megvalósított tevékenységéről a NAKVI részére a szakmai beszámolási időszakra vonatkozóan negyedévenként elkészített és elektronikus úton benyújtott beszámoló;<br /> <br /> s) szakmai beszámolási időszak: az a beszámolással érintett naptári negyedév, amely időszakról az ügyfél elkészíti a szakmai beszámolóját;<br /> <br /> t) teljesítésigazolás: a NAKVI által kiállított, a szakmai beszámoló értékeléséről szóló, az IKSZT címbirtokosság alapján az ügyfelet terhelő szakmai kötelezettségek teljesítését igazoló okirat.<br /> <br /> (2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint a halászati támogatások egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvényben (a továbbiakban: Törvény) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendeletben (a továbbiakban: Vhr.) foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.<br /> <br /> === A támogatott célterületek, a támogatás jellege ===<br /> <br /> '''3. §''' (1) E rendelet alapján támogatás vehető igénybe:<br /> <br /> a) az IKSZT megvalósulási helyszín külső és belső felújítására, bővítésére, korszerűsítésére;<br /> <br /> b) az IKSZT megvalósulási helyszínhez közvetlenül kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztésére;<br /> <br /> c) az IKSZT részét képező szolgáltatásokhoz kapcsolódó eszközök beszerzésére;<br /> <br /> d) az IKSZT működtetésére.<br /> <br /> (2) Az (1) bekezdés b), c), illetve d) pontjában szereplő tevékenységek önállóan nem, csak az a) pontban szereplő tevékenységgel együtt támogathatóak.<br /> <br /> (3) Az (1) bekezdés a), b) és c) pontja alapján nem vehető igénybe támogatás az IKSZT megvalósulási helyszínéül szolgáló ingatlan azon részének felújítására, átalakítására, korszerűsítésére, illetve ezen ingatlanokban található eszközök beszerzésére, amely kizárólag a települési önkormányzat által ellátandó, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott közoktatási, egészségügyi és szociális feladatok, valamint közigazgatási funkciók ellátására szolgál.<br /> <br /> (4) Amennyiben az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt fejlesztések közvetlenül nem csak az IKSZT megvalósulási helyszínt érintik, akkor az érintett kiadásokat alapterület-arányosan meg kell osztani, és az elszámolható kiadások között csak az IKSZT megvalósulási helyszínére arányosan jutó kiadások szerepelhetnek.<br /> <br /> (5) Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a falumegújításra és -fejlesztésre igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló 135/2008. (X. 18.) FVM rendelet, vagy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki örökség megőrzéséhez igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló 138/2008. (X. 18.) FVM rendelet alapján támogatással felújított, felújítással érintett épület, illetve épületrész fejlesztésére nem igényelhető támogatás.<br /> <br /> (6) Az e rendelet szerinti tevékenységek nem kezdhetők meg a támogatási kérelem befogadását megelőzően.<br /> <br /> === Támogatás igénybevételének feltételei ===<br /> <br /> '''4. §''' (1)E rendelet szerinti támogatási kérelem benyújtására a korlátozásmentes IKSZT címmel rendelkező települési önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, önkormányzati társulás, többcélú kistérségi társulás, nonprofit szervezet, valamint egyházi és belső egyházi jogi személy (a továbbiakban: ügyfél) jogosuIt.<br /> <br /> (2) A nem önálló jogi személyiségű önkormányzati társulás ügyfél esetében támogatási kérelmet a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 7-8. §-ai alapján a közös feladatok és hatáskörök gyakorlására jogosult önkormányzat nyújthat be.<br /> <br /> (3) E rendelet alapján az ügyfél a 2007-2013-as időszakban egy IKSZT megvalósulási helyszínen egy támogatási kérelem alapján részesülhet támogatásban, és csak egy támogatási kérelem alapján valósulhat meg támogatott beruházás, illetve szolgáltatásnyújtás. Egy településen egy IKSZT épület kialakítása támogatható.<br /> <br /> === A támogatás mértéke, az elszámolható kiadások ===<br /> <br /> '''5. §''' (1) A 3. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységekhez kapcsolódóan a támogatás mértéke az összes elszámolható kiadás 100%-a.<br /> <br /> (2) Költségvetési szervek esetében az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet 71. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján a támogatás számításának alapja az összes elszámolható nettó kiadás.<br /> <br /> (3) A 3. § (1) bekezdés a)-b) pontjában foglalt tevékenységekhez kapcsolódó elszámolható kiadásokat a 2. számú melléklet tartalmazza.<br /> <br /> (4) A 3. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban szereplő tevékenységekhez kapcsolódóan az egyéb elszámolható kiadások a Vhr. 31. §-a szerint számolhatóak el.<br /> <br /> (5) A 3. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt tevékenységekhez kapcsolódó elszámolható kiadásokat az 5. számú melléklet tartalmazza.<br /> <br /> (6) A 3. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt tevékenységekhez kapcsolódó elszámolható kiadásokat a 3. számú melléklet tartalmazza.<br /> <br /> (7) A 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás igénybevételéhez kapcsolódó elszámolható nettó kiadások nem haladhatják meg:<br /> <br /> a) meglévő épület felújítására és korszerűsítésére vonatkozóan a nettó 180 000 forint/négyzetmétert;<br /> <br /> b) meglévő épület bővítésére vonatkozóan a nettó 235 000 forint/négyzetmétert.<br /> <br /> (8) A 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás az IKSZT megvalósulási helyszínének fejlesztéssel érintett, hasznos alapterülete után vehető igénybe. Amennyiben egy helyiség részben vagy egészben több célt is szolgál, alapterülete csak egyszer vehető figyelembe.<br /> <br /> (9) A 3. § (1) bekezdés a) pontjához kapcsolódó elszámolható összes kiadás nem lehet kevesebb, mint nettó 320 000 forint.<br /> <br /> (10) A 3. § (1) bekezdés b) pontjához kapcsolódó elszámolható kiadás nem haladhatja meg a nettó 10 000 000 forint összeget.<br /> <br /> (11) A 3. § (1) bekezdés c) pontjához kapcsolódó elszámolható kiadás nem haladhatja meg a nettó 10 000 000 forint összeget.<br /> <br /> (12)A 3. § (1) bekezdés d) pontja alapján az üzemeltetési kötelezettség teljes ideje alatt az IKSZT működtetésére legfeljebb 6 500 000 forint elszámolható kiadás használható fel, azonban erre irányuló kifizetési kérelem legkésőbb a Vhr. 17. § (3) bekezdésében meghatározott időpontig nyújtható be.<br /> <br /> (13) A 3. § (1) bekezdés d) pontja alapján az IKSZT működtetésére elszámolt kiadás nem haladhatja meg a 3. § (1) bekezdés a)-c) pontjában elszámolt kiadás 25%-át.<br /> <br /> (14) A Vhr. 23. § (1) bekezdés b) pontjától eltérően az üzemeltetési kötelezettség a 3. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt tevékenységek kiadásaira irányuló utolsó kifizetési kérelem benyújtásának napjától számított öt évig tart abban az esetben is, ha az ügyfél a 3. § (1) bekezdés d) pontja szerinti támogatásra nem jogosult.<br /> <br /> '''6. §''' (1) A Vhr. 20. § (3)-(4) bekezdésében foglaltakat kizárólag a 3. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakra irányuló fejlesztés vonatkozásában kell alkalmazni.<br /> <br /> (2) Az e rendelet alapján igényelt támogatás összege kedvezményezettenként nem haladhatja meg a 200 000 eurónak megfelelő forintösszeget.<br /> <br /> (3)<br /> <br /> === Kötelezettségek ===<br /> <br /> '''7. §''' (1) Az ügyfél köteles az IKSZT cím korlátozásmentes birtoklásához szükséges, az IH-val kötendő együttműködési megállapodásban rögzített feltételek betartására.<br /> <br /> (2) Az ügyfél az üzemeltetési kötelezettség ideje alatt köteles az alábbi szolgáltatásokat a (7)-(14) bekezdésekben meghatározott módon és alkalommal korlátozás- és térítésmentesen nyújtani:<br /> <br /> a) helyszín és feltételek biztosítása a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat tájékoztatási pont működtetéséhez;<br /> <br /> b) ifjúsági közösségi programok szervezése, ifjúságfejlesztési folyamatok generálása és a folyamatok nyomon követése, ifjúsági információs pont működtetése, fiatalok közösségi szerveződésének és részvételének támogatása;<br /> <br /> c) közművelődési programok szervezése;<br /> <br /> d) a lakosság és a vállalkozások információhoz való hozzájutásának elősegítése;<br /> <br /> e) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 65. § (2) bekezdésében meghatározott nyilvános könyvtár működtetése vagy nyilvános könyvtár szolgáltatásának megrendelése, vagy - kizárólag abban az esetben, ha a településen az IKSZT megvalósulási helyszínétől eltérő helyszínen nyilvános könyvtári ellátás elérhető - olvasósarok működtetése;<br /> <br /> f) közösségi internet hozzáférés biztosítása, mint közösségi internet hozzáférési pont az IKSZT megvalósulási helyszínén önállóan, vagy teleházként, vagy e-Magyarország pontként.<br /> <br /> (2a) Amennyiben a (2) bekezdésben szereplő szolgáltatások a program jellegéből adódóan az IKSZT megvalósulási helyszínen nem valósíthatók meg, akkor attól eltérő helyszínen, de kizárólag az ügyfél által történő szervezésben megvalósíthatók.<br /> <br /> (3) Az ügyfél köteles az IKSZT megvalósulási helyszínén az alábbi helyiségeket, illetve tereket kialakítani, illetve rendelkezésre bocsátani:<br /> <br /> a) legalább 1 db, legalább 30 négyzetméter hasznos alapterületű, tanácsadásra, továbbá csoportfoglalkozásokra, képzések megtartására egyaránt alkalmas, természetes fénnyel megvilágított és szélessávú internet kapcsolattal rendelkező helyiség, illetve tér;<br /> <br /> b) legalább 1 db, legalább 20 négyzetméter hasznos alapterületű, természetes fénnyel megvilágított, szélessávú internetkapcsolattal rendelkező helyiség, illetve tér, amely könyvtári és információs szolgáltatás esetén a dokumentumok tárolására és igénybevételére alkalmas;<br /> <br /> c) legalább 1 db, legalább 15 négyzetméter hasznos alapterületű, közösségi internet szolgáltatás igénybevételére alkalmas helyiség, illetve tér;<br /> <br /> d) legalább 1-1 db férfi, női és mozgáskorlátozott mellékhelyiség, vagy 1-1 db férfi és női akadálymentesített mellékhelyiség összesen legalább 1 db pelenkázóval;<br /> <br /> e) legalább 5 db kerékpár és 5 db babakocsi elhelyezésére alkalmas, az IKSZT megvalósulási helyszín földrészletén elhelyezkedő fedett, a kerékpárok és a babakocsik lezárhatóságát lehetővé tevő, rögzítőhelyekkel ellátott babakocsi- és kerékpártároló;<br /> <br /> f) legalább 1 db, legalább 10 négyzetméter hasznos alapterületű irodahelyiség, illetve irodai tér;<br /> <br /> g) összesen legalább 5 négyzetméter hasznos alapterületű tároló helyiség(ek), továbbá teakonyha.<br /> <br /> (4) A (3) bekezdés szerinti helyiségek, terek többfunkciósan is kialakíthatóak.<br /> <br /> (5) Az ügyfél az IKSZT megvalósulási helyszín kialakítására irányuló beruházási művelet, műveletek megvalósulását követően köteles az alábbi eszközöket biztosítani:<br /> <br /> a) legalább 5 db, a 4. számú melléklet szerinti minimális műszaki követelményeknek megfelelő, helyi hálózatban összekapcsolt, szélessávú internetkapcsolattal rendelkező számítógép-munkaállomás, amelyből:<br /> <br /> aa) legalább 1 db számítógép-munkaállomásnak - a személyes jellegű ügyintézéshez szükséges mértékig - a többi munkaállomástól térben elkülönítetten kell elhelyezkednie,<br /> <br /> ab) legalább 1 db számítógép-munkaállomásnak a személyzet munkájához rendelkezésre kell állnia;<br /> <br /> b) hálózati kapcsolatot biztosító eszközök:<br /> <br /> ba) router (útválasztó), vezeték nélküli funkciókkal, a gépek számához méretezett teljesítménnyel,<br /> <br /> bb) switch (hálózati elosztó) a további gépek csatlakoztatásához,<br /> <br /> bc) hálózati adattároló egység RAID vezérlővel (RAID0, tükrözés, két merevlemez azonos tartalommal), amely fájl szerver funkciókat biztosít, legalább 300 GB-os merevlemezekkel;<br /> <br /> c) IP telefonálásra alkalmas eszköz (router vagy telefonkészülék);<br /> <br /> d) az a) pontban meghatározott munkaállomások adatvesztés nélküli biztonságos kikapcsolását biztosító szünetmentes tápegység, tápegységek;<br /> <br /> e) 1 db fekete-fehér vagy színes lézernyomtató, lapolvasó (legalább 300 dpi felbontással, legfeljebb 5-10 sec lapolvasási sebességgel, magyar nyelvű szoftverrel, kép állomány, illetve PDF formátumú mentési lehetőséggel, valamint optikai karakterfelismerő modullal), fax, illetve fénymásoló, vagy ezen eszközöket helyettesítő 1 db multifunkcionális készülék;<br /> <br /> f) 1 db flipchart tábla;<br /> <br /> g) 1 db projektor (legalább 1024 x 768 felbontással, min. 2000 ANSI lumen, 2000:1 kontraszt);<br /> <br /> h) 1 db vetítővászon;<br /> <br /> i) 1 db CD-DVD vagy Blue-ray lejátszó;<br /> <br /> j) 1 db televízió;<br /> <br /> k) a (3) bekezdésben meghatározott helyiségek, terek méretének és funkciójának megfelelő számú asztal, szék és egyéb bútor, amely magában foglalja a számítógépes munkaállomásokhoz szükséges irodabútorokat is, azonban a székek száma az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatásokhoz kapcsolódó helyiségek alapterületére vetítve nem haladhatja meg a négyzetméterenkénti 2 db-ot;<br /> <br /> l) digitális fényképezőgép (legalább 6 megapixel felbontású);<br /> <br /> m) legalább 1 db vezetékes telefon;<br /> <br /> n) polcrendszer, amely lehetővé teszi az ügyfélszolgálati és információs pont szolgáltatáshoz szükséges dokumentumok (könyvek, elektronikus és papír alapú kiadványok, szórólapok) elhelyezését, valamint a könyvtári szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó dokumentumok (könyvek, folyóiratok, elektronikus és papír alapú kiadványok) elhelyezését;<br /> <br /> o) a könyvtári szolgáltatásra biztosított minden asztalhoz 1 db olvasólámpa;<br /> <br /> p) a (3) bekezdés f) pontja szerinti iroda működése érdekében: számítógép-munkaállomás vagy hordozható számítógép, számítógép- és íróasztal, irodai székek, zárható iratszekrény, hordozható telefonkészülék (nem mobil telefon).<br /> <br /> (6) Az ügyfél köteles az üzemeltetési kötelezettség ideje alatt a nyitvatartási időt meghirdetni és kifüggeszteni. A nyitva tartásnak legalább az alábbiak szerint, a közösségi kezdeményezésekhez illeszkedve kell megvalósulnia:<br /> <br /> a) a hét 5 napján, amelyből legalább 1 napnak szabadnapra vagy munkaszüneti napra kell esnie;<br /> <br /> b) napi 6 órában, amelynek magában kell foglalnia a 16.00-18.00 óra közötti időszakot, valamint havonta legalább egy alkalommal a 18.00-21.00 óra közötti időszakot is;<br /> <br /> c) az IKSZT nyitvatartási ideje nem lehet rövidebb az ügyfél által a támogatási kérelemben vállalt nyitvatartási időnél, azonban az ügyfél ünnepnapokon a vállalt, vagy meghirdetett nyitva tartástól eltérhet.<br /> <br /> (7) A (2) bekezdés a) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan az ügyfél köteles szakmai beszámolási időszakonként legalább három alkalommal agrár-, vagy vidékfejlesztési területen tevékenykedő szakmai szervezet képviselője által lebonyolítandó előadás, képzés, tanfolyam, tréning, fogadóóra programlehetőségek közül legalább egyet megszervezni.<br /> <br /> (8) A (2) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan az ügyfél köteles szakmai beszámolási időszakonként legalább három alkalommal a 12-29 éves korosztály számára az ő igényeikre alapozva, a fiatalok aktív részvételével kialakított programot szervezni az alkotótábor, diszkó, erdei iskolai programok, ifjúsági fesztivál, ifjúsági klub, ifjúsági tábor, ifjúsági találkozó, képzés, kirándulás, koncert, műhelymunka (workshop), művészeti programok, nyári egyetem, önismereti program, önkéntes programok, önsegítő csoport, sportprogramok, szakkör, tanfolyam, tréning, vetélkedő program, kézműves foglalkozások lehetőségek közül.<br /> <br /> (9) A (2) bekezdés c) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan az ügyfél köteles szakmai beszámolási időszakonként legalább három alkalommal szabadidős, illetve közművelődési programot szervezni, amely lehet amatőr művészeti klub, alkotótábor, felnőttképzési program, fesztivál, filmvetítés, hagyományőrző program, ismeretterjesztő előadás, kiállítás, koncert, műhelymunka (workshop), művészeti programok, népfőiskola, önképzőkör, szakkör, színházi előadás, tanfolyam, tréning, színház-, mozi-, kiállítás-, illetve múzeumlátogatás.<br /> <br /> (10) A (2) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan az ügyfél köteles két szakmai beszámolási időszak alatt legalább egy alkalommal a vállalkozások működtetéséhez kapcsolódó cégjogi, pénzügyi, számviteli, adózási és egyéb üzletviteli, gazdálkodási ismeretekről szóló tájékoztató programot előadás, képzés, tanfolyam, tréning, vállalkozói klub, fogadóóra keretében megszervezni.<br /> <br /> (11) A (2) bekezdés e) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan az ügyfél köteles szakmai beszámolási időszakonként legalább egy alkalommal könyvtári és információs szolgáltatások használatával, előnyeivel, lehetőségeivel, illetve a könyvtárban megtalálható szellemi - irodalmi, tudományos - értékek terjesztésével kapcsolatos tájékoztató programot, előadást, képzést, klubot, szakkört, tanfolyamot, valamint olvasókultúra fejlesztő programot szervezni.<br /> <br /> (12) A (2) bekezdés f) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan az ügyfél köteles szakmai beszámolási időszakonként legalább egy alkalommal a digitális írástudás elterjesztésével, vagy az internet használatával kapcsolatos programot előadás, képzés, tanfolyam vagy klub keretében megszervezni.<br /> <br /> (13) Egy program szervezése csak egy szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódhat.<br /> <br /> (14) Az ügyfél köteles az üzemeltetési kötelezettség kezdetétől számított 8 munkanapon belül az üzemeltetési kötelezettség megkezdéséről a NAKVI-t értesíteni.<br /> <br /> (15) A (2) és (2a) bekezdésben és a (7)-(12) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén, az előírt alkalmakon felül az adott szolgáltatásokat az ügyfél térítés ellenében is nyújthatja.<br /> <br /> (16) A Vhr. 23. § (1) bekezdés c) pontjától eltérően az üzemeltetési kötelezettség időtartama alatt, a beruházás vagy fejlesztés tárgyát - a fenntarthatóságának biztosítása érdekében - az ügyfél a kötelezően előírt, valamint vállalt szolgáltatásainak teljesítését követően bérbe adhatja. Ennek során az ügyfélnek figyelemmel kell lennie arra, hogy a tevékenység megfeleljen az 1. § szerint meghatározott céloknak.<br /> <br /> (17) A (15)-(16) bekezdés szerinti tevékenységek a (6) bekezdésben meghatározott nyitvatartási időben is végezhetők, azonban azok nem korlátozhatják az ügyfél kötelezően ellátandó, és vállalt szolgáltatásainak nyújtását.<br /> <br /> (18) A (15)-(16) bekezdés szerinti tevékenységekről külön nyilvántartást kell vezetni, az abból befolyt bevételek kizárólag az IKSZT működtetésére vagy fejlesztésére fordíthatók.<br /> <br /> '''8. §''' (1) Az ügyfél - amennyiben címbirtokosi okiratában vállaltan szerepel - az alábbi szolgáltatásokat köteles a (2) bekezdés d)-l) pontjaiban meghatározott módon és alkalommal nyújtani az üzemeltetési kötelezettség ideje alatt:<br /> <br /> a) közösségfejlesztési folyamatok generálása, folyamatkövetése;<br /> <br /> b) helyszín biztosítása civil szervezetek számára;<br /> <br /> c) az iskolai felzárkózást segítő, a középiskolai tanulmányokra felkészítő, tanítási időn túli tankör megvalósítása 6-18 éves gyermekek és fiatalok számára;<br /> <br /> d) a gyermekek foglalkoztatását, óvodai felkészítését célzó nappali, délelőtti szabadidős, fejlesztő programok megvalósítása;<br /> <br /> e) egészségfejlesztési programok megvalósítása;<br /> <br /> f) üzlethelyiség vagy üzlethelyiségek kialakítása a helyi vállalkozók támogatása érdekében;<br /> <br /> g) postai szolgáltatás nyújtása kizárólag azokon a településeken, ahol a Magyar Posta Zrt.:<br /> <br /> ga) a postai szolgáltatást a Postapartner Program keretében vállalkozásba való kiszervezés útján kívánja működtetni, és a meghirdetett pályázatra jelentkező IKSZT címbirtokos vagy együttműködő partnere a postai szolgáltatás üzemeltetési jogát elnyerte, a Magyar Posta Zrt.-vel szerződést kötött, vagy<br /> <br /> gb) a postai szolgáltatás IKSZT keretében történő üzemeltetéséhez a Magyar Posta Zrt. egyéb módon, írásos együttműködéses formában hozzájárulását adta;<br /> <br /> h) elektronikus közigazgatási végpont szolgáltatások biztosítása - közháló végpont kialakítása;<br /> <br /> i) Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat - munkaerőpiaci információs pont kialakítása.<br /> <br /> (1a) Amennyiben az (1) bekezdésben szereplő szolgáltatások a program jellegéből adódóan az IKSZT megvalósulási helyszínen nem valósíthatók meg, akkor attól eltérő helyszínen, de kizárólag az ügyfél által történő szervezésben megvalósíthatók.<br /> <br /> (2) Az ügyfél a címbirtokosi okiratban szereplő szolgáltatások nyújtása érdekében az alábbi feltételeket köteles teljesíteni:<br /> <br /> a) szolgáltatásonként egy, legalább 10 négyzetméter hasznos alapterületű közösségi szolgáltatások nyújtására alkalmas, természetes fénnyel is megvilágított, szélessávú internetkapcsolattal rendelkező helyiséget, teret kialakítani, illetve rendelkezésre bocsátani, amely többfunkciósan is kialakítható;<br /> <br /> b) az (1) bekezdés b) pontjában ismertetett szolgáltatás érdekében az alábbi eszközöket biztosítani:<br /> <br /> ba) helyiségek méretének és funkciójának megfelelő számú asztal,<br /> <br /> bb) székek, amelyek száma a helyiség alapterületére vetítve nem haladhatja meg a négyzetméterenkénti 2 db-ot,<br /> <br /> bc) szekrény az eszközök tárolására,<br /> <br /> bd) könyvespolc,<br /> <br /> be) zárható iratszekrény,<br /> <br /> bf) tábla,<br /> <br /> bg) ruhafogas,<br /> <br /> bh) nyomtató,<br /> <br /> bi) vezetékes telefonkészülék,<br /> <br /> bj) telefaxkészülék;<br /> <br /> c) az (1) bekezdés d) pontjában ismertetett szolgáltatás érdekében az alábbi eszközöket biztosítani:<br /> <br /> ca) zárható szekrény,<br /> <br /> cb) nyitott polcos szekrény,<br /> <br /> cc) pelenkázó asztal,<br /> <br /> cd) székek, amelyek száma a helyiség alapterületére vetítve nem haladhatja meg a négyzetméterenkénti 2 db-ot,<br /> <br /> ce) asztal,<br /> <br /> cf) szőnyeg;<br /> <br /> d) az (1) bekezdés a) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan a működés megkezdését követő 18 hónapon belül egy, az ügyféltől eltérő helyi civil szervezet vagy nem formális közösség létrejöttét, működését segíteni, amelyet a tagok nyilatkozatával köteles igazolni, vagy már működő, az ügyféltől eltérő helyi civil szervezetek, illetve nem formális közösségek számára két szakmai beszámolási időszak alatt legalább egy alkalommal a működésükkel kapcsolatos előadást, képzést, tanfolyamot, tréninget vagy tanácsadást tartani;<br /> <br /> e) az (1) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan az IKSZT megvalósulási helyszín valamely helyiségét a működés megkezdését követően legkésőbb a harmadik hónaptól kezdődően az ügyféltől eltérő helyi civil szervezetek, illetve nem formális közösségek számára térítésmentesen rendelkezésre bocsátani, amelyet az ügyfél az adott szervezettel kötött megállapodással köteles igazolni;<br /> <br /> f) az (1) bekezdés c) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan szakmai beszámolási időszakonként legalább hat alkalommal, a tanórán kívül, az iskolai felzárkózást segítő, a középiskolai tanulmányokra felkészítő tankört, vagy a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény vonatkozó rendelkezései alapján elismert egyház által hit- és erkölcstanítást tartani;<br /> <br /> g) az (1) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan szakmai beszámolási időszakonként legalább hat alkalommal a 0-5 éves korosztályú gyerekek foglalkoztatását, óvodai felkészítését célzó nappali, fejlesztő programot megvalósítani;<br /> <br /> h) az (1) bekezdés e) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan szakmai beszámolási időszakonként legalább egy alkalommal egészségfejlesztési programot vagy egészségügyi szűrővizsgálatot szervezni;<br /> <br /> i) az (1) bekezdés f) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan a működés megkezdését követően az üzlethelyiség bérbeadása vagy az üzlethelyiség bérlésének lehetőségét meghirdetni;<br /> <br /> j) az (1) bekezdés g) pontja szerinti postai szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan helyiség biztosítása;<br /> <br /> k) az (1) bekezdés h) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan két szakmai beszámolási időszak alatt legalább egy alkalommal az elektronikus közigazgatási végpont szolgáltatással, annak használatával, vagy egyéb, az elektronikus közszolgáltatások igénybevételével kapcsolatos programot szervezni, amely lehet előadás, képzés, tanfolyam;<br /> <br /> l) az (1) bekezdés i) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan szakmai beszámolási időszakonként legalább egy alkalommal a munka világával kapcsolatos előadást, tanfolyamot, tájékoztató rendezvényt szervezni.<br /> <br /> (3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti helyiség többfunkciósan is kialakítható.<br /> <br /> (4) Ha az ügyfél a támogatási kérelemben kiszolgáló helyiség(ek) kialakítására vonatkozó kötelezettségvállalást tesz:<br /> <br /> a) köteles azt a vonatkozó műszaki és egyéb követelményeknek megfelelően, okirattal igazolt módon kialakítani, illetve rendelkezésre bocsátani;<br /> <br /> b) köteles konyha kiszolgáló helyiség kialakítása érdekében az alábbi eszközöket biztosítani:<br /> <br /> ba) hűtőszekrény,<br /> <br /> bb) tűzhely,<br /> <br /> bc) konyhabútor,<br /> <br /> bd) konyhai eszközök.<br /> <br /> (5) Az ügyfél köteles a beruházásokat oly módon végrehajtani, hogy a beruházási művelet megvalósulásának időpontjától kezdve az IKSZT megvalósulási helyszín feleljen meg az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 1. pontjában, valamint az országos településrendezési és építészeti követelményekről szóló 253/1997. (XII. 28.) Korm. rendeletben megfogalmazott akadálymentes közlekedés előírásainak.<br /> <br /> (6) Az ügyfél a 7. § (2) bekezdés és az (1) bekezdés szerinti címbirtokosi okiratban feltűntetett szolgáltatásainak ellátása érdekében köteles:<br /> <br /> a) munkavállalót alkalmazni az alábbiak szerint:<br /> <br /> aa) legalább egy főállású, teljes munkaidőben foglalkoztatott, legalább középfokú végzettséggel rendelkező személyt kell alkalmazni, vagy<br /> <br /> ab) legalább két fő részmunkaidős, legalább középfokú végzettséggel rendelkező személyt kell alkalmazni;<br /> <br /> ac) az aa) és ab) alpontban foglaltaktól eltérően 2012. szeptember 1. után új munkavállalóként kizárólag legalább érettségi vizsgával rendelkező munkavállaló alkalmazható;<br /> <br /> b) a nyitva tartásnak megfelelő módon a helyettesítés rendjéről gondoskodni;<br /> <br /> c) legalább egy fő munkavállaló részére képesítés megszerzését biztosítani, amely képzést a 2013. január 1. előtt munkába állt munkavállaló legkésőbb 2013. június 30-áig, ezt követően legalább a munkába állást követő fél éven belül köteles megkezdeni, a képzés elvégzéséről kiállított igazolást legalább az iratőrzési kötelezettség végéig megőrizni.<br /> <br /> (7) A (6) bekezdés c) pontja szerinti képzés az alábbi formákban valósulhat meg:<br /> <br /> a) e-Tanácsadói képzés formájában, vagy<br /> <br /> b) a NAKVI által indított, a 6. számú mellékletben meghatározott és tartalmilag részletezett képzés elvégzésével.<br /> <br /> (8) Az ügyfél az üzemeltetési kötelezettség teljes időszakára vonatkozóan köteles:<br /> <br /> a) minden naptári félévre vonatkozóan a 7. § (2) bekezdés, illetve a 7. § (7)-(13) bekezdés, valamint az (1) bekezdésnek, illetve a (2) bekezdés d)-l) pontjának megfelelő naptári félévre vonatkozó IKSZT szolgáltatási- és programtervet (a továbbiakban: programterv) készíteni. Az első programterv elkészítése és a NAKVI részére jóváhagyás céljából történő megküldése az üzemeltetési kötelezettség megkezdésétől számított 30 napon belül esedékes, időtartama a naptári félév végéig érvényes, a továbbiakban az első naptári félévre vonatkozó programtervet a tárgyévet megelőző év november 30., a második naptári félévre vonatkozó programtervet tárgyév május 31. napjáig az IKSZT szolgáltatás-tervezési és beszámolási felületen elkészítve a NAKVI részére jóváhagyás céljából megküldeni, amely programterv az alábbiakat tartalmazza:<br /> <br /> aa) a 7. § (2) bekezdésének és az (1) bekezdésnek megfelelő, tervezett közösségfejlesztő és közösségi programok (a továbbiakban: közösségi programok) megnevezését,<br /> <br /> ab) az egyes közösségi programok 7. § (2) bekezdése és az (1) bekezdés szerinti szolgáltatás- és programtípusba való besorolását, ahol minden egyes program csak egy szolgáltatás- és programtípusba sorolható be,<br /> <br /> ac) közösségi programok tervezett időpontját év, hónap, nap formátumban, a résztvevők tervezett számát, a célcsoport megnevezését és a program céljának rövid leírását,<br /> <br /> ad) a közösségi programok megvalósítása során a programtervtől való eltérés esetén figyelemmel lenni a 7. § és a (2) bekezdés szerinti követelményekre,<br /> <br /> b) a programterv teljesítését, a közösségi programok tényleges megvalósulását legkésőbb a beszámolási időszak utolsó napjának végéig dokumentálni, amely tartalmazza az alábbiakat:<br /> <br /> ba) a közösségi programok megnevezését,<br /> <br /> bb) az egyes közösségi programokra vonatkozóan a 7. § (2) bekezdése és az (1) bekezdés szerinti szolgáltatás- és programtípusba való besorolást, a program időpontját év, hónap, nap formátumban, a résztvevők számát, a program eredményének rövid leírását,<br /> <br /> bc) a közösségi programokon a résztvevők nevét, aláírását tartalmazó önkéntesen aláírt jelenléti ívet, a 7. § (2) bekezdés b) pontja, valamint az (1) bekezdés c)-d) pontja szerinti szolgáltatásokhoz kapcsolódó statisztikát, amely a szolgáltatást igénybevevők becsült életkorát, az igénybe vett szolgáltatás-, és programtípus besorolását, valamint időpontját tartalmazza, annak hitelességét az ügyfél, vagy a foglalkoztatott aláírásával kell igazolni,<br /> <br /> bd) három darab, a közösségi programokról készített, a program különböző jellegzetes elemeit bemutató, a beszámolóban dátummal beazonosítható fényképfelvételt,<br /> <br /> c) a feladatait a NAKVI-val kötött szakmai együttműködési megállapodás alapján végezni,<br /> <br /> d) az IKSZT működésével összefüggő dokumentumokat, iratokat elkülönítve nyilvántartani, azt az üzemeltetési időszak alatt, valamint a dokumentumok, iratok típusától függően a vonatkozó jogszabályok szerint, valamint az előírt határidő végéig megőrizni, azokba az IH, valamint a NAKVI képviselője részére a betekintést biztosítani,<br /> <br /> e) valamely szolgáltatás ellátását, személyi változást, vagy az ügyfél, mint IKSZT címbirtokos szervezet jogi változásának bekövetkezését, a változás bekövetkezésétől számított 10 munkanapon belül, a változást igazoló dokumentumok ügyfél által hitelesített másolatának egyidejű megküldésével a NAKVI részére bejelenteni,<br /> <br /> f) a foglalkoztatottak aláírásával igazolt, a munkavégzés idejét tartalmazó, jelenléti ívet naprakészen vezetni.<br /> <br /> (9) A (7) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt képzések megszerzése helyettesíthető legfeljebb 10 éve megszerzett főiskolai, vagy egyetemi felsőfokú végzettséggel, amelynek hitelesített oklevélmásolatát az ügyfélnek meg kell küldenie a NAKVI részére. A NAKVI a megküldött dokumentumok alapján igazolást állít ki az ügyfél részére, amelyet az ügyfél az iratőrzési kötelezettség végéig köteles megőrizni.<br /> <br /> (10) A (7) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt képzés megkezdéséről az ügyfél a munkavállaló munkába állását követő fél éven belül köteles a NAKVI felé jelenteni arról, hogy a munkavállaló a képzési kötelezettségeit határidőn belül megkezdte.<br /> <br /> === A támogatási kérelem benyújtása ===<br /> <br /> '''9. §''' (1) A támogatási kérelmet 2009. szeptember 1. és 2009. október 15. között lehet benyújtani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) megvalósítás helye szerint illetékes kirendeltségéhez az MVH honlapján közzétett formanyomtatványon.<br /> <br /> (2) A támogatási kérelemnek tartalmaznia kell az alábbi információkat, illetve adatokat:<br /> <br /> a) az ügyfél azonosítására vonatkozó adatok;<br /> <br /> b) ÁFA-visszaigénylésre vonatkozó adatok;<br /> <br /> c) az igényelt támogatásra vonatkozó adatok;<br /> <br /> d) az elszámolható kiadásokra vonatkozó adatok;<br /> <br /> e) az IKSZT címbirtokosságra vonatkozó adatok;<br /> <br /> f) a fejlesztés előtti állapotra vonatkozó információk;<br /> <br /> g) a tervezett fejlesztésre vonatkozó információk;<br /> <br /> h) a tervezett szolgáltatásokra vonatkozó információk;<br /> <br /> i) a fejlesztési területre vonatkozó adatok;<br /> <br /> j) az ügyfél nyilatkozata a vonatkozó feltételek megismeréséről és tudomásulvételéről;<br /> <br /> k) az ügyfél aláírása;<br /> <br /> l) helyi szükségletek felmérésére vonatkozó adatok.<br /> <br /> (3) A támogatási kérelemhez csatolni kell:<br /> <br /> a) az értékeléshez az 1. számú mellékletben meghatározott pontozási szempontokat alátámasztó igazolásokat, nyilatkozatokat, dokumentumokat;<br /> <br /> b) a Vhr. 27. § (1) bekezdésének h) és i) pontjában foglaltaktól eltérően működtetési és fenntarthatósági tervet;<br /> <br /> c) a megyei Ifjúsági Szakmai Módszertani Központtal kötött együttműködési megállapodást.<br /> <br /> (4) E rendelet alapján benyújtott támogatási kérelemhez - a Vhr. 27. § (1) bekezdésének f) pontjában foglaltaktól eltérően - üzleti tervet nem kell csatolni.<br /> <br /> === A támogatási kérelem elbírálása ===<br /> <br /> '''10. §''' A támogatási kérelmet az MVH az e rendeletben meghatározott feltételek szerint bírálja el és az 1. számú mellékletben meghatározott pontozási rendszer alapján végzett értékeléssel, valamint a Törvény 32. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti rangsor állításával döntést hoz.<br /> <br /> === A kifizetési kérelem benyújtása ===<br /> <br /> '''11. §''' (1) A kifizetési kérelmet a Vhr. 16/B. § (1)-(3) bekezdéseitől eltérően évente<br /> <br /> a) január 1-31.,<br /> <br /> b) április 1-30.,<br /> <br /> c) július 1-31., valamint<br /> <br /> d) október 1-31.<br /> <br /> között lehet postai úton benyújtani a megvalósítás helye szerinti illetékes MVH kirendeltséghez, az MVH által a honlapján közzétett formanyomtatványon.<br /> <br /> (2) A kifizetési kérelemnek tartalmaznia kell az alábbiakat:<br /> <br /> a) az ügyfél azonosítására vonatkozó adatokat;<br /> <br /> b) ÁFA-visszaigénylésre vonatkozó adatokat;<br /> <br /> c) az igényelt támogatásra vonatkozó adatokat;<br /> <br /> d) az elszámolni kívánt kiadásokra vonatkozó adatokat;<br /> <br /> e) az elszámolni kívánt kiadások indokoltságát alátámasztó információkat;<br /> <br /> f) a lefolytatott közbeszerzési eljárásokra vonatkozó információkat;<br /> <br /> g) a megvalósult fejlesztésre vonatkozó információkat;<br /> <br /> h) a nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó információkat;<br /> <br /> i) az ügyfél nyilatkozatát a vonatkozó feltételek megismeréséről és tudomásulvételéről;<br /> <br /> j) az ügyfél cégszerű aláírását.<br /> <br /> (3) A 3. § (1) bekezdés d) pontja szerinti működési támogatás igénybevételére irányuló kifizetési kérelemhez a (2) bekezdésben foglaltakon túl csatolni kell:<br /> <br /> a) az első kifizetési kérelemhez, illetve a további munkaszerződések megkötését követő első kifizetési kérelemhez a foglalkoztatottal kötött munkaszerződés másolatát;<br /> <br /> b) 8. § (8) bekezdés a) pontja szerinti, az elszámolási időszakot tartalmazó féléves programtervet;<br /> <br /> c) a kifizetési kérelem alapjául szolgáló időszakra vonatkozóan a 8. § (8) bekezdés f) pontja szerinti jelenléti ívek másolatát.<br /> <br /> (4) Az IKSZT cím felfüggesztése esetén az ügyfél a felfüggesztés időszakára vonatkozóan működési kiadásainak elszámolása érdekében kifizetési kérelmet nem nyújthat be.<br /> <br /> (5) Működési támogatás igénybevételére irányuló kifizetési kérelmet a 3. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban foglaltakra irányuló fejlesztés utolsó kifizetési kérelmének benyújtási időpontjától kezdődően felmerült kiadásokra lehet benyújtani.<br /> <br /> 11/A. § (1) A Vhr. 24. § (1) bekezdésétől eltérően, a Vhr. 24. § (2) bekezdésében foglaltak sérelme nélkül az ügyfél legkésőbb 2013. január 31. napjáig nyújthat be olyan első kifizetési kérelmet, amellyel egyéb elszámolható kiadásnak nem minősülő összeg is elszámolásra kerül. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.<br /> <br /> (2) A Vhr. 33. § (4) és (7) bekezdésének rendelkezései az (1) bekezdésben foglaltak vonatkozásában nem alkalmazhatóak.<br /> <br /> (3) Amennyiben az ügyfél az (1) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget, úgy a Vhr. 35. § (9) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.<br /> <br /> === Szakmai beszámoló készítése és benyújtása ===<br /> <br /> 11/B. § (1) Az ügyfél köteles szakmai beszámolót benyújtani a NAKVI részére, a 8. § (8) bekezdés a) pontjában meghatározott programterv adott időszakra vonatkozó megvalósításáról. A szakmai beszámolók 2013-ban, valamint azt követően évente<br /> <br /> a) január 5-éig,<br /> <br /> b) április 5-éig,<br /> <br /> c) július 5-éig, valamint<br /> <br /> d) október 5-éig<br /> <br /> nyújthatók be.<br /> <br /> (2) A szakmai beszámolónak tartalmaznia kell:<br /> <br /> a) a 8. § (8) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartásnak a beszámolás alapjául szolgáló időszakra vonatkozó kivonatát;<br /> <br /> b) a beszámolás alapjául szolgáló időszakra vonatkozóan a 8. § (8) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti jelenléti ívek ügyfél által hitelesített, az eredetivel mindenben megegyező másolatát;<br /> <br /> c) a beszámolás alapjául szolgáló időszakra vonatkozóan a 8. § (8) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti fényképfelvételeket;<br /> <br /> d) a 8. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szolgáltatás működtetése esetében a létrejövő civil szervezet, nem formális közösség tagjainak nyilatkozatát a megalakulásról.<br /> <br /> (3) Az ügyfél, amennyiben a 8. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti engedéllyel rendelkezik, úgy köteles annak megszerzését követő szakmai beszámolási időszakban az engedélyt igazoló dokumentumot a szakmai beszámolóhoz csatolni.<br /> <br /> (4) A szakmai beszámolók ellenőrzését a NAKVI végzi, az ellenőrzés eredményéről teljesítésigazolást állít ki, amelyet megküld az ügyfél, valamint MVH és az IH részére.<br /> <br /> (4a) A szakmai beszámolók elkészítésére és benyújtására nyitva álló, az (1) bekezdésben foglalt időszakokat követően a teljesítésigazolások (4) bekezdés szerinti kiállítása során a szakmai beszámoló teljesítettnek tekintendő, amennyiben a NAKVI a teljesítést 80% vagy azt meghaladónak értékeli a 7. § (2) bekezdésben és a 8. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében. A 80% alatti teljesítés esetén a teljesítésigazolás nem teljesített megjegyzéssel és indokolással kerül kiállításra. Ezzel egyidejűleg a 12. § (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. A teljesítésigazolást minden esetben a (4) bekezdésnek megfelelően kell megküldeni.<br /> <br /> (4b) Az ügyfélre vonatkozó szakmai beszámoló százalékban kifejezett teljesítésének értékét a 7. § (2) bekezdésben és a 8. § (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatások szerinti közösségi programok összesített darabszáma, valamint a közösségi programok teljesítésének az összesített darabszámhoz viszonyított aránya határozza meg.<br /> <br /> (5) Amennyiben a (4) bekezdésben meghatározott ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a szakmai beszámolókhoz kapcsolódóan jogkövetkezményt kell alkalmazni, akkor valamennyi szakmai beszámolási időszak alkalmával a 12. § (1) bekezdésében meghatározottakat kell alkalmazni.<br /> <br /> === Jogkövetkezmények ===<br /> <br /> '''12. §''' (1) Ha az ügyfél a 7. és 8. § szerinti kötelezettségeinek határidőben nem tesz eleget, továbbá pótolható mulasztás esetén a kötelezettségét felszólításra sem teljesíti, akkor kötelezettségszegés esetén a kötelezettségszegés megállapításáig kifizetett, a beruházási és - amennyiben IKSZT működtetésre vonatkozóan is támogatással rendelkezik - a működési támogatás időarányos része 3%-ának megfelelő támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül.<br /> <br /> (2) Ha az ügyfél az üzemeltetési időszak alatt nem teljesíti a 7. és 8. § szerinti kötelezettségét, akkor az IKSZT címe felfüggesztésre kerül.<br /> <br /> (3) Az IKSZT cím felfüggesztése esetén az e rendelet szerint kifizetett összes beruházási és működési kiadás 2. § (1) bekezdés j) pontja szerinti időarányos részének 20%-a jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül.<br /> <br /> (4) Az IKSZT cím visszavonása esetén az e rendelet szerint kifizetett összes beruházási és összes működési elszámolható kiadás 100%-a jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül.<br /> <br /> (5) Az IKSZT cím felfüggesztéséről és visszavonásáról az MVH javaslatára az IH dönt.<br /> <br /> === Záró rendelkezés ===<br /> <br /> '''13. §''' Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.<br /> <br /> '''13/A. §''' E rendeletnek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes agrártárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 76/2012. (VII. 27.) VM rendelettel [a továbbiakban: 76/2012. (VII. 27.) VM rendelet] megállapított 11/A. §-ának rendelkezéseit a 76/2012. (VII. 27.) VM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő azon ügyekben kell alkalmazni, amelyekben a támogatási kérelmet 2009. október 15. napjáig nyújtották be és a 76/2012. (VII. 27.) VM rendelet hatálybalépésekor a Vhr. 24. § (1) bekezdése rendelkezéseinek megsértése miatt a 35. § (9) bekezdésében foglaltak alkalmazásának lenne helye, vagy a Vhr. 35. § (9) bekezdésében foglalt bármelyik döntés még nem emelkedett jogerőre, vagy annak kapcsán bírósági felülvizsgálat van folyamatban.<br /> <br /> === Az Európai Unió jogának való megfelelés ===<br /> <br /> '''14. §''' Ez a rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet 56. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.<br /> <br /> '''15. §''' E rendeletnek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és működtetésére igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet módosításáról szóló 84/2012. (VIII. 2.) VM rendelettel (a továbbiakban: módosító rendelet) megállapított rendelkezéseit a módosító rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.<br /> <br /> '''16. §''' E rendeletnek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes vidékfejlesztési és egyéb agrártárgyú rendeletek módosításáról szóló 47/2013. (VI. 7.) VM rendelettel [a továbbiakban: módosító rendelet] megállapított 2. § (1) bekezdés q) pontját, 8. § (8) bekezdés a) pontját, 11/B. § (1) bekezdését, 11/B. § (4a) és (4b) bekezdését, 11/B. § (5) bekezdését, és 12. § (1) bekezdését a módosító rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.</div> Arisztid https://wiki.hrod.hu/index.php?title=112/2009._(VIII._29.)_FVM_rendelet&diff=661 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet 2013-06-27T12:10:26Z <p>Arisztid: /* Értelmező rendelkezések */</p> <hr /> <div>A jogszabály 2013. VI. 26-án hatályos állapota.<br /> A mellékletekkel teljes, hatályos szöveg [http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=125834.242738 a Nemzeti Jogszabálytárban olvasható].<br /> <br /> = 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet =<br /> <br /> '''az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és működtetésére igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről'''<br /> <br /> A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a következőket rendelem el:<br /> <br /> == A támogatás célja ==<br /> <br /> '''1. §''' E rendelet szerinti támogatás célja az integrált közösségi és szolgáltató tér infrastrukturális kialakításának, valamint működtetésének támogatása, amelynek eredményeként hozzáférhetővé válnak a vidéki települések életminőségét javító közösségi, kulturális, közművelődési, szociális, egészségügyi, üzleti, információs, kommunikációs, adminisztratív és egyéb szolgáltatások.<br /> <br /> == Értelmező rendelkezések ==<br /> <br /> '''2. §''' (1) E rendelet alkalmazásában:<br /> <br /> a) integrált közösségi és szolgáltató tér: e rendeletben kötelezően előírt, valamint az integrált közösségi és szolgáltató tér (a továbbiakban: IKSZT) címbirtokosa által választott, a címbirtokosi okiratában jóváhagyott szolgáltatások együttese;<br /> <br /> b) IKSZT címbirtokosi pályázat: az Irányító Hatóság (a továbbiakban: IH) által meghirdetett, az IKSZT kialakítására alkalmas és jogosult ügyfelek kiválasztására irányuló pályázat;<br /> <br /> c) címbirtokosi okirat: az IKSZT címbirtokosi pályázat elbírálásának eredményeként az IH által kiadott jóváhagyó pályázati döntés;<br /> <br /> d) IKSZT cím korlátozása: az IKSZT címbirtokosi okirat által biztosított jogoknak az IH általi időleges felfüggesztése;<br /> <br /> e) IKSZT megvalósulási helyszín: a címbirtokosi okiratban az adott IKSZT kialakítására és működtetésére jóváhagyott földrészlet és a rajta található épület, illetve épületrész;<br /> <br /> f) kisléptékű infrastruktúra-fejlesztés: e rendelet 2. számú mellékletének 2. pontja szerinti tevékenység;<br /> <br /> g) nonprofit szervezet: az egyesületként, az alapítványként, a közalapítványként, a nonprofit gazdasági társaságként és a közhasznú tevékenységet ellátó szociális szövetkezetként működő szervezet, kivéve a biztosító egyesületet, a politikai pártot és a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetet;<br /> <br /> h) egyházi és belső egyházi jogi személy: a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 7. §-a szerinti jogi személy;<br /> <br /> i) működési kiadások elszámolási időszaka: egy naptári évben legfeljebb négy alkalommal megnyíló, a 11. § (1) bekezdésében meghatározott azon kifizetési kérelem benyújtási időszakok közötti időszak, melyben az ügyfél működési kiadást számol el a 3. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti fejlesztés utolsó kifizetési kérelmének benyújtási időpontját követően az üzemeltetési kötelezettség ideje alatt;<br /> <br /> j) támogatás időarányos része: a támogatási határozattal rendelkező címbirtokos, mint ügyfél részére valamennyi beruházási kifizetési kérelmére kifizetési határozattal jóváhagyott összes beruházási támogatás összegének 1/60-ad része, illetve működési támogatás esetén valamennyi működési kifizetési kérelmére kifizetési határozattal jóváhagyott összes működési támogatás 1/36-od része és a kötelezettség nem teljesítésével érintett hónapok számának szorzata;<br /> <br /> k) IKSZT megvalósulási helyszínének alapterülete: a címbirtokosi okiratban az adott IKSZT kialakítására és működtetésére jóváhagyott földrészleten található épületnek, illetve épületrésznek az országos településrendezési és építészeti követelményekről szóló 253/1997. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti hasznos, fejlesztéssel érintett alapterülete;<br /> <br /> l) vonalas létesítmény: eső- és szennyvízgyűjtő csatorna, árok, külső telefon és telekommunikációs hálózat beleértve a csatlakozási pontot, út, parkoló, járda, kerítés, térburkolat;<br /> <br /> m) ifjúságfejlesztés: a felnövekvő generációk tagjaival, a gyerekekkel, a fiatalokkal és fiatal felnőttekkel való, az egyéni fejlesztést és a közösségi munkát is magában foglaló, lehetőség szerint családjaikat is bevonó folyamat, amelynek alakítói, aktív résztvevői, kezdeményezői a gyerekek, a fiatalok és a fiatal felnőttek. Az ifjúságfejlesztés folyamat célja elsődlegesen az ifjúságban rejlő erőforrások kibontásának és a korosztályok társadalmi integrációjának elősegítése, amely a gyerekek tekintetében az optimális fejlődés lehetőségeinek biztosítása, segítése, mindezek védelme, a primer prevenció, a fiatalok tekintetében a társadalmi és gazdasági folyamatokban való aktív részvételre való felkészítés, a fiatal felnőttek tekintetében pedig a munkavállalás és egzisztencia-teremtés, a családalapítás és a közéleti-közösségi részvétel támogatása, valamint szerves részét képezi a korosztállyal foglalkozó szakemberek célirányos, specifikus képzése;<br /> <br /> n) agrár-, vagy vidékfejlesztés területén tevékenykedő szakmai szervezet képviselője: az IKSZT működési területén agrár-, vidék-, vagy közösségfejlesztéssel összefüggő gyakorlati és fejlesztő tevékenységet végző szakember, szaktanácsadó, az agrár- vidékfejlesztési szakigazgatási szervezetek, köztestületek, gazdasági és szakmai kamarák, tudástranszfert biztosító, innovációs és szakmai szervezetek munkatársa, LEADER Helyi Akciócsoport tagja vagy LEADER Helyi Akciócsoport munkaszervezetének tagja;<br /> <br /> o) ifjúsági információs pont szolgáltatás: olyan alapellátás jellegű humánszolgáltatás, amelynek elsődleges célja a fiatalok számára térítésmentes információ- és segítő szolgáltatásnyújtás;<br /> <br /> p) IKSZT szolgáltatási- és programterv: az IKSZT kötelező és vállalt szolgáltatásainak igényfelmérésen alapuló naptári félévre meghatározott ütemezési terve, amely tartalmazza a szolgáltatásokhoz kötődő közösségi programok összességét, segíti azok megvalósítását, s alapját képezi a működéssel kapcsolatos ellenőrzéseknek;<br /> <br /> q) IKSZT szolgáltatás-tervezési és beszámolási felület: a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (a továbbiakban: NAKVI) által üzemeltetett, az IKSZT címbirtokos szervezet IKSZT szolgáltatási- és programtervének elkészítésére, feltöltésére, ellenőrzésére alkalmas online felület, amely egyben elsődleges kommunikációs csatorna az IH, a NAKVI és az IKSZT címbirtokosok között;<br /> <br /> r) szakmai beszámoló: az ügyfél által az üzemeltetési kötelezettség ideje alatt az IKSZT szolgáltatási- és programterv alapján megvalósított tevékenységéről a NAKVI részére a szakmai beszámolási időszakra vonatkozóan negyedévenként elkészített és elektronikus úton benyújtott beszámoló;<br /> <br /> s) szakmai beszámolási időszak: az a beszámolással érintett naptári negyedév, amely időszakról az ügyfél elkészíti a szakmai beszámolóját;<br /> <br /> t) teljesítésigazolás: a NAKVI által kiállított, a szakmai beszámoló értékeléséről szóló, az IKSZT címbirtokosság alapján az ügyfelet terhelő szakmai kötelezettségek teljesítését igazoló okirat.<br /> <br /> (2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint a halászati támogatások egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvényben (a továbbiakban: Törvény) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendeletben (a továbbiakban: Vhr.) foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.<br /> <br /> == A támogatott célterületek, a támogatás jellege ==<br /> <br /> '''3. §''' (1) E rendelet alapján támogatás vehető igénybe:<br /> <br /> a) az IKSZT megvalósulási helyszín külső és belső felújítására, bővítésére, korszerűsítésére;<br /> <br /> b) az IKSZT megvalósulási helyszínhez közvetlenül kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztésére;<br /> <br /> c) az IKSZT részét képező szolgáltatásokhoz kapcsolódó eszközök beszerzésére;<br /> <br /> d) az IKSZT működtetésére.<br /> <br /> (2) Az (1) bekezdés b), c), illetve d) pontjában szereplő tevékenységek önállóan nem, csak az a) pontban szereplő tevékenységgel együtt támogathatóak.<br /> <br /> (3) Az (1) bekezdés a), b) és c) pontja alapján nem vehető igénybe támogatás az IKSZT megvalósulási helyszínéül szolgáló ingatlan azon részének felújítására, átalakítására, korszerűsítésére, illetve ezen ingatlanokban található eszközök beszerzésére, amely kizárólag a települési önkormányzat által ellátandó, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott közoktatási, egészségügyi és szociális feladatok, valamint közigazgatási funkciók ellátására szolgál.<br /> <br /> (4) Amennyiben az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt fejlesztések közvetlenül nem csak az IKSZT megvalósulási helyszínt érintik, akkor az érintett kiadásokat alapterület-arányosan meg kell osztani, és az elszámolható kiadások között csak az IKSZT megvalósulási helyszínére arányosan jutó kiadások szerepelhetnek.<br /> <br /> (5) Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a falumegújításra és -fejlesztésre igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló 135/2008. (X. 18.) FVM rendelet, vagy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki örökség megőrzéséhez igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló 138/2008. (X. 18.) FVM rendelet alapján támogatással felújított, felújítással érintett épület, illetve épületrész fejlesztésére nem igényelhető támogatás.<br /> <br /> (6) Az e rendelet szerinti tevékenységek nem kezdhetők meg a támogatási kérelem befogadását megelőzően.<br /> <br /> == Támogatás igénybevételének feltételei ==<br /> <br /> '''4. §''' (1)E rendelet szerinti támogatási kérelem benyújtására a korlátozásmentes IKSZT címmel rendelkező települési önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, önkormányzati társulás, többcélú kistérségi társulás, nonprofit szervezet, valamint egyházi és belső egyházi jogi személy (a továbbiakban: ügyfél) jogosuIt.<br /> <br /> (2) A nem önálló jogi személyiségű önkormányzati társulás ügyfél esetében támogatási kérelmet a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 7-8. §-ai alapján a közös feladatok és hatáskörök gyakorlására jogosult önkormányzat nyújthat be.<br /> <br /> (3) E rendelet alapján az ügyfél a 2007-2013-as időszakban egy IKSZT megvalósulási helyszínen egy támogatási kérelem alapján részesülhet támogatásban, és csak egy támogatási kérelem alapján valósulhat meg támogatott beruházás, illetve szolgáltatásnyújtás. Egy településen egy IKSZT épület kialakítása támogatható.<br /> <br /> == A támogatás mértéke, az elszámolható kiadások ==<br /> <br /> '''5. §''' (1) A 3. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységekhez kapcsolódóan a támogatás mértéke az összes elszámolható kiadás 100%-a.<br /> <br /> (2) Költségvetési szervek esetében az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet 71. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján a támogatás számításának alapja az összes elszámolható nettó kiadás.<br /> <br /> (3) A 3. § (1) bekezdés a)-b) pontjában foglalt tevékenységekhez kapcsolódó elszámolható kiadásokat a 2. számú melléklet tartalmazza.<br /> <br /> (4) A 3. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban szereplő tevékenységekhez kapcsolódóan az egyéb elszámolható kiadások a Vhr. 31. §-a szerint számolhatóak el.<br /> <br /> (5) A 3. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt tevékenységekhez kapcsolódó elszámolható kiadásokat az 5. számú melléklet tartalmazza.<br /> <br /> (6) A 3. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt tevékenységekhez kapcsolódó elszámolható kiadásokat a 3. számú melléklet tartalmazza.<br /> <br /> (7) A 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás igénybevételéhez kapcsolódó elszámolható nettó kiadások nem haladhatják meg:<br /> <br /> a) meglévő épület felújítására és korszerűsítésére vonatkozóan a nettó 180 000 forint/négyzetmétert;<br /> <br /> b) meglévő épület bővítésére vonatkozóan a nettó 235 000 forint/négyzetmétert.<br /> <br /> (8) A 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás az IKSZT megvalósulási helyszínének fejlesztéssel érintett, hasznos alapterülete után vehető igénybe. Amennyiben egy helyiség részben vagy egészben több célt is szolgál, alapterülete csak egyszer vehető figyelembe.<br /> <br /> (9) A 3. § (1) bekezdés a) pontjához kapcsolódó elszámolható összes kiadás nem lehet kevesebb, mint nettó 320 000 forint.<br /> <br /> (10) A 3. § (1) bekezdés b) pontjához kapcsolódó elszámolható kiadás nem haladhatja meg a nettó 10 000 000 forint összeget.<br /> <br /> (11) A 3. § (1) bekezdés c) pontjához kapcsolódó elszámolható kiadás nem haladhatja meg a nettó 10 000 000 forint összeget.<br /> <br /> (12)A 3. § (1) bekezdés d) pontja alapján az üzemeltetési kötelezettség teljes ideje alatt az IKSZT működtetésére legfeljebb 6 500 000 forint elszámolható kiadás használható fel, azonban erre irányuló kifizetési kérelem legkésőbb a Vhr. 17. § (3) bekezdésében meghatározott időpontig nyújtható be.<br /> <br /> (13) A 3. § (1) bekezdés d) pontja alapján az IKSZT működtetésére elszámolt kiadás nem haladhatja meg a 3. § (1) bekezdés a)-c) pontjában elszámolt kiadás 25%-át.<br /> <br /> (14) A Vhr. 23. § (1) bekezdés b) pontjától eltérően az üzemeltetési kötelezettség a 3. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt tevékenységek kiadásaira irányuló utolsó kifizetési kérelem benyújtásának napjától számított öt évig tart abban az esetben is, ha az ügyfél a 3. § (1) bekezdés d) pontja szerinti támogatásra nem jogosult.<br /> <br /> '''6. §''' (1) A Vhr. 20. § (3)-(4) bekezdésében foglaltakat kizárólag a 3. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakra irányuló fejlesztés vonatkozásában kell alkalmazni.<br /> <br /> (2) Az e rendelet alapján igényelt támogatás összege kedvezményezettenként nem haladhatja meg a 200 000 eurónak megfelelő forintösszeget.<br /> <br /> (3)<br /> <br /> == Kötelezettségek ==<br /> <br /> '''7. §''' (1) Az ügyfél köteles az IKSZT cím korlátozásmentes birtoklásához szükséges, az IH-val kötendő együttműködési megállapodásban rögzített feltételek betartására.<br /> <br /> (2) Az ügyfél az üzemeltetési kötelezettség ideje alatt köteles az alábbi szolgáltatásokat a (7)-(14) bekezdésekben meghatározott módon és alkalommal korlátozás- és térítésmentesen nyújtani:<br /> <br /> a) helyszín és feltételek biztosítása a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat tájékoztatási pont működtetéséhez;<br /> <br /> b) ifjúsági közösségi programok szervezése, ifjúságfejlesztési folyamatok generálása és a folyamatok nyomon követése, ifjúsági információs pont működtetése, fiatalok közösségi szerveződésének és részvételének támogatása;<br /> <br /> c) közművelődési programok szervezése;<br /> <br /> d) a lakosság és a vállalkozások információhoz való hozzájutásának elősegítése;<br /> <br /> e) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 65. § (2) bekezdésében meghatározott nyilvános könyvtár működtetése vagy nyilvános könyvtár szolgáltatásának megrendelése, vagy - kizárólag abban az esetben, ha a településen az IKSZT megvalósulási helyszínétől eltérő helyszínen nyilvános könyvtári ellátás elérhető - olvasósarok működtetése;<br /> <br /> f) közösségi internet hozzáférés biztosítása, mint közösségi internet hozzáférési pont az IKSZT megvalósulási helyszínén önállóan, vagy teleházként, vagy e-Magyarország pontként.<br /> <br /> (2a) Amennyiben a (2) bekezdésben szereplő szolgáltatások a program jellegéből adódóan az IKSZT megvalósulási helyszínen nem valósíthatók meg, akkor attól eltérő helyszínen, de kizárólag az ügyfél által történő szervezésben megvalósíthatók.<br /> <br /> (3) Az ügyfél köteles az IKSZT megvalósulási helyszínén az alábbi helyiségeket, illetve tereket kialakítani, illetve rendelkezésre bocsátani:<br /> <br /> a) legalább 1 db, legalább 30 négyzetméter hasznos alapterületű, tanácsadásra, továbbá csoportfoglalkozásokra, képzések megtartására egyaránt alkalmas, természetes fénnyel megvilágított és szélessávú internet kapcsolattal rendelkező helyiség, illetve tér;<br /> <br /> b) legalább 1 db, legalább 20 négyzetméter hasznos alapterületű, természetes fénnyel megvilágított, szélessávú internetkapcsolattal rendelkező helyiség, illetve tér, amely könyvtári és információs szolgáltatás esetén a dokumentumok tárolására és igénybevételére alkalmas;<br /> <br /> c) legalább 1 db, legalább 15 négyzetméter hasznos alapterületű, közösségi internet szolgáltatás igénybevételére alkalmas helyiség, illetve tér;<br /> <br /> d) legalább 1-1 db férfi, női és mozgáskorlátozott mellékhelyiség, vagy 1-1 db férfi és női akadálymentesített mellékhelyiség összesen legalább 1 db pelenkázóval;<br /> <br /> e) legalább 5 db kerékpár és 5 db babakocsi elhelyezésére alkalmas, az IKSZT megvalósulási helyszín földrészletén elhelyezkedő fedett, a kerékpárok és a babakocsik lezárhatóságát lehetővé tevő, rögzítőhelyekkel ellátott babakocsi- és kerékpártároló;<br /> <br /> f) legalább 1 db, legalább 10 négyzetméter hasznos alapterületű irodahelyiség, illetve irodai tér;<br /> <br /> g) összesen legalább 5 négyzetméter hasznos alapterületű tároló helyiség(ek), továbbá teakonyha.<br /> <br /> (4) A (3) bekezdés szerinti helyiségek, terek többfunkciósan is kialakíthatóak.<br /> <br /> (5) Az ügyfél az IKSZT megvalósulási helyszín kialakítására irányuló beruházási művelet, műveletek megvalósulását követően köteles az alábbi eszközöket biztosítani:<br /> <br /> a) legalább 5 db, a 4. számú melléklet szerinti minimális műszaki követelményeknek megfelelő, helyi hálózatban összekapcsolt, szélessávú internetkapcsolattal rendelkező számítógép-munkaállomás, amelyből:<br /> <br /> aa) legalább 1 db számítógép-munkaállomásnak - a személyes jellegű ügyintézéshez szükséges mértékig - a többi munkaállomástól térben elkülönítetten kell elhelyezkednie,<br /> <br /> ab) legalább 1 db számítógép-munkaállomásnak a személyzet munkájához rendelkezésre kell állnia;<br /> <br /> b) hálózati kapcsolatot biztosító eszközök:<br /> <br /> ba) router (útválasztó), vezeték nélküli funkciókkal, a gépek számához méretezett teljesítménnyel,<br /> <br /> bb) switch (hálózati elosztó) a további gépek csatlakoztatásához,<br /> <br /> bc) hálózati adattároló egység RAID vezérlővel (RAID0, tükrözés, két merevlemez azonos tartalommal), amely fájl szerver funkciókat biztosít, legalább 300 GB-os merevlemezekkel;<br /> <br /> c) IP telefonálásra alkalmas eszköz (router vagy telefonkészülék);<br /> <br /> d) az a) pontban meghatározott munkaállomások adatvesztés nélküli biztonságos kikapcsolását biztosító szünetmentes tápegység, tápegységek;<br /> <br /> e) 1 db fekete-fehér vagy színes lézernyomtató, lapolvasó (legalább 300 dpi felbontással, legfeljebb 5-10 sec lapolvasási sebességgel, magyar nyelvű szoftverrel, kép állomány, illetve PDF formátumú mentési lehetőséggel, valamint optikai karakterfelismerő modullal), fax, illetve fénymásoló, vagy ezen eszközöket helyettesítő 1 db multifunkcionális készülék;<br /> <br /> f) 1 db flipchart tábla;<br /> <br /> g) 1 db projektor (legalább 1024 x 768 felbontással, min. 2000 ANSI lumen, 2000:1 kontraszt);<br /> <br /> h) 1 db vetítővászon;<br /> <br /> i) 1 db CD-DVD vagy Blue-ray lejátszó;<br /> <br /> j) 1 db televízió;<br /> <br /> k) a (3) bekezdésben meghatározott helyiségek, terek méretének és funkciójának megfelelő számú asztal, szék és egyéb bútor, amely magában foglalja a számítógépes munkaállomásokhoz szükséges irodabútorokat is, azonban a székek száma az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatásokhoz kapcsolódó helyiségek alapterületére vetítve nem haladhatja meg a négyzetméterenkénti 2 db-ot;<br /> <br /> l) digitális fényképezőgép (legalább 6 megapixel felbontású);<br /> <br /> m) legalább 1 db vezetékes telefon;<br /> <br /> n) polcrendszer, amely lehetővé teszi az ügyfélszolgálati és információs pont szolgáltatáshoz szükséges dokumentumok (könyvek, elektronikus és papír alapú kiadványok, szórólapok) elhelyezését, valamint a könyvtári szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó dokumentumok (könyvek, folyóiratok, elektronikus és papír alapú kiadványok) elhelyezését;<br /> <br /> o) a könyvtári szolgáltatásra biztosított minden asztalhoz 1 db olvasólámpa;<br /> <br /> p) a (3) bekezdés f) pontja szerinti iroda működése érdekében: számítógép-munkaállomás vagy hordozható számítógép, számítógép- és íróasztal, irodai székek, zárható iratszekrény, hordozható telefonkészülék (nem mobil telefon).<br /> <br /> (6) Az ügyfél köteles az üzemeltetési kötelezettség ideje alatt a nyitvatartási időt meghirdetni és kifüggeszteni. A nyitva tartásnak legalább az alábbiak szerint, a közösségi kezdeményezésekhez illeszkedve kell megvalósulnia:<br /> <br /> a) a hét 5 napján, amelyből legalább 1 napnak szabadnapra vagy munkaszüneti napra kell esnie;<br /> <br /> b) napi 6 órában, amelynek magában kell foglalnia a 16.00-18.00 óra közötti időszakot, valamint havonta legalább egy alkalommal a 18.00-21.00 óra közötti időszakot is;<br /> <br /> c) az IKSZT nyitvatartási ideje nem lehet rövidebb az ügyfél által a támogatási kérelemben vállalt nyitvatartási időnél, azonban az ügyfél ünnepnapokon a vállalt, vagy meghirdetett nyitva tartástól eltérhet.<br /> <br /> (7) A (2) bekezdés a) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan az ügyfél köteles szakmai beszámolási időszakonként legalább három alkalommal agrár-, vagy vidékfejlesztési területen tevékenykedő szakmai szervezet képviselője által lebonyolítandó előadás, képzés, tanfolyam, tréning, fogadóóra programlehetőségek közül legalább egyet megszervezni.<br /> <br /> (8) A (2) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan az ügyfél köteles szakmai beszámolási időszakonként legalább három alkalommal a 12-29 éves korosztály számára az ő igényeikre alapozva, a fiatalok aktív részvételével kialakított programot szervezni az alkotótábor, diszkó, erdei iskolai programok, ifjúsági fesztivál, ifjúsági klub, ifjúsági tábor, ifjúsági találkozó, képzés, kirándulás, koncert, műhelymunka (workshop), művészeti programok, nyári egyetem, önismereti program, önkéntes programok, önsegítő csoport, sportprogramok, szakkör, tanfolyam, tréning, vetélkedő program, kézműves foglalkozások lehetőségek közül.<br /> <br /> (9) A (2) bekezdés c) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan az ügyfél köteles szakmai beszámolási időszakonként legalább három alkalommal szabadidős, illetve közművelődési programot szervezni, amely lehet amatőr művészeti klub, alkotótábor, felnőttképzési program, fesztivál, filmvetítés, hagyományőrző program, ismeretterjesztő előadás, kiállítás, koncert, műhelymunka (workshop), művészeti programok, népfőiskola, önképzőkör, szakkör, színházi előadás, tanfolyam, tréning, színház-, mozi-, kiállítás-, illetve múzeumlátogatás.<br /> <br /> (10) A (2) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan az ügyfél köteles két szakmai beszámolási időszak alatt legalább egy alkalommal a vállalkozások működtetéséhez kapcsolódó cégjogi, pénzügyi, számviteli, adózási és egyéb üzletviteli, gazdálkodási ismeretekről szóló tájékoztató programot előadás, képzés, tanfolyam, tréning, vállalkozói klub, fogadóóra keretében megszervezni.<br /> <br /> (11) A (2) bekezdés e) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan az ügyfél köteles szakmai beszámolási időszakonként legalább egy alkalommal könyvtári és információs szolgáltatások használatával, előnyeivel, lehetőségeivel, illetve a könyvtárban megtalálható szellemi - irodalmi, tudományos - értékek terjesztésével kapcsolatos tájékoztató programot, előadást, képzést, klubot, szakkört, tanfolyamot, valamint olvasókultúra fejlesztő programot szervezni.<br /> <br /> (12) A (2) bekezdés f) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan az ügyfél köteles szakmai beszámolási időszakonként legalább egy alkalommal a digitális írástudás elterjesztésével, vagy az internet használatával kapcsolatos programot előadás, képzés, tanfolyam vagy klub keretében megszervezni.<br /> <br /> (13) Egy program szervezése csak egy szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódhat.<br /> <br /> (14) Az ügyfél köteles az üzemeltetési kötelezettség kezdetétől számított 8 munkanapon belül az üzemeltetési kötelezettség megkezdéséről a NAKVI-t értesíteni.<br /> <br /> (15) A (2) és (2a) bekezdésben és a (7)-(12) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén, az előírt alkalmakon felül az adott szolgáltatásokat az ügyfél térítés ellenében is nyújthatja.<br /> <br /> (16) A Vhr. 23. § (1) bekezdés c) pontjától eltérően az üzemeltetési kötelezettség időtartama alatt, a beruházás vagy fejlesztés tárgyát - a fenntarthatóságának biztosítása érdekében - az ügyfél a kötelezően előírt, valamint vállalt szolgáltatásainak teljesítését követően bérbe adhatja. Ennek során az ügyfélnek figyelemmel kell lennie arra, hogy a tevékenység megfeleljen az 1. § szerint meghatározott céloknak.<br /> <br /> (17) A (15)-(16) bekezdés szerinti tevékenységek a (6) bekezdésben meghatározott nyitvatartási időben is végezhetők, azonban azok nem korlátozhatják az ügyfél kötelezően ellátandó, és vállalt szolgáltatásainak nyújtását.<br /> <br /> (18) A (15)-(16) bekezdés szerinti tevékenységekről külön nyilvántartást kell vezetni, az abból befolyt bevételek kizárólag az IKSZT működtetésére vagy fejlesztésére fordíthatók.<br /> <br /> '''8. §''' (1) Az ügyfél - amennyiben címbirtokosi okiratában vállaltan szerepel - az alábbi szolgáltatásokat köteles a (2) bekezdés d)-l) pontjaiban meghatározott módon és alkalommal nyújtani az üzemeltetési kötelezettség ideje alatt:<br /> <br /> a) közösségfejlesztési folyamatok generálása, folyamatkövetése;<br /> <br /> b) helyszín biztosítása civil szervezetek számára;<br /> <br /> c) az iskolai felzárkózást segítő, a középiskolai tanulmányokra felkészítő, tanítási időn túli tankör megvalósítása 6-18 éves gyermekek és fiatalok számára;<br /> <br /> d) a gyermekek foglalkoztatását, óvodai felkészítését célzó nappali, délelőtti szabadidős, fejlesztő programok megvalósítása;<br /> <br /> e) egészségfejlesztési programok megvalósítása;<br /> <br /> f) üzlethelyiség vagy üzlethelyiségek kialakítása a helyi vállalkozók támogatása érdekében;<br /> <br /> g) postai szolgáltatás nyújtása kizárólag azokon a településeken, ahol a Magyar Posta Zrt.:<br /> <br /> ga) a postai szolgáltatást a Postapartner Program keretében vállalkozásba való kiszervezés útján kívánja működtetni, és a meghirdetett pályázatra jelentkező IKSZT címbirtokos vagy együttműködő partnere a postai szolgáltatás üzemeltetési jogát elnyerte, a Magyar Posta Zrt.-vel szerződést kötött, vagy<br /> <br /> gb) a postai szolgáltatás IKSZT keretében történő üzemeltetéséhez a Magyar Posta Zrt. egyéb módon, írásos együttműködéses formában hozzájárulását adta;<br /> <br /> h) elektronikus közigazgatási végpont szolgáltatások biztosítása - közháló végpont kialakítása;<br /> <br /> i) Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat - munkaerőpiaci információs pont kialakítása.<br /> <br /> (1a) Amennyiben az (1) bekezdésben szereplő szolgáltatások a program jellegéből adódóan az IKSZT megvalósulási helyszínen nem valósíthatók meg, akkor attól eltérő helyszínen, de kizárólag az ügyfél által történő szervezésben megvalósíthatók.<br /> <br /> (2) Az ügyfél a címbirtokosi okiratban szereplő szolgáltatások nyújtása érdekében az alábbi feltételeket köteles teljesíteni:<br /> <br /> a) szolgáltatásonként egy, legalább 10 négyzetméter hasznos alapterületű közösségi szolgáltatások nyújtására alkalmas, természetes fénnyel is megvilágított, szélessávú internetkapcsolattal rendelkező helyiséget, teret kialakítani, illetve rendelkezésre bocsátani, amely többfunkciósan is kialakítható;<br /> <br /> b) az (1) bekezdés b) pontjában ismertetett szolgáltatás érdekében az alábbi eszközöket biztosítani:<br /> <br /> ba) helyiségek méretének és funkciójának megfelelő számú asztal,<br /> <br /> bb) székek, amelyek száma a helyiség alapterületére vetítve nem haladhatja meg a négyzetméterenkénti 2 db-ot,<br /> <br /> bc) szekrény az eszközök tárolására,<br /> <br /> bd) könyvespolc,<br /> <br /> be) zárható iratszekrény,<br /> <br /> bf) tábla,<br /> <br /> bg) ruhafogas,<br /> <br /> bh) nyomtató,<br /> <br /> bi) vezetékes telefonkészülék,<br /> <br /> bj) telefaxkészülék;<br /> <br /> c) az (1) bekezdés d) pontjában ismertetett szolgáltatás érdekében az alábbi eszközöket biztosítani:<br /> <br /> ca) zárható szekrény,<br /> <br /> cb) nyitott polcos szekrény,<br /> <br /> cc) pelenkázó asztal,<br /> <br /> cd) székek, amelyek száma a helyiség alapterületére vetítve nem haladhatja meg a négyzetméterenkénti 2 db-ot,<br /> <br /> ce) asztal,<br /> <br /> cf) szőnyeg;<br /> <br /> d) az (1) bekezdés a) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan a működés megkezdését követő 18 hónapon belül egy, az ügyféltől eltérő helyi civil szervezet vagy nem formális közösség létrejöttét, működését segíteni, amelyet a tagok nyilatkozatával köteles igazolni, vagy már működő, az ügyféltől eltérő helyi civil szervezetek, illetve nem formális közösségek számára két szakmai beszámolási időszak alatt legalább egy alkalommal a működésükkel kapcsolatos előadást, képzést, tanfolyamot, tréninget vagy tanácsadást tartani;<br /> <br /> e) az (1) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan az IKSZT megvalósulási helyszín valamely helyiségét a működés megkezdését követően legkésőbb a harmadik hónaptól kezdődően az ügyféltől eltérő helyi civil szervezetek, illetve nem formális közösségek számára térítésmentesen rendelkezésre bocsátani, amelyet az ügyfél az adott szervezettel kötött megállapodással köteles igazolni;<br /> <br /> f) az (1) bekezdés c) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan szakmai beszámolási időszakonként legalább hat alkalommal, a tanórán kívül, az iskolai felzárkózást segítő, a középiskolai tanulmányokra felkészítő tankört, vagy a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény vonatkozó rendelkezései alapján elismert egyház által hit- és erkölcstanítást tartani;<br /> <br /> g) az (1) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan szakmai beszámolási időszakonként legalább hat alkalommal a 0-5 éves korosztályú gyerekek foglalkoztatását, óvodai felkészítését célzó nappali, fejlesztő programot megvalósítani;<br /> <br /> h) az (1) bekezdés e) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan szakmai beszámolási időszakonként legalább egy alkalommal egészségfejlesztési programot vagy egészségügyi szűrővizsgálatot szervezni;<br /> <br /> i) az (1) bekezdés f) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan a működés megkezdését követően az üzlethelyiség bérbeadása vagy az üzlethelyiség bérlésének lehetőségét meghirdetni;<br /> <br /> j) az (1) bekezdés g) pontja szerinti postai szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan helyiség biztosítása;<br /> <br /> k) az (1) bekezdés h) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan két szakmai beszámolási időszak alatt legalább egy alkalommal az elektronikus közigazgatási végpont szolgáltatással, annak használatával, vagy egyéb, az elektronikus közszolgáltatások igénybevételével kapcsolatos programot szervezni, amely lehet előadás, képzés, tanfolyam;<br /> <br /> l) az (1) bekezdés i) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan szakmai beszámolási időszakonként legalább egy alkalommal a munka világával kapcsolatos előadást, tanfolyamot, tájékoztató rendezvényt szervezni.<br /> <br /> (3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti helyiség többfunkciósan is kialakítható.<br /> <br /> (4) Ha az ügyfél a támogatási kérelemben kiszolgáló helyiség(ek) kialakítására vonatkozó kötelezettségvállalást tesz:<br /> <br /> a) köteles azt a vonatkozó műszaki és egyéb követelményeknek megfelelően, okirattal igazolt módon kialakítani, illetve rendelkezésre bocsátani;<br /> <br /> b) köteles konyha kiszolgáló helyiség kialakítása érdekében az alábbi eszközöket biztosítani:<br /> <br /> ba) hűtőszekrény,<br /> <br /> bb) tűzhely,<br /> <br /> bc) konyhabútor,<br /> <br /> bd) konyhai eszközök.<br /> <br /> (5) Az ügyfél köteles a beruházásokat oly módon végrehajtani, hogy a beruházási művelet megvalósulásának időpontjától kezdve az IKSZT megvalósulási helyszín feleljen meg az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 1. pontjában, valamint az országos településrendezési és építészeti követelményekről szóló 253/1997. (XII. 28.) Korm. rendeletben megfogalmazott akadálymentes közlekedés előírásainak.<br /> <br /> (6) Az ügyfél a 7. § (2) bekezdés és az (1) bekezdés szerinti címbirtokosi okiratban feltűntetett szolgáltatásainak ellátása érdekében köteles:<br /> <br /> a) munkavállalót alkalmazni az alábbiak szerint:<br /> <br /> aa) legalább egy főállású, teljes munkaidőben foglalkoztatott, legalább középfokú végzettséggel rendelkező személyt kell alkalmazni, vagy<br /> <br /> ab) legalább két fő részmunkaidős, legalább középfokú végzettséggel rendelkező személyt kell alkalmazni;<br /> <br /> ac) az aa) és ab) alpontban foglaltaktól eltérően 2012. szeptember 1. után új munkavállalóként kizárólag legalább érettségi vizsgával rendelkező munkavállaló alkalmazható;<br /> <br /> b) a nyitva tartásnak megfelelő módon a helyettesítés rendjéről gondoskodni;<br /> <br /> c) legalább egy fő munkavállaló részére képesítés megszerzését biztosítani, amely képzést a 2013. január 1. előtt munkába állt munkavállaló legkésőbb 2013. június 30-áig, ezt követően legalább a munkába állást követő fél éven belül köteles megkezdeni, a képzés elvégzéséről kiállított igazolást legalább az iratőrzési kötelezettség végéig megőrizni.<br /> <br /> (7) A (6) bekezdés c) pontja szerinti képzés az alábbi formákban valósulhat meg:<br /> <br /> a) e-Tanácsadói képzés formájában, vagy<br /> <br /> b) a NAKVI által indított, a 6. számú mellékletben meghatározott és tartalmilag részletezett képzés elvégzésével.<br /> <br /> (8) Az ügyfél az üzemeltetési kötelezettség teljes időszakára vonatkozóan köteles:<br /> <br /> a) minden naptári félévre vonatkozóan a 7. § (2) bekezdés, illetve a 7. § (7)-(13) bekezdés, valamint az (1) bekezdésnek, illetve a (2) bekezdés d)-l) pontjának megfelelő naptári félévre vonatkozó IKSZT szolgáltatási- és programtervet (a továbbiakban: programterv) készíteni. Az első programterv elkészítése és a NAKVI részére jóváhagyás céljából történő megküldése az üzemeltetési kötelezettség megkezdésétől számított 30 napon belül esedékes, időtartama a naptári félév végéig érvényes, a továbbiakban az első naptári félévre vonatkozó programtervet a tárgyévet megelőző év november 30., a második naptári félévre vonatkozó programtervet tárgyév május 31. napjáig az IKSZT szolgáltatás-tervezési és beszámolási felületen elkészítve a NAKVI részére jóváhagyás céljából megküldeni, amely programterv az alábbiakat tartalmazza:<br /> <br /> aa) a 7. § (2) bekezdésének és az (1) bekezdésnek megfelelő, tervezett közösségfejlesztő és közösségi programok (a továbbiakban: közösségi programok) megnevezését,<br /> <br /> ab) az egyes közösségi programok 7. § (2) bekezdése és az (1) bekezdés szerinti szolgáltatás- és programtípusba való besorolását, ahol minden egyes program csak egy szolgáltatás- és programtípusba sorolható be,<br /> <br /> ac) közösségi programok tervezett időpontját év, hónap, nap formátumban, a résztvevők tervezett számát, a célcsoport megnevezését és a program céljának rövid leírását,<br /> <br /> ad) a közösségi programok megvalósítása során a programtervtől való eltérés esetén figyelemmel lenni a 7. § és a (2) bekezdés szerinti követelményekre,<br /> <br /> b) a programterv teljesítését, a közösségi programok tényleges megvalósulását legkésőbb a beszámolási időszak utolsó napjának végéig dokumentálni, amely tartalmazza az alábbiakat:<br /> <br /> ba) a közösségi programok megnevezését,<br /> <br /> bb) az egyes közösségi programokra vonatkozóan a 7. § (2) bekezdése és az (1) bekezdés szerinti szolgáltatás- és programtípusba való besorolást, a program időpontját év, hónap, nap formátumban, a résztvevők számát, a program eredményének rövid leírását,<br /> <br /> bc) a közösségi programokon a résztvevők nevét, aláírását tartalmazó önkéntesen aláírt jelenléti ívet, a 7. § (2) bekezdés b) pontja, valamint az (1) bekezdés c)-d) pontja szerinti szolgáltatásokhoz kapcsolódó statisztikát, amely a szolgáltatást igénybevevők becsült életkorát, az igénybe vett szolgáltatás-, és programtípus besorolását, valamint időpontját tartalmazza, annak hitelességét az ügyfél, vagy a foglalkoztatott aláírásával kell igazolni,<br /> <br /> bd) három darab, a közösségi programokról készített, a program különböző jellegzetes elemeit bemutató, a beszámolóban dátummal beazonosítható fényképfelvételt,<br /> <br /> c) a feladatait a NAKVI-val kötött szakmai együttműködési megállapodás alapján végezni,<br /> <br /> d) az IKSZT működésével összefüggő dokumentumokat, iratokat elkülönítve nyilvántartani, azt az üzemeltetési időszak alatt, valamint a dokumentumok, iratok típusától függően a vonatkozó jogszabályok szerint, valamint az előírt határidő végéig megőrizni, azokba az IH, valamint a NAKVI képviselője részére a betekintést biztosítani,<br /> <br /> e) valamely szolgáltatás ellátását, személyi változást, vagy az ügyfél, mint IKSZT címbirtokos szervezet jogi változásának bekövetkezését, a változás bekövetkezésétől számított 10 munkanapon belül, a változást igazoló dokumentumok ügyfél által hitelesített másolatának egyidejű megküldésével a NAKVI részére bejelenteni,<br /> <br /> f) a foglalkoztatottak aláírásával igazolt, a munkavégzés idejét tartalmazó, jelenléti ívet naprakészen vezetni.<br /> <br /> (9) A (7) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt képzések megszerzése helyettesíthető legfeljebb 10 éve megszerzett főiskolai, vagy egyetemi felsőfokú végzettséggel, amelynek hitelesített oklevélmásolatát az ügyfélnek meg kell küldenie a NAKVI részére. A NAKVI a megküldött dokumentumok alapján igazolást állít ki az ügyfél részére, amelyet az ügyfél az iratőrzési kötelezettség végéig köteles megőrizni.<br /> <br /> (10) A (7) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt képzés megkezdéséről az ügyfél a munkavállaló munkába állását követő fél éven belül köteles a NAKVI felé jelenteni arról, hogy a munkavállaló a képzési kötelezettségeit határidőn belül megkezdte.<br /> <br /> == A támogatási kérelem benyújtása ==<br /> <br /> '''9. §''' (1) A támogatási kérelmet 2009. szeptember 1. és 2009. október 15. között lehet benyújtani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) megvalósítás helye szerint illetékes kirendeltségéhez az MVH honlapján közzétett formanyomtatványon.<br /> <br /> (2) A támogatási kérelemnek tartalmaznia kell az alábbi információkat, illetve adatokat:<br /> <br /> a) az ügyfél azonosítására vonatkozó adatok;<br /> <br /> b) ÁFA-visszaigénylésre vonatkozó adatok;<br /> <br /> c) az igényelt támogatásra vonatkozó adatok;<br /> <br /> d) az elszámolható kiadásokra vonatkozó adatok;<br /> <br /> e) az IKSZT címbirtokosságra vonatkozó adatok;<br /> <br /> f) a fejlesztés előtti állapotra vonatkozó információk;<br /> <br /> g) a tervezett fejlesztésre vonatkozó információk;<br /> <br /> h) a tervezett szolgáltatásokra vonatkozó információk;<br /> <br /> i) a fejlesztési területre vonatkozó adatok;<br /> <br /> j) az ügyfél nyilatkozata a vonatkozó feltételek megismeréséről és tudomásulvételéről;<br /> <br /> k) az ügyfél aláírása;<br /> <br /> l) helyi szükségletek felmérésére vonatkozó adatok.<br /> <br /> (3) A támogatási kérelemhez csatolni kell:<br /> <br /> a) az értékeléshez az 1. számú mellékletben meghatározott pontozási szempontokat alátámasztó igazolásokat, nyilatkozatokat, dokumentumokat;<br /> <br /> b) a Vhr. 27. § (1) bekezdésének h) és i) pontjában foglaltaktól eltérően működtetési és fenntarthatósági tervet;<br /> <br /> c) a megyei Ifjúsági Szakmai Módszertani Központtal kötött együttműködési megállapodást.<br /> <br /> (4) E rendelet alapján benyújtott támogatási kérelemhez - a Vhr. 27. § (1) bekezdésének f) pontjában foglaltaktól eltérően - üzleti tervet nem kell csatolni.<br /> <br /> == A támogatási kérelem elbírálása ==<br /> <br /> '''10. §''' A támogatási kérelmet az MVH az e rendeletben meghatározott feltételek szerint bírálja el és az 1. számú mellékletben meghatározott pontozási rendszer alapján végzett értékeléssel, valamint a Törvény 32. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti rangsor állításával döntést hoz.<br /> <br /> == A kifizetési kérelem benyújtása ==<br /> <br /> '''11. §''' (1) A kifizetési kérelmet a Vhr. 16/B. § (1)-(3) bekezdéseitől eltérően évente<br /> <br /> a) január 1-31.,<br /> <br /> b) április 1-30.,<br /> <br /> c) július 1-31., valamint<br /> <br /> d) október 1-31.<br /> <br /> között lehet postai úton benyújtani a megvalósítás helye szerinti illetékes MVH kirendeltséghez, az MVH által a honlapján közzétett formanyomtatványon.<br /> <br /> (2) A kifizetési kérelemnek tartalmaznia kell az alábbiakat:<br /> <br /> a) az ügyfél azonosítására vonatkozó adatokat;<br /> <br /> b) ÁFA-visszaigénylésre vonatkozó adatokat;<br /> <br /> c) az igényelt támogatásra vonatkozó adatokat;<br /> <br /> d) az elszámolni kívánt kiadásokra vonatkozó adatokat;<br /> <br /> e) az elszámolni kívánt kiadások indokoltságát alátámasztó információkat;<br /> <br /> f) a lefolytatott közbeszerzési eljárásokra vonatkozó információkat;<br /> <br /> g) a megvalósult fejlesztésre vonatkozó információkat;<br /> <br /> h) a nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó információkat;<br /> <br /> i) az ügyfél nyilatkozatát a vonatkozó feltételek megismeréséről és tudomásulvételéről;<br /> <br /> j) az ügyfél cégszerű aláírását.<br /> <br /> (3) A 3. § (1) bekezdés d) pontja szerinti működési támogatás igénybevételére irányuló kifizetési kérelemhez a (2) bekezdésben foglaltakon túl csatolni kell:<br /> <br /> a) az első kifizetési kérelemhez, illetve a további munkaszerződések megkötését követő első kifizetési kérelemhez a foglalkoztatottal kötött munkaszerződés másolatát;<br /> <br /> b) 8. § (8) bekezdés a) pontja szerinti, az elszámolási időszakot tartalmazó féléves programtervet;<br /> <br /> c) a kifizetési kérelem alapjául szolgáló időszakra vonatkozóan a 8. § (8) bekezdés f) pontja szerinti jelenléti ívek másolatát.<br /> <br /> (4) Az IKSZT cím felfüggesztése esetén az ügyfél a felfüggesztés időszakára vonatkozóan működési kiadásainak elszámolása érdekében kifizetési kérelmet nem nyújthat be.<br /> <br /> (5) Működési támogatás igénybevételére irányuló kifizetési kérelmet a 3. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban foglaltakra irányuló fejlesztés utolsó kifizetési kérelmének benyújtási időpontjától kezdődően felmerült kiadásokra lehet benyújtani.<br /> <br /> 11/A. § (1) A Vhr. 24. § (1) bekezdésétől eltérően, a Vhr. 24. § (2) bekezdésében foglaltak sérelme nélkül az ügyfél legkésőbb 2013. január 31. napjáig nyújthat be olyan első kifizetési kérelmet, amellyel egyéb elszámolható kiadásnak nem minősülő összeg is elszámolásra kerül. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.<br /> <br /> (2) A Vhr. 33. § (4) és (7) bekezdésének rendelkezései az (1) bekezdésben foglaltak vonatkozásában nem alkalmazhatóak.<br /> <br /> (3) Amennyiben az ügyfél az (1) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget, úgy a Vhr. 35. § (9) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.<br /> <br /> == Szakmai beszámoló készítése és benyújtása ==<br /> <br /> 11/B. § (1) Az ügyfél köteles szakmai beszámolót benyújtani a NAKVI részére, a 8. § (8) bekezdés a) pontjában meghatározott programterv adott időszakra vonatkozó megvalósításáról. A szakmai beszámolók 2013-ban, valamint azt követően évente<br /> <br /> a) január 5-éig,<br /> <br /> b) április 5-éig,<br /> <br /> c) július 5-éig, valamint<br /> <br /> d) október 5-éig<br /> <br /> nyújthatók be.<br /> <br /> (2) A szakmai beszámolónak tartalmaznia kell:<br /> <br /> a) a 8. § (8) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartásnak a beszámolás alapjául szolgáló időszakra vonatkozó kivonatát;<br /> <br /> b) a beszámolás alapjául szolgáló időszakra vonatkozóan a 8. § (8) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti jelenléti ívek ügyfél által hitelesített, az eredetivel mindenben megegyező másolatát;<br /> <br /> c) a beszámolás alapjául szolgáló időszakra vonatkozóan a 8. § (8) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti fényképfelvételeket;<br /> <br /> d) a 8. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szolgáltatás működtetése esetében a létrejövő civil szervezet, nem formális közösség tagjainak nyilatkozatát a megalakulásról.<br /> <br /> (3) Az ügyfél, amennyiben a 8. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti engedéllyel rendelkezik, úgy köteles annak megszerzését követő szakmai beszámolási időszakban az engedélyt igazoló dokumentumot a szakmai beszámolóhoz csatolni.<br /> <br /> (4) A szakmai beszámolók ellenőrzését a NAKVI végzi, az ellenőrzés eredményéről teljesítésigazolást állít ki, amelyet megküld az ügyfél, valamint MVH és az IH részére.<br /> <br /> (4a) A szakmai beszámolók elkészítésére és benyújtására nyitva álló, az (1) bekezdésben foglalt időszakokat követően a teljesítésigazolások (4) bekezdés szerinti kiállítása során a szakmai beszámoló teljesítettnek tekintendő, amennyiben a NAKVI a teljesítést 80% vagy azt meghaladónak értékeli a 7. § (2) bekezdésben és a 8. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében. A 80% alatti teljesítés esetén a teljesítésigazolás nem teljesített megjegyzéssel és indokolással kerül kiállításra. Ezzel egyidejűleg a 12. § (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. A teljesítésigazolást minden esetben a (4) bekezdésnek megfelelően kell megküldeni.<br /> <br /> (4b) Az ügyfélre vonatkozó szakmai beszámoló százalékban kifejezett teljesítésének értékét a 7. § (2) bekezdésben és a 8. § (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatások szerinti közösségi programok összesített darabszáma, valamint a közösségi programok teljesítésének az összesített darabszámhoz viszonyított aránya határozza meg.<br /> <br /> (5) Amennyiben a (4) bekezdésben meghatározott ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a szakmai beszámolókhoz kapcsolódóan jogkövetkezményt kell alkalmazni, akkor valamennyi szakmai beszámolási időszak alkalmával a 12. § (1) bekezdésében meghatározottakat kell alkalmazni.<br /> <br /> == Jogkövetkezmények ==<br /> <br /> '''12. §''' (1) Ha az ügyfél a 7. és 8. § szerinti kötelezettségeinek határidőben nem tesz eleget, továbbá pótolható mulasztás esetén a kötelezettségét felszólításra sem teljesíti, akkor kötelezettségszegés esetén a kötelezettségszegés megállapításáig kifizetett, a beruházási és - amennyiben IKSZT működtetésre vonatkozóan is támogatással rendelkezik - a működési támogatás időarányos része 3%-ának megfelelő támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül.<br /> <br /> (2) Ha az ügyfél az üzemeltetési időszak alatt nem teljesíti a 7. és 8. § szerinti kötelezettségét, akkor az IKSZT címe felfüggesztésre kerül.<br /> <br /> (3) Az IKSZT cím felfüggesztése esetén az e rendelet szerint kifizetett összes beruházási és működési kiadás 2. § (1) bekezdés j) pontja szerinti időarányos részének 20%-a jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül.<br /> <br /> (4) Az IKSZT cím visszavonása esetén az e rendelet szerint kifizetett összes beruházási és összes működési elszámolható kiadás 100%-a jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül.<br /> <br /> (5) Az IKSZT cím felfüggesztéséről és visszavonásáról az MVH javaslatára az IH dönt.<br /> <br /> == Záró rendelkezés ==<br /> <br /> '''13. §''' Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.<br /> <br /> '''13/A. §''' E rendeletnek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes agrártárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 76/2012. (VII. 27.) VM rendelettel [a továbbiakban: 76/2012. (VII. 27.) VM rendelet] megállapított 11/A. §-ának rendelkezéseit a 76/2012. (VII. 27.) VM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő azon ügyekben kell alkalmazni, amelyekben a támogatási kérelmet 2009. október 15. napjáig nyújtották be és a 76/2012. (VII. 27.) VM rendelet hatálybalépésekor a Vhr. 24. § (1) bekezdése rendelkezéseinek megsértése miatt a 35. § (9) bekezdésében foglaltak alkalmazásának lenne helye, vagy a Vhr. 35. § (9) bekezdésében foglalt bármelyik döntés még nem emelkedett jogerőre, vagy annak kapcsán bírósági felülvizsgálat van folyamatban.<br /> <br /> == Az Európai Unió jogának való megfelelés ==<br /> <br /> '''14. §''' Ez a rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet 56. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.<br /> <br /> '''15. §''' E rendeletnek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és működtetésére igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet módosításáról szóló 84/2012. (VIII. 2.) VM rendelettel (a továbbiakban: módosító rendelet) megállapított rendelkezéseit a módosító rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.<br /> <br /> '''16. §''' E rendeletnek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes vidékfejlesztési és egyéb agrártárgyú rendeletek módosításáról szóló 47/2013. (VI. 7.) VM rendelettel [a továbbiakban: módosító rendelet] megállapított 2. § (1) bekezdés q) pontját, 8. § (8) bekezdés a) pontját, 11/B. § (1) bekezdését, 11/B. § (4a) és (4b) bekezdését, 11/B. § (5) bekezdését, és 12. § (1) bekezdését a módosító rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.</div> Arisztid https://wiki.hrod.hu/index.php?title=112/2009._(VIII._29.)_FVM_rendelet&diff=660 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet 2013-06-27T12:09:27Z <p>Arisztid: </p> <hr /> <div>A jogszabály 2013. VI. 26-án hatályos állapota.<br /> A mellékletekkel teljes, hatályos szöveg [http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=125834.242738 a Nemzeti Jogszabálytárban olvasható].<br /> <br /> = 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet =<br /> <br /> '''az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és működtetésére igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről'''<br /> <br /> A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a következőket rendelem el:<br /> <br /> == A támogatás célja ==<br /> <br /> '''1. §''' E rendelet szerinti támogatás célja az integrált közösségi és szolgáltató tér infrastrukturális kialakításának, valamint működtetésének támogatása, amelynek eredményeként hozzáférhetővé válnak a vidéki települések életminőségét javító közösségi, kulturális, közművelődési, szociális, egészségügyi, üzleti, információs, kommunikációs, adminisztratív és egyéb szolgáltatások.<br /> <br /> == Értelmező rendelkezések ==<br /> <br /> '''2. §''' (1) E rendelet alkalmazásában:<br /> <br /> a) integrált közösségi és szolgáltató tér: e rendeletben kötelezően előírt, valamint az integrált közösségi és szolgáltató tér (a továbbiakban: IKSZT) címbirtokosa által választott, a címbirtokosi okiratában jóváhagyott szolgáltatások együttese;<br /> <br /> b) IKSZT címbirtokosi pályázat: az Irányító Hatóság (a továbbiakban: IH) által meghirdetett, az IKSZT kialakítására alkalmas és jogosult ügyfelek kiválasztására irányuló pályázat;<br /> <br /> c) címbirtokosi okirat: az IKSZT címbirtokosi pályázat elbírálásának eredményeként az IH által kiadott jóváhagyó pályázati döntés;<br /> <br /> d) IKSZT cím korlátozása: az IKSZT címbirtokosi okirat által biztosított jogoknak az IH általi időleges felfüggesztése;<br /> <br /> e) IKSZT megvalósulási helyszín: a címbirtokosi okiratban az adott IKSZT kialakítására és működtetésére jóváhagyott földrészlet és a rajta található épület, illetve épületrész;<br /> <br /> f) kisléptékű infrastruktúra-fejlesztés: e rendelet 2. számú mellékletének 2. pontja szerinti tevékenység;<br /> <br /> g) nonprofit szervezet: az egyesületként, az alapítványként, a közalapítványként, a nonprofit gazdasági társaságként és a közhasznú tevékenységet ellátó szociális szövetkezetként működő szervezet, kivéve a biztosító egyesületet, a politikai pártot és a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetet;<br /> <br /> h) egyházi és belső egyházi jogi személy: a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 7. §-a szerinti jogi személy;<br /> <br /> i)működési kiadások elszámolási időszaka: egy naptári évben legfeljebb négy alkalommal megnyíló, a 11. § (1) bekezdésében meghatározott azon kifizetési kérelem benyújtási időszakok közötti időszak, melyben az ügyfél működési kiadást számol el a 3. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti fejlesztés utolsó kifizetési kérelmének benyújtási időpontját követően az üzemeltetési kötelezettség ideje alatt;<br /> <br /> j)támogatás időarányos része: a támogatási határozattal rendelkező címbirtokos, mint ügyfél részére valamennyi beruházási kifizetési kérelmére kifizetési határozattal jóváhagyott összes beruházási támogatás összegének 1/60-ad része, illetve működési támogatás esetén valamennyi működési kifizetési kérelmére kifizetési határozattal jóváhagyott összes működési támogatás 1/36-od része és a kötelezettség nem teljesítésével érintett hónapok számának szorzata;<br /> <br /> k) IKSZT megvalósulási helyszínének alapterülete: a címbirtokosi okiratban az adott IKSZT kialakítására és működtetésére jóváhagyott földrészleten található épületnek, illetve épületrésznek az országos településrendezési és építészeti követelményekről szóló 253/1997. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti hasznos, fejlesztéssel érintett alapterülete;<br /> <br /> l) vonalas létesítmény: eső- és szennyvízgyűjtő csatorna, árok, külső telefon és telekommunikációs hálózat beleértve a csatlakozási pontot, út, parkoló, járda, kerítés, térburkolat;<br /> <br /> m) ifjúságfejlesztés: a felnövekvő generációk tagjaival, a gyerekekkel, a fiatalokkal és fiatal felnőttekkel való, az egyéni fejlesztést és a közösségi munkát is magában foglaló, lehetőség szerint családjaikat is bevonó folyamat, amelynek alakítói, aktív résztvevői, kezdeményezői a gyerekek, a fiatalok és a fiatal felnőttek. Az ifjúságfejlesztés folyamat célja elsődlegesen az ifjúságban rejlő erőforrások kibontásának és a korosztályok társadalmi integrációjának elősegítése, amely a gyerekek tekintetében az optimális fejlődés lehetőségeinek biztosítása, segítése, mindezek védelme, a primer prevenció, a fiatalok tekintetében a társadalmi és gazdasági folyamatokban való aktív részvételre való felkészítés, a fiatal felnőttek tekintetében pedig a munkavállalás és egzisztencia-teremtés, a családalapítás és a közéleti-közösségi részvétel támogatása, valamint szerves részét képezi a korosztállyal foglalkozó szakemberek célirányos, specifikus képzése;<br /> <br /> n)agrár-, vagy vidékfejlesztés területén tevékenykedő szakmai szervezet képviselője: az IKSZT működési területén agrár-, vidék-, vagy közösségfejlesztéssel összefüggő gyakorlati és fejlesztő tevékenységet végző szakember, szaktanácsadó, az agrár- vidékfejlesztési szakigazgatási szervezetek, köztestületek, gazdasági és szakmai kamarák, tudástranszfert biztosító, innovációs és szakmai szervezetek munkatársa, LEADER Helyi Akciócsoport tagja vagy LEADER Helyi Akciócsoport munkaszervezetének tagja;<br /> <br /> o) ifjúsági információs pont szolgáltatás: olyan alapellátás jellegű humánszolgáltatás, amelynek elsődleges célja a fiatalok számára térítésmentes információ- és segítő szolgáltatásnyújtás;<br /> <br /> p) IKSZT szolgáltatási- és programterv: az IKSZT kötelező és vállalt szolgáltatásainak igényfelmérésen alapuló naptári félévre meghatározott ütemezési terve, amely tartalmazza a szolgáltatásokhoz kötődő közösségi programok összességét, segíti azok megvalósítását, s alapját képezi a működéssel kapcsolatos ellenőrzéseknek;<br /> <br /> q) IKSZT szolgáltatás-tervezési és beszámolási felület: a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (a továbbiakban: NAKVI) által üzemeltetett, az IKSZT címbirtokos szervezet IKSZT szolgáltatási- és programtervének elkészítésére, feltöltésére, ellenőrzésére alkalmas online felület, amely egyben elsődleges kommunikációs csatorna az IH, a NAKVI és az IKSZT címbirtokosok között;<br /> <br /> r) szakmai beszámoló: az ügyfél által az üzemeltetési kötelezettség ideje alatt az IKSZT szolgáltatási- és programterv alapján megvalósított tevékenységéről a NAKVI részére a szakmai beszámolási időszakra vonatkozóan negyedévenként elkészített és elektronikus úton benyújtott beszámoló;<br /> <br /> s) szakmai beszámolási időszak: az a beszámolással érintett naptári negyedév, amely időszakról az ügyfél elkészíti a szakmai beszámolóját;<br /> <br /> t) teljesítésigazolás: a NAKVI által kiállított, a szakmai beszámoló értékeléséről szóló, az IKSZT címbirtokosság alapján az ügyfelet terhelő szakmai kötelezettségek teljesítését igazoló okirat.<br /> <br /> (2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint a halászati támogatások egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvényben (a továbbiakban: Törvény) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendeletben (a továbbiakban: Vhr.) foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.<br /> <br /> == A támogatott célterületek, a támogatás jellege ==<br /> <br /> '''3. §''' (1) E rendelet alapján támogatás vehető igénybe:<br /> <br /> a) az IKSZT megvalósulási helyszín külső és belső felújítására, bővítésére, korszerűsítésére;<br /> <br /> b) az IKSZT megvalósulási helyszínhez közvetlenül kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztésére;<br /> <br /> c) az IKSZT részét képező szolgáltatásokhoz kapcsolódó eszközök beszerzésére;<br /> <br /> d) az IKSZT működtetésére.<br /> <br /> (2) Az (1) bekezdés b), c), illetve d) pontjában szereplő tevékenységek önállóan nem, csak az a) pontban szereplő tevékenységgel együtt támogathatóak.<br /> <br /> (3) Az (1) bekezdés a), b) és c) pontja alapján nem vehető igénybe támogatás az IKSZT megvalósulási helyszínéül szolgáló ingatlan azon részének felújítására, átalakítására, korszerűsítésére, illetve ezen ingatlanokban található eszközök beszerzésére, amely kizárólag a települési önkormányzat által ellátandó, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott közoktatási, egészségügyi és szociális feladatok, valamint közigazgatási funkciók ellátására szolgál.<br /> <br /> (4) Amennyiben az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt fejlesztések közvetlenül nem csak az IKSZT megvalósulási helyszínt érintik, akkor az érintett kiadásokat alapterület-arányosan meg kell osztani, és az elszámolható kiadások között csak az IKSZT megvalósulási helyszínére arányosan jutó kiadások szerepelhetnek.<br /> <br /> (5) Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a falumegújításra és -fejlesztésre igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló 135/2008. (X. 18.) FVM rendelet, vagy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki örökség megőrzéséhez igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló 138/2008. (X. 18.) FVM rendelet alapján támogatással felújított, felújítással érintett épület, illetve épületrész fejlesztésére nem igényelhető támogatás.<br /> <br /> (6) Az e rendelet szerinti tevékenységek nem kezdhetők meg a támogatási kérelem befogadását megelőzően.<br /> <br /> == Támogatás igénybevételének feltételei ==<br /> <br /> '''4. §''' (1)E rendelet szerinti támogatási kérelem benyújtására a korlátozásmentes IKSZT címmel rendelkező települési önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, önkormányzati társulás, többcélú kistérségi társulás, nonprofit szervezet, valamint egyházi és belső egyházi jogi személy (a továbbiakban: ügyfél) jogosuIt.<br /> <br /> (2) A nem önálló jogi személyiségű önkormányzati társulás ügyfél esetében támogatási kérelmet a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 7-8. §-ai alapján a közös feladatok és hatáskörök gyakorlására jogosult önkormányzat nyújthat be.<br /> <br /> (3) E rendelet alapján az ügyfél a 2007-2013-as időszakban egy IKSZT megvalósulási helyszínen egy támogatási kérelem alapján részesülhet támogatásban, és csak egy támogatási kérelem alapján valósulhat meg támogatott beruházás, illetve szolgáltatásnyújtás. Egy településen egy IKSZT épület kialakítása támogatható.<br /> <br /> == A támogatás mértéke, az elszámolható kiadások ==<br /> <br /> '''5. §''' (1) A 3. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységekhez kapcsolódóan a támogatás mértéke az összes elszámolható kiadás 100%-a.<br /> <br /> (2) Költségvetési szervek esetében az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet 71. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján a támogatás számításának alapja az összes elszámolható nettó kiadás.<br /> <br /> (3) A 3. § (1) bekezdés a)-b) pontjában foglalt tevékenységekhez kapcsolódó elszámolható kiadásokat a 2. számú melléklet tartalmazza.<br /> <br /> (4) A 3. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban szereplő tevékenységekhez kapcsolódóan az egyéb elszámolható kiadások a Vhr. 31. §-a szerint számolhatóak el.<br /> <br /> (5) A 3. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt tevékenységekhez kapcsolódó elszámolható kiadásokat az 5. számú melléklet tartalmazza.<br /> <br /> (6) A 3. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt tevékenységekhez kapcsolódó elszámolható kiadásokat a 3. számú melléklet tartalmazza.<br /> <br /> (7) A 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás igénybevételéhez kapcsolódó elszámolható nettó kiadások nem haladhatják meg:<br /> <br /> a) meglévő épület felújítására és korszerűsítésére vonatkozóan a nettó 180 000 forint/négyzetmétert;<br /> <br /> b) meglévő épület bővítésére vonatkozóan a nettó 235 000 forint/négyzetmétert.<br /> <br /> (8) A 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás az IKSZT megvalósulási helyszínének fejlesztéssel érintett, hasznos alapterülete után vehető igénybe. Amennyiben egy helyiség részben vagy egészben több célt is szolgál, alapterülete csak egyszer vehető figyelembe.<br /> <br /> (9) A 3. § (1) bekezdés a) pontjához kapcsolódó elszámolható összes kiadás nem lehet kevesebb, mint nettó 320 000 forint.<br /> <br /> (10) A 3. § (1) bekezdés b) pontjához kapcsolódó elszámolható kiadás nem haladhatja meg a nettó 10 000 000 forint összeget.<br /> <br /> (11) A 3. § (1) bekezdés c) pontjához kapcsolódó elszámolható kiadás nem haladhatja meg a nettó 10 000 000 forint összeget.<br /> <br /> (12)A 3. § (1) bekezdés d) pontja alapján az üzemeltetési kötelezettség teljes ideje alatt az IKSZT működtetésére legfeljebb 6 500 000 forint elszámolható kiadás használható fel, azonban erre irányuló kifizetési kérelem legkésőbb a Vhr. 17. § (3) bekezdésében meghatározott időpontig nyújtható be.<br /> <br /> (13) A 3. § (1) bekezdés d) pontja alapján az IKSZT működtetésére elszámolt kiadás nem haladhatja meg a 3. § (1) bekezdés a)-c) pontjában elszámolt kiadás 25%-át.<br /> <br /> (14) A Vhr. 23. § (1) bekezdés b) pontjától eltérően az üzemeltetési kötelezettség a 3. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt tevékenységek kiadásaira irányuló utolsó kifizetési kérelem benyújtásának napjától számított öt évig tart abban az esetben is, ha az ügyfél a 3. § (1) bekezdés d) pontja szerinti támogatásra nem jogosult.<br /> <br /> '''6. §''' (1) A Vhr. 20. § (3)-(4) bekezdésében foglaltakat kizárólag a 3. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakra irányuló fejlesztés vonatkozásában kell alkalmazni.<br /> <br /> (2) Az e rendelet alapján igényelt támogatás összege kedvezményezettenként nem haladhatja meg a 200 000 eurónak megfelelő forintösszeget.<br /> <br /> (3)<br /> <br /> == Kötelezettségek ==<br /> <br /> '''7. §''' (1) Az ügyfél köteles az IKSZT cím korlátozásmentes birtoklásához szükséges, az IH-val kötendő együttműködési megállapodásban rögzített feltételek betartására.<br /> <br /> (2) Az ügyfél az üzemeltetési kötelezettség ideje alatt köteles az alábbi szolgáltatásokat a (7)-(14) bekezdésekben meghatározott módon és alkalommal korlátozás- és térítésmentesen nyújtani:<br /> <br /> a) helyszín és feltételek biztosítása a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat tájékoztatási pont működtetéséhez;<br /> <br /> b) ifjúsági közösségi programok szervezése, ifjúságfejlesztési folyamatok generálása és a folyamatok nyomon követése, ifjúsági információs pont működtetése, fiatalok közösségi szerveződésének és részvételének támogatása;<br /> <br /> c) közművelődési programok szervezése;<br /> <br /> d) a lakosság és a vállalkozások információhoz való hozzájutásának elősegítése;<br /> <br /> e) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 65. § (2) bekezdésében meghatározott nyilvános könyvtár működtetése vagy nyilvános könyvtár szolgáltatásának megrendelése, vagy - kizárólag abban az esetben, ha a településen az IKSZT megvalósulási helyszínétől eltérő helyszínen nyilvános könyvtári ellátás elérhető - olvasósarok működtetése;<br /> <br /> f) közösségi internet hozzáférés biztosítása, mint közösségi internet hozzáférési pont az IKSZT megvalósulási helyszínén önállóan, vagy teleházként, vagy e-Magyarország pontként.<br /> <br /> (2a) Amennyiben a (2) bekezdésben szereplő szolgáltatások a program jellegéből adódóan az IKSZT megvalósulási helyszínen nem valósíthatók meg, akkor attól eltérő helyszínen, de kizárólag az ügyfél által történő szervezésben megvalósíthatók.<br /> <br /> (3) Az ügyfél köteles az IKSZT megvalósulási helyszínén az alábbi helyiségeket, illetve tereket kialakítani, illetve rendelkezésre bocsátani:<br /> <br /> a) legalább 1 db, legalább 30 négyzetméter hasznos alapterületű, tanácsadásra, továbbá csoportfoglalkozásokra, képzések megtartására egyaránt alkalmas, természetes fénnyel megvilágított és szélessávú internet kapcsolattal rendelkező helyiség, illetve tér;<br /> <br /> b) legalább 1 db, legalább 20 négyzetméter hasznos alapterületű, természetes fénnyel megvilágított, szélessávú internetkapcsolattal rendelkező helyiség, illetve tér, amely könyvtári és információs szolgáltatás esetén a dokumentumok tárolására és igénybevételére alkalmas;<br /> <br /> c) legalább 1 db, legalább 15 négyzetméter hasznos alapterületű, közösségi internet szolgáltatás igénybevételére alkalmas helyiség, illetve tér;<br /> <br /> d) legalább 1-1 db férfi, női és mozgáskorlátozott mellékhelyiség, vagy 1-1 db férfi és női akadálymentesített mellékhelyiség összesen legalább 1 db pelenkázóval;<br /> <br /> e) legalább 5 db kerékpár és 5 db babakocsi elhelyezésére alkalmas, az IKSZT megvalósulási helyszín földrészletén elhelyezkedő fedett, a kerékpárok és a babakocsik lezárhatóságát lehetővé tevő, rögzítőhelyekkel ellátott babakocsi- és kerékpártároló;<br /> <br /> f) legalább 1 db, legalább 10 négyzetméter hasznos alapterületű irodahelyiség, illetve irodai tér;<br /> <br /> g) összesen legalább 5 négyzetméter hasznos alapterületű tároló helyiség(ek), továbbá teakonyha.<br /> <br /> (4) A (3) bekezdés szerinti helyiségek, terek többfunkciósan is kialakíthatóak.<br /> <br /> (5) Az ügyfél az IKSZT megvalósulási helyszín kialakítására irányuló beruházási művelet, műveletek megvalósulását követően köteles az alábbi eszközöket biztosítani:<br /> <br /> a) legalább 5 db, a 4. számú melléklet szerinti minimális műszaki követelményeknek megfelelő, helyi hálózatban összekapcsolt, szélessávú internetkapcsolattal rendelkező számítógép-munkaállomás, amelyből:<br /> <br /> aa) legalább 1 db számítógép-munkaállomásnak - a személyes jellegű ügyintézéshez szükséges mértékig - a többi munkaállomástól térben elkülönítetten kell elhelyezkednie,<br /> <br /> ab) legalább 1 db számítógép-munkaállomásnak a személyzet munkájához rendelkezésre kell állnia;<br /> <br /> b) hálózati kapcsolatot biztosító eszközök:<br /> <br /> ba) router (útválasztó), vezeték nélküli funkciókkal, a gépek számához méretezett teljesítménnyel,<br /> <br /> bb) switch (hálózati elosztó) a további gépek csatlakoztatásához,<br /> <br /> bc) hálózati adattároló egység RAID vezérlővel (RAID0, tükrözés, két merevlemez azonos tartalommal), amely fájl szerver funkciókat biztosít, legalább 300 GB-os merevlemezekkel;<br /> <br /> c) IP telefonálásra alkalmas eszköz (router vagy telefonkészülék);<br /> <br /> d) az a) pontban meghatározott munkaállomások adatvesztés nélküli biztonságos kikapcsolását biztosító szünetmentes tápegység, tápegységek;<br /> <br /> e) 1 db fekete-fehér vagy színes lézernyomtató, lapolvasó (legalább 300 dpi felbontással, legfeljebb 5-10 sec lapolvasási sebességgel, magyar nyelvű szoftverrel, kép állomány, illetve PDF formátumú mentési lehetőséggel, valamint optikai karakterfelismerő modullal), fax, illetve fénymásoló, vagy ezen eszközöket helyettesítő 1 db multifunkcionális készülék;<br /> <br /> f) 1 db flipchart tábla;<br /> <br /> g) 1 db projektor (legalább 1024 x 768 felbontással, min. 2000 ANSI lumen, 2000:1 kontraszt);<br /> <br /> h) 1 db vetítővászon;<br /> <br /> i) 1 db CD-DVD vagy Blue-ray lejátszó;<br /> <br /> j) 1 db televízió;<br /> <br /> k) a (3) bekezdésben meghatározott helyiségek, terek méretének és funkciójának megfelelő számú asztal, szék és egyéb bútor, amely magában foglalja a számítógépes munkaállomásokhoz szükséges irodabútorokat is, azonban a székek száma az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatásokhoz kapcsolódó helyiségek alapterületére vetítve nem haladhatja meg a négyzetméterenkénti 2 db-ot;<br /> <br /> l) digitális fényképezőgép (legalább 6 megapixel felbontású);<br /> <br /> m) legalább 1 db vezetékes telefon;<br /> <br /> n) polcrendszer, amely lehetővé teszi az ügyfélszolgálati és információs pont szolgáltatáshoz szükséges dokumentumok (könyvek, elektronikus és papír alapú kiadványok, szórólapok) elhelyezését, valamint a könyvtári szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó dokumentumok (könyvek, folyóiratok, elektronikus és papír alapú kiadványok) elhelyezését;<br /> <br /> o) a könyvtári szolgáltatásra biztosított minden asztalhoz 1 db olvasólámpa;<br /> <br /> p) a (3) bekezdés f) pontja szerinti iroda működése érdekében: számítógép-munkaállomás vagy hordozható számítógép, számítógép- és íróasztal, irodai székek, zárható iratszekrény, hordozható telefonkészülék (nem mobil telefon).<br /> <br /> (6) Az ügyfél köteles az üzemeltetési kötelezettség ideje alatt a nyitvatartási időt meghirdetni és kifüggeszteni. A nyitva tartásnak legalább az alábbiak szerint, a közösségi kezdeményezésekhez illeszkedve kell megvalósulnia:<br /> <br /> a) a hét 5 napján, amelyből legalább 1 napnak szabadnapra vagy munkaszüneti napra kell esnie;<br /> <br /> b) napi 6 órában, amelynek magában kell foglalnia a 16.00-18.00 óra közötti időszakot, valamint havonta legalább egy alkalommal a 18.00-21.00 óra közötti időszakot is;<br /> <br /> c) az IKSZT nyitvatartási ideje nem lehet rövidebb az ügyfél által a támogatási kérelemben vállalt nyitvatartási időnél, azonban az ügyfél ünnepnapokon a vállalt, vagy meghirdetett nyitva tartástól eltérhet.<br /> <br /> (7) A (2) bekezdés a) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan az ügyfél köteles szakmai beszámolási időszakonként legalább három alkalommal agrár-, vagy vidékfejlesztési területen tevékenykedő szakmai szervezet képviselője által lebonyolítandó előadás, képzés, tanfolyam, tréning, fogadóóra programlehetőségek közül legalább egyet megszervezni.<br /> <br /> (8) A (2) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan az ügyfél köteles szakmai beszámolási időszakonként legalább három alkalommal a 12-29 éves korosztály számára az ő igényeikre alapozva, a fiatalok aktív részvételével kialakított programot szervezni az alkotótábor, diszkó, erdei iskolai programok, ifjúsági fesztivál, ifjúsági klub, ifjúsági tábor, ifjúsági találkozó, képzés, kirándulás, koncert, műhelymunka (workshop), művészeti programok, nyári egyetem, önismereti program, önkéntes programok, önsegítő csoport, sportprogramok, szakkör, tanfolyam, tréning, vetélkedő program, kézműves foglalkozások lehetőségek közül.<br /> <br /> (9) A (2) bekezdés c) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan az ügyfél köteles szakmai beszámolási időszakonként legalább három alkalommal szabadidős, illetve közművelődési programot szervezni, amely lehet amatőr művészeti klub, alkotótábor, felnőttképzési program, fesztivál, filmvetítés, hagyományőrző program, ismeretterjesztő előadás, kiállítás, koncert, műhelymunka (workshop), művészeti programok, népfőiskola, önképzőkör, szakkör, színházi előadás, tanfolyam, tréning, színház-, mozi-, kiállítás-, illetve múzeumlátogatás.<br /> <br /> (10) A (2) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan az ügyfél köteles két szakmai beszámolási időszak alatt legalább egy alkalommal a vállalkozások működtetéséhez kapcsolódó cégjogi, pénzügyi, számviteli, adózási és egyéb üzletviteli, gazdálkodási ismeretekről szóló tájékoztató programot előadás, képzés, tanfolyam, tréning, vállalkozói klub, fogadóóra keretében megszervezni.<br /> <br /> (11) A (2) bekezdés e) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan az ügyfél köteles szakmai beszámolási időszakonként legalább egy alkalommal könyvtári és információs szolgáltatások használatával, előnyeivel, lehetőségeivel, illetve a könyvtárban megtalálható szellemi - irodalmi, tudományos - értékek terjesztésével kapcsolatos tájékoztató programot, előadást, képzést, klubot, szakkört, tanfolyamot, valamint olvasókultúra fejlesztő programot szervezni.<br /> <br /> (12) A (2) bekezdés f) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan az ügyfél köteles szakmai beszámolási időszakonként legalább egy alkalommal a digitális írástudás elterjesztésével, vagy az internet használatával kapcsolatos programot előadás, képzés, tanfolyam vagy klub keretében megszervezni.<br /> <br /> (13) Egy program szervezése csak egy szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódhat.<br /> <br /> (14) Az ügyfél köteles az üzemeltetési kötelezettség kezdetétől számított 8 munkanapon belül az üzemeltetési kötelezettség megkezdéséről a NAKVI-t értesíteni.<br /> <br /> (15) A (2) és (2a) bekezdésben és a (7)-(12) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén, az előírt alkalmakon felül az adott szolgáltatásokat az ügyfél térítés ellenében is nyújthatja.<br /> <br /> (16) A Vhr. 23. § (1) bekezdés c) pontjától eltérően az üzemeltetési kötelezettség időtartama alatt, a beruházás vagy fejlesztés tárgyát - a fenntarthatóságának biztosítása érdekében - az ügyfél a kötelezően előírt, valamint vállalt szolgáltatásainak teljesítését követően bérbe adhatja. Ennek során az ügyfélnek figyelemmel kell lennie arra, hogy a tevékenység megfeleljen az 1. § szerint meghatározott céloknak.<br /> <br /> (17) A (15)-(16) bekezdés szerinti tevékenységek a (6) bekezdésben meghatározott nyitvatartási időben is végezhetők, azonban azok nem korlátozhatják az ügyfél kötelezően ellátandó, és vállalt szolgáltatásainak nyújtását.<br /> <br /> (18) A (15)-(16) bekezdés szerinti tevékenységekről külön nyilvántartást kell vezetni, az abból befolyt bevételek kizárólag az IKSZT működtetésére vagy fejlesztésére fordíthatók.<br /> <br /> '''8. §''' (1) Az ügyfél - amennyiben címbirtokosi okiratában vállaltan szerepel - az alábbi szolgáltatásokat köteles a (2) bekezdés d)-l) pontjaiban meghatározott módon és alkalommal nyújtani az üzemeltetési kötelezettség ideje alatt:<br /> <br /> a) közösségfejlesztési folyamatok generálása, folyamatkövetése;<br /> <br /> b) helyszín biztosítása civil szervezetek számára;<br /> <br /> c) az iskolai felzárkózást segítő, a középiskolai tanulmányokra felkészítő, tanítási időn túli tankör megvalósítása 6-18 éves gyermekek és fiatalok számára;<br /> <br /> d) a gyermekek foglalkoztatását, óvodai felkészítését célzó nappali, délelőtti szabadidős, fejlesztő programok megvalósítása;<br /> <br /> e) egészségfejlesztési programok megvalósítása;<br /> <br /> f) üzlethelyiség vagy üzlethelyiségek kialakítása a helyi vállalkozók támogatása érdekében;<br /> <br /> g) postai szolgáltatás nyújtása kizárólag azokon a településeken, ahol a Magyar Posta Zrt.:<br /> <br /> ga) a postai szolgáltatást a Postapartner Program keretében vállalkozásba való kiszervezés útján kívánja működtetni, és a meghirdetett pályázatra jelentkező IKSZT címbirtokos vagy együttműködő partnere a postai szolgáltatás üzemeltetési jogát elnyerte, a Magyar Posta Zrt.-vel szerződést kötött, vagy<br /> <br /> gb) a postai szolgáltatás IKSZT keretében történő üzemeltetéséhez a Magyar Posta Zrt. egyéb módon, írásos együttműködéses formában hozzájárulását adta;<br /> <br /> h) elektronikus közigazgatási végpont szolgáltatások biztosítása - közháló végpont kialakítása;<br /> <br /> i) Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat - munkaerőpiaci információs pont kialakítása.<br /> <br /> (1a) Amennyiben az (1) bekezdésben szereplő szolgáltatások a program jellegéből adódóan az IKSZT megvalósulási helyszínen nem valósíthatók meg, akkor attól eltérő helyszínen, de kizárólag az ügyfél által történő szervezésben megvalósíthatók.<br /> <br /> (2) Az ügyfél a címbirtokosi okiratban szereplő szolgáltatások nyújtása érdekében az alábbi feltételeket köteles teljesíteni:<br /> <br /> a) szolgáltatásonként egy, legalább 10 négyzetméter hasznos alapterületű közösségi szolgáltatások nyújtására alkalmas, természetes fénnyel is megvilágított, szélessávú internetkapcsolattal rendelkező helyiséget, teret kialakítani, illetve rendelkezésre bocsátani, amely többfunkciósan is kialakítható;<br /> <br /> b) az (1) bekezdés b) pontjában ismertetett szolgáltatás érdekében az alábbi eszközöket biztosítani:<br /> <br /> ba) helyiségek méretének és funkciójának megfelelő számú asztal,<br /> <br /> bb) székek, amelyek száma a helyiség alapterületére vetítve nem haladhatja meg a négyzetméterenkénti 2 db-ot,<br /> <br /> bc) szekrény az eszközök tárolására,<br /> <br /> bd) könyvespolc,<br /> <br /> be) zárható iratszekrény,<br /> <br /> bf) tábla,<br /> <br /> bg) ruhafogas,<br /> <br /> bh) nyomtató,<br /> <br /> bi) vezetékes telefonkészülék,<br /> <br /> bj) telefaxkészülék;<br /> <br /> c) az (1) bekezdés d) pontjában ismertetett szolgáltatás érdekében az alábbi eszközöket biztosítani:<br /> <br /> ca) zárható szekrény,<br /> <br /> cb) nyitott polcos szekrény,<br /> <br /> cc) pelenkázó asztal,<br /> <br /> cd) székek, amelyek száma a helyiség alapterületére vetítve nem haladhatja meg a négyzetméterenkénti 2 db-ot,<br /> <br /> ce) asztal,<br /> <br /> cf) szőnyeg;<br /> <br /> d) az (1) bekezdés a) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan a működés megkezdését követő 18 hónapon belül egy, az ügyféltől eltérő helyi civil szervezet vagy nem formális közösség létrejöttét, működését segíteni, amelyet a tagok nyilatkozatával köteles igazolni, vagy már működő, az ügyféltől eltérő helyi civil szervezetek, illetve nem formális közösségek számára két szakmai beszámolási időszak alatt legalább egy alkalommal a működésükkel kapcsolatos előadást, képzést, tanfolyamot, tréninget vagy tanácsadást tartani;<br /> <br /> e) az (1) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan az IKSZT megvalósulási helyszín valamely helyiségét a működés megkezdését követően legkésőbb a harmadik hónaptól kezdődően az ügyféltől eltérő helyi civil szervezetek, illetve nem formális közösségek számára térítésmentesen rendelkezésre bocsátani, amelyet az ügyfél az adott szervezettel kötött megállapodással köteles igazolni;<br /> <br /> f) az (1) bekezdés c) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan szakmai beszámolási időszakonként legalább hat alkalommal, a tanórán kívül, az iskolai felzárkózást segítő, a középiskolai tanulmányokra felkészítő tankört, vagy a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény vonatkozó rendelkezései alapján elismert egyház által hit- és erkölcstanítást tartani;<br /> <br /> g) az (1) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan szakmai beszámolási időszakonként legalább hat alkalommal a 0-5 éves korosztályú gyerekek foglalkoztatását, óvodai felkészítését célzó nappali, fejlesztő programot megvalósítani;<br /> <br /> h) az (1) bekezdés e) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan szakmai beszámolási időszakonként legalább egy alkalommal egészségfejlesztési programot vagy egészségügyi szűrővizsgálatot szervezni;<br /> <br /> i) az (1) bekezdés f) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan a működés megkezdését követően az üzlethelyiség bérbeadása vagy az üzlethelyiség bérlésének lehetőségét meghirdetni;<br /> <br /> j) az (1) bekezdés g) pontja szerinti postai szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan helyiség biztosítása;<br /> <br /> k) az (1) bekezdés h) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan két szakmai beszámolási időszak alatt legalább egy alkalommal az elektronikus közigazgatási végpont szolgáltatással, annak használatával, vagy egyéb, az elektronikus közszolgáltatások igénybevételével kapcsolatos programot szervezni, amely lehet előadás, képzés, tanfolyam;<br /> <br /> l) az (1) bekezdés i) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan szakmai beszámolási időszakonként legalább egy alkalommal a munka világával kapcsolatos előadást, tanfolyamot, tájékoztató rendezvényt szervezni.<br /> <br /> (3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti helyiség többfunkciósan is kialakítható.<br /> <br /> (4) Ha az ügyfél a támogatási kérelemben kiszolgáló helyiség(ek) kialakítására vonatkozó kötelezettségvállalást tesz:<br /> <br /> a) köteles azt a vonatkozó műszaki és egyéb követelményeknek megfelelően, okirattal igazolt módon kialakítani, illetve rendelkezésre bocsátani;<br /> <br /> b) köteles konyha kiszolgáló helyiség kialakítása érdekében az alábbi eszközöket biztosítani:<br /> <br /> ba) hűtőszekrény,<br /> <br /> bb) tűzhely,<br /> <br /> bc) konyhabútor,<br /> <br /> bd) konyhai eszközök.<br /> <br /> (5) Az ügyfél köteles a beruházásokat oly módon végrehajtani, hogy a beruházási művelet megvalósulásának időpontjától kezdve az IKSZT megvalósulási helyszín feleljen meg az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 1. pontjában, valamint az országos településrendezési és építészeti követelményekről szóló 253/1997. (XII. 28.) Korm. rendeletben megfogalmazott akadálymentes közlekedés előírásainak.<br /> <br /> (6) Az ügyfél a 7. § (2) bekezdés és az (1) bekezdés szerinti címbirtokosi okiratban feltűntetett szolgáltatásainak ellátása érdekében köteles:<br /> <br /> a) munkavállalót alkalmazni az alábbiak szerint:<br /> <br /> aa) legalább egy főállású, teljes munkaidőben foglalkoztatott, legalább középfokú végzettséggel rendelkező személyt kell alkalmazni, vagy<br /> <br /> ab) legalább két fő részmunkaidős, legalább középfokú végzettséggel rendelkező személyt kell alkalmazni;<br /> <br /> ac) az aa) és ab) alpontban foglaltaktól eltérően 2012. szeptember 1. után új munkavállalóként kizárólag legalább érettségi vizsgával rendelkező munkavállaló alkalmazható;<br /> <br /> b) a nyitva tartásnak megfelelő módon a helyettesítés rendjéről gondoskodni;<br /> <br /> c) legalább egy fő munkavállaló részére képesítés megszerzését biztosítani, amely képzést a 2013. január 1. előtt munkába állt munkavállaló legkésőbb 2013. június 30-áig, ezt követően legalább a munkába állást követő fél éven belül köteles megkezdeni, a képzés elvégzéséről kiállított igazolást legalább az iratőrzési kötelezettség végéig megőrizni.<br /> <br /> (7) A (6) bekezdés c) pontja szerinti képzés az alábbi formákban valósulhat meg:<br /> <br /> a) e-Tanácsadói képzés formájában, vagy<br /> <br /> b) a NAKVI által indított, a 6. számú mellékletben meghatározott és tartalmilag részletezett képzés elvégzésével.<br /> <br /> (8) Az ügyfél az üzemeltetési kötelezettség teljes időszakára vonatkozóan köteles:<br /> <br /> a) minden naptári félévre vonatkozóan a 7. § (2) bekezdés, illetve a 7. § (7)-(13) bekezdés, valamint az (1) bekezdésnek, illetve a (2) bekezdés d)-l) pontjának megfelelő naptári félévre vonatkozó IKSZT szolgáltatási- és programtervet (a továbbiakban: programterv) készíteni. Az első programterv elkészítése és a NAKVI részére jóváhagyás céljából történő megküldése az üzemeltetési kötelezettség megkezdésétől számított 30 napon belül esedékes, időtartama a naptári félév végéig érvényes, a továbbiakban az első naptári félévre vonatkozó programtervet a tárgyévet megelőző év november 30., a második naptári félévre vonatkozó programtervet tárgyév május 31. napjáig az IKSZT szolgáltatás-tervezési és beszámolási felületen elkészítve a NAKVI részére jóváhagyás céljából megküldeni, amely programterv az alábbiakat tartalmazza:<br /> <br /> aa) a 7. § (2) bekezdésének és az (1) bekezdésnek megfelelő, tervezett közösségfejlesztő és közösségi programok (a továbbiakban: közösségi programok) megnevezését,<br /> <br /> ab) az egyes közösségi programok 7. § (2) bekezdése és az (1) bekezdés szerinti szolgáltatás- és programtípusba való besorolását, ahol minden egyes program csak egy szolgáltatás- és programtípusba sorolható be,<br /> <br /> ac) közösségi programok tervezett időpontját év, hónap, nap formátumban, a résztvevők tervezett számát, a célcsoport megnevezését és a program céljának rövid leírását,<br /> <br /> ad) a közösségi programok megvalósítása során a programtervtől való eltérés esetén figyelemmel lenni a 7. § és a (2) bekezdés szerinti követelményekre,<br /> <br /> b) a programterv teljesítését, a közösségi programok tényleges megvalósulását legkésőbb a beszámolási időszak utolsó napjának végéig dokumentálni, amely tartalmazza az alábbiakat:<br /> <br /> ba) a közösségi programok megnevezését,<br /> <br /> bb) az egyes közösségi programokra vonatkozóan a 7. § (2) bekezdése és az (1) bekezdés szerinti szolgáltatás- és programtípusba való besorolást, a program időpontját év, hónap, nap formátumban, a résztvevők számát, a program eredményének rövid leírását,<br /> <br /> bc) a közösségi programokon a résztvevők nevét, aláírását tartalmazó önkéntesen aláírt jelenléti ívet, a 7. § (2) bekezdés b) pontja, valamint az (1) bekezdés c)-d) pontja szerinti szolgáltatásokhoz kapcsolódó statisztikát, amely a szolgáltatást igénybevevők becsült életkorát, az igénybe vett szolgáltatás-, és programtípus besorolását, valamint időpontját tartalmazza, annak hitelességét az ügyfél, vagy a foglalkoztatott aláírásával kell igazolni,<br /> <br /> bd) három darab, a közösségi programokról készített, a program különböző jellegzetes elemeit bemutató, a beszámolóban dátummal beazonosítható fényképfelvételt,<br /> <br /> c) a feladatait a NAKVI-val kötött szakmai együttműködési megállapodás alapján végezni,<br /> <br /> d) az IKSZT működésével összefüggő dokumentumokat, iratokat elkülönítve nyilvántartani, azt az üzemeltetési időszak alatt, valamint a dokumentumok, iratok típusától függően a vonatkozó jogszabályok szerint, valamint az előírt határidő végéig megőrizni, azokba az IH, valamint a NAKVI képviselője részére a betekintést biztosítani,<br /> <br /> e) valamely szolgáltatás ellátását, személyi változást, vagy az ügyfél, mint IKSZT címbirtokos szervezet jogi változásának bekövetkezését, a változás bekövetkezésétől számított 10 munkanapon belül, a változást igazoló dokumentumok ügyfél által hitelesített másolatának egyidejű megküldésével a NAKVI részére bejelenteni,<br /> <br /> f) a foglalkoztatottak aláírásával igazolt, a munkavégzés idejét tartalmazó, jelenléti ívet naprakészen vezetni.<br /> <br /> (9) A (7) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt képzések megszerzése helyettesíthető legfeljebb 10 éve megszerzett főiskolai, vagy egyetemi felsőfokú végzettséggel, amelynek hitelesített oklevélmásolatát az ügyfélnek meg kell küldenie a NAKVI részére. A NAKVI a megküldött dokumentumok alapján igazolást állít ki az ügyfél részére, amelyet az ügyfél az iratőrzési kötelezettség végéig köteles megőrizni.<br /> <br /> (10) A (7) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt képzés megkezdéséről az ügyfél a munkavállaló munkába állását követő fél éven belül köteles a NAKVI felé jelenteni arról, hogy a munkavállaló a képzési kötelezettségeit határidőn belül megkezdte.<br /> <br /> == A támogatási kérelem benyújtása ==<br /> <br /> '''9. §''' (1) A támogatási kérelmet 2009. szeptember 1. és 2009. október 15. között lehet benyújtani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) megvalósítás helye szerint illetékes kirendeltségéhez az MVH honlapján közzétett formanyomtatványon.<br /> <br /> (2) A támogatási kérelemnek tartalmaznia kell az alábbi információkat, illetve adatokat:<br /> <br /> a) az ügyfél azonosítására vonatkozó adatok;<br /> <br /> b) ÁFA-visszaigénylésre vonatkozó adatok;<br /> <br /> c) az igényelt támogatásra vonatkozó adatok;<br /> <br /> d) az elszámolható kiadásokra vonatkozó adatok;<br /> <br /> e) az IKSZT címbirtokosságra vonatkozó adatok;<br /> <br /> f) a fejlesztés előtti állapotra vonatkozó információk;<br /> <br /> g) a tervezett fejlesztésre vonatkozó információk;<br /> <br /> h) a tervezett szolgáltatásokra vonatkozó információk;<br /> <br /> i) a fejlesztési területre vonatkozó adatok;<br /> <br /> j) az ügyfél nyilatkozata a vonatkozó feltételek megismeréséről és tudomásulvételéről;<br /> <br /> k) az ügyfél aláírása;<br /> <br /> l) helyi szükségletek felmérésére vonatkozó adatok.<br /> <br /> (3) A támogatási kérelemhez csatolni kell:<br /> <br /> a) az értékeléshez az 1. számú mellékletben meghatározott pontozási szempontokat alátámasztó igazolásokat, nyilatkozatokat, dokumentumokat;<br /> <br /> b) a Vhr. 27. § (1) bekezdésének h) és i) pontjában foglaltaktól eltérően működtetési és fenntarthatósági tervet;<br /> <br /> c) a megyei Ifjúsági Szakmai Módszertani Központtal kötött együttműködési megállapodást.<br /> <br /> (4) E rendelet alapján benyújtott támogatási kérelemhez - a Vhr. 27. § (1) bekezdésének f) pontjában foglaltaktól eltérően - üzleti tervet nem kell csatolni.<br /> <br /> == A támogatási kérelem elbírálása ==<br /> <br /> '''10. §''' A támogatási kérelmet az MVH az e rendeletben meghatározott feltételek szerint bírálja el és az 1. számú mellékletben meghatározott pontozási rendszer alapján végzett értékeléssel, valamint a Törvény 32. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti rangsor állításával döntést hoz.<br /> <br /> == A kifizetési kérelem benyújtása ==<br /> <br /> '''11. §''' (1) A kifizetési kérelmet a Vhr. 16/B. § (1)-(3) bekezdéseitől eltérően évente<br /> <br /> a) január 1-31.,<br /> <br /> b) április 1-30.,<br /> <br /> c) július 1-31., valamint<br /> <br /> d) október 1-31.<br /> <br /> között lehet postai úton benyújtani a megvalósítás helye szerinti illetékes MVH kirendeltséghez, az MVH által a honlapján közzétett formanyomtatványon.<br /> <br /> (2) A kifizetési kérelemnek tartalmaznia kell az alábbiakat:<br /> <br /> a) az ügyfél azonosítására vonatkozó adatokat;<br /> <br /> b) ÁFA-visszaigénylésre vonatkozó adatokat;<br /> <br /> c) az igényelt támogatásra vonatkozó adatokat;<br /> <br /> d) az elszámolni kívánt kiadásokra vonatkozó adatokat;<br /> <br /> e) az elszámolni kívánt kiadások indokoltságát alátámasztó információkat;<br /> <br /> f) a lefolytatott közbeszerzési eljárásokra vonatkozó információkat;<br /> <br /> g) a megvalósult fejlesztésre vonatkozó információkat;<br /> <br /> h) a nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó információkat;<br /> <br /> i) az ügyfél nyilatkozatát a vonatkozó feltételek megismeréséről és tudomásulvételéről;<br /> <br /> j) az ügyfél cégszerű aláírását.<br /> <br /> (3) A 3. § (1) bekezdés d) pontja szerinti működési támogatás igénybevételére irányuló kifizetési kérelemhez a (2) bekezdésben foglaltakon túl csatolni kell:<br /> <br /> a) az első kifizetési kérelemhez, illetve a további munkaszerződések megkötését követő első kifizetési kérelemhez a foglalkoztatottal kötött munkaszerződés másolatát;<br /> <br /> b) 8. § (8) bekezdés a) pontja szerinti, az elszámolási időszakot tartalmazó féléves programtervet;<br /> <br /> c) a kifizetési kérelem alapjául szolgáló időszakra vonatkozóan a 8. § (8) bekezdés f) pontja szerinti jelenléti ívek másolatát.<br /> <br /> (4) Az IKSZT cím felfüggesztése esetén az ügyfél a felfüggesztés időszakára vonatkozóan működési kiadásainak elszámolása érdekében kifizetési kérelmet nem nyújthat be.<br /> <br /> (5) Működési támogatás igénybevételére irányuló kifizetési kérelmet a 3. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban foglaltakra irányuló fejlesztés utolsó kifizetési kérelmének benyújtási időpontjától kezdődően felmerült kiadásokra lehet benyújtani.<br /> <br /> 11/A. § (1) A Vhr. 24. § (1) bekezdésétől eltérően, a Vhr. 24. § (2) bekezdésében foglaltak sérelme nélkül az ügyfél legkésőbb 2013. január 31. napjáig nyújthat be olyan első kifizetési kérelmet, amellyel egyéb elszámolható kiadásnak nem minősülő összeg is elszámolásra kerül. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.<br /> <br /> (2) A Vhr. 33. § (4) és (7) bekezdésének rendelkezései az (1) bekezdésben foglaltak vonatkozásában nem alkalmazhatóak.<br /> <br /> (3) Amennyiben az ügyfél az (1) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget, úgy a Vhr. 35. § (9) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.<br /> <br /> == Szakmai beszámoló készítése és benyújtása ==<br /> <br /> 11/B. § (1) Az ügyfél köteles szakmai beszámolót benyújtani a NAKVI részére, a 8. § (8) bekezdés a) pontjában meghatározott programterv adott időszakra vonatkozó megvalósításáról. A szakmai beszámolók 2013-ban, valamint azt követően évente<br /> <br /> a) január 5-éig,<br /> <br /> b) április 5-éig,<br /> <br /> c) július 5-éig, valamint<br /> <br /> d) október 5-éig<br /> <br /> nyújthatók be.<br /> <br /> (2) A szakmai beszámolónak tartalmaznia kell:<br /> <br /> a) a 8. § (8) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartásnak a beszámolás alapjául szolgáló időszakra vonatkozó kivonatát;<br /> <br /> b) a beszámolás alapjául szolgáló időszakra vonatkozóan a 8. § (8) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti jelenléti ívek ügyfél által hitelesített, az eredetivel mindenben megegyező másolatát;<br /> <br /> c) a beszámolás alapjául szolgáló időszakra vonatkozóan a 8. § (8) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti fényképfelvételeket;<br /> <br /> d) a 8. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szolgáltatás működtetése esetében a létrejövő civil szervezet, nem formális közösség tagjainak nyilatkozatát a megalakulásról.<br /> <br /> (3) Az ügyfél, amennyiben a 8. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti engedéllyel rendelkezik, úgy köteles annak megszerzését követő szakmai beszámolási időszakban az engedélyt igazoló dokumentumot a szakmai beszámolóhoz csatolni.<br /> <br /> (4) A szakmai beszámolók ellenőrzését a NAKVI végzi, az ellenőrzés eredményéről teljesítésigazolást állít ki, amelyet megküld az ügyfél, valamint MVH és az IH részére.<br /> <br /> (4a) A szakmai beszámolók elkészítésére és benyújtására nyitva álló, az (1) bekezdésben foglalt időszakokat követően a teljesítésigazolások (4) bekezdés szerinti kiállítása során a szakmai beszámoló teljesítettnek tekintendő, amennyiben a NAKVI a teljesítést 80% vagy azt meghaladónak értékeli a 7. § (2) bekezdésben és a 8. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében. A 80% alatti teljesítés esetén a teljesítésigazolás nem teljesített megjegyzéssel és indokolással kerül kiállításra. Ezzel egyidejűleg a 12. § (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. A teljesítésigazolást minden esetben a (4) bekezdésnek megfelelően kell megküldeni.<br /> <br /> (4b) Az ügyfélre vonatkozó szakmai beszámoló százalékban kifejezett teljesítésének értékét a 7. § (2) bekezdésben és a 8. § (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatások szerinti közösségi programok összesített darabszáma, valamint a közösségi programok teljesítésének az összesített darabszámhoz viszonyított aránya határozza meg.<br /> <br /> (5) Amennyiben a (4) bekezdésben meghatározott ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a szakmai beszámolókhoz kapcsolódóan jogkövetkezményt kell alkalmazni, akkor valamennyi szakmai beszámolási időszak alkalmával a 12. § (1) bekezdésében meghatározottakat kell alkalmazni.<br /> <br /> == Jogkövetkezmények ==<br /> <br /> '''12. §''' (1) Ha az ügyfél a 7. és 8. § szerinti kötelezettségeinek határidőben nem tesz eleget, továbbá pótolható mulasztás esetén a kötelezettségét felszólításra sem teljesíti, akkor kötelezettségszegés esetén a kötelezettségszegés megállapításáig kifizetett, a beruházási és - amennyiben IKSZT működtetésre vonatkozóan is támogatással rendelkezik - a működési támogatás időarányos része 3%-ának megfelelő támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül.<br /> <br /> (2) Ha az ügyfél az üzemeltetési időszak alatt nem teljesíti a 7. és 8. § szerinti kötelezettségét, akkor az IKSZT címe felfüggesztésre kerül.<br /> <br /> (3) Az IKSZT cím felfüggesztése esetén az e rendelet szerint kifizetett összes beruházási és működési kiadás 2. § (1) bekezdés j) pontja szerinti időarányos részének 20%-a jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül.<br /> <br /> (4) Az IKSZT cím visszavonása esetén az e rendelet szerint kifizetett összes beruházási és összes működési elszámolható kiadás 100%-a jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül.<br /> <br /> (5) Az IKSZT cím felfüggesztéséről és visszavonásáról az MVH javaslatára az IH dönt.<br /> <br /> == Záró rendelkezés ==<br /> <br /> '''13. §''' Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.<br /> <br /> '''13/A. §''' E rendeletnek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes agrártárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 76/2012. (VII. 27.) VM rendelettel [a továbbiakban: 76/2012. (VII. 27.) VM rendelet] megállapított 11/A. §-ának rendelkezéseit a 76/2012. (VII. 27.) VM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő azon ügyekben kell alkalmazni, amelyekben a támogatási kérelmet 2009. október 15. napjáig nyújtották be és a 76/2012. (VII. 27.) VM rendelet hatálybalépésekor a Vhr. 24. § (1) bekezdése rendelkezéseinek megsértése miatt a 35. § (9) bekezdésében foglaltak alkalmazásának lenne helye, vagy a Vhr. 35. § (9) bekezdésében foglalt bármelyik döntés még nem emelkedett jogerőre, vagy annak kapcsán bírósági felülvizsgálat van folyamatban.<br /> <br /> == Az Európai Unió jogának való megfelelés ==<br /> <br /> '''14. §''' Ez a rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet 56. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.<br /> <br /> '''15. §''' E rendeletnek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és működtetésére igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet módosításáról szóló 84/2012. (VIII. 2.) VM rendelettel (a továbbiakban: módosító rendelet) megállapított rendelkezéseit a módosító rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.<br /> <br /> '''16. §''' E rendeletnek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes vidékfejlesztési és egyéb agrártárgyú rendeletek módosításáról szóló 47/2013. (VI. 7.) VM rendelettel [a továbbiakban: módosító rendelet] megállapított 2. § (1) bekezdés q) pontját, 8. § (8) bekezdés a) pontját, 11/B. § (1) bekezdését, 11/B. § (4a) és (4b) bekezdését, 11/B. § (5) bekezdését, és 12. § (1) bekezdését a módosító rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.</div> Arisztid https://wiki.hrod.hu/index.php?title=Mell%C3%A9kletek,_szakmai_seg%C3%A9dletek&diff=659 Mellékletek, szakmai segédletek 2013-06-27T12:05:03Z <p>Arisztid: Felvettem a 112/2009-es FVM rendeletet az ajánlati listába. Tipográfiát javítottam.</p> <hr /> <div>{{mmkk}}{{mszs}}__NOTOC__<br /> == [[Mellékletek, szakmai segédletek]] ==<br /> * '''Az &quot;IKSZT-rendelet&quot;''': [[112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet]] az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és működtetésére igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről<br /> * [[Európai ifjúsági információs charta]]<br /> * [[A Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége szakmai–etikai kódexe]]<br /> ** [[Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda küldetése]]<br /> ** [[Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda célja]]<br /> ** [[Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda feladata]]<br /> ** [[Az ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatások alapelvei]]<br /> ** [[Az ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatások szintjei]]<br /> ** [[Ifjúsági információs és tanácsadó iroda]]<br /> ** [[Ifjúsági információs pont]]<br /> ** [[Ifjúsági Módszertani Központ]]<br /> ** [[Ajánlás]]<br /> * [[Az IKSZT típusú közösségi házak szakmai munkája szempontjából fontos szervezetek, intézmények]]<br /> ** [[Minisztériumok, hivatalok]]<br /> ** [[Háttérintézmények, hálózatok, programirodák, programok]]<br /> ** [[Szakmai hálózatok, szervezetek]]<br /> ** [[Szakmai és pályázati információs portálok]]<br /> * [[Tervezési, fejlesztési kisszótár]]</div> Arisztid https://wiki.hrod.hu/index.php?title=Mell%C3%A9kletek,_szakmai_seg%C3%A9dletek&diff=658 Mellékletek, szakmai segédletek 2013-06-27T11:59:57Z <p>Arisztid: </p> <hr /> <div>{{mmkk}}{{mszs}}__NOTOC__<br /> == [[Mellékletek, szakmai segédletek]] ==<br /> * [[Európai ifjúsági információs charta]]<br /> * [[A Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége szakmai–etikai kódexe]]<br /> ** [[Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda küldetése]]<br /> ** [[Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda célja]]<br /> ** [[Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda feladata]]<br /> ** [[Az ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatások alapelvei]]<br /> ** [[Az ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatások szintjei]]<br /> ** [[Ifjúsági információs és tanácsadó iroda]]<br /> ** [[Ifjúsági információs pont]]<br /> ** [[Ifjúsági Módszertani Központ]]<br /> ** [[Ajánlás]]<br /> * [[Az IKSZT típusú közösségi házak szakmai munkája szempontjából fontos szervezetek, intézmények]]<br /> ** [[Minisztériumok, hivatalok]]<br /> ** [[Háttérintézmények, hálózatok, programirodák, programok]]<br /> ** [[Szakmai hálózatok, szervezetek]]<br /> ** [[Szakmai és pályázati információs portálok]]<br /> * [[Tervezési, fejlesztési kisszótár]]</div> Arisztid https://wiki.hrod.hu/index.php?title=H%C3%A1tt%C3%A9rint%C3%A9zm%C3%A9nyek,_h%C3%A1l%C3%B3zatok,_programirod%C3%A1k,_programok&diff=657 Háttérintézmények, hálózatok, programirodák, programok 2013-06-26T20:13:53Z <p>Arisztid: </p> <hr /> <div>{{mmkk}}<br /> <br /> * [http://www.nakvi.hu/ Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet]<br /> * Nemzeti Művelődési Intézet: [http://www.mmi.hu/ www.mmi.hu]<br /> * Szociális és Munkaügyi Intézet: [http://www.szmi.hu/ www.szmi.hu]<br /> * Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat, Regionális Ifjúsági Szolgáltató Irodák: [http://www.mobilitas.hu/ www.mobilitas.hu]<br /> * Foglalkoztatási és Szociális Hivatal: [http://www.afsz.hu/ www.afsz.hu]<br /> * MTA Gyerekprogram Iroda: [http://www.gyerekesely.hu/ www.gyerekesely.hu]<br /> * Szűréssel az életért Program: [http://szep.freeblog.hu/ http://szep.freeblog.hu]</div> Arisztid https://wiki.hrod.hu/index.php?title=Miniszt%C3%A9riumok,_hivatalok&diff=656 Minisztériumok, hivatalok 2013-06-26T20:07:27Z <p>Arisztid: Frissítettem, kiegészítettem.</p> <hr /> <div>{{Mmkk}}<br /> {{Mszs}}<br /> * [http://www.kormany.hu/hu/videkfejlesztesi-miniszterium Vidékfejlesztési Minisztérium]<br /> * [http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma Emberi Erőforrások Minisztériuma]<br /> * [http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium Nemzetgazdasági Minisztérium] <br /> * [http://www.kormany.hu/hu/kozigazgatasi-es-igazsagugyi-miniszterium Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium] <br /> * [http://www.kormany.hu/hu/belugyminiszterium Belügyminisztérium]<br /> ----<br /> * [http://www.mmikl.hu/ Nemzeti Művelődési Intézet]<br /> * [http://www.nakvi.hu/ Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet]<br /> * [http://ki.oszk.hu/ Könyvtári Intézet]<br /> * [http://www.mvh.gov.hu/ Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal]</div> Arisztid https://wiki.hrod.hu/index.php?title=112/2009._(VIII._29.)_FVM_rendelet&diff=655 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet 2013-06-26T19:49:37Z <p>Arisztid: </p> <hr /> <div>A jogszabály 2013. VI. 26-án hatályos állapota.<br /> A mellékletekkel teljes, hatályos szöveg [http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=125834.242738 a Nemzeti Jogszabálytárban olvasható].<br /> <br /> = 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet =<br /> <br /> '''az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és működtetésére igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről'''<br /> <br /> A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a következőket rendelem el:<br /> <br /> == A támogatás célja ==<br /> <br /> '''1. §''' E rendelet szerinti támogatás célja az integrált közösségi és szolgáltató tér infrastrukturális kialakításának, valamint működtetésének támogatása, amelynek eredményeként hozzáférhetővé válnak a vidéki települések életminőségét javító közösségi, kulturális, közművelődési, szociális, egészségügyi, üzleti, információs, kommunikációs, adminisztratív és egyéb szolgáltatások.<br /> <br /> == Értelmező rendelkezések ==<br /> <br /> '''2. §''' (1) E rendelet alkalmazásában:<br /> <br /> a) integrált közösségi és szolgáltató tér: e rendeletben kötelezően előírt, valamint az integrált közösségi és szolgáltató tér (a továbbiakban: IKSZT) címbirtokosa által választott, a címbirtokosi okiratában jóváhagyott szolgáltatások együttese;<br /> <br /> b) IKSZT címbirtokosi pályázat: az Irányító Hatóság (a továbbiakban: IH) által meghirdetett, az IKSZT kialakítására alkalmas és jogosult ügyfelek kiválasztására irányuló pályázat;<br /> <br /> c) címbirtokosi okirat: az IKSZT címbirtokosi pályázat elbírálásának eredményeként az IH által kiadott jóváhagyó pályázati döntés;<br /> <br /> d) IKSZT cím korlátozása: az IKSZT címbirtokosi okirat által biztosított jogoknak az IH általi időleges felfüggesztése;<br /> <br /> e) IKSZT megvalósulási helyszín: a címbirtokosi okiratban az adott IKSZT kialakítására és működtetésére jóváhagyott földrészlet és a rajta található épület, illetve épületrész;<br /> <br /> f) kisléptékű infrastruktúra-fejlesztés: e rendelet 2. számú mellékletének 2. pontja szerinti tevékenység;<br /> <br /> g) nonprofit szervezet: az egyesületként, az alapítványként, a közalapítványként, a nonprofit gazdasági társaságként és a közhasznú tevékenységet ellátó szociális szövetkezetként működő szervezet, kivéve a biztosító egyesületet, a politikai pártot és a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetet;<br /> <br /> h) egyházi és belső egyházi jogi személy: a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 7. §-a szerinti jogi személy;<br /> <br /> i)működési kiadások elszámolási időszaka: egy naptári évben legfeljebb négy alkalommal megnyíló, a 11. § (1) bekezdésében meghatározott azon kifizetési kérelem benyújtási időszakok közötti időszak, melyben az ügyfél működési kiadást számol el a 3. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti fejlesztés utolsó kifizetési kérelmének benyújtási időpontját követően az üzemeltetési kötelezettség ideje alatt;<br /> <br /> j)támogatás időarányos része: a támogatási határozattal rendelkező címbirtokos, mint ügyfél részére valamennyi beruházási kifizetési kérelmére kifizetési határozattal jóváhagyott összes beruházási támogatás összegének 1/60-ad része, illetve működési támogatás esetén valamennyi működési kifizetési kérelmére kifizetési határozattal jóváhagyott összes működési támogatás 1/36-od része és a kötelezettség nem teljesítésével érintett hónapok számának szorzata;<br /> <br /> k) IKSZT megvalósulási helyszínének alapterülete: a címbirtokosi okiratban az adott IKSZT kialakítására és működtetésére jóváhagyott földrészleten található épületnek, illetve épületrésznek az országos településrendezési és építészeti követelményekről szóló 253/1997. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti hasznos, fejlesztéssel érintett alapterülete;<br /> <br /> l) vonalas létesítmény: eső- és szennyvízgyűjtő csatorna, árok, külső telefon és telekommunikációs hálózat beleértve a csatlakozási pontot, út, parkoló, járda, kerítés, térburkolat;<br /> <br /> m) ifjúságfejlesztés: a felnövekvő generációk tagjaival, a gyerekekkel, a fiatalokkal és fiatal felnőttekkel való, az egyéni fejlesztést és a közösségi munkát is magában foglaló, lehetőség szerint családjaikat is bevonó folyamat, amelynek alakítói, aktív résztvevői, kezdeményezői a gyerekek, a fiatalok és a fiatal felnőttek. Az ifjúságfejlesztés folyamat célja elsődlegesen az ifjúságban rejlő erőforrások kibontásának és a korosztályok társadalmi integrációjának elősegítése, amely a gyerekek tekintetében az optimális fejlődés lehetőségeinek biztosítása, segítése, mindezek védelme, a primer prevenció, a fiatalok tekintetében a társadalmi és gazdasági folyamatokban való aktív részvételre való felkészítés, a fiatal felnőttek tekintetében pedig a munkavállalás és egzisztencia-teremtés, a családalapítás és a közéleti-közösségi részvétel támogatása, valamint szerves részét képezi a korosztállyal foglalkozó szakemberek célirányos, specifikus képzése;<br /> <br /> n)agrár-, vagy vidékfejlesztés területén tevékenykedő szakmai szervezet képviselője: az IKSZT működési területén agrár-, vidék-, vagy közösségfejlesztéssel összefüggő gyakorlati és fejlesztő tevékenységet végző szakember, szaktanácsadó, az agrár- vidékfejlesztési szakigazgatási szervezetek, köztestületek, gazdasági és szakmai kamarák, tudástranszfert biztosító, innovációs és szakmai szervezetek munkatársa, LEADER Helyi Akciócsoport tagja vagy LEADER Helyi Akciócsoport munkaszervezetének tagja;<br /> <br /> o)ifjúsági információs pont szolgáltatás: olyan alapellátás jellegű humánszolgáltatás, amelynek elsődleges célja a fiatalok számára térítésmentes információ- és segítő szolgáltatásnyújtás;<br /> <br /> p)IKSZT szolgáltatási- és programterv: az IKSZT kötelező és vállalt szolgáltatásainak igényfelmérésen alapuló naptári félévre meghatározott ütemezési terve, amely tartalmazza a szolgáltatásokhoz kötődő közösségi programok összességét, segíti azok megvalósítását, s alapját képezi a működéssel kapcsolatos ellenőrzéseknek;<br /> <br /> q)IKSZT szolgáltatás-tervezési és beszámolási felület: a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (a továbbiakban: NAKVI) által üzemeltetett, az IKSZT címbirtokos szervezet IKSZT szolgáltatási- és programtervének elkészítésére, feltöltésére, ellenőrzésére alkalmas online felület, amely egyben elsődleges kommunikációs csatorna az IH, a NAKVI és az IKSZT címbirtokosok között;<br /> <br /> r)szakmai beszámoló: az ügyfél által az üzemeltetési kötelezettség ideje alatt az IKSZT szolgáltatási- és programterv alapján megvalósított tevékenységéről a NAKVI részére a szakmai beszámolási időszakra vonatkozóan negyedévenként elkészített és elektronikus úton benyújtott beszámoló;<br /> <br /> s)szakmai beszámolási időszak: az a beszámolással érintett naptári negyedév, amely időszakról az ügyfél elkészíti a szakmai beszámolóját;<br /> <br /> t)teljesítésigazolás: a NAKVI által kiállított, a szakmai beszámoló értékeléséről szóló, az IKSZT címbirtokosság alapján az ügyfelet terhelő szakmai kötelezettségek teljesítését igazoló okirat.<br /> <br /> (2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint a halászati támogatások egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvényben (a továbbiakban: Törvény) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendeletben (a továbbiakban: Vhr.) foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.<br /> <br /> == A támogatott célterületek, a támogatás jellege ==<br /> <br /> '''3. §''' (1) E rendelet alapján támogatás vehető igénybe:<br /> <br /> a) az IKSZT megvalósulási helyszín külső és belső felújítására, bővítésére, korszerűsítésére;<br /> <br /> b) az IKSZT megvalósulási helyszínhez közvetlenül kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztésére;<br /> <br /> c) az IKSZT részét képező szolgáltatásokhoz kapcsolódó eszközök beszerzésére;<br /> <br /> d) az IKSZT működtetésére.<br /> <br /> (2) Az (1) bekezdés b), c), illetve d) pontjában szereplő tevékenységek önállóan nem, csak az a) pontban szereplő tevékenységgel együtt támogathatóak.<br /> <br /> (3) Az (1) bekezdés a), b) és c) pontja alapján nem vehető igénybe támogatás az IKSZT megvalósulási helyszínéül szolgáló ingatlan azon részének felújítására, átalakítására, korszerűsítésére, illetve ezen ingatlanokban található eszközök beszerzésére, amely kizárólag a települési önkormányzat által ellátandó, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott közoktatási, egészségügyi és szociális feladatok, valamint közigazgatási funkciók ellátására szolgál.<br /> <br /> (4) Amennyiben az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt fejlesztések közvetlenül nem csak az IKSZT megvalósulási helyszínt érintik, akkor az érintett kiadásokat alapterület-arányosan meg kell osztani, és az elszámolható kiadások között csak az IKSZT megvalósulási helyszínére arányosan jutó kiadások szerepelhetnek.<br /> <br /> (5) Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a falumegújításra és -fejlesztésre igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló 135/2008. (X. 18.) FVM rendelet, vagy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki örökség megőrzéséhez igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló 138/2008. (X. 18.) FVM rendelet alapján támogatással felújított, felújítással érintett épület, illetve épületrész fejlesztésére nem igényelhető támogatás.<br /> <br /> (6) Az e rendelet szerinti tevékenységek nem kezdhetők meg a támogatási kérelem befogadását megelőzően.<br /> <br /> == Támogatás igénybevételének feltételei ==<br /> <br /> '''4. §''' (1)E rendelet szerinti támogatási kérelem benyújtására a korlátozásmentes IKSZT címmel rendelkező települési önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, önkormányzati társulás, többcélú kistérségi társulás, nonprofit szervezet, valamint egyházi és belső egyházi jogi személy (a továbbiakban: ügyfél) jogosuIt.<br /> <br /> (2) A nem önálló jogi személyiségű önkormányzati társulás ügyfél esetében támogatási kérelmet a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 7-8. §-ai alapján a közös feladatok és hatáskörök gyakorlására jogosult önkormányzat nyújthat be.<br /> <br /> (3) E rendelet alapján az ügyfél a 2007-2013-as időszakban egy IKSZT megvalósulási helyszínen egy támogatási kérelem alapján részesülhet támogatásban, és csak egy támogatási kérelem alapján valósulhat meg támogatott beruházás, illetve szolgáltatásnyújtás. Egy településen egy IKSZT épület kialakítása támogatható.<br /> <br /> == A támogatás mértéke, az elszámolható kiadások ==<br /> <br /> '''5. §''' (1) A 3. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységekhez kapcsolódóan a támogatás mértéke az összes elszámolható kiadás 100%-a.<br /> <br /> (2) Költségvetési szervek esetében az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet 71. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján a támogatás számításának alapja az összes elszámolható nettó kiadás.<br /> <br /> (3) A 3. § (1) bekezdés a)-b) pontjában foglalt tevékenységekhez kapcsolódó elszámolható kiadásokat a 2. számú melléklet tartalmazza.<br /> <br /> (4) A 3. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban szereplő tevékenységekhez kapcsolódóan az egyéb elszámolható kiadások a Vhr. 31. §-a szerint számolhatóak el.<br /> <br /> (5) A 3. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt tevékenységekhez kapcsolódó elszámolható kiadásokat az 5. számú melléklet tartalmazza.<br /> <br /> (6) A 3. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt tevékenységekhez kapcsolódó elszámolható kiadásokat a 3. számú melléklet tartalmazza.<br /> <br /> (7) A 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás igénybevételéhez kapcsolódó elszámolható nettó kiadások nem haladhatják meg:<br /> <br /> a) meglévő épület felújítására és korszerűsítésére vonatkozóan a nettó 180 000 forint/négyzetmétert;<br /> <br /> b) meglévő épület bővítésére vonatkozóan a nettó 235 000 forint/négyzetmétert.<br /> <br /> (8) A 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás az IKSZT megvalósulási helyszínének fejlesztéssel érintett, hasznos alapterülete után vehető igénybe. Amennyiben egy helyiség részben vagy egészben több célt is szolgál, alapterülete csak egyszer vehető figyelembe.<br /> <br /> (9) A 3. § (1) bekezdés a) pontjához kapcsolódó elszámolható összes kiadás nem lehet kevesebb, mint nettó 320 000 forint.<br /> <br /> (10) A 3. § (1) bekezdés b) pontjához kapcsolódó elszámolható kiadás nem haladhatja meg a nettó 10 000 000 forint összeget.<br /> <br /> (11) A 3. § (1) bekezdés c) pontjához kapcsolódó elszámolható kiadás nem haladhatja meg a nettó 10 000 000 forint összeget.<br /> <br /> (12)A 3. § (1) bekezdés d) pontja alapján az üzemeltetési kötelezettség teljes ideje alatt az IKSZT működtetésére legfeljebb 6 500 000 forint elszámolható kiadás használható fel, azonban erre irányuló kifizetési kérelem legkésőbb a Vhr. 17. § (3) bekezdésében meghatározott időpontig nyújtható be.<br /> <br /> (13) A 3. § (1) bekezdés d) pontja alapján az IKSZT működtetésére elszámolt kiadás nem haladhatja meg a 3. § (1) bekezdés a)-c) pontjában elszámolt kiadás 25%-át.<br /> <br /> (14)A Vhr. 23. § (1) bekezdés b) pontjától eltérően az üzemeltetési kötelezettség a 3. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt tevékenységek kiadásaira irányuló utolsó kifizetési kérelem benyújtásának napjától számított öt évig tart abban az esetben is, ha az ügyfél a 3. § (1) bekezdés d) pontja szerinti támogatásra nem jogosult.<br /> <br /> '''6. §''' (1) A Vhr. 20. § (3)-(4) bekezdésében foglaltakat kizárólag a 3. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakra irányuló fejlesztés vonatkozásában kell alkalmazni.<br /> <br /> (2) Az e rendelet alapján igényelt támogatás összege kedvezményezettenként nem haladhatja meg a 200 000 eurónak megfelelő forintösszeget.<br /> <br /> (3)<br /> <br /> == Kötelezettségek ==<br /> <br /> '''7. §''' (1) Az ügyfél köteles az IKSZT cím korlátozásmentes birtoklásához szükséges, az IH-val kötendő együttműködési megállapodásban rögzített feltételek betartására.<br /> <br /> (2)Az ügyfél az üzemeltetési kötelezettség ideje alatt köteles az alábbi szolgáltatásokat a (7)-(14) bekezdésekben meghatározott módon és alkalommal korlátozás- és térítésmentesen nyújtani:<br /> <br /> a) helyszín és feltételek biztosítása a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat tájékoztatási pont működtetéséhez;<br /> <br /> b) ifjúsági közösségi programok szervezése, ifjúságfejlesztési folyamatok generálása és a folyamatok nyomon követése, ifjúsági információs pont működtetése, fiatalok közösségi szerveződésének és részvételének támogatása;<br /> <br /> c) közművelődési programok szervezése;<br /> <br /> d) a lakosság és a vállalkozások információhoz való hozzájutásának elősegítése;<br /> <br /> e) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 65. § (2) bekezdésében meghatározott nyilvános könyvtár működtetése vagy nyilvános könyvtár szolgáltatásának megrendelése, vagy - kizárólag abban az esetben, ha a településen az IKSZT megvalósulási helyszínétől eltérő helyszínen nyilvános könyvtári ellátás elérhető - olvasósarok működtetése;<br /> <br /> f) közösségi internet hozzáférés biztosítása, mint közösségi internet hozzáférési pont az IKSZT megvalósulási helyszínén önállóan, vagy teleházként, vagy e-Magyarország pontként.<br /> <br /> (2a)Amennyiben a (2) bekezdésben szereplő szolgáltatások a program jellegéből adódóan az IKSZT megvalósulási helyszínen nem valósíthatók meg, akkor attól eltérő helyszínen, de kizárólag az ügyfél által történő szervezésben megvalósíthatók.<br /> <br /> (3) Az ügyfél köteles az IKSZT megvalósulási helyszínén az alábbi helyiségeket, illetve tereket kialakítani, illetve rendelkezésre bocsátani:<br /> <br /> a) legalább 1 db, legalább 30 négyzetméter hasznos alapterületű, tanácsadásra, továbbá csoportfoglalkozásokra, képzések megtartására egyaránt alkalmas, természetes fénnyel megvilágított és szélessávú internet kapcsolattal rendelkező helyiség, illetve tér;<br /> <br /> b) legalább 1 db, legalább 20 négyzetméter hasznos alapterületű, természetes fénnyel megvilágított, szélessávú internetkapcsolattal rendelkező helyiség, illetve tér, amely könyvtári és információs szolgáltatás esetén a dokumentumok tárolására és igénybevételére alkalmas;<br /> <br /> c) legalább 1 db, legalább 15 négyzetméter hasznos alapterületű, közösségi internet szolgáltatás igénybevételére alkalmas helyiség, illetve tér;<br /> <br /> d) legalább 1-1 db férfi, női és mozgáskorlátozott mellékhelyiség, vagy 1-1 db férfi és női akadálymentesített mellékhelyiség összesen legalább 1 db pelenkázóval;<br /> <br /> e) legalább 5 db kerékpár és 5 db babakocsi elhelyezésére alkalmas, az IKSZT megvalósulási helyszín földrészletén elhelyezkedő fedett, a kerékpárok és a babakocsik lezárhatóságát lehetővé tevő, rögzítőhelyekkel ellátott babakocsi- és kerékpártároló;<br /> <br /> f) legalább 1 db, legalább 10 négyzetméter hasznos alapterületű irodahelyiség, illetve irodai tér;<br /> <br /> g) összesen legalább 5 négyzetméter hasznos alapterületű tároló helyiség(ek), továbbá teakonyha.<br /> <br /> (4) A (3) bekezdés szerinti helyiségek, terek többfunkciósan is kialakíthatóak.<br /> <br /> (5) Az ügyfél az IKSZT megvalósulási helyszín kialakítására irányuló beruházási művelet, műveletek megvalósulását követően köteles az alábbi eszközöket biztosítani:<br /> <br /> a) legalább 5 db, a 4. számú melléklet szerinti minimális műszaki követelményeknek megfelelő, helyi hálózatban összekapcsolt, szélessávú internetkapcsolattal rendelkező számítógép-munkaállomás, amelyből:<br /> <br /> aa) legalább 1 db számítógép-munkaállomásnak - a személyes jellegű ügyintézéshez szükséges mértékig - a többi munkaállomástól térben elkülönítetten kell elhelyezkednie,<br /> <br /> ab) legalább 1 db számítógép-munkaállomásnak a személyzet munkájához rendelkezésre kell állnia;<br /> <br /> b) hálózati kapcsolatot biztosító eszközök:<br /> <br /> ba) router (útválasztó), vezeték nélküli funkciókkal, a gépek számához méretezett teljesítménnyel,<br /> <br /> bb) switch (hálózati elosztó) a további gépek csatlakoztatásához,<br /> <br /> bc) hálózati adattároló egység RAID vezérlővel (RAID0, tükrözés, két merevlemez azonos tartalommal), amely fájl szerver funkciókat biztosít, legalább 300 GB-os merevlemezekkel;<br /> <br /> c) IP telefonálásra alkalmas eszköz (router vagy telefonkészülék);<br /> <br /> d) az a) pontban meghatározott munkaállomások adatvesztés nélküli biztonságos kikapcsolását biztosító szünetmentes tápegység, tápegységek;<br /> <br /> e) 1 db fekete-fehér vagy színes lézernyomtató, lapolvasó (legalább 300 dpi felbontással, legfeljebb 5-10 sec lapolvasási sebességgel, magyar nyelvű szoftverrel, kép állomány, illetve PDF formátumú mentési lehetőséggel, valamint optikai karakterfelismerő modullal), fax, illetve fénymásoló, vagy ezen eszközöket helyettesítő 1 db multifunkcionális készülék;<br /> <br /> f) 1 db flipchart tábla;<br /> <br /> g) 1 db projektor (legalább 1024 x 768 felbontással, min. 2000 ANSI lumen, 2000:1 kontraszt);<br /> <br /> h) 1 db vetítővászon;<br /> <br /> i) 1 db CD-DVD vagy Blue-ray lejátszó;<br /> <br /> j) 1 db televízió;<br /> <br /> k) a (3) bekezdésben meghatározott helyiségek, terek méretének és funkciójának megfelelő számú asztal, szék és egyéb bútor, amely magában foglalja a számítógépes munkaállomásokhoz szükséges irodabútorokat is, azonban a székek száma az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatásokhoz kapcsolódó helyiségek alapterületére vetítve nem haladhatja meg a négyzetméterenkénti 2 db-ot;<br /> <br /> l) digitális fényképezőgép (legalább 6 megapixel felbontású);<br /> <br /> m) legalább 1 db vezetékes telefon;<br /> <br /> n) polcrendszer, amely lehetővé teszi az ügyfélszolgálati és információs pont szolgáltatáshoz szükséges dokumentumok (könyvek, elektronikus és papír alapú kiadványok, szórólapok) elhelyezését, valamint a könyvtári szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó dokumentumok (könyvek, folyóiratok, elektronikus és papír alapú kiadványok) elhelyezését;<br /> <br /> o) a könyvtári szolgáltatásra biztosított minden asztalhoz 1 db olvasólámpa;<br /> <br /> p) a (3) bekezdés f) pontja szerinti iroda működése érdekében: számítógép-munkaállomás vagy hordozható számítógép, számítógép- és íróasztal, irodai székek, zárható iratszekrény, hordozható telefonkészülék (nem mobil telefon).<br /> <br /> (6)Az ügyfél köteles az üzemeltetési kötelezettség ideje alatt a nyitvatartási időt meghirdetni és kifüggeszteni. A nyitva tartásnak legalább az alábbiak szerint, a közösségi kezdeményezésekhez illeszkedve kell megvalósulnia:<br /> <br /> a) a hét 5 napján, amelyből legalább 1 napnak szabadnapra vagy munkaszüneti napra kell esnie;<br /> <br /> b) napi 6 órában, amelynek magában kell foglalnia a 16.00-18.00 óra közötti időszakot, valamint havonta legalább egy alkalommal a 18.00-21.00 óra közötti időszakot is;<br /> <br /> c) az IKSZT nyitvatartási ideje nem lehet rövidebb az ügyfél által a támogatási kérelemben vállalt nyitvatartási időnél, azonban az ügyfél ünnepnapokon a vállalt, vagy meghirdetett nyitva tartástól eltérhet.<br /> <br /> (7)A (2) bekezdés a) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan az ügyfél köteles szakmai beszámolási időszakonként legalább három alkalommal agrár-, vagy vidékfejlesztési területen tevékenykedő szakmai szervezet képviselője által lebonyolítandó előadás, képzés, tanfolyam, tréning, fogadóóra programlehetőségek közül legalább egyet megszervezni.<br /> <br /> (8)A (2) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan az ügyfél köteles szakmai beszámolási időszakonként legalább három alkalommal a 12-29 éves korosztály számára az ő igényeikre alapozva, a fiatalok aktív részvételével kialakított programot szervezni az alkotótábor, diszkó, erdei iskolai programok, ifjúsági fesztivál, ifjúsági klub, ifjúsági tábor, ifjúsági találkozó, képzés, kirándulás, koncert, műhelymunka (workshop), művészeti programok, nyári egyetem, önismereti program, önkéntes programok, önsegítő csoport, sportprogramok, szakkör, tanfolyam, tréning, vetélkedő program, kézműves foglalkozások lehetőségek közül.<br /> <br /> (9)A (2) bekezdés c) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan az ügyfél köteles szakmai beszámolási időszakonként legalább három alkalommal szabadidős, illetve közművelődési programot szervezni, amely lehet amatőr művészeti klub, alkotótábor, felnőttképzési program, fesztivál, filmvetítés, hagyományőrző program, ismeretterjesztő előadás, kiállítás, koncert, műhelymunka (workshop), művészeti programok, népfőiskola, önképzőkör, szakkör, színházi előadás, tanfolyam, tréning, színház-, mozi-, kiállítás-, illetve múzeumlátogatás.<br /> <br /> (10)A (2) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan az ügyfél köteles két szakmai beszámolási időszak alatt legalább egy alkalommal a vállalkozások működtetéséhez kapcsolódó cégjogi, pénzügyi, számviteli, adózási és egyéb üzletviteli, gazdálkodási ismeretekről szóló tájékoztató programot előadás, képzés, tanfolyam, tréning, vállalkozói klub, fogadóóra keretében megszervezni.<br /> <br /> (11)A (2) bekezdés e) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan az ügyfél köteles szakmai beszámolási időszakonként legalább egy alkalommal könyvtári és információs szolgáltatások használatával, előnyeivel, lehetőségeivel, illetve a könyvtárban megtalálható szellemi - irodalmi, tudományos - értékek terjesztésével kapcsolatos tájékoztató programot, előadást, képzést, klubot, szakkört, tanfolyamot, valamint olvasókultúra fejlesztő programot szervezni.<br /> <br /> (12)A (2) bekezdés f) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan az ügyfél köteles szakmai beszámolási időszakonként legalább egy alkalommal a digitális írástudás elterjesztésével, vagy az internet használatával kapcsolatos programot előadás, képzés, tanfolyam vagy klub keretében megszervezni.<br /> <br /> (13) Egy program szervezése csak egy szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódhat.<br /> <br /> (14) Az ügyfél köteles az üzemeltetési kötelezettség kezdetétől számított 8 munkanapon belül az üzemeltetési kötelezettség megkezdéséről a NAKVI-t értesíteni.<br /> <br /> (15) A (2) és (2a) bekezdésben és a (7)-(12) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén, az előírt alkalmakon felül az adott szolgáltatásokat az ügyfél térítés ellenében is nyújthatja.<br /> <br /> (16) A Vhr. 23. § (1) bekezdés c) pontjától eltérően az üzemeltetési kötelezettség időtartama alatt, a beruházás vagy fejlesztés tárgyát - a fenntarthatóságának biztosítása érdekében - az ügyfél a kötelezően előírt, valamint vállalt szolgáltatásainak teljesítését követően bérbe adhatja. Ennek során az ügyfélnek figyelemmel kell lennie arra, hogy a tevékenység megfeleljen az 1. § szerint meghatározott céloknak.<br /> <br /> (17) A (15)-(16) bekezdés szerinti tevékenységek a (6) bekezdésben meghatározott nyitvatartási időben is végezhetők, azonban azok nem korlátozhatják az ügyfél kötelezően ellátandó, és vállalt szolgáltatásainak nyújtását.<br /> <br /> (18) A (15)-(16) bekezdés szerinti tevékenységekről külön nyilvántartást kell vezetni, az abból befolyt bevételek kizárólag az IKSZT működtetésére vagy fejlesztésére fordíthatók.<br /> <br /> '''8. §''' (1) Az ügyfél - amennyiben címbirtokosi okiratában vállaltan szerepel - az alábbi szolgáltatásokat köteles a (2) bekezdés d)-l) pontjaiban meghatározott módon és alkalommal nyújtani az üzemeltetési kötelezettség ideje alatt:<br /> <br /> a) közösségfejlesztési folyamatok generálása, folyamatkövetése;<br /> <br /> b) helyszín biztosítása civil szervezetek számára;<br /> <br /> c) az iskolai felzárkózást segítő, a középiskolai tanulmányokra felkészítő, tanítási időn túli tankör megvalósítása 6-18 éves gyermekek és fiatalok számára;<br /> <br /> d) a gyermekek foglalkoztatását, óvodai felkészítését célzó nappali, délelőtti szabadidős, fejlesztő programok megvalósítása;<br /> <br /> e) egészségfejlesztési programok megvalósítása;<br /> <br /> f) üzlethelyiség vagy üzlethelyiségek kialakítása a helyi vállalkozók támogatása érdekében;<br /> <br /> g) postai szolgáltatás nyújtása kizárólag azokon a településeken, ahol a Magyar Posta Zrt.:<br /> <br /> ga) a postai szolgáltatást a Postapartner Program keretében vállalkozásba való kiszervezés útján kívánja működtetni, és a meghirdetett pályázatra jelentkező IKSZT címbirtokos vagy együttműködő partnere a postai szolgáltatás üzemeltetési jogát elnyerte, a Magyar Posta Zrt.-vel szerződést kötött, vagy<br /> <br /> gb) a postai szolgáltatás IKSZT keretében történő üzemeltetéséhez a Magyar Posta Zrt. egyéb módon, írásos együttműködéses formában hozzájárulását adta;<br /> <br /> h) elektronikus közigazgatási végpont szolgáltatások biztosítása - közháló végpont kialakítása;<br /> <br /> i) Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat - munkaerőpiaci információs pont kialakítása.<br /> <br /> (1a) Amennyiben az (1) bekezdésben szereplő szolgáltatások a program jellegéből adódóan az IKSZT megvalósulási helyszínen nem valósíthatók meg, akkor attól eltérő helyszínen, de kizárólag az ügyfél által történő szervezésben megvalósíthatók.<br /> <br /> (2) Az ügyfél a címbirtokosi okiratban szereplő szolgáltatások nyújtása érdekében az alábbi feltételeket köteles teljesíteni:<br /> <br /> a) szolgáltatásonként egy, legalább 10 négyzetméter hasznos alapterületű közösségi szolgáltatások nyújtására alkalmas, természetes fénnyel is megvilágított, szélessávú internetkapcsolattal rendelkező helyiséget, teret kialakítani, illetve rendelkezésre bocsátani, amely többfunkciósan is kialakítható;<br /> <br /> b) az (1) bekezdés b) pontjában ismertetett szolgáltatás érdekében az alábbi eszközöket biztosítani:<br /> <br /> ba) helyiségek méretének és funkciójának megfelelő számú asztal,<br /> <br /> bb) székek, amelyek száma a helyiség alapterületére vetítve nem haladhatja meg a négyzetméterenkénti 2 db-ot,<br /> <br /> bc) szekrény az eszközök tárolására,<br /> <br /> bd) könyvespolc,<br /> <br /> be) zárható iratszekrény,<br /> <br /> bf) tábla,<br /> <br /> bg) ruhafogas,<br /> <br /> bh) nyomtató,<br /> <br /> bi) vezetékes telefonkészülék,<br /> <br /> bj) telefaxkészülék;<br /> <br /> c) az (1) bekezdés d) pontjában ismertetett szolgáltatás érdekében az alábbi eszközöket biztosítani:<br /> <br /> ca) zárható szekrény,<br /> <br /> cb) nyitott polcos szekrény,<br /> <br /> cc) pelenkázó asztal,<br /> <br /> cd) székek, amelyek száma a helyiség alapterületére vetítve nem haladhatja meg a négyzetméterenkénti 2 db-ot,<br /> <br /> ce) asztal,<br /> <br /> cf) szőnyeg;<br /> <br /> d) az (1) bekezdés a) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan a működés megkezdését követő 18 hónapon belül egy, az ügyféltől eltérő helyi civil szervezet vagy nem formális közösség létrejöttét, működését segíteni, amelyet a tagok nyilatkozatával köteles igazolni, vagy már működő, az ügyféltől eltérő helyi civil szervezetek, illetve nem formális közösségek számára két szakmai beszámolási időszak alatt legalább egy alkalommal a működésükkel kapcsolatos előadást, képzést, tanfolyamot, tréninget vagy tanácsadást tartani;<br /> <br /> e) az (1) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan az IKSZT megvalósulási helyszín valamely helyiségét a működés megkezdését követően legkésőbb a harmadik hónaptól kezdődően az ügyféltől eltérő helyi civil szervezetek, illetve nem formális közösségek számára térítésmentesen rendelkezésre bocsátani, amelyet az ügyfél az adott szervezettel kötött megállapodással köteles igazolni;<br /> <br /> f) az (1) bekezdés c) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan szakmai beszámolási időszakonként legalább hat alkalommal, a tanórán kívül, az iskolai felzárkózást segítő, a középiskolai tanulmányokra felkészítő tankört, vagy a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény vonatkozó rendelkezései alapján elismert egyház által hit- és erkölcstanítást tartani;<br /> <br /> g) az (1) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan szakmai beszámolási időszakonként legalább hat alkalommal a 0-5 éves korosztályú gyerekek foglalkoztatását, óvodai felkészítését célzó nappali, fejlesztő programot megvalósítani;<br /> <br /> h) az (1) bekezdés e) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan szakmai beszámolási időszakonként legalább egy alkalommal egészségfejlesztési programot vagy egészségügyi szűrővizsgálatot szervezni;<br /> <br /> i) az (1) bekezdés f) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan a működés megkezdését követően az üzlethelyiség bérbeadása vagy az üzlethelyiség bérlésének lehetőségét meghirdetni;<br /> <br /> j) az (1) bekezdés g) pontja szerinti postai szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan helyiség biztosítása;<br /> <br /> k) az (1) bekezdés h) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan két szakmai beszámolási időszak alatt legalább egy alkalommal az elektronikus közigazgatási végpont szolgáltatással, annak használatával, vagy egyéb, az elektronikus közszolgáltatások igénybevételével kapcsolatos programot szervezni, amely lehet előadás, képzés, tanfolyam;<br /> <br /> l) az (1) bekezdés i) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan szakmai beszámolási időszakonként legalább egy alkalommal a munka világával kapcsolatos előadást, tanfolyamot, tájékoztató rendezvényt szervezni.<br /> <br /> (3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti helyiség többfunkciósan is kialakítható.<br /> <br /> (4) Ha az ügyfél a támogatási kérelemben kiszolgáló helyiség(ek) kialakítására vonatkozó kötelezettségvállalást tesz:<br /> <br /> a) köteles azt a vonatkozó műszaki és egyéb követelményeknek megfelelően, okirattal igazolt módon kialakítani, illetve rendelkezésre bocsátani;<br /> <br /> b) köteles konyha kiszolgáló helyiség kialakítása érdekében az alábbi eszközöket biztosítani:<br /> <br /> ba) hűtőszekrény,<br /> <br /> bb) tűzhely,<br /> <br /> bc) konyhabútor,<br /> <br /> bd) konyhai eszközök.<br /> <br /> (5) Az ügyfél köteles a beruházásokat oly módon végrehajtani, hogy a beruházási művelet megvalósulásának időpontjától kezdve az IKSZT megvalósulási helyszín feleljen meg az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 1. pontjában, valamint az országos településrendezési és építészeti követelményekről szóló 253/1997. (XII. 28.) Korm. rendeletben megfogalmazott akadálymentes közlekedés előírásainak.<br /> <br /> (6) Az ügyfél a 7. § (2) bekezdés és az (1) bekezdés szerinti címbirtokosi okiratban feltűntetett szolgáltatásainak ellátása érdekében köteles:<br /> <br /> a) munkavállalót alkalmazni az alábbiak szerint:<br /> <br /> aa) legalább egy főállású, teljes munkaidőben foglalkoztatott, legalább középfokú végzettséggel rendelkező személyt kell alkalmazni, vagy<br /> <br /> ab) legalább két fő részmunkaidős, legalább középfokú végzettséggel rendelkező személyt kell alkalmazni;<br /> <br /> ac) az aa) és ab) alpontban foglaltaktól eltérően 2012. szeptember 1. után új munkavállalóként kizárólag legalább érettségi vizsgával rendelkező munkavállaló alkalmazható;<br /> <br /> b) a nyitva tartásnak megfelelő módon a helyettesítés rendjéről gondoskodni;<br /> <br /> c) legalább egy fő munkavállaló részére képesítés megszerzését biztosítani, amely képzést a 2013. január 1. előtt munkába állt munkavállaló legkésőbb 2013. június 30-áig, ezt követően legalább a munkába állást követő fél éven belül köteles megkezdeni, a képzés elvégzéséről kiállított igazolást legalább az iratőrzési kötelezettség végéig megőrizni.<br /> <br /> (7) A (6) bekezdés c) pontja szerinti képzés az alábbi formákban valósulhat meg:<br /> <br /> a) e-Tanácsadói képzés formájában, vagy<br /> <br /> b) a NAKVI által indított, a 6. számú mellékletben meghatározott és tartalmilag részletezett képzés elvégzésével.<br /> <br /> (8) Az ügyfél az üzemeltetési kötelezettség teljes időszakára vonatkozóan köteles:<br /> <br /> a) minden naptári félévre vonatkozóan a 7. § (2) bekezdés, illetve a 7. § (7)-(13) bekezdés, valamint az (1) bekezdésnek, illetve a (2) bekezdés d)-l) pontjának megfelelő naptári félévre vonatkozó IKSZT szolgáltatási- és programtervet (a továbbiakban: programterv) készíteni. Az első programterv elkészítése és a NAKVI részére jóváhagyás céljából történő megküldése az üzemeltetési kötelezettség megkezdésétől számított 30 napon belül esedékes, időtartama a naptári félév végéig érvényes, a továbbiakban az első naptári félévre vonatkozó programtervet a tárgyévet megelőző év november 30., a második naptári félévre vonatkozó programtervet tárgyév május 31. napjáig az IKSZT szolgáltatás-tervezési és beszámolási felületen elkészítve a NAKVI részére jóváhagyás céljából megküldeni, amely programterv az alábbiakat tartalmazza:<br /> <br /> aa) a 7. § (2) bekezdésének és az (1) bekezdésnek megfelelő, tervezett közösségfejlesztő és közösségi programok (a továbbiakban: közösségi programok) megnevezését,<br /> <br /> ab) az egyes közösségi programok 7. § (2) bekezdése és az (1) bekezdés szerinti szolgáltatás- és programtípusba való besorolását, ahol minden egyes program csak egy szolgáltatás- és programtípusba sorolható be,<br /> <br /> ac) közösségi programok tervezett időpontját év, hónap, nap formátumban, a résztvevők tervezett számát, a célcsoport megnevezését és a program céljának rövid leírását,<br /> <br /> ad) a közösségi programok megvalósítása során a programtervtől való eltérés esetén figyelemmel lenni a 7. § és a (2) bekezdés szerinti követelményekre,<br /> <br /> b) a programterv teljesítését, a közösségi programok tényleges megvalósulását legkésőbb a beszámolási időszak utolsó napjának végéig dokumentálni, amely tartalmazza az alábbiakat:<br /> <br /> ba) a közösségi programok megnevezését,<br /> <br /> bb) az egyes közösségi programokra vonatkozóan a 7. § (2) bekezdése és az (1) bekezdés szerinti szolgáltatás- és programtípusba való besorolást, a program időpontját év, hónap, nap formátumban, a résztvevők számát, a program eredményének rövid leírását,<br /> <br /> bc) a közösségi programokon a résztvevők nevét, aláírását tartalmazó önkéntesen aláírt jelenléti ívet, a 7. § (2) bekezdés b) pontja, valamint az (1) bekezdés c)-d) pontja szerinti szolgáltatásokhoz kapcsolódó statisztikát, amely a szolgáltatást igénybevevők becsült életkorát, az igénybe vett szolgáltatás-, és programtípus besorolását, valamint időpontját tartalmazza, annak hitelességét az ügyfél, vagy a foglalkoztatott aláírásával kell igazolni,<br /> <br /> bd) három darab, a közösségi programokról készített, a program különböző jellegzetes elemeit bemutató, a beszámolóban dátummal beazonosítható fényképfelvételt,<br /> <br /> c) a feladatait a NAKVI-val kötött szakmai együttműködési megállapodás alapján végezni,<br /> <br /> d) az IKSZT működésével összefüggő dokumentumokat, iratokat elkülönítve nyilvántartani, azt az üzemeltetési időszak alatt, valamint a dokumentumok, iratok típusától függően a vonatkozó jogszabályok szerint, valamint az előírt határidő végéig megőrizni, azokba az IH, valamint a NAKVI képviselője részére a betekintést biztosítani,<br /> <br /> e) valamely szolgáltatás ellátását, személyi változást, vagy az ügyfél, mint IKSZT címbirtokos szervezet jogi változásának bekövetkezését, a változás bekövetkezésétől számított 10 munkanapon belül, a változást igazoló dokumentumok ügyfél által hitelesített másolatának egyidejű megküldésével a NAKVI részére bejelenteni,<br /> <br /> f) a foglalkoztatottak aláírásával igazolt, a munkavégzés idejét tartalmazó, jelenléti ívet naprakészen vezetni.<br /> <br /> (9) A (7) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt képzések megszerzése helyettesíthető legfeljebb 10 éve megszerzett főiskolai, vagy egyetemi felsőfokú végzettséggel, amelynek hitelesített oklevélmásolatát az ügyfélnek meg kell küldenie a NAKVI részére. A NAKVI a megküldött dokumentumok alapján igazolást állít ki az ügyfél részére, amelyet az ügyfél az iratőrzési kötelezettség végéig köteles megőrizni.<br /> <br /> (10) A (7) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt képzés megkezdéséről az ügyfél a munkavállaló munkába állását követő fél éven belül köteles a NAKVI felé jelenteni arról, hogy a munkavállaló a képzési kötelezettségeit határidőn belül megkezdte.<br /> <br /> == A támogatási kérelem benyújtása ==<br /> <br /> '''9. §''' (1) A támogatási kérelmet 2009. szeptember 1. és 2009. október 15. között lehet benyújtani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) megvalósítás helye szerint illetékes kirendeltségéhez az MVH honlapján közzétett formanyomtatványon.<br /> <br /> (2) A támogatási kérelemnek tartalmaznia kell az alábbi információkat, illetve adatokat:<br /> <br /> a) az ügyfél azonosítására vonatkozó adatok;<br /> <br /> b) ÁFA-visszaigénylésre vonatkozó adatok;<br /> <br /> c) az igényelt támogatásra vonatkozó adatok;<br /> <br /> d) az elszámolható kiadásokra vonatkozó adatok;<br /> <br /> e) az IKSZT címbirtokosságra vonatkozó adatok;<br /> <br /> f) a fejlesztés előtti állapotra vonatkozó információk;<br /> <br /> g) a tervezett fejlesztésre vonatkozó információk;<br /> <br /> h) a tervezett szolgáltatásokra vonatkozó információk;<br /> <br /> i) a fejlesztési területre vonatkozó adatok;<br /> <br /> j) az ügyfél nyilatkozata a vonatkozó feltételek megismeréséről és tudomásulvételéről;<br /> <br /> k) az ügyfél aláírása;<br /> <br /> l) helyi szükségletek felmérésére vonatkozó adatok.<br /> <br /> (3) A támogatási kérelemhez csatolni kell:<br /> <br /> a) az értékeléshez az 1. számú mellékletben meghatározott pontozási szempontokat alátámasztó igazolásokat, nyilatkozatokat, dokumentumokat;<br /> <br /> b) a Vhr. 27. § (1) bekezdésének h) és i) pontjában foglaltaktól eltérően működtetési és fenntarthatósági tervet;<br /> <br /> c) a megyei Ifjúsági Szakmai Módszertani Központtal kötött együttműködési megállapodást.<br /> <br /> (4) E rendelet alapján benyújtott támogatási kérelemhez - a Vhr. 27. § (1) bekezdésének f) pontjában foglaltaktól eltérően - üzleti tervet nem kell csatolni.<br /> <br /> == A támogatási kérelem elbírálása ==<br /> <br /> '''10. §''' A támogatási kérelmet az MVH az e rendeletben meghatározott feltételek szerint bírálja el és az 1. számú mellékletben meghatározott pontozási rendszer alapján végzett értékeléssel, valamint a Törvény 32. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti rangsor állításával döntést hoz.<br /> <br /> == A kifizetési kérelem benyújtása ==<br /> <br /> '''11. §''' (1) A kifizetési kérelmet a Vhr. 16/B. § (1)-(3) bekezdéseitől eltérően évente<br /> <br /> a) január 1-31.,<br /> <br /> b) április 1-30.,<br /> <br /> c) július 1-31., valamint<br /> <br /> d) október 1-31.<br /> <br /> között lehet postai úton benyújtani a megvalósítás helye szerinti illetékes MVH kirendeltséghez, az MVH által a honlapján közzétett formanyomtatványon.<br /> <br /> (2) A kifizetési kérelemnek tartalmaznia kell az alábbiakat:<br /> <br /> a) az ügyfél azonosítására vonatkozó adatokat;<br /> <br /> b) ÁFA-visszaigénylésre vonatkozó adatokat;<br /> <br /> c) az igényelt támogatásra vonatkozó adatokat;<br /> <br /> d) az elszámolni kívánt kiadásokra vonatkozó adatokat;<br /> <br /> e) az elszámolni kívánt kiadások indokoltságát alátámasztó információkat;<br /> <br /> f) a lefolytatott közbeszerzési eljárásokra vonatkozó információkat;<br /> <br /> g) a megvalósult fejlesztésre vonatkozó információkat;<br /> <br /> h) a nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó információkat;<br /> <br /> i) az ügyfél nyilatkozatát a vonatkozó feltételek megismeréséről és tudomásulvételéről;<br /> <br /> j) az ügyfél cégszerű aláírását.<br /> <br /> (3) A 3. § (1) bekezdés d) pontja szerinti működési támogatás igénybevételére irányuló kifizetési kérelemhez a (2) bekezdésben foglaltakon túl csatolni kell:<br /> <br /> a) az első kifizetési kérelemhez, illetve a további munkaszerződések megkötését követő első kifizetési kérelemhez a foglalkoztatottal kötött munkaszerződés másolatát;<br /> <br /> b) 8. § (8) bekezdés a) pontja szerinti, az elszámolási időszakot tartalmazó féléves programtervet;<br /> <br /> c) a kifizetési kérelem alapjául szolgáló időszakra vonatkozóan a 8. § (8) bekezdés f) pontja szerinti jelenléti ívek másolatát.<br /> <br /> (4) Az IKSZT cím felfüggesztése esetén az ügyfél a felfüggesztés időszakára vonatkozóan működési kiadásainak elszámolása érdekében kifizetési kérelmet nem nyújthat be.<br /> <br /> (5) Működési támogatás igénybevételére irányuló kifizetési kérelmet a 3. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban foglaltakra irányuló fejlesztés utolsó kifizetési kérelmének benyújtási időpontjától kezdődően felmerült kiadásokra lehet benyújtani.<br /> <br /> 11/A. § (1) A Vhr. 24. § (1) bekezdésétől eltérően, a Vhr. 24. § (2) bekezdésében foglaltak sérelme nélkül az ügyfél legkésőbb 2013. január 31. napjáig nyújthat be olyan első kifizetési kérelmet, amellyel egyéb elszámolható kiadásnak nem minősülő összeg is elszámolásra kerül. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.<br /> <br /> (2) A Vhr. 33. § (4) és (7) bekezdésének rendelkezései az (1) bekezdésben foglaltak vonatkozásában nem alkalmazhatóak.<br /> <br /> (3) Amennyiben az ügyfél az (1) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget, úgy a Vhr. 35. § (9) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.<br /> <br /> == Szakmai beszámoló készítése és benyújtása ==<br /> <br /> 11/B. § (1) Az ügyfél köteles szakmai beszámolót benyújtani a NAKVI részére, a 8. § (8) bekezdés a) pontjában meghatározott programterv adott időszakra vonatkozó megvalósításáról. A szakmai beszámolók 2013-ban, valamint azt követően évente<br /> <br /> a) január 5-éig,<br /> <br /> b) április 5-éig,<br /> <br /> c) július 5-éig, valamint<br /> <br /> d) október 5-éig<br /> <br /> nyújthatók be.<br /> <br /> (2) A szakmai beszámolónak tartalmaznia kell:<br /> <br /> a) a 8. § (8) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartásnak a beszámolás alapjául szolgáló időszakra vonatkozó kivonatát;<br /> <br /> b) a beszámolás alapjául szolgáló időszakra vonatkozóan a 8. § (8) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti jelenléti ívek ügyfél által hitelesített, az eredetivel mindenben megegyező másolatát;<br /> <br /> c) a beszámolás alapjául szolgáló időszakra vonatkozóan a 8. § (8) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti fényképfelvételeket;<br /> <br /> d) a 8. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szolgáltatás működtetése esetében a létrejövő civil szervezet, nem formális közösség tagjainak nyilatkozatát a megalakulásról.<br /> <br /> (3) Az ügyfél, amennyiben a 8. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti engedéllyel rendelkezik, úgy köteles annak megszerzését követő szakmai beszámolási időszakban az engedélyt igazoló dokumentumot a szakmai beszámolóhoz csatolni.<br /> <br /> (4) A szakmai beszámolók ellenőrzését a NAKVI végzi, az ellenőrzés eredményéről teljesítésigazolást állít ki, amelyet megküld az ügyfél, valamint MVH és az IH részére.<br /> <br /> (4a) A szakmai beszámolók elkészítésére és benyújtására nyitva álló, az (1) bekezdésben foglalt időszakokat követően a teljesítésigazolások (4) bekezdés szerinti kiállítása során a szakmai beszámoló teljesítettnek tekintendő, amennyiben a NAKVI a teljesítést 80% vagy azt meghaladónak értékeli a 7. § (2) bekezdésben és a 8. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében. A 80% alatti teljesítés esetén a teljesítésigazolás nem teljesített megjegyzéssel és indokolással kerül kiállításra. Ezzel egyidejűleg a 12. § (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. A teljesítésigazolást minden esetben a (4) bekezdésnek megfelelően kell megküldeni.<br /> <br /> (4b) Az ügyfélre vonatkozó szakmai beszámoló százalékban kifejezett teljesítésének értékét a 7. § (2) bekezdésben és a 8. § (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatások szerinti közösségi programok összesített darabszáma, valamint a közösségi programok teljesítésének az összesített darabszámhoz viszonyított aránya határozza meg.<br /> <br /> (5) Amennyiben a (4) bekezdésben meghatározott ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a szakmai beszámolókhoz kapcsolódóan jogkövetkezményt kell alkalmazni, akkor valamennyi szakmai beszámolási időszak alkalmával a 12. § (1) bekezdésében meghatározottakat kell alkalmazni.<br /> <br /> == Jogkövetkezmények ==<br /> <br /> '''12. §''' (1) Ha az ügyfél a 7. és 8. § szerinti kötelezettségeinek határidőben nem tesz eleget, továbbá pótolható mulasztás esetén a kötelezettségét felszólításra sem teljesíti, akkor kötelezettségszegés esetén a kötelezettségszegés megállapításáig kifizetett, a beruházási és - amennyiben IKSZT működtetésre vonatkozóan is támogatással rendelkezik - a működési támogatás időarányos része 3%-ának megfelelő támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül.<br /> <br /> (2) Ha az ügyfél az üzemeltetési időszak alatt nem teljesíti a 7. és 8. § szerinti kötelezettségét, akkor az IKSZT címe felfüggesztésre kerül.<br /> <br /> (3) Az IKSZT cím felfüggesztése esetén az e rendelet szerint kifizetett összes beruházási és működési kiadás 2. § (1) bekezdés j) pontja szerinti időarányos részének 20%-a jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül.<br /> <br /> (4) Az IKSZT cím visszavonása esetén az e rendelet szerint kifizetett összes beruházási és összes működési elszámolható kiadás 100%-a jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül.<br /> <br /> (5) Az IKSZT cím felfüggesztéséről és visszavonásáról az MVH javaslatára az IH dönt.<br /> <br /> == Záró rendelkezés ==<br /> <br /> '''13. §''' Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.<br /> <br /> '''13/A. §''' E rendeletnek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes agrártárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 76/2012. (VII. 27.) VM rendelettel [a továbbiakban: 76/2012. (VII. 27.) VM rendelet] megállapított 11/A. §-ának rendelkezéseit a 76/2012. (VII. 27.) VM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő azon ügyekben kell alkalmazni, amelyekben a támogatási kérelmet 2009. október 15. napjáig nyújtották be és a 76/2012. (VII. 27.) VM rendelet hatálybalépésekor a Vhr. 24. § (1) bekezdése rendelkezéseinek megsértése miatt a 35. § (9) bekezdésében foglaltak alkalmazásának lenne helye, vagy a Vhr. 35. § (9) bekezdésében foglalt bármelyik döntés még nem emelkedett jogerőre, vagy annak kapcsán bírósági felülvizsgálat van folyamatban.<br /> <br /> == Az Európai Unió jogának való megfelelés ==<br /> <br /> '''14. §''' Ez a rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet 56. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.<br /> <br /> '''15. §''' E rendeletnek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és működtetésére igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet módosításáról szóló 84/2012. (VIII. 2.) VM rendelettel (a továbbiakban: módosító rendelet) megállapított rendelkezéseit a módosító rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.<br /> <br /> '''16. §''' E rendeletnek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes vidékfejlesztési és egyéb agrártárgyú rendeletek módosításáról szóló 47/2013. (VI. 7.) VM rendelettel [a továbbiakban: módosító rendelet] megállapított 2. § (1) bekezdés q) pontját, 8. § (8) bekezdés a) pontját, 11/B. § (1) bekezdését, 11/B. § (4a) és (4b) bekezdését, 11/B. § (5) bekezdését, és 12. § (1) bekezdését a módosító rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.</div> Arisztid https://wiki.hrod.hu/index.php?title=112/2009._(VIII._29.)_FVM_rendelet&diff=654 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet 2013-06-26T16:07:54Z <p>Arisztid: Új oldal, tartalma: „A jogszabály 2013. VI. 26-án hatályos állapota = 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet = &#039;&#039;&#039;az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidé…”</p> <hr /> <div>A jogszabály 2013. VI. 26-án hatályos állapota<br /> <br /> = 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet =<br /> <br /> '''az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és működtetésére igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről'''<br /> <br /> A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a következőket rendelem el:<br /> <br /> == A támogatás célja ==<br /> <br /> '''1. §''' E rendelet szerinti támogatás célja az integrált közösségi és szolgáltató tér infrastrukturális kialakításának, valamint működtetésének támogatása, amelynek eredményeként hozzáférhetővé válnak a vidéki települések életminőségét javító közösségi, kulturális, közművelődési, szociális, egészségügyi, üzleti, információs, kommunikációs, adminisztratív és egyéb szolgáltatások.<br /> <br /> == Értelmező rendelkezések ==<br /> <br /> '''2. §''' (1) E rendelet alkalmazásában:<br /> <br /> a)1 integrált közösségi és szolgáltató tér: e rendeletben kötelezően előírt, valamint az integrált közösségi és szolgáltató tér (a továbbiakban: IKSZT) címbirtokosa által választott, a címbirtokosi okiratában jóváhagyott szolgáltatások együttese;<br /> <br /> b) IKSZT címbirtokosi pályázat: az Irányító Hatóság (a továbbiakban: IH) által meghirdetett, az IKSZT kialakítására alkalmas és jogosult ügyfelek kiválasztására irányuló pályázat;<br /> <br /> c) címbirtokosi okirat: az IKSZT címbirtokosi pályázat elbírálásának eredményeként az IH által kiadott jóváhagyó pályázati döntés;<br /> <br /> d) IKSZT cím korlátozása: az IKSZT címbirtokosi okirat által biztosított jogoknak az IH általi időleges felfüggesztése;<br /> <br /> e) IKSZT megvalósulási helyszín: a címbirtokosi okiratban az adott IKSZT kialakítására és működtetésére jóváhagyott földrészlet és a rajta található épület, illetve épületrész;<br /> <br /> f) kisléptékű infrastruktúra-fejlesztés: e rendelet 2. számú mellékletének 2. pontja szerinti tevékenység;<br /> <br /> g)2 nonprofit szervezet: az egyesületként, az alapítványként, a közalapítványként, a nonprofit gazdasági társaságként és a közhasznú tevékenységet ellátó szociális szövetkezetként működő szervezet, kivéve a biztosító egyesületet, a politikai pártot és a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetet;<br /> <br /> h)3 egyházi és belső egyházi jogi személy: a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 7. §-a szerinti jogi személy;<br /> <br /> i)4 működési kiadások elszámolási időszaka: egy naptári évben legfeljebb négy alkalommal megnyíló, a 11. § (1) bekezdésében meghatározott azon kifizetési kérelem benyújtási időszakok közötti időszak, melyben az ügyfél működési kiadást számol el a 3. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti fejlesztés utolsó kifizetési kérelmének benyújtási időpontját követően az üzemeltetési kötelezettség ideje alatt;<br /> <br /> j)5 támogatás időarányos része: a támogatási határozattal rendelkező címbirtokos, mint ügyfél részére valamennyi beruházási kifizetési kérelmére kifizetési határozattal jóváhagyott összes beruházási támogatás összegének 1/60-ad része, illetve működési támogatás esetén valamennyi működési kifizetési kérelmére kifizetési határozattal jóváhagyott összes működési támogatás 1/36-od része és a kötelezettség nem teljesítésével érintett hónapok számának szorzata;<br /> <br /> k) IKSZT megvalósulási helyszínének alapterülete: a címbirtokosi okiratban az adott IKSZT kialakítására és működtetésére jóváhagyott földrészleten található épületnek, illetve épületrésznek az országos településrendezési és építészeti követelményekről szóló 253/1997. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti hasznos, fejlesztéssel érintett alapterülete;<br /> <br /> l) vonalas létesítmény: eső- és szennyvízgyűjtő csatorna, árok, külső telefon és telekommunikációs hálózat beleértve a csatlakozási pontot, út, parkoló, járda, kerítés, térburkolat;<br /> <br /> m) ifjúságfejlesztés: a felnövekvő generációk tagjaival, a gyerekekkel, a fiatalokkal és fiatal felnőttekkel való, az egyéni fejlesztést és a közösségi munkát is magában foglaló, lehetőség szerint családjaikat is bevonó folyamat, amelynek alakítói, aktív résztvevői, kezdeményezői a gyerekek, a fiatalok és a fiatal felnőttek. Az ifjúságfejlesztés folyamat célja elsődlegesen az ifjúságban rejlő erőforrások kibontásának és a korosztályok társadalmi integrációjának elősegítése, amely a gyerekek tekintetében az optimális fejlődés lehetőségeinek biztosítása, segítése, mindezek védelme, a primer prevenció, a fiatalok tekintetében a társadalmi és gazdasági folyamatokban való aktív részvételre való felkészítés, a fiatal felnőttek tekintetében pedig a munkavállalás és egzisztencia-teremtés, a családalapítás és a közéleti-közösségi részvétel támogatása, valamint szerves részét képezi a korosztállyal foglalkozó szakemberek célirányos, specifikus képzése;<br /> <br /> n)6 agrár-, vagy vidékfejlesztés területén tevékenykedő szakmai szervezet képviselője: az IKSZT működési területén agrár-, vidék-, vagy közösségfejlesztéssel összefüggő gyakorlati és fejlesztő tevékenységet végző szakember, szaktanácsadó, az agrár- vidékfejlesztési szakigazgatási szervezetek, köztestületek, gazdasági és szakmai kamarák, tudástranszfert biztosító, innovációs és szakmai szervezetek munkatársa, LEADER Helyi Akciócsoport tagja vagy LEADER Helyi Akciócsoport munkaszervezetének tagja;<br /> <br /> o)7 ifjúsági információs pont szolgáltatás: olyan alapellátás jellegű humánszolgáltatás, amelynek elsődleges célja a fiatalok számára térítésmentes információ- és segítő szolgáltatásnyújtás;<br /> <br /> p)8 IKSZT szolgáltatási- és programterv: az IKSZT kötelező és vállalt szolgáltatásainak igényfelmérésen alapuló naptári félévre meghatározott ütemezési terve, amely tartalmazza a szolgáltatásokhoz kötődő közösségi programok összességét, segíti azok megvalósítását, s alapját képezi a működéssel kapcsolatos ellenőrzéseknek;<br /> <br /> q)9 IKSZT szolgáltatás-tervezési és beszámolási felület: a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (a továbbiakban: NAKVI) által üzemeltetett, az IKSZT címbirtokos szervezet IKSZT szolgáltatási- és programtervének elkészítésére, feltöltésére, ellenőrzésére alkalmas online felület, amely egyben elsődleges kommunikációs csatorna az IH, a NAKVI és az IKSZT címbirtokosok között;<br /> <br /> r)10 szakmai beszámoló: az ügyfél által az üzemeltetési kötelezettség ideje alatt az IKSZT szolgáltatási- és programterv alapján megvalósított tevékenységéről a NAKVI részére a szakmai beszámolási időszakra vonatkozóan negyedévenként elkészített és elektronikus úton benyújtott beszámoló;<br /> <br /> s)11 szakmai beszámolási időszak: az a beszámolással érintett naptári negyedév, amely időszakról az ügyfél elkészíti a szakmai beszámolóját;<br /> <br /> t)12 teljesítésigazolás: a NAKVI által kiállított, a szakmai beszámoló értékeléséről szóló, az IKSZT címbirtokosság alapján az ügyfelet terhelő szakmai kötelezettségek teljesítését igazoló okirat.<br /> <br /> (2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint a halászati támogatások egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvényben (a továbbiakban: Törvény) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendeletben (a továbbiakban: Vhr.) foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.<br /> <br /> == A támogatott célterületek, a támogatás jellege ==<br /> <br /> '''3. §''' (1) E rendelet alapján támogatás vehető igénybe:<br /> <br /> a) az IKSZT megvalósulási helyszín külső és belső felújítására, bővítésére, korszerűsítésére;<br /> <br /> b) az IKSZT megvalósulási helyszínhez közvetlenül kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztésére;<br /> <br /> c) az IKSZT részét képező szolgáltatásokhoz kapcsolódó eszközök beszerzésére;<br /> <br /> d) az IKSZT működtetésére.<br /> <br /> (2) Az (1) bekezdés b), c), illetve d) pontjában szereplő tevékenységek önállóan nem, csak az a) pontban szereplő tevékenységgel együtt támogathatóak.<br /> <br /> (3) Az (1) bekezdés a), b) és c) pontja alapján nem vehető igénybe támogatás az IKSZT megvalósulási helyszínéül szolgáló ingatlan azon részének felújítására, átalakítására, korszerűsítésére, illetve ezen ingatlanokban található eszközök beszerzésére, amely kizárólag a települési önkormányzat által ellátandó, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott közoktatási, egészségügyi és szociális feladatok, valamint közigazgatási funkciók ellátására szolgál.<br /> <br /> (4) Amennyiben az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt fejlesztések közvetlenül nem csak az IKSZT megvalósulási helyszínt érintik, akkor az érintett kiadásokat alapterület-arányosan meg kell osztani, és az elszámolható kiadások között csak az IKSZT megvalósulási helyszínére arányosan jutó kiadások szerepelhetnek.<br /> <br /> (5) Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a falumegújításra és -fejlesztésre igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló 135/2008. (X. 18.) FVM rendelet, vagy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki örökség megőrzéséhez igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló 138/2008. (X. 18.) FVM rendelet alapján támogatással felújított, felújítással érintett épület, illetve épületrész fejlesztésére nem igényelhető támogatás.<br /> <br /> (6) Az e rendelet szerinti tevékenységek nem kezdhetők meg a támogatási kérelem befogadását megelőzően.<br /> <br /> == Támogatás igénybevételének feltételei ==<br /> <br /> '''4. §''' (1)13 E rendelet szerinti támogatási kérelem benyújtására a korlátozásmentes IKSZT címmel rendelkező települési önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, önkormányzati társulás, többcélú kistérségi társulás, nonprofit szervezet, valamint egyházi és belső egyházi jogi személy (a továbbiakban: ügyfél) jogosuIt.<br /> <br /> (2) A nem önálló jogi személyiségű önkormányzati társulás ügyfél esetében támogatási kérelmet a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 7-8. §-ai alapján a közös feladatok és hatáskörök gyakorlására jogosult önkormányzat nyújthat be.<br /> <br /> (3) E rendelet alapján az ügyfél a 2007-2013-as időszakban egy IKSZT megvalósulási helyszínen egy támogatási kérelem alapján részesülhet támogatásban, és csak egy támogatási kérelem alapján valósulhat meg támogatott beruházás, illetve szolgáltatásnyújtás. Egy településen egy IKSZT épület kialakítása támogatható.<br /> <br /> == A támogatás mértéke, az elszámolható kiadások ==<br /> <br /> '''5. §''' (1) A 3. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységekhez kapcsolódóan a támogatás mértéke az összes elszámolható kiadás 100%-a.<br /> <br /> (2) Költségvetési szervek esetében az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet 71. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján a támogatás számításának alapja az összes elszámolható nettó kiadás.<br /> <br /> (3) A 3. § (1) bekezdés a)-b) pontjában foglalt tevékenységekhez kapcsolódó elszámolható kiadásokat a 2. számú melléklet tartalmazza.<br /> <br /> (4) A 3. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban szereplő tevékenységekhez kapcsolódóan az egyéb elszámolható kiadások a Vhr. 31. §-a szerint számolhatóak el.<br /> <br /> (5) A 3. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt tevékenységekhez kapcsolódó elszámolható kiadásokat az 5. számú melléklet tartalmazza.<br /> <br /> (6) A 3. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt tevékenységekhez kapcsolódó elszámolható kiadásokat a 3. számú melléklet tartalmazza.<br /> <br /> (7) A 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás igénybevételéhez kapcsolódó elszámolható nettó kiadások nem haladhatják meg:<br /> <br /> a) meglévő épület felújítására és korszerűsítésére vonatkozóan a nettó 180 000 forint/négyzetmétert;<br /> <br /> b) meglévő épület bővítésére vonatkozóan a nettó 235 000 forint/négyzetmétert.<br /> <br /> (8) A 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás az IKSZT megvalósulási helyszínének fejlesztéssel érintett, hasznos alapterülete után vehető igénybe. Amennyiben egy helyiség részben vagy egészben több célt is szolgál, alapterülete csak egyszer vehető figyelembe.<br /> <br /> (9) A 3. § (1) bekezdés a) pontjához kapcsolódó elszámolható összes kiadás nem lehet kevesebb, mint nettó 320 000 forint.<br /> <br /> (10) A 3. § (1) bekezdés b) pontjához kapcsolódó elszámolható kiadás nem haladhatja meg a nettó 10 000 000 forint összeget.<br /> <br /> (11) A 3. § (1) bekezdés c) pontjához kapcsolódó elszámolható kiadás nem haladhatja meg a nettó 10 000 000 forint összeget.<br /> <br /> (12)14 A 3. § (1) bekezdés d) pontja alapján az üzemeltetési kötelezettség teljes ideje alatt az IKSZT működtetésére legfeljebb 6 500 000 forint elszámolható kiadás használható fel, azonban erre irányuló kifizetési kérelem legkésőbb a Vhr. 17. § (3) bekezdésében meghatározott időpontig nyújtható be.<br /> <br /> (13) A 3. § (1) bekezdés d) pontja alapján az IKSZT működtetésére elszámolt kiadás nem haladhatja meg a 3. § (1) bekezdés a)-c) pontjában elszámolt kiadás 25%-át.<br /> <br /> (14)15 A Vhr. 23. § (1) bekezdés b) pontjától eltérően az üzemeltetési kötelezettség a 3. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt tevékenységek kiadásaira irányuló utolsó kifizetési kérelem benyújtásának napjától számított öt évig tart abban az esetben is, ha az ügyfél a 3. § (1) bekezdés d) pontja szerinti támogatásra nem jogosult.<br /> <br /> '''6. §''' (1) A Vhr. 20. § (3)-(4) bekezdésében foglaltakat kizárólag a 3. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakra irányuló fejlesztés vonatkozásában kell alkalmazni.<br /> <br /> (2) Az e rendelet alapján igényelt támogatás összege kedvezményezettenként nem haladhatja meg a 200 000 eurónak megfelelő forintösszeget.<br /> <br /> (3)16<br /> <br /> == Kötelezettségek ==<br /> <br /> '''7. §''' (1) Az ügyfél köteles az IKSZT cím korlátozásmentes birtoklásához szükséges, az IH-val kötendő együttműködési megállapodásban rögzített feltételek betartására.<br /> (2)17 Az ügyfél az üzemeltetési kötelezettség ideje alatt köteles az alábbi szolgáltatásokat a (7)-(14) bekezdésekben meghatározott módon és alkalommal korlátozás- és térítésmentesen nyújtani:<br /> a) helyszín és feltételek biztosítása a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat tájékoztatási pont működtetéséhez;<br /> b) ifjúsági közösségi programok szervezése, ifjúságfejlesztési folyamatok generálása és a folyamatok nyomon követése, ifjúsági információs pont működtetése, fiatalok közösségi szerveződésének és részvételének támogatása;<br /> c) közművelődési programok szervezése;<br /> d) a lakosság és a vállalkozások információhoz való hozzájutásának elősegítése;<br /> e) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 65. § (2) bekezdésében meghatározott nyilvános könyvtár működtetése vagy nyilvános könyvtár szolgáltatásának megrendelése, vagy - kizárólag abban az esetben, ha a településen az IKSZT megvalósulási helyszínétől eltérő helyszínen nyilvános könyvtári ellátás elérhető - olvasósarok működtetése;<br /> f) közösségi internet hozzáférés biztosítása, mint közösségi internet hozzáférési pont az IKSZT megvalósulási helyszínén önállóan, vagy teleházként, vagy e-Magyarország pontként.<br /> (2a)18 Amennyiben a (2) bekezdésben szereplő szolgáltatások a program jellegéből adódóan az IKSZT megvalósulási helyszínen nem valósíthatók meg, akkor attól eltérő helyszínen, de kizárólag az ügyfél által történő szervezésben megvalósíthatók.<br /> (3) Az ügyfél köteles az IKSZT megvalósulási helyszínén az alábbi helyiségeket, illetve tereket kialakítani, illetve rendelkezésre bocsátani:<br /> a) legalább 1 db, legalább 30 négyzetméter hasznos alapterületű, tanácsadásra, továbbá csoportfoglalkozásokra, képzések megtartására egyaránt alkalmas, természetes fénnyel megvilágított és szélessávú internet kapcsolattal rendelkező helyiség, illetve tér;<br /> b) legalább 1 db, legalább 20 négyzetméter hasznos alapterületű, természetes fénnyel megvilágított, szélessávú internetkapcsolattal rendelkező helyiség, illetve tér, amely könyvtári és információs szolgáltatás esetén a dokumentumok tárolására és igénybevételére alkalmas;<br /> c) legalább 1 db, legalább 15 négyzetméter hasznos alapterületű, közösségi internet szolgáltatás igénybevételére alkalmas helyiség, illetve tér;<br /> d) legalább 1-1 db férfi, női és mozgáskorlátozott mellékhelyiség, vagy 1-1 db férfi és női akadálymentesített mellékhelyiség összesen legalább 1 db pelenkázóval;<br /> e) legalább 5 db kerékpár és 5 db babakocsi elhelyezésére alkalmas, az IKSZT megvalósulási helyszín földrészletén elhelyezkedő fedett, a kerékpárok és a babakocsik lezárhatóságát lehetővé tevő, rögzítőhelyekkel ellátott babakocsi- és kerékpártároló;<br /> f) legalább 1 db, legalább 10 négyzetméter hasznos alapterületű irodahelyiség, illetve irodai tér;<br /> g) összesen legalább 5 négyzetméter hasznos alapterületű tároló helyiség(ek), továbbá teakonyha.<br /> (4) A (3) bekezdés szerinti helyiségek, terek többfunkciósan is kialakíthatóak.<br /> (5) Az ügyfél az IKSZT megvalósulási helyszín kialakítására irányuló beruházási művelet, műveletek megvalósulását követően köteles az alábbi eszközöket biztosítani:<br /> a) legalább 5 db, a 4. számú melléklet szerinti minimális műszaki követelményeknek megfelelő, helyi hálózatban összekapcsolt, szélessávú internetkapcsolattal rendelkező számítógép-munkaállomás, amelyből:<br /> aa) legalább 1 db számítógép-munkaállomásnak - a személyes jellegű ügyintézéshez szükséges mértékig - a többi munkaállomástól térben elkülönítetten kell elhelyezkednie,<br /> ab) legalább 1 db számítógép-munkaállomásnak a személyzet munkájához rendelkezésre kell állnia;<br /> b) hálózati kapcsolatot biztosító eszközök:<br /> ba) router (útválasztó), vezeték nélküli funkciókkal, a gépek számához méretezett teljesítménnyel,<br /> bb) switch (hálózati elosztó) a további gépek csatlakoztatásához,<br /> bc) hálózati adattároló egység RAID vezérlővel (RAID0, tükrözés, két merevlemez azonos tartalommal), amely fájl szerver funkciókat biztosít, legalább 300 GB-os merevlemezekkel;<br /> c) IP telefonálásra alkalmas eszköz (router vagy telefonkészülék);<br /> d) az a) pontban meghatározott munkaállomások adatvesztés nélküli biztonságos kikapcsolását biztosító szünetmentes tápegység, tápegységek;<br /> e) 1 db fekete-fehér vagy színes lézernyomtató, lapolvasó (legalább 300 dpi felbontással, legfeljebb 5-10 sec lapolvasási sebességgel, magyar nyelvű szoftverrel, kép állomány, illetve PDF formátumú mentési lehetőséggel, valamint optikai karakterfelismerő modullal), fax, illetve fénymásoló, vagy ezen eszközöket helyettesítő 1 db multifunkcionális készülék;<br /> f) 1 db flipchart tábla;<br /> g) 1 db projektor (legalább 1024 x 768 felbontással, min. 2000 ANSI lumen, 2000:1 kontraszt);<br /> h) 1 db vetítővászon;<br /> i) 1 db CD-DVD vagy Blue-ray lejátszó;<br /> j) 1 db televízió;<br /> k) a (3) bekezdésben meghatározott helyiségek, terek méretének és funkciójának megfelelő számú asztal, szék és egyéb bútor, amely magában foglalja a számítógépes munkaállomásokhoz szükséges irodabútorokat is, azonban a székek száma az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatásokhoz kapcsolódó helyiségek alapterületére vetítve nem haladhatja meg a négyzetméterenkénti 2 db-ot;<br /> l) digitális fényképezőgép (legalább 6 megapixel felbontású);<br /> m) legalább 1 db vezetékes telefon;<br /> n) polcrendszer, amely lehetővé teszi az ügyfélszolgálati és információs pont szolgáltatáshoz szükséges dokumentumok (könyvek, elektronikus és papír alapú kiadványok, szórólapok) elhelyezését, valamint a könyvtári szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó dokumentumok (könyvek, folyóiratok, elektronikus és papír alapú kiadványok) elhelyezését;<br /> o) a könyvtári szolgáltatásra biztosított minden asztalhoz 1 db olvasólámpa;<br /> p) a (3) bekezdés f) pontja szerinti iroda működése érdekében: számítógép-munkaállomás vagy hordozható számítógép, számítógép- és íróasztal, irodai székek, zárható iratszekrény, hordozható telefonkészülék (nem mobil telefon).<br /> (6)19 Az ügyfél köteles az üzemeltetési kötelezettség ideje alatt a nyitvatartási időt meghirdetni és kifüggeszteni. A nyitva tartásnak legalább az alábbiak szerint, a közösségi kezdeményezésekhez illeszkedve kell megvalósulnia:<br /> a) a hét 5 napján, amelyből legalább 1 napnak szabadnapra vagy munkaszüneti napra kell esnie;<br /> b) napi 6 órában, amelynek magában kell foglalnia a 16.00-18.00 óra közötti időszakot, valamint havonta legalább egy alkalommal a 18.00-21.00 óra közötti időszakot is;<br /> c) az IKSZT nyitvatartási ideje nem lehet rövidebb az ügyfél által a támogatási kérelemben vállalt nyitvatartási időnél, azonban az ügyfél ünnepnapokon a vállalt, vagy meghirdetett nyitva tartástól eltérhet.<br /> (7)20 A (2) bekezdés a) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan az ügyfél köteles szakmai beszámolási időszakonként legalább három alkalommal agrár-, vagy vidékfejlesztési területen tevékenykedő szakmai szervezet képviselője által lebonyolítandó előadás, képzés, tanfolyam, tréning, fogadóóra programlehetőségek közül legalább egyet megszervezni.<br /> (8)21 A (2) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan az ügyfél köteles szakmai beszámolási időszakonként legalább három alkalommal a 12-29 éves korosztály számára az ő igényeikre alapozva, a fiatalok aktív részvételével kialakított programot szervezni az alkotótábor, diszkó, erdei iskolai programok, ifjúsági fesztivál, ifjúsági klub, ifjúsági tábor, ifjúsági találkozó, képzés, kirándulás, koncert, műhelymunka (workshop), művészeti programok, nyári egyetem, önismereti program, önkéntes programok, önsegítő csoport, sportprogramok, szakkör, tanfolyam, tréning, vetélkedő program, kézműves foglalkozások lehetőségek közül.<br /> (9)22 A (2) bekezdés c) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan az ügyfél köteles szakmai beszámolási időszakonként legalább három alkalommal szabadidős, illetve közművelődési programot szervezni, amely lehet amatőr művészeti klub, alkotótábor, felnőttképzési program, fesztivál, filmvetítés, hagyományőrző program, ismeretterjesztő előadás, kiállítás, koncert, műhelymunka (workshop), művészeti programok, népfőiskola, önképzőkör, szakkör, színházi előadás, tanfolyam, tréning, színház-, mozi-, kiállítás-, illetve múzeumlátogatás.<br /> (10)23 A (2) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan az ügyfél köteles két szakmai beszámolási időszak alatt legalább egy alkalommal a vállalkozások működtetéséhez kapcsolódó cégjogi, pénzügyi, számviteli, adózási és egyéb üzletviteli, gazdálkodási ismeretekről szóló tájékoztató programot előadás, képzés, tanfolyam, tréning, vállalkozói klub, fogadóóra keretében megszervezni.<br /> (11)24 A (2) bekezdés e) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan az ügyfél köteles szakmai beszámolási időszakonként legalább egy alkalommal könyvtári és információs szolgáltatások használatával, előnyeivel, lehetőségeivel, illetve a könyvtárban megtalálható szellemi - irodalmi, tudományos - értékek terjesztésével kapcsolatos tájékoztató programot, előadást, képzést, klubot, szakkört, tanfolyamot, valamint olvasókultúra fejlesztő programot szervezni.<br /> (12)25 A (2) bekezdés f) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan az ügyfél köteles szakmai beszámolási időszakonként legalább egy alkalommal a digitális írástudás elterjesztésével, vagy az internet használatával kapcsolatos programot előadás, képzés, tanfolyam vagy klub keretében megszervezni.<br /> (13) Egy program szervezése csak egy szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódhat.<br /> (14)26 Az ügyfél köteles az üzemeltetési kötelezettség kezdetétől számított 8 munkanapon belül az üzemeltetési kötelezettség megkezdéséről a NAKVI-t értesíteni.<br /> (15)27 A (2) és (2a) bekezdésben és a (7)-(12) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén, az előírt alkalmakon felül az adott szolgáltatásokat az ügyfél térítés ellenében is nyújthatja.<br /> (16)28 A Vhr. 23. § (1) bekezdés c) pontjától eltérően az üzemeltetési kötelezettség időtartama alatt, a beruházás vagy fejlesztés tárgyát - a fenntarthatóságának biztosítása érdekében - az ügyfél a kötelezően előírt, valamint vállalt szolgáltatásainak teljesítését követően bérbe adhatja. Ennek során az ügyfélnek figyelemmel kell lennie arra, hogy a tevékenység megfeleljen az 1. § szerint meghatározott céloknak.<br /> (17)29 A (15)-(16) bekezdés szerinti tevékenységek a (6) bekezdésben meghatározott nyitvatartási időben is végezhetők, azonban azok nem korlátozhatják az ügyfél kötelezően ellátandó, és vállalt szolgáltatásainak nyújtását.<br /> (18)30 A (15)-(16) bekezdés szerinti tevékenységekről külön nyilvántartást kell vezetni, az abból befolyt bevételek kizárólag az IKSZT működtetésére vagy fejlesztésére fordíthatók.<br /> '''8. §''' (1)31 Az ügyfél - amennyiben címbirtokosi okiratában vállaltan szerepel - az alábbi szolgáltatásokat köteles a (2) bekezdés d)-l) pontjaiban meghatározott módon és alkalommal nyújtani az üzemeltetési kötelezettség ideje alatt:<br /> a) közösségfejlesztési folyamatok generálása, folyamatkövetése;<br /> b) helyszín biztosítása civil szervezetek számára;<br /> c) az iskolai felzárkózást segítő, a középiskolai tanulmányokra felkészítő, tanítási időn túli tankör megvalósítása 6-18 éves gyermekek és fiatalok számára;<br /> d) a gyermekek foglalkoztatását, óvodai felkészítését célzó nappali, délelőtti szabadidős, fejlesztő programok megvalósítása;<br /> e) egészségfejlesztési programok megvalósítása;<br /> f) üzlethelyiség vagy üzlethelyiségek kialakítása a helyi vállalkozók támogatása érdekében;<br /> g) postai szolgáltatás nyújtása kizárólag azokon a településeken, ahol a Magyar Posta Zrt.:<br /> ga) a postai szolgáltatást a Postapartner Program keretében vállalkozásba való kiszervezés útján kívánja működtetni, és a meghirdetett pályázatra jelentkező IKSZT címbirtokos vagy együttműködő partnere a postai szolgáltatás üzemeltetési jogát elnyerte, a Magyar Posta Zrt.-vel szerződést kötött, vagy<br /> gb) a postai szolgáltatás IKSZT keretében történő üzemeltetéséhez a Magyar Posta Zrt. egyéb módon, írásos együttműködéses formában hozzájárulását adta;<br /> h) elektronikus közigazgatási végpont szolgáltatások biztosítása - közháló végpont kialakítása;<br /> i) Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat - munkaerőpiaci információs pont kialakítása.<br /> (1a)32 Amennyiben az (1) bekezdésben szereplő szolgáltatások a program jellegéből adódóan az IKSZT megvalósulási helyszínen nem valósíthatók meg, akkor attól eltérő helyszínen, de kizárólag az ügyfél által történő szervezésben megvalósíthatók.<br /> (2) Az ügyfél a címbirtokosi okiratban szereplő szolgáltatások nyújtása érdekében az alábbi feltételeket köteles teljesíteni:<br /> a) szolgáltatásonként egy, legalább 10 négyzetméter hasznos alapterületű közösségi szolgáltatások nyújtására alkalmas, természetes fénnyel is megvilágított, szélessávú internetkapcsolattal rendelkező helyiséget, teret kialakítani, illetve rendelkezésre bocsátani, amely többfunkciósan is kialakítható;<br /> b) az (1) bekezdés b) pontjában ismertetett szolgáltatás érdekében az alábbi eszközöket biztosítani:<br /> ba) helyiségek méretének és funkciójának megfelelő számú asztal,<br /> bb) székek, amelyek száma a helyiség alapterületére vetítve nem haladhatja meg a négyzetméterenkénti 2 db-ot,<br /> bc) szekrény az eszközök tárolására,<br /> bd) könyvespolc,<br /> be) zárható iratszekrény,<br /> bf) tábla,<br /> bg) ruhafogas,<br /> bh) nyomtató,<br /> bi) vezetékes telefonkészülék,<br /> bj) telefaxkészülék;<br /> c) az (1) bekezdés d) pontjában ismertetett szolgáltatás érdekében az alábbi eszközöket biztosítani:<br /> ca) zárható szekrény,<br /> cb) nyitott polcos szekrény,<br /> cc) pelenkázó asztal,<br /> cd) székek, amelyek száma a helyiség alapterületére vetítve nem haladhatja meg a négyzetméterenkénti 2 db-ot,<br /> ce) asztal,<br /> cf) szőnyeg;<br /> d)33 az (1) bekezdés a) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan a működés megkezdését követő 18 hónapon belül egy, az ügyféltől eltérő helyi civil szervezet vagy nem formális közösség létrejöttét, működését segíteni, amelyet a tagok nyilatkozatával köteles igazolni, vagy már működő, az ügyféltől eltérő helyi civil szervezetek, illetve nem formális közösségek számára két szakmai beszámolási időszak alatt legalább egy alkalommal a működésükkel kapcsolatos előadást, képzést, tanfolyamot, tréninget vagy tanácsadást tartani;<br /> e)34 az (1) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan az IKSZT megvalósulási helyszín valamely helyiségét a működés megkezdését követően legkésőbb a harmadik hónaptól kezdődően az ügyféltől eltérő helyi civil szervezetek, illetve nem formális közösségek számára térítésmentesen rendelkezésre bocsátani, amelyet az ügyfél az adott szervezettel kötött megállapodással köteles igazolni;<br /> f)35 az (1) bekezdés c) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan szakmai beszámolási időszakonként legalább hat alkalommal, a tanórán kívül, az iskolai felzárkózást segítő, a középiskolai tanulmányokra felkészítő tankört, vagy a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény vonatkozó rendelkezései alapján elismert egyház által hit- és erkölcstanítást tartani;<br /> g)36 az (1) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan szakmai beszámolási időszakonként legalább hat alkalommal a 0-5 éves korosztályú gyerekek foglalkoztatását, óvodai felkészítését célzó nappali, fejlesztő programot megvalósítani;<br /> h)37 az (1) bekezdés e) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan szakmai beszámolási időszakonként legalább egy alkalommal egészségfejlesztési programot vagy egészségügyi szűrővizsgálatot szervezni;<br /> i) az (1) bekezdés f) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan a működés megkezdését követően az üzlethelyiség bérbeadása vagy az üzlethelyiség bérlésének lehetőségét meghirdetni;<br /> j)38 az (1) bekezdés g) pontja szerinti postai szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan helyiség biztosítása;<br /> k)39 az (1) bekezdés h) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan két szakmai beszámolási időszak alatt legalább egy alkalommal az elektronikus közigazgatási végpont szolgáltatással, annak használatával, vagy egyéb, az elektronikus közszolgáltatások igénybevételével kapcsolatos programot szervezni, amely lehet előadás, képzés, tanfolyam;<br /> l)40 az (1) bekezdés i) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan szakmai beszámolási időszakonként legalább egy alkalommal a munka világával kapcsolatos előadást, tanfolyamot, tájékoztató rendezvényt szervezni.<br /> (3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti helyiség többfunkciósan is kialakítható.<br /> (4) Ha az ügyfél a támogatási kérelemben kiszolgáló helyiség(ek) kialakítására vonatkozó kötelezettségvállalást tesz:<br /> a) köteles azt a vonatkozó műszaki és egyéb követelményeknek megfelelően, okirattal igazolt módon kialakítani, illetve rendelkezésre bocsátani;<br /> b) köteles konyha kiszolgáló helyiség kialakítása érdekében az alábbi eszközöket biztosítani:<br /> ba) hűtőszekrény,<br /> bb) tűzhely,<br /> bc) konyhabútor,<br /> bd) konyhai eszközök.<br /> (5) Az ügyfél köteles a beruházásokat oly módon végrehajtani, hogy a beruházási művelet megvalósulásának időpontjától kezdve az IKSZT megvalósulási helyszín feleljen meg az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 1. pontjában, valamint az országos településrendezési és építészeti követelményekről szóló 253/1997. (XII. 28.) Korm. rendeletben megfogalmazott akadálymentes közlekedés előírásainak.<br /> (6)41 Az ügyfél a 7. § (2) bekezdés és az (1) bekezdés szerinti címbirtokosi okiratban feltűntetett szolgáltatásainak ellátása érdekében köteles:<br /> a) munkavállalót alkalmazni az alábbiak szerint:<br /> aa) legalább egy főállású, teljes munkaidőben foglalkoztatott, legalább középfokú végzettséggel rendelkező személyt kell alkalmazni, vagy<br /> ab) legalább két fő részmunkaidős, legalább középfokú végzettséggel rendelkező személyt kell alkalmazni;<br /> ac) az aa) és ab) alpontban foglaltaktól eltérően 2012. szeptember 1. után új munkavállalóként kizárólag legalább érettségi vizsgával rendelkező munkavállaló alkalmazható;<br /> b) a nyitva tartásnak megfelelő módon a helyettesítés rendjéről gondoskodni;<br /> c)42 legalább egy fő munkavállaló részére képesítés megszerzését biztosítani, amely képzést a 2013. január 1. előtt munkába állt munkavállaló legkésőbb 2013. június 30-áig, ezt követően legalább a munkába állást követő fél éven belül köteles megkezdeni, a képzés elvégzéséről kiállított igazolást legalább az iratőrzési kötelezettség végéig megőrizni.<br /> (7)43 A (6) bekezdés c) pontja szerinti képzés az alábbi formákban valósulhat meg:<br /> a) e-Tanácsadói képzés formájában, vagy<br /> b) a NAKVI által indított, a 6. számú mellékletben meghatározott és tartalmilag részletezett képzés elvégzésével.<br /> (8)44 Az ügyfél az üzemeltetési kötelezettség teljes időszakára vonatkozóan köteles:<br /> a)45 minden naptári félévre vonatkozóan a 7. § (2) bekezdés, illetve a 7. § (7)-(13) bekezdés, valamint az (1) bekezdésnek, illetve a (2) bekezdés d)-l) pontjának megfelelő naptári félévre vonatkozó IKSZT szolgáltatási- és programtervet (a továbbiakban: programterv) készíteni. Az első programterv elkészítése és a NAKVI részére jóváhagyás céljából történő megküldése az üzemeltetési kötelezettség megkezdésétől számított 30 napon belül esedékes, időtartama a naptári félév végéig érvényes, a továbbiakban az első naptári félévre vonatkozó programtervet a tárgyévet megelőző év november 30., a második naptári félévre vonatkozó programtervet tárgyév május 31. napjáig az IKSZT szolgáltatás-tervezési és beszámolási felületen elkészítve a NAKVI részére jóváhagyás céljából megküldeni, amely programterv az alábbiakat tartalmazza:<br /> aa) a 7. § (2) bekezdésének és az (1) bekezdésnek megfelelő, tervezett közösségfejlesztő és közösségi programok (a továbbiakban: közösségi programok) megnevezését,<br /> ab) az egyes közösségi programok 7. § (2) bekezdése és az (1) bekezdés szerinti szolgáltatás- és programtípusba való besorolását, ahol minden egyes program csak egy szolgáltatás- és programtípusba sorolható be,<br /> ac) közösségi programok tervezett időpontját év, hónap, nap formátumban, a résztvevők tervezett számát, a célcsoport megnevezését és a program céljának rövid leírását,<br /> ad) a közösségi programok megvalósítása során a programtervtől való eltérés esetén figyelemmel lenni a 7. § és a (2) bekezdés szerinti követelményekre,<br /> b) a programterv teljesítését, a közösségi programok tényleges megvalósulását legkésőbb a beszámolási időszak utolsó napjának végéig dokumentálni, amely tartalmazza az alábbiakat:<br /> ba) a közösségi programok megnevezését,<br /> bb) az egyes közösségi programokra vonatkozóan a 7. § (2) bekezdése és az (1) bekezdés szerinti szolgáltatás- és programtípusba való besorolást, a program időpontját év, hónap, nap formátumban, a résztvevők számát, a program eredményének rövid leírását,<br /> bc) a közösségi programokon a résztvevők nevét, aláírását tartalmazó önkéntesen aláírt jelenléti ívet, a 7. § (2) bekezdés b) pontja, valamint az (1) bekezdés c)-d) pontja szerinti szolgáltatásokhoz kapcsolódó statisztikát, amely a szolgáltatást igénybevevők becsült életkorát, az igénybe vett szolgáltatás-, és programtípus besorolását, valamint időpontját tartalmazza, annak hitelességét az ügyfél, vagy a foglalkoztatott aláírásával kell igazolni,<br /> bd) három darab, a közösségi programokról készített, a program különböző jellegzetes elemeit bemutató, a beszámolóban dátummal beazonosítható fényképfelvételt,<br /> c) a feladatait a NAKVI-val kötött szakmai együttműködési megállapodás alapján végezni,<br /> d) az IKSZT működésével összefüggő dokumentumokat, iratokat elkülönítve nyilvántartani, azt az üzemeltetési időszak alatt, valamint a dokumentumok, iratok típusától függően a vonatkozó jogszabályok szerint, valamint az előírt határidő végéig megőrizni, azokba az IH, valamint a NAKVI képviselője részére a betekintést biztosítani,<br /> e) valamely szolgáltatás ellátását, személyi változást, vagy az ügyfél, mint IKSZT címbirtokos szervezet jogi változásának bekövetkezését, a változás bekövetkezésétől számított 10 munkanapon belül, a változást igazoló dokumentumok ügyfél által hitelesített másolatának egyidejű megküldésével a NAKVI részére bejelenteni,<br /> f) a foglalkoztatottak aláírásával igazolt, a munkavégzés idejét tartalmazó, jelenléti ívet naprakészen vezetni.<br /> (9)46 A (7) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt képzések megszerzése helyettesíthető legfeljebb 10 éve megszerzett főiskolai, vagy egyetemi felsőfokú végzettséggel, amelynek hitelesített oklevélmásolatát az ügyfélnek meg kell küldenie a NAKVI részére. A NAKVI a megküldött dokumentumok alapján igazolást állít ki az ügyfél részére, amelyet az ügyfél az iratőrzési kötelezettség végéig köteles megőrizni.<br /> (10)47 A (7) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt képzés megkezdéséről az ügyfél a munkavállaló munkába állását követő fél éven belül köteles a NAKVI felé jelenteni arról, hogy a munkavállaló a képzési kötelezettségeit határidőn belül megkezdte.<br /> <br /> == A támogatási kérelem benyújtása ==<br /> <br /> '''9. §''' (1)48 A támogatási kérelmet 2009. szeptember 1. és 2009. október 15. között lehet benyújtani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) megvalósítás helye szerint illetékes kirendeltségéhez az MVH honlapján közzétett formanyomtatványon.<br /> (2) A támogatási kérelemnek tartalmaznia kell az alábbi információkat, illetve adatokat:<br /> a) az ügyfél azonosítására vonatkozó adatok;<br /> b) ÁFA-visszaigénylésre vonatkozó adatok;<br /> c) az igényelt támogatásra vonatkozó adatok;<br /> d) az elszámolható kiadásokra vonatkozó adatok;<br /> e) az IKSZT címbirtokosságra vonatkozó adatok;<br /> f) a fejlesztés előtti állapotra vonatkozó információk;<br /> g) a tervezett fejlesztésre vonatkozó információk;<br /> h) a tervezett szolgáltatásokra vonatkozó információk;<br /> i) a fejlesztési területre vonatkozó adatok;<br /> j) az ügyfél nyilatkozata a vonatkozó feltételek megismeréséről és tudomásulvételéről;<br /> k) az ügyfél aláírása;<br /> l) helyi szükségletek felmérésére vonatkozó adatok.<br /> (3) A támogatási kérelemhez csatolni kell:<br /> a) az értékeléshez az 1. számú mellékletben meghatározott pontozási szempontokat alátámasztó igazolásokat, nyilatkozatokat, dokumentumokat;<br /> b) a Vhr. 27. § (1) bekezdésének h) és i) pontjában foglaltaktól eltérően működtetési és fenntarthatósági tervet;<br /> c) a megyei Ifjúsági Szakmai Módszertani Központtal kötött együttműködési megállapodást.<br /> (4) E rendelet alapján benyújtott támogatási kérelemhez - a Vhr. 27. § (1) bekezdésének f) pontjában foglaltaktól eltérően - üzleti tervet nem kell csatolni.<br /> <br /> == A támogatási kérelem elbírálása ==<br /> <br /> '''10. §''' A támogatási kérelmet az MVH az e rendeletben meghatározott feltételek szerint bírálja el és az 1. számú mellékletben meghatározott pontozási rendszer alapján végzett értékeléssel, valamint a Törvény 32. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti rangsor állításával döntést hoz.<br /> <br /> == A kifizetési kérelem benyújtása ==<br /> <br /> '''11. §''' (1)49 A kifizetési kérelmet a Vhr. 16/B. § (1)-(3) bekezdéseitől eltérően évente<br /> a) január 1-31.,<br /> b) április 1-30.,<br /> c) július 1-31., valamint<br /> d) október 1-31.<br /> között lehet postai úton benyújtani a megvalósítás helye szerinti illetékes MVH kirendeltséghez, az MVH által a honlapján közzétett formanyomtatványon.<br /> (2)50 A kifizetési kérelemnek tartalmaznia kell az alábbiakat:<br /> a) az ügyfél azonosítására vonatkozó adatokat;<br /> b) ÁFA-visszaigénylésre vonatkozó adatokat;<br /> c) az igényelt támogatásra vonatkozó adatokat;<br /> d) az elszámolni kívánt kiadásokra vonatkozó adatokat;<br /> e) az elszámolni kívánt kiadások indokoltságát alátámasztó információkat;<br /> f) a lefolytatott közbeszerzési eljárásokra vonatkozó információkat;<br /> g) a megvalósult fejlesztésre vonatkozó információkat;<br /> h) a nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó információkat;<br /> i) az ügyfél nyilatkozatát a vonatkozó feltételek megismeréséről és tudomásulvételéről;<br /> j) az ügyfél cégszerű aláírását.<br /> (3)51 A 3. § (1) bekezdés d) pontja szerinti működési támogatás igénybevételére irányuló kifizetési kérelemhez a (2) bekezdésben foglaltakon túl csatolni kell:<br /> a) az első kifizetési kérelemhez, illetve a további munkaszerződések megkötését követő első kifizetési kérelemhez a foglalkoztatottal kötött munkaszerződés másolatát;<br /> b)52 8. § (8) bekezdés a) pontja szerinti, az elszámolási időszakot tartalmazó féléves programtervet;<br /> c)53 a kifizetési kérelem alapjául szolgáló időszakra vonatkozóan a 8. § (8) bekezdés f) pontja szerinti jelenléti ívek másolatát.<br /> (4) Az IKSZT cím felfüggesztése esetén az ügyfél a felfüggesztés időszakára vonatkozóan működési kiadásainak elszámolása érdekében kifizetési kérelmet nem nyújthat be.<br /> (5) Működési támogatás igénybevételére irányuló kifizetési kérelmet a 3. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban foglaltakra irányuló fejlesztés utolsó kifizetési kérelmének benyújtási időpontjától kezdődően felmerült kiadásokra lehet benyújtani.<br /> 11/A. §54 (1) A Vhr. 24. § (1) bekezdésétől eltérően, a Vhr. 24. § (2) bekezdésében foglaltak sérelme nélkül az ügyfél legkésőbb 2013. január 31. napjáig nyújthat be olyan első kifizetési kérelmet, amellyel egyéb elszámolható kiadásnak nem minősülő összeg is elszámolásra kerül. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.<br /> (2) A Vhr. 33. § (4) és (7) bekezdésének rendelkezései az (1) bekezdésben foglaltak vonatkozásában nem alkalmazhatóak.<br /> (3) Amennyiben az ügyfél az (1) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget, úgy a Vhr. 35. § (9) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.<br /> Szakmai beszámoló készítése és benyújtása55<br /> <br /> 11/B. §56 (1)57 Az ügyfél köteles szakmai beszámolót benyújtani a NAKVI részére, a 8. § (8) bekezdés a) pontjában meghatározott programterv adott időszakra vonatkozó megvalósításáról. A szakmai beszámolók 2013-ban, valamint azt követően évente<br /> a) január 5-éig,<br /> b) április 5-éig,<br /> c) július 5-éig, valamint<br /> d) október 5-éig<br /> nyújthatók be.<br /> (2) A szakmai beszámolónak tartalmaznia kell:<br /> a) a 8. § (8) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartásnak a beszámolás alapjául szolgáló időszakra vonatkozó kivonatát;<br /> b) a beszámolás alapjául szolgáló időszakra vonatkozóan a 8. § (8) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti jelenléti ívek ügyfél által hitelesített, az eredetivel mindenben megegyező másolatát;<br /> c) a beszámolás alapjául szolgáló időszakra vonatkozóan a 8. § (8) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti fényképfelvételeket;<br /> d) a 8. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szolgáltatás működtetése esetében a létrejövő civil szervezet, nem formális közösség tagjainak nyilatkozatát a megalakulásról.<br /> (3) Az ügyfél, amennyiben a 8. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti engedéllyel rendelkezik, úgy köteles annak megszerzését követő szakmai beszámolási időszakban az engedélyt igazoló dokumentumot a szakmai beszámolóhoz csatolni.<br /> (4) A szakmai beszámolók ellenőrzését a NAKVI végzi, az ellenőrzés eredményéről teljesítésigazolást állít ki, amelyet megküld az ügyfél, valamint MVH és az IH részére.<br /> (4a)58 A szakmai beszámolók elkészítésére és benyújtására nyitva álló, az (1) bekezdésben foglalt időszakokat követően a teljesítésigazolások (4) bekezdés szerinti kiállítása során a szakmai beszámoló teljesítettnek tekintendő, amennyiben a NAKVI a teljesítést 80% vagy azt meghaladónak értékeli a 7. § (2) bekezdésben és a 8. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében. A 80% alatti teljesítés esetén a teljesítésigazolás nem teljesített megjegyzéssel és indokolással kerül kiállításra. Ezzel egyidejűleg a 12. § (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. A teljesítésigazolást minden esetben a (4) bekezdésnek megfelelően kell megküldeni.<br /> (4b)59 Az ügyfélre vonatkozó szakmai beszámoló százalékban kifejezett teljesítésének értékét a 7. § (2) bekezdésben és a 8. § (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatások szerinti közösségi programok összesített darabszáma, valamint a közösségi programok teljesítésének az összesített darabszámhoz viszonyított aránya határozza meg.<br /> (5)60 Amennyiben a (4) bekezdésben meghatározott ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a szakmai beszámolókhoz kapcsolódóan jogkövetkezményt kell alkalmazni, akkor valamennyi szakmai beszámolási időszak alkalmával a 12. § (1) bekezdésében meghatározottakat kell alkalmazni.<br /> <br /> == Jogkövetkezmények ==<br /> <br /> '''12. §'''61 (1)62 Ha az ügyfél a 7. és 8. § szerinti kötelezettségeinek határidőben nem tesz eleget, továbbá pótolható mulasztás esetén a kötelezettségét felszólításra sem teljesíti, akkor kötelezettségszegés esetén a kötelezettségszegés megállapításáig kifizetett, a beruházási és - amennyiben IKSZT működtetésre vonatkozóan is támogatással rendelkezik - a működési támogatás időarányos része 3%-ának megfelelő támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül.<br /> (2) Ha az ügyfél az üzemeltetési időszak alatt nem teljesíti a 7. és 8. § szerinti kötelezettségét, akkor az IKSZT címe felfüggesztésre kerül.<br /> (3) Az IKSZT cím felfüggesztése esetén az e rendelet szerint kifizetett összes beruházási és működési kiadás 2. § (1) bekezdés j) pontja szerinti időarányos részének 20%-a jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül.<br /> (4) Az IKSZT cím visszavonása esetén az e rendelet szerint kifizetett összes beruházási és összes működési elszámolható kiadás 100%-a jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül.<br /> (5) Az IKSZT cím felfüggesztéséről és visszavonásáról az MVH javaslatára az IH dönt.<br /> <br /> == Záró rendelkezés ==<br /> <br /> '''13. §''' Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.<br /> '''13/A. §'''63 E rendeletnek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes agrártárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 76/2012. (VII. 27.) VM rendelettel [a továbbiakban: 76/2012. (VII. 27.) VM rendelet] megállapított 11/A. §-ának rendelkezéseit a 76/2012. (VII. 27.) VM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő azon ügyekben kell alkalmazni, amelyekben a támogatási kérelmet 2009. október 15. napjáig nyújtották be és a 76/2012. (VII. 27.) VM rendelet hatálybalépésekor a Vhr. 24. § (1) bekezdése rendelkezéseinek megsértése miatt a 35. § (9) bekezdésében foglaltak alkalmazásának lenne helye, vagy a Vhr. 35. § (9) bekezdésében foglalt bármelyik döntés még nem emelkedett jogerőre, vagy annak kapcsán bírósági felülvizsgálat van folyamatban.<br /> <br /> == Az Európai Unió jogának való megfelelés ==<br /> <br /> '''14. §''' Ez a rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet 56. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.<br /> '''15. §'''64 E rendeletnek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és működtetésére igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet módosításáról szóló 84/2012. (VIII. 2.) VM rendelettel (a továbbiakban: módosító rendelet) megállapított rendelkezéseit a módosító rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.<br /> '''16. §'''65 E rendeletnek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes vidékfejlesztési és egyéb agrártárgyú rendeletek módosításáról szóló 47/2013. (VI. 7.) VM rendelettel [a továbbiakban: módosító rendelet] megállapított 2. § (1) bekezdés q) pontját, 8. § (8) bekezdés a) pontját, 11/B. § (1) bekezdését, 11/B. § (4a) és (4b) bekezdését, 11/B. § (5) bekezdését, és 12. § (1) bekezdését a módosító rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.<br /> 1. számú melléklet a 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelethez<br /> <br /> Értékelési és pontozási szempontrendszer<br /> <br /> Értékelési szempont megnevezése Értékelés módja Értékeléshez rendelhető pontszám<br /> Szakmai szempontok<br /> Címbirtokosi okiratban megállapított minőségi pontszám alapján:<br /> 165-135<br /> 134-125<br /> 124-115<br /> 114-100<br /> 99-90<br /> 89-80<br /> 79-70<br /> 69-0 Címbirtokosi okirat <br /> 25 pont<br /> 23 pont<br /> 20 pont<br /> 17 pont<br /> 13 pont<br /> 9 pont<br /> 5 pont<br /> 0 pont<br /> A fejlesztés által létrejött beruházás látogathatósága megoldott:<br /> - a hét minden napján<br /> - hetente legalább 5 nap Kérelem alapján <br /> 5 pont<br /> 0 pont<br /> Az IKSZT működése érdekében alkalmazott munkatárs, vagy <br /> a részmunkaidőben alkalmazott munkatársak közül legalább egy, <br /> az IKSZT megvalósítás helye szerinti kistérségben rendelkezik lakóhellyel:<br /> - Igen<br /> - Nem Kérelem alapján <br /> <br /> <br /> <br /> 5 pont<br /> 0 pont<br /> Az IKSZT címbirtokos vállalja az általa foglalkoztatott munkatárs kompetenciafejlesztését képzéseken, szakmai műhelyeken (közösségfejlesztés, közösségi tér működtetés) való részvétellel<br /> - Igen, évente legalább 60 óra vagy legalább <br /> 2 képzés<br /> - Nem Kérelem alapján <br /> <br /> <br /> <br /> 5 pont<br /> 0 pont<br /> Az IKSZT jelenleg könyvtárként vagy művelődési házként funkcionáló épület átalakításával valósul meg:<br /> - Igen<br /> - Nem Kérelem alapján <br /> <br /> 5 pont<br /> 0 pont<br /> A könyvtári és információs szolgáltatások biztosítása az IKSZT-ben hetente legalább <br /> 5 napon minimum 20 órában biztosított<br /> - Igen<br /> - Nem Kérelem alapján <br /> <br /> <br /> 5 pont<br /> 0 pont<br /> A könyvtári és információs szolgáltatások biztosítása az IKSZT-ben hetente legalább <br /> 5 napnál minimum 20 óránál nagyobb nyitva tartás esetén:<br /> - Igen<br /> - Nem Kérelem alapján <br /> <br /> <br /> 5 pont<br /> 0 pont<br /> Komplexitás<br /> A fejlesztés szolgáltatási komplexitása; (amennyiben az ügyfél a kérelmében opcionálisan ellátandó szolgáltatás ellátását is vállalja)<br /> - Igen<br /> - Nem Kérelem alapján Szolgáltatásonként + 8 pont<br /> (Maximálisan megszerezhető pontszám 48 pont)<br /> A fejlesztés térszerkezeti komplexitása (amennyiben az ügyfél legalább két helyiséget többfunkciósan, azaz abban több szolgáltatást is tervezve kíván kialakítani)<br /> - Igen<br /> - Nem Kérelem alapján <br /> <br /> <br /> 20 pont<br /> 0 pont<br /> Horizontális szempontok<br /> Hátrányos helyzetű (nők, fiatalok, romák, illetve fogyatékossággal élők) munkavállalók, illetve pályakezdő fiatalok foglalkoztatása:<br /> - legalább 1 fő hátrányos helyzetű munkavállalót vagy pályakezdő fiatalt, alkalmaz<br /> - nem alkalmaz hátrányos helyzetű munkavállalót vagy pályakezdő fiatalt Kérelem alapján <br /> <br /> <br /> 7 pont<br /> <br /> 0 pont<br /> A beruházás tartalmaz megújuló- vagy bioenergia hasznosítást:<br /> - Igen<br /> - Nem Kérelem vagy igazolás alapján <br /> 5 pont<br /> 0 pont<br /> Működési és fenntarthatósági terv 40 + 5 + 5 pont<br /> 2. számú melléklet a 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelethez<br /> <br /> A 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet alapján az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítása, valamint a kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések esetén elszámolható kiadások<br /> <br /> 1. IKSZT megvalósulási helyszín kialakítása (épület külső és belső felújítása, bővítése, korszerűsítése)<br /> 1. épület és építmények külső és belső felújításához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez kapcsolódó munkák;<br /> 2. az 1. pontban foglalt fejlesztéssel érintett épülethez kapcsolódó, önállóan nem támogatható kiadások:<br /> a) külső nyílászáróinak cseréje, beépítése,<br /> b) épület szigetelése,<br /> c) utcafronti kerítés felújítása;<br /> 3. ivóvízellátás saját kúttal, vagy hálózatra csatlakozással, és a hozzá kapcsolódó elosztó és egyéb berendezések kiépítése, korszerűsítése;<br /> 4. eső- és szennyvízelvezetés saját derítővel, vagy hálózatra csatlakozással, eső- és szennyvízgyűjtők kiépítése, korszerűsítése;<br /> 5. földgáz, távhővezeték, geotermál energiavezeték bevezetése, és a hozzá kapcsolódó elosztó és egyéb berendezések kiépítése, korszerűsítése;<br /> 6. elektromos hálózatra csatlakozás kiépítése;<br /> 7. fenntartható, környezetbarát, megújuló energiaforrásokat felhasználó gépek és berendezések kiépítése, korszerűsítése (meleg víz, fűtés és elektromos áram előállítása céljából);<br /> 8. épületek akadálymentesítése;<br /> 9. vagyonvédelmi elektronikai és hűtőberendezések, rendszer kiépítése, korszerűsítése.<br /> 2. Az IKSZT megvalósulási helyszín kialakításához kapcsolódó, földrészleten belüli kisléptékű infrastruktúra-fejlesztés<br /> 1. használati térelemek beszerzése (pad, asztal, hulladékgyűjtő és -tároló);<br /> 2. látvány térelemek beszerzése (favédőrácsok, virágtartók, díszkutak, információs táblák, kültéri órák, zászlótartók, kandeláberek);<br /> 3. fásszárú, lágyszárú növények beszerzése és telepítése, parkosítás;<br /> 4. meglévő és új parkok beépített öntözőrendszerének kiépítése;<br /> 5. játszótéri eszközök és használati térelemek (homokozó kialakítása, tornaeszközök, hinta, asztal, pad, ivókút, esőbeálló, hulladékgyűjtő) beszerzése;<br /> 6. tereprendezéshez és a fenti elemek beépítéséhez és kisléptékű infrastruktúra-fejlesztéshez kapcsolódó építési munkák;<br /> 7. szelektív hulladékgyűjtők és -tárolók kiépítése;<br /> 8. vonalas létesítmény kiépítése, fejlesztése.<br /> 3. számú melléklet a 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelethez<br /> <br /> Személyhez kötődő kiadások:<br /> a) munkaszerződés alapján kifizetett bér és járulékai;<br /> b) munkaviszonyban álló személynek naptári évente fizetett, legfeljebb 2 havi munkabér összegének megfelelő jutalom vagy annak időarányos része;<br /> c) jogszabály alapján fizetett költségtérítések (munkába járás, napidíj, utazási költségtérítés) a jogszabályokban meghatározott adómentes összegig fizetett része.<br /> 4. számú melléklet a 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelethez<br /> <br /> Számítógépek minimális műszaki követelményei:<br /> 1. 1,6-2,4 GHz gyorsaságú vagy többmagos processzor,<br /> 2. legalább 1GB RAM memória,<br /> 3. legalább 80 GB merevlemez,<br /> 4. monitor (legalább 17 inch képátlóval),<br /> 5. DVD író-olvasó,<br /> 6. kártyaolvasóval (min. CF és SD kártyák),<br /> 7. egér (legalább 400 dpi felbontású, infra vagy lézer egér),<br /> 8. kommunikációs eszközök (mikrofon, hangszóró, fejhallgató, webkamera),<br /> 9. jogtiszta operációs rendszer,<br /> 10. jogtiszta irodai alkalmazáscsomag,<br /> 11. jogtiszta biztonsági szoftver (vírusvédelmi),<br /> 12. jogtiszta web-szerkesztő és grafikus szoftvercsomag (vektoros rajzoló program + képszerkesztő).<br /> 5. számú melléklet a 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelethez<br /> <br /> I. Konyhai eszközök:<br /> 1. hűtőszekrény,<br /> 2. tűzhely,<br /> 3. konyhabútor,<br /> 4. konyhai eszközök (kávéfőző, teafőző, vízforraló, mikrohullámú sütő, melegszendvics-sütő),<br /> 5. konyhai edények, tányérok, poharak, evőeszközök.<br /> II. Elektronikai eszközök:<br /> 1. rádió, MP3 lejátszó,<br /> 2. hangosító eszközök (erősítő, keverőpult, hangfalak),<br /> 3. műholdas internetkapcsolathoz szükséges eszközök,<br /> 4. 1 db videokamera,<br /> 5. 1 db videomagnó,<br /> 6. legfeljebb 6 db számítógép-munkaállomás,<br /> 7. hálózati kapcsolatot biztosító eszközök: router (útválasztó), vezeték nélküli funkciókkal, a gépek számához méretezett teljesítménnyel, switch (hálózati elosztó) a további gépek csatlakoztatásához,<br /> 8. hálózati adattároló egység RAID vezérlővel (RAID0, tükrözés, két merevlemez azonos tartalommal), amely fájl szerver funkciókat biztosít, legalább 300 GB-os merevlemezekkel,<br /> 9. IP telefonálásra alkalmas eszköz (router vagy telefonkészülék),<br /> 10. szünetmentes tápegység, tápegységek,<br /> 11. 1 db fekete-fehér vagy színes lézernyomtató, lapolvasó (legalább 300 dpi felbontással, legfeljebb 5-10 sec lapolvasási sebességgel, magyar nyelvű szoftverrel, kép állomány, illetve PDF formátumú mentési lehetőséggel, valamint optikai karakterfelismerő modullal), fax, illetve fénymásoló, vagy ezen eszközöket helyettesítő 1 db multifunkcionális készülék,<br /> 12. 1 db CD-DVD vagy Blue-ray lejátszó,<br /> 13. 1 db televízió,<br /> 14. magnó,<br /> 15. diktafon,<br /> 16. házimozi rendszer,<br /> 17. hordozható telefonkészülék (nem mobil telefon)<br /> 18. 1 db projektor (legalább 1024 x 768 felbontással, min. 2000 ANSI lumen, 2000:1 kontraszt),<br /> 19. digitális fényképező,<br /> 20. vezeték.<br /> III. Szolgáltatások biztosításához szükséges eszközök:<br /> 1. 1 db beltéri színpad,<br /> 2. színpadvilágítás,<br /> 3. színházi függöny,<br /> 4. paraván, mobil kiállítási installációs eszközök,<br /> 5. kondicionáló gépek,<br /> 6. 1 db pingpongasztal,<br /> 7. pingpongütők, labdák,<br /> 8. 1 db csocsóasztal,<br /> 9. 1 db billiárdasztal, ütők, golyók,<br /> 10. 1 db pókerasztal,<br /> 11. darts táblák, darts dobók,<br /> 12. 1 db flipchart tábla,<br /> 13. 1 db vetítővászon,<br /> 14. asztalok,<br /> 15. székek,<br /> 16. polcrendszerek,<br /> 17. egyéb bútorok,<br /> 18. olvasó lámpák,<br /> 19. zárható iratszekrény,<br /> 20. irodaszékek,<br /> 21. pelenkázóasztal.<br /> IV. Egyéb berendezési tárgyak, eszközök:<br /> 1. légkondicionáló, ventilátorok,<br /> 2. takarítóeszközök (porszívó, takarítógép),<br /> 3. szőnyegek, terítők, függönyök,<br /> 4. függönykarnisok,<br /> 5. belső hirdetőtáblák,<br /> 6. kanapék, fotelek,<br /> 7. polcok,<br /> 8. szekrények,<br /> 9. térelválasztó bútorok,<br /> 10. ruhatároló fogasok,<br /> 11. poroltók,<br /> 12. állólámpák.<br /> 6. számú melléklet a 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelethez66<br /> <br /> A Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet által - az IKSZT működése érdekében alkalmazott munkatárs képesítési feltételének teljesítéséhez - szervezett közösségi animátor képzés tartalmi meghatározása<br /> <br /> A B<br /> 1 A képzés megnevezése: Közösségi animátor<br /> 2 A képzés időtartama: minimum 40 óra<br /> 3 A képzés szervezése: legfeljebb 5 egymást követő, vagy 5 különálló nap (képzési nap szervezhető szombatra és vasárnapra is, de nem szervezhető ünnepnapokra)<br /> 4 A képzés tartalma: A képzés modulrendszerűen épül fel (5 modul)<br /> 4.1. Jogi és ügyviteli alapok<br /> 4.2. Vidékfejlesztési ismeretek<br /> 4.3. Az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér működtetésének gyakorlati ismeretei<br /> 4.4. Kultúraközvetítés és közösségfejlesztés<br /> 4.5. Elektronikus információs szolgáltatások</div> Arisztid https://wiki.hrod.hu/index.php?title=Foglalkoztat%C3%A1si_inform%C3%A1ci%C3%B3s_pont&diff=653 Foglalkoztatási információs pont 2013-06-26T15:47:23Z <p>Arisztid: Hatályos szerint aktualizáltam. Tipográfiát igazítottam.</p> <hr /> <div>{{mmkk}}{{itkhm}}<br /> == A feladatellátásra vonatkozó szakhatósági rendelkezés ==<br /> <br /> Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és működtetésére igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet szerint az ügyfél - amennyiben címbirtokosi okiratában vállaltan szerepel - az üzemeletetési kötelezettség ideje alatt köteles Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat - munkaerőpiaci információs pont kialakítását és működtetését célzó szolgáltatásokat nyújtani. [8. § (1) i)]<br /> <br /> Az ügyfél köteles a szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan szakmai beszámolási időszakonként legalább egy alkalommal a munka világával kapcsolatos előadást, tanfolyamot, tájékoztató rendezvényt szervezni. [8. § (2) k)]<br /> <br /> == A szolgáltatás tartalma ==<br /> <br /> A foglalkoztatási információ szolgáltatást, a szolgáltatás szükséges tartalmát a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) munkaerő-piaci szolgáltatásként határozza meg. <br /> <br /> A munkaerő-piaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatá­sok­ról szóló 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet alapvetően kétféle foglalkoztatási információ-szolgáltatást határoz meg. A két szolgáltatás között a meghatározó különbség a szolgáltatást igénybe vevők között van: míg a munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs tanácsadást az álláskeresők, munkavállalók veszik igénybe, addig a helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadást a munkáltatóknak kínálhatjuk.<br /> <br /> == A szolgáltatás tervezése és előkészítése ==<br /> <br /> A foglalkoztatási információ szolgáltatás két csoportját írja elő a 112/2009 FVM rendelet. A foglalkoztatási információs pont szolgáltatás olyan folyamatos tevékenység, amelynek kereté­ben az IKSZT nyitvatartási idejében a betérő információt kérőnek felvilágosítást nyújtunk. <br /> <br /> A legalább 3 havonta megszervezendő, a munka világával kapcsolatos képzés, tájékoztatás, előadás, rendezvény olyan tevékenység, amelynek előkészítése és lebonyolítása jelent feladatot.<br /> <br /> Az információs pont szolgáltatás megvalósításában nagy szerep jut a korszerű számítástechnikai tájékoztató eszközöknek. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat a saját információ szolgáltató tevékenységét is egyre nagyobb mértékben igyekszik az internetre, központi portáljára és tematikus portáljaira irányítani. Ma már a munkaügyi központok kirendeltségeinek jelentős része úgy van kialakítva, hogy az előtérben ott állnak azok a számítógépek, ún. kioszkok, amelyek a kirendeltségre betérő álláskereső, információt igénylő ügyfelek rendelkezésére állnak, amelyekkel az ügyfelek önmaguk tájékozódhatnak az őket érdeklő kérdésekben.<br /> <br /> Az IKSZT akkor látja el megfelelően hivatását, ha ehhez képest hozzáadott értéket, többlet-szolgáltatást tud nyújtani a betérő ügyfeleinek. <br /> <br /> A többletet egyrészt a helyben hozzáférhetőség jelenti. Annak ellenére, hogy az otthoni számítógépek száma és az otthoni internet előfizetések száma elég dinamikusan növekszik hazánkban, még mindig nem éri el a kívánatos mértéket, és különösen az infrastrukturális szempontból kevésbé fejlett és családi jövedelmi szempontból hátrányos helyzetben lévő kistelepüléseken különösen nagy szükség van a közösségi internet hozzáférési pontokra. Elég nyilvánvaló módon, a munka- és rendszeres munkajövedelem nélkül élő emberek engedhetik meg maguknak a legkevésbé, hogy otthoni számítógépet, internet előfizetést vásároljanak. Az ő számukra bír jelentőséggel, ha az internetes álláskeresés, információ szerzés miatt sem kell a kistérségi központba, a munkaügyi kirendeltségre utazniuk.<br /> <br /> De hozzáadott értéket jelent, ha az IKSZT nem csak az internet használat technikai lehetőségét biztosítja, hanem mentori jellegű segítséget is kínál az információszerzéshez. Egy korábbi európai közösségi kezdeményezés, az EQUAL program keretében kidolgozásra került az IT-mentor tevékenység szakmai protokollja, képzési anyaga, és néhány tucat jelentkező képzést is kapott IT-mentori tevékenységre. Az IT-mentorok nem csak a számítógép technikai használatában segítenek, segíthetnek az IKSZT ügyfeleinek, de abban is eligazítást nyújthatnak, hogy milyen honlapokat érdemes felkeresni, milyen módon lehet az interneten keresni, hogyan lehet a megtalált információt letárolni, kinyomtatni, későbbi felhasználásra megőrizni.<br /> <br /> A helyi munkalehetőségek között fontos lehet az alkalmi jellegű, házkörüli segítő munkák ke­reslete és kínálata. Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályairól a 2009. évi CLII. Törvény rendelkezik.<br /> <br /> A foglalkoztatási információs pont szolgáltatása lehet, ha helyben közzéteszi a házkörüli mun­kákra vonatkozó munkaerő keresletet és az ilyen típusú munkákra vállalkozó kínálatot. Ha az IKSZT ilyen szolgáltatásra vállalkozik, fontos annak szem előtt tartása is, hogy a téli tü­zelő felvágására, vagy az őszi lomb összetakarítására, esetleg a gyerek alkalmi felügyeletére munkavállalót kereső emberek általában nincsenek tisztában az egyszerűsített foglalkoztatás adminisztrációs szabályaival. Ha sikeres szolgáltatást kívánunk nyújtani, alaposan végig kell gondolni, milyen tájékoztatást kell ezekről a szabályokról adni a munkát kínálóknak és az al­kalmi munkát vállalóknak, illetve milyen ügyintézési segítséget kell kínálni nekik ahhoz, hogy a szabályoknak megfelelően történjen a munkavégzés.<br /> <br /> A tájékoztató jellegű rendezvények, képzések, előadások tervezésekor két típusú programban érdemes gondolkodni.<br /> <br /> Tervezhetünk, szervezhetünk olyan tájékoztatót, előadást, amely egy adott napon kerül meg­rendezésre, és szervezhetünk olyan képzés-, önképző kör-, vagy klub jellegű foglalkozásokat, amelyek néhány héten át igénylik a résztvevőik bekapcsolódását.<br /> <br /> Az „egynapos” rendezvények sorába tartozhatnak a munkaügyi kirendeltséggel partnerségben megrendezhető állásbörzék. Egy-egy környékbeli vállalkozás bővítésekor, egy új üzlet megnyitása előtt, vagy akár mezőgazdasági idénymunkák szezonja előtt lehetséges olyan munka­erő kereslet, amelyek kielégítését – a munkaügyi kirendeltséggel együttműködve – a tele­pülé­sünk, kistérségünk álláskeresőiből lehetne kielégíteni. <br /> <br /> A munkaügyi kirendeltségek saját hatáskörükben, a velük szemben megfogalmazódó elvárá­sok kielégítése céljából is szerveznek ilyen börzéket, ha a munkaerő-piaci helyzet ezt indokol­ja. Jogszabályi felhatalmazásuk van arra, hogy ezekre a börzékre a regisztrált álláskeresőket levélben behívják, és így biztosítsanak kellő érdeklődést a munkaerőt toborozni kívánó mun­kál­tatóknak. Megfelelnek bevett gyakorlatuknak, szokásos eljárásaiknak, ha így szerveznek állásbörzéket, de okos érveléssel bizonyára meg lehet győzni őket arról, hogy több sikerrel kecsegtet az állásbörze, ha a lehetséges álláskeresőknek nem kell beutazniuk a kirendeltségi székhelyre, és ha nem csak a postai értesítés hívja az álláskeresőket, hanem a településen szo­kásos egyéb tájékoztatási csatornákat, közöttük a leghatékonyabb, közvetlen személyes be­szél­getést is igénybe lehet venni. Természetesen, ez a közvetlen tájékoztatás, de akár­csak az IKSZT-ben történő kiplakátozás, vagy az önkormányzati hirdetőtáblán történő köz­zététel – majd az idejétmúlt hirdetmények leszedése – munkát jelent az IKSZT munka­tár­sainak, önkén­tes segítőinek.<br /> <br /> A lehetséges egynapos rendezvények között említhetjük a pályaválasztási – iskolaválasztási börzét a település általános iskolájában végzős tanulók számára. <br /> <br /> Iskolaválasztási időszakban – október és december között – a több középiskolával rendelkező településeken általában rendeznek ilyen börzéket, hogy a diákoknak és szüleiknek megmutat­hassák a középiskolák, milyen előnyökkel járna, ha a gyerekek őket választanák. Azokban a kisvárosokban, ahol csak egy középiskola van, bátran gondolhatják úgy, minek ilyen bemutat­kozás, hiszen úgysincs kivel megméretkezni. Pedig a helyi középiskolába nem csak a település diákjai járhatnak, hanem a térség többi településének diákjai is, és a helyi gyerekek is választhatnak egy távolabbi, a megyeszékhelyen lévő, vagy akár fővárosi iskolát. <br /> <br /> Ahhoz, hogy az iskolabörzére ne az iskola székhelyén, hanem a diákok lakóhelyén kerüljön sor, az lehet a meghatározó motívum, hogy a gyerekeknek és szüleiknek ne kelljen utazni ah­hoz, hogy a számukra elérhető középiskolák kínálatát megismerhessék. <br /> <br /> A néhány héten át tartó tanfolyamok vagy önképző körök lehetnek olyan kurzusok, amelyek a fiatal – és nem csak a fiatal – álláskeresőknek segítenek az álláskereséshez szükséges készsé­gek elsajátításában, a munka világában való eligazodásban. <br /> <br /> A munkaképes korú embereknek sajnálatosan kevés ismeretük van arról, milyen jogaik, kötelességeik vannak, ha munkát vállalnak. Nem csak a munkaszerződésekre igaz: az emberek nagy része úgy írja alá az elé tett szerződéseket, hogy el sem olvassa azokat, nemhogy értelmezni próbálná, és még kevésbé, hogy megpróbálná a saját érdekeit megjeleníteni bennük. <br /> <br /> A munkaügyi kirendeltség együttműködést vár az álláskeresőktől, aktív részvételt a munka­ke­re­sésben vagy a munkavállaló képességük javításában. Mind a kirendeltségi ügyintézőnek, mind az álláskereső ügyfélnek sokkal könnyebb lenne a dolga, ha az emberek legalább nagy vonalakban ismernék a lehetőségeiket, kötelezettségeiket.<br /> <br /> Egy álláskeresésre, a hivatallal való együttműködésre felkészítő néhány napos tréninget – az érdekeltek nagy száma miatt, – valószínűleg évente többször is érdemes lenne elindítani.<br /> <br /> A szolgáltatások tervezésénél a IKSZT létrehozására, fejlesztésére benyújtott pályázathoz ké­szített szükséglet felmérésből lehet kiindulni. A jól kidolgozott szükséglet felmérésből kiol­vas­hatjuk, mely társadalmi csoportok számára jelent gondot megfelelő munkahelyet találni. Jól tudjuk, hogy általánosságban az alacsony iskolai végzettségű, szakképzetlen embereknek, a pályakezdő, munkatapasztalattal nem rendelkező fiataloknak, a gyermekgondozásból mun­kába visszatérni kívánó kismamáknak, a családtagjuk gondozása-ápolása után dolgozni akaró embereknek, a fogyatékossággal élő embereknek, a roma kisebbséghez tartozó személyeknek és a 40-45-50 évesnél idősebb embereknek okoz gondot állást találni. De nyilvánvaló, hogy a településünkön, kistérségünkben a fenti csoportokba eltérő számú ember tartozik, így azt, hogy mely hátrányos helyzetű népességcsoport elhelyezkedésének elősegítése érdekében kell erőfeszítéseket tennünk, a helyzetfelmérésből, szükséglet felmérésből olvashatjuk ki. <br /> <br /> Figyelembe kell vennünk, hogy a településünk, kistérségünk infrastruktúrája mennyiben segí­ti, vagy éppen akadályozza az elhelyezkedni kívánó emberek munkába állását. <br /> <br /> Ha a településen a gyermekgondozás után munkába visszatérni kívánó kismamák álláskeresé­sét kívánjuk az IKSZT szolgáltatásaival elősegíteni, akkor érdemes megfontolnunk, vajon mi­lyen lehetőségük van a kismamáknak napközben elhelyezni a gyerekeket? Ha a településen nincs bölcsőde, óvoda, ha azok nyitva tartása nem elegendő ahhoz, hogy a kismamák a leen­dő, lehetséges munkahelyükre odaérjenek, vagy éppen lehetséges hazaérkezésük nyúlik túl a nyitvatartási időn, hiába szervezünk sikeres állásbörzét a kismamáknak, a tartós elhelyezke­dé­süket az óvoda-bölcsőde hiány lehetetlenné teszi. Ha a településről induló, településre érkező buszjárat csak a nyolcórás műszakhoz igazodik, hiába találna egy elhelyezkedni vágyó kisma­ma 6 órás munkát a szomszédos kisvárosban, mert a munkája végeztével nem fog tudni haza­utazni a gyerekéhez.<br /> <br /> Az Integrált Közösségi Szolgáltató Tér komplex szolgáltatási kínálata, legalábbis komplex szolgáltatási szemléletmódja segítséget adhat ezeknek a problémáknak a megoldására, akár az IKSZT saját eszközeinek, lehetőségeinek felhasználásával, akár a probléma megoldására lehe­tőséggel bíró partnerek bevonásával.<br /> <br /> A XXI. század első évtizedének végén közel egymillió olyan munkaképes korú ember van Magyarországon, akinek semmilyen szakképzettsége nincs. Több tízezer olyan is van közöt­tük, aki még az alapfokú iskolai végzettséget sem szerezte meg, vagyis ahhoz, hogy szakmát tanulhasson, először az általános iskolát kellene befejeznie. <br /> <br /> A szakképzetlen emberek munkához jutási esélyei minden más hátrányos helyzetben lévő cso­portnál rosszabbak, minden hátrányos helyzetű csoportban a legrosszabbak. Közismert tény, hogy a roma embereknek sokkal nehezebb állást találnia, mint másoknak, de a szakkép­zettséggel, pláne keresett szakmával rendelkező romaemberek azért találnak munkát. Bármilyen hátrányos helyzetű csoporthoz tartozik is valaki, ha tanul, szakmát, esetleg a régi, elavult helyett új szakmát szerez, nagyban javítja az esélyét arra, hogy tartós munkához jusson.<br /> <br /> Minden olyan rendezvény, börze, tanulásra felkészítő tréning, amely segít abban, hogy az ala­csony iskolai végzettségű, szakképzetlen emberek a munkaerő-piacon hasznosítható szakkép­zett­séget szerezzenek, hasznos rendezvénye, programja lehet az IKSZT-nek.<br /> <br /> === A szükséges szolgáltatási tér és eszközök ===<br /> <br /> A személyes információs szolgáltatások igénybevételéhez olyan környezetre van szükség, a­hol az ügyfelünk egyedül, mások által nem zavarva és figyelve keresheti meg a számára szük­séges információt. Ha egy IT-mentor segít neki az eszközök használatában, a szükséges hon­la­pok megtalálásában és a megszerzett adatok kinyomtatásában, az is fontos, hogy a kettőjük beszélgetése ne legyen mások számára hallható. Értelemszerűen, ha az ügyfél kinyomtatna egy adatlapot, egy elküldött elektronikus levelet, egy megtalált információs oldalt, nem jó az, ha a nyomat egy távoli irodában lévő nyomtatón keletkezik. Ha lehetőséget adunk arra, hogy az ügyfél nyomtathasson, akkor az erre a célra szolgáló nyomtató legyen közvetlenül az ügy­fél által használt számítógép mellett.<br /> <br /> A börze jellegű eseményeket, tanfolyamokat, tájékoztatókat az IKSZT „rendezvénytermében” lehet lebonyolítani. Az esemény jellegétől függően, a terem berendezése lehet színházszerű, pó­diummal és azzal szemben elhelyezett hallgatói-nézői széksorokkal, vagy vásártérszerű, ki­állítói standokkal és a standok közötti eljárást biztosító közlekedő utakkal. Fontos, hogy a standok kialakítása olyan legyen, hogy ha két szomszédos standon egyszerre folyik beszél­ge­tés a bemutató és az érdeklődő között, azok egymást ne zavarják.<br /> <br /> A színházszerű bemutatókon az előadók általában igényt tartanak számítógépes prezentáció ki­vetítésének lehetőségére. A szokás és az ésszerűség is azt diktálja, hogy az ehhez szükséges számítógépet, projektort, vetítővásznat a rendező biztosítja, az előadó pendrive-on hozza a prezentációs anyagát. A prezentáció levetítésének számítástechnikai környezetét – a használt szoftver verziókat – érdemes jó előre egyeztetni, illetve megadni. Nagyritkán előfordulhat, hogy az előadó internet hozzáféréssel rendelkező számítógépet kér, ezt is érdemes előzetesen egyeztetni.<br /> <br /> A kiállításszerű bemutatókon a kiállítók a saját eszközeiket használják, a rendező feladata, hogy ehhez a feltételeket – elektromos áram csatlakozás, esetlegesen internet csatlakozás, de­monstrációs anyagok elhelyezésére szolgáló asztal vagy polc – biztosítsa. A rendező lehető­sé­geitől függ, hogy milyen kiállítási környezetet tud a kiállítók rendelkezésére bocsátani. Nyilván semmire nem kötelezhetik a kiállítók a rendezőt, de a rendezőnek érdeke a sikeres ki­állítás, ezért bizonyára minden teljesíthető kiállítói igényt igyekezni fog kielégíteni.<br /> <br /> === Adat- és ismeretforrások ===<br /> <br /> Fontos, a témára vonatkozó jogszabályok:<br /> <br /> 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról<br /> <br /> 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet a munkaerőpiaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról<br /> <br /> 2009. évi CLII. Törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról<br /> <br /> A 112/2009 (VIII.29.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és működtetésére igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről vonatkozó pontjai<br /> <br /> „&amp;nbsp;&amp;nbsp;8. §&amp;nbsp;(1) Az ügyfél, amennyiben címbirtokosi okiratában szerepel, az alábbi szolgáltatásokat köteles nyújtani:<br /> <br /> (…)<br /> <br /> Állami Foglalkoztatási Szolgáltatások (ÁFSZ) információs pont kialakítása.”<br /> <br /> „ 8.§ (2) Az ügyfél a címbirtokosi okiratban szereplő szolgáltatások nyújtása érdekében az alábbi feltételeket köteles teljesíteni:<br /> <br /> (…)<br /> <br /> &amp;nbsp;&amp;nbsp;''l)&amp;nbsp;''az (1) bekezdés&amp;nbsp;''i)&amp;nbsp;''pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan a működés megkezdését követően legalább háromhavonta egy alkalommal a munka világával kapcsolatos előadást, tanfolyamot, tájékoztató rendezvényt szervezni.”<br /> <br /> „ 8.§ &amp;nbsp;&amp;nbsp;(7) Az ügyfél az IKSZT megvalósulási helyszínének kialakítására irányuló&amp;nbsp;beruházási művelet, műveletek megvalósulását követően a beruházásra vonatkozó&amp;nbsp;működtetési kötelezettség teljes időszakára vonatkozóan köteles:<br /> <br /> &amp;nbsp;&amp;nbsp;''a)&amp;nbsp;''minden naptári évre vonatkozóan az adott év január 31-ig fejlesztési tervet és - ifjúsági területen az illetékes megyei ifjúsági szakmai módszertani központok szakmai támogatásával - közösségi igényekkel alátámasztott szolgáltatási és programtervet készíteni, és azt az IH-val kötött Szakmai Együttműködési Megállapodásnak megfelelően az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézettel egyeztetni, amely tartalmazza:<br /> <br /> &amp;nbsp;&amp;nbsp;''aa)&amp;nbsp;''a 7. § (2) és a 8. § (1) bekezdésének megfelelő, tervezett közösségfejlesztő és közösségi programok (a továbbiakban: közösségi programok) megnevezését,<br /> <br /> &amp;nbsp;&amp;nbsp;''ab)&amp;nbsp;''az egyes közösségi programok 7. § (2) és a 8. § (1) bekezdése szerinti szolgáltatás- és programtípusba való besorolását, ahol minden egyes program csak egy szolgáltatás- és programtípusba sorolható be,<br /> <br /> &amp;nbsp;&amp;nbsp;''ac)&amp;nbsp;''közösségi programok tervezett időpontját, a résztvevők tervezett számát, a program céljának rövid leírását;<br /> <br /> &amp;nbsp;&amp;nbsp;''b)&amp;nbsp;''a programterv teljesítését a közösségi program tényleges megvalósulását követő 5 munkanapon belül; ha a soron következő kifizetési kérelem benyújtásának időpontjáig kevesebb, mint 5 munkanap van hátra, akkor a kifizetési kérelem benyújtásával egyidőben nyilvántartásba venni, amely tartalmazza:<br /> <br /> &amp;nbsp;&amp;nbsp;''ba)&amp;nbsp;''a közösségi program megnevezését,<br /> <br /> &amp;nbsp;&amp;nbsp;''bb)&amp;nbsp;''az egyes közösségi programokra vonatkozóan a 7. § (2) és a 8. § (1) bekezdés szerinti szolgáltatás- és programtípusba való besorolását, a program időpontját, a résztvevők számát, a program eredményének rövid leírását, a programhoz közvetlenül kapcsolódó szerződések és számviteli bizonylatok azonosítóját,<br /> <br /> &amp;nbsp;&amp;nbsp;''c)&amp;nbsp;''a közösségi programokon a résztvevők nevét, aláírását és a 7. § (2) bekezdés ''b)&amp;nbsp;''pontja, valamint a 8. § (1) bekezdés&amp;nbsp;''c)&amp;nbsp;''és&amp;nbsp;''d)&amp;nbsp;''pontja szerinti szolgáltatásokhoz kapcsolódóan a résztvevők születési évét is tartalmazó önkéntesen aláírt jelenléti ívet, kivéve az ifjúsági információs pont szolgáltatást, amelynek igénybevételéről az Európai Ifjúsági Információs Charta alapján a HAYICO Szakmai Etikai Kódexe által elfogadott statisztikát kell vezetni;<br /> <br /> &amp;nbsp;&amp;nbsp;''d)&amp;nbsp;''a közösségi programokról a program jellegzetes elemeit bemutató, dátummal ellátott fényképfelvételt készíteni;<br /> <br /> &amp;nbsp;&amp;nbsp;''e)&amp;nbsp;''a foglalkoztatottak aláírásával igazolt tényleges munkavégzési idejét tartalmazó jelenléti ívet naprakészen vezetni.”<br /> <br /> === Lépésről lépésre ===<br /> <br /> A rendezvények sikere a jó témaválasztáson és a jó szervezésen múlik. <br /> <br /> A témaválasztásnál azt kell mérlegelnünk, hogy milyen csoport számára, milyen probléma meg­oldásának elősegítése érdekében kívánunk rendezvényt szervezni. A gyermekgondozás le­járta után újra dolgozni akaró kismamák számára szervezett, számítógép használati ismere­teket felfrissítő képzés nagyon hasznos és sikeres lehet, ha a környezetünkben vannak olyan kis­mamák, akik a következő 3 hónapban szívesen munkába állnának, de csúfos kudarcra van ítél­ve, ha éppen most nincsenek ilyenek.<br /> <br /> Ha nagyon kicsi a csoport, akinek érdeklődésére egy adott rendezvény számíthat, nehéz olyan témát választani, ami jó esélyt ad a sikerre. De ha nagyon nagy a potenciális érdeklődők köre, akkor is jól meg kell fontolni: tud-e a rendezvény olyan reményt kelteni a problémával küzdő sok emberben, ami miatt úgy fogják gondolni, érdemes az eseményre elmenniük. Ha több tu­cat, hosszabb ideje állás nélküli embernek megpróbálunk úgy állásbörzét szervezni, hogy sejt­hetik, összesen egy-két szerencsés juthat majd álláshoz, nem sok reményünk lehet arra, hogy sikert érjenek el, nem biztos, hogy megkockáztatják majd az újabb csalódást.<br /> <br /> A jó szervezés az időpont megválasztásával kezdődik. Ez pedig nem csak a rendezvény napjá­nak megválasztását jelenti, de adott esetben a napon belül a kezdő időpont és a program hosszának meg­határozását is.<br /> <br /> Tapasztalati tény, hogy olyan településeken, amelyek közelében keresett gyógynövények gyűjt­­hetőek, csigaszedés lehetséges, ott ezekben a „szezonokban” nagyon nehéz ezzel az al­kalmi pénzkereseti lehetőséggel versenyre kelni.<br /> <br /> Ha az iskolaválasztási börze napján a szomszéd településen hasonló rendezvény van, vagy akár csak az adott héten van még két hasonló rendezvény, valószínű1leg nem szerencsés az időpont megválasztása. <br /> <br /> Ha az iskolabörzére a nyolcadikos gyerekek szüleik kíséretében jönnének el, fontos, hogy a ren­dezvényt ne délelőttre időzítsük, és a délutáni nyitva tartásnak is igazodnia érdemes ahhoz, amikor a szülők a munkából már megérkeztek. <br /> <br /> A szervezésnek nem csak a „kínálat”, a kiállítók, előadók meghívására kell gondolnia, hanem a „kereslet”, a látogatók, hallgatók meghívására is. Ha iskolabörzét szervezünk, feltétlenül be­széljünk az általános iskola, iskolák igazgatóival, a nyolcadikos osztályok osztályfőnökeivel, hogy segítsenek a gyerekek, szülők tájékoztatásban, a rendezvény fontosságának megvilá­gításában. <br /> <br /> Ha sikeres állásbörzét akarunk szervezni, igyekezzünk annyi betöltésre váró munkahelyet be­mutattatni a börzén, ami a lehetséges álláskeresőkkel elhiteti – „ennyi lehetőség között talán ne­kem is akad egy”. De ahhoz, hogy a potenciális munkáltatók úgy érezzék, érdemes időt és munkát fektetniük a toborzásba, mert lesz elég jelentkező az üres munkahelyekre, ehhez ele­gen­dő létszámú álláskeresőt kell szerveznünk a másik oldalon. Ha szükséges, érdemes felke­res­ni a szomszédos településeket és onnan is meghívni az érdeklődőket.<br /> <br /> == A szolgáltatás működtetése ==<br /> <br /> === Az elvárt kimenetek, adatszolgáltatás ===<br /> <br /> A 112/2009 FVM rendelet és ennek megfelelően, majdan a támogatási szerződés rögzíti, hogy a szolgáltatás nyújtásáról milyen módon kell jelentést tenni. A beszámoláshoz, az eredmények számbavételéhez szükséges jelenléti ívek kitöltésében, a fényképfelvételek elkészí­té­sében ak­kor lehetünk biztosak, ha ezt előre megszerveztük, előkészítettük.<br /> <br /> == Kapcsolatok ==<br /> <br /> A Foglalkoztatási Információs Pont sikeres működtetése elképzelhetetlen az Állami Foglal­koz­ta­tási Szolgálat Munkaügyi Központjának területileg illetékes kirendeltségével való együtt­működés, jó munkakapcsolat nélkül.<br /> <br /> Az elmúlt 6-8 évben a munkaügyi központok, kirendeltségek számos pályázati programban, hu­mán-erőforrás fejlesztési projektben voltak önkéntes, vagy éppen kényszerű partnerek. Saj­nos, egyes szerveknek egyes projektekkel nem voltak jó tapasz­ta­lataik, így helyenként némi el­lenállás érzékelhető az ilyen együttműködésekkel szemben. Az IKSZT vezetőjének ér­de­mes energiát fektetni abba, hogy meggyőzze az illetékes munkaügyi kirendeltség vezetőjét arról, ez az együttműködés mindkét fél számára eredményeket hozhat, és az IKSZT nem pénz- és munkaerő-forrást lát a kirendeltségben.<br /> <br /> Érdemes tudni, hogy 2006-ban egy pályázat eredményeként létrejöttek Foglalkoztatási Infor­má­ciós Pontok, amelyek listája, az elérhetőségi adatokkal, valamint az egyes pontok által kí­nált szolgáltatásokkal, az ÁFSZ honlapján megtalálhatóak.<br /> <br /> Az 1991. évi IV. törvény (Flt.) felhatalmazza a kormányt arra, hogy rendeletben szabályozza a munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó szervezetek akkreditációjának szabályait. Az akkreditá­ciós rendszer kialakítása folyamatban van, és fontos figyelemmel kísérni, hogy a majdani be­ve­zetése milyen kötelezettséget ró majd az IKSZT-re.</div> Arisztid https://wiki.hrod.hu/index.php?title=Eg%C3%A9szs%C3%A9gfejleszt%C3%A9si_programok&diff=652 Egészségfejlesztési programok 2013-06-26T15:40:33Z <p>Arisztid: Hatályos szerint aktualizáltam, tipográfiát igazítottam.</p> <hr /> <div>{{mmkk}}{{itkhm}}<br /> == A feladatellátásra vonatkozó szakhatósági rendelkezés ==<br /> <br /> Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és működtetésére igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet szerint az ügyfél - amennyiben címbirtokosi okiratában vállaltan szerepel - az üzemeletetési kötelezettség ideje alatt köteles egészségfejlesztési programok megvalósítását célzó szolgáltatásokat nyújtani. [8. § (1) e)]<br /> <br /> Az ügyfél köteles a szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan szakmai beszámolási időszakonként legalább egy alkalommal egészségfejlesztési programot vagy egészségügyi szűrővizsgálatot szervezni. [8. § (2) h)]<br /> <br /> == A szolgáltatás tartalma ==<br /> <br /> „Az egészségfejlesztés az a folyamat, melynek révén képessé teszünk másokat egészségük javítására, illetve arra, hogy nagyobb kontrollra tegyenek szert egészségük felett.” (WHO) <br /> <br /> „Az egészségmegőrzés az emberekkel együtt valósul meg. Képessé kell tenni az embereket arra, hogy saját egészségük érdekében aktívan cselekedjenek.”<br /> <br /> (Dzsakartai Nyilatkozat)<br /> <br /> Az egészségfejlesztési programok célja egy adott közösséghez tartozó emberek egészségi állapotának javításával az életminőség befolyásolása.<br /> <br /> Az alábbi kérdésekre keressük a választ:<br /> <br /> * Mit tehetünk közösen az egészségünkért?<br /> * Kiknek szóljanak a programok, milyen korosztályokat, foglalkozási csoportokat, társadalmi csoportokat kívánunk megszólítani?<br /> <br /> Fontos, hogy a településen élők minél szélesebb körét megtaláljuk programjainkkal (pl. fiatalok, idősek, kismamák, gyermeküket egyedül nevelők, nagycsaládosok, hátrányos helyzetűek, munkanélküliek stb.). <br /> <br /> Egészségmegőrzésre szolgáló programok lehetnek az alábbiak: <br /> <br /> * Előadások szervezése a lakossági szűrőprogramokkal kapcsolatban:<br /> <br /> * a szív- és érrendszeri betegségek kockázati csoportjába tartozó nők és férfiak szűrése, <br /> * 45-65 év közötti nőknél emlőszűrése, <br /> * 25-65 év közötti nőknél méhnyakrák szűrése, <br /> * vastagbél daganatok szűrése, <br /> * szájüregi rák szűrése, <br /> * magas vérnyomás, cukorbetegség szűrése stb.<br /> <br /> * Előadások szervezése a drog, alkohol, cigaretta fogyasztásának mérséklésére, elhagyására,<br /> * Rendszeres testmozgás népszerűsítése stb.<br /> <br /> Az egészségfejlesztés legfőbb célja, hogy a település valamennyi lakosa számára biztosítson lehetőséget egészsége megőrzésére, életminőségének javítására.<br /> <br /> == A szolgáltatás tervezése és előkészítése ==<br /> === A szükséges szolgáltatási tér és eszközök ===<br /> Az egészségfejlesztési programok lebonyolításához a 112/2009. VIII. 29.) FVM rendeletben foglalt építészeti és tárgyi feltételek megfelelőek és elegendőek.<br /> <br /> Eszközök: pl. plakátok, ismeretterjesztő kiadványok, helyi média felületein meghívók, felhívások közzététele.<br /> <br /> <br /> === Adat- és ismeretforrások ===<br /> A település jelenlegi állapotának ismeretében tervezhetünk a jövőre vonatkozóan. Ehhez számos adatot kell begyűjtenünk azoktól, akik rendelkeznek a saját szakterületüknek megfelelő információkkal, például a háziorvos, védőnő, házi betegápoló, pedagógus, polgármester, jegyző, önkormányzati dolgozók, családsegítő, civil szervezetek, lelkészek, ÁNTSZ, KSH stb.<br /> <br /> === Lépésről lépésre ===<br /> A konkrét adatok birtokában készítjük el a települési állapotleírást, melyet a lakosság számára hozzáférhetővé kell tenni, lehetőleg minél szélesebb körben, hogy tartalmát megismerhessék.<br /> <br /> A település állapotának ismeretében fel kell mérni az igényeket. Célunk az, hogy megtudjuk, milyen problémák foglalkoztatják a lakosokat, mit változtatnának, milyen szolgáltatásokra lenne igény. A felmérés történhet kérdőívekkel, melyeket minden háztartásba eljuttatunk, személyes beszélgetések, egyéni és csoportos interjúk, lakossági fórumok, falugyűlések alkalmával. Fontos, hogy a lakosságot minél nagyobb arányban vonjuk be a folyamatokba, hiszen csak így derülhet fény az embereket leginkább foglalkoztató kérdésekre.<br /> <br /> Rangsoroljuk a feltárt igényeket, melyek azok, amelyek a kitűzött céljaink megvalósulását leginkább szolgálják, melyeket tudjuk rövidtávon és melyeket hosszabb távon megvalósítani. A rangsoroláskor figyelnünk kell arra, hogy a szolgáltatás, program vagy probléma megoldását hányan tartják fontosnak, rendelkezésünkre állnak-e a megvalósításhoz szükséges humán és tárgyi erőforrások vagy külső segítségre is szükségünk lesz.<br /> <br /> Miután megismertük a jelenlegi helyzetet, eldöntöttük a rövid- és hosszú távú célokat, hozzáfoghatunk a megvalósításhoz, melynek első lépése a cselekvési terv elkészítése. A konkrét feladat megoldásához meg kell találni az elkötelezett személyeket, akik egymás között megosztják a teendőket. Megnevezzük a felelősöket például eszközök beszerzésére, anyagi támogatás megszerzésére, hivatali ügyek intézésére. Érdemes határidőket kitűzni, hiszen tudnunk kell, mikor végeznénk az adott feladattal melyet az igénylők bizonyára nagyon várnak.<br /> <br /> Ha egy program elindult, kövessük a sorsát: mennyire lett sikeres, hogy alakult a résztvevők száma, népszerű-e vagy pedig érdeklődés hiányában nem érdemes folytatni. <br /> <br /> Kérjük ki a résztvevők véleményét a programról, miért tetszett, vagy miért nem tetszett, mit változtatna, mit tenne, hogy sikeresebb legyen.<br /> <br /> == A szolgáltatás működtetése ==<br /> === Az elvárt kimenetek, adatszolgáltatás ===<br /> A programok, illetve program sorozatok értékelése során választ kapunk arra, hogy elértük-e célunkat: hány százalékkal nőtt az egészséges életmóddal, az egészségmegőrzéssel kapcsolatos rendezvényeinken megjelentek száma.<br /> <br /> <br /> === Az eredményesség tervezése és biztosítása ===<br /> Eredményes és fenntartható az a program lehet, amelyhez biztosított az emberi, a tárgyi és az anyagi erőforrás, amelyet az emberek magukénak éreznek, szívügyüknek tekintenek. Nem lehet csak és kizárólag az önkormányzatokra vagy egy-két elkötelezett emberre hárítani a szervezés, végrehajtás és működtetés felelősségét. A faluközösség, civil szervezetek, vállalkozók aktív részvétele nélkül a program elhal. A közös tervezés és a közös cselekvés hozzájárul a sikerhez, úgy, hogy folyamatosan új személyek kapcsolódnak be. Hiteles döntéseket hoznak, törekednek a résztvevők igényeinek kielégítésére. Fel kell mérni a résztvevők elégedettségét vagy kritikáját és ennek alapján korrigálni a hibákat.<br /> <br /> === A hatások mérése, szakmai, közösségi visszacsatolás ===<br /> Az egészségfejlesztési programok hatásának mérése nem könnyű feladat, nem vállalkozhatunk arra, hogy megmondjuk milyen mértékben sikerült az egészségi állapotot javítani, de az életminőségre vonatkozóan kapunk információkat.<br /> <br /> Az eredményességméréssel arra kaphatunk választ, hogy a programok céljai megvalósultak-e. Sikerült-e elérni a célcsoportjainkat, hányan vettek részt, a résztvevők azt kapták-e amit a programtól elvártak, hasznos volt-e, tudják-e a gyakorlatban is alkalmazni a hallottakat, látják-e értelmét a folytatásnak, kik maradtak ki és miért, mit kell tennünk, hogy a kimaradókat is elérjük?<br /> <br /> Az eredményességen kívül a hatékonyságot is mérnünk kell, mennyi a saját és a külső erőforrás szükséglet, a program jövője további saját erőforrás bevonásával, felajánlásokkal fenntartható-e. A sikeres programok ismétléséhez van-e olyan közösségi felajánlás, amely pótolja a külső segítséget?<br /> <br /> == Ötletek, jó gyakorlatok ==<br /> Az alábbiakban közzé teszünk néhány program-tervezetet, amelyek saját tapasztalataink, jó gyakorlat alapján készültek. Ezen ötleteket lehetőségként ajánljuk azon szakemberek számára, akik saját lakóhelyük, lakóközösségük adottságait ismerve, azokhoz alakítva használhatják fel.<br /> <br /> === Programhét a település helyi iskolájában ===<br /> „Az egészség nagy érték!” címmel dolgoztak ki egy egész hetet átölelő programot 2009/2010. iskolaévben a KTKT Általános Iskola és Középiskola, Petőfi Sándor Általános Iskolájában Kiskőrösön.<br /> <br /> <br /> === Cél ===<br /> Az egészséges életmódra nevelés, egészségtudatos iskolai táplálkozás tanítása új módszerekkel, eszközökkel az iskolában és a tanórákon kívüli foglalkozásokon.<br /> <br /> Ez a program az általános iskolás gyermekek (1-8. osztály) és azok szüleinek (mintegy 500 fő) mozgósítását, a helyes napirend és életrend fontosságának tudatosítását, az egészséges táplálkozás, a helyes étkezési kultúra, a rendszeres testmozgás népszerűsítését, a fog-és testápolás fontosságának ismertetését, valamint a drog, az alkohol, és a cigaretta fogyasztásának visszaszorítását tűzte ki célul. A programhét keretében az iskola valamennyi osztályában minden tanórán, valamint minden délután tanórák utáni rendezvényeken, versenyeken valamilyen formában érintették a témát. A résztvevőknek gyűjtőmunkában, illusztrációk készítésében (az elkészített rajzok a kiállítás részei voltak), plakátkészítésben, versenyfeladatokban, tesztek, feladatlapok kitöltésében kellett részt venniük. A tanórákon folyamatos visszacsatolással történt az új ismeretek megerősítése.<br /> <br /> === A hét minden napja valamilyen mottó jegyében ===<br /> '''Témahét '''– Egészséges életmód<br /> <br /> <br /> [[Image:Ikszt_kezikonyv_temahet.png|Egészséges életmód témahét programja|center|600px]]<br /> <br /> <br /> <br /> '''TANMENET - '''2010. április 19-23. projekthétre<br /> <br /> Egészségfejlesztési témák az egyes tanórákba illesztve az 5. osztályban.<br /> <br /> <br /> [[Image:Ikszt_kezikonyv_tanmenet.png|Tanórai egészségfejlesztési témák|center|600px]]<br /> <br /> <br /> <br /> '''Részletes munkaterv'''<br /> {| style=&quot;border-spacing:0;&quot;<br /> | colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0075in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;'''Feladat'''&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0075in solid #730000;padding-top:0.075in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;'''Helyszín,'''&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;'''eszközök'''&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0075in solid #730000;padding-top:0.075in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;'''Végrehajtás módja'''&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0075in solid #730000;padding-top:0.075in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;'''Óra'''&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0075in solid #730000;padding-top:0.075in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;'''Teljesítés kritériuma'''&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0075in solid #730000;padding-top:0.075in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;'''Biztonsági előírások'''&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0075in solid #730000;padding-top:0.075in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;'''Használt képességek'''&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0075in solid #730000;padding-top:0.075in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;'''Fejlesztett képességek'''&lt;/center&gt;<br /> <br /> |-<br /> | colspan=&quot;2&quot; style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| <br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| <br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| <br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| <br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;'''Alsó tagozat'''&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| <br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| <br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| <br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;1&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;'''1. helyszín:'''&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;'''fogmosás'''&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Mosdó előtere, mosdók, fogkefe, fogkrém&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Dentálhygiénés szakember irányításával fogmosás&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;30 perc, majd csere a csoportok között (4 csoport)&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Szakszerű fogápolás megismerése, alkalmazása&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Vízcsap kezelés felnőtt jelenlétében, felmosó eszköz biztosítása&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Tej- és maradó fogak kifejlődése, helyes ápolása, rendszeresség kialakítása,&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Fogak szerepe a táplálkozásban, védelmük, gondozásuk&lt;/center&gt;<br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;2&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;'''2. helyszín:'''&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;'''Feladatlapok, tesztek kitöltése a helyes fogápolásról'''&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;1.tanterem&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;Feladatlapok,&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;Tesztlapok, ceruza, toll&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Nevelők irányításával egyéni és csoportos megoldások&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;30 perc, majd csere a csoportok között&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Szakszerű fogápolás elméleti alkalmazása&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| <br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Tej- és maradó fogak kifejlődése, helyes ápolásának menete elméletben&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Fogak védelmének fontossága&lt;/center&gt;<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;3&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;'''3. helyszín: plakátkészítés a fogápolásról'''&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;2. tanterem&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;Karton- és csomagolópapír, színes lapok, zsírkréta, ragasztó,olló&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Nevelők irányításával csoportos megoldások&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;30 perc&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Az előzetes gyűjtőmunka anyagából és a helyszínen készült rajzokból plakátkészítés&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Csoporthelyek balesetmentes kialakítása, eszközök balesetmentes használata (olló, kés, ragasztó)&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;A megszerzett ismeretek rendszerezése, ötletgyűjtés,&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Helykihasználás, elrendezés, perspektíva, díszítő motívumok alkalmazása&lt;/center&gt;<br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;4&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;'''4. helyszín: szabadidő helyes eltöltése Aerobik '''&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;3. tornaterem&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;Labda, ugrókötél, karika, szőnyeg, bordásfal&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Szakember irányításával gyakorlatsorok végzése a test harmonikus fejlesztésére&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;30 perc&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Életkornak megfelelő gyakorlatok végzése, &lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Helyes felszerelés használata, balesetmentes gyakorlatvégzés&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Az izomzat tudatos fejlesztése&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Állóképesség fejlesztése&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;Akarat, kitartás fejlesztése&lt;/center&gt;<br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;5&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;'''5. helyszín: '''&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;'''Plakátok kialakítása, alsó folyosó az aula mellett'''&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;5. Folyosó, vagy aula&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;Az elkészített plakátok, táblagyurma, létra&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Szülők, nevelők segítségével az elkészített plakátok elhelyezése&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;30 perc&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Az elvégzett feladatok összegzése, véleményalkotás&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;A létra balesetmentes használata&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;A megszerzett ismeretek rendszerezése&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Tudatosítás, a gyakorlatban való alkalmazás&lt;/center&gt;<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;6&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;'''6. helyszín'''&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;'''Ducitorna gyógytestnev. keretében'''&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;6. Tanuszoda&lt;/center&gt;<br /> <br /> <br /> <br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Szaktanár vezetésével testalakító torna&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;45 perc&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;A mozgáshiányos gyerekek fejlesztése&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Biztonságos mozgás a vízben&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Félelem nélküli úszás&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;A mozgás jótékony hatása&lt;/center&gt;<br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;7&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;'''7. helyszín: tantermek: projektértékelő kérdőívek kitöltése'''&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;7 . tantermek&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;Rendrakás&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Nevelők felügyelete mellett&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;15 perc&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Hogyan érezted magad?&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| <br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| <br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| <br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;8&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;'''8. helyszín: tankonyha'''&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;8. Tankonyha: egészséges ételek elkészítése&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Szülők&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;3 óra&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Bioanyagok és bioreceptek alapján sütés, főzés&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Tűzhely, eszközök, anyagok balesetmentes használata&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Az vagy, amit megeszel!&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Figyelj az étrended összeállítására!&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;Táplálkozási piramis&lt;/center&gt;<br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;9&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;'''Projekt zárása'''&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;8. Aula: megterített asztalok&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Szervezők, osztályfőnökök, vendégek&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;A projektnap értékelése.&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;Szülők által elkészített egészséges ételek &lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;30 perc&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;A projektnap eredményeinek értékelése&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| <br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Elméleti ismeretek alkalmazása gyakorlatban&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Tudj nemet mondani az egészségtelen ételekre!&lt;/center&gt;<br /> <br /> |}<br /> A program végén a meghívott vendégek, előadók, lebonyolítók, szülők, szülői szervezetek, a DÖK képviselői, nevelőtestület és a résztvevő tanulók részére elégedettségi kérdőívet osztottak ki. A kitöltött kérdőívekből kiderült, szükség van erre az egészségnevelési projektre, mert a sok kutatómunkával, feladatmegoldással, plakátkészítéssel, egészséges ételek készítésével tevékenykedő tanulók bővítették ismereteiket. Az egy hét közös munka közösségformáló, közösségfejlesztő, egészséges versenyszellem kialakítással bírt és a résztvevő tanulók, nevelők, vendégek (előadók, szülők) még jól is érezték magukat, jól szórakoztak.<br /> <br /> A programon jelen voltak a helyi TV, újság képviselői, akik interjút készítettek a részvevőkkel és folyamatosan tájékoztatták a település lakóit a hét eseményeiről.<br /> <br /> === A település éves kulturális programjába illeszkedő rendezvények ===<br /> Rendezvény tervezett helyszíne: település központja (település lakói számára jól ismert hely, művelődési központ, faluház, iskola stb.). <br /> <br /> Rendezvény témája, időpontja: a közösség életében kulcsfontosságú szerepet játszó, évről-évre ismétlődő kulturális programjába illeszkedjen (ilyen az évenként megrendezésre kerülő nemzetiségi napok, tavaszváró rendezvények, aratási ünnepek, szüreti napok stb.), amelyek megmozgatják a település apraját, nagyját, az egész közösséget, így az emberek könnyebben bevonhatók a programokba a kezdetektől. Ezek a programok előre tervezhetőek. Lehetőség van kérdőív útján vagy a településen szervezett összejöveteleken előzetesen felmérni a lakosság problémáit, a lakossági igényeket. Ezek ismertében lehetőség nyílik a településekre bevinni a szűrővizsgálatokat, egy-egy közösséget megcélozni, személyre szabottan ismertetni az életminőség javításának lehetőségeit.<br /> <br /> A községi nagyobb rendezvényeken, „egészségszigetek”-et alakíthatunk ki, ahol az igényelt szűrések, tájékoztatások, közvetlen kikérdezések folynak. Jó lehetőség a partnerkapcsolatok kialakítására, ápolására, együttes munkával (Vöröskeresztes aktivisták, Országos Mentőszolgálat munkatársai, Rendőrségi szakemberek, ÁNTSZ munkatársak, egészségügyi dolgozók, egyéb helyi erőforrások stb.) lehetőség nyílik a programok megszervezésére, lebonyolítására, a tájékoztatás kiszélesítésével (helyi média bevonásával) a részvételi kedv fokozására.<br /> <br /> == Kapcsolatok ==<br /> * Egészségügyi szolgáltatók: háziorvos, védőnő, iskolaorvos, szakorvosok, pszichológusok,<br /> * Önkormányzatok,<br /> * Egészségügyi hatóság (ÁNTSZ)<br /> * Sajtó, TV, rádió</div> Arisztid https://wiki.hrod.hu/index.php?title=Eg%C3%A9szs%C3%A9gfejleszt%C3%A9si_programok&diff=651 Egészségfejlesztési programok 2013-06-26T15:39:10Z <p>Arisztid: </p> <hr /> <div>{{mmkk}}{{itkhm}}<br /> <br /> == A feladatellátásra vonatkozó szakhatósági rendelkezés ==<br /> <br /> Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és működtetésére igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet szerint az ügyfél - amennyiben címbirtokosi okiratában vállaltan szerepel - az üzemeletetési kötelezettség ideje alatt köteles egészségfejlesztési programok megvalósítását célzó szolgáltatásokat nyújtani. [8. § (1) e)]<br /> <br /> Az ügyfél köteles a szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan szakmai beszámolási időszakonként legalább egy alkalommal egészségfejlesztési programot vagy egészségügyi szűrővizsgálatot szervezni. [8. § (2) h)]<br /> <br /> == A szolgáltatás tartalma ==<br /> <br /> „Az egészségfejlesztés az a folyamat, melynek révén képessé teszünk másokat egészségük javítására, illetve arra, hogy nagyobb kontrollra tegyenek szert egészségük felett.” (WHO) <br /> <br /> „Az egészségmegőrzés az emberekkel együtt valósul meg. Képessé kell tenni az embereket arra, hogy saját egészségük érdekében aktívan cselekedjenek.”<br /> <br /> (Dzsakartai Nyilatkozat)<br /> <br /> Az egészségfejlesztési programok célja egy adott közösséghez tartozó emberek egészségi állapotának javításával az életminőség befolyásolása.<br /> <br /> Az alábbi kérdésekre keressük a választ:<br /> <br /> * Mit tehetünk közösen az egészségünkért?<br /> * Kiknek szóljanak a programok, milyen korosztályokat, foglalkozási csoportokat, társadalmi csoportokat kívánunk megszólítani?<br /> <br /> Fontos, hogy a településen élők minél szélesebb körét megtaláljuk programjainkkal (pl. fiatalok, idősek, kismamák, gyermeküket egyedül nevelők, nagycsaládosok, hátrányos helyzetűek, munkanélküliek stb.). <br /> <br /> Egészségmegőrzésre szolgáló programok lehetnek az alábbiak: <br /> <br /> * Előadások szervezése a lakossági szűrőprogramokkal kapcsolatban:<br /> <br /> * a szív- és érrendszeri betegségek kockázati csoportjába tartozó nők és férfiak szűrése, <br /> * 45-65 év közötti nőknél emlőszűrése, <br /> * 25-65 év közötti nőknél méhnyakrák szűrése, <br /> * vastagbél daganatok szűrése, <br /> * szájüregi rák szűrése, <br /> * magas vérnyomás, cukorbetegség szűrése stb.<br /> <br /> * Előadások szervezése a drog, alkohol, cigaretta fogyasztásának mérséklésére, elhagyására,<br /> * Rendszeres testmozgás népszerűsítése stb.<br /> <br /> Az egészségfejlesztés legfőbb célja, hogy a település valamennyi lakosa számára biztosítson lehetőséget egészsége megőrzésére, életminőségének javítására.<br /> <br /> == A szolgáltatás tervezése és előkészítése ==<br /> === A szükséges szolgáltatási tér és eszközök ===<br /> Az egészségfejlesztési programok lebonyolításához a 112/2009. VIII. 29.) FVM rendeletben foglalt építészeti és tárgyi feltételek megfelelőek és elegendőek.<br /> <br /> Eszközök: pl. plakátok, ismeretterjesztő kiadványok, helyi média felületein meghívók, felhívások közzététele.<br /> <br /> <br /> === Adat- és ismeretforrások ===<br /> A település jelenlegi állapotának ismeretében tervezhetünk a jövőre vonatkozóan. Ehhez számos adatot kell begyűjtenünk azoktól, akik rendelkeznek a saját szakterületüknek megfelelő információkkal, például a háziorvos, védőnő, házi betegápoló, pedagógus, polgármester, jegyző, önkormányzati dolgozók, családsegítő, civil szervezetek, lelkészek, ÁNTSZ, KSH stb.<br /> <br /> === Lépésről lépésre ===<br /> A konkrét adatok birtokában készítjük el a települési állapotleírást, melyet a lakosság számára hozzáférhetővé kell tenni, lehetőleg minél szélesebb körben, hogy tartalmát megismerhessék.<br /> <br /> A település állapotának ismeretében fel kell mérni az igényeket. Célunk az, hogy megtudjuk, milyen problémák foglalkoztatják a lakosokat, mit változtatnának, milyen szolgáltatásokra lenne igény. A felmérés történhet kérdőívekkel, melyeket minden háztartásba eljuttatunk, személyes beszélgetések, egyéni és csoportos interjúk, lakossági fórumok, falugyűlések alkalmával. Fontos, hogy a lakosságot minél nagyobb arányban vonjuk be a folyamatokba, hiszen csak így derülhet fény az embereket leginkább foglalkoztató kérdésekre.<br /> <br /> Rangsoroljuk a feltárt igényeket, melyek azok, amelyek a kitűzött céljaink megvalósulását leginkább szolgálják, melyeket tudjuk rövidtávon és melyeket hosszabb távon megvalósítani. A rangsoroláskor figyelnünk kell arra, hogy a szolgáltatás, program vagy probléma megoldását hányan tartják fontosnak, rendelkezésünkre állnak-e a megvalósításhoz szükséges humán és tárgyi erőforrások vagy külső segítségre is szükségünk lesz.<br /> <br /> Miután megismertük a jelenlegi helyzetet, eldöntöttük a rövid- és hosszú távú célokat, hozzáfoghatunk a megvalósításhoz, melynek első lépése a cselekvési terv elkészítése. A konkrét feladat megoldásához meg kell találni az elkötelezett személyeket, akik egymás között megosztják a teendőket. Megnevezzük a felelősöket például eszközök beszerzésére, anyagi támogatás megszerzésére, hivatali ügyek intézésére. Érdemes határidőket kitűzni, hiszen tudnunk kell, mikor végeznénk az adott feladattal melyet az igénylők bizonyára nagyon várnak.<br /> <br /> Ha egy program elindult, kövessük a sorsát: mennyire lett sikeres, hogy alakult a résztvevők száma, népszerű-e vagy pedig érdeklődés hiányában nem érdemes folytatni. <br /> <br /> Kérjük ki a résztvevők véleményét a programról, miért tetszett, vagy miért nem tetszett, mit változtatna, mit tenne, hogy sikeresebb legyen.<br /> <br /> == A szolgáltatás működtetése ==<br /> === Az elvárt kimenetek, adatszolgáltatás ===<br /> A programok, illetve program sorozatok értékelése során választ kapunk arra, hogy elértük-e célunkat: hány százalékkal nőtt az egészséges életmóddal, az egészségmegőrzéssel kapcsolatos rendezvényeinken megjelentek száma.<br /> <br /> <br /> === Az eredményesség tervezése és biztosítása ===<br /> Eredményes és fenntartható az a program lehet, amelyhez biztosított az emberi, a tárgyi és az anyagi erőforrás, amelyet az emberek magukénak éreznek, szívügyüknek tekintenek. Nem lehet csak és kizárólag az önkormányzatokra vagy egy-két elkötelezett emberre hárítani a szervezés, végrehajtás és működtetés felelősségét. A faluközösség, civil szervezetek, vállalkozók aktív részvétele nélkül a program elhal. A közös tervezés és a közös cselekvés hozzájárul a sikerhez, úgy, hogy folyamatosan új személyek kapcsolódnak be. Hiteles döntéseket hoznak, törekednek a résztvevők igényeinek kielégítésére. Fel kell mérni a résztvevők elégedettségét vagy kritikáját és ennek alapján korrigálni a hibákat.<br /> <br /> === A hatások mérése, szakmai, közösségi visszacsatolás ===<br /> Az egészségfejlesztési programok hatásának mérése nem könnyű feladat, nem vállalkozhatunk arra, hogy megmondjuk milyen mértékben sikerült az egészségi állapotot javítani, de az életminőségre vonatkozóan kapunk információkat.<br /> <br /> Az eredményességméréssel arra kaphatunk választ, hogy a programok céljai megvalósultak-e. Sikerült-e elérni a célcsoportjainkat, hányan vettek részt, a résztvevők azt kapták-e amit a programtól elvártak, hasznos volt-e, tudják-e a gyakorlatban is alkalmazni a hallottakat, látják-e értelmét a folytatásnak, kik maradtak ki és miért, mit kell tennünk, hogy a kimaradókat is elérjük?<br /> <br /> Az eredményességen kívül a hatékonyságot is mérnünk kell, mennyi a saját és a külső erőforrás szükséglet, a program jövője további saját erőforrás bevonásával, felajánlásokkal fenntartható-e. A sikeres programok ismétléséhez van-e olyan közösségi felajánlás, amely pótolja a külső segítséget?<br /> <br /> == Ötletek, jó gyakorlatok ==<br /> Az alábbiakban közzé teszünk néhány program-tervezetet, amelyek saját tapasztalataink, jó gyakorlat alapján készültek. Ezen ötleteket lehetőségként ajánljuk azon szakemberek számára, akik saját lakóhelyük, lakóközösségük adottságait ismerve, azokhoz alakítva használhatják fel.<br /> <br /> === Programhét a település helyi iskolájában ===<br /> „Az egészség nagy érték!” címmel dolgoztak ki egy egész hetet átölelő programot 2009/2010. iskolaévben a KTKT Általános Iskola és Középiskola, Petőfi Sándor Általános Iskolájában Kiskőrösön.<br /> <br /> <br /> === Cél ===<br /> Az egészséges életmódra nevelés, egészségtudatos iskolai táplálkozás tanítása új módszerekkel, eszközökkel az iskolában és a tanórákon kívüli foglalkozásokon.<br /> <br /> Ez a program az általános iskolás gyermekek (1-8. osztály) és azok szüleinek (mintegy 500 fő) mozgósítását, a helyes napirend és életrend fontosságának tudatosítását, az egészséges táplálkozás, a helyes étkezési kultúra, a rendszeres testmozgás népszerűsítését, a fog-és testápolás fontosságának ismertetését, valamint a drog, az alkohol, és a cigaretta fogyasztásának visszaszorítását tűzte ki célul. A programhét keretében az iskola valamennyi osztályában minden tanórán, valamint minden délután tanórák utáni rendezvényeken, versenyeken valamilyen formában érintették a témát. A résztvevőknek gyűjtőmunkában, illusztrációk készítésében (az elkészített rajzok a kiállítás részei voltak), plakátkészítésben, versenyfeladatokban, tesztek, feladatlapok kitöltésében kellett részt venniük. A tanórákon folyamatos visszacsatolással történt az új ismeretek megerősítése.<br /> <br /> === A hét minden napja valamilyen mottó jegyében ===<br /> '''Témahét '''– Egészséges életmód<br /> <br /> <br /> [[Image:Ikszt_kezikonyv_temahet.png|Egészséges életmód témahét programja|center|600px]]<br /> <br /> <br /> <br /> '''TANMENET - '''2010. április 19-23. projekthétre<br /> <br /> Egészségfejlesztési témák az egyes tanórákba illesztve az 5. osztályban.<br /> <br /> <br /> [[Image:Ikszt_kezikonyv_tanmenet.png|Tanórai egészségfejlesztési témák|center|600px]]<br /> <br /> <br /> <br /> '''Részletes munkaterv'''<br /> {| style=&quot;border-spacing:0;&quot;<br /> | colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0075in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;'''Feladat'''&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0075in solid #730000;padding-top:0.075in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;'''Helyszín,'''&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;'''eszközök'''&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0075in solid #730000;padding-top:0.075in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;'''Végrehajtás módja'''&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0075in solid #730000;padding-top:0.075in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;'''Óra'''&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0075in solid #730000;padding-top:0.075in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;'''Teljesítés kritériuma'''&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0075in solid #730000;padding-top:0.075in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;'''Biztonsági előírások'''&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0075in solid #730000;padding-top:0.075in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;'''Használt képességek'''&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0075in solid #730000;padding-top:0.075in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;'''Fejlesztett képességek'''&lt;/center&gt;<br /> <br /> |-<br /> | colspan=&quot;2&quot; style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| <br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| <br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| <br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| <br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;'''Alsó tagozat'''&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| <br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| <br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| <br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;1&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;'''1. helyszín:'''&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;'''fogmosás'''&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Mosdó előtere, mosdók, fogkefe, fogkrém&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Dentálhygiénés szakember irányításával fogmosás&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;30 perc, majd csere a csoportok között (4 csoport)&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Szakszerű fogápolás megismerése, alkalmazása&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Vízcsap kezelés felnőtt jelenlétében, felmosó eszköz biztosítása&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Tej- és maradó fogak kifejlődése, helyes ápolása, rendszeresség kialakítása,&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Fogak szerepe a táplálkozásban, védelmük, gondozásuk&lt;/center&gt;<br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;2&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;'''2. helyszín:'''&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;'''Feladatlapok, tesztek kitöltése a helyes fogápolásról'''&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;1.tanterem&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;Feladatlapok,&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;Tesztlapok, ceruza, toll&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Nevelők irányításával egyéni és csoportos megoldások&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;30 perc, majd csere a csoportok között&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Szakszerű fogápolás elméleti alkalmazása&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| <br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Tej- és maradó fogak kifejlődése, helyes ápolásának menete elméletben&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Fogak védelmének fontossága&lt;/center&gt;<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;3&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;'''3. helyszín: plakátkészítés a fogápolásról'''&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;2. tanterem&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;Karton- és csomagolópapír, színes lapok, zsírkréta, ragasztó,olló&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Nevelők irányításával csoportos megoldások&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;30 perc&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Az előzetes gyűjtőmunka anyagából és a helyszínen készült rajzokból plakátkészítés&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Csoporthelyek balesetmentes kialakítása, eszközök balesetmentes használata (olló, kés, ragasztó)&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;A megszerzett ismeretek rendszerezése, ötletgyűjtés,&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Helykihasználás, elrendezés, perspektíva, díszítő motívumok alkalmazása&lt;/center&gt;<br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;4&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;'''4. helyszín: szabadidő helyes eltöltése Aerobik '''&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;3. tornaterem&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;Labda, ugrókötél, karika, szőnyeg, bordásfal&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Szakember irányításával gyakorlatsorok végzése a test harmonikus fejlesztésére&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;30 perc&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Életkornak megfelelő gyakorlatok végzése, &lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Helyes felszerelés használata, balesetmentes gyakorlatvégzés&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Az izomzat tudatos fejlesztése&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Állóképesség fejlesztése&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;Akarat, kitartás fejlesztése&lt;/center&gt;<br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;5&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;'''5. helyszín: '''&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;'''Plakátok kialakítása, alsó folyosó az aula mellett'''&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;5. Folyosó, vagy aula&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;Az elkészített plakátok, táblagyurma, létra&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Szülők, nevelők segítségével az elkészített plakátok elhelyezése&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;30 perc&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Az elvégzett feladatok összegzése, véleményalkotás&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;A létra balesetmentes használata&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;A megszerzett ismeretek rendszerezése&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Tudatosítás, a gyakorlatban való alkalmazás&lt;/center&gt;<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;6&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;'''6. helyszín'''&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;'''Ducitorna gyógytestnev. keretében'''&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;6. Tanuszoda&lt;/center&gt;<br /> <br /> <br /> <br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Szaktanár vezetésével testalakító torna&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;45 perc&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;A mozgáshiányos gyerekek fejlesztése&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Biztonságos mozgás a vízben&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Félelem nélküli úszás&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;A mozgás jótékony hatása&lt;/center&gt;<br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;7&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;'''7. helyszín: tantermek: projektértékelő kérdőívek kitöltése'''&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;7 . tantermek&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;Rendrakás&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Nevelők felügyelete mellett&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;15 perc&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Hogyan érezted magad?&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| <br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| <br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| <br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;8&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;'''8. helyszín: tankonyha'''&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;8. Tankonyha: egészséges ételek elkészítése&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Szülők&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;3 óra&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Bioanyagok és bioreceptek alapján sütés, főzés&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Tűzhely, eszközök, anyagok balesetmentes használata&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Az vagy, amit megeszel!&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Figyelj az étrended összeállítására!&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;Táplálkozási piramis&lt;/center&gt;<br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;9&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;'''Projekt zárása'''&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;8. Aula: megterített asztalok&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Szervezők, osztályfőnökök, vendégek&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;A projektnap értékelése.&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;Szülők által elkészített egészséges ételek &lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;30 perc&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;A projektnap eredményeinek értékelése&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| <br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Elméleti ismeretek alkalmazása gyakorlatban&lt;/center&gt;<br /> | style=&quot;background-color:#c8c8c8;border:0.0139in solid #730000;padding-top:0in;padding-bottom:0in;padding-left:0.075in;padding-right:0.075in;&quot;| &lt;center&gt;Tudj nemet mondani az egészségtelen ételekre!&lt;/center&gt;<br /> <br /> |}<br /> A program végén a meghívott vendégek, előadók, lebonyolítók, szülők, szülői szervezetek, a DÖK képviselői, nevelőtestület és a résztvevő tanulók részére elégedettségi kérdőívet osztottak ki. A kitöltött kérdőívekből kiderült, szükség van erre az egészségnevelési projektre, mert a sok kutatómunkával, feladatmegoldással, plakátkészítéssel, egészséges ételek készítésével tevékenykedő tanulók bővítették ismereteiket. Az egy hét közös munka közösségformáló, közösségfejlesztő, egészséges versenyszellem kialakítással bírt és a résztvevő tanulók, nevelők, vendégek (előadók, szülők) még jól is érezték magukat, jól szórakoztak.<br /> <br /> A programon jelen voltak a helyi TV, újság képviselői, akik interjút készítettek a részvevőkkel és folyamatosan tájékoztatták a település lakóit a hét eseményeiről.<br /> <br /> === A település éves kulturális programjába illeszkedő rendezvények ===<br /> Rendezvény tervezett helyszíne: település központja (település lakói számára jól ismert hely, művelődési központ, faluház, iskola stb.). <br /> <br /> Rendezvény témája, időpontja: a közösség életében kulcsfontosságú szerepet játszó, évről-évre ismétlődő kulturális programjába illeszkedjen (ilyen az évenként megrendezésre kerülő nemzetiségi napok, tavaszváró rendezvények, aratási ünnepek, szüreti napok stb.), amelyek megmozgatják a település apraját, nagyját, az egész közösséget, így az emberek könnyebben bevonhatók a programokba a kezdetektől. Ezek a programok előre tervezhetőek. Lehetőség van kérdőív útján vagy a településen szervezett összejöveteleken előzetesen felmérni a lakosság problémáit, a lakossági igényeket. Ezek ismertében lehetőség nyílik a településekre bevinni a szűrővizsgálatokat, egy-egy közösséget megcélozni, személyre szabottan ismertetni az életminőség javításának lehetőségeit.<br /> <br /> A községi nagyobb rendezvényeken, „egészségszigetek”-et alakíthatunk ki, ahol az igényelt szűrések, tájékoztatások, közvetlen kikérdezések folynak. Jó lehetőség a partnerkapcsolatok kialakítására, ápolására, együttes munkával (Vöröskeresztes aktivisták, Országos Mentőszolgálat munkatársai, Rendőrségi szakemberek, ÁNTSZ munkatársak, egészségügyi dolgozók, egyéb helyi erőforrások stb.) lehetőség nyílik a programok megszervezésére, lebonyolítására, a tájékoztatás kiszélesítésével (helyi média bevonásával) a részvételi kedv fokozására.<br /> <br /> == Kapcsolatok ==<br /> * Egészségügyi szolgáltatók: háziorvos, védőnő, iskolaorvos, szakorvosok, pszichológusok,<br /> * Önkormányzatok,<br /> * Egészségügyi hatóság (ÁNTSZ)<br /> * Sajtó, TV, rádió</div> Arisztid https://wiki.hrod.hu/index.php?title=Gyermekfoglalkoztat%C3%B3,_gyermekeket_fejleszt%C5%91_programok&diff=650 Gyermekfoglalkoztató, gyermekeket fejlesztő programok 2013-06-26T15:36:43Z <p>Arisztid: A hatályos szerint aktualizáltam.</p> <hr /> <div>{{mmkk}}{{itkhm}}<br /> <br /> == A feladatellátásra vonatkozó szakhatósági rendelkezés ==<br /> <br /> Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és működtetésére igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet szerint az ügyfél - amennyiben címbirtokosi okiratában vállaltan szerepel - az üzemeletetési kötelezettség ideje alatt köteles a gyermekek foglalkoztatását, óvodai felkészítését célzó nappali, délelőtti szabadidős, fejlesztő programok megvalósítását lehetővé tévő szolgáltatásokat nyújtani. [8. § (1) d)]<br /> <br /> Az ügyfél köteles a szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan szakmai beszámolási időszakonként legalább hat alkalommal a 0-5 éves korosztályú gyerekek foglalkoztatását, óvodai felkészítését célzó nappali, fejlesztő programot megvalósítani. [8. § (2) g)]<br /> <br /> == A szolgáltatás tartalma ==<br /> <br /> A gyermekfoglalkoztató szolgáltatási irányelveit a Biztos Kezdet program Gyerekházának fogalma tartalmazza. A Gyerekház esélyt ad arra, hogy a legnagyobb szegénységben élő gyermekek is a lehető legkorábbi életkorban megkapják azt a támogatást, ami segíti képességeik kibontakozását és megalapozza sikeres iskolai pályafutásukat. Az IKSZT-ben létrehozott gyermekfoglalkoztató a Biztos Kezdet Gyerekházának szakmai irányelvei mentén halad ugyan, de a helyi igényekre és erőforrásokra alapoz.<br /> <br /> Mit nyújt a gyermekfoglalkoztató? <br /> <br /> * rendszeres nyitva tartás mellett a gyermek és szülő számára egyaránt biztosít programokat; <br /> * mindenki számára nyitott; <br /> * szolgáltatásai ingyenesek; <br /> * rugalmasan alkalmazkodik a helyi igényekhez; <br /> * a gyermek képességeinek kibontakozásához szükséges környezetet és szakembert biztosít;<br /> * segíti és nyomon követi a gyermek fejlődését; <br /> * szükség esetén megfelelő szakemberhez irányítja a családot.<br /> <br /> Bár a szolgáltatás elsődleges célja a gyermekek fejlesztése és támogatása, kiemelt feladatának tekintjük a szülők támogatását is a gyermeknevelés és a munkavállalás terén. Segíti felkészülni a leendő szülőket a szülésre illetve a gyermek fogadására, gyermeknevelési kérdésekkel kapcsolatos tanácsadást nyújt, egyéni és csoportos konzultációt biztosít, támogatja a munkaerő-piacra való visszatérést.<br /> <br /> Az IKSZT tervezésekor a gyermekek (különösen a 0-5 évesek) foglalkoztatását, óvodai felkészítését célzó nappali, délelőtti szabadidős, fejlesztő programok megvalósítása szabadon választott tevékenység, tehát csak azok számára kötelező, akik címpályázatukba ezt betervezték.<br /> <br /> A szolgáltatás során olyan gyermekek fejlesztő tevékenységét kell betervezni, akik még nem kerültek be oktatási-nevelési intézménybe, a velük folytatott tevékenység az óvodai és iskolai előkészítést segíti.<br /> <br /> == A szolgáltatás tervezése és előkészítése ==<br /> A szolgáltatás kiemelt célja lehet, hogy településünk, településrészünk különös hátrányos helyzetén élő, hagyományosan nehezen megközelíthető családok életesélyeinek javítását is elősegítse. Ezért a szolgáltatás beindításának előfeltétele a terepmunka, a település és környékén élő célcsoport felkeresése és bevonása.<br /> <br /> A szolgáltatás tervezésekor az előkészítésre szánjunk időt annak érdekében, hogy megfelelőképpen tudjunk tervezni. A program előkészítését végezheti az IKSZT munkatársa is végzettségtől és szakmai tapasztalattól függetlenül.<br /> <br /> === Előkészítés ===<br /> Mérjük fel a településünkön élő kisgyermeket nevelő családokat, azok igényeit. Erre a legjobb módszer a személyes interjú, melynek során térjünk ki a következőkre:<br /> <br /> * Mérjük fel a településünkre jellemző szolgáltatásokat, s azok igénybevevőinek körét.<br /> * Mérjük fel a potenciális célcsoportot. Hány család van a településen? Családonként a 0-6 éves korosztályhoz tartozó gyermekek száma?<br /> * Milyen a család napirendje? <br /> * Milyen rendszerességgel vennék igénybe a szolgáltatásunkat? Heti, hetente több alkalommal, kétheti rendszerességgel? Arra figyeljünk, hogy a rendeletben megfogalmazottak szerint kéthetente egy alkalommal biztosítani kell a szolgáltatást azoknak, akik ezt önként felvállalták.<br /> * Milyen napszakban igénylik leginkább a segítséget?<br /> * Milyen segítségre van leginkább szükségük? Fejlesztés, megőrzés, játszóház, szülői támogatás, stb.?<br /> * Amennyiben szakember végzi az előkészítést, felmérheti a gyermek korosztályának megfelelő fejlettségi szintjét, a szülők kompetenciáit, de igénybe vehetjük a kapcsolódó szolgáltatási területek (pl. védőnők, gyermekorvosok, óvónők, stb.) tapasztalatait és segítségét is.<br /> * A kapott eredményeket összegezzük, csoportosítsuk, s készítsük el a tervezéshez szükséges dokumentumokat.<br /> * Keressük fel a programba bevonható szakembereket, kérjük fel őket az együttműködésre, a közös tervezésre. Gyermekjóléti és Családsegítő Szakszolgálat munkatársai, védőnő, gyermekorvos, a polgármesteri hivatal szociális osztályának a munkatársa, civil szervezetek képviselői ugyan úgy részesei lehetnek, mint a helyi intézmények – abban az esetben, ha vannak ilyenek – dolgozói (pl. óvónők, pedagógusok, logopédusok, fejlesztő pedagógusok, stb.).<br /> * Szólítsuk meg a gyermekfoglalkoztatóban potenciálisan szakmai tevékenységet folytató szakembert. Több szálon is elindulhatunk, több személyt is megnyerhetünk a folyamatnak.<br /> * Hívjuk össze a szereplőket (anyukákat, segítőket, szakembereket), s kezdeményezzük a közös tervezési folyamatot.<br /> <br /> === Tervezés ===<br /> A tervezést célszerű közösen, a folyamatban résztvevő szakemberekkel és a célcsoporttal együtt végezni. A tervezést a már felújított épületben tartsuk, célszerű abban a helyiségben ahol a foglalkozások zajlanak majd. <br /> <br /> * A tervezés legyen közösségi folyamat. Vonjuk be a szakembereket és a célcsoportot. A programot a helyi szükségletekre és a meglévő erőforrásokra alapozva kell tervezni és megvalósítani.<br /> * A tervezett programnak illeszkednie kell a település gyermekekkel és a családok jólétével kapcsolatos szolgáltatási rendszerébe.<br /> * A szakmai tervnek a szükségletfelmérésre alapozva kell meghatározni a célokat, a szolgáltatás struktúráját, a személyi és a tárgyi szükségleteket. A tárgyi eszközöknél figyelembe kell venni a rendeletben megfogalmazott eszközöket.<br /> * Jó terv akkor születik, ha nem csupán irányt ad a megvalósításhoz szükséges tevékenységhez, módszerekhez, hanem a nem várt változásokhoz is adaptálható úgy, hogy az alapvető célok teljesíthetők.<br /> * A tervezés nem egyszeri folyamat, hanem időnként (évente, félévente, ahogy a cél megkívánja) áttekinthető, és alakítható az éppen akkor aktuális területekre, irányok felé.<br /> <br /> A fejlesztés legtöbb esetben szülővel együtt történik, amit célszerű megfelelő szakember közreműködésével biztosítani. A szakember lehet óvónő, fejlesztő pedagógus, vagy gyógypedagógus, annak függvényében, hogy milyen szakmaterületre fogalmazódott meg az igény. A szakember lehet az IKSZT munkatársa, de lehet külső szakember, önkéntes is. Minden esetben megbízható és a közösség által elfogadott szakember legyen, aki ismeri a települését, az ott élőket képes megszólítani és bevonni a célcsoportot. Önálló munkavégzésre, tervezésre és egyéni esetkezelésre alkalmas. Egyszerre képes az egyént, a családot és a közösséget is megszólítani.<br /> <br /> Kis települések révén erre a folyamatra célunk lehet megtalálni azt a szakembert, aki esetleg önmaga is gyermekét neveli, vagy már nyugalmasabb éveit tölti, azonban önkéntesként, vagy megbízás ellenében ezt a tevékenységet felvállalja, szervezi, dokumentálja és koordinálja.<br /> <br /> <br /> === A szükséges szolgáltatási tér és eszközök ===<br /> ''c) az (1) bekezdés d) pontjában ismertetett szolgáltatás érdekében köteles az alábbi eszközöket biztosítani:''<br /> <br /> ''ca)''&amp;nbsp;''zárható szekrény,''<br /> <br /> ''cb)''&amp;nbsp;''nyitott polcos szekrény,''<br /> <br /> ''cc)''&amp;nbsp;''pelenkázó asztal,''<br /> <br /> ''cd)''&amp;nbsp;''székek, amelyek száma a helyiség alapterületére vetítve nem haladhatja meg a négyzetméterenkénti 2 db-ot,''<br /> <br /> ''ce)''&amp;nbsp;''asztal,''<br /> <br /> ''cf)''&amp;nbsp;''szőnyeg.''<br /> <br /> <br /> A gyermekfoglalkoztatóként használt épületrész többfunkciós, komplex szolgáltatási rendszer része. Nem csak a gyermekek fejlesztését és szabadidejét kell figyelembe venni, hanem szüleik és a segítő munkatársakét is. Ezen a helyen a szülő és gyermeke olyan oldott közegben van együtt, ahol mindketten jól érzik magukat, észrevétlen történik fejlesztésük.<br /> <br /> Szolgáltatási terünket úgy tervezzük meg, hogy a helyi igényekre, illetve lehetőségeinkre épüljön. Próbáljuk meg a helyiségünket úgy kialakítani, hogy a gyerekek és szüleik méreteit is figyelembe vegyük. Így a kötelezően előírt alapeszközök mellett igyekezzünk beszerezni gyermekbútorokat, fejlesztő játékokat. Az eszköztár kialakításakor segítséget jelenthet a Biztos Kezdet programban meghatározott játéktár, azonban a szigorú előírásokat finomíthatjuk, cserélhetjük, vagy kiegészíthetjük. Törekedjünk azonban a természetes anyagok használatára és a könnyen tisztítható játékok, felszerelések beszerzésére. Igaz, hogy ez kezdetben anyagilag megterhelő lehet, azonban hosszútávon megtérülő befektetésnek bizonyul.<br /> <br /> A pici gyermek szereti az általa is érzékelhető és mérhető tereket. Amennyiben lehetőségünk engedi és módunk nyílik rá, tervezzünk be egy zugot, ahová bebújhat, ahol a kuckó melegében jól érzi magát. Erre alkalmas lehet az épületek tetőterének kialakítása, az alacsonyabb részek beépítése is. Fontos, hogy a gyermek másszon, mozogjon. Ehhez megfelelő teret biztosítsunk, s a szőnyeg biztonságát a szülőknek is javasoljuk az együttes játék helyszíneként.<br /> <br /> Jó, ha ebben a térben mobil tanácsadásra szolgáló eszközök is megjelennek. Így egy világhálóra csatlakozott lap-top nyomtatóval, telefon segítheti a gyors és közvetlen segítségnyújtást. <br /> <br /> Célcsoportunk (0-6 éves korosztály) szülőfüggő. Csak akkor érhetjük el, vonható be a folyamatba, ha ehhez szülei együttműködését elnyertük. Ezért célszerű a szülők igényeit is szem előtt tartani, s felkészülni az őket érintő és érdeklő szakterületek bevonására, szerteágazó segítségnyújtásra és tanácsadásra. A kialakítandó területünk ne essen messze attól a helytől, ahol a kisgyermekek öltöztetése, pelenkázása zajlik. Ez egyben megnyugtató, másrészt kényelmes is a szülőknek. <br /> <br /> A gyermekfoglalkoztató nem csupán zárt környezetben folytatható tevékenységet foglal magába. Amennyiben lehetőségünk van, tervezzünk a szabad térrel, a vidéki környezet sajátosságaival, a természeti környezetünkkel is. Alakítsunk ki az épületünk mellett egy kisebb gyermekjátszóteret, amelyben hinta, mászóka, csúszda és homokozó kiépítésével számoljunk. A szabadtéri foglalkozásokhoz olyan egyszerű játékok is nagy segítséget jelentenek, mint pl. a roller, kis motor, vagy talicska.<br /> <br /> === Adat- és ismeretforrások ===<br /> Adatok- és ismeretek gyűjtésével a szolgáltatás előkészítésekor, tervezésekor és a folyamat során tervezünk. Az előkészítéskor segítségünkre lehetnek a településen megtalálható adattárak, statisztikai mutatók, önkormányzati jelentések. Emellett természetesen elérhetőek a statisztikai mutatók a KSH adatok, a szakszolgálatok, intézmények éves mutatói, jelentései. Természetesen minden köztudatba kerülő információ, adat, ismeret a szolgáltatásunk működését, szakmai tevékenységünket segítheti.<br /> <br /> Az adatokat nem csak a folyamat indulásakor érdemes összegyűjteni és elemezni, hanem folyamatosan, évente ajánljuk felülvizsgálni, alkalmasint a kapott eredmények és mutatók alapján módosíthatjuk szolgáltatásunkat, fejleszthetjük kínálatunkat.<br /> <br /> Ismeretforrásként célszerű a szakmai munkatárs szakmai segítését is célul tűzni. Nem elég, hogy jó szakember, tudásának fejlesztése mindig cél lehet a fenntarthatóság tervezésénél. Az új módszerek megismerése, adaptálása bővítheti szolgáltatásunk kínálatát. Példaként említhetem a ringató programot, vagy akár az Ayres és Montessori eszközök használatát.<br /> <br /> == A szolgáltatás működtetése ==<br /> === Az elvárt kimenetek, adatszolgáltatás ===<br /> '''''8. §''&amp;nbsp;'''''(1) Az ügyfél, amennyiben címbirtokosi okiratában szerepel, az alábbi szolgáltatásokat köteles nyújtani:''<br /> <br /> ''d)''&amp;nbsp;''a gyermekek (különösen a 0-5 évesek) foglalkoztatását, óvodai felkészítését célzó nappali, délelőtti szabadidős, fejlesztő programok megvalósítása;''<br /> <br /> ''g)''&amp;nbsp;''az (1) bekezdés''&amp;nbsp;''d)''&amp;nbsp;''pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan a működés megkezdését követően legalább kéthetente 1 alkalommal a 0-5 éves korosztályú gyerekek foglalkoztatását, óvodai felkészítését célzó nappali, fejlesztő programot megvalósítani;''<br /> <br /> A közösség feltárja azokat a hiányterületeket, amelyekre alapozva meghatározza saját szükségleteit, majd kiépíti szolgáltatási rendszerét.<br /> <br /> A rendeletben meghatározottak alapján minimum kétheti rendszerességgel kell a gyermekfoglalkoztató szolgáltatásait biztosítani. Ez azt jelenti, hogy gyakrabban lehet, ritkábban azonban nem. <br /> <br /> Kimenetként meghatározhatjuk a rendszeresebb találkozásokat, a foglalkoztató kínálati rendszerét ehhez mérten alakíthatjuk ki, bővíthetjük azokat a részterületeket, amelyek a szükségletfelmérés során igényként merültek fel.<br /> <br /> Szolgáltatásaink igénybevevői körét tartsuk nyilván. Rögzítsük jelenlétük intenzitását, az egyéb, kapcsolódó szolgáltatások igénybevételét. A kapott adatokat gyűjtjük, rendszerezzük, majd havonta feldolgozzuk, évente pedig az újabb szükségletfelmérés adatai között felhasználjuk. Adatainkat megoszthatjuk a szakmai szolgáltatásokkal, pl. védőnők, gyermekjóléti és családsegítői szakszolgálat, stb.<br /> <br /> === Az eredményesség tervezése és biztosítása ===<br /> Programunk eredményességét a település közössége, a célcsoport visszajelzései alapján tudjuk mérni legjobban. Tervezhetünk csoportos és egyéni fejlesztési terveket, melyet éves intervallumban készítünk a gyermekfoglalkoztatóba járó gyermekekről, szüleikről. Eredményesnek mondható a szolgáltatás, ha a meglévő kínálatra újabb igények jelentkeznek, nő a résztvevők száma.<br /> <br /> Rendszeres tevékenységeinket, programjainkat, meghatározó eseményeinket a helyi médiumokban publikáljuk, az eredményeket közzé tesszük. Esetleg külön kiadványban publikáljuk, szakmai konferenciákon, értekezleteken osztjuk meg.<br /> <br /> === A hatások mérése, szakmai, közösségi visszacsatolás ===<br /> A helyi orgánumok nem csupán a tervezéshez, hanem az eredményesség méréséhez is alkalmas eszköz. Kérjük meg a célcsoportot, a szakmai vezetőt, hogy folyamatosan tájékoztassa a helyieket a foglalkoztató programjairól, eseményeiről, eredményeiről.<br /> <br /> Tevékenységünk mérésére többféle módszert is ajánlhatunk. A jelenléti ívek biztosítják a napi nyilvántartást, a létszámok alapján készített évi statisztikákat. Az egyéni fejlesztési naplók vezetése a személyes tanácsadásokat, szolgáltatásokat és a mérföldköveket rögzíti, eredményeit méri. Szülői kör alakulása a közösségi fejlődést vetíti elő, míg a rendezvények száma a különféle szolgáltatási irányokra mutatnak rá.<br /> <br /> Különféle dokumentáció alapján szakmai tervek, iránymutatások születhetnek, melyet más IKSZT-k is adaptálhatnak, saját szolgáltatási rendszerükre formálhatnak.<br /> <br /> == Ötletek, jó gyakorlatok ==<br /> Kiépíthetjük a szolgáltatásunkat a Biztos Kezdet Klub előírásainak figyelembe vételével, saját szükségleteinknek megfelelően.<br /> <br /> A Komáromban működő Biztos Kezdet program elveiben és módszereiben teljes mértékben igazodik az előírásokhoz. Azonban állami támogatást annak működésére nem felhasználva igyekeztek a helyi szükségletekre irányítani. Így jelenik meg fajsúlyosabban az egyéni fejlesztés és az önállóan bevállalt értelmileg akadályozott gyermekek integrációja, fejlesztése. Szakmai tevékenységünket a gyógypedagógiai elemekkel, a logopédiai szolgáltatásokkal egészítettük ki, melyre nagy szükség mutatkozott, s a helyi intézményrendszer mindezt felvállalni nem tudott. <br /> <br /> A Biztos Kezdet mintájára alakíthatunk szülői kört a célcsoportból. A szülői körben tevékenykedők újabb közösséget alkotnak a településen. Támogatják a foglalkoztatóban folyó szakmai munkát, segítik a háttértevékenységeket. <br /> <br /> Kivitelezhető és jó ötlet a gyermekház játéktárának biztosítása otthon megunt, vagy kinőtt játékokkal, eszközökkel. Tapasztaljuk, hogy a szülők szívesen hozzák el gyermekeik által már nem használt játékszereket, örömet okozva ezzel kisebb társaiknak. A gyerekek szívesen játszanak a felnőttek dolgaival. Így ne riadjunk vissza a háztartásban használt, de kisebb méretű eszközök felhasználásától, alkalmazásától.<br /> <br /> == Kapcsolatok ==<br /> * Biztos Kezdet Program – [http://www.biztoskezdet.hu/ www.biztoskezdet.hu] <br /> * Családi Napközik Egyesülete – [http://www.csana-info.hu/ www.csana-info.hu]<br /> * Házi Gyermekorvosok Országos Egyesülete – [http://www.hgye.hu/ www.hgye.hu]&amp;nbsp; <br /> * Magyar Bölcsődék Egyesülete – [http://www.mabe.hu/ www.mabe.hu]<br /> * Magyar Védőnők Egyesülete – [http://www.mave.hu/ www.mave.hu]<br /> * Módszertani Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete – [http://www.mogyesz.hu/ www.mogyesz.hu]<br /> * Budapesti Korai Fejlesztő Központ – [http://www.koraifejleszto.hu/ www.koraifejleszto.hu]<br /> * Dévény Anna Alapítvány – [http://www.deveny.hu/ www.deveny.hu]<br /> * Otthon Segítünk Alapítvány – [http://www.otthonsegitunk.hu/ www.otthonsegitunk.hu] <br /> * Család, Gyermek, Ifjúság Kiemelten Közhasznú Egyesület – [http://www.csagyi.hu/ www.csagyi.hu]&amp;nbsp;<br /> * UNICEF – [http://www.unicef.hu/ www.unicef.hu]<br /> * Közoktatási Statisztikai Adatok 2007 – [http://db.okm.gov.hu/statisztika/ks07_fm/ http://db.okm.gov.hu/statisztika/ks07_fm/] <br /> * Szociális Regiszter – [http://szocialisregiszter.afsz.hu/ http://szocialisregiszter.afsz.hu/]<br /> * Magyar Videotréning Egyesület – [http://www.videotraining.hu/ www.videotraining.hu/]</div> Arisztid https://wiki.hrod.hu/index.php?title=Tan%C3%ADt%C3%A1si_id%C5%91n_t%C3%BAli_tank%C3%B6r&diff=649 Tanítási időn túli tankör 2013-06-26T15:31:29Z <p>Arisztid: A hatályos szabályozás szerint aktualizáltam.</p> <hr /> <div>{{mmkk}}{{itkhm}}<br /> <br /> == A feladatellátásra vonatkozó szakhatósági rendelkezés ==<br /> <br /> Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és működtetésére igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet szerint az ügyfél - amennyiben címbirtokosi okiratában vállaltan szerepel - az üzemeletetési kötelezettség ideje alatt köteles 6-18 éves fiatalok számára az iskolai felzárkózást segítő, a középiskolai tanulmányokra felkészítő, tanítási időn túli tankör megvalósítását célzó szolgáltatásokat nyújtani. [8. § (1) c)]<br /> <br /> Az ügyfél köteles a szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan szakmai beszámolási időszakonként legalább hat alkalommal, a tanórán kívül, az iskolai felzárkózást segítő, a középiskolai tanulmányokra felkészítő tankört, vagy a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény vonatkozó rendelkezései alapján elismert egyház által hit- és erkölcstanítást tartani. [8. § (2) f)]<br /> <br /> == A szolgáltatás tartalma ==<br /> <br /> A tanítási időn túli tankör szolgáltatása a Tanoda programhoz kötődik. Irányelveiben hasonló, azonban az IKSZT-n belül a szigorú szabályok enyhülnek, a település szükségleteihez igazodnak.<br /> <br /> Olyan „rásegítő” programot jelent délutánonként, amely az oktatás, korrepetálás és tehetséggondozás mellett megfelelő infrastrukturális és személyi hátérrel a gyermekek közösségi, kulturális- és szabadidős tevékenységeit is előmozdítják. Azoknak a gyermekeknek nyújt szolgáltatást, akiknek a szüleik nem tudnak segíteni gyermekeiknek a tanulásban, vagy a munkabeosztásuk nem igazodik a gyermekek szabadidejéhez. A szolgáltatás nem egyszerűen korrepetáló jellegű, hanem fejlesztő és ismeretbővítő is, amit az IKSZT közművelődési infrastrukturális és személyi háttere biztosít. A szolgáltatás tartalmába az értékközvetítés, a képességfejlesztés, a közösségiség, a tanulási-művelődési technikák kialakítása, a szabadidő-kultúra gazdagítása is belefér.<br /> <br /> Összegezve: olyan képesség-, tehetségfejlesztő, értékközvetítő szolgáltatás, amely hozzásegíti a gyermekeket a továbbtanuláshoz, a későbbiekben pedig, megadja a lehetőséget munkába álláshoz.<br /> <br /> == A szolgáltatás tervezése és előkészítése ==<br /> === Előkészítés ===<br /> Szolgáltatásunk beindítása előtt érdemes tájékozódni lakókörnyezetünkben, felmérni a célcsoport létszámát, igényét. Ehhez segítségünkre lehet a polgármesteri hivatal nyilvántartása és statisztikája, valamint a településünkön működő – ha van ilyen – oktatási intézmény éves jelentése. Segítséget kaphatunk a gyermekjóléti és családsegítő szakszolgálat munkatársaitól, valamint a védőnőktől, gyermekorvosoktól.<br /> <br /> A statisztikai adatokból a következő adatokra kaphatunk választ, ami természetesen egyéni kutatásunk eredményeként tetszés szerint bővíthető:<br /> <br /> * Oktatási, nevelési intézmények a településen.<br /> * Az intézmények szolgáltatási kínálatai.<br /> * A célcsoport lélekszáma.<br /> * A célcsoport tanulási, szabadidős lehetőségei.<br /> * A célcsoport kompetencia szintjei, egészségi állapota, szociális helyzete.<br /> * Hiányszolgáltatások.<br /> * Elérhetőségek.<br /> <br /> A statisztikai adatok tanulmányozása után érdemes számba venni azokat a családokat, akiknek a gyermekei nem veszik igénybe az oktatási intézmény napközbeni ellátását, azonban otthon nem tudnak megfelelően felkészülni a tanórákra.<br /> <br /> Érdemes számba venni azokat a gyerekeket is, akik sajátos nevelésűek, esetleg a nagyobb csoportban a teljesítményük nem megfelelő. S ne hagyjuk ki azokat a gyerekeket sem, akik bár az iskolai tanulásban nem érnek el sikereket, azonban valamilyen művészeti területen tehetségesnek bizonyulnak.<br /> <br /> A családok felkeresését személyes interjúzással végezzük, ahol ne csak a szülőket, hanem magát a gyermeket is próbáljuk meg bevonni a beszélgetésbe, hiszen róla, érte gondolkozunk. Néhány kérdés, amit mindenki bővíthet saját településére és adottságaira kiélezve:<br /> <br /> * A gyermek napi tevékenységei? Van-e rendszeres feladata, ha igen, mi az?<br /> * Mivel tölti szabad idejét?<br /> * Mivel, hogyan töltené szívesen a hétköznapjait?<br /> * Van-e kedves elfoglaltsága? Mi az? Tudja-e a településen űzni? Ha igen, akkor milyen rendszerességgel és hol? Amennyiben nem, miért nem? Akkor hol tud vele foglalkozni?<br /> * Szeret-e iskolába járni? Mi a kedvenc tantárgya? Miért? Mit szeret a legkevésbé? Miért?<br /> * Van-e példaképe a tanítók között? Ki az? Miért?<br /> * Szeretné-e ha segítenének neki a tanulásban? Amennyiben igen, azt hogyan képzeli el? Miben kérne segítséget?<br /> <br /> === Tervezés ===<br /> A személyes interjúk és a statisztikai adatok alapján kezdjük el a tervezést. Érdemes több lépcsőben, több irányban. Javaslom, hogy előbb a célcsoportot hívjuk össze, mondjuk el nekik, mit tervezünk, kérjük meg őket, hogy segítsenek nekünk.<br /> <br /> Mit várunk a célcsoporttal való tervezéskor?<br /> <br /> * Elköteleződnek a gyerekek, kezdő létszám is körvonalazódik.<br /> * Összeállítják, hogy mit várnak a programtól. Konkrét példák is születnek ekkor. Pl. hetente két alkalommal kell matematikából korrepetálnunk a különböző korosztályt, vagy hetente egy alkalommal szövegértést.<br /> * Összeállítják a szabadidős tevékenységek irányait. Konkrét példa lehet erre, hogy heti rendszerességgel sportos foglalkozást igényelnek, amit részben fedett, részben pedig szabad térben tudnak űzni. Esetleg a szövegértési problémáiknak segíthet egy drámapedagógiai foglalkozás, amibe különféle művészeti ágak ráépülését is tervezni tudjuk.<br /> * Meghatározható a szolgáltatás rendszeressége és időtartama.<br /> * Körvonalazódik a helyiség berendezése és eszközigénye.<br /> <br /> A célcsoporttal való egyeztetés és tervezés után kezdjünk hozzá a szolgáltatásunk pontos meghatározásához, és kidolgozásához. Ehhez hívjuk partnerként közös tervezésre a célcsoporttal közvetlenül, vagy közvetve érintkező szakembereket (pedagógusok, szociális segítők, civil szervezetek képviselői, stb.), szülőket. A konkrét tervezői munka itt kezdődik, de minden eddig kapott eredményt, információt, adatot és véleményt igyekezzünk figyelembe venni, hiszen a szolgáltatásunk sikere azon múlik, hogy maguk a gyerekek mennyire érzik jól magukat nálunk és milyen mértékben vallják magukénak. Tehát a szakemberi tervezéshez néhány segítő információ:<br /> <br /> * A kapott adatok alapján határozzuk meg, hogy milyen irányban kezdjük el a szolgáltatásunkat. Például hetente matek korrepetálás két alkalommal, és egy lakalommal szövegértés. Tervezzük be a szabadidős tevékenységeket is. pl. hetente egy alkalommal drámapedagógia, s két alkalommal sport programok. Alkalmanként kézműves játszóház.<br /> * Vessük össze a felmerül igényeket és a helyben meglévő erőforrásainkat. Tárjuk fel a hiányosságokat. Például: A matematika korrepetálást meg tudjuk oldani helyben nyugdíjas pedagógussal, a sport tevékenységet felvállalja a helyi sportegyesület, azonban a drámapedagógiai foglalkozásra keresnünk kell külső segítőt.<br /> * Tervezzük meg a külső segítők felkeresését, bevonását, dolgozzuk ki a finanszírozási hátterét.<br /> * A gyerekek tervezésekor nagyjából összeállítottuk a terem berendezését és eszközigényét. Egészítsük ki a tervet, gondoljuk át a finanszírozási lehetőségeket. Jó példa lehet az otthonról elhozott megunt, de még használható játékok, eszközök, esetleg bútorok. <br /> <br /> Megterveztük a szolgáltatásunkat, biztosítottuk a feltételeket, engedjük be a gyerekeket, hogy kedvükre – de segítő irányításunk mellett – rendezzék be a helyiségüket, tegyék otthonossá, vegyék birtokba. Ne felejtsük el, mi itt csupán segítő, koordináló, fejlesztő tevékenységet folytatunk. A gyermek az, akinek a komfortérzetét biztosítanunk kell, tehát nem biztos, hogy nekünk mindenben tetsző kis tankörünk lesz.<br /> <br /> === A szükséges szolgáltatási tér és eszközök ===<br /> A rendelet külön nem rendelkezik a szolgáltatáshoz szükséges eszközrendszerrel, tehát az IKSZT munkatársainak, a célcsoportnak a feladata, hogy a rendelkezésre álló lehetőségeket a helyi szükségletekre formálva kialakítsa, fejlessze.<br /> <br /> Természetesen jó ha van tanulásra alkalmas helyünk. Itt nem kell szokásos íróasztalra gondolnunk, elég egy foglalkoztató asztal, ami természetes fénnyel ellátott és egy kényelmes, gerinckímélő szék. Előnyös, ha mindez a gyerekek életkorának megfelelő, tehát a székről leér a lába, az asztalt megfelelően eléri. Ezeket az eszközöket – ha jól választjuk ki – tudjuk használni a szabadidős foglalkozásainkon is. Amennyiben könnyű és összecsukható, akkor a helyiségünk máris többfunkcióssá varázsolható.<br /> <br /> Legyen polc, ahol könyveket és játékokat, a szabadidő eltöltésére alkalmas kreativitást fejlesztő eszközöket (pl. rajzhoz, festéshez, stb.) helyezünk, amit szabadon használhatnak a gyerekek. <br /> <br /> A könyvekhez jó ötlet lehet a könyvtárral való szoros együttműködés, s a könyvek folyamatos, esetleg tematikus cseréje, kínálata.<br /> <br /> A játékok legyenek elsősorban fejlesztőek és közösségiek. Kívánatos, hogy egyszerű, könnyen kezelhető és tartós legyen. Jó szívvel javasoljuk ennél a korosztálynál is a természetes alapanyagból készült játékokat.<br /> <br /> A gyerekek szeretik az otthonos környezetet, ezért ha tudunk, szerezzünk be egy-egy kényelmes, strapabíró ülőgarnitúrát, amin kedvük szerint pihenhetnek. Természetesen egy szőnyeg a padlón való foglalkozások színtere is lehet, jó, ha van. Amennyiben lehetőségünk van rá, elektronikus eszközök is kaphatnak helyet, mint pl. televízió, CD és DVD lejátszó. A számítógép is megengedett, azonban célszerű ezt csak a tanulmányaik segítésére használni. <br /> <br /> A falakat díszítheti a gyerekek által készített kompozíció, festmény, esetleg „falfirka”.<br /> <br /> === Adat- és ismeretforrások ===<br /> Szolgáltatásunk sikerét és zavartalan biztosítását a megfelelő adat- és ismeretforrásunk határozza meg. Az induláskor begyűjtött adatok hamar elévülnek, csak iránymutatóként használhatóak. <br /> <br /> A gyerekek változnak, így igényük is folyamatos változásban van. Mindig naprakészen tudnunk kell, hogy milyen hiányterülettel kell számolnunk, mire keressük a megoldást. Ehhez jó, ha a gyerekektől időről időre visszajelzést kérünk. Ugyancsak jó, ha nyitott szemmel járunk a településen. Új lakók telepednek le, családok életvitele változhat meg egyik napról a másikra. Akkor jó a szolgáltatásunk, ha ezekre a változásokra gyorsan és megfelelően tudunk reagálni. <br /> <br /> A folyamatos adat- és információgyűjtés során kapott információk alapján tudunk tervezni, építkezni. A változásnak előnyei is van. Nem válik tevékenységünk rutinná, unalmassá.<br /> <br /> == A szolgáltatás működtetése ==<br /> === Az elvárt kimenetek, adatszolgáltatás ===<br /> '''''8. §'' '''''(1) Az ügyfél, amennyiben címbirtokosi okiratában szerepel, az alábbi szolgáltatásokat köteles nyújtani:''<br /> <br /> ''c)''&amp;nbsp;''az iskolai felzárkózást segítő, a középiskolai tanulmányokra felkészítő, tanítási időn túli tankör megvalósítása 6-18 éves gyermekek és fiatalok számára;''<br /> <br /> ''f)'' ''az (1) bekezdés c) pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan a működés megkezdését követően legalább kéthetente 1 alkalommal, a tanítási időszakon kívül is az iskolai felzárkózást segítő, a középiskolai tanulmányokra felkészítő, tanítási időszakban tanítási időn kívüli tankört tartani;''<br /> <br /> <br /> A szolgáltatás minimálisan elvárt követelményeit a rendeletben meghatározták. Így minimum kéthetente egy alkalommal köteles a szolgáltatást biztosítani az az IKSZT, amely ezt a tevékenységet címbirtokosi pályázatába betervezte. Programunk eredményessége azonban nem a minimális feltételek teljesítésében mérhető, hanem a célcsoportunk elégedettségében. <br /> <br /> A kimenet tervezésekor vegyük figyelembe a szolgáltatásban résztvevők létszámát, a szolgáltatások körét, azok időtartamát és rendszerességét. Az adatszolgáltatásra legegyszerűbb megoldás a jelenléti ív, amit kiegészíthetünk fotó, sajtóanyag, vagy filmanyag dokumentációkkal is. A tankörbe járó gyerekekről személyes fejlesztési ívet is vezethetünk, amit kiegészíthet a védőnő, a gyerekorvos, a logopédus, a családsegítő munkatársa, vagy a helyi civil szervezet képviselője is. A tankörben vezetett adatok beépülhetnek a települési, kistérségi jelentésekbe, vagy az iskolák, azok társulásainak adataiba.<br /> <br /> A mérés mindig egy irányszám. Tehát célszerű meghatározni, hogy mit és miért mérünk. A statisztikai adatok mellett így megjelennek a településünkre, s a szolgáltatásainkra jellemző egyedi adatok is.<br /> <br /> === Az eredményesség tervezése és biztosítása ===<br /> Eredményességünket a szolgáltatásunk minőségével, a helyi szükségletfelmérésre alapozott kínálati rendszerünkkel biztosíthatjuk. Törekedjünk arra, hogy a tankör ne állandósuljon, ne váljon rutin tevékenységgé. A célcsoport igényeire alapozzuk és időről-időre vizsgáljuk felül annak aktualitását, kérjünk javaslatokat, irányvonalakat az innovációra.<br /> <br /> Igyekezzünk tevékenységeinket folyamatosan dokumentálni és publikálni. A gyerekek is szívesen látják viszont magukat a helyi orgánumokban, mutatkoznak be a település kulturális életébe.<br /> <br /> === A hatások mérése, szakmai, közösségi visszacsatolás ===<br /> Szolgáltatásunk eredményességét a célcsoport visszacsatolása biztosítja. Közvetlenül maguk a gyerekek, akiktől személyes beszélgetés, közösségi foglalkozások, vagy egyszerű kérdőív során is tájékozódhatunk. Közvetve a gyermekek családjai, az őket tanító pedagógusok és a kapcsolódó szolgáltatások munkatársaitól kaphatunk visszajelzést. Ugyancsak közvetlen közösségi visszacsatolás lehet a település közösségének véleménye.<br /> <br /> Hatásai a mérőszámok mellett egyéb úton is mérhetőek. Például új gyermekközösség alakul, vagy szülői kör, akik segítik a gyermekekkel folytatott munkát. Szakmai tevékenységünkből születhetnek módszertani kiadványok, konferenciák, szakmai és szakmaközi egyeztetések, közös folyamatok.<br /> <br /> == Ötletek, jó gyakorlatok ==<br /> Komárom falusi környezetében került kialakításra a Mag-ház, mely minden nap várja a gyerekeket délutáni foglalkozásaira. A foglalkozásokat részben előre tervezzük, de van spontán kialakult is.<br /> <br /> Módszerük, hogy a gyermek otthonos környezetben, segítő irányításával boldoguljon a délután folyamán. Törekednek a napi feladatok megoldására, ugyan akkor a szolgáltatást játékos fejlesztő tevékenységgel ötvözik. Ehhez a ház fejlesztő játéktára és szakmai kompetenciája adja a biztos hátteret.<br /> <br /> Az egyéni korrepetálási igényekre önkénteseket foglalkoztatnak. Fiatal egyetemisták délutánonként, de főként szombatonként segítik a tanulásban lemaradt gyerekeket. Ellenszolgáltatásként a korrepetálást végző fiatalok alkalmanként a házat és annak felszerelését saját programjaikra használhatják. Így oldott meg a matematika, fizika, kémia, magyar és történelem korrepetálása az általános és középiskolás célcsoport számára.<br /> <br /> == Kapcsolatok ==<br /> Tanoda program – [http://www.tanoda.lap.hu/ www.tanoda.lap.hu], www.tanoda.lapunk.hu<br /> <br /> Mag-ház – [http://www.eletteregyesulet.hu/ www.eletteregyesulet.hu]<br /> <br /> Bárka Egyesület – [http://www.barkak.uw.hu/ www.barkak.uw.hu]</div> Arisztid https://wiki.hrod.hu/index.php?title=Helysz%C3%ADn_biztos%C3%ADt%C3%A1sa_civil_szervezetek_sz%C3%A1m%C3%A1ra&diff=648 Helyszín biztosítása civil szervezetek számára 2013-06-24T23:11:06Z <p>Arisztid: </p> <hr /> <div>{{mmkk}}{{itkhm}}<br /> <br /> == A feladatellátásra vonatkozó szakhatósági rendelkezés ==<br /> <br /> Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és működtetésére igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet szerint az ügyfél - amennyiben címbirtokosi okiratában vállaltan szerepel - az üzemeletetési kötelezettség ideje alatt köteles civil szervezetek számára helyszín biztosítását célzó szolgáltatásokat nyújtani. [8. § (1) b)]<br /> <br /> Az ügyfél köteles a szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan az IKSZT megvalósulási helyszín valamely helyiségét a működés megkezdését követően legkésőbb a harmadik hónaptól kezdődően az ügyféltől eltérő helyi civil szervezetek, illetve nem formális közösségek számára térítésmentesen rendelkezésre bocsátani, amelyet az ügyfél az adott szervezettel kötött megállapodással köteles igazolni. [8. § (2) e)]<br /> <br /> == A szolgáltatás tartalma ==<br /> <br /> A helyszín biztosítása civil szervezet számára a szabadon választott tevékenységek közé tartozik, így csak azok számára kötelező feladat, akik ezt az IKSZT cím elnyeréséhez vállalták. Azonban a közösségi tér kiépítésével elvárt feladat minden beruházási pályázó számára, hiszen aktív civil élet, helyi közösségi tevékenység híján megkérdőjelezhető az épület, s a benne folyó munka létjogosultsága is.<br /> <br /> A szolgáltatást, mint fogalmat definiálni nehéz, így más utat választok annak bemutatására.<br /> <br /> Minden település lakója egy nagy közösség, egy civil szervezet. Minden nagy közösség tovább osztható kisebb közösségekre, civil szervezetekre. Nincs olyan település – bármilyen kis lélekszámmal is bír – aki ne rendelkezne sport, nyugdíjas, polgárőr, önkéntes tűzoltó és egyéb körök, egyesületek csíráival. Nincs olyan település, ahol ne volna baráti kör, alkalmi célok köré tömörülő kis közösségi kezdeményezés. Mindezek a szervezetek - legyenek jogilag bejegyzettek, vagy sem, - közösségi színtérre, egy közös helyre vágynak, ahol a tevékenységeiket, a meghatározott céljaik szerinti működésüket végezni tudják.<br /> <br /> A helyszín biztosítása kettős értelemmel bír. Egyrészt maga a terem, az épület biztosításából, másrészt pedig a háttér biztosítását szervező munkatárs tevékenységéből.<br /> <br /> Tehát, kell egy megfelelő közösségi tér, az abban meghatározott, vagy tervezett eszközökkel és kell egy ember, aki a szakmai hátteret koordinálja, segíti. Ez a személy lehet az IKSZT munkatársa, de lehet külső személy is. Mindenesetre olyan helyi ember, aki ismeri és átlátja a településen folyó civil kezdeményezéseket, jó kommunikációs készséggel és szervezői képességgel rendelkezik, elég alkalmazkodó és a település közössége által elfogadott ahhoz, hogy ne a saját elképzeléseit akarja megvalósítani, hanem háttér tevékenységével tudjon segítségére szolgálni az adott szervezetek igényeihez. <br /> <br /> A szolgáltatás tartalma is kettős. Egyrészt a helyszín biztosításának szervezése, valamint a célszervezetek számára a 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendeletben meghatározottak alapján előadásokat, tréningeket, képzéseket és tanácsadást biztosítani.<br /> <br /> <br /> == A szolgáltatás tervezése és előkészítése ==<br /> A szolgáltatás beindítása komoly előkészületi munkát igényel, amit nem érdemes megspórolni. A személyes találkozások és igényfelmérések, melyek a településen lévő szervezetekkel közösen tervezhető nagyban megkönnyítik a munkát, ami előttünk áll. Tudnunk kell, hogy milyen helyi igényekkel kell számolnunk, mire alapozva tervezzük meg a szolgáltatás jellegét, tartalmát és fenntarthatóságát. A közösségi térről és technikai feltételrendszeréről a következő fejezet szól bővebben, most nézzük meg, milyen lépésekre van szükség a szolgáltatás tervezéséhez.<br /> <br /> === Előkészítés ===<br /> * Vegyük számba a településünk civil szervezeteit, közösségi kezdeményezéseit.<br /> * Tudjuk meg, ki a vezetőjük, kitől tudunk hatásosan informálódni a szervezet tevékenységével kapcsolatban.<br /> * Személyes interjú során mérjük fel a szervezetek, s azok vezetőinek igényeit. Ehhez néhány segítő gondolat, amit természetesen mindenki saját igényei szerint bővíthet:<br /> <br /> * Mi a szervezet konkrét tevékenysége, céljai?<br /> * Hány fővel tevékenykedik a szervezet? Van-e alkalmazottja, önkéntese? Mennyien és milyen intenzitással dolgoznak, tevékenykednek?<br /> * Milyen rendszerességgel vannak az összejövetelek?<br /> * A gyűlések, összejövetelek jellege, időtartama, eszközigénye? Éves eseménynaptár bekérése.<br /> * Ki a kapcsolattartó, aki mozgósítani tudja a szervezet tagjait? Annak elérhetőségei.<br /> * Milyen konkrét segítséget várnak? Képzések, előadások, tréningek, stb. a további tevékenységük, fenntarthatóságuk és fejlődésük érdekében?<br /> * Milyen egyéb igényeik vannak, amire esetleg nem kérdeztünk rá?<br /> <br /> * Az interjúk során kapott eredményeket összegezzük.<br /> * Hívjuk össze az interjúalanyainkat, ismertessük meg egymással őket és szervezeteiket. <br /> * Tárjuk eléjük az összegzett eredményeket. Kérdezzünk rá, hogy mindent jól értelmeztünk-e. Kérjük meg őket, hogy egészítsék ki a kapott adatokat, igényeket. <br /> * Kérjük meg őket, legyenek segítségünkre a közös tervezési folyamatban is, ezáltal is elősegítjük egymás alaposabb megismerését, kialakulhat a különböző tevékenységek kapcsolódási lehetősége.<br /> <br /> A konkrét tervezést is megelőzi egy tervezési folyamat. Meg kell határoznunk, milyen módszer alapján tervezzünk. Célszerű előbb a célok szerinti működések, programok, folyamatok mentén tervezni, s a kapott eredményekre építve megtervezni és kialakítani a helyszínt, hozzárendelni a szükséges eszközöket.<br /> <br /> <br /> === Tervezés ===<br /> * Hozzuk össze a tervezésben szerepet vállalókat, kezdjünk neki a tervezésnek.<br /> * Azok szempontrendszerét és igényeit is vegyük figyelembe, akik nem vállaltak személyes jelenlétet a tervezésben.<br /> * Vegyük számba, hogy milyen feladatokkal számolunk, milyen rendszerességgel, milyen kezdeményezésekhez van szükség külső segítségre.<br /> * Csoportosítsuk a kapott eredményeket, emeljük ki a találkozási pontokat.<br /> * Tárjuk fel a szervezetekben rejlő erősségeket, és fejlődési lehetőségeket, amelyre építeni lehet. Beszéljünk a gyenge pontjaikról és a veszélyforrásokról. Készítsünk analízist a stratégiaalkotás megalapozásához. Támaszkodjunk az erős oldalakra. Próbáljuk meg minimalizálni a veszélyforrásokat, és a gyenge pontokat. Mindeközben próbáljuk meg kihasználni a lehetőségek adta területet. A képzések, előadások, tréningek fejlesztő és előre mozdító hatásúak, ezért a gyengeségeket erősítsük, a lehetőségeket fejlesszük.&lt;ref name=&quot;ftn11&quot;&gt;&lt;sup&gt;A stratégiaalkotásnál alkalmazott közkedvelt módszer a SWOT elemzés, melynek részletes leírása, alkalmazása megtalálható az interneten.&lt;/sup&gt;&lt;/ref&gt;<br /> * Fogalmazzuk meg, melyik irányban tervezünk előadást, hol van szükség tréningre és mikor, mire kell képzést szerveznünk.<br /> <br /> === A szükséges szolgáltatási tér és eszközök ===<br /> ''b) az (1) bekezdés b) pontjában ismertetett szolgáltatás érdekében az alábbi eszközöket biztosítani:''<br /> <br /> ''ba)''&amp;nbsp;''helyiségek méretének és funkciójának megfelelő számú asztal,''<br /> <br /> ''bb)''&amp;nbsp;''székek, amelyek száma a helyiség alapterületére vetítve nem haladhatja meg a négyzetméterenkénti 2 db-ot,''<br /> <br /> ''bc)''&amp;nbsp;''szekrény az eszközök tárolására,''<br /> <br /> ''bd)''&amp;nbsp;''könyvespolc,''<br /> <br /> ''be)''&amp;nbsp;''zárható iratszekrény,''<br /> <br /> ''bf)''&amp;nbsp;''tábla,''<br /> <br /> ''bg)''&amp;nbsp;''ruhafogas,''<br /> <br /> ''bh)''&amp;nbsp;''nyomtató,''<br /> <br /> ''bi)''&amp;nbsp;''vezetékes telefonkészülék,''<br /> <br /> ''bj)''&amp;nbsp;''telefaxkészülék;''<br /> <br /> <br /> A szolgáltatás sarkalatos pontja a közösségi tér, s annak eszköztárának biztosítása. Egy olyan hely kialakítása, ahol lehet találkozni, ahol össze lehet jönni, ahol lehet érdemben tevékenykedni, alkotni, a szervezetek igényeire alapozva dolgozni, fejlődni. Természetesen az IKSZT maga is ilyen tér, de a szervezetek nyugodt és felhőtlen tevékenységét úgy tudjuk biztosítani, ha ez a tér egy különálló helyiség, ami alkalmas a közösségi munkára. <br /> <br /> A pályázatunkban önként vállalt szolgáltatás kialakítására alkalmas helyiség több funkciós legyen. Szolgálja a szervezetek alaptevékenységeit, rendszeres találkozásaikon székhelye, de fenntarthatóságuk, fejlődésük szempontjából szervezett tréningek, tanácsadások, előadások, vagy képzések helyszíneként is átalakítható. Alkalmasint kisebb rendezvényeik, akcióik terepe is. A tér legyen mobil, könnyen alakítható, a különböző szervezetek (amennyiben releváns) igényeihez alkalmazkodó. A székek és asztalok szolgálják a szervezetek rendszeres tevékenységét, de könnyű átrendezéssel rendezvényeik, gyűléseik helyszínének berendezése is. Erre alkalmas lehet a könnyű szerkezetű és könnyen összecsukható variáció, amely külön-külön kocsira rakva kisebb helyet foglal. Esetleg nem használva paravánnal elrejtve a fal mellett beleolvad a tér egészébe.<br /> <br /> Fontos része a szervezetek működésének a jogi és számviteli megfelelés – amennyiben bejegyzett szervezetről van szó. Minden szervezet vezet azonban valamilyen adminisztrációt, így az informális szervezetek is. Számolhatunk pályázatok írásával, azok elszámolásával, adminisztrációjával, dokumentációjával. Szerencsés, ha van egy irodai sarok, ahol ez a munka zavarmentesen zajlik. Ehhez biztosítsuk azt a minimális szolgáltatási eszközrendszert, ami minimálisan szükséges. Így internet elérhetőséggel rendelkező számítógép és nyomtató szolgálja a kényelmet és biztosítsa a minimális szolgáltatási kínálatot. A helyszín biztosításakor szervezetenként külön-külön biztonságosan zárható iratszekrény álljon a rendelkezésre, biztosítva ezzel a jogi megfelelést (pl. adatvédelem) és a szervezeti függetlenséget.<br /> <br /> A minimális eszköztárat természetesen a helyi igényekre és a pályázatunkban meghatározottak alapján tervezhetjük és bővíthetjük. Így megjelenhet a telefon és a szórakoztatásra használt egyéb eszközök (pl. CD, DVD lejátszó, a televízió, stb.) is.<br /> <br /> A szolgáltatásokat igénybe vevő közösségek változó helyszíneket választanak akcióik, rendezvényeik igényeire alapozva. Így használni fogják az IKSZT egyéb tereit, termeit is. Ebben a fejezetben a szervezetek cél szerinti működéséhez és működtetéséhez szükséges és alapvető információkat szedtük össze.<br /> <br /> === Adat- és ismeretforrások ===<br /> A szolgáltatásunk sikeres beindításához rendelkeznünk kell megfelelő helyi ismerettel. A szolgáltatás beindításához szükséges adat és ismeretforrásokat '''''A szolgáltatás tervezése és előkészítése''''' fejezetben bővebben bemutattuk. Most a sikeres folyamat és zavartalan működés szemszögéből gyűjtsük össze a tudnivalókat.<br /> <br /> Az induláskor begyűjtött adataink alapként szolgálnak. Tudnunk kell, hogy az évek múlásával a közösségek, a szervezetek alakulnak, formálódnak. Tehát rendszeres kapcsolattartás és adatgyűjtést kell végeznünk azért, hogy a tervezett szolgáltatásunk mindig aktuális maradjon és illeszkedjen az új kihívásokhoz. Ezért a segítő munkatárs legalább az éves köz- és egyéb gyűlésekre személyesen menjen el, tájékozódjon. Amennyiben szükséges, a személyes adatfrissítést, ismeretforrást gyakrabban – akár félévente – is begyűjtheti. <br /> <br /> A civil szervezetre a rugalmasság jellemző, így ők nem ragaszkodnak mindenáron a korábbi elképzeléseikhez, gyorsan és intenzíven alkalmazkodnak a környezeti és társadalmi változásokra, kihívásokra. A segítőnek ezzel számolnia kell, ehhez mérten kell újra és újra terveznie saját szakmai segítő tevékenységét, alakítania helyszín és a technikai feltételek biztosítását.<br /> <br /> Az induláskor működő, vagy összejáró közösségek száma bővülhet. Ezért nyitott szemmel és érdeklődését fenntartva, újabb közösségek felkutatásával is számoljon. Az újonnan bejövő szervezetek igényeit is figyelembe kell venni, azokat adaptálni kell, igazítani a meglévő rendszerhez.<br /> <br /> === Lépésről lépésre ===<br /> == A szolgáltatás működtetése ==<br /> === Az elvárt kimenetek, adatszolgáltatás ===<br /> A szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan az IKSZT megvalósulási helyszínén a működés megkezdését követően legkésőbb a harmadik hónaptól kezdődően legalább időközönként a helyi civil szervezetek, illetve nem formális közösségek számára térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani, amelyet az adott szervezettel kötött megállapodással köteles igazolni. <br /> <br /> A szolgáltatásnak adminisztrálnia kell önmagát. Erre megfelelő és nyomon követhető dokumentáció készítésével készülhetünk, melyek a következők lehetnek:<br /> <br /> * Kössünk együttműködési megállapodást minden szervezettel, akinek szolgáltatunk. A megállapodás tartalmazza a szolgáltatás igénybe vételének módját, idejét, rendszerességét és egyéb feltételi rendszerét.<br /> * Készítsünk terembeosztási tervet, mely tartalmazza a helyiségben zajló programokat, akciókat szervezetekre lebontva.<br /> * Készítsünk jelenléti ívet, melyet havonta rendszerezzünk és dokumentáljunk.<br /> * Meghatározó eseményekről készítsünk fotókat, esetleg videó, vagy rádió felvételt.<br /> * kérjük meg a szervezeteket, hogy a helyi nyilvánosság eszköztárán keresztül rendszeresen tájékoztassák a településen élőket tevékenységükről, rendezvényeikről.<br /> <br /> A szolgáltatás elvárt eredménye a településen életre jövő civil kezdeményezések, illetve a helyiség igénybevételének növekvő száma.<br /> <br /> === Az eredményesség tervezése és biztosítása ===<br /> Az eredményesség tervezése egy helyszín biztosításakor nehezen meghatározható folyamat. Egy intézményt, egy közösségi teret akkor nevezünk eredményesnek, ha azt a település lakói magukénak érzik, használják, különböző tevékenységeikhez igénybe veszik, találkozási pontként, valós közösségi színtérként számolnak vele. A szolgáltatás akkor válik tehát eredményessé, ha a kínálat és a kereslet közel azonos, az IKSZT tereit, termeit a kitűzött és tervezett céloknak megfelelően hasznosítják. <br /> <br /> Több szervezet együttes működtetése esetén a zavartalan és konfliktusmentes közös munka, a szervezetek együttműködésének száma, a közös programok, rendezvények jelenthetik. Eredményesség mérhető a helyi orgánumokban megjelenő beszámolók alapján is. Ennek kihasználását szintén segítheti a helyi munkatárs.<br /> <br /> <br /> === A hatások mérése, szakmai, közösségi visszacsatolás ===<br /> Tevékenységünket akkor végezzük jól és körültekintően, ha környezetünk, településünk lakói pozitív visszacsatolást adnak. Ennek két iránya van. Egyrészt szakmai tapasztalatunk és tudásunk megfelelő koordinációjával zavartalan munkavégzés folyik, másrészt pedig a közösség komfortérzete javul, ami az egyén életére is kihatással van. <br /> <br /> A tevékenységünk eredményességét mérhetjük is. Egyrészt a civil közösségeken, másrészt pedig a lakóközösségen keresztül. A mérés módszere is lehet többféle. Talán a leginkább elterjedt és kezelhető módszer a kérdőív, amelyben nyitott, vagy zárt kérdésekkel igyekszünk választ kapni önmagunk munkájának értékelésére. <br /> <br /> Ennél a módszernél jóval időigényesebb lehet a személyes interjú. Azonban ezzel a módszerrel az esetlegesen feltárt hibáinkra már megoldási javaslatokat is megfogalmazhatnak partnereink.<br /> <br /> Ugyancsak jó módszer lehet a közösségi beszélgetés, amit időről időre előre tervezve tudunk a közösség tagjaival folytatni. Itt már a közös gondolkodás mellett a közös tervezés is előtérbe kerül, amelyben nem csupán a hibáinkat tárjuk fel, hanem a lehetőségeinkre építve születhet meg az újabb tervezési irány.<br /> <br /> Kreativitásunknak és ötleteinknek gazdag tárháza van, engedjük szabadon, s alkalmazzuk mindig azt a módszert, amely az adott folyamatban leginkább célravezető.<br /> <br /> == Ötletek, jó gyakorlatok ==<br /> '''Közösségi konzorcium életre hívása. '''Amennyiben több szervezet is igénybe veszi a színteret, közösen egymáshoz alkalmazkodva használják, ajánljuk a szervezetek együttműködésének lehetőségét. Az együttműködés több irányba tervezhető. Egyrészt szakmai tevékenységek, települési megmozdulások alkalmával, vagy a közösségi színtér használatának közös szabályozásával.<br /> <br /> '''''Szakmai kooperáció. '''''Az IKSZT helyszíne 5000 főnél kisebb lélekszámú településen valósul meg. Egy-egy közösség akkor motiválható, vonható be intenzíven, ha megfelelő időben, helyen és módon szólítjuk meg. Így nem célszerű minden közösségnek azonos rendezvényt külön-külön tartani, közös megoldások, bemutatkozások is születhetnek. A példa az egyszerű falunaptól, a település hagyományait, történelmét bemutató közös produkciókig terjedhet. Az együttműködésnek nagyon sok szála és területe van, érdemes használni és kihasználni ezt a gazdag tárházat.<br /> <br /> Konkrét példa. Komárom néhány éve életre hívta a város történelmét bemutató ''Híres Komárom'' című történelmi játékát. A közel másfél órás színdarabban a város civil szervezeteinek tagjai szerepelnek, statisztálnak. Egy narrátor elbeszélése alapján, zenei aláfestéssel élőképekben jelenítik meg a város meghatározó eseményeit. Így a lovasok, néptáncosok, színjátszók, kertbarátok, sportszervezetek tagjai mind-mind közös tevékenység szereplői, az előadásra pedig több százan kíváncsiak évről-évre.<br /> <br /> '''''Színtéri kooperáció'''. ''A közösségek együtt határozzák meg a közös helyiségre vonatkozó szabályokat, amit elfogadnak s alkalmaznak. Így a közös színtér berendezése olyan képet mutat, amit minden csoport a maga tevékenységére kedve szerint átalakíthat, használhat. A szabály pedig az, hogy mindenki úgy hagyja mag után a helyiséget, ahogy azt kapta. Tehát összepakol, kitakarít mag után, feltölti, kiegészíti az elhasznált eszközöket.<br /> <br /> Az IKSZT fenntarthatóságának egyik tartópillére lehet a civil szervezetek forrásaiból való részesülés. Az együttműködés magasabb foka már a közös fenntartást és működtetést is jelentheti.</div> Arisztid https://wiki.hrod.hu/index.php?title=K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9gfejleszt%C3%A9si_folyamatok_gener%C3%A1l%C3%A1sa,_folyamatk%C3%B6vet%C3%A9se&diff=647 Közösségfejlesztési folyamatok generálása, folyamatkövetése 2013-06-24T22:58:28Z <p>Arisztid: /* A feladatellátásra vonatkozó szakhatósági rendelkezés */</p> <hr /> <div>{{mmkk}}{{itkhm}}<br /> == A feladatellátásra vonatkozó szakhatósági rendelkezés ==<br /> <br /> Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és működtetésére igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet szerint az ügyfél - amennyiben címbirtokosi okiratában vállaltan szerepel - az üzemeletetési kötelezettség ideje alatt köteles a közösségfejlesztési folyamatok generálását, folyamatkövetését célzó szolgáltatásokat nyújtani. [8. § (1) a)]<br /> <br /> Az ügyfél köteles a szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan a működés megkezdését követő 18 hónapon belül egy, az ügyféltől eltérő helyi civil szervezet vagy nem formális közösség létrejöttét, működését segíteni, amelyet a tagok nyilatkozatával köteles igazolni, vagy már működő, az ügyféltől eltérő helyi civil szervezetek, illetve nem formális közösségek számára két szakmai beszámolási időszak alatt legalább egy alkalommal a működésükkel kapcsolatos előadást, képzést, tanfolyamot, tréninget vagy tanácsadást tartani. [8. § (2) d)]<br /> <br /> == A szolgáltatás tartalma ==<br /> <br /> A közösségfejlesztési folyamat generálása szabadon választott tevékenységek közé tartozik, így azok számára kötelező feladat, akik ezt az IKSZT cím elnyeréséhez ezt vállalták.<br /> <br /> A közösségfejlesztést, mint szolgáltatást definiálni azonban nehéz, hiszen ez egy szabad, a közösség szándékától, cselekvési igényétől függő, folyamatosan változó és alkalmazkodást kívánó viselkedésmód. A közösségfejlesztési folyamat kimenetele a közösség általi fejlesztés, tehát olyan tervek megvalósítása, amely a lakosság széles körének '''bevonás'''ával készülnek, a felmerülő '''szükségletekre közösségi megoldásokkal reagálnak'''. Ennek elérése '''folyamatos és következetes munkát''' igényel.<br /> <br /> A közösségfejlesztési folyamat első lépése mindig az érintettek megszólítása. Mivel a település egészét érinti az IKSZT létrejötte, így aligha tekinthetünk el attól, hogy lehetőleg a település minden lakóját megszólítsuk. Természetesen, még egy kis településen sem várható, hogy mindenkinek felkelti az érdeklődését a közös gondolkodásra való felhívás. Emiatt folyamatos nyitottsággal és '''nyilvánosság'''gal kell kezelni az elindított folyamatot. Kell tehát valaki, aki '''kezdeményez''', kezdeményezi a személyes és közösségi beszélgetéseket, aki folyamatosan tarja a kapcsolatot a már bevonódott emberekkel és újabbakat szólít meg. Ez a személy a közösségfejlesztő, aki foglalkozását tekintve lehet az IKSZT munkatársa, de lehet külső személy is. A közösségfejlesztő, közösségi munkás – összefoglalva kezdeményező – szerepe az induláskor nagyon fontos, majd egyre inkább háttérbe szorul és a legszerencsésebb, ha csak arra korlátozódik, hogy biztonságos hátteret nyújtson a helyi cselekvő közösségeknek. <br /> <br /> A szolgáltatás tartalma tehát összefoglalva:<br /> <br /> * kezdeményezés a közösség (értsd.: település, mint közösség) tagjainak bevonására<br /> * közösségi beszélgetések szervezése és levezetése<br /> * a helyi nyilvánosság biztosítása a folyamatos csatlakozás lehetőségének fenntartására, a távolmaradók informálására, a sikerek megosztására<br /> * közösségi tervek születésének segítése<br /> * a kapcsolatrendszer bővítésében való közreműködés <br /> * jó példák megismertetése<br /> * képzések szervezése a civil cselekvéshez szükséges képességek növelése érdekében <br /> * a közös cselekvés megvalósításában való segítségnyújtás (hely biztosítása az összejövetelekre, eszközök rendelkezésre bocsátása, forrásokról tájékoztatás) <br /> * a közösség formalizálódásának elősegítése (egyesület alapításában való közreműködés)<br /> <br /> == A szolgáltatás tervezése és előkészítése ==<br /> A közösségfejlesztői programról több évben, akár évtizedben érdemes gondolkodni. Lassú építkezés a közösségek képessé tétele, a közösség általi fejlesztésre. Ugyanakkor bármikor véget is érhet a közösségfejlesztői közreműködés, ha a közösség már elég erősnek, önállónak és cselekvőkésznek tartja magát arra, hogy a kezdeményezést a közösségfejlesztőtől átvegye és maga a közösség generáljon újabb és újabb közösségi mozgásokat.<br /> <br /> A folyamat indulásakor, a közösségfejlesztő által felvázolt terv csupán azt tartalmazza, hogy hogyan szólítja meg először a helyieket, mikorra tervezi az első közös összejövetelt, hogyan biztosítja a nyilvánosságot. Ez még a lényegi cselekvést nem tartalmazhatja, hiszen azt maga a közösség tervezi meg és végzi majd, aszerint amit a legfontosabb megoldandó problémának tart, illetve amelyhez a szükséges erőforrásokat elő tudja állítani.<br /> <br /> A viszonylagos kiszámíthatatlanság ellenére és éppen ezért, az évente elkészített fejlesztési terv mindig az előzményekre kell, hogy építsen és összhangban kell állnia az IKSZT és a település többi szolgáltatásaival. Az eredményesség valamelyest előre látható, tervezhető is, de a folyamat során mindig lehetnek előre nem látott események. Konfliktus alakulhat ki valamely problémának az értékelése során, nézőpontok ütköznek és ez akár le is lassíthatja a folyamatot, de lehetséges, hogy éppen ez viszi előre, attól függően, hogy miképp tudja kezelni a közösség a konfliktus helyzetet. Az várható, hogy a közösség többet tud meg önmagáról, az ott élőkről, az értékekről és szükségletekről, a cselekvési hajlandóságról, az intézmények működéséről, az önkormányzat és a civilek szerepéről. Lehetséges, hogy az informális lakossági csoport összeérik és civil szervezetté alakul, vagy nem választja a jogi formát, de pozícionálja magát, kialakul valamiféle odatartozás érzése a közösség tagjaiban. Lehetséges, hogy egy rövid akcióra állnak össze néhányan, magukhoz vonzva ideiglenesen másokat, de lehet, hogy tartósan is megmarad a kezdeményező csoport. A sokféle kimeneti lehetőség nagy alkalmazkodó képességet kíván meg a közösségfejlesztőtől, hiszen célja nem lehet más, mint a közösség megerősítése abban, amit együtt szeretne elvégezni. <br /> <br /> <br /> === A szükséges szolgáltatási tér és eszközök ===<br /> ''(2) Az ügyfél a címbirtokosi okiratban szereplő szolgáltatások nyújtása érdekében az alábbi feltételeket köteles teljesíteni:''<br /> <br /> ''a)&amp;nbsp;szolgáltatásonként egy, legalább 10 négyzetméter hasznos alapterületű közösségi szolgáltatások nyújtására alkalmas, természetes fénnyel is megvilágított, szélessávú internetkapcsolattal rendelkező helyiséget, teret kialakítani, illetve rendelkezésre bocsátani, amely többfunkciósan is kialakítható''<br /> <br /> <br /> A közösségfejlesztési folyamat során az a legfontosabb, hogy legyen hol találkozni a közös gondolkodásra, tervezésre, az aktualitások megbeszélésére, akár pár perces, akár több órás találkozásra. Az IKSZT önmagában is az a hely, ahol össze lehet szaladni, pár szót váltani, ahol ott van egy kontaktszemély, aki rögzíti a szükséges információkat, továbbadja, segít megoldani egy gyors problémát (pl.: egy meghívó megtervezése, kinyomtatása), ahol lehet az internetet használni vagy megnézni egy jó példát bemutató filmet. Erre legalkalmasabb egy olyan helyiség, amely a szükségleteknek megfelelően mobil eszközökkel rendelkezik, átrendezhető. Szükség esetén asztalok, székek idehozhatók, körbe vagy sorba helyezhetők, a számítógépes asztal el- vagy idetolható, a notebook elővehető stb. Nagyon jó, ha elszeparálható a helyiség, (pl.: elhúzható fal, térelválasztók) mert többször szükség van arra is, hogy elmélyülten, a külső ingereket lehetőség szerint kiszűrve gondolkodhassanak együtt az emberek. Az is lehetséges, hogy az IKSZT-ben több helyiség is van, amiből azt választja a közösség, amelyik legalkalmasabb az adott közösségi feladat megoldására. Időnként nagyobb helyiségre is szükség van, mert eljuthat odáig a folyamat, hogy minden lakost megmozgató falugyűlésre, konferenciára, kiállításra stb. kerül sor. A különböző közösségek hely és eszközigénye jól összeszervezhető.<br /> <br /> A további szükséglet a közösségi cselekvés tartalmától függ.<br /> <br /> === Adat- és ismeretforrások ===<br /> A közösségnek meg kell ismernie önmagát és környezetét. Közös tudássá kell ennek válnia. Ez többlépcsős folyamat, de nem feltétlenül egymásra épülő, hanem párhuzamosan is történhet. A forrás elsősorban a helyben élő emberek tudása a településről. Alkalmazható a régmúlt feltárására a közösségi kalendárium készítése, a ma problémáinak feltárására és a vélemények megismerésére, bizonyos adatok begyűjtésére a közösségi felmérés. Emellett szükség szerint statisztikai adatok is elérhetők (KSH, önkormányzati adatbázis). A könyvtárban gyűjtött helyi újságok, vagy korábban készített szakdolgozatok, publikációk szintén kiváló forrást nyújtanak, hisz egy adott időszak lenyomatát híven türközik.<br /> <br /> Adatok és ismeretek gyűjtésére legfőképpen akkor kerül sor, amikor közösség elhatározza, hogy milyen probléma megoldásával akar foglalkozni, akkor tudja, hogy milyen adatokra lesz szüksége. Pl.: természetvédelmi ügy esetén megkérdezhető a területre fókuszáló természetvédelmi hivatal, civil szervezet, szakember. <br /> <br /> Minden köztudatba kerülő információ, adat, ismeret a közösség tudatosságát, felelős gondolkodását erősíti, amelyre így már lehet építeni a közösségfejlesztő folyamat során.<br /> <br /> <br /> === Lépésről lépésre ===<br /> '''1. Bevonás'''<br /> <br /> * Érdeklődést felkeltő cikk megjelentetése az újságban (már előre jelezhető az első közösségi beszélgetés időpontja)<br /> * Személyes közösségfejlesztői interjúk készítése a település véleményformálóival, vagy más szempont szerint kiválasztott emberekkel, majd az általuk ajánlottakkal (hólabda módszer alkalmazása). <br /> <br /> * Kérdések: Miért jó itt élni? Miért nehéz itt élni? Mi az amin változtatna? Hogyan? Mi az, amiben maga is szívesen részt venne?<br /> <br /> * Közösségi beszélgetés összehívása <br /> <br /> * Résztvevői azok, akiket személyesen megkérdeztünk ill. meghívtunk, és mindenki más, aki a helyszínt és az időpontot a helyi újságból vagy plakátról megtudta<br /> <br /> Ezeket az első bevonó lépéseket megteheti egy személy (közösségfejlesztő), de akár egy kisebb – erre az alakalomra szervezett és felkészített - csapat is.<br /> <br /> '''2. A problémák feltárása, elemzése'''<br /> <br /> * A közösségi beszélgetések alkalmával (ez egymást követő több alkalom) az egyéni találkozások során feltárt problémákat beszéljük meg. Meghatározzuk, hogy melyik probléma megoldása a legsürgősebb, melyikre tud hatással lenni a közösség.<br /> <br /> '''3. Cselekvési tervek készítése'''<br /> <br /> * A közösségi beszélgetések során kialakulhatnak csoportok, melyek egy-egy problémával foglalkozni szeretnének, ők elkezdenek terveket készíteni a megoldásra, bevonnak új embereket, partnereket a tervezési munkába. <br /> * A cselekvési terveket szélesebb körben is megvitatják. (felhasználható erre a falugyűlés vagy más fórum, ahol többen megjelennek, vagy már formalizált közösségek közgyűlése stb.)<br /> <br /> '''4. Közösségi cselekvés'''<br /> <br /> * A tervező csoport elkezdi a megvalósítást. <br /> * Párhuzamosan alakulhat több cselekvő csoport is, de lehetséges, hogy egy csoport jön létre, amely általa felállított sorrendben valósítja meg a terveit.<br /> <br /> '''5. Értékelés'''<br /> <br /> * A közösségi cselekvésben résztvevők (megvalósítók) önmaguknak és az érintetteknek, a cselekvőknek visszajelzést adnak.<br /> * Lehet ez egy közös beszélgetésen, vagy a helyi újságban, hirdetőtáblán vagy bármely más eszközzel, amely elősegíti, hogy újabb és újabb, egyre „gazdagabb” közösségi cselekvések szülessenek.<br /> <br /> Mindvégig nyitott a bekapcsolódás lehetősége, folyamatosnak kell lenni a nyilvánosságnak.<br /> <br /> == A szolgáltatás működtetése ==<br /> === Az elvárt kimenetek, adatszolgáltatás ===<br /> ''d) az (1) bekezdés a pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan a működés megkezdését követő 18 hónapon belül egy helyi civil szervezet vagy nem formális közösség létrejöttét, működését segíteni, amelyet a tagok nyilatkozatával köteles igazolni, vagy már működő helyi civil szervezetek, illetve nem formális közösségek számára legalább félévente a működésükkel kapcsolatos előadást, képzést, tanfolyamot, tréninget vagy tanácsadást tartani;''<br /> <br /> <br /> Értéklista<br /> <br /> A közösség feltárja azokat az értékeket, amelyek elősegítik, megalapozzák a közösségi cselekvést, hátteret nyújtanak ahhoz <br /> <br /> Problémalista<br /> <br /> A közösség feltárja azokat a problémákat, szükségleteket, amelyekre közösségi megoldásokkal válaszolhat. <br /> <br /> Cselekvési terv<br /> <br /> Rendszeres közösségi találkozások vannak, amelyek során cselekvési tervek készülnek.<br /> <br /> Dokumentáció: jelenléti ív, fotók, beszámolók <br /> <br /> Közösségi akciók, programok, események, amelyeket a közösség szervez, kivitelez, amelyekbe bevonja a helyi lakosságot és amely a közjót szolgálja<br /> <br /> Megállapodások, alapító okirat vagy alapszabály, tagnyilvántartás, belépési nyilatkozat<br /> <br /> Informális és formális közösségek, szerveződések, civil szervezetek, testületek, partnerségek jönnek létre – az adott ügynek leginkább megfelelő formátumban<br /> <br /> <br /> A közösségfejlesztési folyamat maga egy informális tanulási folyamat, amelynek során a közösségi és az egyéni kompetenciák (tudás, ismeret, attitűd, képesség) változnak, növekednek, fejlődnek. Minél többet tud egy közösség önmagáról az ügyeiről, annál inkább szüksége lesz még több tudásra azon a területen. <br /> <br /> A közösségfejlesztő segít abban, hogy ehhez hozzájussanak: jó példák megismertetése (pl.: film, tanulmányút, esettanulmány útján), kapcsolatokat szervez, képzések lehetőségét ismerteti meg, illetve akár képzés, akár informális tanulás, tanácsadás útján átadja saját tudását is, vagy felkér erre hozzáértő embereket.<br /> <br /> <br /> === Az eredményesség tervezése és biztosítása ===<br /> A közösségfejlesztési program tervének része az eredményesség előrejelzése, a várható eredmények megjelenítése. <br /> <br /> Befogadó társadalmi közeg szükséges az eredményességhez. Folyamatos információnyújtás a folyamat előrehaladásáról (helyi újság, tv, rádió), Nyilvánosság – nyitottság, folyamatos belépési lehetőség megteremtése. <br /> <br /> <br /> === A hatások mérése, szakmai, közösségi visszacsatolás ===<br /> A jó közérzet, a pozitív gondolatok, a jövőbe vetett hit – nehezen kimutatható hatása a közösségfejlesztésnek. A közösséghez tartozás, a közösségért való tevékenység megerősítő hatású, amely nem csak a helyi demokráciára van hatással, hanem az egyén életvitelére is.<br /> <br /> A szolgáltatás elengedhetetlen része a nyilvánosság- így tehát folyamatos visszacsatolás van a közösségeknek önmagukhoz illetve az önkormányzat és partnereik felé is. Ez akár a közösségi beszélgetéseken, akár falufórumokon, akár a helyi médiumok használatával (esetleg éppen a folyamat során kialakuló helyi médium) alkalmazásával történhet.<br /> <br /> A deliberatív közvélemény-kutatás módszerének használata a hatás mérésére alkalmazható lenne – de ehhez külön szakértelem és anyagi forrás szükséges. Így megelégedhetünk a puha mutatók jelzéseivel (pl.: közösségi beszélgetések hangulata, társadalmi tőke növekedése)<br /> <br /> Van néhány objektív adat is ami nyomon követhető:<br /> <br /> * Részvétel növekedése a jelenléti ívekkel, beszámolókban kimutatható. <br /> * közösségi előterjesztések száma, megvalósult közösségi javaslatok száma<br /> * rendezvények száma<br /> * új közösségi kezdeményezések száma<br /> * bemutatkozás más közösségek előtt, szakemberek előtt <br /> <br /> == Ötletek, jó gyakorlatok ==<br /> === KTT: Közösségi Tanácsadó Testület ===<br /> Az elnevezés nem kötött, a tagjai maga választhatják meg.<br /> <br /> Az IKSZT a maga komplexitásával megkívánja, hogy a lakosság széles körének, a működő és létrejövő közösségeknek a szükségleteire reagáljon és akár változzon is az induláskor kialakított struktúra. Bizonyos időnként (ennek gyakoriságát maga a használói kör határozza meg) felül kell vizsgálni azt, hogy kiszolgálja-e a helyiek szükségleteit az IKSZT.<br /> <br /> A KTT egy olyan társadalmasított vezetés, amelynek tagjai a település minden közösségének (formális és informális), intézményének vezetői vagy küldöttei. Célja, hogy a közösség megkérdezése nélkül ne születhessenek döntések az őket érintő ügyekben. Ők csatornázzák be a közösségeik véleményét, álláspontját, szükségleteit az IKSZT működtetését vállaló szervezeti vezetés felé.<br /> <br /> A KTT működését maguk a tagok határozzák meg, alapvető azonban a demokrácia. A döntéseikben konszenzusra törekszenek, szavazásos döntés nem történik.<br /> <br /> Konkrét példa:<br /> <br /> * A település lakossága 1600 fő. Önkormányzat, Általános iskola, óvoda, szülői közösség, védőnői szolgálat, könyvtár, sportegyesület, polgárőrség, nyugdíjas klub, énekkar, diákönkormányzat, szülő-pedagógus egyesület, az IKSZT működtető egyesület létezik a településen.<br /> * 1. lépés: A tagok behívása a KTT-be. Felkérő levél a részvételre.<br /> * 2. lépés: Első összejövetel megszervezése. A KTT céljának tisztázása. A tagságot elfogadó nyilatkozattétel. <br /> <br /> * - Munkaterv készítése a folyamatos működésre.<br /> * - összehangolás az önkormányzat munkatervével<br /> * - felelősség -és feladatmegosztás kidolgozása<br /> <br /> * 3. lépéstől folyamatosan: Legalább havi rendszerességgel összejövetel megtartása. Összhang létrehozása a közösségek tevékenysége, szükséglete és az IKSZT nyújtotta szolgáltatások között.<br /> <br /> == Kapcsolatok ==<br /> * Közösségfejlesztők Egyesülete, 1011 Budapest, Corvin tér 8. [http://www.kozossegfejlesztes.hu/ www.kozossegfejlesztes.hu] <br /> * Civil Közösségi Házak Magyarországi Egyesülete, 2903 Komárom</div> Arisztid https://wiki.hrod.hu/index.php?title=K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9gfejleszt%C3%A9si_folyamatok_gener%C3%A1l%C3%A1sa,_folyamatk%C3%B6vet%C3%A9se&diff=646 Közösségfejlesztési folyamatok generálása, folyamatkövetése 2013-06-24T22:57:28Z <p>Arisztid: /* A feladatellátásra vonatkozó szakhatósági rendelkezés */</p> <hr /> <div>{{mmkk}}{{itkhm}}<br /> == A feladatellátásra vonatkozó szakhatósági rendelkezés ==<br /> <br /> Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és működtetésére igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet szerint az ügyfél - amennyiben címbirtokosi okiratában vállaltan szerepel - az üzemeletetési kötelezettség ideje alatt köteles a közösségfejlesztési folyamatok generálását, <br /> <br /> folyamatkövetsét célzó szolgáltatásokat nyújtani. [8. § (1) a)]<br /> <br /> Az ügyfél köteles a szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan a működés megkezdését követő 18 hónapon belül egy, az ügyféltől eltérő helyi civil szervezet vagy nem formális közösség létrejöttét, működését segíteni, amelyet a tagok nyilatkozatával köteles igazolni, vagy már működő, az ügyféltől eltérő helyi civil szervezetek, illetve nem formális közösségek számára két szakmai beszámolási időszak alatt legalább egy alkalommal a működésükkel kapcsolatos előadást, képzést, tanfolyamot, tréninget vagy tanácsadást tartani. [8. § (2) d)]<br /> <br /> == A szolgáltatás tartalma ==<br /> <br /> A közösségfejlesztési folyamat generálása szabadon választott tevékenységek közé tartozik, így azok számára kötelező feladat, akik ezt az IKSZT cím elnyeréséhez ezt vállalták.<br /> <br /> A közösségfejlesztést, mint szolgáltatást definiálni azonban nehéz, hiszen ez egy szabad, a közösség szándékától, cselekvési igényétől függő, folyamatosan változó és alkalmazkodást kívánó viselkedésmód. A közösségfejlesztési folyamat kimenetele a közösség általi fejlesztés, tehát olyan tervek megvalósítása, amely a lakosság széles körének '''bevonás'''ával készülnek, a felmerülő '''szükségletekre közösségi megoldásokkal reagálnak'''. Ennek elérése '''folyamatos és következetes munkát''' igényel.<br /> <br /> A közösségfejlesztési folyamat első lépése mindig az érintettek megszólítása. Mivel a település egészét érinti az IKSZT létrejötte, így aligha tekinthetünk el attól, hogy lehetőleg a település minden lakóját megszólítsuk. Természetesen, még egy kis településen sem várható, hogy mindenkinek felkelti az érdeklődését a közös gondolkodásra való felhívás. Emiatt folyamatos nyitottsággal és '''nyilvánosság'''gal kell kezelni az elindított folyamatot. Kell tehát valaki, aki '''kezdeményez''', kezdeményezi a személyes és közösségi beszélgetéseket, aki folyamatosan tarja a kapcsolatot a már bevonódott emberekkel és újabbakat szólít meg. Ez a személy a közösségfejlesztő, aki foglalkozását tekintve lehet az IKSZT munkatársa, de lehet külső személy is. A közösségfejlesztő, közösségi munkás – összefoglalva kezdeményező – szerepe az induláskor nagyon fontos, majd egyre inkább háttérbe szorul és a legszerencsésebb, ha csak arra korlátozódik, hogy biztonságos hátteret nyújtson a helyi cselekvő közösségeknek. <br /> <br /> A szolgáltatás tartalma tehát összefoglalva:<br /> <br /> * kezdeményezés a közösség (értsd.: település, mint közösség) tagjainak bevonására<br /> * közösségi beszélgetések szervezése és levezetése<br /> * a helyi nyilvánosság biztosítása a folyamatos csatlakozás lehetőségének fenntartására, a távolmaradók informálására, a sikerek megosztására<br /> * közösségi tervek születésének segítése<br /> * a kapcsolatrendszer bővítésében való közreműködés <br /> * jó példák megismertetése<br /> * képzések szervezése a civil cselekvéshez szükséges képességek növelése érdekében <br /> * a közös cselekvés megvalósításában való segítségnyújtás (hely biztosítása az összejövetelekre, eszközök rendelkezésre bocsátása, forrásokról tájékoztatás) <br /> * a közösség formalizálódásának elősegítése (egyesület alapításában való közreműködés)<br /> <br /> == A szolgáltatás tervezése és előkészítése ==<br /> A közösségfejlesztői programról több évben, akár évtizedben érdemes gondolkodni. Lassú építkezés a közösségek képessé tétele, a közösség általi fejlesztésre. Ugyanakkor bármikor véget is érhet a közösségfejlesztői közreműködés, ha a közösség már elég erősnek, önállónak és cselekvőkésznek tartja magát arra, hogy a kezdeményezést a közösségfejlesztőtől átvegye és maga a közösség generáljon újabb és újabb közösségi mozgásokat.<br /> <br /> A folyamat indulásakor, a közösségfejlesztő által felvázolt terv csupán azt tartalmazza, hogy hogyan szólítja meg először a helyieket, mikorra tervezi az első közös összejövetelt, hogyan biztosítja a nyilvánosságot. Ez még a lényegi cselekvést nem tartalmazhatja, hiszen azt maga a közösség tervezi meg és végzi majd, aszerint amit a legfontosabb megoldandó problémának tart, illetve amelyhez a szükséges erőforrásokat elő tudja állítani.<br /> <br /> A viszonylagos kiszámíthatatlanság ellenére és éppen ezért, az évente elkészített fejlesztési terv mindig az előzményekre kell, hogy építsen és összhangban kell állnia az IKSZT és a település többi szolgáltatásaival. Az eredményesség valamelyest előre látható, tervezhető is, de a folyamat során mindig lehetnek előre nem látott események. Konfliktus alakulhat ki valamely problémának az értékelése során, nézőpontok ütköznek és ez akár le is lassíthatja a folyamatot, de lehetséges, hogy éppen ez viszi előre, attól függően, hogy miképp tudja kezelni a közösség a konfliktus helyzetet. Az várható, hogy a közösség többet tud meg önmagáról, az ott élőkről, az értékekről és szükségletekről, a cselekvési hajlandóságról, az intézmények működéséről, az önkormányzat és a civilek szerepéről. Lehetséges, hogy az informális lakossági csoport összeérik és civil szervezetté alakul, vagy nem választja a jogi formát, de pozícionálja magát, kialakul valamiféle odatartozás érzése a közösség tagjaiban. Lehetséges, hogy egy rövid akcióra állnak össze néhányan, magukhoz vonzva ideiglenesen másokat, de lehet, hogy tartósan is megmarad a kezdeményező csoport. A sokféle kimeneti lehetőség nagy alkalmazkodó képességet kíván meg a közösségfejlesztőtől, hiszen célja nem lehet más, mint a közösség megerősítése abban, amit együtt szeretne elvégezni. <br /> <br /> <br /> === A szükséges szolgáltatási tér és eszközök ===<br /> ''(2) Az ügyfél a címbirtokosi okiratban szereplő szolgáltatások nyújtása érdekében az alábbi feltételeket köteles teljesíteni:''<br /> <br /> ''a)&amp;nbsp;szolgáltatásonként egy, legalább 10 négyzetméter hasznos alapterületű közösségi szolgáltatások nyújtására alkalmas, természetes fénnyel is megvilágított, szélessávú internetkapcsolattal rendelkező helyiséget, teret kialakítani, illetve rendelkezésre bocsátani, amely többfunkciósan is kialakítható''<br /> <br /> <br /> A közösségfejlesztési folyamat során az a legfontosabb, hogy legyen hol találkozni a közös gondolkodásra, tervezésre, az aktualitások megbeszélésére, akár pár perces, akár több órás találkozásra. Az IKSZT önmagában is az a hely, ahol össze lehet szaladni, pár szót váltani, ahol ott van egy kontaktszemély, aki rögzíti a szükséges információkat, továbbadja, segít megoldani egy gyors problémát (pl.: egy meghívó megtervezése, kinyomtatása), ahol lehet az internetet használni vagy megnézni egy jó példát bemutató filmet. Erre legalkalmasabb egy olyan helyiség, amely a szükségleteknek megfelelően mobil eszközökkel rendelkezik, átrendezhető. Szükség esetén asztalok, székek idehozhatók, körbe vagy sorba helyezhetők, a számítógépes asztal el- vagy idetolható, a notebook elővehető stb. Nagyon jó, ha elszeparálható a helyiség, (pl.: elhúzható fal, térelválasztók) mert többször szükség van arra is, hogy elmélyülten, a külső ingereket lehetőség szerint kiszűrve gondolkodhassanak együtt az emberek. Az is lehetséges, hogy az IKSZT-ben több helyiség is van, amiből azt választja a közösség, amelyik legalkalmasabb az adott közösségi feladat megoldására. Időnként nagyobb helyiségre is szükség van, mert eljuthat odáig a folyamat, hogy minden lakost megmozgató falugyűlésre, konferenciára, kiállításra stb. kerül sor. A különböző közösségek hely és eszközigénye jól összeszervezhető.<br /> <br /> A további szükséglet a közösségi cselekvés tartalmától függ.<br /> <br /> === Adat- és ismeretforrások ===<br /> A közösségnek meg kell ismernie önmagát és környezetét. Közös tudássá kell ennek válnia. Ez többlépcsős folyamat, de nem feltétlenül egymásra épülő, hanem párhuzamosan is történhet. A forrás elsősorban a helyben élő emberek tudása a településről. Alkalmazható a régmúlt feltárására a közösségi kalendárium készítése, a ma problémáinak feltárására és a vélemények megismerésére, bizonyos adatok begyűjtésére a közösségi felmérés. Emellett szükség szerint statisztikai adatok is elérhetők (KSH, önkormányzati adatbázis). A könyvtárban gyűjtött helyi újságok, vagy korábban készített szakdolgozatok, publikációk szintén kiváló forrást nyújtanak, hisz egy adott időszak lenyomatát híven türközik.<br /> <br /> Adatok és ismeretek gyűjtésére legfőképpen akkor kerül sor, amikor közösség elhatározza, hogy milyen probléma megoldásával akar foglalkozni, akkor tudja, hogy milyen adatokra lesz szüksége. Pl.: természetvédelmi ügy esetén megkérdezhető a területre fókuszáló természetvédelmi hivatal, civil szervezet, szakember. <br /> <br /> Minden köztudatba kerülő információ, adat, ismeret a közösség tudatosságát, felelős gondolkodását erősíti, amelyre így már lehet építeni a közösségfejlesztő folyamat során.<br /> <br /> <br /> === Lépésről lépésre ===<br /> '''1. Bevonás'''<br /> <br /> * Érdeklődést felkeltő cikk megjelentetése az újságban (már előre jelezhető az első közösségi beszélgetés időpontja)<br /> * Személyes közösségfejlesztői interjúk készítése a település véleményformálóival, vagy más szempont szerint kiválasztott emberekkel, majd az általuk ajánlottakkal (hólabda módszer alkalmazása). <br /> <br /> * Kérdések: Miért jó itt élni? Miért nehéz itt élni? Mi az amin változtatna? Hogyan? Mi az, amiben maga is szívesen részt venne?<br /> <br /> * Közösségi beszélgetés összehívása <br /> <br /> * Résztvevői azok, akiket személyesen megkérdeztünk ill. meghívtunk, és mindenki más, aki a helyszínt és az időpontot a helyi újságból vagy plakátról megtudta<br /> <br /> Ezeket az első bevonó lépéseket megteheti egy személy (közösségfejlesztő), de akár egy kisebb – erre az alakalomra szervezett és felkészített - csapat is.<br /> <br /> '''2. A problémák feltárása, elemzése'''<br /> <br /> * A közösségi beszélgetések alkalmával (ez egymást követő több alkalom) az egyéni találkozások során feltárt problémákat beszéljük meg. Meghatározzuk, hogy melyik probléma megoldása a legsürgősebb, melyikre tud hatással lenni a közösség.<br /> <br /> '''3. Cselekvési tervek készítése'''<br /> <br /> * A közösségi beszélgetések során kialakulhatnak csoportok, melyek egy-egy problémával foglalkozni szeretnének, ők elkezdenek terveket készíteni a megoldásra, bevonnak új embereket, partnereket a tervezési munkába. <br /> * A cselekvési terveket szélesebb körben is megvitatják. (felhasználható erre a falugyűlés vagy más fórum, ahol többen megjelennek, vagy már formalizált közösségek közgyűlése stb.)<br /> <br /> '''4. Közösségi cselekvés'''<br /> <br /> * A tervező csoport elkezdi a megvalósítást. <br /> * Párhuzamosan alakulhat több cselekvő csoport is, de lehetséges, hogy egy csoport jön létre, amely általa felállított sorrendben valósítja meg a terveit.<br /> <br /> '''5. Értékelés'''<br /> <br /> * A közösségi cselekvésben résztvevők (megvalósítók) önmaguknak és az érintetteknek, a cselekvőknek visszajelzést adnak.<br /> * Lehet ez egy közös beszélgetésen, vagy a helyi újságban, hirdetőtáblán vagy bármely más eszközzel, amely elősegíti, hogy újabb és újabb, egyre „gazdagabb” közösségi cselekvések szülessenek.<br /> <br /> Mindvégig nyitott a bekapcsolódás lehetősége, folyamatosnak kell lenni a nyilvánosságnak.<br /> <br /> == A szolgáltatás működtetése ==<br /> === Az elvárt kimenetek, adatszolgáltatás ===<br /> ''d) az (1) bekezdés a pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan a működés megkezdését követő 18 hónapon belül egy helyi civil szervezet vagy nem formális közösség létrejöttét, működését segíteni, amelyet a tagok nyilatkozatával köteles igazolni, vagy már működő helyi civil szervezetek, illetve nem formális közösségek számára legalább félévente a működésükkel kapcsolatos előadást, képzést, tanfolyamot, tréninget vagy tanácsadást tartani;''<br /> <br /> <br /> Értéklista<br /> <br /> A közösség feltárja azokat az értékeket, amelyek elősegítik, megalapozzák a közösségi cselekvést, hátteret nyújtanak ahhoz <br /> <br /> Problémalista<br /> <br /> A közösség feltárja azokat a problémákat, szükségleteket, amelyekre közösségi megoldásokkal válaszolhat. <br /> <br /> Cselekvési terv<br /> <br /> Rendszeres közösségi találkozások vannak, amelyek során cselekvési tervek készülnek.<br /> <br /> Dokumentáció: jelenléti ív, fotók, beszámolók <br /> <br /> Közösségi akciók, programok, események, amelyeket a közösség szervez, kivitelez, amelyekbe bevonja a helyi lakosságot és amely a közjót szolgálja<br /> <br /> Megállapodások, alapító okirat vagy alapszabály, tagnyilvántartás, belépési nyilatkozat<br /> <br /> Informális és formális közösségek, szerveződések, civil szervezetek, testületek, partnerségek jönnek létre – az adott ügynek leginkább megfelelő formátumban<br /> <br /> <br /> A közösségfejlesztési folyamat maga egy informális tanulási folyamat, amelynek során a közösségi és az egyéni kompetenciák (tudás, ismeret, attitűd, képesség) változnak, növekednek, fejlődnek. Minél többet tud egy közösség önmagáról az ügyeiről, annál inkább szüksége lesz még több tudásra azon a területen. <br /> <br /> A közösségfejlesztő segít abban, hogy ehhez hozzájussanak: jó példák megismertetése (pl.: film, tanulmányút, esettanulmány útján), kapcsolatokat szervez, képzések lehetőségét ismerteti meg, illetve akár képzés, akár informális tanulás, tanácsadás útján átadja saját tudását is, vagy felkér erre hozzáértő embereket.<br /> <br /> <br /> === Az eredményesség tervezése és biztosítása ===<br /> A közösségfejlesztési program tervének része az eredményesség előrejelzése, a várható eredmények megjelenítése. <br /> <br /> Befogadó társadalmi közeg szükséges az eredményességhez. Folyamatos információnyújtás a folyamat előrehaladásáról (helyi újság, tv, rádió), Nyilvánosság – nyitottság, folyamatos belépési lehetőség megteremtése. <br /> <br /> <br /> === A hatások mérése, szakmai, közösségi visszacsatolás ===<br /> A jó közérzet, a pozitív gondolatok, a jövőbe vetett hit – nehezen kimutatható hatása a közösségfejlesztésnek. A közösséghez tartozás, a közösségért való tevékenység megerősítő hatású, amely nem csak a helyi demokráciára van hatással, hanem az egyén életvitelére is.<br /> <br /> A szolgáltatás elengedhetetlen része a nyilvánosság- így tehát folyamatos visszacsatolás van a közösségeknek önmagukhoz illetve az önkormányzat és partnereik felé is. Ez akár a közösségi beszélgetéseken, akár falufórumokon, akár a helyi médiumok használatával (esetleg éppen a folyamat során kialakuló helyi médium) alkalmazásával történhet.<br /> <br /> A deliberatív közvélemény-kutatás módszerének használata a hatás mérésére alkalmazható lenne – de ehhez külön szakértelem és anyagi forrás szükséges. Így megelégedhetünk a puha mutatók jelzéseivel (pl.: közösségi beszélgetések hangulata, társadalmi tőke növekedése)<br /> <br /> Van néhány objektív adat is ami nyomon követhető:<br /> <br /> * Részvétel növekedése a jelenléti ívekkel, beszámolókban kimutatható. <br /> * közösségi előterjesztések száma, megvalósult közösségi javaslatok száma<br /> * rendezvények száma<br /> * új közösségi kezdeményezések száma<br /> * bemutatkozás más közösségek előtt, szakemberek előtt <br /> <br /> == Ötletek, jó gyakorlatok ==<br /> === KTT: Közösségi Tanácsadó Testület ===<br /> Az elnevezés nem kötött, a tagjai maga választhatják meg.<br /> <br /> Az IKSZT a maga komplexitásával megkívánja, hogy a lakosság széles körének, a működő és létrejövő közösségeknek a szükségleteire reagáljon és akár változzon is az induláskor kialakított struktúra. Bizonyos időnként (ennek gyakoriságát maga a használói kör határozza meg) felül kell vizsgálni azt, hogy kiszolgálja-e a helyiek szükségleteit az IKSZT.<br /> <br /> A KTT egy olyan társadalmasított vezetés, amelynek tagjai a település minden közösségének (formális és informális), intézményének vezetői vagy küldöttei. Célja, hogy a közösség megkérdezése nélkül ne születhessenek döntések az őket érintő ügyekben. Ők csatornázzák be a közösségeik véleményét, álláspontját, szükségleteit az IKSZT működtetését vállaló szervezeti vezetés felé.<br /> <br /> A KTT működését maguk a tagok határozzák meg, alapvető azonban a demokrácia. A döntéseikben konszenzusra törekszenek, szavazásos döntés nem történik.<br /> <br /> Konkrét példa:<br /> <br /> * A település lakossága 1600 fő. Önkormányzat, Általános iskola, óvoda, szülői közösség, védőnői szolgálat, könyvtár, sportegyesület, polgárőrség, nyugdíjas klub, énekkar, diákönkormányzat, szülő-pedagógus egyesület, az IKSZT működtető egyesület létezik a településen.<br /> * 1. lépés: A tagok behívása a KTT-be. Felkérő levél a részvételre.<br /> * 2. lépés: Első összejövetel megszervezése. A KTT céljának tisztázása. A tagságot elfogadó nyilatkozattétel. <br /> <br /> * - Munkaterv készítése a folyamatos működésre.<br /> * - összehangolás az önkormányzat munkatervével<br /> * - felelősség -és feladatmegosztás kidolgozása<br /> <br /> * 3. lépéstől folyamatosan: Legalább havi rendszerességgel összejövetel megtartása. Összhang létrehozása a közösségek tevékenysége, szükséglete és az IKSZT nyújtotta szolgáltatások között.<br /> <br /> == Kapcsolatok ==<br /> * Közösségfejlesztők Egyesülete, 1011 Budapest, Corvin tér 8. [http://www.kozossegfejlesztes.hu/ www.kozossegfejlesztes.hu] <br /> * Civil Közösségi Házak Magyarországi Egyesülete, 2903 Komárom</div> Arisztid https://wiki.hrod.hu/index.php?title=K%C3%B6zm%C5%B1vel%C5%91d%C3%A9si_programok_szervez%C3%A9se&diff=645 Közművelődési programok szervezése 2013-06-24T22:55:38Z <p>Arisztid: Formázást javítottam</p> <hr /> <div>{{Mmkk}}<br /> {{Itkhm}}<br /> '''Alapvetés''': bármilyen eseményt szerveznek az intézményben, az elsősorban nem a program tartalmának és a résztvevőknek a találkozása, hanem a résztvevők, az ''emberek egymással való találkozásának ''az alkalma. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy az esemény – bármilyen legyen – adjon lehetőséget, inspiráljon a résztvevők aktivitására, a folyamatokban való cselekvő részvételre.<br /> <br /> <br /> == A feladatellátásra vonatkozó szakhatósági rendelkezés ==<br /> Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és működtetésére igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet szerint az ügyfél az üzemeltetési kötelezettség ideje alatt köteles korlátozás és térítésmentesen helyszínt és feltételeket biztosítani a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat tájékoztatási pont működtetéséhez. [7. § (2) a)]<br /> <br /> A szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan az ügyfél köteles szakmai beszámolási időszakonként (vagyis negyedévenként) legalább három alkalommal agrár-, vagy vidékfejlesztési területen tevékenykedő szakmai szervezet képviselője által lebonyolítandó előadás, képzés, tanfolyam, tréning, fogadóóra programlehetőségek közül legalább egyet megszervezni. [7. § (7)] A feltételek teljesülése esetén, az előírt alkalmakon felül az adott szolgáltatásokat az ügyfél térítés ellenében is nyújthatja. [7. § (15)] <br /> <br /> == A szolgáltatás tartalma ==<br /> A programok többféleképpen tipizálhatók, mi a következő elhatárolást tartjuk hasznosnak. Ebben három esetben az összejövetel célja szerinti – de a településen belül szervezett alkalmak különülnek el – a negyedik esetben a más településre szervezett események kerülnek egy csoportba.<br /> <br /> === Művészeti tevékenységet megvalósító, bemutató alkalmak (klub, tábor, kiállítás, önképzőkör….) ===<br /> Mindazoknak a tevékenységeknek a szervezését, melyek művészeti aktivitásra késztetnek érdemes építeni a helyi hagyományos alkalmakra, jeles napokra. Az ezekhez kapcsolódó ünneplések eleve tánchoz, zenéhez, rigmusokhoz, verseléshez, vagy éppen tárgyalkotó tevékenységekhez kapcsolódva jelentették a helyben élők ünnepi szokásait. Ebben kaptak szerepet a helyi dalárdák, színjátszó csoportok, zenei együttesek, de gyakran a szövők, hímzők, faragók, agyag- ill. bőrművesek. Ezeknek a tevékenységeknek felélesztése sok esetben helyi művészeti csoportok újjáalakulását eredményezheti, vagy éppen egy korábban nem volt szokás helyi hagyományának megteremtését jelentheti.<br /> <br /> A választható formák egyaránt igazodhatnak a tevékenység jellegéhez, és az alkalomhoz magához. Fontos, hogy a közös művészeti tevékenységre vállalkozók találkozásaiban rendszeresség legyen. Elképzelhetetlen, hogy egy – akár csak alakuló csoport – ötletszerűen jöjjön össze, találkozásaik gyakran „próbák”, a felkészülés alkalmai egy-egy bemutatóra, ünnepi eseményre. Az összejáró társaság találkozásait szervezni, ehhez a feltételeket előteremteni lehet a szervező munkatárs dolga, de tartalmáról, az alkalmanként meghívott vendégekről maguknak a résztvevőknek kell gondolkodniuk és gondoskodniuk.<br /> <br /> === Felnőttképző, ismeretet, képességet, készséget fejlesztő alkalmak (szakkör, tanfolyam, előadás, ill. népfőiskola keretében) ===<br /> Minden közösségben, amiben jelen vannak a közösségi események, találkozások, rendezvények, ünneplések, előbb-utóbb nyilvánvalóvá (a közös beszélgetések tárgyává) válnak azok az igények, melyek valamilyen tudáshiány felszámolására, vagy a meglévő ismeretek bővítésére, mélyítésére irányulnak. A helyi közösségfejlesztési folyamatokban résztvevők gyakran megtapasztalják, hogy az együtt-gondolkodás második, harmadik hónapjában már felbukkannak ezek az igények, amik, ha megalapozottnak bizonyulnak, valamilyen tanulási alkalmat generálnak a településen. Sokszor az is kiderül, hogy a hiányzó tudás megtalálható a közelben, annak birtokosa éppúgy a településen, vagy a közelben él, mint akikben az igény felmerült, csak korábban nem volt mód arra, hogy „találkoztassák” az igényt a kínálattal. Célszerű tehát az integrált közösségi szolgáltatások szervezésekor annak a feltérképezése is, milyen helyi tudások vannak (akár rejtve is) a településen, és környezetében. Ezek a tudások sokszor kapcsolódnak valakinek a kedvteléséhez, hobbyjához, aminek a megismertetése az illető számára öröm forrása, a kíváncsi érdeklődőknek pedig többlettudást rejteget. Az azonos érdeklődésűek – csakúgy, mint a művészeti tevékenységre vállalkozók esetében - rendszeres találkozásokkal elégíthetik ki tudásigényüket, vagy fejleszthetik készséggé valamely tevékenységben szerzett jártasságukat. <br /> <br /> A formák ebben az esetben is a választott célkitűzéstől függően választhatók, vagy adódnak. A tartalmakat illetően részben a helyi – egyéb közösségi tevékenységekhez kapcsolódó – igények, részben valamilyen aktualitás határozza meg, mivel is érdemes foglakozni. A tudás átadásának, elmélyítésének oka egyaránt lehet egy foglalkoztatás-bővítéshez kapcsolódó szakmai, vagy betanító képzés indítása, egy természeti jelenség (üstökös, napfogyatkozás, árvíz, földrengés, vörösiszap-katasztrófa…) miatt keletkezett érdeklődés, a közösségi magatartás felértékelődése (népszavazás, választások), az egészségesebb életmód követése, de a napi gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó tudásigény is. (Mit érdemes termelni, hogyan lehet/kell védekezni a kártevők ellen, mit tehetünk a beteg állatainkkal…), vagy ugyancsak a helyi hagyományokban gyökerező mesterségek újratanulásának, megismerésének igénye (tájba illő építkezéstől a használati eszközök előállításáig).<br /> <br /> === A közösség ügyeit érintő (hagyományokat, szokásokat, teendőket számba vevő, közösen tervező) alkalmak ===<br /> Az integrált közösségi szolgáltatásokat befogadó terek működtetésének talán legfontosabb eleme az „agora-funkció”. Ez lehet az a hely a településen, ahol rendre összeülhetnek azok az emberek, akiknek egymás számára mondanivalójuk van, közös cselekvéseket akarnak elindítani, vagy éppen megvalósítani, szervezik a település társadalmi életét. Itt a helye a helyi médiumok szerkesztőinek (hol máshol készülhetne a helyi lap, rádió, vagy televízió adásának terve), itt tarthatják összejöveteleiket azok az önkéntesek, akik a közösségi ház kiscsoportjainak képviseletében közösen határoznak az „intézmény” működtetésének gondjairól. Anélkül, hogy átvenné ez a funkció a települési önkormányzat szerepét (lehet persze, hogy közgyűlések helyszíne is ez a kis intézmény lesz néhány településen), helye van benne minden olyan közös gondolkodásnak, ami a közösség ügyeit érinti, amihez közös bölcsesség, véleménycsere szükséges. A „helyi nyilvánosság” fórumává kell és lehet is tenni intézményünket, ha oda szoktatjuk azokat, akik vélemény-nyilvánításra más, hagyományos helyszíneket részesítenek előnyben: a kocsmát, piacteret, a templom kertjét, kis boltot, vagy (az egykori) postát.<br /> <br /> === A településen kívül rendezett eseményre való látogatás szervezése (színház, mozi, hangverseny, sportesemény, gyűjtemény látogatása) ===<br /> Adódhat olyan helyzet, hogy az érdeklődés kielégítését szolgáló alkalom nem helyben valósul meg. Ezek az alkalmak szerveződhetnek a kistérségi együttműködésből fakadóan, vagy valamely rendezvény iránt megnyilvánuló érdeklődés alapján. A kistérségi központ, közeli város kulturális eseményeit elérhetővé kell tenni a kistelepülésen élők számára is. Ez részben kapcsolatépítési, -fenntartási kötelezettséget ró a helybéli szervezőre, részben annak az igénynek folyamatos feltárását, ismeretét, ami alapján megszervezhető egy-egy alkalmi látogatás (színházi előadásra, hangversenyre, táncos alkalomra, kiállításra, stb.) a közeli intézménybe. Számos példát adnak már ma is kistelepülések arra, hogyan lehet színház- vagy hangversenybérlet birtokában rendszeresen látogatni a közeli színházakat, hangversenytermeket. Nem egy intézmény kifejezetten figyel is arra, hogy közönsége ne csupán a székhely lakosságából, hanem a környéken élőkből is verbuválódjon.<br /> <br /> Szép példája a kistérség „belakásának”, ha egy-egy rendezvény sorozattá válva napokon keresztül kínál látni-, hallani-, ennivalót a látogatóknak. Számos példát találhat mindenki erre saját környezetében, itt csak kettőt említünk. Az Őrségben (Vas megye) 9 éve vendégeket hívó „Hétrét Fesztivál”-t, ami 30-nál több település bevonásával 10 napon át kínál színházi, zenei, irodalmi és filmes programokat, illetve „nyitott porták” meglátogatására invitálja a messziről érkezőket. Valamint a Szabolcs Szatmár Bereg megyében hagyományos „Szatmári Fesztivált”, mely 2 héten át fogadja 6 településen a látogatókat, minden napon más településre helyezve a legnagyobb rendezvényt, a látnivalókon túl kulináris örömöket is kínálva a vendégeknek. <br /> <br /> == A szolgáltatás tervezése és előkészítése ==<br /> Az önálló, helyben megvalósuló események tervezésekor figyeljünk arra, hogy azok mindenkor kötődjenek a település(rész) lakosságához, és/vagy az ide látogatókhoz, illetve a településhez, településrészhez, magához. Így tehát:<br /> <br /> * Helyi szokásokhoz, hagyományokhoz<br /> * Helyben élők személyiségéhez<br /> * Helyi történelemhez, tájhoz, természeti adottságokhoz, épített környezeti elemekhez, tárgyakhoz<br /> * A helyi gazdasághoz, gazdálkodáshoz, az itt élők életminőségének javításához<br /> <br /> Fontos azt tudatosítanunk, hogy a helyben meglévő értékek felismertetése, megbecsülése vezethet el bármilyen más érték elfogadásához, tiszteletéhez. A kistelepülések lakosságmegtartó ereje nemcsak a környezeti, s az ehhez hasonlóan változó gazdasági adottságokban gyökerezik, hanem azokban a helyben élők által előállított, vagy képviselt értékekben is, melyek ismerete és elfogadása nemcsak a településhez való kötődést erősíti, hanem sokszor a problémák megoldásának is alapjául szolgál.<br /> <br /> Ugyanennyire fontos, hogy a szervező munkával, tervezéstől a megvalósításig ne csupán az ezzel megbízott (munkavállalóként alkalmazott) munkatárs foglalkozzék. Az ő figyelmének, szervezőerejének ki kell terjednie mások bevonására, a feladatok delegálására, annak a csoportnak a megszervezésére is, aminek tagjai folyamatos segítői, vállalói a szükséges teendőknek.<br /> <br /> Visszaidézve a tervezést segítő kézikönyvünk ide vonatkozó szakaszát: „az IKSZT-ben olyan csapatmunkát kell tehát elképzelni, amiben sok önkéntes segítő áll a szervező munkatárs körül. Közülük ki ebben, ki abban felelős, ki ennek, ki annak jár utána, ki ezeket, ki másokat szervez tájékozódó, érdeklődő, vagy cselekvő csapatába. Sokak részleges munkájából állhat össze az IKSZT teljesítménye, amiben persze főszereplő a főállású munkatárs.”<br /> <br /> === A szükséges szolgáltatási tér és eszközök ===<br /> Lásd a jogszabályban kötelezően előírtakat. E fejezet teendőinek ellátásához a 112/2009. (VIII.29.) FVM rendelet 7.§ (3) bek. a/ pontjában és (5) bek. k/ pontjában foglaltak az irányadók.<br /> <br /> === Adat- és ismeretforrások ===<br /> Lásd a lehetséges adatbázisokat: <br /> <br /> * Elérhető szolgáltató szervezeteket, intézményeket (benne a kistérség önkormányzati társulásának munkaszervezetét)<br /> * Információs, tanácsadó pontokat<br /> * Illetékességgel rendelkező hivatalokat<br /> <br /> === Lépésről lépésre ===<br /> A szervezés, események előkészítése, lebonyolítása olyan ismereteket és rutint igényel, amit részben művelődésszervező képzésekben szemeszterek során sajátíthat el az érdeklődő. Sokat számít azonban az a segítő munka, amit mások mellett különféle alkalmak megszervezésében vállalhatunk. A gyakorlatot ebben lehet megszerezni igazán, minél több saját tapasztalat teszi majd a „segédet” „mesterré”.<br /> <br /> == A szolgáltatás működtetése ==<br /> === Az elvárt kimenetek, adatszolgáltatás ===<br /> Indikátorként javasoltak:<br /> <br /> * Események (db)<br /> * Látogatók, résztvevők (fő)<br /> * Egy eseményhez kapcsolódó alkalmak (az esemény „szinergiája”) (db)<br /> * Egy eseményhez kapcsolódó szellemi termék (műalkotás, leírás, stb.) (db + megnevezés) – ami jó mutatója lehet az esemény hatásának.<br /> <br /> == Ötletek, jó gyakorlatok ==<br /> Minden alkalomra nem lehet példát kínálni, néhány esettanulmányból idézünk, hogy ötletet, gondolkodásmódot sugalljunk. Nem lehet cél bármilyen megoldás „lemásolása”, hiszen a már megtörtént események mindenhol szorosan kapcsolódnak a helyben élőkhöz, helyi lehetőségekhez, és ahhoz az időhöz, amiben ezek megtörténtek – megismétlésük lehetetlen. A példák inkább azt a célt szolgálják, hogy láttassuk: milyen széles körben értelmezhető a helyi cselekvés, aminek művelődési indítéka, vagy eredménye van.<br /> <br /> === Helyi képzési tevékenység ===<br /> A felismert képzési igények kielégítésére kétféle példát mutatunk be. Az egyik egy hosszabb előkészítő, tervező munka eredményeként végül is népfőiskolai keretekben megvalósuló, hosszú képzési folyamatot jelent (Rege Népfőiskola, Szombathely), a másik egy kistelepülés helyi fejlesztési folyamatába építve egy-egy előadássorozattal adott választ a közben felmerülő képzési szükségletre (Faluház Baráti Kör, Győrvár).<br /> <br /> === Rege Népfőiskola ===<br /> (Bukits Zoltán közlése alapján)<br /> <br /> '''A gondolat megszületésének alapvetése'''<br /> <br /> Egy alkotó, együtt gondolkodó közösség létrejötte, a közösség szervezetbe tömörülése megfogalmazott cél érdekében mindig valamely, a környezetükben, létükben felfedett vélt vagy valós hiányt hivatott pótolni, igényt kielégíteni. Az alapítói célkitűzések ennek megalapozottságát boncolgatják, kivetítve a teremtő közösség, szervezet tagságára, majdan a szűkebb és tágabb társadalmi környezetre. A valós feladat aktualitása, megfogalmazása, elhelyezése a korszellembe, a megszólított társadalmi környezet felismerő és befogadóképessége hatnak a célkitűzésekre, alakíthatják, formálhatják azt. Szervesen működő közösségekben, társadalmakban ezen külső formáló erők a felismert közös cél érdekében együttgondolkodásra, együttmunkálkodásra&amp;nbsp; hívják az embereket. Az alapító közösség bővül anélkül, hogy a kitűzött cél módosulna. Kialakulhat-e gyarapodó közösség akkor, ha a felismerés, befogadás csírája sem jön létre? Valószínűen nem. De kialakulhat-e gyarapodó közösség akkor, ha a felismerés és befogadás lehetőségét a korszellem felülírja, holott az elvetett mag jó talajba ágyazódott? A válasz ''igen'', bár a bizonyításra több mint 3 évet szántak Szombathely egyik peremkerületében.<br /> <br /> '''Előzmények'''<br /> <br /> A nyugati határszél évszázadokon át a határt őrzők élőhelye volt. A táj adottságait kihasználva jött létre a még ma is érzékelhető „szeres” településszerkezet. A geológiai, éghajlati adottságok határozták meg a munkavégzés lehetséges kereteit, módszereit. Az ó- és középkori határ őrizete, majdan a terület gyakori német fennhatóság alá kerülése, elzálogosítása, a hadurak felségárulásai, betelepítések a jellemzően magyar kultúra keveredését, helyenként szinte teljes megsemmisülését eredményezte.&amp;nbsp; Az őrvidék egy részének elcsatolása, a vasfüggöny miatti elzártság a népesség figyelmét inkább Ausztria felé fordította. A 20. század végi határmegnyitás, a kiutazás, munkavállalás lehetősége, a szomszédi jólét felismerése példaként szolgált. Az első tőkés üzemek betelepedése, a termőföldek művelésének felhagyása, a földek eladása a vidéki életformát városiassá alakította. A viszonylagos gazdagság, a nyugat eszméje a hagyományokban, népi kultúrában, helyi teremtő közösségekben, nemzetben való gondolkodást másodlagossá minősítette. Feledésbe merültek azok a világképek, alapformák, melyekre támaszkodva – a globalizálódott korszellem ellenében - az itt élő közösségek újrafogalmazhatnák a társadalomban, nemzetben vállalt feladatokat, kötelezettségeket. <br /> <br /> '''Az első lépések és tapasztalatok'''<br /> <br /> A felsoroltak miatt kialakult hiányérzet hozta létre az első munkacsoportot. Heti rendszerességgel előadássorozatot szerveztek Szombathelyen „Hazatalálás” címmel. Az előadásokat a következő témák köré csoportosították: jelképrendszerek, közjogi hagyományok, magyar és egyetemes történelem, néphagyomány-népművészet, természetes életmód. A témák feldolgozására meghívott előadók segítségével keresték műveltségünk azon alapformáit, ősképeket, világképeket, melyek az idők során szinte nem változtak. Ezen gyökerek segítségével fogalmazták meg az ember emberrel, Teremtővel és természettel való viszonyát. Ezen alapokról indulva kutatták, fogalmazták újra helyi értékeinket a mai társadalmi, gazdasági viszonyok szerint''. Fontos szempont volt a részből a teljesség felé haladás, a helyi adottságokból a nemzet megfogalmazása.'' Ha már a teljesség megfogalmazását tűzték ki célul, akkor az elmélet gyakorlatban történő megvalósulását, tárgyiasulását is meg kellett teremteni. Ez különösen fontos volt az előadáson részt vevő közösség számára, mivel úgy érezték, hogy a csak szellemi munka által az egyének nem válnak cselekvővé. Az így szerzett tudás lexikálissá vált, a „jóllakottság” érzésével töltötte el a hallgatóságot. Különösen akkor, mikor az előadások anyaga adathordozókon is megjelent. Ez úgy hatott a közösségre, mint a televízió. A tudás megszerzéséhez már nem volt közösségre szükség. <br /> <br /> '''Okulás a hibákból - formalizálódás'''<br /> <br /> Az itt jelentkező hiányt aktív műhelymunkával kellett pótolni, ami az eddigi laza közösségszervezésnek új formát kölcsönzött. ''Oktatási tervet'' kellett készíteni, melyben az előadásokat és műhelymunkákat össze kellett hangolni.&amp;nbsp; A ''foglalkozások helyét, időtartamát, rendszerességét'' kellett átgondolni, és természetesen a működés költségeit sem szabadott elfelejteni. Szükség volt a közösségi szabad szerveződés helyett bejegyzett társadalmi szervezetet létrehozni. Így alakították meg a ''Rege Művészeti Egyesületet ''s az alapítással szinte egyidejűleg a ''Rege Népfőiskolát'' is, hisz a vállalt feladatok iskolai szervezést igényeltek. <br /> <br /> Az első kérdés a népfőiskola akkreditációja volt. Úgy döntöttek, hogy az akkreditációhoz szükséges feltételeket nem vállalják. Úgy gondolták, hogy az iskolába elsősorban nem végzettséggel rendelkező, hanem tudást birtokló tanárokra, mesterekre van inkább szükség. A tervezett iskola célja az volt, hogy a megszerzett tudás alapján életszemléletet adjon, a magyar természetes műveltség világképét közvetítse, ily módon nem volt felruházható államilag elismert képzésmintákkal. A népfőiskolán az ifjúság és egyben a felnőtt közösségek nevelésében szerettek volna mintát adni, olyan mintát, ami az állami oktatásból kimaradt. <br /> <br /> Az iskolát Szombathely herényi városrészének közösségi háza fogadta be. A helyszín ideálisnak bizonyult több kézműves műhely egyidejű működtetésére is. A képzés finanszírozására - az akkreditáció elmaradásával - az állami támogatások hiánya és a pályázatok beszűkülése miatt tandíjat kellett bevezetni. A célközönséget elsősorban a gyermekes családokban, óvónőkben, tanítókban, tanárokban találták meg.<br /> <br /> Az első kurzust három éves időtartamban határozták meg, havonként egy hétvégi alkalommal. Az első napon a kézműves műhelyek működtek, kiegészítve rítusjátékkal, népi játékok tanulásával. A napot táncház zárta. A második nap a szellemi műhely működött. Minden hétvége rendjét eleink természetes életmódjához igazítva fogalmazták meg. Ez illeszkedett a szokásokhoz, jeles napokhoz, ünnepekhez. A fizikai munkát a műhelyek, a szellemi munkát az előadások, a lélekkel való foglalatosságot pedig a népdal, néptánc műhely fedte le. <br /> <br /> A három éves kurzus lényege, célja az volt, hogy a ''magyar természetes műveltség ismerete'' alapján ''önállóan gondolkodó'', cselekedni, alkotni, ''dönteni képes egyéneket, közösségeket'' teremtsen. Az első három év működése során azonban azt tapasztalták, hogy a még oly lelkes hallgatók esetében is ''az egyéni érdek, a mindennapokkal való törődés zavara felülírta a közösségi érdekeket.'' Jellemzően az előadások látogatottsága jóval meghaladta a kézműves műhelyben tevékenykedők létszámát. Ez azt eredményezte, hogy a megszerzett tudás nem tudott tárgyiasulni. Az oka a résztvevők „nem tudom, nem merem, nem való ez nekem…” megnyilvánulásaival írható le. A hallgatóságnak nagyon nehéz volt a közös ünnepeken való szerepvállalás, a néptáncban egymás kezének megfogása, a játékokban való feloldódás. A szervezők mindezt a korszellem jellemző tüneteként fogták fel. <br /> <br /> '''Folytatás – a jövő megalapozása'''<br /> <br /> A három év során ugyanakkor kialakult egy aktív, együttgondolkodásra alkalmas mag, melyre építve a következő évfolyamot sikerült elindítani. A korábbi évek viszonylagos passzivitását követően sok régi hallgató jelentkezett továbbtanulásra, de igazi örömet az új, családdal együtt érkezők jelentettek. Átformálták az iskola rendjét. Nagyobb hangsúlyt kapott a kézműves tevékenység, ahol is külön asszony-leány, külön férfi műhely működik azóta. Így alkalmanként egy-egy feladatot több ember együttesen végez, ezáltal az alkotás öröme és a közösségi szellem egyaránt erősödött. A tantermi foglalkozások mellett sok időt töltenek a természetben. Vetni, aratni, kaszálni tanulnak a hallgatók. Kemencét építenek, disznót ölnek, rétest sütnek… Úgy, ahogy eleink azt mindennapjaikban tették. A való, igaz életet tanulják, élik a közös foglalkozásokon. <br /> <br /> Talán a népfőiskola új rendje, talán az előző évek munkájának eredménye, hogy egyre többen vállalnak feladatot, egyre többen kapcsolódnak már be az iskola aktív életébe. Az új hallgatósággal új gondolatok és egyben új feladatok születnek. Örömmel tölti el a szervezőket a közeli, s távoli szervezetekkel való egyre számosabb és szorosabb kapcsolat. Ez erőt ad ahhoz, hogy a népfőiskolát az eszmeiség megtartásával bővítsék, valódi teremtő életközösséget hozzanak létre. <br /> <br /> === Faluház Baráti Kör ===<br /> <br /> '''Előzmények'''<br /> <br /> A képviselőtestület tagjai közt zajló vita megosztja a falu népét, egymásnak feszülő indulatok rontják azt az együttgondolkodást, mely eddig – a településen folyó közösségfejlesztési folyamat során – szinte csodákat tett az emberek között. Ez adja az ötletet a Baráti Kör vezetőinek: az új választások után olyan képzést kellene tartani a frissen megválasztott helyi képviselőknek, ami segítené a testület jobb együttműködését, a problémákra koncentráló közös megoldáskeresést.<br /> <br /> A forma egy előadássorozat (a szervezők akkor „népfőiskolai kurzusként hirdették), tartalma pedig azoknak az ismereteknek a köre, melyek zömében nem könyvekből tanulhatók. <br /> <br /> Felfigyelnek rá a szomszédos települések önkormányzatai is. Ennek eredménye, hogy a program indulásáig 10 település jelenti be csatlakozási igényét a sorozathoz. Át kell tehát dolgozni, alkalmassá kell tenni a programot a térségi együttgondolkodás segítésére. A tematikában így egészül ki a helyi felelősség, együttműködés, nyilvánosság, demokrácia és a civil szervezetekkel való együtt-gondolkodás témája a térségi együttműködéssel, az értékek térségben való feltárásának, bemutatásának felismertetésével.<br /> <br /> A tervezeteket a Faluház Baráti Kör erre a célra alakított munkacsoportja állította össze a Vas megyei Közösségszolgálat közreműködésével.<br /> <br /> '''A két sorozat tematikája:'''<br /> <br /> * '''„Képviselő testületben hatékonyan” (1995)'''<br /> ** Célkitűzés: az újonnan, vagy újjá választott képviselőtestületek tagjainak felkészítése az önkormányzati munkára. A legfontosabb információk forrásának, a közösen megoldható problémáknak a megismertetése, a testületen belüli és a testületek közötti együttműködés erősítése.<br /> ** Résztvevők: Andrásfa, Gersekarát, Győrvár, Hegyhátszentpéter, Olaszfa, Oszkó, Pácsony, Petőmihályfa, Sárfimizdó, Telekes önkormányzatainak képviselő testületei.<br /> ** Előadók: országgyűlési képviselő, a Megyei Önkormányzat, a Megyei Közösségszolgálat, Közösségfejlesztők Egyesülete, Civil Rádió, Jóléti Szolgálat Alapítvány tisztségviselői és munkatársai.<br /> ** Helyszínek: Győrvár -&amp;nbsp; Faluház(Petőmihályfa - Hegyközség)Budapest - Parlament<br /> ** Időpontok: 1995. február 13-ától kezdődően minden hét hétfői napján 18 órától. <br /> <br /> * '''Tervezett program és előadók:'''<br /> ** Febr. 13. &quot;Házunk tája.&quot;<br /> *** Örömök, gondok a résztvevők településein. Feltételek, lehetőségek a gondok megoldásához. (Beszélgetés, csoportos problémafeltárás)<br /> *** Vezeti: közösségfejlesztő szakember<br /> ** Febr. 20. &quot;Miért vagyunk?..&quot;<br /> *** Az önkormányzati törvény, s ebből a települési önkormányzat feladatai. Jogok és kötelezettségek a képviselőtestületben.<br /> *** Előadó: főjegyző (Megyei Önkormányzat)<br /> ** Febr. 27. &quot;Miért vagyok?..&quot;<br /> *** Mit is jelent &quot;képviselőnek&quot; lenni? - Felelősség és autonómia. Érdekek és értékek, mint a napi munka segítői és korlátai.<br /> *** Előadó: közgyűlés elnöke (Megyei Önkormányzat)<br /> ** Márc. 6. &quot;A nyilvánosságért&quot;<br /> *** Érdekek és helyi nyilvánosság. Mit jelenthet egy falu életében a rádió, televízió, újság, ha az a helybéliek kezében van?<br /> *** Vendég: alapítványi elnök (Civil Rádió Alapítvány)<br /> ** Márc. 13. &quot;A falu képe - belülről&quot;<br /> *** A település &quot;belső arca&quot;, a szociális gondoskodás formái, forrásai, módszertára.<br /> *** A közös terek, közös gondok - csak az önkormányzat gondja? A közért végezhető munka formái, szervezése, forrásai. A vállalkozó önkormányzat.<br /> *** Vendég: ügyvezető (Hegyháti Jóléti Szolgálat Alapítvány)<br /> ** Márc. &quot;A civil társadalomért&quot;<br /> *** A civil szféra sajátosságai, működésének keretei, formái. A civil szervezetek és önkormányzatok kapcsolata. A polgárok önálló közösségei, s a rájuk háruló feladatok, felelősségek.<br /> *** Vendég: titkár (Közösségfejlesztők Egyesülete)<br /> *** Korreferátumok: Faluház Baráti Kör, Petőmihályfai Hegyközség, Oszkói Hegypásztorkör<br /> ** Márc. 27. &quot;A falu képe - kívülről&quot;<br /> *** Védhető és védendő értékek a településeken. A falu múltját és jövőjét hordozó építmények, az óvás és építés együttes megvalósításának lehetőségei, forrásai.<br /> *** Előadó: beruházási főmérnök (Szombathely MJV Önkormányzat)<br /> ** Ápr. 3. &quot;Közmeghallgatás - másképpen&quot;<br /> *** Egy lakossági fórum megrendezése a résztvevők körében az erre az alkalomra választott &quot;önkormányzat&quot; irányításával, s külső szakértők bevonásával.<br /> *** Szakértők, mint vendégek: megyei igazgató (OTP), polgármester (Vasvár), igazgató (Műv. Ház, Vasvár), közgyűlési elnök (M. Közgyűlés), főjegyző (M.Önkorm.), a terület országgyűlési képviselői<br /> ** Ápr. 11. &quot;Az ország háza&quot;<br /> *** Látogatás a Magyar Parlamentben. Eszmecsere a törvényhozásról, beszélgetés a &quot;tengerről&quot; a &quot;csepp&quot; nézőpontjából.<br /> *** Házigazda: országgyűlési képviselő<br /> ** Május 1. „Összefoglaló”<br /> *** Záró program: a sorozat értékelése, a folytatás megtervezése, emléklapok átadása a résztvevőknek. Közös vacsora, majd a Zala Táncegyüttes műsorának megtekintése.<br /> <br /> * '''&quot;Baráti körtől a térségi társulásig&quot; (1996)'''<br /> ** Február 5. &quot;Újra együtt....&quot;<br /> *** A megkezdett együttgondolkodás folytatása - számvetés és előretekintés.<br /> *** Vezeti: közösségfejlesztő<br /> ** Február 16. &quot;Víz-ügyeink&quot;<br /> *** Találkozás a Vas megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatójával.<br /> ** Február 19. &quot;Falusi turizmus a gyakorlatban&quot;<br /> *** Gyakorlati tudnivalók, kapcsolatok Vas és Zala megye között<br /> *** Vezeti: idegenforgalmi szakember (Zalaegerszeg)<br /> ** Február 26. &quot;Környezeti kultúra - faluszépítés&quot;<br /> *** Hogy tehetjük szebbé, hívogatóbbá településeinket a Millecentenárium évében?<br /> *** Vezeti: főkertész (Szombathely)<br /> ** Március 4. &quot;Vasban vagyok...&quot; múzsákkal<br /> *** Intézmények és civil szervezetek közti kulturális együttműködés, térségi nyilvánosság megteremtése.<br /> *** Vendégek: közművelődési intézményvezetők a térségből<br /> ** Március 11. &quot;Együtt - hogyan?&quot;<br /> *** Szövetség/társulás/együttműködés<br /> *** Térséggé szerveződés a polgármester szemével<br /> *** Vendég: polgármester (Bakonyszombathely), megyei közgyűlési elnök<br /> ** Március 18. &quot;Vasvár térségi központ szerepe&quot;<br /> *** Beszélgetés a város polgármesterével<br /> ** Március 22. &quot;Kitekintés&quot;<br /> *** Markt-Allhau és környéke: falusi turizmus, környezeti kultúra <br /> *** Tapasztalatcsere kirándulás a szomszédos Ausztriába - egyúttal egy térségek közötti együttműködés kezdete<br /> <br /> A második sorozat eredményeként két évvel később megalakult az az önkormányzati fejlesztési társulás, melynek jogutódjaként ma is működik a 23 település összefogásával létrejött többcélú kistérségi társulás.<br /> <br /> === Fesztiválszervezés ===<br /> A fesztiválok világa nálunk elég kaotikus képet mutat. Divatba jött, hogy „helyi fesztiválokat” rendezzünk, így aztán a legeldugottabb helyi rendezvényektől kezdve a kereskedelmi giga-festig mindenki gátlástalanul fesztiválnak nevezi önmagát. A rendteremtés igényével jött létre (hosszas előkészítés és szakmai egyeztetés után) 2009-ben a Magyar Fesztiválregisztrációs és Minősítési Rendszer. On-line felületén ([http://www.fesztivalregisztracio.hu/ www.fesztivalregisztracio.hu]) megtalálható nyilvános adatok objektív tájékoztatást nyújtanak. Jelenleg 272 regisztrált fesztivál van Magyarországon, amelyből 78 kapott valamilyen minősítést. (A szám folyamatosan bővül.)<br /> <br /> &amp;nbsp;<br /> <br /> Ami a helyi közművelődés szereplőinek javasolható, hogy a divattól sarkallva ne menjenek bele nagyzoló fesztivál-imitációkba. Ha valamilyen oknál fogva a lokális hatókör meghaladását tűzik ki célul (erre leginkább a gasztronómiai és hagyományőrző rendezvényeknek van esélyük), akkor lehetőleg ne a mennyiségi, hanem a minőségi fejlesztést célozzák meg. Olykor ennek ellentmond a turisztikai szempont, de van példa arra is, hogy a kettő összeegyeztethető. Tartózkodjunk attól, hogy a kulturálisnak kikiáltott rendezvény odáig „fejlődjék”, hogy a helybeliek tisztán az „eladó”, a látogatók, turisták a „vevő” szerepét töltsék be.<br /> <br /> Két olyan példát idézünk itt fel, amelyekben sikerült a megfelelő egyensúlyt megtartva tartalmas és sikeres rendezvényt meghonosítani.<br /> <br /> === Hétrétország – a szerek és porták fesztiválja ===<br /> <br /> (Sülyi Péter közlése alapján)<br /> <br /> * '''Mottó:''' természetből a java - művészetből a magvanyitott porták, nyíltszívű emberekértelmes szórakozásmiegymás<br /> <br /> A ma már majdnem évtizedes rendezvénysorozat létrehozásában az a „missziós gondolat” játszott fontos szerepet, miszerint nem lehet különbséget tenni a városokban, vagy kistelepüléseken élők között, ha az emberek kulturális igényeit igyekszünk kielégíteni. Következésképp, a legkisebb településen élő számára is elérhetővé kell tenni az ún. magas kultúra eseményeit, az abba való bekapcsolódás lehetőségét. Az Őrségben ennek szellemében fogták össze a helyben talált – múlófélben lévő – értékeket (hagyományos paraszti gazdaság, termelőmunka és gasztronómia kultúráját), és az első vonalban létrejövő művészeti alkotásokat (színházi, zenei, képzőművészeti bemutatókat).<br /> <br /> 2010-ben a „Hétrétország – a szerek és porták fesztiválja” kilencedik alkalommal került megrendezésre. Ez a nyárutóján zajló tíz napos fesztivál a kalandlelkületűeket invitálja az Őrség, - mint egy falvakból, szerekből, rétekből, tártkapus portákból álló alkalmi ország - élményszerű felfedezésére. A program bővelkedik zenei, színházi, irodalmi és filmes eseményekben. Emellett kialakult egy sajátos &quot;hétrét&quot; műfaj is: a látogatás. Régi falusi porták fogadják a &quot;vizit órákban&quot; a látogatókat, kézművesek műhelyeibe, művészek műtermeibe nyerhetnek bebocsátást az érdeklődők, akik nem csak a látni, vagy kóstolnivalók végett időzhetnek ott szívesen, hanem a jóízű beszélgetés kedvéért is.<br /> <br /> A fesztiválprogramban a zenei műfajok nagy választéka mellett kínálnak irodalmi és színházi előadásokat, filmvetítéseket és kiállításokat. A fesztiválhoz kapcsolódóan ebben az évben is működött média-műhely a filmes alkotók számára. A programkínálat jelentős részét alkotó Nyitott Porták több mint 20 településen, körülbelül 50 helyszínen fogadtak látogatókat. Kísérő rendezvényként volt „Paraszt lakodalom a Kerka mentén”, egyházi ünnepek, természetjáró programok az Őrségi Nemzeti Parkban és környékbeli várakat fölfedező autós túrák a határon innen és túl. <br /> <br /> A fesztivál kedves invitálása sokak számára beteljesült élmény volt 2010-ben is:<br /> <br /> ÉREZD MAGAD OTTHON! – AKÁR HÉTRÉTORSZÁGBAN…<br /> <br /> === Vasvári Rétesfesztivál ===<br /> <br /> A város 2005-ben elnyerte a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által adományozott Kultúra Magyar Városa elismerést. A Vas megyei kisváros történelmi emlékei és természeti értékei, búcsújáró hagyományai mellett nagyrendezvényeivel hívja fel magára a figyelmet. Ebben a közegben született meg a rétes-fesztivál ötlete, mely közösségteremtő erejével sokban különbözik a környezetében rendezett más nagyobb rendezvényektől. Az ötletgazda a – több más közösségi eseményt gerjesztő – helybeli nyugdíjas klub volt. A városka művelődési háza felkarolva az ötletet, évről évre gyarapítva a rendezvény vonzerejét mára már a környék egyik legsikeresebb kezdeményezésének szervezője.<br /> <br /> Az esemény a Hegyháti Napok rendezvénysorozat keretében, augusztusban kerül sorra. Felhívásában arra bíztatják a környező települések kisebb közösségeit, hogy tárják fel és mutassák be a helyi rétessütés emlékeit, hagyományait, adjanak ízelítőt településük más hagyományaiból is, verssel, énekkel, rájuk jellemző tárgyi, és szellemi emlékekkel vonuljanak fel a fesztiválra, s persze süssenek minél több olyan rétest, amit helyben szoktak sütni (vagy elődeik sütöttek, ehettek generációkkal korábban). Számos díj kiadásával inspirálják a jelentkezőket arra, hogy valóban ne csak a népszerű rétes készítésének és eladásának szándékával nevezzenek. <br /> <br /> Az indításkor megfogalmazott célkitűzések:<br /> <br /> * a már működő helyi közösségek meggyőzése, bevonása, az együttműködések kialakítása,<br /> * példát állítani és a helyi kezdeményezések életképességét megmutatni, párbeszédet indítani a település különböző csoportjai között,<br /> * különböző generációk együttműködését megvalósítani, <br /> * gasztronómiai értékeinket a kulturális örökség részeként elfogadtatni, az adott tájegységhez kötődően bemutatni,<br /> * felszínre hozni azt a hagyományos konyhatechnikai tudást, ami a magyar konyha sajátja,<br /> * a Napsugár Nyugdíjas Klub tagjainak újabb közös erőpróbát kínálni, felmérni a helyi társadalomban betöltött szerepük súlyát, használni a meglévő tudásukat, erősíteni társadalmi hasznosságtudatukat, <br /> * turistákat vonzó, bevétel-növelő nyári nagyrendezvényt megvalósítani. <br /> <br /> 2003 óta rendezik meg az eseményt a város egyik jeles napja, az augusztusi Nagyboldogasszony ünnepéhez kapcsolódva. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy az eredeti célkitűzések valóra váltak. Nemcsak sikeres maga a rendezvény – a több ezer látogató és 4-5000 elfogyasztott rétes mércéjével, a kistérség polgármesterei által közösen nyújtott „térségi rétes” produkciójával is mérve –, hanem népszerű a kezdeményezés azoknak a kistelepülési közösségeknek a körében is, amiknek figyelmét ez a lehetőség&amp;nbsp; irányította ismét a helyben gyökerező étkezési szokások megismerésén túl a még élő egyéb hagyományok, helyi értékek felé.<br /> <br /> Általánosságban elmondható, hogy a fesztiválra jelentkező csoportok lakóhelyén újszerű közösségi tevékenységek indultak el. Ahol ez idáig énekkar működött, ott most már a rétes készítő kötények elkészítésére is összejártak az asszonyok. Mivel a sütő szerszámokat, gáztűzhelyeket is hozni kellett, ezért ebbe a munkába, a férfinépnek is volt dolga. A bemutatkozó műsorokba a gyerekeket is bevonták sok helyen. A fiatalabb generáció az idősek élő, eleven, tapasztalati úton megszerzett tudását professzionális ismereteivel, tanult néptánc koreográfiákkal egészítette ki az előadott műsorokban. Minden közösség a legjobb tudását szerette volna adni, mindenki a saját településének akarta a dicsőséget.<br /> <br /> A résztvevő közösségek évről évre gyarapodó száma, a látogatók érdeklődése a helyben lakók számára is ünneppé avatták ezt a rendezvényt az elmúlt években.<br /> <br /> === Helyi termék piacának megszervezése ===<br /> <br /> Példák gazdapultok, helyi piacok a település helyi termelőinek és termékeinek bemutatására, árusítására.<br /> <br /> A települések helyi értékei között felbecsülhetetlen szerep jut azoknak a termékeknek, amik helyben készülnek, magukon viselik a környezet jellegzetes vonásait, sokszor évszázados hagyományok hordozói is egyben. Ezek megtartása, mások számára való elérhetővé tétele sokszor a település népességmegtartó erejének záloga is egyben. Az integrált szolgáltatásokat magába foglaló intézmény fontos küldetése lehet ezeknek az értékeknek a megmentése. Ezért is mutatunk be néhány követhető, jó példát.<br /> <br /> === Gazdapultok Vas megyében ===<br /> <br /> Vas megyében a Falusi Turizmus Vas Megyei Szövetsége egy – a Norvég Civil Alap által támogatott – pályázati projekt eredményeként 15 településen hozott létre ún. „gazdapultot”, melyeket közösségi terekben elhelyezve a helyben lévő gazdálkodók számára kínáltak bemutatkozási lehetőséget. Ezeken a pultokon mód van a helyi termékek kiállítására, a megfelelő információk feltűntetésével a helyben termelt, vagy előállított termékek bemutatására, népszerűsítésére.<br /> <br /> A gazdapultot és információs táblát kizárólag rendeltetésük szerint, a falu egésze számára hasznosítható módon, jól láthatóan, belső térben, nyilvános helyen állították fel, magáncélokat nem szolgálhatnak.<br /> <br /> A gazdapulton elhelyezett termékekért, az információs táblán megjelenített információk tartalmáért és az állagmegóvásért az átvételt követően az érintett gazdálkodók felelnek, a kezdeményező Szövetség a rendeltetésszerű használatot azzal segíti, hogy a településen a tárló hasznosításával megbízott személlyel, szervezettel, külön megállapodást köt. A kezdeményezés hozzájárulhat a helyi termék-értékesítés, kézművesség, házi ipar, és a csomagolható, helyben előállított élelmiszer-termékek piaci keresletének élénküléséhez. <br /> <br /> === Esély a helyi terméknek ===<br /> <br /> Szabolcs Szatmár Bereg megyében egy kistelepülésen, Panyolán vezették be elsőként az „Adj egy méter esélyt a helyi termékeknek” akció részeként azt a kezdeményezést, hogy a helyi boltban 1 m-nyi polcot tartsanak fenn helyi termékek számára. Az akció támogatója a Helyi Termék Szövetség, mely célul tűzte maga elé, hogy 3000 településen valósítja meg a helyben készített termékek népszerűsítésének ezt a módját.<br /> <br /> Panyola szomszédságában, Túristvándiban szociális szövetkezetet alakítottak a majdani helyi piac működtetésére. Céljuk, hogy a lakosság szükségletét kielégítendő minden olyan terméket helyben fognak előállítani, melynek feltételei megvannak a településen. Ezzel nemcsak a gazdálkodási, termelési kedvet serkentik a faluban, hanem azt a fizetőképességet is helyben tarthatják, melyet eddig a közeli városok áruházaiban használtak fel a helybeliek. További előnye a vállalkozásnak, hogy munkahelyeket teremtenek, s a lakosság élelmiszer-ellátása megbízható, ellenőrzött forrásból valósítható meg.<br /> <br /> === Helyi termék piac ===<br /> <br /> A Liliomkerti Piac egy magánember kezdeményezésére alakult szövetkezet kezelésében a Veszprém megyei Káptalantóti faluban működik, elsősorban a nyári turistaforgalom számára kínálva a helyi árukat, termékeket.<br /> <br /> A Nyugat-magyarországi Régióban 3 megye helyi termelőit szólította összefogásra a „Pannon Helyi Termék Klaszter”. Ez a példa értékű összefogás közel 100 helyi kistermelő használati-, ajándék- és élelmiszer termékeinek népszerűsítését, közös értékesítését tűzte ki céljául. Valamennyi terméken szerepel a klaszter védjegye. A termelők, kézművesek portékáinak népszerűsítését turistacsalogató nagyrendezvényeken, internetes hírlevélben, egyéb szervezett alkalmakon is népszerűsítik.<br /> <br /> === Közművelődési intézmények közösségi működtetése ===<br /> <br /> Alig egy évtizedre vezethető vissza az az intézményműködtetési gyakorlat, mely részben visszaidézi a háború előtti szabadművelődési korszak hasonló megoldásait, részben választ ad a közösségi intézmények fenntartásának problémái által felvetett kérdésekre. 5 éve alakult meg a Civil Közösségi Házak Magyarországi Egyesülete, mely tagjai sorába hívott minden olyan civil szervezetet (alapítványt, egyesületet, baráti kört), mely saját településén a közösség házát működtette. Beléptek az egyesületbe mozit, ifjúsági házat, kultúrházat, faluházat üzemeltető táraságok, és megosztották egymással munkájuk előnyeit, hátrányait. Az általuk működtetett intézmények többnyire önkormányzati tulajdonban vannak, körülményeik, feltételeik rendkívül eltérőek, közös vonásuk azonban, hogy mindaz, ami bennük történik, az az oda betérők akaratából, tervei szerint, és valamennyiük javára történik. Ahhoz azonban, hogy mindez valóban így legyen az elmúlt években újra kellett tanulni az önkormányzás, az önrendelkezés, autonómia – egyszóval a szubszidiaritás – elveit és gyakorlatát. Ennek eredményeként közmegelégedésre működő, a tulajdonos számára olcsó, a helybeliek igénye szerinti szolgáltatásokat nyújtó intézmények jelentek meg a magyar közintézményi palettán.<br /> <br /> A fentiek által szerzett tapasztalatok alapján a helyi, integrált szolgáltatásokat nyújtó intézmény fenntartását és működtetését célszerű elválasztani egymástól. A fenntartás felelősségét a tulajdonosnál megtartva célszerű a működés napi feladatainak elvégzését – feladat-átadási szerződés keretében – átadni a tényleges használónak, azaz a szolgáltatásokat igénybe vevő lakosság civil szervezeteinek. Ki más lenne alkalmasabb a közösség intézményének működtetésére, mint maga a közösség, mely valójában használja is a létesítményt. Ezzel nemcsak a fenntartó napi gondja lesz kevesebb, de a használók felelősségtudata, a „rajtuk múlik” felemelő/súlyos érzése is erősödik, és hatóerővé válik. Azokat a korlátokat, feltételeket, melyek keretei között teljesíthető a feladat-átvállalás a helyi önkormányzat és civil partnere helyben tudja csak meghatározni. Élni kellene ezzel a szabadsággal.<br /> <br /> Jó példaként ajánljuk a következő intézmények gyakorlatát. Eltérő helyzetben, eltérő feltételekkel és eltérő tartalommal működő intézmények ezek, közös vonásuk csupán a közösségi üzemeltetés, és felelősségvállalás.<br /> <br /> * Mag-Ház Koppánmonostor (Komárom)<br /> * Herényiek Háza (Szombathely)<br /> * Faluház (Győrvár)<br /> * Bocskai Filmszínház (Hajdúnánás)<br /> * Művelődési Ház, Könyvtár, Teleház (Kötegyán)<br /> <br /> Működésük tapasztalatairól közvetlenül a működtető szervezettől, vagy a [http://www.szabadmuvelodes.hu/ www.szabadmuvelodes.hu] honlapról szerezhet bárki információt.<br /> <br /> == Kapcsolatok ==<br /> <br /> A kapcsolatok megtalálásához elsősorban honlapokat, a kapcsolat felvételéhez közvetlen címeket, elérhetőségeket ajánlunk.<br /> <br /> * [http://www.kka.hu/ www.kka.hu] – a közösségfejlesztéssel, közösségi tevékenységekkel legátfogóbban foglalkozó honlap, a Közösségfejlesztők Egyesületének honlapja, a társterületek közvetlen elérésére is<br /> * [http://www.erikanet.hu/ www.erikanet.hu] – a legátfogóbb közművelődési információs és adatbázis, a közművelődési intézményhálózat legkedveltebb honlapja<br /> * [http://www.szabadmuelodes.hu/ www.szabadmuelodes.hu] – a szabadművelődési gondolat visszatanításának, a közösségi intézmények működtetési gyakorlatának bemutatására, népszerűsítésére vállalkozó honlap, a civil szervezeteknek ajánlott<br /> * A Civil Közösségi Házak Magyarországi Egyesülete, s egyben a Mag-Házat működtető konzorcium elérhetősége: 2903 Komárom, Csendes u. 8. (Monostori Éva) 34/526-955<br /> * Faluház Baráti Kör, a Győrvári Faluházat működtető egyesület elérhetősége: 9824 Győrvár, Béri Balog Ádám u. 109. (Varga Gézáné) 94/574-044<br /> * Herényi Kulturális és Sport Egyesület a Herényiek Háza működtetője elérhető: 9700 Szombathely, Béke tér 7. (Szekér Tamás) 30/394-0875<br /> * Okkal-Más-Okkal Ifjúsági Egyesület a hajdúnánási Bocskai Filmszínház működtetője elérhető: 4080 Hajdúnánás, Köztársaság tér 16. (Szabó István) 52/381-620<br /> * Kötegyáni Baráti Kör Egyesület a Kötegyáni Teleház, Könyvtár működtetője elérhető: 5725 Kötegyán, Kossuth u. 50. (Ungvári Mihály) 66/278-354<br /> * Őriszentpéteri Teleház (Őri Alapítvány) a „Hétrétország…” szervezői, házigazdái elérhetők: 9941 Őriszentpéter, Városszer 116. (Sülyi Péter) 94/548-038<br /> * Nagy Gáspár Kulturális Központ a Vasvári Rétesfesztivál szervezője elérhető: 9800 Vasvár, Bartók Béla u. 4. (Gergye Rezső) 94/573-070<br /> * Falusi Turizmus Vas Megyei Szövetsége a gazdapultok létrehozásának segítője elérhető: 9700 Szombathely, Ady tér 5. (Huszár Judit) 94/312-535</div> Arisztid https://wiki.hrod.hu/index.php?title=K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9gfejleszt%C3%A9si_folyamatok_gener%C3%A1l%C3%A1sa,_folyamatk%C3%B6vet%C3%A9se&diff=644 Közösségfejlesztési folyamatok generálása, folyamatkövetése 2013-06-24T22:37:17Z <p>Arisztid: </p> <hr /> <div>{{mmkk}}{{itkhm}}<br /> == A feladatellátásra vonatkozó szakhatósági rendelkezés ==<br /> <br /> Az ügyfél - amennyiben címbirtokosi okiratában vállaltan szerepel - az üzemeletetési kötelezettség ideje alatt köteles a közösségfejlesztési folyamatok generálását, folyamatkövetését célzó szolgáltatásokat nyújtani. [8. § (1) a)]<br /> <br /> Az ügyfél köteles a szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan a működés megkezdését követő 18 hónapon belül egy, az ügyféltől eltérő helyi civil szervezet vagy nem formális közösség létrejöttét, működését segíteni, amelyet a tagok nyilatkozatával köteles igazolni, vagy már működő, az ügyféltől eltérő helyi civil szervezetek, illetve nem formális közösségek számára két szakmai beszámolási időszak alatt legalább egy alkalommal a működésükkel kapcsolatos előadást, képzést, tanfolyamot, tréninget vagy tanácsadást tartani. [8. § (2) d)]<br /> <br /> == A szolgáltatás tartalma ==<br /> <br /> A közösségfejlesztési folyamat generálása szabadon választott tevékenységek közé tartozik, így azok számára kötelező feladat, akik ezt az IKSZT cím elnyeréséhez ezt vállalták.<br /> <br /> A közösségfejlesztést, mint szolgáltatást definiálni azonban nehéz, hiszen ez egy szabad, a közösség szándékától, cselekvési igényétől függő, folyamatosan változó és alkalmazkodást kívánó viselkedésmód. A közösségfejlesztési folyamat kimenetele a közösség általi fejlesztés, tehát olyan tervek megvalósítása, amely a lakosság széles körének '''bevonás'''ával készülnek, a felmerülő '''szükségletekre közösségi megoldásokkal reagálnak'''. Ennek elérése '''folyamatos és következetes munkát''' igényel.<br /> <br /> A közösségfejlesztési folyamat első lépése mindig az érintettek megszólítása. Mivel a település egészét érinti az IKSZT létrejötte, így aligha tekinthetünk el attól, hogy lehetőleg a település minden lakóját megszólítsuk. Természetesen, még egy kis településen sem várható, hogy mindenkinek felkelti az érdeklődését a közös gondolkodásra való felhívás. Emiatt folyamatos nyitottsággal és '''nyilvánosság'''gal kell kezelni az elindított folyamatot. Kell tehát valaki, aki '''kezdeményez''', kezdeményezi a személyes és közösségi beszélgetéseket, aki folyamatosan tarja a kapcsolatot a már bevonódott emberekkel és újabbakat szólít meg. Ez a személy a közösségfejlesztő, aki foglalkozását tekintve lehet az IKSZT munkatársa, de lehet külső személy is. A közösségfejlesztő, közösségi munkás – összefoglalva kezdeményező – szerepe az induláskor nagyon fontos, majd egyre inkább háttérbe szorul és a legszerencsésebb, ha csak arra korlátozódik, hogy biztonságos hátteret nyújtson a helyi cselekvő közösségeknek. <br /> <br /> A szolgáltatás tartalma tehát összefoglalva:<br /> <br /> * kezdeményezés a közösség (értsd.: település, mint közösség) tagjainak bevonására<br /> * közösségi beszélgetések szervezése és levezetése<br /> * a helyi nyilvánosság biztosítása a folyamatos csatlakozás lehetőségének fenntartására, a távolmaradók informálására, a sikerek megosztására<br /> * közösségi tervek születésének segítése<br /> * a kapcsolatrendszer bővítésében való közreműködés <br /> * jó példák megismertetése<br /> * képzések szervezése a civil cselekvéshez szükséges képességek növelése érdekében <br /> * a közös cselekvés megvalósításában való segítségnyújtás (hely biztosítása az összejövetelekre, eszközök rendelkezésre bocsátása, forrásokról tájékoztatás) <br /> * a közösség formalizálódásának elősegítése (egyesület alapításában való közreműködés)<br /> <br /> == A szolgáltatás tervezése és előkészítése ==<br /> A közösségfejlesztői programról több évben, akár évtizedben érdemes gondolkodni. Lassú építkezés a közösségek képessé tétele, a közösség általi fejlesztésre. Ugyanakkor bármikor véget is érhet a közösségfejlesztői közreműködés, ha a közösség már elég erősnek, önállónak és cselekvőkésznek tartja magát arra, hogy a kezdeményezést a közösségfejlesztőtől átvegye és maga a közösség generáljon újabb és újabb közösségi mozgásokat.<br /> <br /> A folyamat indulásakor, a közösségfejlesztő által felvázolt terv csupán azt tartalmazza, hogy hogyan szólítja meg először a helyieket, mikorra tervezi az első közös összejövetelt, hogyan biztosítja a nyilvánosságot. Ez még a lényegi cselekvést nem tartalmazhatja, hiszen azt maga a közösség tervezi meg és végzi majd, aszerint amit a legfontosabb megoldandó problémának tart, illetve amelyhez a szükséges erőforrásokat elő tudja állítani.<br /> <br /> A viszonylagos kiszámíthatatlanság ellenére és éppen ezért, az évente elkészített fejlesztési terv mindig az előzményekre kell, hogy építsen és összhangban kell állnia az IKSZT és a település többi szolgáltatásaival. Az eredményesség valamelyest előre látható, tervezhető is, de a folyamat során mindig lehetnek előre nem látott események. Konfliktus alakulhat ki valamely problémának az értékelése során, nézőpontok ütköznek és ez akár le is lassíthatja a folyamatot, de lehetséges, hogy éppen ez viszi előre, attól függően, hogy miképp tudja kezelni a közösség a konfliktus helyzetet. Az várható, hogy a közösség többet tud meg önmagáról, az ott élőkről, az értékekről és szükségletekről, a cselekvési hajlandóságról, az intézmények működéséről, az önkormányzat és a civilek szerepéről. Lehetséges, hogy az informális lakossági csoport összeérik és civil szervezetté alakul, vagy nem választja a jogi formát, de pozícionálja magát, kialakul valamiféle odatartozás érzése a közösség tagjaiban. Lehetséges, hogy egy rövid akcióra állnak össze néhányan, magukhoz vonzva ideiglenesen másokat, de lehet, hogy tartósan is megmarad a kezdeményező csoport. A sokféle kimeneti lehetőség nagy alkalmazkodó képességet kíván meg a közösségfejlesztőtől, hiszen célja nem lehet más, mint a közösség megerősítése abban, amit együtt szeretne elvégezni. <br /> <br /> <br /> === A szükséges szolgáltatási tér és eszközök ===<br /> ''(2) Az ügyfél a címbirtokosi okiratban szereplő szolgáltatások nyújtása érdekében az alábbi feltételeket köteles teljesíteni:''<br /> <br /> ''a)&amp;nbsp;szolgáltatásonként egy, legalább 10 négyzetméter hasznos alapterületű közösségi szolgáltatások nyújtására alkalmas, természetes fénnyel is megvilágított, szélessávú internetkapcsolattal rendelkező helyiséget, teret kialakítani, illetve rendelkezésre bocsátani, amely többfunkciósan is kialakítható''<br /> <br /> <br /> A közösségfejlesztési folyamat során az a legfontosabb, hogy legyen hol találkozni a közös gondolkodásra, tervezésre, az aktualitások megbeszélésére, akár pár perces, akár több órás találkozásra. Az IKSZT önmagában is az a hely, ahol össze lehet szaladni, pár szót váltani, ahol ott van egy kontaktszemély, aki rögzíti a szükséges információkat, továbbadja, segít megoldani egy gyors problémát (pl.: egy meghívó megtervezése, kinyomtatása), ahol lehet az internetet használni vagy megnézni egy jó példát bemutató filmet. Erre legalkalmasabb egy olyan helyiség, amely a szükségleteknek megfelelően mobil eszközökkel rendelkezik, átrendezhető. Szükség esetén asztalok, székek idehozhatók, körbe vagy sorba helyezhetők, a számítógépes asztal el- vagy idetolható, a notebook elővehető stb. Nagyon jó, ha elszeparálható a helyiség, (pl.: elhúzható fal, térelválasztók) mert többször szükség van arra is, hogy elmélyülten, a külső ingereket lehetőség szerint kiszűrve gondolkodhassanak együtt az emberek. Az is lehetséges, hogy az IKSZT-ben több helyiség is van, amiből azt választja a közösség, amelyik legalkalmasabb az adott közösségi feladat megoldására. Időnként nagyobb helyiségre is szükség van, mert eljuthat odáig a folyamat, hogy minden lakost megmozgató falugyűlésre, konferenciára, kiállításra stb. kerül sor. A különböző közösségek hely és eszközigénye jól összeszervezhető.<br /> <br /> A további szükséglet a közösségi cselekvés tartalmától függ.<br /> <br /> === Adat- és ismeretforrások ===<br /> A közösségnek meg kell ismernie önmagát és környezetét. Közös tudássá kell ennek válnia. Ez többlépcsős folyamat, de nem feltétlenül egymásra épülő, hanem párhuzamosan is történhet. A forrás elsősorban a helyben élő emberek tudása a településről. Alkalmazható a régmúlt feltárására a közösségi kalendárium készítése, a ma problémáinak feltárására és a vélemények megismerésére, bizonyos adatok begyűjtésére a közösségi felmérés. Emellett szükség szerint statisztikai adatok is elérhetők (KSH, önkormányzati adatbázis). A könyvtárban gyűjtött helyi újságok, vagy korábban készített szakdolgozatok, publikációk szintén kiváló forrást nyújtanak, hisz egy adott időszak lenyomatát híven türközik.<br /> <br /> Adatok és ismeretek gyűjtésére legfőképpen akkor kerül sor, amikor közösség elhatározza, hogy milyen probléma megoldásával akar foglalkozni, akkor tudja, hogy milyen adatokra lesz szüksége. Pl.: természetvédelmi ügy esetén megkérdezhető a területre fókuszáló természetvédelmi hivatal, civil szervezet, szakember. <br /> <br /> Minden köztudatba kerülő információ, adat, ismeret a közösség tudatosságát, felelős gondolkodását erősíti, amelyre így már lehet építeni a közösségfejlesztő folyamat során.<br /> <br /> <br /> === Lépésről lépésre ===<br /> '''1. Bevonás'''<br /> <br /> * Érdeklődést felkeltő cikk megjelentetése az újságban (már előre jelezhető az első közösségi beszélgetés időpontja)<br /> * Személyes közösségfejlesztői interjúk készítése a település véleményformálóival, vagy más szempont szerint kiválasztott emberekkel, majd az általuk ajánlottakkal (hólabda módszer alkalmazása). <br /> <br /> * Kérdések: Miért jó itt élni? Miért nehéz itt élni? Mi az amin változtatna? Hogyan? Mi az, amiben maga is szívesen részt venne?<br /> <br /> * Közösségi beszélgetés összehívása <br /> <br /> * Résztvevői azok, akiket személyesen megkérdeztünk ill. meghívtunk, és mindenki más, aki a helyszínt és az időpontot a helyi újságból vagy plakátról megtudta<br /> <br /> Ezeket az első bevonó lépéseket megteheti egy személy (közösségfejlesztő), de akár egy kisebb – erre az alakalomra szervezett és felkészített - csapat is.<br /> <br /> '''2. A problémák feltárása, elemzése'''<br /> <br /> * A közösségi beszélgetések alkalmával (ez egymást követő több alkalom) az egyéni találkozások során feltárt problémákat beszéljük meg. Meghatározzuk, hogy melyik probléma megoldása a legsürgősebb, melyikre tud hatással lenni a közösség.<br /> <br /> '''3. Cselekvési tervek készítése'''<br /> <br /> * A közösségi beszélgetések során kialakulhatnak csoportok, melyek egy-egy problémával foglalkozni szeretnének, ők elkezdenek terveket készíteni a megoldásra, bevonnak új embereket, partnereket a tervezési munkába. <br /> * A cselekvési terveket szélesebb körben is megvitatják. (felhasználható erre a falugyűlés vagy más fórum, ahol többen megjelennek, vagy már formalizált közösségek közgyűlése stb.)<br /> <br /> '''4. Közösségi cselekvés'''<br /> <br /> * A tervező csoport elkezdi a megvalósítást. <br /> * Párhuzamosan alakulhat több cselekvő csoport is, de lehetséges, hogy egy csoport jön létre, amely általa felállított sorrendben valósítja meg a terveit.<br /> <br /> '''5. Értékelés'''<br /> <br /> * A közösségi cselekvésben résztvevők (megvalósítók) önmaguknak és az érintetteknek, a cselekvőknek visszajelzést adnak.<br /> * Lehet ez egy közös beszélgetésen, vagy a helyi újságban, hirdetőtáblán vagy bármely más eszközzel, amely elősegíti, hogy újabb és újabb, egyre „gazdagabb” közösségi cselekvések szülessenek.<br /> <br /> Mindvégig nyitott a bekapcsolódás lehetősége, folyamatosnak kell lenni a nyilvánosságnak.<br /> <br /> == A szolgáltatás működtetése ==<br /> === Az elvárt kimenetek, adatszolgáltatás ===<br /> ''d) az (1) bekezdés a pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan a működés megkezdését követő 18 hónapon belül egy helyi civil szervezet vagy nem formális közösség létrejöttét, működését segíteni, amelyet a tagok nyilatkozatával köteles igazolni, vagy már működő helyi civil szervezetek, illetve nem formális közösségek számára legalább félévente a működésükkel kapcsolatos előadást, képzést, tanfolyamot, tréninget vagy tanácsadást tartani;''<br /> <br /> <br /> Értéklista<br /> <br /> A közösség feltárja azokat az értékeket, amelyek elősegítik, megalapozzák a közösségi cselekvést, hátteret nyújtanak ahhoz <br /> <br /> Problémalista<br /> <br /> A közösség feltárja azokat a problémákat, szükségleteket, amelyekre közösségi megoldásokkal válaszolhat. <br /> <br /> Cselekvési terv<br /> <br /> Rendszeres közösségi találkozások vannak, amelyek során cselekvési tervek készülnek.<br /> <br /> Dokumentáció: jelenléti ív, fotók, beszámolók <br /> <br /> Közösségi akciók, programok, események, amelyeket a közösség szervez, kivitelez, amelyekbe bevonja a helyi lakosságot és amely a közjót szolgálja<br /> <br /> Megállapodások, alapító okirat vagy alapszabály, tagnyilvántartás, belépési nyilatkozat<br /> <br /> Informális és formális közösségek, szerveződések, civil szervezetek, testületek, partnerségek jönnek létre – az adott ügynek leginkább megfelelő formátumban<br /> <br /> <br /> A közösségfejlesztési folyamat maga egy informális tanulási folyamat, amelynek során a közösségi és az egyéni kompetenciák (tudás, ismeret, attitűd, képesség) változnak, növekednek, fejlődnek. Minél többet tud egy közösség önmagáról az ügyeiről, annál inkább szüksége lesz még több tudásra azon a területen. <br /> <br /> A közösségfejlesztő segít abban, hogy ehhez hozzájussanak: jó példák megismertetése (pl.: film, tanulmányút, esettanulmány útján), kapcsolatokat szervez, képzések lehetőségét ismerteti meg, illetve akár képzés, akár informális tanulás, tanácsadás útján átadja saját tudását is, vagy felkér erre hozzáértő embereket.<br /> <br /> <br /> === Az eredményesség tervezése és biztosítása ===<br /> A közösségfejlesztési program tervének része az eredményesség előrejelzése, a várható eredmények megjelenítése. <br /> <br /> Befogadó társadalmi közeg szükséges az eredményességhez. Folyamatos információnyújtás a folyamat előrehaladásáról (helyi újság, tv, rádió), Nyilvánosság – nyitottság, folyamatos belépési lehetőség megteremtése. <br /> <br /> <br /> === A hatások mérése, szakmai, közösségi visszacsatolás ===<br /> A jó közérzet, a pozitív gondolatok, a jövőbe vetett hit – nehezen kimutatható hatása a közösségfejlesztésnek. A közösséghez tartozás, a közösségért való tevékenység megerősítő hatású, amely nem csak a helyi demokráciára van hatással, hanem az egyén életvitelére is.<br /> <br /> A szolgáltatás elengedhetetlen része a nyilvánosság- így tehát folyamatos visszacsatolás van a közösségeknek önmagukhoz illetve az önkormányzat és partnereik felé is. Ez akár a közösségi beszélgetéseken, akár falufórumokon, akár a helyi médiumok használatával (esetleg éppen a folyamat során kialakuló helyi médium) alkalmazásával történhet.<br /> <br /> A deliberatív közvélemény-kutatás módszerének használata a hatás mérésére alkalmazható lenne – de ehhez külön szakértelem és anyagi forrás szükséges. Így megelégedhetünk a puha mutatók jelzéseivel (pl.: közösségi beszélgetések hangulata, társadalmi tőke növekedése)<br /> <br /> Van néhány objektív adat is ami nyomon követhető:<br /> <br /> * Részvétel növekedése a jelenléti ívekkel, beszámolókban kimutatható. <br /> * közösségi előterjesztések száma, megvalósult közösségi javaslatok száma<br /> * rendezvények száma<br /> * új közösségi kezdeményezések száma<br /> * bemutatkozás más közösségek előtt, szakemberek előtt <br /> <br /> == Ötletek, jó gyakorlatok ==<br /> === KTT: Közösségi Tanácsadó Testület ===<br /> Az elnevezés nem kötött, a tagjai maga választhatják meg.<br /> <br /> Az IKSZT a maga komplexitásával megkívánja, hogy a lakosság széles körének, a működő és létrejövő közösségeknek a szükségleteire reagáljon és akár változzon is az induláskor kialakított struktúra. Bizonyos időnként (ennek gyakoriságát maga a használói kör határozza meg) felül kell vizsgálni azt, hogy kiszolgálja-e a helyiek szükségleteit az IKSZT.<br /> <br /> A KTT egy olyan társadalmasított vezetés, amelynek tagjai a település minden közösségének (formális és informális), intézményének vezetői vagy küldöttei. Célja, hogy a közösség megkérdezése nélkül ne születhessenek döntések az őket érintő ügyekben. Ők csatornázzák be a közösségeik véleményét, álláspontját, szükségleteit az IKSZT működtetését vállaló szervezeti vezetés felé.<br /> <br /> A KTT működését maguk a tagok határozzák meg, alapvető azonban a demokrácia. A döntéseikben konszenzusra törekszenek, szavazásos döntés nem történik.<br /> <br /> Konkrét példa:<br /> <br /> * A település lakossága 1600 fő. Önkormányzat, Általános iskola, óvoda, szülői közösség, védőnői szolgálat, könyvtár, sportegyesület, polgárőrség, nyugdíjas klub, énekkar, diákönkormányzat, szülő-pedagógus egyesület, az IKSZT működtető egyesület létezik a településen.<br /> * 1. lépés: A tagok behívása a KTT-be. Felkérő levél a részvételre.<br /> * 2. lépés: Első összejövetel megszervezése. A KTT céljának tisztázása. A tagságot elfogadó nyilatkozattétel. <br /> <br /> * - Munkaterv készítése a folyamatos működésre.<br /> * - összehangolás az önkormányzat munkatervével<br /> * - felelősség -és feladatmegosztás kidolgozása<br /> <br /> * 3. lépéstől folyamatosan: Legalább havi rendszerességgel összejövetel megtartása. Összhang létrehozása a közösségek tevékenysége, szükséglete és az IKSZT nyújtotta szolgáltatások között.<br /> <br /> == Kapcsolatok ==<br /> * Közösségfejlesztők Egyesülete, 1011 Budapest, Corvin tér 8. [http://www.kozossegfejlesztes.hu/ www.kozossegfejlesztes.hu] <br /> * Civil Közösségi Házak Magyarországi Egyesülete, 2903 Komárom</div> Arisztid https://wiki.hrod.hu/index.php?title=K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9gfejleszt%C3%A9si_folyamatok_gener%C3%A1l%C3%A1sa,_folyamatk%C3%B6vet%C3%A9se&diff=643 Közösségfejlesztési folyamatok generálása, folyamatkövetése 2013-06-24T22:32:28Z <p>Arisztid: A hatályos szabályozás szerint frissítettem.</p> <hr /> <div>{{mmkk}}{{itkhm}}<br /> == A feladatellátásra vonatkozó szakhatósági rendelkezés ==<br /> <br /> Az ügyfél - amennyiben címbirtokosi okiratában vállaltan szerepel - az üzemeletetési kötelezettség ideje alatt köteles a közösségfejlesztési folyamatok generálását, folyamatkövetését célzó szolgáltatásokat nyújtani. [8. § (1) a)]<br /> <br /> Az ügyfél köteles a szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan a működés megkezdését követő 18 hónapon belül egy, az ügyféltől eltérő helyi civil szervezet vagy nem formális közösség létrejöttét, működését segíteni, amelyet a tagok nyilatkozatával köteles igazolni, vagy már működő, az ügyféltől eltérő helyi civil szervezetek, illetve nem formális közösségek számára két szakmai beszámolási időszak alatt legalább egy alkalommal a működésükkel kapcsolatos előadást, képzést, tanfolyamot, tréninget vagy tanácsadást tartani. [8. § (2) d)]<br /> <br /> == A szolgáltatás tartalma ==<br /> <br /> A közösségfejlesztési folyamat generálása szabadon választott tevékenységek közé tartozik, így azok számára kötelező feladat, akik ezt az IKSZT cím elnyeréséhez ezt vállalták.<br /> <br /> A közösségfejlesztést, mint szolgáltatást definiálni azonban nehéz, hiszen ez egy szabad, a közösség szándékától, cselekvési igényétől függő, folyamatosan változó és alkalmazkodást kívánó viselkedésmód. A közösségfejlesztési folyamat kimenetele a közösség általi fejlesztés, tehát olyan tervek megvalósítása, amely a lakosság széles körének '''bevonás'''ával készülnek, a felmerülő '''szükségletekre közösségi megoldásokkal reagálnak'''. Ennek elérése '''folyamatos és következetes munkát''' igényel.<br /> <br /> A közösségfejlesztési folyamat első lépése mindig az érintettek megszólítása. Mivel a település egészét érinti az IKSZT létrejötte, így aligha tekinthetünk el attól, hogy lehetőleg a település minden lakóját megszólítsuk. Természetesen, még egy kis településen sem várható, hogy mindenkinek felkelti az érdeklődését a közös gondolkodásra való felhívás. Emiatt folyamatos nyitottsággal és '''nyilvánosság'''gal kell kezelni az elindított folyamatot. Kell tehát valaki, aki '''kezdeményez''', kezdeményezi a személyes és közösségi beszélgetéseket, aki folyamatosan tarja a kapcsolatot a már bevonódott emberekkel és újabbakat szólít meg. Ez a személy a közösségfejlesztő, aki foglalkozását tekintve lehet az IKSZT munkatársa, de lehet külső személy is. A közösségfejlesztő, közösségi munkás – összefoglalva kezdeményező – szerepe az induláskor nagyon fontos, majd egyre inkább háttérbe szorul és a legszerencsésebb, ha csak arra korlátozódik, hogy biztonságos hátteret nyújtson a helyi cselekvő közösségeknek. <br /> <br /> A szolgáltatás tartalma tehát összefoglalva:<br /> <br /> * kezdeményezés a közösség (értsd.: település, mint közösség) tagjainak bevonására<br /> * közösségi beszélgetések szervezése és levezetése<br /> * a helyi nyilvánosság biztosítása a folyamatos csatlakozás lehetőségének fenntartására, a távolmaradók informálására, a sikerek megosztására<br /> * közösségi tervek születésének segítése<br /> * a kapcsolatrendszer bővítésében való közreműködés <br /> * jó példák megismertetése<br /> * képzések szervezése a civil cselekvéshez szükséges képességek növelése érdekében <br /> * a közös cselekvés megvalósításában való segítségnyújtás (hely biztosítása az összejövetelekre, eszközök rendelkezésre bocsátása, forrásokról tájékoztatás) <br /> * a közösség formalizálódásának elősegítése (egyesület alapításában való közreműködés)<br /> <br /> == A szolgáltatás tervezése és előkészítése ==<br /> A közösségfejlesztői programról több évben, akár évtizedben érdemes gondolkodni. Lassú építkezés a közösségek képessé tétele, a közösség általi fejlesztésre. Ugyanakkor bármikor véget is érhet a közösségfejlesztői közreműködés, ha a közösség már elég erősnek, önállónak és cselekvőkésznek tartja magát arra, hogy a kezdeményezést a közösségfejlesztőtől átvegye és maga a közösség generáljon újabb és újabb közösségi mozgásokat.<br /> <br /> A folyamat indulásakor, a közösségfejlesztő által felvázolt terv csupán azt tartalmazza, hogy hogyan szólítja meg először a helyieket, mikorra tervezi az első közös összejövetelt, hogyan biztosítja a nyilvánosságot. Ez még a lényegi cselekvést nem tartalmazhatja, hiszen azt maga a közösség tervezi meg és végzi majd, aszerint amit a legfontosabb megoldandó problémának tart, illetve amelyhez a szükséges erőforrásokat elő tudja állítani.<br /> <br /> A viszonylagos kiszámíthatatlanság ellenére és éppen ezért, az évente elkészített fejlesztési terv mindig az előzményekre kell, hogy építsen és összhangban kell állnia az IKSZT és a település többi szolgáltatásaival. Az eredményesség valamelyest előre látható, tervezhető is, de a folyamat során mindig lehetnek előre nem látott események. Konfliktus alakulhat ki valamely problémának az értékelése során, nézőpontok ütköznek és ez akár le is lassíthatja a folyamatot, de lehetséges, hogy éppen ez viszi előre, attól függően, hogy miképp tudja kezelni a közösség a konfliktus helyzetet. Az várható, hogy a közösség többet tud meg önmagáról, az ott élőkről, az értékekről és szükségletekről, a cselekvési hajlandóságról, az intézmények működéséről, az önkormányzat és a civilek szerepéről. Lehetséges, hogy az informális lakossági csoport összeérik és civil szervezetté alakul, vagy nem választja a jogi formát, de pozícionálja magát, kialakul valamiféle odatartozás érzése a közösség tagjaiban. Lehetséges, hogy egy rövid akcióra állnak össze néhányan, magukhoz vonzva ideiglenesen másokat, de lehet, hogy tartósan is megmarad a kezdeményező csoport. A sokféle kimeneti lehetőség nagy alkalmazkodó képességet kíván meg a közösségfejlesztőtől, hiszen célja nem lehet más, mint a közösség megerősítése abban, amit együtt szeretne elvégezni. <br /> <br /> <br /> === A szükséges szolgáltatási tér és eszközök ===<br /> ''(2) Az ügyfél a címbirtokosi okiratban szereplő szolgáltatások nyújtása érdekében az alábbi feltételeket köteles teljesíteni:''<br /> <br /> ''a)&amp;nbsp;szolgáltatásonként egy, legalább 10 négyzetméter hasznos alapterületű közösségi szolgáltatások nyújtására alkalmas, természetes fénnyel is megvilágított, szélessávú internetkapcsolattal rendelkező helyiséget, teret kialakítani, illetve rendelkezésre bocsátani, amely többfunkciósan is kialakítható''<br /> <br /> <br /> A közösségfejlesztési folyamat során az a legfontosabb, hogy legyen hol találkozni a közös gondolkodásra, tervezésre, az aktualitások megbeszélésére, akár pár perces, akár több órás találkozásra. Az IKSZT önmagában is az a hely, ahol össze lehet szaladni, pár szót váltani, ahol ott van egy kontaktszemély, aki rögzíti a szükséges információkat, továbbadja, segít megoldani egy gyors problémát (pl.: egy meghívó megtervezése, kinyomtatása), ahol lehet az internetet használni vagy megnézni egy jó példát bemutató filmet. Erre legalkalmasabb egy olyan helyiség, amely a szükségleteknek megfelelően mobil eszközökkel rendelkezik, átrendezhető. Szükség esetén asztalok, székek idehozhatók, körbe vagy sorba helyezhetők, a számítógépes asztal el- vagy idetolható, a notebook elővehető stb. Nagyon jó, ha elszeparálható a helyiség, (pl.: elhúzható fal, térelválasztók) mert többször szükség van arra is, hogy elmélyülten, a külső ingereket lehetőség szerint kiszűrve gondolkodhassanak együtt az emberek. Az is lehetséges, hogy az IKSZT-ben több helyiség is van, amiből azt választja a közösség, amelyik legalkalmasabb az adott közösségi feladat megoldására. Időnként nagyobb helyiségre is szükség van, mert eljuthat odáig a folyamat, hogy minden lakost megmozgató falugyűlésre, konferenciára, kiállításra stb. kerül sor. A különböző közösségek hely és eszközigénye jól összeszervezhető.<br /> <br /> A további szükséglet a közösségi cselekvés tartalmától függ.<br /> <br /> === Adat- és ismeretforrások ===<br /> A közösségnek meg kell ismernie önmagát és környezetét. Közös tudássá kell ennek válnia. Ez többlépcsős folyamat, de nem feltétlenül egymásra épülő, hanem párhuzamosan is történhet. A forrás elsősorban a helyben élő emberek tudása a településről. Alkalmazható a régmúlt feltárására a közösségi kalendárium készítése, a ma problémáinak feltárására és a vélemények megismerésére, bizonyos adatok begyűjtésére a közösségi felmérés. Emellett szükség szerint statisztikai adatok is elérhetők (KSH, önkormányzati adatbázis). A könyvtárban gyűjtött helyi újságok, vagy korábban készített szakdolgozatok, publikációk szintén kiváló forrást nyújtanak, hisz egy adott időszak lenyomatát híven türközik.<br /> <br /> Adatok és ismeretek gyűjtésére legfőképpen akkor kerül sor, amikor közösség elhatározza, hogy milyen probléma megoldásával akar foglalkozni, akkor tudja, hogy milyen adatokra lesz szüksége. Pl.: természetvédelmi ügy esetén megkérdezhető a területre fókuszáló természetvédelmi hivatal, civil szervezet, szakember. <br /> <br /> Minden köztudatba kerülő információ, adat, ismeret a közösség tudatosságát, felelős gondolkodását erősíti, amelyre így már lehet építeni a közösségfejlesztő folyamat során.<br /> <br /> <br /> === Lépésről lépésre ===<br /> # Bevonás<br /> <br /> * Érdeklődést felkeltő cikk megjelentetése az újságban (már előre jelezhető az első közösségi beszélgetés időpontja)<br /> * Személyes közösségfejlesztői interjúk készítése a település véleményformálóival, vagy más szempont szerint kiválasztott emberekkel, majd az általuk ajánlottakkal (hólabda módszer alkalmazása). <br /> <br /> * Kérdések: Miért jó itt élni? Miért nehéz itt élni? Mi az amin változtatna? Hogyan? Mi az, amiben maga is szívesen részt venne?<br /> <br /> * Közösségi beszélgetés összehívása <br /> <br /> * Résztvevői azok, akiket személyesen megkérdeztünk ill. meghívtunk, és mindenki más, aki a helyszínt és az időpontot a helyi újságból vagy plakátról megtudta<br /> <br /> Ezeket az első bevonó lépéseket megteheti egy személy (közösségfejlesztő), de akár egy kisebb – erre az alakalomra szervezett és felkészített - csapat is.<br /> <br /> # A problémák feltárása, elemzése<br /> <br /> * A közösségi beszélgetések alkalmával (ez egymást követő több alkalom) az egyéni találkozások során feltárt problémákat beszéljük meg. Meghatározzuk, hogy melyik probléma megoldása a legsürgősebb, melyikre tud hatással lenni a közösség.<br /> <br /> # Cselekvési tervek készítése<br /> <br /> * A közösségi beszélgetések során kialakulhatnak csoportok, melyek egy-egy problémával foglalkozni szeretnének, ők elkezdenek terveket készíteni a megoldásra, bevonnak új embereket, partnereket a tervezési munkába. <br /> * A cselekvési terveket szélesebb körben is megvitatják. (felhasználható erre a falugyűlés vagy más fórum, ahol többen megjelennek, vagy már formalizált közösségek közgyűlése stb.)<br /> <br /> # Közösségi cselekvés<br /> <br /> * A tervező csoport elkezdi a megvalósítást. <br /> * Párhuzamosan alakulhat több cselekvő csoport is, de lehetséges, hogy egy csoport jön létre, amely általa felállított sorrendben valósítja meg a terveit.<br /> <br /> # Értékelés<br /> <br /> * A közösségi cselekvésben résztvevők (megvalósítók) önmaguknak és az érintetteknek, a cselekvőknek visszajelzést adnak.<br /> * Lehet ez egy közös beszélgetésen, vagy a helyi újságban, hirdetőtáblán vagy bármely más eszközzel, amely elősegíti, hogy újabb és újabb, egyre „gazdagabb” közösségi cselekvések szülessenek.<br /> <br /> Mindvégig nyitott a bekapcsolódás lehetősége, folyamatosnak kell lenni a nyilvánosságnak.<br /> <br /> == A szolgáltatás működtetése ==<br /> === Az elvárt kimenetek, adatszolgáltatás ===<br /> ''d) az (1) bekezdés a pontja szerinti szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan a működés megkezdését követő 18 hónapon belül egy helyi civil szervezet vagy nem formális közösség létrejöttét, működését segíteni, amelyet a tagok nyilatkozatával köteles igazolni, vagy már működő helyi civil szervezetek, illetve nem formális közösségek számára legalább félévente a működésükkel kapcsolatos előadást, képzést, tanfolyamot, tréninget vagy tanácsadást tartani;''<br /> <br /> <br /> Értéklista<br /> <br /> A közösség feltárja azokat az értékeket, amelyek elősegítik, megalapozzák a közösségi cselekvést, hátteret nyújtanak ahhoz <br /> <br /> Problémalista<br /> <br /> A közösség feltárja azokat a problémákat, szükségleteket, amelyekre közösségi megoldásokkal válaszolhat. <br /> <br /> Cselekvési terv<br /> <br /> Rendszeres közösségi találkozások vannak, amelyek során cselekvési tervek készülnek.<br /> <br /> Dokumentáció: jelenléti ív, fotók, beszámolók <br /> <br /> Közösségi akciók, programok, események, amelyeket a közösség szervez, kivitelez, amelyekbe bevonja a helyi lakosságot és amely a közjót szolgálja<br /> <br /> Megállapodások, alapító okirat vagy alapszabály, tagnyilvántartás, belépési nyilatkozat<br /> <br /> Informális és formális közösségek, szerveződések, civil szervezetek, testületek, partnerségek jönnek létre – az adott ügynek leginkább megfelelő formátumban<br /> <br /> <br /> A közösségfejlesztési folyamat maga egy informális tanulási folyamat, amelynek során a közösségi és az egyéni kompetenciák (tudás, ismeret, attitűd, képesség) változnak, növekednek, fejlődnek. Minél többet tud egy közösség önmagáról az ügyeiről, annál inkább szüksége lesz még több tudásra azon a területen. <br /> <br /> A közösségfejlesztő segít abban, hogy ehhez hozzájussanak: jó példák megismertetése (pl.: film, tanulmányút, esettanulmány útján), kapcsolatokat szervez, képzések lehetőségét ismerteti meg, illetve akár képzés, akár informális tanulás, tanácsadás útján átadja saját tudását is, vagy felkér erre hozzáértő embereket.<br /> <br /> <br /> === Az eredményesség tervezése és biztosítása ===<br /> A közösségfejlesztési program tervének része az eredményesség előrejelzése, a várható eredmények megjelenítése. <br /> <br /> Befogadó társadalmi közeg szükséges az eredményességhez. Folyamatos információnyújtás a folyamat előrehaladásáról (helyi újság, tv, rádió), Nyilvánosság – nyitottság, folyamatos belépési lehetőség megteremtése. <br /> <br /> <br /> === A hatások mérése, szakmai, közösségi visszacsatolás ===<br /> A jó közérzet, a pozitív gondolatok, a jövőbe vetett hit – nehezen kimutatható hatása a közösségfejlesztésnek. A közösséghez tartozás, a közösségért való tevékenység megerősítő hatású, amely nem csak a helyi demokráciára van hatással, hanem az egyén életvitelére is.<br /> <br /> A szolgáltatás elengedhetetlen része a nyilvánosság- így tehát folyamatos visszacsatolás van a közösségeknek önmagukhoz illetve az önkormányzat és partnereik felé is. Ez akár a közösségi beszélgetéseken, akár falufórumokon, akár a helyi médiumok használatával (esetleg éppen a folyamat során kialakuló helyi médium) alkalmazásával történhet.<br /> <br /> A deliberatív közvélemény-kutatás módszerének használata a hatás mérésére alkalmazható lenne – de ehhez külön szakértelem és anyagi forrás szükséges. Így megelégedhetünk a puha mutatók jelzéseivel (pl.: közösségi beszélgetések hangulata, társadalmi tőke növekedése)<br /> <br /> Van néhány objektív adat is ami nyomon követhető:<br /> <br /> * Részvétel növekedése a jelenléti ívekkel, beszámolókban kimutatható. <br /> * közösségi előterjesztések száma, megvalósult közösségi javaslatok száma<br /> * rendezvények száma<br /> * új közösségi kezdeményezések száma<br /> * bemutatkozás más közösségek előtt, szakemberek előtt <br /> <br /> == Ötletek, jó gyakorlatok ==<br /> === KTT: Közösségi Tanácsadó Testület ===<br /> Az elnevezés nem kötött, a tagjai maga választhatják meg.<br /> <br /> Az IKSZT a maga komplexitásával megkívánja, hogy a lakosság széles körének, a működő és létrejövő közösségeknek a szükségleteire reagáljon és akár változzon is az induláskor kialakított struktúra. Bizonyos időnként (ennek gyakoriságát maga a használói kör határozza meg) felül kell vizsgálni azt, hogy kiszolgálja-e a helyiek szükségleteit az IKSZT.<br /> <br /> A KTT egy olyan társadalmasított vezetés, amelynek tagjai a település minden közösségének (formális és informális), intézményének vezetői vagy küldöttei. Célja, hogy a közösség megkérdezése nélkül ne születhessenek döntések az őket érintő ügyekben. Ők csatornázzák be a közösségeik véleményét, álláspontját, szükségleteit az IKSZT működtetését vállaló szervezeti vezetés felé.<br /> <br /> A KTT működését maguk a tagok határozzák meg, alapvető azonban a demokrácia. A döntéseikben konszenzusra törekszenek, szavazásos döntés nem történik.<br /> <br /> Konkrét példa:<br /> <br /> * A település lakossága 1600 fő. Önkormányzat, Általános iskola, óvoda, szülői közösség, védőnői szolgálat, könyvtár, sportegyesület, polgárőrség, nyugdíjas klub, énekkar, diákönkormányzat, szülő-pedagógus egyesület, az IKSZT működtető egyesület létezik a településen.<br /> * 1. lépés: A tagok behívása a KTT-be. Felkérő levél a részvételre.<br /> * 2. lépés: Első összejövetel megszervezése. A KTT céljának tisztázása. A tagságot elfogadó nyilatkozattétel. <br /> <br /> * - Munkaterv készítése a folyamatos működésre.<br /> * - összehangolás az önkormányzat munkatervével<br /> * - felelősség -és feladatmegosztás kidolgozása<br /> <br /> * 3. lépéstől folyamatosan: Legalább havi rendszerességgel összejövetel megtartása. Összhang létrehozása a közösségek tevékenysége, szükséglete és az IKSZT nyújtotta szolgáltatások között.<br /> <br /> == Kapcsolatok ==<br /> * Közösségfejlesztők Egyesülete, 1011 Budapest, Corvin tér 8. [http://www.kozossegfejlesztes.hu/ www.kozossegfejlesztes.hu] <br /> * Civil Közösségi Házak Magyarországi Egyesülete, 2903 Komárom</div> Arisztid